Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-04 / 238. szám, kedd

1955. október 4. IIISZÖ t Az új technika érvényesítése a szénipar gyorsabb fejlődésének feltétele Dr. J. Dolanskýnak, a miniszterelnök első helyettesének felszólalásából a szénipari dolgozók országos értekezletén Prágában Dr. Janjmír Dolanský, a miniszterelnök első nel.vettese melegen üdvözölte a szénipar élenjáró dolgozóit, a mérnököket, technikusokat, kutatókat, újítókat és éimurtkésokat és tolmácsolta nekik Csehszlovákia Kommunista Pártia Központi Bizottsáaának. valamint a Nemzeti Front kormányának elvtársi üdvözletét. Az önök értekezlete — mondotta — azokban a napokban ült össze, amikor a pártnak és kormánynak a technikai fejlődésről szóló tézisei minden dolgozó figyelmét az új technika kérdéseire, a technikai fejlődés gyorsabb megvalósítására összpontosítják. Legfontosabb feladatunk a tézisek alapelveit konkretizálni minden ágazatban és minden üzemben, ezekhez kell^igazodnunk a folyó feladatok biztosításában az 1956-ik évi terv előkészítésében és az ötéves terv előkészítésében is. továbbá ezek szellemében kell megszervezni mindenütt az ötéves terv megkezdését. Olyan feladatról van szó, melyet csak akkor győzünk, ha a dolgozók alkotó kezdeményezését legszélesebb mértékben- kifejlesztjük, ha ez a feladat a munkások, technikusok és tudósok közös szívügyévé válik. Marx gyönyörűen beszél a gépek csodálatos erejéről, amely megkönynyíti az emberi munkát és egyúttal gyümölcsözőbbé teszi. Elvtársak, használjuk ki ezt a csodálatos erőt és állítsuk második ötéves tervünk nagy feladatai teljesítésének szolgálatába. Az új és legújabb technika célja a termelés legnagyobb növekedésének, a legjobb minőséqnek elérése, a maximális megtakarítás és az emberi munka megkönnyítése mellett. Ebben van széniparunk problémájának magva is. Az új technika bevezetése nem csupán a tüzelöanyagipar belső és szoros értelemben vett technikai ügye. Kiterjedt közgazdasági kapcsolataiban meszszeható jelentősége van a termelóerők egész további fejlődésére és az egész népgazdaság fellendülésére, méqpedig: 1. a kiegyenlített tüzelőanyagmérleg biztosítása és a tüzelőanyagalap megszilárdítása tekintetében: 2. a népgazdaságban az önköltségek, általános csökkentésének szempontjából; 3. a munkaerőink mérlegének szempontjából. Elvtársak, éppen ezeket az összefüaqéseket kell tudatosítanunk. Hiszen második ötéves tervünknek minőségi szempontbői új vonása lesz, hogy igényes feladataink megoldása érdekében az új technika bevezetésének és fejlődésének meg kell teremteniök az ehhez szükséges döntő feltételeket. A párt és kormány' a szénipar fejlődésére mindig a legnagyobb gondot és figyelmet fordították. Fejlődésében nagy szerepet játszott a Szovjetunió nagymérétű állandó segítsége a kiváió bánvászszakemberek soraiból, a szovjet újítók tápasztalatai, a haladó szovjet fejtési módszerek és bányatechnika érvényesítése. Különösen nagy munkát végeztünk a párt és kormány 1954. januárban kelt, a szénipar halaszthatatlan feladatairól szóló határozatának kiadása óta. 1954-ben elértük a szér.fejtés lényeqesen gyorsabb ütemét, es ami különösen fontos, a fejtést lényegesen fokoztuk az ostravai-karvini körzetben is. Míg az eaész első ötévé; •terv folyamán Csehszlovákiáiban a szénfejtés kb. 13,5 millió tonnával fokozódott. eddig egyedül 1954-ben 5.7 millió tonna gyarapodást értünk el; ebből az ostrava-karvini. körzetre kétmillió tonna jut. Ezen sikerek ellenére, amelyek következtében a Csehszlovák Köztársaság az egy lakosra eső szénfejtésben világviszonylatban az első helyek egyikén áll — tüzelőanyagmérlegünk továbbra sincs egyensúlyban. Ennek okai abban vannak, hogy energetikai forrásaink összmérlegében a szén teljes 96 százalékot tesz ki, továbbá abban. hoqv az első ötéves terv éveiben a fejtés növekedésének üteme nem felelt meg a népgazdaság többi ágazataiban a növekedés ütemének és végül abban, hogy a közvetlen szénfoqvasztás és normája az energetikában és