Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-11 / 244. szám, kedd

1955. október 11. UJSZ0 5 MIRŐL BESZÉLNEK MA a tolmácsi S. M. Kirov Üzem dolgozói ^ ziszegnek a hegesztőpisztolyok, zúgnak a függő emelődaruk, zakatolnak a gépek, csattognak a ka­lapácsok. A munka hangja fogadja az embert Tolmácson az S. M. Kirov Katlangyárban. Hazánkban talán egy város vagy nagyobb épület sincs, ahol ne találkoznának gyártmányaikkal, amellyel száz és száz lakást fűtenek, vagy üzemeinkben áramot termelnek. Külföldre is eljutnak készítményeik és a legigényesebb rendelő is dicséri munkájukat. Ezek a sikerek főleg annak köszön­hetők, hogy az üzem munkásai igye­keznek a legjobb szakemberekké vál­ni. Kezdeményező készségük és akti­vitásuk a szocialista munkaversenyben mutatkozik meg. A legjobban bevált versenyforma a munkások szakmai versenye, amely az üzemben széleskö­rűen kibontakozott. Nem véletlen, hogy nagy a tudás utáni vágy. Az üzem dolgozóinak zöme alig négy-öt éve dolgozik az üzemben. A villa- és ka­panyelet a legfinomabb mérőeszkö­zökkel, bonyolult szerszámokkal vál­tották fel. A szakmai verseny még közelebb hozza egymáshoz a munká­sokat, mérnököket és az összes mű­szaki dolgozókat. Kollektívába for­rasztja őket össze, ahol mindenki nem­csak a saját munkájáért érez felelős­séget, hanem társai eredményeiért is. A verseny kölcsön-segélynyújtásra, a ízakmai büszkeség érzésére neveli az embereket. Közös vágy sarkallja őket, hogy minden dolgozó a lehető legjobban dolgozzék. A fáradhatatlan szakmai és politikai nevelő munka eredménye, hogy a tol­mácsi S. M. Kirov Katlangyár ma már teljesíti feladatát. Bármely irodába vagy műhelybe nyitottunk is be, min­denütt lelkesedésre találtunk. Tehát éppen az ellenkezőjét annak, amit egy évvel ezelőtt megállapítottunk, amikor egyik üzemrészleg a másikat okolta a lemaradás miatt. — Mennyivel jobb érzés, mikor a terv teljesítéséről beszélhetünk — mondja Ján Boldiš elvtárs, az üzem tervező osztályának vezetője. A z újságírót is szívesebben fo­gadják ma, mint a múlt esz­tendőben. Több időt szentelnek neki, elmondják, hogy milyen áldozatok árán tört meg a jég. De senki sem sajnálja a fáradságot. Érdemes volt minden lehetőt megtenni. Elérték azt, amit akartak. Teljesítik tervüket, s az önköltségeket nyolc hónap alatt 1 300 000 ezer koronával csökkentet­ték. A vezetők véleménye szerint a terv teljesítése mindenekelőtt a disz­pécserszolgálatnak köszönhető, amely éjt napallá téve a termelés jó megszer­vezésén és a folyamatos anyagellátás biztosításán dolgozott. Idejében előké­szítette az illetékes osztályokkal a rajzokat, a technológiai utasításokat a munkások számára. Biztosították a gépek jó karbantartását, hogy csök­kenjen az üzemképtelenség. Előre elő­készítették a kö/etkező munkához szükséges szerszámokat és készüléke­ket, megszervezték a vállalaton belüli kooperációt, hogy az üzemrészlegek, műhelyek idejében elkészítsék a szük­séges alkatrészeket és a termelés fo­lyamatos legyen. A diszpécserszolgá­lat vezetőjének azonban az a véle­ménye, hogy az eredmény nem egyes személyek, vagy osztályok, hanem az üzem munkásainak és technikusainak érdeme. De a sok *záz jó, önfeláldozó dolgozd közül mégis meg kell emlí­teni Pavel Mikulát, az 1220-as üzem­részleg vezetőjét, akiről a munkások mint az üzem egyik legjobb dolgo­zójáról beszélnek. Az újítók közül Ka­rol Veselý, Róbert Nemeček, Ján Bar­borík, Svec, Kecskés, Szűcs és a töb­biek érdemelnek dicséretet. Újításaik­kal sok százezer koronát takarítottak meg az üzemnek. — Ez azonban a jő eredmények kez­dete csupán — mondják az elvtársak. — A megtakarítás jóval nagyobb len­ne, ha egyenletesen teljesítenénk a tervet. Különösen kedvezőtlen képet mutat még mindig dekádtervek teljesítése. Például augusztusban az első dekád tervének teljesítése 9,5 százalék, a másodiké 8,9 százalék és a harmadiké 81,5 százalék. Ennek kö­vetkezménye, hogy a hónap végén minden technikus munkaruhába bújik és éjjel-nappal dolgozik. Ez 723 túl­órát jelentett augusztusban. Hasonló volt a helyzet szeptemberben is. A gépek a hónap elején kihasználatlanul állnak, a hónap végén pedig túlterhe­lik őket. A hóvégi túlterhelés ered­ményeként pedig romlanak a gépek, és növekednek a karbantartási költségek. Az egyenlőtlen termelés nehézséget okoz a szál'.ításnál, túlterhelődik a vasút, növekszik a kocsifordulók ide­je, emelkedik a kocsik fekbére. Ezek a költségek majdnem 900 000 koronát tesznek ki ebben az évben. ^z önköltség csökkentésében és a termelékenység fokozásában igen nagy szerepe van a termelés jobb megszervezésének. A termelés jobb megszervezése elősegíti az üzem rej­tett tartalékainak tervszerű felhasz­nálását. Igen fontos a gyártás egyen­letes volta a napi és dekádtervek szi­gorú betartása. Az egyenletes terme­lés végeredményben a munkaeszközök tehát a szerszámok és gépek jobb ki­használásától függ. A nem egyenletes termelés következtében a hónap végén gyakran előfordult az is, hogy a kap­kodás miatt nem megfelelő minőségű vagy az előírtnál drágább anyagot dolgoznak fel, ami nagyon befolyásol­ja az önköltség és a minőség alaku­lását. z üzemi pártszervezet és a szakszervezet gyűlésein mos­tanában sok szó esik a hóvégi hajrá megszüntetéséről. Kétségtelen, hogy erős akarattal a munkaszervezés te­rén is eredményeket érnek el, még jobb lesz az üzemen belüli kooperáció és az üzemrészlegek anyaggal való el­látása. Talán még sohasem volt olyan fontos az üzem anyaggal való egyen­letes ellátása, mint most, amikor az üzem konstruktőrjei a rajzolóasztalok meljett dolgoznak, a ceruzák oszt­ják és szorozzák a számokat, amelyek majd vasformát öltenek és mint trá­gyaszórók könnyítik meg a szövetke­zeti földeken és állami birtokokon dol­gozó parasztok munkáját. Erdösi Ede Üzemeink életéből Uj gép a Hlubina bányában Az ostravai Hlubina-bánya főme­chanikusa, Ján Mikeska, a techni­kusok kollektívájával olyan sűrí­tett levegővel működő réselögé­pet szerkesztett, amelyen az ed­digi egy lejtőkar helyett kettő van. A fejtésnél a két fejťókar a szénrétegek két helyen vágja ki és így apróbb a kifejtett szén. A gép teljesítménye az eddigi eredmé­nyek szerint 30 méter előreha­ladás egy óra alatt. ÉRTÉKES VÁLLALÁS A plzeni V. I. Lenin üzem mo­delezői kötelezettséget vállaltak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 38. évfordulója tiszteletére, hogy november hetedikéig elkészítik egy kettős gőzhenger modelejét. A gőz­henger egy gőzmozdony építéséhez szükséges, amelyet az indiai vasutak rendeltek meg Csehszlovákiában. A modell egy hónap alatt való elké­szítésével nagymértékben lerövi­dítik a külföldi megrendelés le­szállításának határidejét. Újfajta vasaló A trnavai Kovosmalt dolgozói a jövő évben újfajta vasalót fognak gyártani. A vasaló hőfokát külön be lehet állítani selyemre, gyapjú­ra és más anyagokra. ÜJ FÜRÖGÉP Üj fúrógép próbatípusának soro­zatgyártását készítik <slő a Sezimovo Üstí-i Kovosvit üzemben. Az új fúrógép minden irányban al­kalmazható, könnyen áthelyezhető és nagy mértékben meggyorsítja a nehéz darabok szerelési munká­latait. Három esztergapad helyett A Sezimovo-Üstí-i Kovosvit sze­relői Václav Jakubec konstruktőr vezetésével új típusú másoló esz­tergapadot szerkesztettek. Az új gépen most végzik az ellenőrző próbákat. Az új típusú esztergapa­don dolgozó munkás csak behelye­zi és megerősíti a megmunkálandó anyagot, a többi munkát a gép maga végzi el. A másoló eszterga­pad három más esztergapad mun­káját helyettesíti. OLCSÓBB CEMENTET GYÁRTANAK A stupavai cementgyár dolgozói olyan felszerelést szereltek a ce­ment-malomra. amellyel az üzem 750 000 kilowattóra áramot takarít meg s ezzel 187.000 koronával csökkenti a cement előállítására tervezett költségeket. Gépesítik a csomagolást (e. e.) A Középszlovákiai Malmok lévai üzemének dolgozói számos felajánlást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfor­dulójának tiszteletére. Toldi József főmolnár és Prachár főmechani­kus például elhatározták, hogy gé­pesítik a gyermekdara csomagolá­sát, aminek segítségével meggyor­sítják a munkafolyamatot és to­vábbi dolgozók szabadulnak fel más fontos munkára. Kommunisták, a technikai haladásért folytatott harc első soraiba! Felkészülnek az 1956. évi terv teljesítésére A brnói gépipari kiállításon, ame­lyet eddig több mint 700 000 embor látogatott meg, nagy érdeklődést kel­tettek a bratislavai TESLA nemzeti vállalat gyártmányai. Kiállításra ke­rültek a 309 U univerzális, továbbá az 512 A, 616 A, 622 A hálózati rádió­vevőkészülékek. Ezek nemcsak a bel­földön, hanem a külföldön is jó hír­nevet szereztek szép külsejükkel és kiváló konstrukciójukkal. A fent emlí­tett típusok a gyár ez évi termelésé­nek büszkeségei. Látogatást tettünk az üzemben, hogy a helyszínen megismerkedhes­sünk a kiállításon látott rádiók készí­tőivel és munkájukkal. És egyúttal, tekintve, hogy a második ötéves terv küszöbén állunk, megtudtuk azt is, hogyan készültek fel a jövő évi fel­adatok teljesítésére. A második ötéves terv első éve nem fogja készületlenül találni a gyár dolgozóit. Szeptember 29-én egész­üzemi gyűlésen tárgyalták meg a jó­vő évi terv előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Megtudtuk azt is, hogy az ez évi terv teljesítése nem érte el mindig a kívánt 100 százalékot. Ennek oka nagy részben az volt, hogy sokféle rádióvevőkészüléket gyártottak. Né­hány típusú rádió nagy mennyiségben való gyártásánál — amelyik hosszú időn át folyik — nagyobb a termelé­kenység és ennek kapcsán a terv tel­jesítése is jobban biztosított. A gyak­ran változó típusok előállítása a ter­melésnek gyakori átállítását kívánja meg és ennek velejárója bizonyos idő­veszteség, ami azután a terv teljesíté­sében tükröződik vissza. Ezt a hibát kívánja megszüntetni a jövő évi terv, mely csak 3 típusú rádióvevőkészülék gyártását vette fel programjába. A jövő évi terv az egész-üzemi gyű­lés után a pártszervezet, szakszerve­zet és a CSISZ gyűlésein kerül meg­tárgyalásra, amelyen egyúttal ponto­san meghatározzák az ebből folyó fel­adatokat is. Oj munkakedv és kezdeményezés tapasztalható a legkiválóbb munkások és technikusok részéről, akik javasla­taikkal és észrevételeikkel a műszaki­szervezési intézkedésekkel kapcsolat­ban igyekeznek jól előkészíteni a jö­vő évi tervet. Vörösmarthy Géza, Bratislava Nap nap után meggyőződhetünk az egyes munkahelyeken a mun­kások, mesterek és műszaki dolgo­zók értékes alkotó kezdeményezé­séről, amely hozzájárul a techni­ka további fejlesztése előfeltételei­nek kialakításához és így hazánk felvirágzásához. A Považká Bystrica-i Klement Gottwald Üzemben hosszú időn át egy motorbicikli-alkatrészt alumí­nium-öntvényekből készítettek. Ezeket az öntvényeket különféle gépeken munkálták meg. Az önt­véayeket más üzem szállította ne­kik és ez eléggé megkötötte a ke­züket s meghosszabbította a ter­melési folyamatot. Ezért úi eljá­rást gondoltak ki, az alkatrészt az üzemben kezdték gyártani, még­pedig hideg sajtolás útján, s ezzel 12 munkafolyamatot takarítottak meg. így nemcsak jelentősen meg­gyorsult a termelés, hanem az év során az önköltségeken egymillió koronát takarítottak meg. A technika fejlesztésében a ha­sonló kezdeményezés megnyilvá­nulásai ma már nem ritkák. Szá­zával találkozunk ilyen példákkal. Ennek oka az. hogy a technika fejlesztéséért folytatott harc min­dennapi életünk elválaszthatatlan része s ez a feladat közvetlenül a kommunista párt által vezetett munkásosztály történelmi felada­tából ered, amelyet a szocialista társadalom építésében tölt be. Ennek ellenére azonban az ipar technikai színvonala még nem ér­te el azt a fokot, amelyet a szo­cializmus építésének üteme meg­követel. A termelés állandó növe­lésének és tökéletesítésének tarta­lékait, amelyekkel az egyes üze­mekben rendelkezünk, s amelye­ket elsősorban az új technika be­vetésével aknázhatnánk ki, távol­ról sem tudtuk kihasználni. Erre hívták fel igen határozottan a fi­gyelmünket a CSKP Központi Bi­zottságának és a Csehszlovák Köz­társaság kormányának tézisei a csehszlovák ipar további műszaki fejlesztéséről. A tézisek világos feladatokat tűznek ki a párt üzemi szerveze­tei elé is, amelyeknek üzemeink­ben a technika fejlesztéséért foly­tatott harc élén kell állniok. Min­den kommunista kötelessége, hogy fáradhatatlanul propagálja mun­katársai között az új technika tö­kéletesítését és bevezetését, mint azt az utat. amely hazánk további felvirágzásához vezet. Ezért rend­kívül fontos, hogy a párt és a kor­mány tézisei, ez a történelmi je­lentőségű okmány gondos tanul­mányozás tárgya legfen minden pártszervezetben és minden üzem­ben, hogy a technika fejlesztése minden párttag szemében a be­csület és a mindennapi gondosko­dás kérdése legyen. Világos, hogy az egyes üzemek­ben az új technika magától nem születik meg. A technikát az em­berek, a munkások, mesterek és műszaki dolgozók csinálják. Ezért a technika fejlesztéséért harcolni elsősorban azt jelenti, hogy meg kell javítani az emberek között végzett politikai nevelőmunkát és ez elsősorban a pártszervezetek feladata. A pártszervezeteknek tagjaik között széleskörű termé­keny vitát kell indítaniok a párt és a kormány téziseiről, meg kell találniok e tézisek megvalósításá­nak legbiztosabb útját. Ebben az irányban mozgósítaniok kell a szakszervezeteket is, hogy a többi dolgozóval ismertessék a tézise­ket, hogy mindenki világosan lás­sa, mit kell az ipari termelés to­vábbi fellendítése érdekében ten­nie. A pártszervezeteknek továbbá kötelességük kidolgozni a dolgo­zók gazdaságtani nevelésének ter­vét, gondoskodniok kell arról, hogy a technika fejlesztéséért folytatott harc mindenki előtt magától érte­tődő legyen. A munkásokat, mes­tereket és műszaki dolgozókat ar-5 ra kell vezetniök, hogy ne dolgoz­zanak gépiesen, hanem állandóan gondolkozzanak, mit lehet jobban, gyorsabban és takarékosabban elő­állítani. A pártszervezeteknek különle-; ges figyelmet kell fordítaniok a feltalálókra és újítókra. Mivel a feltalálók és újítók köreiről való közvetlen gondoskodás a szakszer­vezeteket illeti meg, a pártszerve­zeteknek figyelemmel kell kísér­niök, hogyan teljesíti a szakszer­vezet ezirányú kötelességeit és gondoskodniok kell arról, hogy a feltalálók és újítók az FSZM üzemi bizottságaitól teljes támo­gatásban részesüljenek. A tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a fel­találók és újítók a technika fej­lesztésének úgyszólván gerincét alkotják, s ténykedésük az ipari termelés további fellendítése szem-; pontjából nélkülözhetetlen. A technika fejlesztése azonban természetesen minden üzemben a vezető gazdasági dolgozók és a műszaki dolgozók munkájától függ. Sok műszaki újítás jelentős igyekezet kifejtését, a gépek át­állítását, az egész munkafolyamat megváltoztatását stb. követeli meg. S nem ritka jelenség, hogy a ve­zető dolgozók akár kényelemsze­retetből, akár különféle más indo­kolatlan kifogásból nem akarják bevezetni az újítást. Például a kas­sai Kelet-sziovákiai Gépmüvek Szovjet Hadsereg üzemében ne­hézségek vannak a sulykoló gé­pek állványaival. Nagy résaük se­lejtes. Pedig ennek már nem kel­lene így lennie. Pindroch, Scherig és Kállay elvtársak, az üzem dol-, gozói, még májusban meglátogat­ták a ČKD Sztálingrád üzemet, f hogy e téren tapasztalatokat nyer­jenek. Amikor visszajöttek, lelke­sen álltak neki a munkának, és új technológiai eljárással próbakép­pen hét sulykoló gép állványát ön­tötték ki. Hasonló módszerrel egy másik fontos gépalkatrészt is ki­öntöttek. Az öntvények sokkal jobbak voltak, mint a régi tech­nológiai eljárással készítettek. És az eredmény? Az állványokat még mindig a régi öntvényekből készí­tik és az új öntvények sorsukra várnak. A pártszervezeteknek az üzemekben nem szabad közömbös­nek lenniök ilyen helyzettel szem­ben. A párt és a kormány tézisei világosan kimondják, hogy a régi ,,bevált" technikához és technoló­giához való kényelemszerető ra­gaszkodás ellen harcolni kell, mi­vel ez károkat okoz államunknak. Az üzemi pártszervezeteknek ez irányban teljes mértékben érvé­nyesíteniük kell ellenőrzési jogu­kat, amelyet az alapszabályzat biz­tosit számukra és gondoskodniok kell arról, hogy az üzem vezető­sége támogasson minden műsza­ki újítást. Az új technika fejlesztésével nö­vélni akarjuk a társadalmi munka termelékenységét. Az új technika bevezetésével és alkalmazásával csökkenteni akarjuk a munkaidő, az anyag, nyersanyag, fűtőanyag és energia szükségletét és jobban akarjuk kihasználni a rendelkezés­re álló pénzeszközöket. Tehát ez­zel akarjuk megteremteni azokat az előfeltételeket, amelyek a szo­cializmus építése, a dolgozók élet­színvona'a további növelése szem­pontjából nélkülözhetetlenek. Hogy miként kell ezeket az előfelétele­ket kialakítani, erre tanítanak bennünket a párt és a kormány tézisei. A feladat most az, hogy a pártszervezetek gondoskodjanak a tézisek széleskörű és mély ta­nulmányozásáról és teljes mérvű alkalmazásáról a napi gyakorlat­ban, ipari üzemeink mindennapi életében. Ez lehetővé teszi szá­munkra az idei terv teljesítését, a második ötéves terv sikeres kez­detét, hogy így ipari termelé­sünk növelésével gazdagabbá, szebbé váljon életünk.

Next

/
Thumbnails
Contents