Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-11 / 244. szám, kedd

4 ujsm 1955. október 11. Véget ért a konzervatív párt érteke

zlete Gazdasági nehézségek Nagy-Britanniában Borneninuth (TASZSZ) — Október 8-án véget ért a brit konzervatív párt értekezlete. Az értekezlet határozatot hagyott jóvá, amelyben követeli, hogy a kormány vizsgálja felül a bérleti rendszert. Ha «zt a határozatot megvalósítják, akkor jelentősen emelkedni fognak a lakbérek a városok tulajdonában lévő hátakban. Továbbá határozatot hagytak jóvá, amelyben a kormány felhívást tett közzé azonnali lépések megtételére a technikai iskolák hálózatának kibővítésére. EDEN BESZÉDE Eden brit minisztrelnök a konzervatív párt bornemouthi értekezletének résztvevőihez intézett beszédében október 8-án kijelentette, hogy „a párton belül elsőrendű feladat a gazdasági nehézségek leküzdése." Eden szavai szerint ezek a nehézségek „óriásiak, azonban csökkennek". Eden ezután áttért a külpolitikai kérdésekre és megismételte azokat a jelentéseket, amelyeket a négy hatalom kormányfőinek genfi értekezlete tett: „Ha közösen folytathatjuk munkánkat ugyanabban a szellemben, amely ezt az összejövetelünket jellemezte, akkor az, ami ma puszta remény, a további fejlemények során szilárd valósággá válik. Nem látom semmi okát annak, — mondotta Eden —, hogy ezeket a szavakat vagy ezeknek jelentését bármiképpen is megváltoztassam". Eden értékelte a külügyminiszterek közelgő értekezletének kilátásait és egyben hangsúlyozta, hogy „a diplomácia .eljárása lassú"; hangsúlyozta, „hogy néhány heti tárgyalás után lehetséges, hogy ezeket a tárgyalásokat bármilyen eredmény nélkül elhalasztják". Eden továbbá állást foglalt „až erőpolitika" folytatása mellett és hangsúlyozta „a Nyugat katonai hatalmának megerősítését". „Ez nem jelenti azt — mondotta Eden, hogy védelmi programunk ne legyen rugalmas... Tekintetbe kell vennünk külföldi kötelezettségeinket és e program értékét". Beszéde befejező részében Eden bejelentette, hogy a brit kormány elhatározta, hogy az'1957—1958-as pénzügyi év végéig Nagy-Britannia fegyveres erőrnek állományát az eddigi állománnyal szemben mintegy 100 000 fővel csökkenti". Sžovjet újságírók csoportja érkezett az USA-ba Moszkva (TASZSZ). — Október 8-án Moszkvából repülőgépen az USÁ-ba utazott a szovjet újságírók egy csoportja, amelyet B. N. Polevoj (Moszkvai Pravda) vezet. A küldöttség tagjai: V. V. Poltorackij (Izvesztyija), A. I. Adzsubej (Komszomolszkaja Pravda), A. V. Szofronov (Ogonyok), V. M. Berezskov (Novoje Vremja), B. R. Izákov (Mezsdunarodnaja Zsizni), N. M. Gribacsev (Literaturnaja Gazeta). A szovjet újságírók az USA-ban megismerkednek az amerikai újságok szerkesztőségeinek munkájával. Sufanuvon herceg megbeszéléseket folytatott Ho Sí Minh elnökkel Hanoi (ČTK). Až Oj Kíňa sajtóiroda közzétette a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöki hivatalának közleményét Ho Si Minh elnöknek és Sufanuvon hercegnek megbeszéléseiről. A közlemény rámutat: Sufanuvon Hanoin keresztül vezető útja folyamán találkozott Ho Si Minh elnökkel, Amikot * Sufanuvon herceg a Laoszit érinti eddig megoldatlan kérdésekről beszélt, Ho Si Minh annak s reményének adott kifejezést, hogy ezeket « kéidéseket megoldják majd összhangban a geníi egyezménnyel és a laoszi nép jogaival. Ho Si Minh elnök hangsúlyozta, hogy a laoszi kérdések megoldásánál mind a két félnek, a laoszi királyi kormánynak épúgy, mint Pathet lao harei egységeinek is őszinte törekvést kell kifejteniök e kérdések békés megoldására. Azt mondotta, reméli, hogy a Sufanuvon herceg és Katay miniszterelnök közötti jövő tárgyalások sikeresek lesznek. PÁRTÉLET Tapasztalataim az EFSZ megalakításában Harcok Marokkóban és Algírban A francia hadsereg fele Észak-Afrikában harcol Párizs (TASZSZ). — A párizsi napilapok továbbra is beszámolnak a francia katonák, valamint az algíri és marokkói felkelők összetűzéseiről. A Paris Presse Intransigeant című lap adatai szerint az észak-afrikai francia parancsnokság jelenleg mintegy 300 ezer, sőt 400 000 főnyi legénységet összpontosított Észak-Afrikában, ami néhány lap szerint az összes francia fegyveres erők 50 százaléka. Sajtójelentések szerint továbbfolynak a harcok Marokkő francia övezetének északi részében a spanyol-marokkói határ mentén. Amint a brazzavüi rádió rámutat, a Tizi-Uzl-i melletti harcokban spanyol részről bombázó | repülőgépek is részt vesznek. Billotte tábornok, új francia honvédelmi miniszter, aki Marokkóba érkezett, nyilatkozott. Nyilatkozatából kitűnik, hogy a helyzet nagyon nyugtalanítja őt. ÚJABB TÜNTETÉSEK ÉS ÖSSZETŰZÉSEK ROUENEBAN Párizs (ČTK). — A Francé Presse francia hírügynökség jelentése szerint szombaton Rouen északfrancia városban újból éles összetűzésekre került sor a rendőrségi alakulatok és a tüntetők között, akik tiltakoztak a francia katonák Észak-Afrikába való szállítása ellen. Sok új barátot szereztünk a Szovjetunióban A Szovjetunióban tartózkodó angol mezőgazdasági küldöttség, miután az országban körutat tett, visszatért Moszkvába. A küldöttség visszatérésekor sajtóértekezletet tartót. A sajtóértekezlet elején G. Nugent, az angol földművelés-, közellátásös halászatügyi minisztérium államtitkára, a küldöttség vezetője rövid nyilatkozatot tett. — Az angol mezőgazdasági küldöttség — mondotta Nugent — körülbelül két hetet töltött a Szovjetunióban. Bár küldöttségünk négy csoportra oszlott, két hét kissé rövid időahhoj, hogy részletesen megismerkedjünk a Szovjetunió óriási területének akárcsak jelentéktelen részével is. Mindamellett nem keveset láttunk. Nagy hatást tettek ránk a mezőgazdaság fejlesztésének óriási természetes tartalékai. Ez alatt a szüzföldek meghódítását is értem. — Az önök országa — hangsúlyozta Nugent — kétségtelenül képes arra, hogy jelentős mértékben növelje az élelmiszertermelést. Nugent kiemelte, hogy a küldöttséget mindenütt rendkívüli vendégszeretettel és barátsággal fogadták. — Valamennyien — mondotta a küldöttség vezetője — sok új barátot szereztünk. Küldöttségünk az utóbbi évek első olyan küldöttsége, amelyet őfelsége kormányának magasállású személyisége vezet. Ezt a tényt üdvözölni kell. — Remélem, hogy ez az utazás az országaink közötti szélesebb küldöttségcsere kezdete lesz. — A szovjet mezőgazdaság vezetőivel folytatott beszélgetés során — folytatta Nugent — Őfelsége kormánya nevében meghívtam P. P. Lobanovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, és P. Sz. Kucsumovot, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszter helyettesét, hogy a jövő év nyarán vezessenek szovjet küldöttséget Angliába, örömmel üdvözölném azt is — mondotta Nugent —, ha a két ország állampolgárai kölcsönös látogatásokat tennének. Az egyszerű állampolgárok kölcsönös látogatásai országaink baráti viszonyának alapjául szolgálnának. Ez az, amit látni szeretnénk és reméljük, hogy előrehaladunk ezen az úton. — Ha e csodálatos utazás után hazatérünk Angliába — jelentette ki Nugent —, sok benyomást viszünk magunkkal népük baráti, meleg érzéseiről és reméljük, hogy ez a barátság továbbfejlődik majd, A zselízi pártbizottság 1954. februárjában megbízott a málasi falusi pártszervezet inštruktori funkciójával. Nagy feladat volt ez számomra killönösen azért, mert e falusi szervezet munkája elégtelen volt. Annyi ereje sem volt, hogy segítséget nyújtson az egységes földművesszövetkezet megalakításában. De ez nem riasztott ti engem. Annál nagyobb lendülettel ás kedvvel láttam hozzá a munkához, hogy a málasi kommunistákkal együtt elősegítsem a párthatározatok teljesítését a falun. A községben megvolt a földművesszövetkezet megalakításának minden feltétele. A kis- és . középparasztok nagy része szorgalmasan dolgozott es> becsülettel teljesítette beadási kötelezettségét. Elismerték a szövetkezeti nagyüzemi termelés előnyeit. Hogy a faluban mégis nehezen jött létre az egységes földművesszövetkezet, azt egyes helyi funkcionáriusok, főleg a helyi nemzeti bizottság tagjainak hibája okozta. Ez a fogyatékosság a legjelentősebben a termőföld nyilvántartásának kérdésében mutatkozott meg. mert 97 hektár földet eltitkoltak. Ján Hruškának, a helyi nemzeti bizottság volt elnökének csak 2,8 hektár termőföldje volt bejelentve, viszont 6,5 hektárról takarított be termést. A nyilvántartás szerint Hruška földjét teljesen szétaprózták. A többtagú családnál a föld tulajdonosakent az apa, a fia, a leánya, a nagyapa s a nagynéni szerepeltek, jóllehet a valóságban ezek mind egy háztartásban éltek és mindnyájuk földje egy gazdához tartozott. A termőföld nyilvántartásában fennálló rendetlenséget rövidesen megszüntettük a falusi pártszervezetnek és a helyi nemzeti bizottság kommunista tagjainak segítségével. A földek tényleges területét összehasonlítottuk a telekkönyvi adatokkal, s elbeszélgettünk az emberekkel a föld pontos nyilvántartásának szükségéről, megmagyarázva nekik, hogy a beadísi kötelezettségek teljesítése minden polígár becsületbeli kötelessége. Ma már ' rendet . teremtettünk a föld nyilvántartása körül és megtaláltunk minden eltitkolt földet. A segítséget elsősorban a falusi pártszervezet munkájának megjavítására kellett irányítani, amely rosszul működik. A falusi szervezet taglétszáma nagyon alacsony. Rendszeresen részt veszek a bizottsági és taggyűléseken. Tanácsokkal látom el az elvtársakat, segítek nekik a gyűlések előkészítésében és részt veszek a határozatok teljesítésében. Rendkívüli figyelmet szentelünk a pártoktatásnak. A párt időszerű politikájával foglalkozó tanulókörökben konkrét formában beszélgetünk a mezőgazdaság szocializálásának feltételeiről és lehetőségeiről. A pártoktatást nagy érdeklődéssel kísérték a hallgatók, amit a legjobban az a tény bizonyít, hogy állandóan több mint 90 százalékos volt a látogatottság. A pártoktatás folyamán több dolgozó paraszt először ismerkedett meg alaposabban a Szövetkezeti gondolattal. Gondoskodtunk új tagjelöltek felvételéről is. Másfél év alatt megkétszereztük a párttagok számát. A pártszervezet mindinkább aktívabbá válik és munkája is jelentősen javult. Eme kezdeti sikerek után következetesebben kezdtünk hozzá a földmüvesszövetkezet alakításának propagálásához. A nyilvános pártgyűléseken és a dolgozó parasztokkal való egyéni beszélgetések során rendszeresen megtárgyaltuk a közös gazdálkodás előnyeit. Agitációs munkánkban felhasználtuk a környéken levő jó szövetkezetek — Nagysáró, Szodó, Garammikola, Tergenye és más falvak példáját bizonyító érvként — aszerint, melyik dolgozó parasztnak hol volt rokona vagy ismerőse. Rámutattunk egyes szövetkezetek rossz gazdálkodásának okaira, mert elő akartuk készíteni a szövetkezeti tagokat minden nehézségre, amely a szövetkezetben kezdetben felmerül. Arról volt tehát szó, hogy bebizonyíthassuk az embereknek, a szövetkezetben korszerű gépek és új munkamódszerek segítségével fokozódik a termelés és ezzel a szövetkezeti tagok jövedelme is. A dolgozó parasztok érdeklődéssel kezdték latolgatni a szövetkezeti gazdálkodás lehetőségeit, összehasonlították jövedelmüket a más községekben levő szövetkezeti tagok jövedelmével, különféle kérdésekkel fordultak hozzánk az EFSZ-t illetőleg. Éreztük, hogy a községben mind kedvezőbb lesz a szövetkezet megalakításának lehetősége. Ez év márciusában az SZLKP járási bizottságának irodája behívott engem és a málasi falusi pártszervezet elnökét, hogy számoljunk be a földművesszövetkezet megalakításának lehetőségéről Málason. A járási pártbizottság irodája jóváhagyta eljárásunkat és alkalmasnak találta a helyzetet arra, hogv az ez idei aratási munka folyamán a falusi pártszervezet hozzálásson a szövetkezet megalakításához. A járási pártbizottság irodája által javasolt eljárás alapján a falusi pártszervezetben részletesen megtárgyaltuk a szövetkezet megalakításának kérdését és úgy döntöttünk, hogy az aratás idején meglátogatunk minden dolgozó parasztot, elbeszélgetünk velük és előkészítjük a szövetkezet megalakítását. Ezt a határozatot teljesítettük is. Munkánkban jelentős segítséget nyújtottak a Zselízi Állami Gazdaság kommunistái, akik minden alkalommal meggyőzték a dolgozó parasztokat a közös gazdálkodás lehetőségeiről. Ügyesen használtuk fel bizonyító anyagul a gép- és traktorállomás jó munkáját. Közvetlenül az aratási munkák megkezdése előtt látogatást szerveztünk a nagysárói és szódói jól működő földművesszövetkezetbe. Ott aztán a dolgozó parasztok személyesen meggyőződhettek a közös gazdálkodás előnyeiről. Megtekintették a tehénistállőkat, sertésólakat, baromfitenyésztő telepet, • kimentek a határba is és megtekintették a szövetkezeti tagok lakását. Az eddig elért eredmények után úgy látszott, hogy a dolgozó parasztok megnyerése a szövetkezet számára játék lesz. Munkánkat a kommunistáknál kezdtük. A pártgyűlésen felszólítottuk a kommunistákat, hogy lépjenek be a szövetkezetbe és ilyenképpen mutassanak példát a többinek. Jött az első csalódás. A gyűlés nem azt eredményezte, amit elképzeltünk. Jóllehet a párttagok többsége egyetértett az egységes földmüvesszövetkezet megalakításával, a belépési nyilatkozatot mégsem akarta aláírni egyikük sem. Másnap bizottsági gyűlést hívtunk össze, ahol rhegvitattuk sikertelenségünk okait. Rámutattunk arra, hogy csak úgy érünk majd el sikert, ha a kommunista funkcionáriusok jó példával fognak előljárni. Azt tapasztaltuk, hogy a kezdeti sikertelenség megingatta a funkcionáriusok önbizalmát, s ezek szintén tétováztak. A belépési nyilatkozatot egyedül Vámos elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke írta alá — de másnap ő is visszavonta belépését. Csak aztán értettem meg, mennyi türelemre és céltudatos meggyőző munkára van szükség, hogy leküzd jük a kis- és középparasztok ingadozását, az új és ismeretlen iránti félelmét. A taggyűlés és különösen a bizottsági ülés után a szövetkezet megalakításának kérdése komolyra fordult. A falusi pártszervezet tagjai már majdnem megbékültek azzal, hogy hosszadalmas és fáradságos munkánk kárba veszett. De én nem törődtem bele a kezdeti sikertelenségbe és újból elölről kezdtem a munkát. Elmentem a iársi pártbizottsághoz, ahol az elvtársak elláttak tanáccsal és segítőtársul Molnár elvtársat, Málas község járási bizottsági képviselőjét adták. Molnár elvtárssal újra piegkezdtük a látogatásokat elsősorban a kommunisták lakásaiban, hogy meggyőzzük őket és családtagjaikat a szövetkezetbe való belépés előnyeiről. Ezúttal már nagyobb sikerünk volt. Elsőnek Komjáthy elvtárs, a legrégibb kommunista és köz'iszteletben álló polgár írta alá, fiával együtt lépett az EFSZ-be. Később további párttagokat, Fiam Mihályt, Kobocs Istvánt és másokat nyertünk meg. Ezek az elvtársak mindjárt hozzánk csatlakoztak és velünk jártak agitálni. E siker után újból agitálni kezdtünk a pártonkívüli parasztoknál is. Megmagyaráztuk nekik a szövetkezeti tagok jogait és kötelességeit: kiszámítottuk, milyen eredményeket érhet e' a szíjvetkezet, ha tagjai pontosan fognak dolgozni és gazdálkodni. Bebizonyítottuk, hogy a korszerű gépek segítségével sokkal nagyobb hozamokat és az állatok nagyobb hasznosságát fogják elérni és ezzel maguknak is nagyobb jövedelmet biztosítanak. Hoszszadalmas meggyőző munka után sikerült az első pártonkívüli dolgozó parasztot, Viglás Józsefet a szövetkezetnek megnyerni. Utána további dolgozó parasztok léptek be. Persze, nem ment ez olyan könnyen. Némelyik parasztot, mint pl. Gašek Štefant és Janček Jurajt ötször-hatszor is meg kellett látogatnunk. Türelmünket még a következő eset tette próbára: A falu egyik végén 16 olyan család él, amely mindenben öszszetart. Náluk is kezdtünk agitálni. Ezek a dolgozó parasztok maguk szerveztek gyűlést egy csűrben és meghívtak bennünket is, hogy magyarázzuk meg nekik az EFSZ néhány kérdését. Megígérték, hogy mindnyájan együtt lesznek és belépnek a szövetkezetbe. A gyűlésre csupán öten jöttek el és így a szövetkezetbe való belépési nyilatkozatot senki sem írta alá. Ez kétszer megismétlődött. Amidőn azt tapasztaltuk, hogy így nem érünk célhoz, más módhoz folyamodtunk. Mindegyiket felkerestük a lakásán és már az első látogatás után négy tagot szereztünk a szövetkezet számára. Hangsúlyozni szeretném, hogy a meggyőző munkában nem szabad türelmetlennek lenni. Nem elég minden családtaggal egyszer beszélgetni. Olyan bizonyító érvet kell alkalmazni, amely a dolgozó paraszt előtt világos. Nem szabad figyelmen kívül hagyni egy megjegyzést sem — ha bíráló természetű — és lehetőleg úgy kell arra megfelelni, a dolgozó paraszt lássa, hogy a dolgot valóban becsületesen gondoljuk. Mindennapos munkánkat erősen befolyásolta az ellenséges propaganda, amelyről a Struhár testvérek, a falu kulákjai gondoskodtak. Majdnem mindennap új pletykával, rágalommal álltak elő. Egyik nap azt beszélték, hogy a szövetkezeti tagok éhezni fognak, mert minden hasznot a gépek fognak felemészteni: Másnap viszont azt hal• lottuk, hogy a szövetkezetben nyomorogni fognak, mert csak az elnökre, a könyvelőre és a funkcionáriusra fog mindenki dolgozni. Harmadik nap meg azt híresztelték, hogy a szövetkezet eladósodik és aztán a bank eladja majd a szövetkezeti tagok házait. Sok fáradságunkba került, míg ezt a hazug kulákpropagandát megcáfoltuk. Naponta magyarázgattuk a dolgozd parasztoknak, miért dolgoznak a Struhár testvérek a szövetkezet megalakítása ellen. Hiszen ők azt szeretnék, hogy újból kizsákmányolhassák a kisés középparasztokat. Ezért emlékezetükbe idéztük, hogy Struhár Lajos, aki a felszabadulás előtt 130 hektár termőföld tulajdonosa volt, hogyan zsákmányolta ki a málasi polgárokat. Rámutattunk arra, mennyire igyekszik Struhár a kisparasztokat most is kihasználni. Richter István dolgozó parasztnak például egy napra kölcsönzött egy pár lovat, amiért ennek négy napig a legnehezebb munkát kellett végeznie. És hasonlóan bánt a többi kisparaszttal is. Végül is a dolgozó parasztok belátták igazukat és augusztus 22-én a községben megtartott nyilvános bírósági tárgyaláson minden kétséget kizáróan meggyőződhettek Struhár ellenséges és kártékony tevékenységéről, — a bíróság 11 évi börtönre ítélte. Türelmes és kitartó munkánk révén az egyik dolgozó parasztot a másik után nyertük meg. Június 23-án, amikor már 21 aláírt belépési nyilatkozat volt a zse'bünkben, alakuló gyűlést hívtunk össze és a 21 paraszt megalapította a III. típusú EFSZ-t. Nyomban megválasztották a szövetkezet vezetőségét. Elnöknek Kintler Józsefet, a falu legjobb gazdáját választották meg, aki hét hektár földjét és minden élő és holt leltárát átadta a szövetkezetnek. Kintler ez idén a legnagyobb hektárhozamokat érte el a községben: búzából 30 mázsát, árpából 28 mázsát takarított be hektáronként. A szövetkezetbe való toborzást folytattuk a megalakítás után is és további 6 dolgozó parasztot nyertünk meg. Az egységes földművesszövetkezet megalakítása után azonnal megkezdődött a szövetkezet tulajdonképpeni munkája. Még ugyanazon a héten egybeszántotttuk a földeket és megszerveztük a tarlóhántást. A szövetkezet földjét hat tagba osztottuk fel, hogy ezzel is bizonyítsuk az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy bármely termőföldön képesek vagyunk jobban gazdálkodni, mint ők. További előny az is, hogy a szövetkezetihez hozzácsatolhatjuk majdnem minden olyan paraszt földjét, aki elhatározza magát az EFSZ-be való belépésre, anélkül, hogy a gazdaság-műszaki telekrendezésre várnánk. Nem feledkeztünk meg a legfontosabb dologról sem — az állatállomány összpontosításáról. A járási nemzeti bizottság kiutalta számunkra azt az istállót, amelyet eddig' a begyűjtési vállalat használt, azonkívül Struhár kulák gazdasági épületeit és a község több nagyobb gazdasági épületét, amelyet a szövetkezeti tagok átépítettek. Az állatok összpontosítását azohnal végrehajtjuk — amiben egyetértenek az összes szövetkezeti tagok — ha ismeretessé válnak az állatok vérprőbáinak eredményei. Az előkészületeket már megtettük. 16 lovat, 25 szarvasmarhát és 47 sertést fogunk a közös istállóba terelni. A meggyőző munkát továbbra is folytatjuk. Azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy ez idén legalább 50 tagot szerzünk a szövetkezetnek és ezzel Málas községben lefektetjük a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés szilárd alapjait. ZORKÖCZI GYULA, az SZLKP tagja, Zselíž. Meaielent a Pártélet 19. számában.)