Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-13 / 246. szám, csütörtök

1955. október 13. IIIS 20 % 5 Be keil tartani a takarmánynövények tervezett vetésterületeit Azok a fonfos termelési felada­tok, amelyeket mezőgazdaságunk­nak a szocializmus építésében tel­jesítenie kell, főként a növényi és állattenyésztési termelés gyarapí­tására irányulnak. De számos EFSZ-ben a mezőgazdasági terme­lés e két ágának fejlődése nem arányos. Olyan ellentétek kelet­keztek, amelyek csökkentik a háziállatok hasznosságát és a nö­vényi termelésben a hozamok csök­kentését idézik elő. A kedvezőtlen tüneteknek egyi­ke (amiről a szövetkezeti tagok gyakran megfeledkeznek), a ta­karmányfélék tervezett vetésterü­letének be nem tartása. Ennek kö­vetkeztében a szálastakarmány­ban, amely főleg a szarvasmarha­tenyésztésben a takarmányadagok alapját képezi, hiány mutatkozik. Emiatt aztán az állatállomány .hasznosságának érezhető csökke­nése áll be és az állatállomány kondíciója is leromlik. Sok olyan eset van, amikor a takarmányada­got úgy állítják össze, hogy sok benne a keményítőtartalom és ke­vés a fehérje. Az alapvető szálas­takarmány hiányában helytelenül összeállított takarmányadag az ál­latállomány hasznosságának lé­nyeges csökkenéséhez vezet és ez­zel megcsappan a szövetkezet jö­vedelme is. A tervezett takarmányvetés-te­rület betartásáról a következő pél­dákat hozzuk fel a drženicei. viš­tuki és Dolná Krupa-i EFSZ-ek­ből. 1954-ben a szántóterületből leg­több takarmánya volt a vištuki EFSZ-nek, 30.9(í százalék. Az em­lített szövetkezetben kukoricát is termesztenek. A drženicei EFSZ­ben a kukoricával bevetett terület a szántó 11,97 százalékát. Vištu­kon 5,85. százalékát. Dolná Krupán pedig 8,75 százalékát teszi ki. A drženicei EFSZ, amelyben a kukoricával bevetett terület ará­nya a szántóterülethez viszonyítva a legmagasabb volt. termelte a legtöbb takarmányt. Ebben a szö­vetkezetben egy fejőstehénnél 568 liter tejjel többet fejnek, mint Dolná Krupán. Ez azt bizonyítja, hogy a kukorica gazdag tápérté­kével a legjobb takarmányok közé tartozik és mint zöldtakarmány mennyiség szempontjából is je­lentős. Ezért a kukorica termesz­tésére is nagyobb gondot kell for­dítanunk és növelni kell vetés­területét. A mi viszonyaink között jól fel lehet használni mint má­scdnövényt az őszi vegyes takar­mányfélék után. Silózásra, sőt vetőmagnak is alkalmas. Vištuk és Dolná Krupá kuko­ricatermő vidék, a drženicei EFSZ répatermő vidéken van. A felsorolt szövetkezetekben a nö­vénytermesztés szakaszán nincse­nek lényeges eltérések. A drženi­cei és Dolná Krupa-i ÉFSZ-ben a takarmányhozamok tervének tel­jesítésében mégis lényeges kü­lönbségek vannak. Dolná Krupán 31.60 százalékkal kevesebb volt a takarmányhozam annak ellenére, hogy a két szövetkezet terve csak­nem egyforma. A tervezett állat­állomány teljesítésének összeha­sonlítása azt mutatja, hogy itt is Dolná Krupá a legrosszabb, hiszen az átlag teljesítéséhez viszonyítva az állatállomány tervezett számát 30,48 százalékkal rosszabbul telje­síti, mint a másik szövetkezet. A takarmány tervezett területei­nek helyes betartása mellett arra is ügyelni kell, hogy megfelelő minőségű takarmányt termeljünk és jól osszuk be a takarmány.ada­gokat. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani, hogy megfelel­jenek az állat teljesítményének. Fordítsunk hát több figyelmet a takarmányfélékre. mert vetés­területük be nem tartása kedve;­zőtlenül hat az EFSZ-ek állat­tenyésztési termelésére és az egész gazdálkodásra. Azok a szövetkeze­tek. amelyek megfeledkeznek róla, hogy jövedelmeik fő és rendszeres forrása az állattenyésztési terme­lésből ered. hibát követnek el. Hogy ezeket a hibákat kiküszöböl­jük, be kell tartani a vetés idejét és a takarmány tervezett vetéste­rületét, s főleg a hozamokat keli növelni. A takarmány vetésterüle­tének be nem tartása ellen ke­mény harcot kell indítaniuk a já­rási nemzeti bizottságoknak és a szövetkezeti tagoknak, akiknek keresniük kell a gazdagabb hek­tárhozamok eléréséhez vezető utat, de sohasem szabad az egyes növé­nyek vetésterületeit növelni a ta­karmánynövények kárára. J. PEKÁR Találkozás a magyarországi termelőszövetkezeti tagokkal és mezőgazdasági dolgozókkal A múlt hónapban a kassai kerü­let állami gazdaságainak, szövetkezeteinek, gép- és traktorállo­másainak, a nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági kutatóintézet dol­gozóinak 65 tagú küldöttsége elláto­gatott a budapesti országos mező­gazdasági kiállításra. Amikor Hidasnémetinél átléptük a határt, elénk tárult a gazdag magyar alföld panorámája. Beláthatatlan ku­koricatáblák, lóhere, lucerna, napra­forgó, cirok, dohány, répasávokkal tarkítva, a síkságokon és a dombos vidéken a szép szőlők a magyar föld gazdagságáról beszél, a TSZ-tagok, állami gazdaságok, gépállomások dol- | tottak 43 000 taggal, és a 450 előké­szítő bizottságban 4000 földműves dol­gozik. Ha az egyes mutatókban össze ­hasonlítjuk az 1949-ik és az 1955-ik évet, akkor a magyarországi szövet­kezeti mozgalom fejlődése még kife­jezőbben tárul elénk. 1949-ben a szö­vetkezeti gazdaságok birtokainak ér­téke 108 millió forint volt, 1955-ben pedig három milliárd 711 millió fo­rint. 1949-ben a munkaegység értéke 17,5 forint, 1954-ben pedig 25,7 fo­rint volt. 1955-ben lényeges emelke­dés mutatkozik a szövetkezeti tagok jutalmazásában, értékben és munka­egységben is. A Magyar Dolgozók Pártja és a A kiállítás fő pavilonja gozóinak és az egyénileg gazdálkodók­nak szorgalmas munkáját dicséri. Magyarországon a mezőgazdaság az utolsó év folyamán nagy haladást tett és ezért van, hogy főleg a gépe­sítés szakaszán láthatunk újdonságo­kat a kiállításon,. amelyek lekötötték küldöttségünk minden tagjának ér­deklődését. De a legfontosabb, amit a kiállítás nyújt, a szocialista mezőgaz­daság, az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek fejlődésének szem­léltető képe. A kiállítás fő pavilonjának negye­dik termében vannak a termelőszö­vetkezetek kiállított termékei. A gra­fikonok, táblázatok és különféle is­mertető szövegek a magyarországi szövetkezeti gondolat fejlődéséről be­szélnek. Megtudjuk, hogy Magyaror­szágon 4600 termelőszövetkezet van. Ebben az évben 200 új TSZ-t alakí­nilllllllllllinilil'lllllllllllllllllKlltlUlllllllüllllllllitíiliiliinii;!!!!! Ii!l lll i i i I I • I I I I I I I I I r:i;iii:i: r riiiíiüiiiiiiiiiiiiilllíllMlllllllllllllüllillllllllllllllilíllillllll! j Használjuk ki a tejbeadással járó előnyöket ! lllflilllllllini!iaillltl{llliai!inililllllll(lll!IIIIHIIlllllllllI|[iail|[|ltiltll!!IMIIII!lllllllllllil|iiiii|iia!i|ijini!:l!:BH|[ili;li[||i '•llll!llllí!l!!li:i: l|:iľ ľilľiniiMl: llllľl:ii|[|:il:ili:i;!i:!