a többi ágazatokban a fogyasztási agreqátok alacsony színyonala és a qazdaságosság rendszerére fordított csekélv gondoskodás miatt aránytalanul magas, a tüzelőanyag kiha.sznáIának foka pedig alacsony. Ezért tüzelőany.igqlapunk és a fopvasztás közötti aránytalanság továbbra is fennáll, annak ellenére, hoqy sikerült ezt az aránytalanságot enyhíteni. Ezért továbbra is fennáll a jelentős szénbehozatal. a szigorú takarékoskodás és a fogvasztás egyes korlátozásainak szükségessége. A jövő ötéves tervben az összes ágazatok termelésének tovább növekedése, az enerqetika rohamos fejlődése, flnint a technikai színvonal emelésének és a qazdasáq villamosítása fokozásának feltétele, a kohászati termelés továbbfejlesztése, a közlekedés fejlődése, a veqyészet fejlesztése, a népgazdaságban az állami tartalékok és készletek növelésének szükségessége a tüzelőanyag szakaszán és a lakosságnak a tüzelőanyaggal való ellátásául a jegyrendszer kiküszöböléséhez szükséges feltételek megteremtése — mindez megköveteli a második ötéves tervben a szénfejtés további növelésének szükségességét, méqpedig gyorsabb ütemben, mint az első ötéves tervben. Ezért az 1960. évi hatalmas technikai fejlődés és beruházási építés alapján, azt a merész célt tűzzük magunk elé, hogy az idei 62 millió tonna évi szénfejtéshez viszonyítva, évente 85 millió tonna szenet fejtünk. Használjuk ki gazdaságosabban a tüzelőanyagot Tüzelőanvagmérlegünk kiegyenlítéséhez nem elegendő, és közgazdasáqilag sem helyes csupán |a fejtés fokozására korlátozódni. Fél úton megállnánk, ha a technikát csupán a fejtés növelésére használnánk fel és nem arra, hogy országunkban a tüzelőanyaggal és a szénnel ökonomikusán gazdálkodjunk. Ezért a fejtés növekedésével együtt a tüzelőanyaggal és a hőenergiával való ésszerű gazdálkodásra is kell törekednünk; ugyanez áll a különböző hőenergiát szolgáltató hulladékokra, amelyek sok helyen kárba vesznek anélkül, hogy komolyan törődnének felhasználásukkal. Rendszeresen és energikusan törekednünk kell a tüzelőanyag fogyasztási normáinak tartós csökkentésére és ^ a kevésbé értékes tüzelőanyag felhasználására. Mindez a másodil: eddig nem kielégítően kihasznált út, mely tüzelőanyag mérlegünk megoldásához vezet; ez az út annak ellenére sincs kihasználva, hogy a X. pártkongresszus irányelvei nagy sú'yt fektetnek rá. A technika fejlődése és a termelés vegyialapokra való helyezése további utakat nyit a szén magasabb ökonómiai formáinak kihasználásához, mert a szén a vegyiipar alapvető nyersanyaga. Tüzelőanyag és energetikai problémáink megoldásához hozzá kell járulnia a tüzelőanyag és energetika más forrásai fokozottabb kihasználásának is. A vízierőművek széles alapokra fektetett építése mellett feltétlenül szükséges kihasználni a naftafejtés fokozásának összes lehetőségeit is. méqpedig az által, hogv határozottan meg keii kezdeni jelentős földgázkészleteink feltárását és kihasználását. Végül nem várt, de most már reális távlatokat nyit a i atomenergia békés felhasználása, amely a jövőben fejlett iparunk hatalmas energetikai alapjává válik. Ds az összes többi lehetőségek teljes kihasználása mellett is, a szén döntő téte'e lesz a második ötéves tervben energetikai mérlegünknek és épnen ezért a tézisekben kifejtett technikai problémák a szénipar szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek. Az új technika döntő jelentősége £s most térjünk azokra az utakra, amelyeken haladva a második ötéves terv feladatait a fejtés szakaszán

