Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-06 / 240. szám, csütörtök

1'955. október 6. UJSZ0 7 A gyarmatosítók ellen Mona Brand színműve a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színházban Jellemző, hogy napjainkban, amikor az egész békeszerető emberiség a genfi értekezlet szellemében várja az időszerű nemzetközi kérdések rendezését, Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában a délkelet-ázsiai katonai tömb tagállamának politikai és katonai szakértői gyűltek össze tanácskozásra. A kapott hírek nem arra vallottak, hogy ezek a „szakértők" munkájukkal a nemzetközi feszültség enyhüléséhez akartak hozzájárulni. A manilai tanácskozáson a „felforgató tevékenység", azaz a nemzeti felszabadító mozgalom elleni harc volt a központi kérdés. A tanácskozás részvevői tehát azt tekintették a legfontosabb feladatul<nak, hogy új gyanút és rettegést keltsenek, megpróbálják elindítani az antikommunista hisztéria új hullámát Délkelet-Ázsiának ebben a környezetében és ezzel legalább valamennyire visszaállítsák jogaiba a hírhedt „erőpolitikát" — írja Jan Marek „Politkai jegyzeteiben." Marokkóban és Algírban is ártatlan emberek vére hull, akiknek egyedüli bűne az, hogy a földet, amelyen szü' lettek, hazájuknak tekintik és a gyarmatosítók vad önkénye nélkül szabadon akarnak élni. Vörös összeesküvők -tevékenységének bélyegzik a népiek "szabadságmozgalmát, banditának azt, aki a jobb életért, a nagyobb falat kenyérért szót emelni és fegyvert ragadni mer. Ezek a tények különös aktualitást adnak Mona Brand „Idegenek" (Maláji románc) című érdekes színművének, amely azután, hogy a Szovjetunió és s népi demokráciák számos színpadán nagy sikert aratott, i a napokban a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színházban is bemutatásra keJ trült. Három esztendővel ezelőtt lapjaink hírt adtak azokról a büntető expedíciókról, amelyeket az angol kormány parancsára hajtották végre a Malájföld falvai ellen. Képeslapjaink nem egv' képet közöltek a feldúlt és porráégetett falvakról, khakiegyenruhás katonákról, akik hadizsákmányukkal, egy bennszülött levágott fejével álltak a fényképezőgép lencséje elé. A Malájföld cínbányái és kaucsukültetvényei jórészben angol és ausztráliai tőkések kezében vannak, akik nem veszik emberszámba a malájiakat és búsás hasznukat féltve birtokaikon, 'nem tűrnek semmiféle mozgalmat, szakszervezeti érdektömörülést.* A csaknem rabszolgasorban tartott, leigázott és kiszipolyozott nép azonban lassan öntudatra ébred és minden véres terror ellenére küzdeni mer legelemibb emberi jogaiért. Mona Brandot a Malájföldről jött elrettentő hírek és fényképek ösztönözték darabja megírására. Az ausztráliai származású angol írónőnek volt bátorsága szembeszállni az uralkodó osztály véleményével és volt erkölcsi ereje a kapitalista sajtótól félrevezetett honfitársai előtt színművében hiteles és ugyanakkor művészi erejű képet festeni a Malájföld igazi helyzetéről. A színmű központjában Krisztina Warren, egy kis londoni szabénő áll, aki vőlegénye után jön a gyarmatra. Krisztina Londonban kispolgári környezetben nő fel, korántsem kommunista, de még szocialista sem. Egészséges ösztönű, derék szívű egyszerű te-emtés, akinek egyedüli vágya: boldognak lenni. A játék első képében úgy lőp elénk frissen és várakozóan, mint aki előtt valóban kitárult a boldogság kapuja. Elbűvöli az őserdőn át