Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-06 / 240. szám, csütörtök

6 mszG 1955. október 6. >dik ötéves tervünk teljesítéséért a széniparban Beszélgetés ing. G. Holeccel, a Szlovákiai Szénbányák főmérnökével A szénipari dolgozók Prágában megtartott konfereciáján hazánk minden tájáról összejöttek bányáink mérnökei, technikusai és bányászai, hogy megtárgyalják a második ötéves terv feladatainak teljesítését biztosító technikai fejlesztés terén teendő intézkedéseket és feltárják szénbányáink további gépesítésének, a bányászok munkatermelékenysége fokozásának lehetőségeit. Tudósítónk az országos értekezleten résztvevő Gejza Holec mérnöknek, a Szlovákiai Szénbányák főmérnökének tett fel néhány kérdést szénbányáink további gépesítésének és az új munkamódszerek továbbfejlesztésének lehetőségeivel kapcsolatban. — Milyen intézkedéseket foganatosítanak a Szlovákiai Szénbányákban ü technikai fejlesztés terén? — Legnagyobb szlovákiai szénterületUnkön, 11 and lován a fősúlyt e magas fokú gépesítésnek megfelelő előfeltételek megteremtésére helyezzük. Ez azt jelenti, hogy kiszélesítjük a szál ,'ító folyosók keresztmetszetét, a folyosókban fa helyett Tüssen — Heitzmann, a szénfalakon pedig Gerlach típusú acéltámaszokat alkalmazunk. A fő sztllító folyosókon bevezetjük a bányavasút viliam okítását. Novákyban a felszíni munkálatok gépesítése a legfontosabb feladat. Itt igyekszünk megjavítani a rakodó és morzsoló berendezések munkáját. A szénfalakon szintén acélszerkezetet alkalmazunk az alátámasztásra. Továbbfejlesztjük a gépesítést Pótoron is és így elérhetjük, hogy a novákyi és pótorí bányák a szlovákiai széntermelés 65 százalékát adják. Oj, korszerű bányát ' helyezünk üzemba jjz ötéves terv folyamán Cígelben. — Mi az előnye a folyosók keresztmetszete kibővítésének és a szállítás villamosításának Handlován? — A folyosók karbantartására a jelenlegi állapotban évente 290 000 műszak szükséges. A folyosók .kibővítésével és acélszerkezet alkalmazásával ez a szám a felére csökken é;j 145 000 műszak, azaz dolgozó munkáját a fejtésre, tehát produktív munkahelyre irányíthatjuk. El lehet képzelni, mennyi szenet jelent ez csak a mai munkatermelékenység mellett. A folyosók kiszélesítésével nagyobbodik a szál litás kapacitása, javul a gépek kihasználása, az anyagszolgáltatás folyama tossága, tehát a munkatermelékenység is fokozódni fog. Ami pedig a villamosítást illeti, azzal, hogy az eddig használt sűrített levegővel hajtott bányamozdonyokat villanymozdonyokkal váltjuk föl, egyharmadával csökkentjük az egy tonna szén szálítására eső költségeket. Ezenkívül miiiden egyes dolgozó minden műszakban teljes 20 percet nyer, mert ennyivel korábban ér a munkahelyére. — Milyen lehetőségek nyílnak a kombájnok kihasználására? — Az egy szénkombájnra eső teljesítmény a Szlovákiai Szénbányákban emelkedő színvonalat mutat. Míg ez év első negyedében egy kombájn átlagteljesítménye egy hónapban 9 300 tonna volt, ez a szám a harmadik negyedévben 13 800 tonnára emelkedett. Az előbb említett módosítások végrehajtásával még tovább emelkedik kombájnjaink teljesítménye. Több kombájnt is alkalmazhatunk így, mert n munkahely előkészítésével nagy lehetőség nyílik erre. — Mi a nézete arról, hogy a handlovai bányászok bizonyos ellenszenvet tanúsítanak a kétrétű fejtéssel szemben? — Ez az ellenszenv helytelen, mert ez a módszer azon kívül, hegy a szénréteg teljes kiaknázását teszi lehetővé, biztonságosabb munkahelyet is nyújt az alsó szintén dolgozó bányászoknak. Hogy ezt nem vették észre, azt a felső szinten a tetőzet lerakásának rossz elvégzése okozta. Azonkívül az alsó szinten már meglazult szénré tegben fejtenek, tehát a robbantás kevésbé hatásos és kisebb eredmé nyeket mutat. Ezért ott a legeredményesebb a réselőgép alkalmazása. Helyes