Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-13 / 246. szám, csütörtök

1955. október 13. IIIS

20 % 5 Be keil tartani a takarmánynövények tervezett vetésterületeit Azok a fonfos termelési feladatok, amelyeket mezőgazdaságunknak a szocializmus építésében teljesítenie kell, főként a növényi és állattenyésztési termelés gyarapítására irányulnak. De számos EFSZ-ben a mezőgazdasági termelés e két ágának fejlődése nem arányos. Olyan ellentétek keletkeztek, amelyek csökkentik a háziállatok hasznosságát és a növényi termelésben a hozamok csökkentését idézik elő. A kedvezőtlen tüneteknek egyike (amiről a szövetkezeti tagok gyakran megfeledkeznek), a takarmányfélék tervezett vetésterületének be nem tartása. Ennek következtében a szálastakarmányban, amely főleg a szarvasmarhatenyésztésben a takarmányadagok alapját képezi, hiány mutatkozik. Emiatt aztán az állatállomány .hasznosságának érezhető csökkenése áll be és az állatállomány kondíciója is leromlik. Sok olyan eset van, amikor a takarmányadagot úgy állítják össze, hogy sok benne a keményítőtartalom és kevés a fehérje. Az alapvető szálastakarmány hiányában helytelenül összeállított takarmányadag az állatállomány hasznosságának lényeges csökkenéséhez vezet és ezzel megcsappan a szövetkezet jövedelme is. A tervezett takarmányvetés-terület betartásáról a következő példákat hozzuk fel a drženicei. vištuki és Dolná Krupa-i EFSZ-ekből. 1954-ben a szántóterületből legtöbb takarmánya volt a vištuki EFSZ-nek, 30.9(í százalék. Az említett szövetkezetben kukoricát is termesztenek. A drženicei EFSZben a kukoricával bevetett terület a szántó 11,97 százalékát. Vištukon 5,85. százalékát. Dolná Krupán pedig 8,75 százalékát teszi ki. A drženicei EFSZ, amelyben a kukoricával bevetett terület aránya a szántóterülethez viszonyítva a legmagasabb volt. termelte a legtöbb takarmányt. Ebben a szövetkezetben egy fejőstehénnél 568 liter tejjel többet fejnek, mint Dolná Krupán. Ez azt bizonyítja, hogy a kukorica gazdag tápértékével a legjobb takarmányok közé tartozik és mint zöldtakarmány mennyiség szempontjából is jelentős. Ezért a kukorica termesztésére is nagyobb gondot kell fordítanunk és növelni kell vetésterületét. A mi viszonyaink között jól fel lehet használni mint máscdnövényt az őszi vegyes takarmányfélék után. Silózásra, sőt vetőmagnak is alkalmas. Vištuk és Dolná Krupá kukoricatermő vidék, a drženicei EFSZ répatermő vidéken van. A felsorolt szövetkezetekben a növénytermesztés szakaszán nincsenek lényeges eltérések. A drženicei és Dolná Krupa-i ÉFSZ-ben a takarmányhozamok tervének teljesítésében mégis lényeges különbségek vannak. Dolná Krupán 31.60 százalékkal kevesebb volt a takarmányhozam annak ellenére, hogy a két szövetkezet terve csaknem egyforma. A tervezett állatállomány teljesítésének összehasonlítása azt mutatja, hogy itt is Dolná Krupá a legrosszabb, hiszen az átlag teljesítéséhez viszonyítva az állatállomány tervezett számát 30,48 százalékkal rosszabbul teljesíti, mint a másik szövetkezet. A takarmány tervezett területeinek helyes betartása mellett arra is ügyelni kell, hogy megfelelő minőségű takarmányt termeljünk és jól osszuk be a takarmány.adagokat. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani, hogy megfeleljenek az állat teljesítményének. Fordítsunk hát több figyelmet a takarmányfélékre. mert vetésterületük be nem tartása kedve;zőtlenül hat az EFSZ-ek állattenyésztési termelésére és az egész gazdálkodásra. Azok a szövetkezetek. amelyek megfeledkeznek róla, hogy jövedelmeik fő és rendszeres forrása az állattenyésztési termelésből ered. hibát követnek el. Hogy ezeket a hibákat kiküszöböljük, be kell tartani a vetés idejét és a takarmány tervezett vetésterületét, s főleg a hozamokat keli növelni. A takarmány vetésterületének be nem tartása ellen kemény harcot kell indítaniuk a járási nemzeti bizottságoknak és a szövetkezeti tagoknak, akiknek keresniük kell a gazdagabb hektárhozamok eléréséhez vezető utat, de sohasem szabad az egyes növények vetésterületeit növelni a takarmánynövények kárára. J. PEKÁR Találkozás a magyarországi termelőszövetkezeti tagokkal és mezőgazdasági dolgozókkal A múlt hónapban a kassai kerület állami gazdaságainak, szövetkezeteinek, gép- és traktorállomásainak, a nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági kutatóintézet dolgozóinak 65 tagú küldöttsége ellátogatott a budapesti országos mezőgazdasági kiállításra. Amikor Hidasnémetinél átléptük a határt, elénk tárult a gazdag magyar alföld panorámája. Beláthatatlan kukoricatáblák, lóhere, lucerna, napraforgó, cirok, dohány, répasávokkal tarkítva, a síkságokon és a dombos vidéken a szép szőlők a magyar föld gazdagságáról beszél, a TSZ-tagok, állami gazdaságok, gépállomások dol- | tottak 43 000 taggal, és a 450 előkészítő bizottságban 4000 földműves dolgozik. Ha az egyes mutatókban össze hasonlítjuk az 1949-ik és az 1955-ik évet, akkor a magyarországi szövetkezeti mozgalom fejlődése még kifejezőbben tárul elénk. 1949-ben a szövetkezeti gazdaságok birtokainak értéke 108 millió forint volt, 1955-ben pedig három milliárd 711 millió forint. 1949-ben a munkaegység értéke 17,5 forint, 1954-ben pedig 25,7 forint volt. 1955-ben lényeges emelkedés mutatkozik a szövetkezeti tagok jutalmazásában, értékben és munkaegységben is. A Magyar Dolgozók Pártja és a A kiállítás fő pavilonja gozóinak és az egyénileg gazdálkodóknak szorgalmas munkáját dicséri. Magyarországon a mezőgazdaság az utolsó év folyamán nagy haladást tett és ezért van, hogy főleg a gépesítés szakaszán láthatunk újdonságokat a kiállításon,. amelyek lekötötték küldöttségünk minden tagjának érdeklődését. De a legfontosabb, amit a kiállítás nyújt, a szocialista mezőgazdaság, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek fejlődésének szemléltető képe. A kiállítás fő pavilonjának negyedik termében vannak a termelőszövetkezetek kiállított termékei. A grafikonok, táblázatok és különféle ismertető szövegek a magyarországi szövetkezeti gondolat fejlődéséről beszélnek. Megtudjuk, hogy Magyarországon 4600 termelőszövetkezet van. Ebben az évben 200 új TSZ-t alakínilllllllllllinilil'lllllllllllllllllKlltlUlllllllüllllllllitíiliiliinii;!!!!! Ii!l lll i i i I I • I I I I I I I I I r:i;iii:i: r riiiíiüiiiiiiiiiiiiilllíllMlllllllllllllüllillllllllllllllilíllillllll! j Használjuk ki a tejbeadással járó előnyöket ! lllflilllllllini!iaillltl{llliai!inililllllll(lll!IIIIHIIlllllllllI|[iail|[|ltiltll!!IMIIII!lllllllllllil|iiiii|iia!i|ijini!:l!:BH|[ili;li[||i '•llll!llllí!l!!li:i:

l|:iľ ľilľiniiMl: llllľl:ii|[|:il:ili:i;!i:!ľ i I .MMIII Egységes földművesszövetkezeteink többsége következetesen teljesíti a X. pártkongresszus határozatait, s ezért élvezi is azokat az előnyöket, melyeket a párt és a kormány az állami felvásárlásokkal kapcsolatban nyújt a dolgozó parasztságnak. Ha például a tejfelvásárlást vizsgáljuk, azt vesszük észre, hogy az elmúlt 9 hónapban eladott mennyiség jóval felülmúlta a múlt év ugyanezen időszakában szállított mennyiséget. Az állami gazdaságok 14,6 százalékkal' az egységes föJdmüvesszövetkezetek pedig 19,1 százalékkal több tejet szállítottak a tejüzemekbe, s emellett a szövetkezetek nem is igen szaporították fejősteheneik számát. A tejüzemeknek átadott tejmennyiség növekedése a tejhozam fokozódását és általában az állattenyésztés fejlődését bizonyítja Mezőgazdasági dolgozóink szilárd elhatározással és következetesen teljesítik a kongresszus által kitűzött feladatokat. A tejhozam növelésével természetesen emelkednek a szövetkezetek, a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodók jövedelmei is. Augusztus végéig az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodók több mint 40 millió koronát kaptak csupán azért a tejért, amelyet a kötelező beadáson felül aatak az államnak. Ez az összeg sokkal nagyobb, mint a múlt esztendei. A királyhelmeci járás egységes földművesszövetkezetei például a legutóbbi három hónapban 336 000 koronát kaptak a kötelező beadáson felül átadott tejért. Hasonló és még nagyobb bevételük volt az államnak beadott t(«jből a nagymegyeri, somorjai, dunaszerdahelyi járás szövetkezeteinek, s csak valamivel kisebb összeget kaptak az ipelysági, rimaszombati, komáromi és még több más szövetkezet is. A terven felüli beadással több szövetkezet olyan jövedelmet ért el, amilyenre pénzügyi terveikben nem is számítottak. A tanyi EFSZ például a szabadpiaci áron beadott tejért csaknem félmillió koronát kapott és ehhez még utólagosan több mint 10 vagon korpát és két vagon olajpogácsát. A kassai járásban lévő Seňa község szövetkezete szintén több mint negyedmillió koronát kapott. Ha ehhez még hozzászámítjuk annak a tejnek az értékét, amelyet szerződéses beadási kötelezettség alapján adtak be, nyilvánvaló, hogy e tételek lényegesen hozzájárultak a munkaegységek emeléséhez. De a tejhozamból nemcsak a szövetkezetek jutnak magas jövedelemhez. Ma már az egyénileg gazdálkodók ezrei használják sikerrel a haladó gazdálkodási módszereket. A somorjai járásban lévő Fél község földművesei ez év első 8 hónapjában szabadeladás útján 37 866 liter tejet adtak be s ezért 87 000 korona készpénzt, valamint kedvezményes áron 12 mázsa korpát és 23,5 mázsa olajpogácsát kaptak. A tejhozam fokozása tehát megéri a fáradságot. Különösen jól járnak azok, akik kihasználják a szabad eladásokból eredő előnyöket. Ezek a lehetőségek ma már az* összes földművesek számára nyitva állanak, akár a dunaszerdahelyi, füleki, akár a nagykaposi járásban laknak. Hiszer> az idén a tejbegyüjtés tervének teljesítéséhez és túlteljesítéséhez megvan minden előfeltétel. Zöldtakarmány mindenütt volt és van még ma Is elegendő menynyiségben. A legelők olyan zöldek és dúsak, amilyenek ebben az évszakban már régóta nem voltak. A silótakarmánykészlet az év folyamán több mint háromszorosára emelkedett. Lehetővé vált tehát minden gazdaság számára, hogy elegendő takarmányt biztosítson magának, s így semmi akadálya sem lesz annak, hogy állami felvásárlásból eredő jövedelmét növelje. Ezenfelül az állam részére történt szabad tejeladás jogot ad magtakarmány igéfiylésére. Mind a szövetkezetek,. mind az egyénileg gazdálkodók a téli hónapokban a terven, felül átadott tejért több mint száz százalékkal felemelt vételárat és utólagos takarmányjárulékot kapriak. Október elsejétől kezdve a tej vételára 2,20 koronáról 2,40 koronára emelkedik és ezenkívül minden 100 liter után 20 kg olajpogácsát és 10 kg korpát igényelhetnek a szövetkezetek, az egyénileg gazdálkodók pedig 14 kg olajpogácsát és 7 kg korpát. December elsejétől kezdve az utólagos takarmányszolgáltatás lényegesen több. A szövetkezetek minden eladott többletliterért 1 kg korpát vagy feleannyi olajpogácsát, az egyénileg gazdálkodók V4 kg korpát vagy feleannyi olajpogácsát kapnak. Az a fontos, hogy a tejhozam semmi s/ín alatt se csökkenjen, hanem a takarmányozási technika helyes alkalmazásával és a haladó módszerek felhasználásival emelkedést érjenek el mind a szocialista, mind a magánszektor gazdálkodói. A lehetőségek mindenki számára adva vannak, élni kell velük. HORVÁTH JÖZSEF, az Élelmiszeripari Megbízotti Hivatal dolgozója kormány ezekben az években nagy gondot fordított a szövetkezetek fejlesztésére és megszilárdítására. Körülbelül egy milliárd forintot fordított a kormány az építésre és a szövetkezetek egyéb berendezéseire. Ilyen körülmények között lényegesen növekedtek az átlagos hektárhozamok és az állatállomány hasznossága. Például a rábacsanaki „Kossuth" szövetkezetben 1950-ben egy tehénnél az átlagos tejhozam 960 liter volt, 1954ben pedig 2700 liter. Ezekről az eredményekről magunk is meggyőződtünk, nemcsak a mezőgazdasági kiállításon, hanem a biatorbágyi „Dózsa" termelőszövetkezetben tett látogatásunkkor is, Kelemen Sándor, az ottani termelőszövetkezet elnöke, büszkén közölte velünk, hogy az idei átlagos tejhozam egy tehénnél napi 9 liter, ami tehenenként 3295 liter évi átlagot jelent. ]\/T agyarországon is a szövetkezeteket a legnagyobb mértékben az állami gépállomások segítik. A gépesítésről szólva említésre érdemes, hogy az állami gépállomások birtokában 12 000 traktor és tízezrekre menő más gép és berendezés van, A szövetkezetekben 85—90 százalékban gépekkel végzik a szántást. A termés betakarítását 67 százalékban a gépállomások végzik Magyarországot a múltból és a jelenben is búzában, kukoricában, lóherében, ipari növényekben, szőlőben, gazdag országnak ismerjük. Az utóbbi években ezekhez a növényekhez csatlakozott még a rizstermelés is. A rizsföldek területét megkétszerezték, árpát termeltek, a többi földek átlaga hektáronként 32 mázsa volt. A takarmánygabona, a szálastakarmány, lucerna, lóhere, vegyestakarmány és silótakarmány magas hozamai jó feltételeket biztosítanak az állattenyésztési termelés növelésére. Voltunk a Felsőbadáli Állami Gazdaságban és itt láttuk, mily nagy jelentőséget tulajdonítanak a jó silót akar mány termesztésének, ami Magyarországon egyetlen termelőszövetkezet - . ben sem hiányzik a téli takarmányadagokból. A cukorrépa termesztése Magyarországon állandóan javul. Sedlmayer Kurt, a sopronhorpási mezőgazdasági kutatóintézet dolgozója egy újfajtájú magashozamú cukorrépát termelt ki, amelynek az eddiginél sokkal nagyobb a cukortartalma. A magyar dolgozók állandóan növekvő szükségletei megkövetelik a növény- és állattenyésztési termelés növelését is. A jó mezőgazdaság alapja a nagy hasznot hajtó állatállomány. A kiállított állattenyésztési termékek nagy választéka teljes mértékben megmutatta, mi mindent termel a magyar mezőgazdaság hazai szükségletre és kivitelre. A fajszarvasmarha-állományban figyelmet érdemel a magyar tarkafajta. Nagy a tejhozama, egy tehén évenként 7—5000 liter tejet ad. Q értéstenyésztésben Magyarország Közép-Európában első helyen van. A budapesti kiállításon az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó földművesek mangalicákat, magyar fehérfajtát, bergshiri és cornwalli sertés fajtákat állítottak ki. Ezenkívül meg kell említenünk a zöldség és gyümölcstermesztés eredményeit és az egész világon ismert magyar szőlőgazdaságot és bortermesztést. A mintaiöldeken beültetett szólók élő bizonfit ékai annak, hogyan kell a szőlőket ültetni, hogy gépekkel lehessen őket megművelni. Végül néhány szót magukról a szövetkezeti tagokról és földművesekről, akiket a budapesti kiállításon láttunk. Közönséges munkanap• volt, amikor megtekintettük a kiállítást, de egész Magyarországról a dolgozók és ifjúság százaival és ezreivel találkoztunk itt, akik kihasználták a kiállítás utolsó napjait, hogy aprólékosan megismerkedjenek a magyar mezőgazdaság eredményeivel. A magyar dolgozók főleg a gépesítési pavilonban tartózkodtak hosszú ideig. A csehszlovák gyártmányú traktorokról és gépekről elismeréssel beszéltek, mivel a magyar mezőgazdaság na' gyon hathatós segítségben részesült a csehszlovák ipar révén. Itt is észrevehető .a magyar és csehszlovák népi demokratikus köztársaság dolgozói között egyre erősödő baráti kapcsolat. budapesti országos mezögaz-' dasági kiállításon megállapíthattuk, hogy mindazt, amit a magyar dolgozó nép, főleg a mezőgazdaságban elért elsősorban d szovjet népSzebbnél szebb szarvas'marhákat vezet tek fel a kiállítás állatbemutatóján. úgyhogy ráost 90 000 katasztrális holdon termeszienek rizst Magyarországon. Hála az egyre növekvő gépesítésnek, a gabonafélék és a kapásnövények hektárhozamai nagyobbodnak. így például a Bánhalmi Állami Gazdaságban hektáronként 43 mázsa búzatermést értek el. Középbogárdon a kísérleti földeken hektáronként 69 mázsa őszi nek, a fejlett szovjet mezőgazdaságnak, a gépesítésnek és az utólérhetetlen szovjet tudománynak és gyakorlatnak köszönheti. Ennek bizonyítéka, hogy Magyarországon a termelőszövetkezeti mozgalom az ipar segítségével, a Magyar Dolgozók Pártjának és kormányának hathatós támogatásával sikerrel fejlődik. Michal Baran, mérnök. Kassa