ľ i I .MMIII Egységes földművesszövetkezeteink többsége következetesen teljesíti a X. pártkongresszus határozatait, s ezért élvezi is azokat az előnyöket, melye­ket a párt és a kormány az állami felvásárlásokkal kapcsolatban nyújt a dolgozó parasztságnak. Ha például a tejfelvásárlást vizs­gáljuk, azt vesszük észre, hogy az elmúlt 9 hónapban eladott mennyiség jóval felülmúlta a múlt év ugyanezen időszakában szállított mennyiséget. Az állami gazdaságok 14,6 százalékkal' az egységes föJdmüvesszövetkezetek pedig 19,1 százalékkal több tejet szál­lítottak a tejüzemekbe, s emellett a szövetkezetek nem is igen szaporítot­ták fejősteheneik számát. A tejüze­meknek átadott tejmennyiség növeke­dése a tejhozam fokozódását és általá­ban az állattenyésztés fejlődését bizo­nyítja Mezőgazdasági dolgozóink szi­lárd elhatározással és következetesen teljesítik a kongresszus által kitűzött feladatokat. A tejhozam növelésével természetesen emelkednek a szövetkezetek, a szö­vetkezeti tagok és az egyénileg gazdál­kodók jövedelmei is. Augusztus vé­géig az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodók több mint 40 millió ko­ronát kaptak csupán azért a tejért, amelyet a kötelező beadáson felül aatak az államnak. Ez az összeg sok­kal nagyobb, mint a múlt esztendei. A királyhelmeci járás egységes föld­művesszövetkezetei például a leg­utóbbi három hónapban 336 000 koronát kaptak a kötelező beadáson felül át­adott tejért. Hasonló és még nagyobb bevételük volt az államnak beadott t(«jből a nagymegyeri, somorjai, duna­szerdahelyi járás szövetkezeteinek, s csak valamivel kisebb összeget kaptak az ipelysági, rimaszombati, ko­máromi és még több más szövetke­zet is. A terven felüli beadással több szö­vetkezet olyan jövedelmet ért el, amilyenre pénzügyi terveikben nem is számítottak. A tanyi EFSZ például a szabadpiaci áron beadott tejért csaknem félmillió koronát kapott és ehhez még utólagosan több mint 10 vagon korpát és két vagon olajpogá­csát. A kassai járásban lévő Seňa köz­ség szövetkezete szintén több mint negyedmillió koronát kapott. Ha eh­hez még hozzászámítjuk annak a tej­nek az értékét, amelyet szerződéses beadási kötelezettség alapján adtak be, nyilvánvaló, hogy e tételek lé­nyegesen hozzájárultak a munkaegy­ségek emeléséhez. De a tejhozamból nemcsak a szö­vetkezetek jutnak magas jövedelem­hez. Ma már az egyénileg gazdálkodók ezrei használják sikerrel a haladó gazdálkodási módszereket. A somorjai járásban lévő Fél község földművesei ez év első 8 hónapjában szabadeladás útján 37 866 liter tejet adtak be s ezért 87 000 korona készpénzt, va­lamint kedvezményes áron 12 mázsa korpát és 23,5 mázsa olajpogácsát kaptak. A tejhozam fokozása tehát megéri a fáradságot. Különösen jól járnak azok, akik kihasználják a szabad ela­dásokból eredő előnyöket. Ezek a le­hetőségek ma már az* összes földmű­vesek számára nyitva állanak, akár a dunaszerdahelyi, füleki, akár a nagy­kaposi járásban laknak. Hiszer> az idén a tejbegyüjtés tervének teljesítéséhez és túlteljesítéséhez megvan