Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-01 / 236. szám, szombat

1955. október í. 1JJ SZ0 5 Ä párkányi Simon-Juda évi vásárok nevezetességéről Szlovákiában kevés járás van, amely olyan hagyományos városokkal dicsekedhetne, mint Párkány. A város a Garam és a Duna torkolatánál terül el, a vasút és hajózási hálózat kereszteződésénél. A város krónikájából megállapítható, hogy a gazdag párkányi évi vásárok, de különösen a Simop-Juda vásár hegyomanya még a XVIII. század első felébe nyúlik vissza. A vásár már akkor nemcsak a széles környékről, hanem a távolesö nagy városokból: Bécsből. Bukarestből, Szófiából is vonzott kézmüvtseket, árusakat és vevőket. Világhírű famegmunkálók, takácsok és mások jöttek Liptóból, Árvából, a Vígmentéről, szabók és konfekciósok, Cseh- és Morvaországból, cukrászok és mézeskalácsosok Szombathelyről, szűcsök Debrecenből és más kézművesek a Dunántúlról, akik készítményeiket a 8—10 napig tartó SimonJuda vásáron árusították. Nem csoda, hogy Párkány, az akkori kis község vásáraival olyan hírnevet" szerzett. Az akkor uralkodó III. Kárody király 1724. augusztus 3-án a városnak kiváltságot adományozott, amivel a vásár hivatalos pecsétet kapott. Az árvái, liptói és vág menti kézművesek áruikat a Vágón és Dunán tutajokon szállították. A városi krónika feltünteti, hogy az áruk jó minőségű fa, vászon és faragott készítmények, főzókanalak, péklapátok, rudak, kocsikerekek, továbbá parasztszekerek és a kézzel szőtt fehér és színes vásznak különféle fajtái voŕtak. A kézművesekhez Komáromban csatlakoztak a csallóközi zöldségárusok, akik zöldséget és káposztát hoztak, mások saját készítményű bútorokat, teknóket, hordókat lovak által húzott hajókon vontattak fel a Dunán. Besztercebánya és Zólyom vidékéről beláthatatlan kocsikaravánok hozták a kézműveseket és vásári árusokat a íegkülőnfélébb készítményekkel. Maga Párkány és környéke sem maradt el, habár a város mezőgazdasági jellegű volt, takácsokból, szabókból, mézeskalácsosoktól és más céhekből egész utcák keletkeztek. A vásár lefolyása érdekes és tarka volt, mert a Vásártér, a vasútállomáshoz vezető hosszú utca, a Duna kornyéke és a mellékutcák sátrak sokaságától voltak díszesek. Az árúk változatossága a vevők és nézők tömegeit csábitotta. A mézeskalácsok, édességek, illatozó zsiványpecsenyék és bortermelók sátrait nehéz volt elhagyni. Sok ezer ember fordult meg itt a vásár idejérí. Azóta a lakosság széles rétegeinek fogyasztása jóval emelkedett. A vevők ma igényesebbek, mint valamikor. A párkányi évi vásárok hagyományaihoz híven ez idéin gondosan készülnek a vásárra, melyet a lakosság megnövekedett igényeinek legteljesebb kielégítése jegyében tartanak meg. A vásár október 22—24-ig tart és azt teő áruválasztékkal gazdagítják. Az állami és szövetkezeti kereskedelem dolgozói gondoskodnak róla, hogy az áruk minősége és választéka a legmagasabb követelményeknek is megfeleljen. A legjobb egységes földművesszövetkezetek húst, füstöltárut, sonkát stb. és saját pincéjükből bort fognak árusítani. Az idei Simon-Juda vásár a hagyomány felújításával szép rendezésnek ígérkezik. Grznár J. Párkány. A tűzveszély ne kerülj® el figyelmünket A tűzesetek statisztikája azt bizonyítja, hogy 60—80 százalékban az emberek gondatlansága az okozójuk. A tüzek nemcsak a nemzeti s magánvagyonokban okoznak felmérhetetlen károkat, hanem az emberi életekben is és sok esetben veszélyeztetik polgártársaink egészségét. Ez év augusztusában az egyik rózsahegyi üzem adminisztrációs épületében tűz keletkezett, mely