az, hogy a handlovai negyedik fejtörészleg 629—630-as alsó szénfalain réselőgépet helyeztek üzembe. — Mi a nézete a szénipari dolgozók konferenciájáról ? — Az egészséges és nyílt vita megmutatta más bányák hiányosságait is és ezt „tanulj más kárán is" közmondás alapján kihasználhatjuk. Főley azonban azt becsülöm nagyra, hogy összekerülhettem itt az ostrava-karvini szénkörzet, az észak-csehországi barnaszénkörzet és a kísérleti tudományos kutatóintézet szakembereivel. Otásek mérnökkel, a Kisérteti Tudományos Kutatóintézet dolgozójával például megbeszéltem, hogy két szakembert küld a Szlovákiai Szénbányákba, az eddigi szellőztető rendszer felülvizsgálására és megjavítására. A millszekundumos robbantásokkal kapcsolatban is kiváló szakemberekkel beszéltem és ennek alapján tovább fejlesztjük ezt a kiváló robbantási módszert nálunk is. Mindezek azonban csak részletkérdések, a lényeg az, hogy szlovákiai szénbányáinkban a többi bányák tapasztalatai és saját tapasztalatain!; alapján, a szovjet bányászok munkamódszerei alkalmazásával sokat tehetünk és kell tennünk a technikai fejlődés terén, hogy második ötéves tervünk feladatait teljesíthessük. OLVASÓINK ÍRJÁK Válasz néhány újabb kérdésre Az „Olvasóink írják" című rovatunk kétségtelenül érdeklődést keltett levelezőink, olvasóink körében. Mj sem bizonyítja ezt jobban, mint az élénk visszhang, a beérkezett levelek nagy száma. Ugyanakkor ezekben a levelekben — különösen ami kritikai részüket illeti — ismétlődni kezd a mondanivaló. Ezért most néhány, eddig még nem közölt levélből kiragadjuk az új problémákat felvető mondatokat, s választ adunk rájuk, hogy egyetlen értékes megjegyzés se vesszen kárba. CSANDAL ISTVÁN szenei levelezőnk a többi közt ezt írja: „Fordítsanak sokkal nagyobb figyelmet a sajtóhibák elkerülésére, főleg, ami a számokat illerí, mert a sajtóhibák miatt rossz vélemény alakulhat ki a lapról". A sajtóhibák elleni harc komoly feladat. E téren már nem csekély eredményeket értünk el, de semmiesetre sem állíthatjuk, hogy sikerült az elérhető minimumra leszorítani az értelemzavaró hibákat. Szerkesztőségünk és nyomdánk dolgozói még nagyobb igyekezettel fognak törekedni arra, hogy az ellenőrzés színvonalának emelésével ezt a hibánkat is kiküszöböljük. Csandal elvtárs ugyanabban a levelében arra kér minket, hogy közöljünk több Galina Nyikolajeva: „Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról" című elbeszéléshez hasonló Írást. A szerkesztőbizottság az ilyen kérés elől nem zárkózik el, és a jövőben is tervbe veszi az elbeszélések, a S-abó Béla: „A mocsár és a láp helyén" c. írásához hasonló riportsorozatok és útleírások folytatásos közlését. PÁSZTOR ISTVÁN kővári olvasónk felveti: „Jó íolna, ha mindennap volna a lapban „Az Oj Szó postájából" című rovat." Egy volna a véleményünk, ha olvasónk e rovat gyakoribb megjelenését javasolná, ami természetesen elsősorban levelezőink aktivitásától függ, mert olvasóink levelei különben helyet kapnak mijd mindennap, de tartalmuk szerint különböző rovatokban, az ipari, mezőgazdasági, belpolitikai, pártélet stb. rovatban szerepelnek. Régi kedves elvtársunk, a rimaszombati RÉTHY ISTVÁN elvtárs levelében megjegyzi: „Az útleírások legyenek rövidebben, tömörebb formában megírva." Eddig még csak két útleírásunk jelent meg, az egyik a Szovjetunióbeli cikksorozat Méry Ferenc elvtárstól, a másik pedig a Német Demokratikus Köztársaságról írt útleírás Jó Sándor elvtárs tollából. Igaz, hogy az egyik 14, az utóbbi pedig 10 folytatásból állt, de olvasóink zöme igen kedvezően nyilatkozott az ilyenfajta írásokról f-s úgy véljük, megvolt az érdeklődés. Mindenesetre helyesnek találjuk ezt a megjegyzést abból a szempontból, hogy az egyes folytatásoknak nem szabad túl hosszúaknak lenniük, habár a terjedelmet a tartalom szabja