Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-14 / 247. szám, péntek

'1955. október í4. UJSOT 3 Az ENSZ közgyűlés tizedik ülésszaka A politikai bizottság ülése New York, október 13. (ČTK). Az ENSZ-közgyűlés politikai és bizton­sági bizottsága október 12-én délután meghallgatta dr. Bhabh beszámolóját az atomerő békés felhasználásával foglalkozó genfi értekezletről, vala­mint Ausztrália és Peru képviselőinek beszédeit. Dr. Bhabh beszéde bevezető részé­ben hangsúlyozta, hogy a genfi érte­kezleten 73 országból 1428 küldött vett részt. Rámutatott, hogy tekintet­tel a tárgykör magas fokú szakmai színvonalára, csak néhány szempontra szorítkozik, amelyek szélesebb jelen­tőségűek. Beszéde további részében rámutatott a fokozódó villanyfogyasz­tásra, amely az évszázad végén 9— 19-szer lesz magasabb, mint a jelen­legi fogyasztás, továbbá a közönséges tüzelőanyagok árainak emelkedésére számos országban, mint az USA-ban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Belgiumban és a Ruhr-vidéken, ahol a szén éra az 1913—1953 közötti években felével emelkedett és rámu­tatott, hogy a lakosság életszínvonala szorosan összefügg a villanyerő-fo­gyasztással. Ezzel kapcsolatban ki­emelte, a genfi értekezlet világosan megmutatta, hogy elegendő atomtü­zelőanyag van, amelynek készletei messze túlszárnyalják az egyéb tüze­lőanyagkészleteket és például egy tonna uránból annyi energiát termel­hetünk, mint 10 000 tonna szénből. Dr. Bhabh állást foglalt az atomerő békés felhasználásával foglalkozó to­vábbi értekezletek megrendezése mel­Szovjet hadihajók látogatása Nagy-Britanniában Portsmouth, október 13. (TASZSZ). A. G. Golovko tengernagy, a szovjet hadihajóraj parancsnoka, aki baráti látogatásra érkezett Nagy-Britanniába, a Szverdlov cirkáló fedélzetén október 12-én fogadta a brit sajtó képviselőit. A. G. Golovko tengernagy kijelentette, hogy a szovjet tengerészek örülnek, hogy személyes kapcsolatba léphetnek a brit tengerészekkel. Golovko ten­gernagy tolmácsolta a sajtó képviselői útján Portsmouth polgárainak és Portsmouth támaszpont parancsnoká­nak köszönetét a szíves fogadtatásért, s annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy a szovjet hajók láto­gatása Portsmouthban és a brit hajók látogatása Leningrádban, hozzájárul a két nép barátságának megszilárdítá­sához. lett, hogy a tudósok sikerrel folytat­hassák azt a munkát, amelyet Genf­ben megkezdtek. Szpender ausztráliai küldött beszé­dében hangsúlyozta, hogy a politikai és biztonsági bizottság elsősorban po­litikailag felelős az atomerő felhasz­nálásának nemzetközi szempontjait ilktőleg. Kijelentette, hogy teljesen viiágos, hogy az atomerő nagy szere­pet fog játszani a gazdasági fejlődés­ben és a lakosság életszínvonalának emelésében. Belaunde, Peru küldötte azt mon­dotta, hogy a szén és a vas korszaka kettéosztotta a népeket. így pl. a Ruhr-vidék jelentős mértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy ellentét kelet­kezzék Franciaország és Németország között. Ezzel szemben az atomerő ki­fejezetten világot átfogó és demokra­tikus jellegű. K. J, Holyoake, Új-Zéland miniszterelnokhelyettese és földművelésügyi minisztere Moszkvába érkezett Moszkva, október 13. (TASZSZ). K. J. Holyoake, Oj-Zéland miniszterel­nökhely«ttese és földművelésügyi mi­nisztere kíséretével Moszkvába érke­zett. A szovjet és új-zélandi állami lobogókkal ünnepélyesen feldíszített vnukovi repülőtéren a vendégeket a szovjet közélet vezető tényezői és a sajtó képviselői üdvözölték. Az ünne­pélyes fogadtatáson megjelent