1, biztosíthatjuk. A távlatterv a munkaerők számának körülbelül 6 százalékkal való növelésére számít. Nemcsak arról van szó, hogy munkaerőforrásaink korlátozottak, hanem főleg arról, hafly a szénipar is hozzájáruljon a munkatermelékenység általános növeléséhez. Ezért szükséges, hogy a feltételezett fejtési gyarapodás teljes néqvötöd részét a munkatermelékenység fokozásával érjük el. A munkatermelékenység növekedésének 1960-ig 31 százalékosnak kell lennie. Ez tehát a második ötéves tervben az önök feladatainak súlypontja. Ha kizárjuk a munka intenzifikálását, mely számunkra alapvető okokból elfogadhatatlan (ez természetesen nem jelenti azt, hogy térjük a meg nem okolt alacsony normákat, a munkiadő ki nem használását), akkor az egyedüli út, amelyen haladva bányáinkban elérhetjük a munkatermelékenység ilyméretű növekedését, az, hogy be kell vezetnünk és teljes mértékben ki kell használnunk az új technikát és technológiát. E tapasztalatok ellenére a fejtés számos esetben egyik napról a másikra volt biztosítva, vasárnapi műszakokkal, hajrámunkával, a bányák hoszszúlejáratú előkészítésének kárára stb. De ez az út nem biztosítja a fejtés tartós növekedését, sőt ellenkezőleg, a jövőre vonatkozóan veszélyes kilengéseket rejt magában. A minisztérium, a kombinátok, trösztök és üzemek számos felelős dolgozója nem értékelte kellőképpen az új technika jelentőségét, nem értette meg a szénipar gépesítésének döntő közgazdasági és politikai jelenlőséqét méqpediq nemcsak az áqazat belső feltételeire, hanem közgazdasáqunkban az általános változások szempontjából, s a dolgozók általános kulturális technikai színvonalának emelkedésével kapcsolatban támasztott igények szemoontjából sem. A gépesítés kellőképpen nem értéket jelentőségének visszatükröződése főleg az, hogy távlatai nincsenek tisztázva, és a minisztérium következetlen technikai politikája. Lehetetlen azt mondani, hogy a gépesítésről keveset beszéltünk — most arról v»n szó, hogy ennek fejlődését valóban kezünkbe vegyük. A mostani nem -kielégítő állapotért a felelősség egyréiít a gépiparra és kohászatra is "hárul, amelyek gyakran nem veszik át készségesen a bányák megrendeléseit, s késedelmesen és rosszul teljesítik őket. A széniparban a gépesítés fejlesztésének biztosítására teljes mértékben ki kell használnunk elsősorban mindent, amink van; és ez nem kevés, elvtársak! Elsősorban ezen a szakaszon kell megnyilvánulnia a fordulatnak az új technikával szembeni állásfoglalásban. Már ez is nagy lépés lesz előre. De a- szénipari technika magasabb színvonalra való emelése szempontjából, amely elkerülhetetlen a második ötéves terv feladatainak biztosításához, még többre van szükség, lényeges haladást kell tennünk c'.őre a gépesítés színvonalának megjavításában. A gépesítés kompEex megoldása Elvtársak! A nem komplex gépesítés olyan nézet, amely kapitalista szemszögből szemléli a gépesítés fejlődését. A kapitalizmus antagonisztikus ellentétei fékezik a qépek felhasználását, és a technika fejlődésében az eqyes ágazatokban és az egyes termelési menetekben eqyenlőtlenségekhez vezetnek. A kapitalista a qép üzembehelyezésével csupán a nyereséqet tart1a szem előtt. Számára nem fontos a társadalmi munka megtakarítása, sem a munkás munkájának megkönnyítése, hanem a bérmegtakarítás. Ezért az olyan munkafolyamatok vannak a legkevésbé gépesítve, ahol a kapitalista kihasználja a szakképzettség nélküli munkások olcsó munkáját, tehát túlnyomó részben a kisegítő munkát, ahol a gépesítés, tekintetbe véve az éhbéreket. nem fizetődik, .ki. A szocialista qazdasáqban ez egészen másképp van. Nekünk nemcsak az a fontos, hogy a kiválasztott termelési meneteket qépesítsük, hanem az is. hoqy az egész munkát gépesítsük, az alapmunkát és a segédmunkát is. a bányában és a felszínen, az a célunk, hoqv meqvalósítsuk a komplex qépesítést. A fejtési munkák gépesítésének és a többi munkák qépesítésének foka közötti különbség a bányaszállítás nem qazdasóqos formáival és a fejtés idejét múlta módszeioivei együtt azt eredményezi. hogv eddig általában véve még sok a kézzel végzett munka és ez eqyik fő tényezője ebben az áqazatban a munkatermeléken.vséq kedvezőtlen fejlődésének. Ebben az irányban az orvoslás nagy tartalékokat biztosít a munkatermelékenyséq növekedésében és belső tartalékokat biztosít a széniparban a munkaerők kérdésének megoldásában is. Ezért elkerülhetetlen, hogy a fejtési munkák térfogatának további qyors növelésével egyidejűleg elvégezzük a többi