meg, s így e téren sem lehet merev határokat szabni. BRANDL elvtárs, a dunaszerdahelyi HNB titkára rendkívül fontos kérdésről ír: „Az O j Szóban ritkán jelennek taieg cikkek Szlovákia északibb fekvésű járásainak problémáiról." Tagadhatatlan és helyes, hogy figyelmünket elsősorban a magyarlakta járásokra összpontosítjuk, ezekről írunk legtöbbet, mert hiszen elsősorban itt töltheti be a lap a kollektív agitátor, propagátor és főleg a szervező szerepét. De éppen így tagadhatatlan az is, hogy nemcsak a hírszolgálati iroda, hanem saját anyagunk alapján is olvasóinkat sokrétűbben kell tájékoztatnunk az ország többi részének életéről is. Ez a tapasztalatcsere szempontjából is igen fontos, úgyhogy erre a kérdésre a jövőben nagyobb gondot fogunk fordítani. SZABÖ ISTVÁN, az érsekújvári Energotrust dolgozója levelében azt javasolja: „Csináljanak egy olyan rovatot, amelyben kritizálni lehet egyes közéleti ferdeségeket, az üzemekben, elárusítóhelyeken stb. előforduló hibákat". Szabó elvtárs, amikor ezt írta, bizonyára a múltban igen jó! bevált „Hol a hiba" c. rovatunkra gondolt. Az adott viszonyok között mi most arra törekszünk, hogy tényleg aktívabban küzdjünk a bírálat fegyverével a fonákságok ellen, de azt a feladatot nem akarjuk elhatárolni, nem akarjuk egy rovat kereteibe erőszakolni. Dr. ARANY GYÖRGY Karlovy Vary-' orvos levelében a többi között ezt írja: „A Karlovy Vary-i kerületben sok ezer magyar dolgozik. Sajnos — eltekintve a kerületi székhely vasútállomásától — e kerületben nem igen kapni Cj Szót." Erre a tényre már mi is figyelmeztettük az Illetékes lapterjesztő szerveket. Tényleg ebben a kerületben számos Oj Szó előfizetőt lehetne toborozni és sok példány fogyna el különben is. A Postai Hírlapszolgálatnak e téren kezdeményezően kellene fellépnie. Sajnos mind ez ideig semmi sem változott, amit dr. Arany levele is bizonyít. Reméljük azonban — talán nem alaptalanul — hogy a Postai Hírlapszolgálat munkája rugalmasabbá fog válni. Ezt eló fogja segíteni a lap olvasóinak nyílt és konkrét bírálata. BOTLIK JÓZSEF podboranyi brigádos az ÚJ Szót elemző levelében így bírál: Többször előfordult, hogy amikor nyíltan síkra szálltam néhány személyiséggel szemben, azt a szerkesztőség nem közölte." Elsősorban megjegyezzük, hogy a kritikáknak csak egy hányadát, főleg a jellemző, általánosítható bírálatokat közöljük, a többit pedig különböző szervek útján vizsgáltatjuk ki és azok intézik el. A csehországi munkahelyekről érkező bírálatokat pedig mind ilyen intern úton intézzük, mivel az Oj Szót a cseh országrészekben természetesen az illetékes szervek funkcionáriusai nem követhetik figyelemmel és így nincs értelme, hogy nyilvánosan bíráljunk csak a bírálat kedvéért. Úgy hisszük, sokkal célszerűbb, ha ugyan közlés nélkül, de mégis így vagy úgy elintézzük a panaszt. Hiszen ez a lényeg! CRSZÁGH RUDOLF iványi olvasón': levelében megemlíti: „Szeretnők, ha a jövőben többször jelenne meg egy-egy tanulságos cikk az SZKP-nak a kolhozok alakítása idején kifejtett harcáról." Ügy hisszük, hogy ezt az ötletet elsősorban kultúrrovatunk valósíthatja meg sikerrel. Hiszen például Solohov nagyerejű művei mérhetetlen segítséget nyújtanak nekünk a szövetkezetesítés munkájában. Meg kell tehát tanulnunk még jobban kihasználni az ilyen és hasonló irodalmi műveket a mezőgazdaságban dolgozók felvilágosítására, meggyőzésére, mozgósítására. SZABÖ JENŐ kassai olvasónkat különösen a sportrovatunkkal kapcsolatos kérdések bírták szólásra: „Az Cj Szónak nincs sakkrovata. Van, aki sportol, és van, aki szereti a szelle'ml tornát" — írja. Majd, talán ebből a gondolatból kiindulva, felveti a kérdést: „Nem lehetne keresztrejtvényt hozni a vasárnapi számban?" Végül pedig: „Több színesebb riportot kellene közölni a sportoló ifjúság életéről"! A sakkrovat