vezető autóút mesebeli szépsége, Streeterék bungalówjának fényűző kényelme, a sok szolga, a bőség és úgy #rzi, hogy leendő férje, Roderich Howard oldalán ugyanez a jólét, ugyanez a bőség és kényelem vár rá. De Krisztinát már érkezése első órájában megkapja a sejtelem, hogy a jólétnek és bőségnek olyan ára van, amely összeegyeztethetetlen egyenes lelkületével, becsületes szíve tiszta érzéseivel. Lassan lehull a szeméről a hályog, felismeri, hogy ők európaiak, felsőbbrendű fehérek, akik eddigi hite szerint a A'ilizáció és kultúra áldását hozták a vadonba —Na terror, az erőszak, az embertelen kizsákmányolás emberei, hogy méltán gyűlölt idegenek a színessk földjén. Vendéglátó házigazdája és vőlegénye is gyújtogat, embert öl, ártatlanokat drótsövények mögé zárat, mert nem érti, hogy ezen a földön nincs mit keresnie. Douglas Streeter, a házigazda az önállóságukért küzdő maláji hazafiakat banditáknak bélyegzi és férfias büszkeséggel mesél a gyilkosságokról, szolgájának megtiltja, hogy egy éhező fiatal maláji asszonynak egy marék rizst adjon, — mert büntetni kell, gyűjtőtáborba zárni a „lázadókat". Krisztina rádöbben arra is, hogy a vőlegénye sem különb, az érdek, a haszon őt is kivetkőztette minden emberségből, és nincs az a szerelmes szó, amely ezt a rideg önzést el tudná palástolni. Két angol él Mona Brand darabjában, akik némi emberségükkel kiválnak ebből a harácsoló világból. De egyik sem tekinthető teljes embernek. A durva Basil Price felesége kábítószerekkel él, hogy valahogy elviselje férje vadállati nyerseségét, s idegileg teljesen összeomlik, amikor férje legújabb rémtettéröl tudomást szerez. A másik — a bölcselkedő John — a pálinkásüveghez nyúl, a szesz mámorában keres enyhülést, akár a szerencsétlen Pricené. Rezignált, esett ember ez a John, tele ütődöttséggel, sebbel, tud minden gazemberségről, ami körülötte történik, magában mélyen elítél mindent, de a tiltakozó szóhoz, tiltakozó tetthez nem jut el. Valósággal csehovi erővel jellemzett alak ez a becsületesen gondolkodni akaró, de a posványból kiemelkedni nem tudó, mámorba temetkező John. Létének jogosultságot, s némi pozitív vonást az a tény ad, hogy ő kelti fel Krisztinában a kételyt, az ő intő szava nyomán kezdi tisztán látni, és ő erősíti meg abban, hogy a maláji románcnak véget kell vetnie. A színmű befejező képében már egy harcra, munkára elszánt Krisztina áll előttünk, s mi jóleső érzéssel látjuk, hogy a békeharcnak egy újabb katonája született, aki visszatérve Londonba már teljes igaz emberként áll az önkény, a kizsákmányolás, az elnyomás ellen küzdők sorába. Mona Brand színművének nagy érdeme, hogy agitatív erejű, hasznos és fontos mondanivalója nem kerül deklaratív, szólamszerű szavakkal a néző elé. A játék vontatottan indul, felesleges jellemzések elnyújtják a kezdetet, de a második képben már fojtogatóan fülledt a légkör és a mese soványsága és igénytelensége ellenére is rangossá, drámaivá válik a vészterhes légkörben. Ján Budský rendezői munkájának nagy érdeme, hogy ezt a nehéz levegőjű, délszaki légkört megteremtette az alakok köré és színpada mindvégig mozgalmas, lebilincselő. Rendezésében helyesen érvényre jut, hogy voltaképpen a színmű minden alakjának megvan a maga ál vagy valódi igazsága, amely tetteinek rúgója és magyarázója. Ha színészei még következetesebben juttatták volna kifejezésre elgondolását, akkor teljesebb rendezői