minden előfeltétel. Zöldtakarmány mindenütt volt és van még ma Is elegendő meny­nyiségben. A legelők olyan zöldek és dúsak, amilyenek ebben az évszakban már régóta nem voltak. A silótakar­mánykészlet az év folyamán több mint háromszorosára emelkedett. Le­hetővé vált tehát minden gazdaság számára, hogy elegendő takarmányt biztosítson magának, s így semmi akadálya sem lesz annak, hogy álla­mi felvásárlásból eredő jövedelmét növelje. Ezenfelül az állam részére történt szabad tejeladás jogot ad magtakar­mány igéfiylésére. Mind a szövetkeze­tek,. mind az egyénileg gazdálkodók a téli hónapokban a terven, felül átadott tejért több mint száz százalékkal fel­emelt vételárat és utólagos takar­mányjárulékot kapriak. Október elsejétől kezdve a tej vé­telára 2,20 koronáról 2,40 koronára emelkedik és ezenkívül minden 100 li­ter után 20 kg olajpogácsát és 10 kg korpát igényelhetnek a szövetkezetek, az egyénileg gazdálkodók pedig 14 kg olajpogácsát és 7 kg korpát. December elsejétől kezdve az utólagos takar­mányszolgáltatás lényegesen több. A szövetkezetek minden eladott többlet­literért 1 kg korpát vagy feleannyi olajpogácsát, az egyénileg gazdálkodók V4 kg korpát vagy feleannyi olajpo­gácsát kapnak. Az a fontos, hogy a tejhozam sem­mi s/ín alatt se csökkenjen, hanem a takarmányozási technika helyes al­kalmazásával és a haladó módszerek felhasználásival emelkedést érjenek el mind a szocialista, mind a magánszek­tor gazdálkodói. A lehetőségek min­denki számára adva vannak, élni kell velük. HORVÁTH JÖZSEF, az Élelmiszeripari Megbízotti Hivatal dolgozója kormány ezekben az években nagy gondot fordított a szövetkezetek fej­lesztésére és megszilárdítására. Kö­rülbelül egy milliárd forintot fordított a kormány az építésre és a szövet­kezetek egyéb berendezéseire. Ilyen körülmények között lényegesen nö­vekedtek az átlagos hektárhozamok és az állatállomány hasznossága. Pél­dául a rábacsanaki „Kossuth" szövet­kezetben 1950-ben egy tehénnél az át­lagos tejhozam 960 liter volt, 1954­ben pedig 2700 liter. Ezekről az ered­ményekről magunk is meggyőződtünk, nemcsak a mezőgazdasági kiállításon, hanem a biatorbágyi „Dózsa" terme­lőszövetkezetben tett látogatásunkkor is, Kelemen Sándor, az ottani terme­lőszövetkezet elnöke, büszkén közölte velünk, hogy az idei átlagos tejhozam egy tehénnél napi 9 liter, ami tehe­nenként 3295 liter évi átlagot jelent. ]\/T agyarországon is a szövetkeze­teket a legnagyobb mértékben az állami gépállomások segítik. A gépesítésről szólva említésre érde­mes, hogy az állami gépállomások birtokában 12 000 traktor és tízezrek­re menő más gép és berendezés van, A szövetkezetekben 85—90 százalékban gépekkel végzik a szántást. A termés betakarítását 67 százalékban a gép­állomások végzik Magyarországot a múltból és a je­lenben is búzában, kukoricában, ló­herében, ipari növényekben, szőlőben, gazdag országnak ismerjük. Az utóbbi években ezekhez a növényekhez csat­lakozott még a rizstermelés is. A rizs­földek területét megkétszerezték, árpát termeltek, a többi földek át­laga hektáronként 32 mázsa volt. A takarmánygabona, a szálastakar­mány, lucerna, lóhere, vegyestakar­mány és silótakarmány magas hoza­mai jó feltételeket biztosítanak az ál­lattenyésztési termelés