bevezetése kiváló ötlet. Ha nem is azonnal, de feltétlenül realizálni fogjuk. Sportrovatunk ugyancsak a magáévá teszi Szabó elvtárs másik javaslatát is. Ami visiont a keresztrejtvényt illeti, nem akarunk ismételni, de kénytelenek vagyunk újra leírni: ezt sem hellyel nem bírjuk, sem a lap jellegével — hiszen az Oj Szó politikai napilap, — nem tartjuk összeegyeztethetőnek. ÜZEMI LAPSZEMLE A terv teljesítéséért Üzemi újságaink fontos feladata mozgósítani a dolgozókat a vállalat vagy az üzem tervének mindennap és minden mutatószámban való teljesítésére. Most, amikor második ötéves tervünk előkészítésének döntő időszakába léptünk, nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, mennyire fontos a jövő évi terv sikeres teljesítése szempontjából az idei feladatok maradéktalan valóra "áltása. Ez az a legbiztosabb alap, amely minden üzemben biztosítékot nyújt arra, hogy az előttünk álló megnagyobbodott feladatokat az új évben is sikeresen megvalósítsuk, és ezáltal hozzájáruljunk sajátmagunk és egész dolgozó társadalmunk életszínvonalának gyorsabb emelkedéséhez. üzemi lapjaink szerkesztőgárdájának legnagyobb része megértette az ez évi terv teljesítésének jelentőségét és a lapok hasábjain következetesen harcolnak azért, hogy az üzem minden dolgozójának szívügyévé váljék a terv teljesítésének ügye. Banícke slovo — Bányász Szó A rozsnyói vasércbányák üzemi újságának szeptember 10-i száma „A rohammunka megkárosítja a vállalatot és a dolgozókat is" címmel közli Bercsák Sándornak, a vállalat főkönyvelőjének cikkét. A cikk nagyon fontos kérdést, a terv egyenletes teljesítésének kérdését elemzi, főleg abból a szempontból, milyen kihatással van ez a káros jelenség, amellyel mindmáig nem tudtak megbirkózni a bányászok és a műszaki dolgozók, a vállalat gazdasági eredményeire. Megtudjuk a cikkből, hogy až ingadozás a terv teljesítésében nemcsak a hónap egyes napjaiban mutatkozik, hanem az év egyes hónapjainak és a dekádoknak eredményei között is. Például az első félévben az egyes hónapokban az első dekádra a termelésnek 28, a másodikra 32 és a harmadikra 40 százaléka esik. Ez az ingadozás nagy mértékben kihat az önköltségre. Hiszen a hónap elején ki nem fejtett vasérc tonnáit a hónap végén brigádokkal, túlórák kai és vasárnapi műszakokkal hozzák be, hogy a kollektív prémiumot el ne veszítsék a vállalat dolgozói. így kerül sor a magas túlórapótlékok kifizetésére, a hónap elején ki nem használt szállítási berendezések és gépek túlterhelésére, több műszakban való üzemeltetésére, holott ezek legnagyobb része egyenletes megterhelés mellett egy vagy két műszakban el látná a szükségletet. Csak a demői sodronypályának «az egyenlőtlen tervteljesítés okozta soron kívüli üzemeltetése miatt az év első negyedében 28 ezer koronát fizettek ki. Ennél még sokkal nagyobb kárt okoz- az, hogy a külszíni ércelőkészítőben a hónap végén nem győzik feldolgozni a hónap végi rohammunkával kifejtett ércet és azt hányóra kell dönteni, a következő hónap elején pedig újból felszedni. A cikk figyelmeztet arra, hogy ez már évek óta tartó jellegzetes je lenség itt. Legyen egyúttal figyelmeztetés is minden rozsnyói bányásznak és műszaki dolgozónak az egyenletes tervteljesítés biztosításáért való fokozottabb törekvésre. Hiszen figyelembe kell venni, hogy ebben az üzemrészlegben csupán a földreszórt vasérc újrafelrakásánál ez évben 16 800 munkaórát dolgoztak le, ami 129 000 koronába került a vállalatnak és azonkívül lekötött egy rakodógépet is. A rozsnyói ércmosó dolgozói az egyenlőtlen tervteljesítés miatt 12 800 túlórát dolgoztak le, ami 80 000 korona többletkiadást jelent. Hozzájárul még ehhez számos kiadás, mint például büntetés a villanyáram-fogyasztás túllépéséért, a pörkölökemencéknél növekedik a tüzelőanyag-fogyasztás stb. Az egyenletes tervteljesítés mellett mindezek a kiadások elkerülhetők lennének. Bercsák elvtárs cikke a legfontosabb feladatra, az egyenletes tervteljesltés biztosításának nagy jelentőségű kérdésére hívja fel a rozsnyói dolgozók figyelmét. Saját maguk és egész dolgozó népünk érdeke, hogy mielőbb megbirkózzanak ezzel a feladattal. Elektrosvit Az érsekújvári Elektrosvit üzemi újsága szeptember 24-1 számában „Fordítsunk kellő gondot az egészüzemi kötelezettségvállalás teljesítésére" címmel vezércikkben foglalkozik az üzem dolgozóinak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója tiszteletére tett vállalásával. Az egyes részlegek dolgozóinak felajánlása alapján összeállított egészüzemi vállalás 900 000 korcma értékű megtakarítást jelent. A cikk foglalkozik az egyes részlegeken lévő jelenlegi helyzettel. Nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a tervet 100 százalékosan teljesíteni kell. Kiemeli az apparátúrka-részleg dolgozóit, akik elérték az egyenletes tervteljesítést és felhívja a figyelmet arra, hogy az összes részlegeken tevékenyebben kell harcolni a munkafegyelem megszilárdításáért. A munkafegyelem megszegőit legjobban ismerik maguk a mesterek, azonban behunyt szemmel mennek el mellette. Különösen a második és harmadik műszakban fordul elő, hogy egyes felelőtlen alkalmazottak kihasználják a gyengébb ellenőrzést a munkafegyelem megsértésére. Nagyon fontos kérdést vet fel a cikk írója, Szilárd munkafegyelem nélkül nem lehet biztosítani a terv teljesítését. Nem lehet tűrni, hogy egyes vezetők népszerüséghajhászásból vagy gyengeségből elnézzék a munkafegyelem megsértését. Kemény kézzel fel kell lépni a munkafegyelem megbontói ellen, mert ezek felelőtlen magatartásukkal egész társadalmunkat megkárosítják. Azok a vezetők pedig, akik tűrik a fegyelem megsértését, akarva, akaratlanul maguk is előidézői lesznek a hanyagság terjedésének. Výkon —- Teljesítmény A füleki Kovosmalt üzemben az elmúlt hónapokban akadozott a terv teljesítése. A termelési tervet mélyen száz százalék alatt teljesítik, az önköltséget és a béralapot viszont magasan túllépik. Az üzemi újság szeptember 27-1 száma több cikkben foglalkozik a terv teljesítésének kérdésével. A „Jobb ellenőrzéssel, a termelési értekezlet megtartásával a hóvégi rohammunka megszüntetéséért" című cikkben olvassuk a következőket: „üzemünkben sajnos, igen ismert jelenség a hóvégi hajrá. Ha ezt a kérdést közelebbről megvizsgáljuk, akkor rájövünk, hogy ennek tulajdonképpen magunk vagyunk az okozói". Egyik ilyen okként jelöli meg a cikk, hogy a termelési értekezleteket nem tartják meg rendszeresen a műhelyekben. Pedig, ha az értekezletet rendszeresen minden dekádban megtartanák, nagy segítséget nyújthatna a nehézségek megoldásában. A műhelyek dolgozóinak közreműködésével minden bizonynyal könnyebben megtalálnánk a hibák orvoslásának módját. A cikk bírálja a műhelybizottságok tagjait, akik nem tartják kötelességüknek • a műhelyértekezletek megszervezését. Hiba az is, hogy az egészüzemi bizottság és a pártbizottság sem fordít gondot a műhelybizottságok munkájának ellenőrzésére. Most a szakszervezeti évzáfó közgyűlés közeledtével nagyon fontos, hogy az új bizottságokba és a részlegbizalmi funkciókba a legmegfelelőbb dolgozókat jelöljék, olyanokat, akiknek eddigi lelkiismeretes munkássága a legnagyobb biztosítékot nyújtja arra, hogy felelősségteljes megbízatásuk teljesítésére a legnagyobb gondot fordítják. Ha a legjobb dolgozókat állítjuk a szakszervezet élére, minden bizonnyal nem lesz elhanyagolva a jövőben az annyira fontos termelési értekezletek megtartása. Addig is azonban arra kell törekedni, hogy a műhelybizottságok munkájának aktivizálásával és megfelelő ellenőrzéssel megteremtsük a termelési értekezletek rendszeres összehívásának feltételeit. (G. ki