sikerről és teljesen egyenértékű magas művészi színvonalú alakításokról beszélhetnénk. így elsősorban csak a Krisztinát játszó Mária Královiíovát emelhetjük ki, aki művészi pályája egyik legérettebb alakításával lepte meg a bemutató közönségét. A gyengéd szerelmes érzéseknek, a lassú öntudatra ébredésnek, a fájdalmas csalódásnak és elhatározásáig szövevényes lélekrajzát tökéletesen hozta ki és pátoszmentesen naggyá tudott nőni a színmű drámai pillanataiban. Ugyanilyen meggyőző erővel formálta meg Karol Machata az italba temetkező Johnt. Mestermű az az alakítás is, az elsikkadt, züllött figura mögött felsejlett egy megsebzett lélek, aki más környezetben, más körülmények közt igaz, rokonszenves, értékes emberré tudná válni. És jó volt Jozef Sodoma is, aki a játék egyetlen színes szereplőjét, a ház szolgáját játszotta. Hallgatag járása, kevés szava kellően éreztette, hogyan érik gazdái embertelen magatartása hatása alatt ellenállóvá. A színmű egyetlen színpadképe, Zbynék Kolár munkája, kitűnő. Jó mozgáslehetőséget biztosít és háttere festőien szép. Egri Viktor. Cseh írók színművei német színpadokon A köztársaságunk és a Német Demokratikus köztársaság közt egyre szorosabbá váló kultúrkapcsolatok nemcsak a kölcsönös könyvfordítások számának örvendetes gyarapodásában nyilvánulnák meg, hanem az idei színházi évadban a német színpadokon bemutatásra kerülő játékok megnövekedett számában is. A berlini Maxim Gorkij Színház J. K. Tyl cseh klasszikusnak „Konok asszony" című komédiáját, a weimari Nemzeti Színház ugyancsak cseh klasszikust és pedig Alois Jirásek „Ján Hus" című történelmi tragédiáját mutatja be. Mindkét színdarab először szerepel német színpadon. A meiningeni és bautzeni színház Stehlíknek „Az új ember kovácsa" című darabját tűzte műsorára. Stehlíknek ezt a Makarenko regénye alapján írott színművét nemcsak a német fővárosban, hanem számos más német színpadon nagy sikerrel játszották. Viszonzásul a mi színpadjaink a Schiller-évre való tekintettel elsősorban e nagy német klasszikusnak színjátékait tűzik műsorukra. Martinban a Hadsereg Színház átütő sikerrel mutatta be 'az „Ármány és szerelem" című szomorújátékot, a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színház pedig a „Haramiák" bemutatására készül. Hírek a film világából A zürichi mozik műsorán Eisenstein „Patyomkin cirkáló" című filmje szerepel. Ez az első eset, hogy Svájcban ez a világhírű forradalmi szovjet film bemutatásra került. * * * „A császár fülemüléje" című csehszlovák bábfilm elnyerte Amerikában az 1955-ös „Aranytekercs"-díjat. * * * Hollywoodban film készül Albert Einstein életéről. A nagy fizikust a filmen Edmund Quenn fogja játszaVittorio de Sica, a neves olasz filmrendező 1957 tavaszán a Szovjetunióba utazik, ahol Csehov „A sztyeppe" című elbeszélése alapján filmet készít. » * • Angliában Bernhard Shaw „Hősök" című komédiáját megfilmesítik. ••iiBiiaiijiJiBiiBiiaiiaiiaiiBijBiiBiiBiiBiiBiiBiiaitBiiaiiaiiatiniSiiBEiBiiBiiBiiBiiaiiaiiBiiBiiatiaiiBiiaitiiSBiiiiiBiiBiiaiiBiiBiiauaiiaaBiiBiiaiiBiiBii is velünk. Szörnyű idő volt; véreső verte A földet, s égig lebegő lángok Égettek... s ha nem bújtunk verembe, Belénk faltak az aknaszilánkok .., A múlt szekere futva fecsegett, Vitte a sok grófi nyomorultat.. * Vén sírásó: az idő temetett, Véres sírba temette a múltat. ,. iMire elkészült a temetéssel: Tavasz lett, s elinalt vén december.. < i S az új magot szórta tele kézzel A sebeiből meggyógyult ember .., A vetés kikelt, az aratásunk Egyre dúsabb, és több a kenyerünk ... S a földbe egyre mélyebben szántunk; Világ népei: nektek is vetünk!... Csontos Vilmos R OVI dk k Ke versen ... | Rövidke versek tört ritmusába | öntöm a szívem lüktető dalát, | - szavak szárnyára ültetem lelkem, hogy a szívekben leljenek tanyát. | Keressék az embert, ki a verset érti, | ki küzdeni s alkotni yágy, | s nemcsak önző célokban reméli | fellelni az élet igazát! | Fecsó Pál. | uiaiiauaiiaiiiiiaiiaiiaiiaiiiiiaiiBiia[taiiaiisHBimu*iiaii*Ti*naitaiiaiiaiiBi)iiiaiiaii*i>ariaiiaiiaHiniiiaiia)iaiiBM*inita<iaiiaii*iiaiiiiiaii>iiB Előadóverseny indul iskoláinkban Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal mind a szlovák, mind pedig a magyar és ukrán nyelvű iskolákban előadóversenyt szervez az 1955—1956. iskolai évben. E versenyben részt vesznek az általános műveltséget nyújtó iskolák és a szakiskolák tanulói, valamint a főiskolák hallgatói. A részvevőket öt kategóriába osztják. Az első négy kategóriában az általános műveltséget nyújtó/iskolák és szakiskolák tanulóit csoportosítják, az ötödik kategóriában pedig a főiskolák hallgatói indulnak. Előirt és szabadon választható vers szavalására, valamint előírt és szabadon választható prózai szöveg előadására kerül sor u versenyben. A felsőbb osztályosok saját műveikkel is felléphetnek. • Az iskolai versenyek legjobbjai járási és szlovákiai méretben is versenyezhetnek majd. A magyar anyanyelvűek részt vehetnek szlovák nyelvű versenyeken is, könnyebb költeményekkel és prózai szövegekkel. A verseny célja az irodalom megszerettetése, a nyelvi és előadókészség fejlesztése, valamint a tanulók nyilvános szerepléshez való szoktatása. E verseny nagy mértékben elősegíti majd az esztétikai nevelést iskoláinkban. Ezért mind a szülök, mind pedig a tanítók támogassák hathatósan ezt a mozgalmat. Építőállványok és anyagok, vödrök, téglák, csövek és deszkák halmaza között már kicsit kifulladva lépdelünk az ideiglenes lépcsőkön a negyedik emeletre. — Középen lesznek a vitrinek, itt a három gyorsfelvonó, erre pedig a ruhaszalon, ahol a mértékre készült ruhákat varrják majd — mutatnak Zörner és Cihák elvtársak a levegőbe. Beismerem, elég nagy képzelőtehetségre volt szükségem, hogy a festői rendetlenségben kételkedés nélkül bólogassak az elvtársak valóban meggyőző szavaira. A Vencel tér és a Krakovská utca sarkán vagyunk, az épülő Darex áruházban. A járókelők érdeklődéssel nézegetik az elkerített építkezést és feszült kíváncsisággal várják a megnyitás napját. A „régi" Darex áruháznak a Pozemní stavby nemzeti vállalattal kötött szerződése alapján 1956 június 1-én kellene bekövetkeznie az ünnepélyes pillanatnak. Az építőmunkások, szerelők, szállítók hada azonban kötelezettséget vállalt, hogy egy teljes hónappal megrövidíti a határidőt. Örülnek nagyon a prágaiak, de a vidékiek is, mert annyi mende-monda előzi meg ennek a hír szerint rendkívüli áruháznak a megnyitását, hogy még a legközömbösebb embert sem hagyja hidegen ez a felajánlás. Az új Darex az öltözködés áruháza lesz. Háztartási eszközöket, bútorokat, játékokat, stb. nem fognak árusítani. A földszinten fehérnemű, kötöttáru, az első emeleten méteráru, a másodikon cipőosztály, retikül, bőröndök, a harmadikon férfi- és fiű-konfekciő, a negyediken női és lányka-ruhák, azonki+ül rendelésre készült ruhadarabok, az ötödiken részben raktár, részben divatbemutatókra szolgáló terem, a hatodikon irodák és a hetediken a gépház lesz. Az áruház jellege egész más lesz, mint a többi haAz öltözködés áruháza írta: Kis Éva sonló üzletházé. Csak a legfinomabb minőségű áru, legalább 70 százalékos gyapjút tartalmazó szövetek, kizárólag a Darex részére festett tisztaselymek, a Darex részére tervezett kész ruhadarabok között válogathat a közönség. A leggazdagabb színskála árnyalatai láthatók majd a suhogó selymek és puha szövetek között. Az áruházat nem a nagysága teszi híressé, (mert nem lesz nagy, inkább intim, exkluzív) hanem elsőrendű áruja és példás kiszolgálása. — Azt akarjuk — mondja Plachý elvtárs, a Darex igazgatója — hogy az elárusítók és a vásárlók közötti kapcsolat ne csak a szokásos udvarriasság határátüsse meg,hanem annál' sokkal melegebb, szívélyesebb legyen. Elutasítottuk például a pult és a csomagoló közötti szállítószalag bevezetését azért, hogy eladóink a közönséget elkísérjék a pénztárig, vagy a kijáratig. Ha véletlenül olyasmit keres a vevő, ami nincs raktáron, akkor a kiszolgáló átadja névjegyét, hogy az illető nála érdeklődhessen az Ígért áru sorsáról. Az igazgató elvtárs szavait örömmel és meglepetéssel hallgatom. Ilyen meg nem volt nálunk. Mintha kitalálná gondolatomat,' megjegyzi: — Amilyen az új Darex áruház lesz, ahhoz hasonló egyelőre nincs az egész köztársaságban. Minden feltételünk meg van hozzá, hogy terveinket valóra váltsuk. Az első feltétel, hogy eladóink képzett, tapasztalt káderekből kerüljenek ki. Az anyanyelven kív.ül megköveteljük legalább egy idegen nyelv ismeretét. A technikai újdonságokról Zörner és Cihák elvtársak számolnak be. A hat óriási kirakat padlózata mozgatható lesz. Kis kocsin leszállítható a szuterénbe, ahol a kirakatrendezők műhelyében nyomban kicserélhető a tartalékpadiózaton már előre elkészített új kirakatokkal. A csere 25 percig tart. Igen büszkék erre az újdonságra, különösen Vlastimir Pulec tervező. A kirakatok gyors cserélésének problémája már régen fájó pontja a kereskedelemnek és most, a Darex áruházban alkalmazzák először ezt a különleges újítást. Az automatikus ajtókkal rendelkező gyorsfelvonók másodpercenként 2.2 métert tesznek meg, még hozzá két irányban. Hogy a teherautók az aránylag kis udvaron meg tudjanak fordulni, forgató talapzat készül. Az autó rámegy a talapzatra és azzal együtt egy helyben megfordul. A fűtőtestek a mennyezetbe lesznek építve. A szellőztető rendszer biztosítja, hogy a levegő óránként háromszor-négyszer cserélődjön. A belső berendezés az osztályok szerint változik. A világítást Baitler világítómesternek, a köztársaság legjobb szakértőjének tervei alapján vezetik be. A méteráru-osztályon például nappali fény lesz, nehogy a világítás megtévesztően hasson a vásárlókra. A bejáratot Janušek szobrászművész domborműve díszíti. Azokat az iparágakat ábrázolja, amelyeknek kapcsolatuk van az áruházban eladásra kerülő cikkekhez. A hallottak alapján, már nem csodálkozom azon, hogy mindenki izgatottan várja az új áruház megnyitását. A közönség nem fog csalódni. Ennek biztosítéka, hogy az illetékes kormányszervek is aprólékosan foglalkoznak az építkezés -minden mozzanatával, és azt akarják, hogy az új Darex mind a belföldi, mind pedig a külföldi vásárlóközönség legkeresetr tebb áruháza legyen. V