Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-13 / 246. szám, csütörtök

1955. október 14. AZ ENSZ LESZERELÉSI BIZOTTSÁ

GA MEGSZAKÍTOTTA MUNKÁJÁT I

IIS

ZÖ 5 IZ OSI HOMÁLYOS MLASPONTIA A MEGEGYEZÉS ŰTJASAN ML New York, október 11. (TASZSZ) — Az ENSZ leszerelési albizottsága október 7-én félbeszakította munkáját. Az albizottság tagjai — a Szovjetunió, az USA, Nagy-BritanniaFranciaország és Kanada képviselői a sajtó képviselőinek átadták nyilatkozataik szövegét, amelyeket ezen az ülésen adtak elő. A. A. Szoboljev nyitatkozata Az ENSZ leszerelési albizottságának október 7-1 ülésén A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője a következő nyilatkozatot tette: A leszerelés megoldása kedvezőbb előfeltételeinek megteremtéséhez nagymértékben hozzájárult volna a szovjet kormány május 10-i és július 21-i javaslata. Általánosan elismerik, hogy a nagyhatalmak fegyveres erői színvonalának megállapítása nagy fontosságú. Hoqy ebben a fontos kérdésben közös megegyezést érjenek el, a szovjet kormány elhatározta, hogy elfogadja alapul az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország közös javaslatát a fegyveres erők színvonalának megállapítására. Megállapíthatjuk továbbá, hogy bizonyos mértékben közeledtek a nemzetközi ellenőrzés kérdésében elfoglalt áláspontok is. Mindebből, amit mondottam, következik, hogy az albizottság tagjainak álláspontja a leszerelés problémájának legfontosabb részeiben közeledett egymáshoz. Mivel a szovjet kormány javaslatainak érdeméből az álláspontok közelebb kerültek egymáshoz, ésszerű és logikus volna, ha megkezdenék az egyezmény elérését a leszerelés probblémájának különféle pontjaiban. Eisenhower elnök javaslatáról beszélve, a szovjet küldöttség magyarázatot kért az Egyesült Államok küldöttségétől, mit ért azon, hogy az Egyesült Államok fényképfelvételeket készítene a Szovjetunióról és vajon az ellenőrzésnek ez a formája kiterjedne-e a leszerelési egyezményben résztvevő más államokra is. Nagy-Britannia, Franciaország és I Kanada képviselői kifejtették álláspontjukat. Nézetünk szerint elvi egyetértésüket nyilvánították az olyan fontos rendelkezésekkel, mint a fegyveres erők színvonalának megállapítása, az atomfegyverek eltiltásának határideje és a leszerelés ellenőrzésének hatásos nemzetközi ellenőrzése. Az albizottság előtt tehát világos ezen államok állásfoqlalása a leszerelési programot és az atomfegyverek eltiltását illetőleg. Homályos marad csupán egy küldöttség, az USA küldöttségének álláspontja, amely kijelentette, hogy fenntartja magának a jogot arra, hogy újból nyilatkozzék a leszerelés összes eddigi állásfoglalásaival kapcsolatban. Az USA mindeddig nem fejtette ki nézetét a szovjet kormány május 10-i javaslatairól. Az albizottság tagjainak álláspontjai a leszerelési probléma lényeges részeiben oly közel kerültek egymáshoz — mondotta továbbá Szoboljev, hogy megvan a lehetőség bizonyos megegyezés elérésére és közös határozat elfogadásara. Az albizottság közös határozata, ami együttes egyetértést jelentene oly fontos kérdésekben, mint a nagyhatalmak fegyveres erői létszámának megállapítása, az atomfegyverek eltiltásának időpontja, az ellenőrző állomások létesítése a stratégiailag fontos pontokon, valamint az állandó kötelezettség vállalása, hogy nem aklamaznak sem amot- sem hidrogénfegyvert elsőként egyik ország ellen sem. E kérdésekben való megegyezés utat nyitna a leszerelés problémájával