növelésére. Vol­tunk a Felsőbadáli Állami Gazdaság­ban és itt láttuk, mily nagy jelentő­séget tulajdonítanak a jó silót akar ­mány termesztésének, ami Magyar­országon egyetlen termelőszövetkezet - . ben sem hiányzik a téli takarmány­adagokból. A cukorrépa termesztése Magyar­országon állandóan javul. Sedlmayer Kurt, a sopronhorpási mezőgazdasági kutatóintézet dolgozója egy újfajtájú magashozamú cukorrépát termelt ki, amelynek az eddiginél sokkal nagyobb a cukortartalma. A magyar dolgozók állandóan nö­vekvő szükségletei megkövetelik a nö­vény- és állattenyésztési termelés nö­velését is. A jó mezőgazdaság alap­ja a nagy hasznot hajtó állatállo­mány. A kiállított állattenyésztési ter­mékek nagy választéka teljes mérték­ben megmutatta, mi mindent termel a magyar mezőgazdaság hazai szük­ségletre és kivitelre. A fajszarvasmar­ha-állományban figyelmet érdemel a magyar tarkafajta. Nagy a tejhozama, egy tehén évenként 7—5000 liter te­jet ad. Q értéstenyésztésben Magyaror­szág Közép-Európában első helyen van. A budapesti kiállításon az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek és egyénileg gazdálkodó földmű­vesek mangalicákat, magyar fehér­fajtát, bergshiri és cornwalli sertés ­fajtákat állítottak ki. Ezenkívül meg kell említenünk a zöldség és gyümölcstermesztés ered­ményeit és az egész világon ismert magyar szőlőgazdaságot és borter­mesztést. A mintaiöldeken beültetett szólók élő bizonfit ékai annak, ho­gyan kell a szőlőket ültetni, hogy gépekkel lehessen őket megművel­ni. Végül néhány szót magukról a szö­vetkezeti tagokról és földművesek­ről, akiket a budapesti kiállításon lát­tunk. Közönséges munkanap• volt, ami­kor megtekintettük a kiállítást, de egész Magyarországról a dolgozók és ifjúság százaival és ezreivel talál­koztunk itt, akik kihasználták a ki­állítás utolsó napjait, hogy aprólé­kosan megismerkedjenek a magyar mezőgazdaság eredményeivel. A ma­gyar dolgozók főleg a gépesítési pa­vilonban tartózkodtak hosszú ideig. A csehszlovák gyártmányú traktorokról és gépekről elismeréssel beszéltek, mivel a magyar mezőgazdaság na' gyon hathatós segítségben részesült a csehszlovák ipar révén. Itt is észre­vehető .a magyar és csehszlovák népi demokratikus köztársaság dolgozói között egyre erősödő baráti kapcso­lat. budapesti országos mezögaz-' dasági kiállításon megállapít­hattuk, hogy mindazt, amit a magyar dolgozó nép, főleg a mezőgazdaság­ban elért elsősorban d szovjet nép­Szebbnél szebb szarvas'marhákat vezet tek fel a kiállítás állatbemutatóján. úgyhogy ráost 90 000 katasztrális hol­don termeszienek rizst Magyarorszá­gon. Hála az egyre növekvő gépesítésnek, a gabonafélék és a kapásnövények hektárhozamai nagyobbodnak. így pél­dául a Bánhalmi Állami Gazdaságban hektáronként 43 mázsa búzatermést értek el. Középbogárdon a kísérleti földeken hektáronként 69 mázsa őszi nek, a fejlett szovjet mezőgazdaság­nak, a gépesítésnek és az utólérhe­tetlen szovjet tudománynak és gya­korlatnak köszönheti. Ennek bizonyí­téka, hogy Magyarországon a terme­lőszövetkezeti mozgalom az ipar se­gítségével, a Magyar Dolgozók Párt­jának és kormányának hathatós tá­mogatásával sikerrel fejlődik. Michal Baran, mérnök. Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents