Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-08 / 242. szám, szombat

6 m szo 1955. október 8. A helyi gazdálkodás első kerületi kiállítása Kassán A helyi gazdálkodás első kerületi kiállítása bizonyítéka annak, hogy a kassai KNB kezdeményezése sikerült. Aránylag rövid idő alatt a kassai régi lovardában oly kiállítást nyitottak meg, amely irányt mutathat a többi kerületnek is. A helyi gazdálkodás vállalatainak további célkitűzései: kibővíteni, olcsóbbítani és minőségileg megjavítani a különféle szolgálatokat. A kassai kiállítás azt bizonyítja, hogy jó úton haladunk. A bejárat közelében elhelyezett nagy táblán a helyi gazdálkodás miniszterének, dr. Jozef Kiselýnek szavait olvassuk: „Mindannyiunk kötelessége, hogy a nemzeti bizottságok illetékes szerveit tanácsainkkal, tapasztalatainkkal, újító javaslatainkkal és kezdeményező kritikával úgy támogassuk, hogy a helyi gazdálkodás j üzemei jó menetének biztosítására a ! legőszintébb és legszorosabb együtt- ; működés fejlődjék ki." A kiállításon minden járásnak a legkülönfélébb gyártmányait találjuk. Kassa város és a kassai járás üzemei közül a Járási Ipari Kombinát bútort, keramikát, bőrdíszműárut, szőnyege- , ket, csillárokat, művirágokat, cipőket állít ki. Feltűnést keltenek a Kovo- j služba nagy fogaskerekei, öntvényei, j csapágyai, elektrotechnikai cikkei, hű- ] főberendezései. A „Vkus" kabátjai és bundái is kitűnnek jó minőségükkel; nem hiába értek el velük nagy sikereket a moszkvai kiállításon, ahol sok megrendelést is kaptak. A többi járások jellegzetes készítményeiket állítják ki. így Rozsnyó bútorokat, fákészítményeket, építőanyagot, Királyhelmec, Sečovce, Poprád cipőket, bútort, nádfonatot, ekéket, drótsövényt, Levoča teknöket, pléhből készült használati tárgyakat, Kežmarok szőrméket, téli- és turistacipőket, mézeskalácsot, Gelnica betonoszlopokat, építőkvádereket, üveget stb., Szepsi bútort, mezőgazdasági szerszámokat, kályhákat. A többi járás szekereket, vedreket, kapákat, ruhákat, képrámákat. Kassa város kertészete szép gyümölcsöt, zöldséget és cukrászüzeme a nyalánkságok tömegét állítja ki. Általában sok az olyan gyártmány, melyet hulladékanyagból keszítettek. A helyi gazdálkodás sok helyen a mezőgazdaság megsegítésére boronákat, ekéket, kapákat, ásókat, répavágókat, kukoricamorzsolókat, drótsövényt gyártott és szállított rendeltetési helyére. Az ipari tanulóifjúság is kitett magáért. A kiálütáson a tanulók munkái is ki vannak állítva. Sp. Nová Vesről Rosznyóról, Késmárkról, Kassáról és Jolsváról. A legkülönfélébb, fából és vasból készült készítmények miniatűr kiadásban pontos szakmunkáról tesznek tanúságot. Kilenc üzemi tanonciskolában a helyi gazdálkodásnak 808 tanulója volt az 1954—55. tanévben, a jövő évben már 1000 tanuló lesz. A kassai Járási Ipari Kombinát ügyes gépet állít ki betonkváderek gyártására. Ennek a gépnek megvétele a községek és EFSZ-ek céljára nem jelentene nagy befektetést (ára pécser rendszert, mellyel önműködően és központilag irányítják és ellenőrzik az egész villamosvasút hálózatán a kocsik indítását, közlekedését. A házak és épületek karbantartása és javítása is bizonyos haladást mutat. 1955 első felében a kassai kerületben csupán a helyi gazdálkodás keretén belül 8 millió Kčs befektetéssel 44 házat és 276 lakást javítottak meg és adaptációval 29 lakásegységet nyertek. Azonkívül százával javították meg a tetőket, kéményeket, ajtókat és ablakokat. Sok szükséglakás és roH Nagy az érdeklődés a kiállított bútorok iránt, amelyek a helyi gazdálkodás kassai műhelyetben készültek. 7500.— Kčs. A gép segítségével ugyanis ott, ahol megvan a szükséges anyag, főleg salak, nagy mennyiségben lehetne gyártani a betonkvádereket, és így gyorsan fellendülne az építkezés. A kiállítás további részében a kassai villamosvasút fejlődését mutatják be. 1892-ben lóomnibusz vott Kassán, 1913-ban vezették be a villdmos-teherforgalmat és 1914-ben a személyszállítást. A kifüggesztett diagramok sok érdekességet árulnak el a szemlélőknek. Kassán a Horthy-uralom alatt 1940-ben a villamosvasút személyszállítása majdnem a felére esett. Az 1920. év forgalmához viszonyítva a személyszállítás az első ötéves terv után több mint négyszeresére, 1955-ben már 4,6 szeresére emelkedett. 1937-hez viszonyítva a kocsipark a kétszeresére emelkedett. A diszpécser-tábla kicsinyített másolatán láthatjuk a diszzoga ház tünt el és sok lakás tett lakhatóvá a nemzeti bizottságok gondoskodása következtében, nem is említve a nemzeti vállalatok és más szervek által épített lakások mennyiségét. A kiállított diagramok és fényképfelvételek mindenütt érzékeltetően szemlélte. hogy mind a termelés, mind a szolgáltatások értéke egyre emelkedik. Óriási megvilágított tábla mutatja a helyi gazdálkodás vállalatainak a kassai kerületben való elhelyezését. Már eddig is több mint 22 000 ember tekintette meg a kiállítást. Újabban tömeges látogatásokat jelentettek be az üzemek, iskolák és hivatalok részéről vidékről is. A kiállitást ezért október 12-ig meghosszabbították. —GRNéhány szó a szarvasmarhatenyésztésrol A párt Központi Bizottsága ismételten leszögezte, hogy a lakosságnak tejjel, hússal való jobb ellátása, valamint egész mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében az állattenyésztés és ezen belül elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése egyik legfontosabb feladatunk. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének fő kérdésévé a tehénállomány növelését és a tejhozam fokozását kell tenni. Vannak világrészek és tájak, ahol a juh teszi a népnek a legbecsesebb szolgálatokat, pl. Ausztrália, másutt a sertés, pl. Kína. De nem lehet vitás, hogy az eurőpai államokban a lakosságnak élelmezési cikkekkel, valamint bizonyos ipari nyersanyagokkal való ellátásában, nem utolsó sorban pedig mint a növénytermesztés szoros velejárójában a szarvasmarhákat illeti meg az első hely. Hogy várhatunk az ipartól kellő mennyiségben és minőségben lábbeliket, szíjakat, szappant és kenőanyagot, enyvet és csontlisztet, fésűket, gombokat, hormonális készítményeket, stb., ha a szarvasmarha-tenyésztők nem szolgáltatnak kellő mennyiségű nyersanyagot. A növénytermesztés ésszerű szervezése állattenyésztés nélkül sem technikailag, sem gazdaságilag nem valósítható meg eredményesen. Csak gondoljunk arra a nagy mennyiségű szerves trágyaszükségletre, amit az összes állatfajták közül csupán a szarvasmarha tud fedezni minden talajra megfelelő minőségben. Vagy melyik gazdasági állatfaj tudja oly nagy tömegben értékesíteni a talajjavító zöld takarmányokat, mint a szarvasmarha ? Minden gazdaságban termelődik több-kevesebb hüvelyes szalma, pelyva, törek, kukoricaszár, csukorrépafej és egyéb gazdasági melléktermék. Malmainkban és gyárainkban visszamaradnak korpafélék, takarmánylisztek, olajpogácsák, olajmagdarák, melasz, cukorgyári répaszelet, sörtörköly, malátacsíra, szeszmoslékok, keményítőgyári törkölyök stb. Tehát melyik állatfajta a legkívánatosabb ezeknek értékesítésére? Ha ezek közül egyeseket a sertés fel tud használni, másoknak kisebb mennyisége érvényesülne a ló vagy juhállományunk útján, de mindegyiket csak kellő számú szarvasmarba tudja átalakítani élelmiszerekké, vajjá, hússá és nélkülözhetetlen ipari nyersanyagokká. Az állatállomány szaporítása mellett még fontos helyet foglalt el a takarmányozás problémája, mely szintén szorosan összefügg az állatállomány mennyiségével. Ezért igyekezzünk takarmányainkat a lehető leggazdaságosabban felhasználni. A legolcsóbb és leghatásosabb táplálás tudvalevőleg a zöldtakarmányozás. A zöld takarmányokban a legtöbb az íz- és a zamat-anyag. Ezek bóven szolgáltatják a szaporodás, a fejlődés, a normális életműködés fő feltételét: az Avitamint. Biztosítják az ásványi anyagszükségletet. Nagy hatékonyságúak a bennük lévő tápanyagok, mert minimális a rágási és az emésztési munka. Ez a táplálási mód azonban minden évszakban nem lehetséges és ezért az elraktározott takarmányt a korszerű módszerek alkalmazásával tegyük a legtápdúsabbá. A takarmány betakarítása közben igen súlyos értékcsökkenés léphet fel pl. a legértékesebb szénaféléinknél, a pillangós növényeknél a levél pergése vagy a kilúgozás útján. Ez a konzerválandó széna tápanyagának 20-50%át kívánja áldozatul. Ezzel szemben a silóban a lejátszódó folyamatok kormányzata az emberi kézben van és pontos eljárás mellett 10—150/

0, sőt csak 5% tápanyagveszteséggel kell számolnunk. Leginkább tehát a silózással érjük el azt a célt, hogy minden tápanyag melyet földjeinken termelünk, hiánytalanul jusson az állatok jászlába. A takarmányozás mesterei az egész vi-' lágon így gondolkoznak. A Szovjetunió takarmányozási szaktudósainak legnagyobb része ezen a téren folytat kutatómunkákat — határozottan szép eredménnyel. (F. L.) Használjuk ki gazdaságosan a répakombájnokat Az őszi munkák fő feladatainak egyike a cukorrépa betakarítása, amely mezőgazdasági, ipari és népgazdasági szempontból is legfontosabb mezőgazdasági terményünk. Hiszen a cukorrépa a cukorgyártás alapnyersanyaga, amely elkerülhetetlen részét képezi az ember élelmiszerellátásának. Számunkra a cukor fontos kiviteli cikk, amiért más fontos árucikkeket, nyersanyagot kapunk iparunk számára. Mezőgazdasági szempontból is igen hasznos, mert a répakaraj, a cukorgyári szelet és a melasz a takarmányalap lényeges részét képezi a répa termő vidékeken. A cukorrépa nagyban hozzájárul az állattenyésztési termelés fejlesztéséhez. A cukorrépa betakarítása fárasztó munka, gépesítés szempontjából kissé bonyolult. Gépesítését hazánkban csupán az utóbbi években kezdték bevezetni. A CSKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló irányelvei előírják a mezőgazdaságnak, s kivált az ipari üzemeknek, amelyek feladata a gazdasági gépek gyártása, hogy a cukorrépa betakarítási munkáit 90 százalékra kell gépesíteni. E feladatnak teljesítése már megkezdődött. Mezőgazdaságunk számos nagy teljesítőképességű gépet kap, amelyek mentesítik a földműveseket, főleg a szövetkezeti tagokat a fárasztó munkától és elősegítik a kapásnövények gyors betakarítását. A cukorrépaszedésben nagy segítséget jelentenek az SKEM-3. jelzésű kombájnok és VRN-3 jelzésű szedőgépek. A VRN-3 jelzésű répaszedőgépekkel, amelyeket Zetor 25-ös traktorok vontatnak, egy óra alatt 0,30 hektárnyi területen lehet elvégezni a répaszedést. Teljesítőképességében felülmúlják ezeket az SKEM-3 jelzésű, szovjet gyártmányú répakombájnok. Az SKEM-3 jelzésű kombájn kedvező munkafeltételek és helyes kezelés mellett a szovjet tapasztalatok alapján idényenként 44—87 hektárnyi területen végzi el a munkát, egy műszakban 2,30—5 hektárnyi területen. A múlt évben az összes kombájnkezelők iskolázáson vettek részt. De nem állíthatjuk, hogy ismereteik a kombájnkezelés terén, az adott feltételek mellett, a mezőkön kielégítők lennének. Arinak ellenére, hogy a legtöbb tapasztalatot és ismeretet közvetlenül a munkánál lehet megszerezni, mégis szükséges, hogy a kombájnkezelők többet elsajátítsanak az iskolázásban. A munkafeltételek sem voltak a műit évben az SKEM-3-as jelzésű kombájnok számára kielégítőek. A cukorrépa sora egyenetlen volt. A levelek nagy része alacsonyan nőtt és elterült a földön. Ezek a hibák és az, hogy a cukorrépaföldeket sűrűn ellepte a gyom, megnehezítette betakarítását. A felsorolt hibák ellenére azonban akadtak már olyan gép- és traktorállomások, ahol a cukorrépa kombájnnal való betakarítására lényeges figyelmet fordítottak. Ezek közé tartozik a csallóközcsütörtöki traktorállomás, amely a legnagyobb önértékben osztozik a bratislavai kerületben elért eredményben. Ez annak bizonyítéka, hogy az SKEM-3. jelzésű kombájnnal tud és fog is dolgozni. Ezenkívül bizonyítják ezt az EFSZek, a gép- és traktorállomások között kötött szerződéses kötelezettségek is, amelyekben a szövetkezeti tagok bizalmukat nyilvánítják az új gépek iránt és kifejezésre juttatják reményüket, hogy a gép- és traktorállomások dolgozóiban nem csalódnak. így a galántai traktorállomás körzetében levő szövetkezetek — amely állomás a múlt évben úgyszólván csak kísérletképpen dolgozott az SKEM-3 jelzésű kombájnnal — ebben az évben 205 hektárnyi területről kombájnnal takarítják be a cukorrépatermést. A diószegi EFSZ 50 hektárra, a feketenyéki szövetkezet 70 hektárra, a felsőszel' szövetkezet 40 hektárra kötött szerződést. A Nyitra melletti Zabokreki Gép- és Traktorállomás körzetében levő Pažiti EFSZ 15 hektárnyi területről takarítja be a termést kombájnnal. De számos szövetkezetet sorolhatnánk fel a többi járásokból. Nézzük meg most ezekben a szövetkezetekben az emberi munkával való takarékoskodást a cukorrépa gépekkel való betakarítása esetén. A gépi betakarítás annyit jelent, hogy a felsőszeli szövetkezeti tagok, ha csupán 20 hektárnyi területről kombájnnal takarítják be a termést, a kézi betakarításhoz viszonyítva 3400 órányi, a szedőgéppel végzett betakarításhoz viszonyítva pedig 1840 órányi emberi munkát takarítanak meg. Az SKEM-3-as jelzésű kombájn munkája a cukorrépa betakarításával kapcsolatos költségek csökkentését is jelenti. Ha Felsőszelin 23 korona munkaegységet számítunk a terv szerint, akkor a betakarítási költségek egy hektáron a következők: Cukorrépabegyűjtés Kčs 0/0 SKEM-3. kombájnnal 362 100 Traktorral vontatható szedógéppel 474 130 Kézzel 690 190 Természetesen a kombájnnal való betakarítás előnyeit még másban is kell látnunk. Míg a kézzel végzett betakarítás és a szedőgépekkel végzett begyűjtés nagyon sok munkát követel a répának • a földből való kiszedésénél és tisztításánál, addig az SKEM-3. jelzésű kombájn ezeknek a dolgozóknak lehetővé teszi a cukorrépának a mezőről közvetlen a cukorgyárba való gyors szállítását és a répaszeletek silózásra való gyors elszállítását. A répagumók és a répaszeletek szállításának meggyorsítása nagy értékek megtakarítását jelenti a cukorgyártás és a szövetkezetek állattenyésztési termelése számára is. A kombájnnal való betakarítás nép* szerűsítése és ezzel a cukorrépa folyamatos szedése lehetővé teszi a termés gyors betakarítását. Miloš Bartos A bodrogszerdahelyi EFSZ nyerte az első díjat a mezőgazdasági kiállításon Nyolc napdg tartott Királyhelmecen a mezőgazdasági kiállítás. A kiállításon 6 970 személy vett részt. Többen is megnézték volna a kiállítást, de a dolgozó parasztok a kedvező időjárást kihasználva, a vetéssel és a kapásnövények betakarításával voltak ebben az időben elfoglalva. A kiállítás kiértékelése is megtörtént a műit napokban. A bodrogszerdahelyi szövetkezet nyerte az első dijat, másodikat a leleszi, harmadikat a ragyrészei és negyediket a perbenyiki. Mind jutalmat és díszoklevelet kaptak. Ugyajncsak díszoklevelet kapott a királyhelmeci állami gazdaság, a kistoronyi kísérleti állomás a leleszi mezőgazdasági technikum és a királyhelmeci gépállomás, amelynek oroszlánrésze .volt a sikerek elérésébein. Palágyi Lajos, Királyhelmec. A kassai járás határidő előtt teljesítette a burgonyabegyűjtési tervet A kéžmaroki járás felhívását a burgonyabegyüjtés meggyorsítására már elfogadta a kassai kerület minden járása. A begyűjtési dolgozók és a parasztok becsületesen meg akarják állni a helyüket ebben a veresnyben, s még a felhívásban kitűzött határidő előtt teljesíteni akarják a burgonyabegyűjtés tervét. A kassai járás begyűjtési dolgozói, szóvetkezeti tagjai, parasztjai október 16 -ig, tehát a határidő előtt 16 nappal teljesíteni akarják a burgonyabegyűjtés tervét. A kassai járásban eddig a gácsi begyűjtési raktár doV gozói végzik a legjobb munkát. Hetven százalékon felül teljesítik a tervet, s versenyben állnak a budimiri és a fond begyűjtési raktár dolgozóival.