P. P. Lobanov, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének helyettese, M. N. Lu­cenko, a Szovjetunió földművelésügyi miniszterének helyettese, N. T. Fjodo­renko, a Szovjetunió külügyminiszte­rének helyettese és mások. A nyugatnémet szövetségi parlament a véderőköte^ezettségről tárgyal Berlin, október 13. (ČTK) — A Né­met Szövetségi Köztársaság szövetsé­gi parlamentje szerdán, október 12­én megkezdte az általános védköte­lezettségről szóló törvényjavaslat meg­tárgyalását. Hogy a törvényjavaslatot véglegesen elfogadják, a szövetségi parlamentben három Í2!ben kell meg­tárgyalni és azután a Szövetségi Ta­nács elé terjesztik. A védkötelezettségi törvényjavaslat, A Labourpárt érte kezlete A határozati javaslatokkal kapcsolatos vitában a vezetőséget bírálták a felszólalók Margate, október 13. (TASZSZ) — A Labour-párt október 12-i délelőtti ülésén megtárgyalták az államosított iparágazatok automatizálásénak kér­déseit Az első napirendi pont sze­rint határozati javaslatról tárgyaltak, amely homályosan felhívja a végre­hajtó bizottságot, hogy tanulmányozza át az automatizálásnak és az atomerő békés felhasználásának politikai és gazdasági eredményeit. Ezzel szemben benyújtottak két határozati javaslatot, amelyeket a Labour-párt helyi szerve­zetei terjesztettek elő. Az első határozati javaslat óhajtja az automatizálás bevezetését, a mun­kaidő megrövidítését és a munkafel­tételek megjavítását. A második határozati javaslat rá­mutat, hogy kapitalista viszonyok kö­zött az automatizálás „tömeges mun­kanélküliséget és válságot idéz elő" és követeli valamennyi iparágazat ál­lamosítását. A Labour-párt helyi szervezeteinek legtöbb képviselője e határozatokkal kapcsolatos vitát arra használta fel, hogy kifejezze elégedetlenségét a párt vezetőségének politikája felett és e politika felülvizsgálását követelje. Morrison, a Labour-párt vezetőjének helyettese a vitára adott válaszában a végrehajtó bizottság nevében javasol­ta, hogy a helyi szervezetek mindkét javaslatát vessék el és fogadjanak el egy zavaros, közös határozatot. Az A petrozavodszki kombinátban naponta három házat gyártanak Moszkva, október 13. (ČTK). Az Cnyega-tó partjain, ahol 10 évvel ezelőtt még erdők és beláthatatlan mocsarak terültek el, ma nagy épít­kezési kombinát emelkedik. A folyó­kon és tavakon éjjel-nappal tutajok és hajók szállítják a karéliai fát, a­melyből ablakrámákat és más házré­szeket készítenek. A petrozavodszki kombinát munkásai naponta 3 házat készítenek, ami összesen 750 négy­zetméter lakóterületet jelent. A Ka­réiiai Finn Köztársaság építkezési anyagainak 50 százalékát a petrozá­vodszki kombinátban dolgozzák fel. Zsiguli új történetét írják Kujbisev, október 13. (ČTK). A szov­jet kormány uralma alatt a Volga­mente új nevet kapott: második Baku. A geológusok itt ugyanis mintegy 2000 méter mélységben óriási kőolajmezőt fedeztek fel, amelyek szakértők sze­r.'nt magasan túlhaladják a bakui for­rások készleteit. A nagykiterjedésű második Bakuhoz számos olajmezó tartozik. A legfiatalabb, azonban leg­gazdagabb olajmező Zsiguli környéke — a Kujbisevtől nyugatra emelkedő hegycsoport. A kőolajmunkásoknak a fagyos, téli szelek idején nincs kömy­nyebb dolguk itt, mint a sarkvidéken dolgozónak, mert sehol a szovjetor­szágban nem esik annyi hó, mant ép­pen itt, Zsiguliban. A szovjet lapok e napokban jelen­tették, hogy a zsiguli kőolaj munkások ez évben már 320 százalékkal több kőolajat termeltek ki, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Transzformátorállomás, amelynek az elektrotechnika történetében nincs párja Moszkva, október 13. (ČTK) — A „Krisznij Elektrík" moszkvai telepén e napokban rendkívül élénk az élet. Már közel a nap, amikor az első mil­lió kilowattóra villanyáram a kuj­bisevi villanyműből a több ezer ki­lométeres vezetéken át eljut Moszk­vába. A szerelők gyorsan befejezik a keleti tranformációs vonal szerelé­sét, amely gyakorlatilag a volgai vil­lanymű számára megnyitja a kaput a fővárosba. A keleti transzformációs állomás egyik részén a szerelők már üzembe helyezték a 400 000 voltos transzfor­mátorokat. Nehéz szavakkal kifejez­ni, mily óriási mű ez, melynek nincs párja az elektrotechnika történeté­ben, De talán elegendő ez a néhány adat: minden egyes transzformátor 3000 mázsa súlyú, 12 méter magas és mindegyiken annyi villany fog át­haladni, amennyi most egész Moszkva világításához szükséges. értekezlet ezt a javaslatot szavazat­többséggel elfogadta. Ezután a szénipar helyzetéről tár­gyaltak és az értekezlet határozatot fogadott el, amelyben bírálja a kor­mány politikáját a tüzelőanyag és az energetika terén; a kormányt külö­nösen amiatt bírálták, hogy nem ké­pes munkaerőket szerezni a szénipar számára. Az Északatlanti Tömb katonai értekezlete a lázas fegyverkezés fokozására tett felhívást Párizs (TASZSZ). Francia sajtóje­lentések szerint az északatlanti tömb tagállamai honvédelmi minisztereinek értekezletén tovább folyik a tárgyalás az északatlanti tömb katonai erejének fokozásáról. Gruenther amerikai tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek fő­parancsnoka, október 11-én mondott beszédében követelte, „hogy fokozzák a jelenlegi NATO szárazföldi, tenge­részeti és légi erőinek hatóerejét". Amint a Francé Presse ügynökség híreiből kitűnik, feltételezik, hogy tárgyalni fognak az Atlanti Tömb tag­államai katonai kiadásainak fokozá­sáról. amelyet a szövetségi kormány nevé­ben Blank miniszter nyújtott be, meg­állapítja „az üj nyugatnémet hadsereg tagjainak jogait és kötelességeit". A törvényjavaslat megállapítja például, hogy a védkötelezettség a 18—45 éves férfiakra vonatkozik, (a tényleges szolgálat tartama), de amint a Neues Deutschland című lap írja, a náci had­sereg volt tisztjeinek behívását és az SS katonai alakulatok rehabilitását is kimondja. A „Neues Deutschland" többek kö­zött rámutat arra is, hogy a védköte­lezettségi törvény gyors megtárgya­lását a szövetségi parlamentben az a tény is befolyásolta, hogy az utób­bi hetekben nem jelentkeztek ön­kéntesek a nyugatnémet hadseregbe. Az ellentétek megmutatkoztak a törvényjavaslattal kapcsolatos első rövid vita folyamán a szövetségi par­lamentben. Míg Blank miniszter a tör­vényt egészen újnak minősítette, Mer­tem szociáldemokrata képviselő ki­jelentette, hogy e törvényjavaslat­ból „a régi Reichswehr szelleme árad". A szociáldemokrata csoport szintén hangsúlyozta, hogy célszerűtlennek tartja a javaslat megtárgyalását a külügyminiszterek genfi értekezlete előestéjén. Egyes körök Nyugat-Né­metországban elítélik azt a javaslatot, hogy a hadsereg főparancsnoka a szö­vetségi kancellár legyen. Az első olvasás után a törvényja­vaslatot a szövetségi parlament bi­zottságaihoz továbbították. NÉHÁNY SORBAN TORONTÓBAN október 10-én meg* nyílt a Kanadai Munkakongresszus XV. évzáró gyűlése. Ez a szakszervezet 400 000 tagot tömörít magába. Az év­záró gyüléi tárgyalásainak M kérdése a Munkakongresszus «gybeolvadása egy másik nagy szakszervezettel — a 600 000 munkást magában foglaló Ka­nadai Szakszervezeti és Munkakong­resszussal. (TASZSZ) BUDAPESTEN október 12-én meg­nyílt az építkezési dolgozók 3 napos kongresszusa, a Tudományos Akadé­mia műszaki osztályának rendezésé­ben. A kongresszuson Csehszlovákia küldöttei is részt vesznek. (ČTK) A BRIT EGYSÉGES gépipari mun­kások szakszervezeti szövetségénei: küldöttsége, valamint a francia tech­nikusok és mérnökök szakszervezeti küldöttsége október 12-én meglátó* gatta a Szovjetunió Tudományos Aka* démiája mellett működő a tom villany­telepet. (TASZSZ) AZ ADN SAJTÓIRODA jelenti, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya e napokban ŕ". J. Strausst (Ke­reszténydemokrata Unió) az atomért kérdéseinek miniszterévé nevezte kf. (ČTK) AZ ÜJ KlNA SAJTÓIRODA jelenti, hogy Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság Állami Tanácsának elnöke ok­tóber 12-én fogadta a Vöröskereszt és a Vörös Félhold társaságok végre­hajtó bizottságának elnökét. (ČTK) GENFBEN október 12-én véget ért az ENSZ gazdasági albizottsága mel­lett működő külkereskedelmi kapcso­latok kérdésével foglalkozó bizottság rendes ülésszaka. Nyrdal, a bizottság főtitkára kijelentette, hogy a külön­böző országok kereskedelmi szakér* tőinek tárgyalásai pozitív eredmény* nyel jártak. (TASZSZ) AMSZTERDAMBAN október 12-ért átadták a Szovjetuniónak a 6500 ton­nás „Szvetlogorszk" hűtőhajót, ame­lyet egy holland cég készített a Szov­jetunió részére. (TASZSZ) Baku, a micsurinkertek városa Baku, október 12. (TASZSZ). A szovjet Azerbajdzsán fővárosának la­kossága Micsurinnak, a kiváló orosz tudósnak, a természet átalakítójának születése 100. évfordulója megünnep­lésére készül. Micsurin nevéhez fűző­dik Baku életének számos napfényes oldala az utóbbi évtizedekben. Aki a mai Bakut tótja zöldelő kert­jeivel, ligeteivel, nehezen képzeli el, hogy ez a nagy város évtizedeken át jóformán nem tudta, mi a zöldelő fa, a virág. Bakuban évről-évre több a fáktel és dísznövényekkel beültetett terület. Ma a ligetek és parkok mintegy 850 hek­táron terülnek el, tehát 40-szerte na­gyobb területen, mint az Októberi Forradalom előtt. MERRE TART IRAN? Moszkva, okt. 13. (TASZSZ) A moszkvai Pravda október 13-i számában „Merre tart Irán"? címmel vezércikket közöl, amely többek között a következőket tartalmazza: A szovjet olvasó előtt a külföldi ügynökségek híreiből már ismeretes, hogy az iráni kormány elhatározta, csatlakozik az angol-török-iraki-pa­kisztáni katonai szerződéshez, amelyet bagdadi szerződés név alatt ismernek. Az iráni kormány e lépéséről Ho­szejn Alah, az iráni komrány elnöke számolt be az iráni parlament külügyi bizottságában és felolvasta a jegyzék szövegét, amelyet az iráni kormány Iraknak küldött. Az iráni kormány ok­tóber 12 én gyors megtárgyalás cél­iából a szenátus elé terjesztette Irán­nak a bagdadi szerződéshez való csat­lakozásáról szóló törvényjavaslat hi­vatalos szövegét. Ezt a törvényjavas­latot megtárgyalásra a Medzslisz elé is terjesztik. Az a tény, — írja a továbbiakban a cikk —, hogy Irán csatlakozik egy katonai tömbhöz, ismét megmutatja, néhány hatalom hamis magatartását, amelyek szavaikkal a „genfi szellem" megőrzése mellett foglalnak állást, a valóságban azonban agresszív katonai tömböket alakítanak és ezekbe bevon­nak más országokat is. E hatalmak tettei arról tanúskodnak, hogy foly­tatják „hidegháborús" politikájukat, amely nem az enyhítésre, hanem a nemzetközi feszültség kiélezésére irá­nyul. A nyugati hatalmak terveiben külön helyet foglal el Irán. Amint ismeretes, bizonyos idő előtt Iránba látogatott egy török kormányküldöttség Baiar török köztársasági elnökkel az élén. Ezt a látogatást hivatalosan „baráti látogatásnak" nevezték. A tények azonban azt mutatják, hogy e látoga­tás célja a valóságban az volt, hogy Iránt bevonja az agresszív bagdadi szerződésbe. Teljesen nyilvánvaló, hogy ugyan­azok a körök, amelyek Iránra rákény­szerítették a naftakoncessziók bilin­cseit, most Iránt még nagyobb .rab­szolgaságba akarják hajtani és ezt az országot a Szovjetunió ellen irányuló agresszív akciók ugródeszkájává akar­ják tenni. Az iráni uralkodó körök képviselői, akik valamiképpen mentegetni igye­keznek ezt az elhatározást, amely Iránt a legsúlyosabb következmények­kel fenyegeti, igyekeznek a dolgot úgy magyarázni, hogy Irán állítólag csak regionális védelmi egyezmények­ben vesz részt, amelyeknek alapítását az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya megengedi. A regionáiis egyezmények és szervek alapítását az ENSZ alapokmánya azonban csak ab­ban az esetben engedi meg, ha ezek összeegyeztethetők az ENSZ céljaival és alapelveivel, vagyis ha a béke és a biztonság megőrzésére irányulnak. A Közel- és Közép-Keleten létesített katonai tömbök azonban sem nem re­gionálisak. sem nem védelmi jelle­gűek. Az iráni sah október 8-án a szená­tus 6. ülésszakának megnyitása alkal­mából kijelentette: „Az iráni nép és kormány semlegessége és békés szán­dékai a két világháborúban' nem men­tették meg országunkat az agresszió­tól és az erőszaktól és nem mentet­ték meg jogainkat az elnyomástól". Ez az állítás éles ellentétben áll a va­lósággal. Az iráni nép békeszeretete megcáfolhatatlan tény és mindig a bé­keszerető nemzetek teljes megérté­sére és támogatására talált. Ennek el­lenére meg kell mondani, hogy azok a tényezők, melyek Iránban hatalmon voltak a második világháború kezde­tén, abban az időben az iráni nép vágyai ellenére cselekedtek. Mindenki emlékszik még pl. arra. hogy Reza akkori iráni sah és környezete arra törekedtek, hogy Irán csatlakozzék a hitleri tömbhöz minden szerződés és egyezmény ellenére, amelyeket Irán előzőleg nemzeti biztonságának bizto­sítása érdekében kötött. Az a tény, hogy Irán nem vett részt a hitleri katonai csoportosulásban, segítette Iránt abban, hogy elkerülje a katasz­trófát. A semleges politika Iránt a második világháborúban a szó szoros értelmében megmentette. Ha Irán semleges állásfoglalása nemzeti érdekeit szolgálta a múlt­ban, annál inkább szolgálja most, amikor Nyugaton és Keleten .számos ország egyre inkább arra törekszik, hogy megőrizze semlegességét és ne vegyen részt agresszív katonai töm­őikben és esetleges kalandokban. A Szovjetunió mindig tlszMetben tartotta Irán szuverenitását és függet­lenségét. A Szovjetuniót és Iránt szá­mos éven át a fennálló kölcsönös szer­ződések alapján baráti kapcsolatok fűzték össze, amelyek hozzájárultak Irán semlegességének és független­ségének megszilárdulásához. Ezért a szovjet közvélemény nem mehet el hallgatással afölött, hogy Iránt a Szovjetunió ellen irányuló ka­tonai tömbbe akarják bevonni. Irán­nak ez a lépése a biztosítékokról és semlegességről szóló szovjet-iránf szerződés megsértése volna. Ez a lé­pés összeegyeztethetetlen az iráni kor* mány nemzetközi kötelezettségeivel. A Teheránból érkező hírek arról ta­núskodnak, hogy azok a körök, ame­lyek Iránt agresszív tömbbe akar­ják bevonni, cinikusan arra számí­tanak, hogy a Szovjetunió, amely több konkrét, békés akcióval mutat­ta meg szilárd békeakaratát, bele­egyezik a nemzetközi kötelezettségek­nek ebbe a megsértésébe. A reálisan mérlegelő iráni politikusok azonban tudják, hogy ezek a számítások ho­mokra épültek, mert a Szovjetunió­nak a kialakult helyzetből szükség­szerűen le kell vonnia a megfelelő kö­vetkeztetéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents