Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-04 / 238. szám, kedd

/ UJSZ0 "1955. október 4. Díszszemle és nagyszabású felvonulás Pekingben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulóján Peking, (MTI). Az október 1-i ünnepségeket délelőtt 10 órakor a kínai népi felszabadító hadsereg hatalmas méretű díszszemléje nyitotta meg. A nemzeti himnusz elhangzása után száz tüzérségi löveg dísztüze dörrent el. majd Peng Tö-huaj marsall, nemzetvédelmi miniszter megszemlélte a felsorakoztatott csapatokat és a szónoki emelvényről felolvasta a napiparancsot. Ezután megkezdődött a ircpi felszabadító hadsereg egységeinek felvonulása a Tien An Men tér tribünjén helyet foglaló díszelnökség előtt. A díszelnökségben ott volt Mao Ce-tung, Liu Sao-csi, Csou En-laj, Csu Te, Csen Jun, valamint ott voltak a Kínai Népköztársaság marsalljai, a kommunista párt és a központi kormány vezetői. A katonai felvonulás után kezdetét vette Peking lakosságának több százezres színpompás felvonulása. •r ünnepi gyäfés. Moszkvában a Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulóba afkalmébóf Moszkvában, a Sz /szervezetek Házának oszlopcsarnokában szeptember 30-én ünnepi gyűlést rendeztek a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 6. évfordulója alkalmából. A gyűlést a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa, a VOKSZ és a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma szervezte. N. A. Mihajlov, a kulturális ügyek minisztere rövid- megnyitó beszédében melegen köszöntötte a baráti kínai népet. Utána N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára tartott beszámolót „A Kínai Népköztársaság hat éve címmel". — A szovjet nép — mondotta a többi között — forrón üdvözli a népi Kínában, e nagyhatalomban hűséges barátját és megbízható szövetségesét, amely a Szovjetunió népeivel vállvetve küzd a békéért és az emberiség virágzásáért. A népi Kína a Szovjetunióval együtt a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas táborának élén áll. A Kínai Népköztársaságnak az állami, a gazdasági és kulturális építésben aratott sikerei, amelyeket a kínai nép bámulatosan rövid idő alatt ért el, szemléltetően mutatják a gyarmati és függő országok dolgozóinak saját fejíődésük útját Csakis politikai rövidlátással vagy rosszindulatú ellenséges érzülettel magyarázható annak a néhány államnak magatartása, amelyek megpróbálják nem venni tudomásul a hatalmas Kínai Népköztársaság létrejöttének tényét. A reális valóság áthúzza néhány ország vezető köreinek azokat a számításait, hogy politikailag és gazdaságilag elszigetelhetik ezt a nagy népet. Akár akarják egyes országok uralkodó körei, akár nem, a népi Kína kilépett a tágas nemzetközi porondra. A gyűlés részvevőinek lelkes tetszésnyilvánítása közepette ezután Liu Hsziao, a Kínai Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete mondott beszédet. — Országunk páratlan sikerei — mondotta a többi között — elválaszthatatlanok attól a segítségtől, amelyben a Szovjetunió vezetésével a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának országai részesítenek bennünket, elválaszthatatlanok attól az erkölcsi támogatástól és együttérzéstől, amellyel a világ békeszerető népei viseltetnek népünk iránt. Áz ENSZ közgyűlése elhatározta Algéria kérdésének napirendre tűzéséi A . roncia kormány válaszul hazarendelte ENSZ-küldöttségét Az ENSZ-közgyűlés pénteken este úgy döntött, hogy „felveszi az ülésszak napirendjére Algéria függetlenségének kérdését". A közgyűlésen 28 állam szavazott a kérdés napirendre tűzése mellett, 27en ellene foglaltak állást, öt küldöttség tartózkodott a szavazástól. Mint az AFP közli, a francia miniszterelnök éfe 8 külügyminiszter szombati telefonbeszélgetése során elhatározta az ECs'SZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán részvevő francia küldöttség azonnali hazarendelését. Ez az elhatározás — mint a jelentés megjegyzi — összefügg az ENSZ-közgyűlés Algériára vonatkozó határozatával. A szombat reggeli párizsi lapok szinte kivétel nélkül az ENSZ közgyűlésének azt a határozatát kommentálják, hogy napirendre tűzik az algériai kérdés megvitatását. Egyes szélsőjobboldali lapok azt tanácsolják a kormánynak, vegye fontolóra, hogy Franciaország esetleg lépjen ki az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. Más sajtóorgánumok a francia kormány határozatlanságát teszik felelőssé azért, hOyV idáig juthatott az észak-afrikai ügy. (MTI) Argentína Kommunista Pártjának nyilatkozata az országban történt fordulatról Icmardi tábornok ideiglenes kormánya előkészületet tesz, hogy a politikai pártok képviselőiből tanácskozó juntát alakítson, amelv tanácsadó funkciókat végezne a kormány mellett. A junta polatikai összetételéről még nem döntöttek, bár Busso belügyminiszter már tanácskozott a konzervatív, a haladó demokrata, a szocialista párt vezetőivel és a radikális párt két frakciójának vezetőjével. A napokban várják a pártok válaszát a juntában való részvételük kérdésében. A tanácskozó junta tanácsa a jövő héten kezdi meg munkáját A tanács élén a belügyminiszter áll majd. Az argentínai lapok kivonatosan közölték Argentína Kommunista Pártjának nyilatkozatát a szeptember 16-i fordulatról, A nyilatkozat kifejti, hogy a fordulat jellegét tekintve kctonai, de sugalmazója a földesűri oligarchia, a nagytőke, a főpapság és az amerikai imperializmus volt. Most, amikor a katonák fellépése győzelemmel végződött, napirendre kerül a demokratikus együttműködés kérdése, mert csak egy ilyen politika akadályozhatja meg, hogy az egyik diktatúra helyéoe másik lépjen. Ez a politika lehetővé tenné, hogy az argentínaiak külföldi beavatkozás nélkül és a nép érdekében oldják meg prohlémáikat. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a győzelmesen végződött mozgalomban különféle áramlatok vannak jelen, köztük demokratikus és haladó áramlatok is, ametlyek az ország nemzeti függetlenségéért és természeti kincseinek megvédéséért szállnak síkra Vannak azonban az említett mozga lomban reakciós erők is, amelyek nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy a klerikálisok alánredeltjévé tegyék. A demokratikus erőknek arra kell törekedniök — folytatja a kommunista párt nyilatkozata —, hogy az új hatóságok szüntessék meg az országban az ostromállapotot, hatálytalanítsák a demokráciával ellenkező törvényeket és rendeleteket, biztosítsák a politikai pártok demokratikus szabadságjogait és működését, vezessék be az egyház tói különválasztott iskolai oktatást, kössenek konkordátumot az egyházzal az egyház és az állam különválasztásának alapján, olyan külpolitikát folytassanak, amelyek célja a béke és a barátság minden néppel, írják ki d legközelebbi időben az általános választásokat és a választási előkészü leteket a politikai pártok elenőrzése alatt tegyék meg. Ezek azok a minimális intézkedések — hangsúlyozza a kommunista párt nyilatkozata —, amelyeknek segítségével meg lehet teremteni a demokráciát és meg lehet akadályozni az újabb államcsínyeket. E politikai intézkedések nélkül nem lehetséges politikai stabilitás az országban. a munka termelékenységének gyorsabban emelkedni®, mint a munkabérnek? Az alábbi cikket a moszkvai Pravda 1955. szeptember 27-1 számából vettük át. V. I. Lenin azt tanította, hogy „a munka termelékenysége, ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából". A párt és a kormány e zseniális lenini tanítások szellemében arra mozgósítja a dolgozókat, hogy minden •erejükkel emeljék a munka termelékenységét. Csak a munka termelékenységének szakadatlan és gyors emelésével érhetjük el az anyagi javak termelésének szükséges növelését és biztosíthatjuk ennek alapján a nép jólétének rendszeres emelkedését, a reálbérek növekedését. Vajon miért van a szocialista gazdaság eredményes fe jlesztése és a dolqozók életszínvonalának emelése érdekében szükség arra, hogy a munka termelékenysége gyorsabban emelkedjék, mint a munkabér? A szocialista táííidalomban minden vagyonnal a dolgozók rendelkeznek. Ezért a nép jólétének emelkedése a szocializmusban közvetlenül a termelés fejlesztésében elért eredményektől. a termelés szakadatlan növekedésétől és tökéletesedésétől függ. A szocialista állam tervszerűen állapítja meg a reálbéreket úgy, hogy a bérek színvonala a népgazdaság fejlődése és a munka termelékenységének növekedése alapián rendszeresen emelkedjék. Az ötödik ötéves terv sikeres teljesítésének eredményeképpen az ipari munkások és alkalmazottak reálbére 1955-ben az 1940. évi bérekhez képest több mint 90 százalékkal emelkedik. Jelentősen növekedett a kolhozparasztok reáljövedelme is. A munka termelékenysége az egyik döntő tényező, amelytől a nemzeti jövedelem nagysága függ. A nemzeti jövedelem, mint tudjuk, a népi fogyasztás alapjára és a szocialista felhalmozás alapjára oszlik. A fogyasztási alapot a nép növekvő anyagi és kulturális szükségletcinek kielégítésére. a felhalmozási alapot pedig a termelésnek a legfejlettebb technika alap" ián történő bővítésére és tökéletesítésére használjuk fel. A munka termelékenységének olyan ütemben kell emelkednie, hogy biztosítsa mind a fogyasztási alap. mind a felhalmozási alap szakadatlan növekedését. Ha a munka termelékenysége hosszabb-rövidebb ideig lemarad a munkabérek növekedése mögött, az a szocialista felhalmozás százalékarányának csölckenésére, a gazdasági építés ütemének lassúbbodására^ vezet. Ez viszont ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, mivel ezzel megszűnik a lehetősége annak, hogy több vásat, szenet. gépet, lábbelit, ruhát, élelmiszert termeljünk, csökken a lakásépítés és ily módon a nép életszínvonala nem emelkedik, hanem süllyed. A kommunista építés gigantikus programjának megvalósítása, a nehézipar elsődleges fejlesztésére irányuló pártpolitika következetes végrehajtása megköveteli, hogy a meglevő üzemek kibővítése, új üzemek létesítése, a termelés technikai színvonalának emelése céljából mind nagyobb népgazdasági beruházásokat eszközöljünk. 1940-ben például a költségvetésből 58 milliárd rubelt, 1950-ben pedig 157 milliárd rubelt fordítottunk a népgazdaság finanszírozására. A terv szerint 1955-ben az állami költségvetésből 222,4 milliárd rubelt, a vállalatok és gazdasági szervezetek pénzeszközeinek hozzászámításával pedig 335,3 milliárd rubelt fordítottunk a népgazdaság fejlesztésére. Egy esztendő alatt nagyobb lesz a beruházás, mint az egész második ötéves terv keretében! Emellett évről évre növekednek a tudomány, a kultúra, az egészségvédelem fejlesztésére. a lakásépítkezés bővítésére és egyéb társadalmi szükségletekre előirányzott összegek. Az állami költségvetés bevételeinek fő forrása a szocialista qazdaság felhalmozásai, amelyeknek növekedése közvetlenül a társadalmi munka termelékenységétől függ. Ez a füonőség kettős jellegű. Először: a munka termelékenvségének emclkedése konkrétan kifejezésre jut az egy termékegységre fordított munka, a termelési önköltség csökkenésében. Másodszor: a munka hatékonyságának fokozódása a termelés volumenének növekedésőre és a vállalatok összbevételének emelkedésére vezet. Tehát a munka termelékenységének szakadatlan emelkedése a szocialista felhalmozás növekedésének és a reálbérek emelkedésének legfőbb forrása. Ha nincs meg a helyes arány a munka termelékenységének emelkedése és a munkabérek növekedése között, ez megbonthatja az objektíve szükséges arányt a termelés és a fogyasztás között a forgalomban levő áruk és a lakosság pénzeszközei között. Ez végső fokon nehézségeket idézhet elő a lakosságnak közszükségleti cikkekkel való ellátásában, s a rubel elértéktelenedéséhez, a dolgozók reálbérének csökkenéséhez vezethet. Pártank, amely gazdaságpolitikájában a marxi-lenini gazdaságtudomány szilárd alapjára támaszkodik, a szocialista építés minden szakaszában harcolt azért, hogy mindig meglegyen a helyes arány a munka termelékenysége emelkedésének és a munkabérek növekedésének üteme között. A munkatermelékenység emelkedésének — olvassuk az SZKP Központi Bizottsága 1924. augusztusi plénumának határozatában —. túl kell szárnyalnia a munkabér növekedését. Csak ezzel a feltétellel jön majd létre az anyagi alap és halmozódnak fel az anyagi eszközök ahhoz, hogy biztosítsuk a munkabér emelkedését is, a termelés bővítésit is — ami megköveteli a forgóeszközök gyarapítását — az elhasználódott és elavult felszerelés pótlását is. az állandóan, növekvő kulturális szükségletek kielégítését is. a serdülő nemzedék nevelését és képzését is, meg az állam igazgatását és védelmét is." A szocialista társadalomban a munka termelékenységének emelkedését biztosítja, hogy a termelésbe bevezetik a legkorszerűbb technikát; meghonosítják a haladó technológiai eljárásokat; rendszeresen emelik a dolgozók kulturális és műszaki színvonalát; alkalmazzák a munka- és üzemszervezés élenjáró módszereit; fejlesztik az ésszerűsítő és újltómozgalmat: minden eszközzel ösztönzik a tömegek alkotó kezdeményezését. Az ötéves tervek éveiben a szovjet nép óriási sikereket ért el a munka termelékenységének emelésében. A háború utáni években az ipari termelés növekedésének mintegy 70 százalékát a munka termelékenységének emelésével értük el. Az ötödik ötéves terv éveiben is nagy ütemben emelkedett a munka termelékenysége. Emelkedése azonban lemaradt a terv-előirányzat mögött. 1954-ben például az össz-szövetségi és a szövetségi köztársasági ipari minisztéri urnok alá tartozó vállalatoknak több, mint 40 százaléka nem teljesítette a munkatermelékenység emelésének előirányzott feladatát. A munka termelékenysége az ötödik ötéves terv négy esztendeje alatt az iparban 33 százalékkal, az építőiparban pedig 32 százalékkal emelkedett (az ötéves terv 50. illetőleg 55 százalékot irányoz elő). Ugyanezen idő alatt a dolgozók anyagi jólétének emelésére irányuló intézkedések következetes végrehajtása eredményeképpen a reálbér az ötéves tervben előirányzott 35 százalék helyett 37 százalékkal növekedett. A szocialista gazdaság további erőteljes fellendítése és a nép jólétének emelése érdekében a párt és a kormány számos olyan intézkedést foganatosított, amely biztosítja a munka termelékenységének és a munkabéreknek állandó emelkedését. A tudomány és a technika vívmányainak, az élenjáró tapasztalatoknak széleskörű bevezetése alapján a szocialista termelés valamennyi ágában jelentősen emelnünk kell a munka termelékenységét. Ezzel egyidejűleg a párt és a kormány számos határozatot hozott, amely a munkaszervezés javítását és a béralap-felhasználás helyességének fokozottabb ellenőrzését szolgálja. Az érvényben levő munkabértarifák nem veszik figyelembe azokat a nagy változásokat, amelyek az iparban végbementek. A munkások tényleges munkabére az iparágak többségében csaknem kétszerese a bértarifában megállapítottnak. Ennek következtében a termelési normákat sok esetben mesterségesen a munkabérek elért színvonalához idomítják, és így ezek elvesztik mozgósító jellegüket. A munkabérrendszer feleslegesen bonyolult, eltérések vannak az azonos szakmában, de különböző üzemekben dolgozók díjazása közt. Az SZKP Központi Bizottságának júliusi plénuma arra kötelezte a pártés qazdasági szervezeteket, valamint a szakszervezeteket, hogy legfőbb figyelmüket a munka szervezésében és a norma megállapításában tapasztalható hiányosságok megszüntetésére, a bérek szabályozására, a munkások, munka- és életkörülményeinek javításá ra fordítsák abból a célból, hogy szakadatlanul emeljék a munka termelékenységét és ennek alapján biztosítsák a munkások és alkalmazottak reálbérének szakadatlan emelkedését. A párt és a kormány határozatainak értelmében a munkabéralapokat a termelési terv teljesítésétől függően állapítják meg. Ha valamelyik vállalat túllépi a munkabéralapot, a túllépést 3—5 hónapon belül a munkatermelékenység emelésével és az ennek megfelelő megtakarítással kell kiegyenlíteni. A szocialista társadalomban minden dolgozó munkabére közvetlenül munkája eredményétől függ. Ha a munkás többet és jobbat termel, magasabb bért kap. A munkabér helyes szervezése a munka termelékenységének további emelésére serkent, fokozza a dolgozók anyagi érdekeltségét teljesítményük emelésében és termeivényeik minőségének javításában. A munkabérrendszernek — mutatott rá Lenin — egyzerűnek és érthetőnek kell lennie, hogy minden munkás világosan lássa az összefüggést munkája termelékenysége és keresete közt. A munka termelékenységének emelkedése és a munkabérek növekedése közötti helyes arány biztosításában fontos szerepe van a termelési normáknak. A termelés technikai bázisának tökéletesedésével, a munkások kulturális és műszaki színvonalának emelkedésével párhuzamosan, rendszeresen felül kell vizsgálni a termelési normákat. A szocialista vállalatoknál a normák felülvizsgálásának és a haladó, technikailag megalapozott normák bevezetésének az a célja, hogy minden eszközzel elősegítsük a munka termelékenységének emelkedését az anyagi javak termelésének fokozását, ennek alapján a munkabérek növekedését. A normák felülvizsgálásával párhuzamosan meg kell honosítanunk a legkorszerűbb technikát és a haladó technológiai eljárásokat, s olyan szervezési és műszaki intézkedéseket kell foganatosítanunk, amelyek segítik a munkást abban, hogy a munkaráfordítás növelése nélkül többet termeljen. Az egyes bértételek csökkenését kiegyenlíti az összmunkabérnek a termelés növekedése folytán elért emelkedése. Tehát a normák felülvizsgálatának és módosításának helyes megszervezése, a munka termelékenységének gyorsabb emelkedése mellett biztosítja a munkások bérének növekedését. A termelékenység állandó emeléséért vívott harc közüggyé vált országunkban. Beteljesednek a nagy Lenin prófétai szavai: a kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldozóan, a nehéz munkával megbirkózva kezd gondolkodni a munka termelékenységének emeléséről. A dolgozók aktív harca a munka termelékenységének emeléséért, a szocialista termelés tökéletesítéséért szemléltetően jut kifejezésre a szocialista munkaversenyben, a tömegek alkotó tevékenységének fokozódásában. Az ipari vállalatoknál — a munkások, a mérnökök, a technikusok és az alkalmazottak széles tömegeinek aktív részvételével — most vitatják meg a hatodik ötéves terv tervezeteit. A dolgozók a vállalatuk fejlődését szolgáló ötéves tervek megvitatása során sok értékes javaslatot tesznek, apielyek feltárják a munkatermelékenység emelésének és a termelés növelésének újabb lehetőségeit és módjait. Hatalmas erővel jut ebben kifejezésre a hazája erejének növeléséért, a kommunista társadalom felépítéséért harcoló nép politikai aktivitása és munkakedve. A. F. RiÄiian^"