összefüggő más kérdések rendezéséhez is és így kedvező előfeltételeket teremtene a leszerelés szélesebbkörű programjának és a leszerelés ellenőrzésének megvalósítására. H. Stassen beszéde Stassen, az USA képviselője, aki az ülésen elnökölt, bejelentette, hogy „az ENSZ leszerelési albizottsága kis szünetet akar tartani munkájában, míg a külügyminiszterek qenfi értekezlete be nem végzi munkáját". Stassen rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az Eisenhower javaslatának azonnali megvalósításáról szóló egyezmény megállapíthatná bizonyos országok igazságos alapon való részvételét és csatlakozzását is az egyezményhez. Stassen ezután a május 10-i szovjet javaslatoknak a fegyverzetek ellenőrzését és az atomfegyverek eltiltását érintő részével foglalkozott. Azt állította, hogv ezek a javaslatok nem biztosítanának megfelelő biztonságot egy Váratlan támadással szemben. Stassen kijelentette, hogy mielőtt sikert érnének el az ellenőrzés kérdésében, feltételeket kell megállapítani az előző álláspontokat illetőleg. Stassen idézte Eisenhower elnöknek Genfben mondott nyilatkozatát, amely szerint javaslata csak „kezdet volt... az Egyesült Államok kész az ellenőrzés megbízható rendszerét megvizsgálni és tanulmányozni, és e rendszer tanulmányozása és vizsgálata után kész lesz csökkenteni fegyverzetét a többi államokkal együtt olyan mértékben, amilyen mértékben ez a rendszer biztos eredményeket nyújt." Stassen továbbá felsorolt „néhány igéretteljes jelet" az albizottság munkájában, nem tett említést azonban azokról az intézkedésekről, amelyekben az albizottság összes tagjai megegyeztek és csupán arra mutatott rá, hogy végezetül meg kell egyezni valamennyi fegyverfajta és fegyveres erő korlátozásában vagy csökkentésében". A. Nutting beszéde A brit képviselő elismerőleg nyilatkozott arról a légkörről, amelvben az albizottság dolgozott. Nutting elemezte a május 10-i szovjet javaslatokat és elismerte, hogv a szovjet kormány „egyetértett azzal a nyugati elmélettel, hogy a leszerelésben elért bármilyen egyezménynek lényeges előzetes feltétele, hoay bizonyosság és bizalom alakuljon ki az országok között". — Amikor szeptember 15-én az albizottságban kifejtettem a brit javaslatokat — felytatta Nutting —, rendkívül elégedetté tett az. hogy e És/ak-Afrikában továbbra is feszült a helyzet. A francia katonaság és a fpllíslők között a hegyes határvidéken súlyos harcok folvnak. A Rif hegységben a francia gyarmatosítókat tüzérség és repülőgépek is támogatják a berber törzsek elleni harcukban. javaslatokat iól fogadták nyugati kartársaim és érdem szerint értékelték céljait és szándékait. Természetesen nem vártam azonnali választ a Szovjetunió küldöttétől, azonban hálás voltam azért, hogy e javaslatokat fontos hozzájárulásnak minősítette munkánkhoz és biztosított arról, hogy e javaslatokat a szovjet kormány gondosan áttanulmányozta. A szovjet kormánytól mindeddig nem kaptunk hírt e kísérleti tervről. Hiszem azonban, hogy választ kapunk a qenfi értekezleten e hó végén, vagy pedig a leszerelési kérdések megtárgyalásán a közgyűlésben. Végezetül Nutting kijelentette, hogy ami a leszerelés ellenőrzésének kérdését illeti, e problémák megoldatlanok maradnak és túlzott volna azt állítani, hogv a leszerelés kérdésében a megegyezés kilátásban van." J. Moch nvi/atkozata Jules Moch, Franciaország képviselője nyilatkozatában megállapította, hogy az albizottság munkájának eredményei nem váltották valóra azokat 3 reményeket, amelyek londoni tavaszi ülésükön születtek. Még kevésbé teljesíti azokat a reményeket, amelyekot e tárgyalásokhoz a nagy négy genfi értekezleté után fűztek. Moch elemezte az albizottság munkája sikertelenségének okait, majd kijelentette, hogy most „nincs alkalmas pillanat" kompromisszumos dokumentum megtárgyalására a leszerelés kérdésében, amelynek ésszerű kilátásai volnának, hogy e megegyezést valamennyi fél elfogadja. A továbbiakban kifejtett néhány elvet, amelyek nézete szerint fő tényezők lehetnének a dokumentum kidolgozásában. Az általa védelmezett téziseket a következőképpen fogalmazta meg: az egyidejűleg kidolgozott és aláírt leszerelési egyezmény nélkül egyetlen ellenőrzési tervnek sincs kilátása arra, hogy az öt kormány, amelyek az albizottságban képviselve vannak, jelenleg elfogadja. Másrészt nem fogadnak el egyetlen általános tervet sem, ami kezdettől fogva feltételezi az összes szükséges müveleteket és megállapítja a fontos időbeli sorrendet, mivel az atomfegyverek ellenőrzése technikailag lehetetlen. Harmadszor szükséges azonban, hogy egyhangú megegyezést érjünk el, mert óriási veszélyt jelentene a határozat elhalasztása és ilyen módon a nukleáris fegyverkészletek felhalmozása. A javaslatok jövö öszszeegyeztetésének magukban kell foglalniuk az összes terveket, amelyeket hozzánk benyújtottak, rendelkezést kell tartalmazniuk az előzőleg részben megállapított leszerelésről, de emellett hatásos és reális leszerelési intézkedésekből kell kiindulniuk a feszültség enyhítése és a veszély csökkentése érdekében. P. Martin felszólalása Kanada képviselője, az ENSZ albizottságában rövid áttekintést nyújtott az albizottság ez évi munkájáról és az egyes országok javaslataival foglalkozott. A május 10-i szovjet javaslatokról Martin azt mondotta, hogy a Szovjetunió jelentős lépést tett, amikor nagyméretű tervet javasolt, amely magában foglal számos nyugati javaslatot is. Martin támogatta Eisenhower és Eden tervét, amelyeket az ellenőrzés kérdésében tettek azzal az állítással, hogy „a nyugati vezető tényezőket úgy látszik az a törekvés ihlette, hogy közeledjenek a szovjet állásponthoz." A leszerelés problémájának lényegéről Martin azt mondotta, hogy az érdekelt hatalmak álláspontja közötti eltérések ugyan csökkentek, de még mindig jelentősek. Martin említést tett a fegyveres erők létszámának csökkentéséről, emellett azonban beszélt a tömegpusztító fegyverek eltiltásának problémájáról. Beszéde végén Martin általában kijelentette, hogy megegyezést kell elérni a leszerelés kérdésében és „teljesíteni kell a genfi értekezleten született reményeket". N. A. Buiganyin és N. Sz. Hruscsov fogadták Pearson kanadai külügyminisztert Jalta, október 12. (TASZSZ) — Október 11-én L. B. Pearson kanadai külügyminiszter és kísérete a Krim déli partvidékére érkezett. Szevasztopolban L. B. Pearsont a városi szovjet végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte. A vendégek e hős városban megtekintették „Szevasztopol védelme" című körképet, majd Mischorébe mentek. Mischoréban L. B. Pearsont N. A. Buiganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja fogadták. A beszélgetésen jelen volt J. B. C. Watkins, Kanada szovjetunióbeli nagykövete, G. Ignatyev és R. Krepault | nagykövetségi tanácsosok, valamint D. Sz. Csuvahin, a Szovjetunió kanadai nagykövete. A beszélgetés után, amely ig£n szívélyes és baráti légkörben folyt le, N. A. Buiganyin és N. Sz. Hruscsov ebédet adtak L. B. Pearson tiszteletére. Szovjet-kanadai nyilatkozat: Rövidesen Ottawában folytatják a Moszkvában megkezdett tárgyafásokat Moszkva, október 12. (TASZSZ) — A szovjet sajtó október 12-én a következő szovjet-kanadai nyilatkozatot tette közzé: L. B. Pearson moszkvai tartózkodása alatt találkozott a szovjet állam vezető tényezőivel és tárgyak V. M; Molotov, szovjet külügyminiszterrel, I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszterrel és Sz. V. Kal'tanovval, a kulturális ügyek miniszterével. E megbeszéléseken kanadai részről részt vettek az L. B. Pearsont kísérő személyek, szovjet részről V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, D. Sz. Csuvahin, a Szovjetunió kanadai nagykövete és V. J. Jerofejev, a külügyminisztérium második európai osztályának vezetője. V. M. Molotov és L. B. Pearson megelégedésüket fejezték ki afölött, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési albizottságában, amelynek tagja a Szovjetunió és Kanada is, köze'ebb kerültek egymáshoz a szempontok és hogy megállapították a nézetek egyezését arról, hogy hozzá ke:i járulni a leszerelés kérdésének mielőbbi megoldásához. Egyetértőleg megállapították, hogy e cél elérésére rendkívül fontosságú, hogy bizalom fejlődjék ki a két ország között és megerősödjék a biztonság érzése. Tekintettel arra, hogy V. M. Molotov a gehfi értekezlet egyik elnöke volt, és hogy Kanada tagja az Indokínai Nemzetközi Ellenőrző és Felügyeleti Bizottságnak, lehetőség nyílott az indokínai problémák megtárgyalására. Megállapították, hogy a meglévő nehézségek ellenére be kell tartani a fegyverszünetet és nem szabad megengedni a katonai akciókat és ebben törekedni kell a genfi egyezmények megvalósítására. L. B. Pearson látogatását felhasználták továbbá arra is, hogy kereskedelmi szerződés lehetőségeit vizsgálják meg a Szovjetunió és Kanada között a legnagyobb kölcsönös előnyök elvének betartása alapján. Mindkét miniszter tekintetbe vette a nemzetközi kereskedelem terén lévő különféle akadályok kiküszöbölésének nehézségét. Elvi megegyezést értek el abban is, hogy rövid időn belül Ottawában folytatják a Moszkvában megkezdett tárgyalásokat, amelyek remélhetőleg pozitív eredményekhez vezetnek mindkét ország javára. Összejöveteleiken a két miniszter egyértelműleg megállapította, hogy a bizalmatlanságot és a meg nem értést ki lehetne küszöbölni bizonyos mértékig mind a nem hivatalos, mind pedig a hivatalos kölcsönős látogatások kibővítésével. Megegyezést értek el abban, hogy erőfeszítést kell tenni a tájékoztatások és nézetek szabadabb kicserélésének útjában álló akadályok kiküszöbölésére és a lehető legnagyobb mértékben ki kell bővíteni a két ország együttműködését a kultúra, tudomány és politika terén. A miniszterek emellett megegyeztek, hogy meg kell tárgyalni elsősorban az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság területén való együttműködést, valamint a tudományos és kutató munkákról való tájékoztatások kicserélését a sarkvidéken végzett kutató munkákról is. Megegyezést értek el abban is, hogy a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatása hozzájárul a Szovjetunió és Kanada közötti jobb, kölcsönös megértéshez és együttműködésük megszilárdításához. A külügyminiszterek elismerték, hogy kormányaiknak a politikai és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos különböző álláspontjai nem szabad, hogy akadályozzák számos gyakorlati kérdésben való együttműködést, a közös érdek és a béke elősegítésének, valamint a jószomszédi kapcsolatok kifejlesztésének érdekében. Az ilyen együttműködés az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén fog alapulni és mindkét ország munkája arra irányul majd, hogy megteremtsék az egész világ békéjét és biztonságának biztosítását. Az ENSZ közgyűlés tizedik ülészaka A politikai bizottság folytatta az atomerő békés felhasználásáról szóló vitát New York, október 12. (ČŤK). Az ENSZ politikai és biztonsági bizottsága október 11-én folytatta az atomerő békés felhasználásától szóló általános vitát. A vitában felszólaltak a Szovjetunió, Kanada, a Fülöp-szigetek és a kuomintang képviselői. Kuznyecov szovjet küldött beszédének bevezető részében kijelentette, hogy nem nyugodhatunk bele abba, hogy a tudósok és mérnökök, akik az atomerő szakaszán dolgoznak, az atomfegyverek termelésére irányítsák tevékenységüket. Míg nem tiltják el az atomfegyvert, addig az emberiséget nem mentesítik a pusztító atomháború veszélyétől és főleg az államok törekvéseiket nem összpontosítják az atomerő békés felhasználására. Beszéde végén Kuznyecov javaslatot tett az atomfegyverek eltiltására, az atomerők ellenőrzése nemzetközi ügynökségének felállítására és az atomerő békés felhasználásával foglalkozó atomkonferencia összehívására a tudomány, ipar és egyéb területeken. NÉHÁNY SORBAN A JAPÁN RÁDIÖ jelentette, hogy Japánban 145 000 textilmunkás és alkalmazott október 11-é'n 24 órás sztrájkba lépett bérköveteléseinek támogatására. (TASZSZ) A gazdasági és pénzügyi országok gazdasági New York, október 12. (CTK). AZ ENSZ-közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága október 10-én megkezdte a kevéssé fejlett országok gazdasági fejlődéséről szóló vitát. A vitában felszólaltak Svédország, Irán, Jugoszlávia és Brazília küldöttei. E vita folyamán bírálták az USA-t, hogy a kevéssé fejlett országoknak nyújtott gazdasági segítséget politikai feltételekhez köti. Lindstrom svéd küldött rámutatott arra, hogy az USA kongresszusa azt az ajánlatát, hogy az ENSZ-nek a kevéssé fejlett országok bizottság a kevéssé fejlett fejlődéséről tárgyalt gazdasági segélyalapjához 200 millió dollárral járul hozzá, ahhoz a nyilatkozathoz fűzte, hogy a Kínai Népköztársaságot ne vegyék fel az ENSZ tagjai közé. Abbas Goli Ardalan iráni küldött kijelentette, hogy a gazdag nemzeteknek sikeres gazdálkodásukat meg kell osztaniuk addig, míg lényegesen nem csökken a gazdag és szegény országok közötti különbség. Ezt az álláspontot védelmezte Brilej jugoszláv küldött is. DR. K. GUDMUNDSSON izlandi külügyminiszter rádióbeszédében kijelentette. hogy „Izland azért nem szavazott az algíri kérdésnek az ENSZ napirendiére való tűzése ellen, mert meggyőződése, hogy az emberi jogok meqsértését meg kell tárgyalni". (ČTK) A REUTER hírügynökség jelenti, hogy a görög kormány megerősítette, hogy Görögország csapatai nem vesznek részt az Északatlanti Szövetség október végén tartandó hadgyakorlatain. (CTK) A FRANCÉ PRESSE hírügynökség tudósítója jelenti Teheránból, hogv az iráni kormány elnöke október 11-én az iráni parlament külügyi bizottságának ülésén bejelentette, hogy az iráni kormány csatlakozik a török-iraki katonai szerződéshez. (TASZSZ) AZ INDONÉZIAI főiskolai hallgatóik kezdeményezésére 1956. májusában Indonéziában megtartják az ázsiai és afrikai orszáqok diákjainak értekezletét. (CTK)