több, mint egymilió korona kárt okozott. Csak szerencsés véletlennek köszönhető, hogy sikerült néhány életet megmenteni. A tűz oka az volt, hogý az irodahelyiségben a padlót „Diava" folyékony viasszal kenték be, és arra bekapcsolt villanyfőzőt állítottak, amelytől a viaszból kigőzölgő benzingázok meggyulladtak. A folyékony viasz felmelegítése is a villanyfőzőn történt, holott a használati utasítás figyelmeztet a veszélyre és óvta tőle a vevöket. A felelős személyek a népbíróság előtt fognak felelni gondatlanságukért. Tragikus következményei voltak az Ipolysági járásban lévő Százdon kitört tűznek. Itt gondatlan kezelés következtében a falusi szövetkezetbe tévedésből petroleumhordó helyett benzínhordót szállítottak. Az üzletvezető abban a hiszemben, hogy petróleumról van szó, azt mint petrólumot adta el a fogyasztóknak. Több reklamáció után az üzletvezető, hogy meggyőződjék a valóságról, kisebb menynyiségü benzint öntött az asztalra és azt meggyújtotta. A helyiségben lévó benzingőzök felrobbantak és tűz tört ki. A nyitott ajtóban álló levélhordót a robbanás ereje az utcára dobta, az üzletvezető negyedfokú égési sebeket szenvedett, felesége szénné égett. A további eset a lévai járásban lévő Batovcén történt, ahol egy 69 éves anyóka szeszfőzőn melegítette ebédjét. Melegítés közben egy edényből szeszt öntött hozzá, mire az felrobbant. Az asszony elégett. Hasonló esett történt Kassán, ahol Jakab Terézia másodfokú égési sebeket szenvedett. A dohányzók sem gondolnak arra, hogy gyakran az eldobott égő cigarettacsutkák milyen óriási károkat okozhatnak. A trencséni M. gyár egy munkahelyiségében, ahol tábla jelzi, hogy tilos a dohányzás, az egyik munkás égő cigarettája következtében a gépek tisztításához szükséges 2 liter benzin tüzet fogott. A munkás oltás közben harmadfokú égési sebeket sženvedett. A gyerekek által okozott tüzek is gyakoriak. így a múlt év szeptemberében a gyerekek gondatlansága miatt 52 tűzeset volt, melyek 8 millió korona kárt okoztak, októberben 63, novemberben 52 tűzeset volt. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy még fokozottabb mértékben kell ügyelni arra, hogy ne kerüljön gyufa a gyerekek kezébe, ami pótolhatatlan károkat okozhat. J. Bátora, az állami tűzbiztonsági felügyelőség területi igazgatóságának dolgozója Sokan látogatják... Nagy az érdeklődés a nemrég megnyílt mezőgazdasági kiállítás iránt Nyitrán. Naponta töbt) száz látogató tekinti meg a legtávolabbi járásokból is. A növénytermesztés, állattenyésztés és géppark pavilonjai korszerűen vannak berendezve. A látogatók kíváncsian szemlélik a négyzetes kukoricavetőgepet, a lenkombájnt éí az újtípusú silógépet. Saját szemeikkel győződhetnek meg a gépi munkával elért szép eredményekről. A szövetkezetek a kiállításon árusítják felesleges terményeiket. A gútai szövetkezet húst és egyéb hústermékeket ad el a látogatóknak, a kürti szövetkezet pedig sajáttermésü borát árusítja, melyet szívesen fogyasztanak a látogatók. A derzsenyei szövetkezet fejősteheneket, a szelőceiek tüzesvérú paripákat hoztak a kiállításra. A kiállítás anyaga mindent egybevéve arről tanúskodik, hogy a gépek munkájával egyre könnyül a paraszti munka, fokozódik a termelés és dolgozóink életszínvonala állandóan emelkedik. Szombath Ambrus, Nyitra Az állattenyésztési termelés fejlesztésének egyes feladatairól a kassai kerületben Pártunk X. kongresszusának határozata figyelmünket a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztésére irányítja, mely dolgozó nép link anyagi és kulturális színvonala állandó emelésének feltétele. Ezt bizonyítja a CSKP KB augusztusi ülése is, melynek keretében a mezőgazdasági termelés két fontos kérdésének megoldásával foglalkoztak: 1. az állattenyésztési termelés lényeges fejlesztésének kérdésével; 2. az állami gazdaságok fő gazdasági és szervezési problémáinak megoldásával. Pártunk Központi Bizottságának határozata világosan és konkrétan kimondja, hogy szövetkezeti tagjainknak, kis- és középparasztjainknak, az állami gazdaságok, gép- és traktorállomások és a nemzeti bizottságok dolgozóinak és az összes kommunistáknak mit kell tenniök, hogy elérjék az állattenyésztési termelés lényeges gyarapodását. Elsőrendű fontosságú a jó minőségű sok takarmány biztosítása, mely a gazdasági állatállomány hasznossága növelésének döntő feltétele. A kassai kerületben megvannak az összes természeti és gazdasági feltételek a megfelelő mennyiségű takarmány termeléséhez, a gazdasági állatállomány számának emelésére és hasznosságának fokozására. Elsősorban a, fokozottabb kukoricatermelés lehetősége ez. De nemcsak szemeskukorica termesztéséről van szó, bár ezen a téren sincsenek kihasználva az összes lehetőségek, hanem a zöld kukorica és silókukorica termesztéséről. A leleszi EFSZ szövetkezeti tagjai ez Idén büszkék lehetnek arra, hogy egy hektárnyi kukoricával és napraforgóval bevetett területről átlag ezer mázsa silótakarmányt nyernek. Ezen a téren a kukorica termesztését a kerület északibb fekvésű részeire is kiterjesztik, mivel a lőcsei járás és a Velký Sladkov-i Állami Gazdaság eddigi eredményei azt mutatják, hogy a silókukorica ezeken a területeken is jó termést hoz. A kukorica mellett a burgonya is nagy jelentőségű a takarmányalap szempontjából úgy, hogy több figyelmet kell rá fordítani, mint eddig. Egyszer s mindenkorra véget kell vetnünk annak, hogy a burgonyaültetés tervét nem tartják be. Ebben az évben a kassai kerületben gazdag burgonyatermés várható és ezért fel kell készülni az idejében történő burgonyabetakarításra é» a helyes, veszteségnélküli elraktározásra. Minden állami birtoknak, EFSZ-nek és minden egyénileg gazdálkodó földművesnek már most biztosítania keli a burgonya jövő évi ültetéséhez szükséges burgonyamennyiséget. A talaj, rendes előkészítésével és meg trágyázásával, a mélyszántás elvégzésével és az istállőtrágyával történő őszi trágyázással teremtjük meg a jövő évi burgonyatermés gazdagabb hektárhozamainak feltételeit. Lehetetlen továbbra is tűrni azt az állapotot, hogy minden év tavaszán néhány száz vagon ültetésre szánt burgonyát szállítsanak a kassai kerületbe. Hiszen itt rendkívül kedvezőek a feltételek a burgonya termesztésére; a Szepességben pedig hosszú éves tapasztalatokkal rendelkeznek a burgonya termesztésében. De ezeket a jó tapasztalatokat a nemzeti bizottságok és a gépés traktorállomások agronómusszolgálata nem használja ki, nem terjeszti és nem fejleszti tovább. Ezért szükséges szervezéssel és propagandával biztosítani a burgonyatermesztés e módszereinek terjesztését és tovább kell fejleszteni a burgonya fészkes-négyzetes ültetésének módját. Azokban a szövetkezetekben, ahol ez idén bevezették a fészkes-négyzetes ültetést, mint pl. a pelsőci, slaveci, szenyai, sacai, Slov. Nové Mesto-) EFSZ-ekben és másutt, rendkívül szép burgonyatermésre számíthatnak. A nagykiterjedésű rétek és legelök, amelyek a kerületben a mezőgazdasági terület 38 százalékát teszik ki, hataimas tartalékot jelentenek a takarmánytermesztésben. Sajnos, a rétek és legelők gondozása nincsen arányban jelentőségükkel és eizért nagyon gyengék a terméseredmények. Pedig jó gondozás mellett a szénatermést néhányszorosára lehetne növelni. Hogyan érhető ez el? Elsősorban folytatni kell a kevéshozamú rétek és legelők termékennyé tételét úgy, hogy a párt kerületi konferenciáján 1954ben elfogadott három évre vonatkozó rekultivációs tervet sikerrel teljesítsék. Megvannak a feltételek a terv túlteljesítésére is, mivel az eddig tervbevett 13 700 hektárnyi területből már több mint 500 hektárnyi rétet és legelőt tettek újból termékennyé. A rekultivációs tervvel kapcsolatban figyelmet kell fordítani a talajvizes rétekre és legelőkre és végre kell hajtani vízmentesítésüket, hogy aztán megkezdhessék a tulajdonképpeni rekultivációt. Nem kell mindig arra várni, hogy a vízmentesítést az állam vegye át. Sokszor nagyon egyszerű dolog ez. A gépállomások segítségével, de főleg a csatornák mélyítésére szolgáló nehéz gépesítési eszközök segítségével, amelyeket a Szovjetuniótól kapunk, hatásos vízmentesítési akciót lehetne végezni. Ezen a téren példás munkát végeznek a királyhelmeci járásban, ahol a határ talajvizes részeit egy méteres mélységű árkokkal szel-, ték át és így a felesleges vizet levezették a földekről. Példájukat és tapasztalataikat követni kell az egész kerületben. Gondoskodni kell a régi csatorrák, betemetett patakmedrek kitisztításáról. Az eddiginél sokkal nagyobb mórtékben kell a speciális ekék segítségével megvalósítani az alagcsövezést, amelyek a gép- és traktorállomásaink birtokában vannak. A nagy termés és a jó minőségű takarmány eléréséhez jelentós mértékben, ďe sokszor döntő mértékben járul hozzá a talaj meszesítése. A talaj-elemzés által megerősített eddigi ismeretek és tapasztalatok alapján a kassai kerületben a termőföld csaknem 90 százaléka megköveteli a rendszeres meszesítést. Ebből a talaj 40 százalékát feltétlenül kiadósan kell meszesíteni, a másik 40 százalékot pedig közepes mészadagokkal kell rendszeresen ellátni. Ennek alapján joggal jelenthetjük ki, hogy a kassai kerületben a hektárhozamoik tartós növelése főleg a takarmányoknál elképzelhetetlen a rendszeres és kiadós meszesítés nélkül. A mészanyagforrásók a kerületben korlátlan mennyiségben találhatók, még pedig a királyhelmeci járásban lévő Ladmóc és Szőlőske környékén, továbbá Torna, Szádellő, Tornagergő, Gombaszeg, Pelsőc, Jaklovce "környékén és a Szepességben. Helyes lenne, ha a mészanyagok felhasználásának tervét, amely ez év őszén 1200 vagon mészmennyiséget tesz ki, a mezőgazdaságban ne csak teljesítenék, hanem túl is szárnyalnák. A takarmányalap biztosításában nagy szerep jut a gép- és traktorállomásoknak. A múlt évi és az idei tapasztalatokból tudjuk, hogy a rétek és a takarmánnyal bevetett területek le-' kaszálásának tervét a gép- és traktorállomások alig teljesítik 50 százalékra. Egy esetben sem mondhatjuk, hogy a takarmánybegyűjtés tervének teljesítése kielégítő. A terv nem teljesítésének okait abban kell látnunk, hogy a gép- és traktorállomások eddig nem valósították meg a rétek gondozását és tisztítását úgy, hogy a szértabegyűjtéskor teljes mértékben alkalmazhassák a szénagyűjtőgépeket és így teljesítsék a tervet. Ezért szükséges, hogy a gép- és traktorállomások most ősszel nagyobb felelősséggel lássanak hozzá a rétek gondozásához. Legjobb lesz, ha az egyes gépés traktorállomásokon külön rétgondozó brigádokat szerveznek. A takargiányalap biztosításán kívül az állattenyésztési termesztés fejlesztésének másik feltétele a takarmány gazdaságos felhasználása a helyes etetési technika érvényesítésével, továbbá a gazdasági állatállomány gondozása éc a fajállatok tenyésztése, a megbetegedések megelőzése, de különösen a fiatal állatok pusztulása ellen folytatott harc. Elsősorban e szempontokból keli felkészülni az állatállomány átteleltetésére. A feladatok biztosítása az állattenyésztésben a nemzeti bizottságoktól céltudatos és rendszeres szervezési munkát követel. A kassai kerület nemzeti bizottságaiban működő funkcionáriusoknak és dolgozóknak elsősorban azt kell biztosítaniuk, hogy minden szövetkezetben, állami gazdaságban, gép- és traktorállomáson a kerület minden községében minél hamarább megtárgyalják a CSKP - KB határozatát, hogy a határozat a kerületben minden dolgozó paraszt szívügyévé váljon, hogy a szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok, valamint a gép- és traktorállomások dolgozói a határozatokat az idei terv túlteljesítésére tett kötelezettségvállalásokkal léptessék életbe. A kassai kerületnek ebben az irányban jó tapasztalatai vannak a téli időszakból, amikor a szövetkezeti tagok, a kisés középparasztok több mint 70 000 kötelezettségvállalást tettek a termelés növelésére, ami azután az idei gazdag termésben és terven felüli gabonabeadásokban mutatkozott meg a szepsi, királyhelmeci és kassai járásokban. Éppen arról van szó, hogy a kassai kerületben a nemzeti bizottságok és az állandó mezőgazdasági bizottságok aktivistáikkal együtt felhasználják ezeket a jő tapasztalatokat, a tömegpolitikai munkával előkészítsék a CSKP KB határozata teljesítésének feltételeit az állattenyésztési termelés fejlesztésében. És végül pártunknak és kormányunknak az állattenyésztési termelés fejlesztésére irányuló törekvését úgy kell értelmezni, hogy szoros összefüggésben van a kollektivizálás fejlesztésével. Hiszen éppen az állattenyésztési termelés fokozása szövetkezeteink jövedelmei legnagyobb részének, másrészt pedig elképzelhetetlen az állattenyésztési termelés tartós fejlődését elérni a parasztgazdaságok kistermelési feltételeivel. A kassai kerületben a CSKP KB júniusi ülésétől eltelt időszakban alakított EFSZ-ekbe 430 középparaszt lépett be 1555 hektár mezőgazdasági területtel és 1106 hektárnyi szántóterülettel. Hét III. típusú EFSZ, egy II. típusú EFSZ és tíz előkészítő bizottság alakult. A szövetkezetek fejlesztésében és megszilárdításában a legszebb eredményeket az iglói, szepsi és töketerebesi járások érték el. A már létező szövetkezetek megszilárdításáért és az új szövetkezetek alakításáért folytatott harc élére' elsősorban a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak és tagjainak kell állniok. Példát mutat ebben Juraj Solar myslavai kisparaszt, a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság tagja, aki a szövetkezeti belépőlap aláírásakor kijelentette: „Soha sem nyugodnék bele abba, hogy mint a kerületi nemzeti bizottság tagja ne dolgozza' k a párt és a kormány határozatának megvalósításáért. Mivel, hogyan győzhetném meg a többi parasztokat, ha magam nem mutatnék példát? Azért lépek a szövetkezetbe, hogy mint a nemzeti bizottság tagja példát mutassak választóimnak és minden egyes földművesnek." . A kassai kerületben nagy termelési tartalékok vannak a mezőgazdaság fejlesztésének, de főleg az állattenyésztési termelés fejlesztésének szakaszán. A pártszervezetek, a nemzeti bizottságok tagjai és dolgozói, valamint a mezőgazdasági dolgozók jó munkájával a kassai kerületben biztos sikert érünk el az állattenyésztési termelés fejlesztésének szakaszán i is. l Michal Baran mérnök, Kassak.