Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-15 / 248. szám, szombat

. t Világ proletárjai egyesüljetek! 1-'•''>•'." L>f --'ísíJp! é ' • Y v Í. V í ' 1,'XV .'"> * •

m J

1: llppy SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. október 15. szombat 30 fillér VIII. évfolyam, 248. szám Szlovákia dolgozói e napokban örömteli várakozásban élnek, várják a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. A kedves vendégeket Bratislava dolgozói manifesztáció keretében üdvözlik, melyet október 16-án, vasárnap 16 órakor a Hviezdoslav téren rendez a Sz'ovák Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Front, ünnepi beszédet Irena Ďurišová, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének képviselője mond. A nagy békeország — a Szovjetunió képviselőinek látogatása további hozráá járulás a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság nemzetei közötti barátság megszilárdításához. Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Október 12-én és 13-án Prágában teljes ülést tartott Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A tárgysorozat első pontjaként megtárgyalták Václav Pašek elvtársnak, a CSKP KB titkárának beszámolóját az építőipar jelenlegi helyzetéről, fejlesztéséről és feladatairól. A vita után, amelyben 24 elvtárs vett részt, a CSKP KB határozatot fogadott el. A tárgysorozat második pontjaként megvitatták Viliam Široký elvtárs beszámolóját a Csehszlovák Köztársaság kormánya munkájának néhány szervezési és káderkérdésével kapcsolatban. A CSKP Központi Bizottsága e ponthoz a következő határozatot hozta: 1. Javasolja, hogy a Gépipari Minisztériumot Nehézgépipari Minisztériumra, Finomgépipari Minisztériumra, a Gépkocsi- és a Mezőgazdasági Gépipar Minisztériumára osszák fel. Nehézgépipari miniszternek Ján Bukal elvtársat, finomgépipari miniszternek Václav Ouzký elvtársat, a gépkocsi és a mezőgazdasági gépipar miniszterének Emil Zatloukal elvtársat javasolja. 2. A CSKP KB szeptember 1-i határozata alapján javasolja a Földművelésügyi Minisztérium felosztását Földművelésügyi Minisztériumra és az Állami Gazdaságok Minisztériumára. Földmüvelésügyi miniszternek Vratislav Krutina elvtársat, az állami gazdaságok miniszterének Marek Smida elvtársat javasolja. 3. Javasolja az Országépítés Állami Bizottságának létesítését és az Országépítés Állami Bizottsága elnökének — miniszterének Oldrich Beran elvtársat javasolja. 4. Michal Bakuľa elvtársat az állami ellenőrzés miniszterének és Jozef Tesla elvtársat munkaerőügyi miniszterne k javasolja. 5. Karel Poláček elvtársat miniszter elnökhelyettesnek javasolja. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata az építkezés iparosifására és továbbfejlesztésére I. Az elért eredmények, a jelenlegi állapot és a jövő fő feladatai az építészetben A népi demokratikus Csehszlovákia 10 éve alatt hazánkban, hála a nép építő törekvéseinek s a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal folytatott szoros együttműködésünknek, hatalmasan fejlődött népgazdasáfcjnk valamennyi ágazata. Népgazdaságunk, főleg az ipari termelés, államunk önállóságának és védelmi képességének biztos ös rendíthetetlen alapja, mely lehetővé teszi a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelését. A termelőerők fejlődését biztosította a párt és a kormány céltudatos politikája, amely nagy figyelmet szentelt a beruházási felépítésre. A beruházási eszközök legnagyobb részét az ipar és a közlekedés fejlesztésére fordították. A nehézipar fő alapjait az 1948—1955. években csaknem a kétszeresére emelték és a nehézipar termelése 162 százalékkal növekedett. Üj üzemek és berendezések épültek, mint pl. a korszerű nagyolvasztókkal és siemens- és martinkemenoékkel ellátott Klement Gottwald Oj Kohóüzem, a legkorszerűbb felszereléssel ellátott űj bányák, vízierőművek a Vltavjn, az Oraván és a Vágón, hatalmas hővillanyművek a szlovákiai Novákyban, Hodonínban, Ostraván és az új, hatalmas gépipari üzemek egész sora. Jelentős sikereket értünk el Szlovákia iparosításában. A köztársaságban egészen új városok és lakónegyedek épültek, számos új kórház, iskola, kultúr, és szociális intézmény létesült. Eboen a sikeres országépítésben nagy része van az államosított építőiparnak, amely a népgazdaság erős ágazatává növekedett, korszerű, nagy teljesítményű gépekkel van felszerelve. Az első ötéves terv folyamán az építkezési szerelőmunkák terjedelme 128 százalékkal növekedett. A munkatermelékenység több mint 50 százalékkal emelkedett és az építő-szerelőmunkások száma 95 000 személylyel növekedett. Építkezéseinken az elmúlt időszakban néhány haladó munkamódszer terjedt el. A munkák részaránya az első negyedévben az egész évi munkákban 11 százalékról 18 százalékra emelkedett. Az Építészeti Minisztérium kotrógépei pl. az 1953-as évben legalább 30 000 munkás kézzel végzett munkáját helyettesítették. Az építkezési iparban az előgyártás új ágazata és a társtermelések ágazatai fejlődtek kí. Mindez az építőanyagok termelésének fejlődésével együtt lehetővé tette, hogy az építő munkákat eddig szokatlan mértékben végeztük. Ugyanígy részben kiküszöböltük a tervezés eddig elaprózott módszereit. Az építkezési termelés maga'sfokú növekedése ellenére azonban nem sikerült teljesen biztosítanunk az építkezés tervezett méreteit. Számos építkezést nem fejeztünk be idejében, a tervdokumentációk késedelmes átadása következtében, az építkezési idő meghosszabbítása és a gépi berendezések késedelmes szállítása miatt. Az utolsó két évben az építkezés fejlődése még lassúbbá vált. 1955-ben nem egészen 10%-kal több munkát végezünk el, mint 1953-ban és emellett az építkezési szerelési munkák beruházási terjedelme általában ugyanolyan, mint 1953-ban, sőt 1954hez viszonyítva alacsonyabb. A terme'és ütemének lassúbbodása következtében lassabbá válik a munkatermelékenység ^ növekedése is és drágábbá válnak az építkezési, szerelési munkák. Az építkezési termelés fejlődésének lassúbbodása nemcsak az Építészeti Minisztérium szakaszán nyilvánul meg, hanem a Tüzelöanyagés Energetikaügyi-, Földművelésügyi-, Közlekedésügyi-, valamint a Helyi Gazdálkodási- és Nemzetvédelmi Minisztériumaink építkezési szervezetében is. Ezek a szervezetek az idén általában nem teljesítik kötelezettségeiket az állami beruházások végrehajtása terén. Az elógyártmányok gyári termelésének fejlődése lassúbbá vált a nem folyamatos és idényszerű építkezési termelés kovetkežtében. Általában figyelmen kívül hagyják az ipari módszerek bevezetését a befejező munkáknál. Az építkezési termelés nélkülözhetetlen fejlesztéséhez nem járulnak hozzá kellő mértékben az építkezési kísérleti intézetek és tervszervezetek sem. A kutató munkálatok a termeléstől elszakítottan dolgoznak, nem viszik keresztül az új termelési módszerek és anyagok gyors bevezetését, hiányosan szervezik meg a tapasztalatok kicserélését. Az építkezések túlnyomó részét individuálisan tervezik, alacsony műszaki és gazdasági színvonalon és gyakran az építkezés folyamán kerül sor változtatásokra a tervben. A tervek kevéssé számolnak az építkezés haladó módszereivel és a progresszív építkezési anyagokkal. Az építkezések tipizálása megengedhetetlenül lassan folyik. A tervek késedelmes átadása a beruházóknak nehézségeket okoz az építkezési helyek berendezésében és megzavarja a munkákat az építkezés folyamán. A hiányosságok közös oka a rossz munkaszervezés az építkezéseken, az építkezési termelés irányításának általános alacsony színvonala, a tervezési és kutatómunkálatok rossz" irányítása a főosztályok és a minisztériumok által, amelyek elégtelenül gondoskodnak a technika fejlesztéséről, s mindez az építkezés lassú iparosításához vezet. Építkezésünk fejlődésének eddigi üteme összeegyeztethetetlen a jövő évek építési feladataival. A második ötéves tervben új, nagy üzemeket kell felépítenünk, hogy biztosítsuk népgazdaságunk arányos fejlődését és a nép életszínvonalának további emelkedését. Oj kőszén- és barnaszénbányák nyílnak, amelyekben osztályozók és brikettezők lesznek, porlasztóval ellátott vasércbányák, nagy gőz- és vízivillanyművek, felépül az eddigi legnagyobb vízierőmű Orlík és Lipno mellett, a Dunán és a Vágón, további nagy hengerlők, kovácsüzemek és öntödék, új nitrogéngyártó vegyiipari üzemek, kaucsuk-, üzemanyag-, műrostüzemek, új nagy cementgyár, előgyártmányokat, téglagyártási termékeket, mész- és fedőanyagokat készítő üzemek, oellulóze és papírüzemek, továbbá köraiyö-, élelmiszeripari a» gyógyszergyártó üzemek épülnek. Az eddiginél nagyobb méretekbon látjuk el a mezőgazdaságot új üzemi épületekkel, tovább bővítjük a lakásépítést, a kulturális és szociális intézmények felépítését. Az építkezési, szerelési munkák terjedelme a második ötéves tervben kb. 60 százalékkal emelkedik, az Építészeti Minisztérium szakaszán 85 százalékkal. E feladatok teljesítéséhez szükséges, hogy jtz építkezési dolgozók a párt vezetésével, valamint a szak- és ifjúsági szervezetek szorgos segítségével lerövidítsék az építkezési határidőket, idejében átadják rendeltetésüknek az épületeket és berendezéseket, csökkentsék az építkezési önköltségeket és jobb minőségűvé tegyék az építkezéseket. II. Az építészet iparosításával biztosítsuk nagy építőfeladatainkat Második ötéves tervünk építő feladatainak megvalósítása szükségszerű en megköveteli, hogy az építkezést magasabb ipari színvonalra emeljük. A népi demokratikus rendszer minden feltételt megteremt a népgazdaság e fontos ágazatának iparosítására. Elsőrendű feladat marad továbbra s, hogy szorgalmasan kiküszöböljük ::z építkezési-termelési technikában levő elmaradást. Ez azt jelenti, hogy el kell érnünk a sorozatos szalagtermelést az építkezési alkatrészeknél, folyamatos szerelésüket az építkezéseken a lehető legrövidebb építkezési idő alatt. Az új technikával egyidejűleg emelkedik a munkások és technikusok szakképzettsége, szervezési fejlettsége, kezdeményezése is. Az építkezési termelés új ipari technikája megnyilvánul az építkezések anyagi és kulturális értekeinek jobb minőségében. Új ösztönzést ad a házépítésekre, valamint a termelési üzemek épületeinek építésére és nagy hozzájárulást jelent az építészet új útjain. Az építkezés iparosítását összhangba kell hozni a szocializmus közgazdasági alaptörvényeivel és ennek tudo mányos ismereteken kell alapulnia. Ezért helytelen volna e feladatot szorosan műszakilag értelmezni vagy csupán az építészet Xigyének tartani. Ellenkezőleg, a többi termelési szakaszok, mint a gépipar, kohászat, könyűipar, vegyiipar, faipar, stb., kell, hogy konkrét feladatokkal kivegyék részüket az építőipar iparosítása terén a kutató munkálatokból, az uj gépek szerkesztéséből és termeléséből, az anyagok és féláruk gyártásából. Az építkezési dolgozóknak kezdeményezniük kell, az iparosításban tevékenységük elsőrendű feladatát kell látniok az elkövetkezendő években. A munkások, mesterek, technikusok és építkezési szervezők mindennapi feladata, hogy gyorsabban és behatóbban helyettesítsék a kisiparosi munkamódszereket az építkezési termelés valamennyi szakaszán, széleskörűen érvényesítsék és használják kí a haladó építkezési módszereket, amelyeket újítóink és ésszerűsítőink alkalmaznak, s a kevéssé termékeny kétkézi munkát a falhúzásnál, a vakolásnál, a segédmunkáknál, a szereléseknél, a fűtő- és elektrotechnikai szereléseknél és egyéb befejező munkáknál gépekkel és gépesített eszközökkel helyettesítsék. Az egyes munkafolyamatok és egész építkezések folyamatos egybekapcsolásával, a folyamatos építkezés széleskörű fejlesztésével ki kell küszöbölni az időveszteségeket, le kell rövidíteni az építkezési határidőket és gazdaságosabbá kell tenni az építkezési termelést. . Az építkezési anyagtermelésben dolgozóknak több és jobb minőségű anyagot kell termelniök és elsősorban azon anyagok termelésének kibővítésére kell összpontosítaniok figyelmüket, amelyek nélkülözhetetlenek az építkezés iparosításának fejlesztésében és helyettesítik a fát és egyéb anyagot, melynek szűkében vagyunk. E célok elérésére kell irányítani a tervezők és kutató dolgozók munkáEzeket a feladatokat kell megvalósítani a nehézipar, az energetika, a vízgazdálkodás, közlekedés, a mezőgazdasági és polgári építkezés számára készülő épületeken. Az iparosítást meg kell valósítani az építkezési termelés valamennyi szakaszán. Ez azt jelenti, hogy a figyelmet az iparosítás fejlesztése előfeltételeinek megteremtésére kell összpontosítani azzal, hogy egyre szélesebb mértékben alakítjuk ki až építkezésben azokat az ágazatokat, ahol folyamatos a termelés és kiküszöböljük az idényszerűséget. (Folytatás a 2. oldaléit)