Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-06 / 240. szám, csütörtök

1955. október 6. UJSZÖ 5 A gép az ember hűséges segítőtársa A CSKP KB legutóbbi ülése, amely behatóan foglalkozott az állattenyésztési termelés továbbfejlesztésével, élénk visszhangra talált a nyitrai kerület gép- és traktorállomásainak dolgozói körében is. A gép- és traktorállomások szerelői és gépészei részletesen megtárgyalták a határozat pontjait és elhatározták, hogy meggyorsítják és megjavítják az egyes EFSZ-ekben az istálló- és más gazdasági épületek tervezett építését. Az állattenyésztési termelés teljes méretű gépesítése nemcsak lényegesen könnyíti a mezőgazdasági dolgozók eddigi fárasztó munkáját, hanem láthatóan meggyorsítja az állattenyésztési termelés további fejlődését. Az állattenyésztési termelés gépesítésével kapcsolatos munkát példásan végzik főleg a chrenovai, érsekújvári és zsámbokréti traktorállomások dolgozói. így a chrenovai traktorállomás többek között célul tűzte kí a tehénistállókban az új, korszerű itatók építését. Az érsekújvári traktorállomás dolgozói, akik már teljesítették a gépi fejés megvalósításának tervét, elsősorban a silógödrök kiépítésére összpontosították figyelmüket. A topoľčanyi traktorállomás szerelői is jó munkát végeznek. Augusztusban a termelés bruttó tervét 76 százalékra teljesítették. Az anyaállatok részére épített új, modern istállók befejezése után a vízvezeték és az etetők építésére fordítják a figyelmet. Példát vehetnének róluk a šulekovói és vágsellyei traktorállomás szerelői is, ahol a gépesítés terve lemaradt Az egyes gép- és traktorállomásokon az állattenyésztési termelés gépesítése tervének eddigi nem teljesítése legfőbb oka az, hogy a nyitrai kerület mezőgazdasági-építészeti vállalat nem látja el az egyes gép- és traktorállomásokat a szükséges építőanyaggal. Elképzelhetetlen, hogy például a kálnai gép- és traktorállomáson az állattenyésztési termelés gépesítése sikerrel valósuljon meg, amikor a megrendelt építőanyag 50 fajtájából 30 hiányzik. A megrendelések ilyen fajta elintézése fölöslegesen akadályozza az állattenyésztési termelés gépesítési tervének teljesítését. Az állattenyésztési termelés gépesítése további népszerűsítése érdekében a kerületi nemzeti bizottság gépesítési osztályának dolgozói szemléltető kiállítást rendeznek a gép- és traktorállomásokon, ami még hathatósabban hozzájárul a mezőgazdasági objektumok gépesítéséhez a drženicei és a zsitvaudvarhelyi szövetkezetek példája nyomán. Ivan Mikula, Nyitra. 1:1 • I I I • I lll!l!>lill!lll!llllllllllllll!IMflllllllill[llllllll'lllll!l!!lllttllMI!!|[llllllllItlllIlllltlUIItlllllllll|[llillHlllllllilRllltll | Mire büszke Sugár Béla f Sugár Béla, a királyhelmeci járás állami gazdaságainak igazgatója. Ez a kun képű, villogó tekintetű ember már két éve irányítója a többezer hektáros gazdaságnak. Nem tanult mezőgazdásznak. A múltban nem gondolhatott ilyenre az efféle ember. Napszámos volt. Napszámos és kommunista. Azok fajtájából, akik szocialista építésünk terén is megállják helyüket. Állandóan tanul, politikai irodalmat olvas és szaktudását állandóan fejleszti. Most itt van előttünk, egy szobában ülünk vele. Igaz, kissé szűkszavú, de próbáljuk szóra bírni. — A kezdet nehéz volt — mondja, de hát megbirkóztunk a nehézségekkel. Ma már sok mindenre büszkék vagyunk. — Mire például? — Arra, hogy az idén már az összes gabonafélékből terven felül termeltünk. Búzából 1,5, tavaszi árpából 4,5, őszi árpából 15,5 és repcéből pedig 5 mázsával termeltünk többet, mint amennyit a terv előirányzott. — Ez az átlagos eredmény? — Igen, de az egyes gazdaságokban rendkívül magas hektárhozamokat értünk el. A szomotori gazdaságban pl. tavaszi árpából 47 mázsás hektárhozamot értünk el. A bodrogszögiek pedig őszi árpából 37 mázsát takarítottak be hektáronként. — Hogyan teljesítették az igazgatósághoz tartozó gazdaságok gabonafélékből az állam iránti kötelezettségüket? — Ügy, ahogyan azt az állam megköveteli tőlünk. Sőt már eddig 7 vagon vetőmagot adtunk terven felül. Mellékesen megemlítem, hogy még jó pár vagonnal adunk, de mielőtt átadnánk, gondosan kitisztítjuk, hogy a szövetkezetek kiváló, kitisztított vetőmaghoz jussanak. Az'állattenyésztés terén ugyanilyen szépek az eredmények? — Nem panaszkodhatunk. Ezen a téren is vannak eredmények. A teheneink jól tejelnek. Igazgatósági méretben a tervezett 7,6 liter helyett 8,2 litert fejünk. Tejbeadási, kötelezettségünket hiánytalanul teljesítjük, bár a tervezett tehénállományból még 100 hiányzik. A borjak szaporulatának tervteljesítésével pedig szlovákiai méretben az állami gazdaságok között a második helyre kerültünk. — Hogyan gyarapodnak a hlzómarhák? — A terv szerint naponta 65 dekát kellene magukra szedni az állatoknak. Nálunk azonban — vagyis igazgatósági méretben — a napi súlygyarapodás 83 deka. A toronyai és a leleszi gazdaságokban pedig 1,20—1,40 dekás napi súlygyarapodást érnek el. — A sertéstenyésztés terén is ilyen jók az eredmények? — Meglehetősen jók. A tervezett napi 43 dkg súlygyarapodás helyett 47 dekás súlygyarapodást érünk el. A fejszésiek pedig 52 dekánál tartanak. A szaporulati tervet is túllépjük. Sőt az igazgatósághoz tartozó egyes gazdaságokban magásan túllépjük. Fejszésen például Bukus és Körmendi elvtársak az év végé'g a tervezett 11 malac helyett, 14-et nevelnek fel. — Mi mindenre volt szükség az állattenyésztés terén elért eredményekhez? — Sok mindenre. Először is a bőséges takarmányalapra. MásoBszor a munka helyes megszervezésére. Harmadszor az állattenyésztésben dolgozók lelkiismeretes munkájára. — Az elért eredmények mellett a termelési költség csökkent, vagy emelkedett? — Eddig 350 000 koronát takarítottunk meg. Ennek az összegnek nagy része az állattenyésztési termelésből származik. Most az íróasztalnál fiókjába nyúl és papírokat vesz elő. — A terv szerint a hízómarháknál 1 kg súlygyarapodásnak 14,20 koronába kellene kerülni. A tényleges eredmény 12,80 korona. Sertéseknél 1 kg hús termelési ára a terv szerint 9,16 koronába kerülne, a valóságban azonban 7,30 koronáért állítjuk elő. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a királyhelmeci állami gazdaságok jól gazdálkodnak. Sugár Béla igazgató szerint ezek az eredmények még csak kezdetiek. Vajon mit tesznek, hogy még jobb eredményeket érjenek el? Azt, hogy a jövőben még nagyobb súlyt fektetnek az agrotechnika legújabb vívmányainak felhasználására és bővítik a takarmányalapot, hogy az állattenyésztés terén még szebb, kiemelkedőbb eredményeket érhessenek el. Már az eddig elért eredmények a jó gazdálkodásról tanúskodnak. Büszke is lehet az eredményekre Sugár Béla igazgató és az igazgatósághoz tartozó gazdaságok becsületes dolgozói. Szarka István i i i i u •iiit;ini!ii:ii.;ii!ii:i;:rii: i!>ii!iiiiiiii!iiii!iii!iKiliiliiliili;liil»iniiili{liiliil!iliiliilliÍi!liii: liiiiiliiiiiliiiiim arm /2T A z ekeli szövetkezeti parasztok -/A is benne vannak az őszben. Ők maguk észre sem veszik ezt, hiszen annyira elmerülnek a mindennapi munkában, hogy csak az figyelmezi eti őket az új évszak kezdetére, hogy a heverő földekbe vetni kell és a kapásnövények termését be kell takarítani. Jó paraszti ösztönük, vérük hajtja előre, nem törődnek a hideggelmeleggel, csak a tennivalóval. Maguk mögött hagyták az aratás, cséplés gondját, még sincs lélekzetvételnyi idejük sem, mert a vezetőségnek, tagságnak most a háromszori szántást kell előkészítenie vetés alá. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a traktorállomással is beszélnek. Mert a kerekes, vagy a lánctalpas traktor nélkülözhetetlen jószág már a szemükben. Mennek hát a traktorállomásra és másnap vagy harmadnap forog már a gép a táblaföldeken: tarló, keverő és középszáhtást végez. Pataki Imre, Szalai Gyula két műszakban dolgoznak, hasonlóképpen Németh Kálmán és Csicsai Ferenc, meg a többiek is. És a tagok nagyrésze alig veszi észre, hogy az őszi árpa húsz, a repce öt és az őszi keverék harminc hektáron elvetve. A tagok közül csak azok tudják ezt, akik a fészer alatt vagy másutt a magot tisztították, a vezetőségi tagok közül pedig azok, akik vetés előtt a föld tíz-tizenkétnapi pihenéséről gondoskodtak. /

gen ám, de a búzát is vetni kell, még pedig nagyon gondos szakértelemmel. Méhes István elnök és az agronómus igyekszik tehát, hogy kétszáznyolc hektáron a földet búza alá szántsák, fogasolják is, simítsák is. Az igyekezet megixin a traktorosokban, hiszen munkaegységre dolgoznak, és százhatvanöt hektáron a mai napig el is vetik a búzát. Sót a hónap tizedikéig elkészülnek a búzavetéssel. És a tájékozatlan ember azt gondolná, hogy ezzel a traktorosok, szövetkezeti parasztok már mindent megtettek. Pedig dehogy tettek meg mindent. Ha széjjel nézel a határban, azt látod, hogy trágyával megrakott szekerek nyikorognak a galapi, gécsi és a piri dűlőn. A szekereken ülő, vagy a szekere mellett lépegető szövetkezeti tagok elárulnák aztán, hogy már több mint kétszázhatvanöt vagon trágyát kihordták. De még ezzel sem elégedtek meg. Egyre hordják sáncokba a trágyát, mert onnan aztán félerő a trágyaszórógépek segítségével rendeltetési helyére juttatni. Két ökörfogatos szövetkezeti gazdának csak az a gondja: a ganéjt a telepről sáncokba hordani. Ez évben még hetvenöt hektár területet trágyáznak meg, a kertészetet és a dohányföldet. Megy hát hibátlanul, feltartóztathatatlanul Ekelen ez a munka is. A trágyával megrakott szekerek zörgése, az igavonó ökrök cammogása nélkül szinte elképzelhetetlen az ősz a falu világában. Nappal szekerek előzik egymást, traktorok poroznak a dülőutakon, este viszont a vezetők hajolnak össze és a kommunisták, pártonkívüliek tanácsait hallgatva, megtárgyalják a legközelebbi teendőket. De ezt már nem lehet anélkül megtenni, hogy a kormányfelhívásba bele ne nézzenek. Mert akármilyen messze esik is Ekei Prágától, azért az a felhívás csak nekik szól, csak nekik, mondom, nem a harmadik, vagy negyedik szomszédjuknak. Ahhoz szabják hát a teendőket is. A szövetkezet tizenhárom hektáron termelt dohányt. Nézzük meg, hogyan állnak betakarításával. E hó hetedikéig száz százalékig kell elvégezni a dohánymunkát — mondja a határozat. És itt senki más, csak Szalai Béla a dohánycsoport vezetője jöhet számításba, aki tizenötéves korától dolgozik a palántákkal, nem kevés tapasztalattal. De nemcsak ó, hanem a vele dolgozó leányok is, akiktói nem kevésbé függ a dohány betakarítása. A dohány javarészét már letörték. Idáig hetvenkét mázsa másod és harmadosztályú dohányt adtak be nyolcvanhatezernégyszáz korona ellenében. Huszonöt mázsára való dohány azonban még töretlen. E

s hogy őszinték legyünk, ez probléma Ekelen. Mert ha Szalai Bálint ügyes leányai törnek, akkor nem fűzhetnek, nem lécezhetnek, nem csomózhatnak. Szerencsére a vezetőség gyorsan határoz és húsztagú csoportot toboroz össze a törésre. Ennek tudható be aztán, hogy míg kint a mezőn az asszonyok egyenesen szekérre törnek, addig bent a szárítóban fűzhetnek, lécezhetnek, csomózhatnak a leányok. Nincs hát ok félni a dohányra annyira veszedelmes dértől. A tagok biztosak benne, hogy a tervezett két százhúszezer koronás bevételt a dohányból legalább húszezer koronával túllépik. A szövetkezet tagjai valósággal kirajzanak a mezőre. Tán még soha sem érezték magukénak annyira ezt a termésben elég gazdag határt, mint ezen az őszön. Es én ezt nem is tudom mivel megokolni. Beérem annak megemlítésével, hogy a tagok kisegítő brigádosokat egyáltalán nem fogadnak. Azt mondják, hogy arra az ezer hektárra elegen vannak ők százegynéhányad magukkal. Minek szórják szét olyasmire a munkaegységet, amit maguk is elvégeznek. Maradjon az a pénz inkább az ő zsebükben. A nagy hajrá oka tehát ez lenne. Ezért lepik el a határt, ezért igyekeznek a vetéssel, trágyahordással és dohánytöréssel. S hogy hajrázásukban nem torpanthatja meg őket semmi, arra bizonyíték hét hektáron a kender, ez a kényes növény. Nyüvése próbára teszi a nehéz munkában megkérgesedett kezet is. Mégis gépi és kézi erővel túltették már magukat ezen is. Két mezei csoport tagjai háromszázötven mázsányi kendert szállítottak a gyárba. Nem győzöm ismételni, hogy az idei ősz képe igen változatos Ekelen. A dülőutakon traktorok zakatolnak, ökrök ballagcsálnak szekér elé fogva, s az előbbi tülkölésére a szekéren ülő gazda ostorpattintással felel. S ha innen elkapod a tekintetedet, a kertaljai dűlőben eke után hajlongó aszszonyok, emberek népes csoportját látod. A hajlongásban, a mozdulatban benne a krumpliszedés. Kosarak sorakoznak, zsákok telnek meg és kocsik fordulnak be a faluba burgonyával. A burgonyaföld területe tizenöt hektár. A korai krumplit még augusztus közepén felszedték öt hektáron. Ebből száznegyvenöt mázsát be is adtak tizenkétezer háromszázhuszonöt korona ellenében. Száznyolcvanöt mázsát pedig maguknak hagytak meg. A kései krumpli felszedését azonban csak szeptember végén kezdték. S azóta öt hektáron már felszedték a burgonyát. A mezei csoport tagjai, beleértve a szántó Balog Árpád és Magyarics Imre kocsisokat is, sietnek, iparkodnak a krumpliszedéssel, mert mint hozzáértő parasztemberek tudják, mit jelent a nem várt s tartós őszi eső, mit jelent porba vagy sárba nyúlni a krumpliért. De sietnek azért is, mert a tervezett huszonötezer hat száznegyvenöt korona bevételt elérik a krumpliból. Ez hat serkentően a tagokra márcsak azért is, mert a föld egy része homokos, más része agyagos, tehát minden alá megfelelő, kivéve a krumplit. Mindenképpen megokolt a sietség. Ha korán felszedik a burgonyát, korábban vethetik el az őszi búzát stb., stb. M

indenütt mozgás, hajlongás, szekérzörgés, amerre csak nézel. S ha így elfelejtkezve az ősz igyekezetében a szikesi, gécsi, kertaljai vagy a cinahegyi dűlőbe tévedsz, rögtön kikerülsz a paraszti munka sokféle hatása alól és megpihensz a rádboruló csendben. A hatvanhárom hektárnyi cukorrépatábla szélén állsz meg. Azért nagy itt a csend, mert a szedést még nem kezdték meg. Bár a tagok készen állnak a betakarításra ezen a poszton is. Ahogyan az már másutt is megszokott, a répaföld szét van osztva a tagok között. A legjobb eredményeket elérő tagok pót jutalmazásban részesülnek. Október elején a traktorosok és a fogatosok segítségével megkezdik a szedést. Egy teherautó és tizenöt lovaskocsi szállítja majd a répát az állomásra. A tagok különben már elkészítették a gödröket a répafej, répaszelet és száznyolc hektár kukorica lesilózására. Mert nagy szükségük van a takarmányra. Az állatállomány részére nincs legelő, így a szálastakarmányt kénytelenek még nyáron felétetni. S hogy télen az etetésben semmi nemű fennakadás sem legyen, kétezer köbméter silótakarmányt készítenek. A vezetőség és tagság között még -fí soha sem volt olyan jó az összhang, az egyetértés, mint ezen az őszön. A szövetkezet tagjai év elejétől mostanáig nagy utat tettek meg. Sörárpáért és terven felüli vetőmagért százharmincnyolcezer hétszáznegyven koronát kaptak, amire nem. is számítottak. Az emberek előtt tehát világos, hogy a munkaegység értékét {izenhat koronáról 18,50 koronára értékesíthetik, ha ... az őszi betakarítási munkát sem hanyagolják el. A szövetkezeti parasztok arra törekednek hát, hogy a krumplit, cukorrépát, kukoricát mielőbb felszedjék, illetve letörjék. Mács József Fordítsunk több figyelmet a mezőgazdasági újítómozgaEomra A termelőképesség fokozásának egyik legfontosabb útja az újítómozgalom elterjesztése, mely a mezőgazdaságban ez ideig kissé lemaradt. Ezt a hibát leginkább a védnökségi üzemek okozták, mert nem szenteltek kellő figyelmet a mezőgazdasági újítási akciónak. Ezért még a mai napig nincsenek feltárva azok a hatalmas lehetőségek, melyek a termelőképesség fokozását elősegítik. Nem kapcsolták be a legjobb mezőgazdasági dolgozókat ebbe a jelentős dologba. Szlovákiában az első félévben csak 65 újítási javaslatot nyújtottak be, melyek közül négyet elfogadtak, harníincnégyet visszautasítottak és huszonhétről nem döntöttek. A jelenlegi helyzet mérlegelésénél kitűnt, hogy több helyen hiányzik még az újítási javaslatok előterjesztési tanácsa is, vagy ha léteznek is, nincsenek kellőképpen szakmailag felkészülve az újítómozgalomra. Hiányzik még a központi modellkészítő és kivizsgáló intézet is, melyet a galántai gépállomáson akartak létesíteni. Ezért meg kell gyorsítani az újítószervezetek és bírálók bizottságának létesítését mind az üzemi szakszervezetek keretén belül, mind pedig közvetlen a mezőgazdasági üzemekben. Fokozottabb szervező munkát kell végezniök a járási és helyi nemzeti bizottságoknak is. Meg kell valósítani a pontos nyilvántartást és a javaslatok gyors elbírálását is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a bevált újítások ismertetését és terjesztését sem. Már napjainkban is egész sor ilyen javaslat széleskörű terjesztésére és bevezetésére lenne szükség, mint például Huliska János, a feledi gép- és traktorállomás dolgozójának újítási javaslata a gyümölcsfapermetező-agregáttal kapcsolatban, vagy Panková J. javaslata a sertések automatikus táplálására. A mezőgazdasági újítók és feltalálók szervezetének ilyén körülmények között is már sok kiváló példaképül szolgáló tagja van. Ezek közé tartozik Kindermann J., a négyzetes fészkes vetőgép szerkesztője és sokan mások. Nagy fejlődés várható az októberi újítóértekezlettől, mely hasonló keretek között fog lezajlani, mint a tavaly Pöstyénben megtartott konferencia. Nagyszabású előkészületek folynak a kiállítások rendezésére is, ahol a bevált módszerek bemutatását és ismertetését fogják megyalósítani. A kiállításokon többek között a Galántán végzett kísérletek és tapasztalatok ismertetésére is sor kerül. Ezek a kezdeményezések, valamint a védnökségi üzemek bekapcsolódása és a szervezeti utasítások pontosabb végrehajtása több mint valószínűleg biztosítani fogja a kívánt igényeket: „a gépek legtökéletesebb kihasználását, a nehéz munkák kiküszöbölését és mindenekelőtt a termelés legnagyobb mértékű fokozását". F.