munkák komplex qépesítését, beleszámítva a fejtési szakaszon a segédmunkákat is. A qépesítés naqvmérvű fejlesztése és a komplex qépesítésre való áttérés bizonyos mértékiq a bánvák villamosításától füqq. mely irányban bátrabban kell előrehaladnunk, mivel a technikai színvonal emelkedésével együtt ez jelentős meqtakarítást biztosít az energiában és a költségekben. A villamosítás és a qépesítés a széniparban megnyitja az automatizálás útját, amely a munkaerők számának lényeges megtakarítása mellett biztosítja a fokozottabb termelési biztonságot. A gépesítés bevezetésénél nem szabad megfeledkeznünk a felszíni gépesítésről sem, mert eddig még sok a kézzel véozett munka a faraktáraivban, a meddőkőzet hányókon, az átrakodóknál. az osztályozókban stb. A szénipar technikai fejlesztésének szakaszán ennek a programnak a megvalósítása nagy igényeket támaszt a széhipar tudományos kutatóintézeteinek munkájával szemben, valamint a qépipar, a kohászat és a veqyipar munkájával szemben is. A tüzelöanvaqipar dolqozóinak feladata, megviláqítani a fejlődés és a követelmények irányát a gépiparral és a kohászattal való együttműködésben, amit meg kell javítani; meg kell állapítani, hogy milyen gép- és berendezéstípusokat fogunk sajátmagunk termelni és tovább fejleszteni, milyen gépeket fogunk a külföldi dokumentációk alapján termelni és végül, milyeneket kell és célszerű, behozatallal biztosítani. Az új módszerek jobb szervezést követelnek A fejtés technológiai színvonalának általános fejlődése szempontjából dön'ő jelentőségű a haladó fejtési módszereknek, főleg a falfejtésnek fejlesztése. Annak ellenére, hogy ma már általánosan ismert ennek jelentősége a gépesítés érvényesítése, a biztonság fokozása, a fejtés koncentrálása szempontjából és ezzel a közlekedés és a karbantartás szakaszán a takarékoskodás szempontjából is, a dolgozók 'célszerű' széthelyezése és főleg a szén- készletek rendes kihasználása szempontjából, bevezetése főleg Most és Kladno vidékén még mindig hihetetlenül lassan folyik. De ott. aho: már bevezették a falfejtést, lehetséges és szükséges sok mindent megjavítani, és már a tervezés szétírásákor meg kell teremteni a gépesítés és villamosítás előfeltételeit. Az új. magasabb fokú technika bevezetése lehetetlen a munkaszervezés magasabb színvonala nélkül. Slovik elvtárs fején találta a szöget, amikor itt teqrtap este kijelentette, hoqy amíg a bányász lapáttal dolgozott, maga szervezte a munkát, de a kombájnnal való munka megköveteli a munkaszervezés magasabb színvonalát, mely a technikusok feladata. Eddig a munkaszervezés azonban le van maradva és fékezi a gépesítés fejlődését. egyben oka a qépek és berendezések alacsonyfokú kihasználásának. Ma már senki sem meri tagadni a ciklusos grafikon alapján végzett munkaszervezés előnyeit. Ennek nagy lehetőségei azonban eddig még nincsenek kihasználva. Például az ostravai-karvini körzetben a ciklusos munkára átállított fejtési szakaszok 40 százaléka nem teljesíti a normát, elsősorban a munkaszervezés, az irányítás és szállítás szervezésében előforduló hiányosságok miatt. Nem hiába szállóige a karvini bányászok között: „Ha nincs cérnám nem tudok varrni, és hiába van cérnám, ha nincs mit varrni." Emellett az sem lehet mindegv számunkra, ami er-es bányákban előfordul, hoqv a ciklust a munkaidő meqhosszabbításával hozzák be, ahelyett. hogy jobban megszerveznék a munkát. A munkaszervezés színvonalának emelése többezer tonna szenet jelént számunkra terven felül és lényegesen hozzájárul a tervezett kapacitások eléréséhez és túlszárnyalásához. A káderek tartós megnyerésének kérdése A gépesítés fejlesztése, a szénipar technikai fellendülése szoros kapcsolatban van a szénipar egyik alapvető problémájával — a káderek állandósításának kérdésével. A technika bevezetése gyökereiben megváltoztatja az eddig még túlnvomórészfcen kézzel végzett vájármunka jellegét, s maqasabb színvonalra emeli azt. Befolyásával kevesebb lesz a kézzel végzett munka és nagyobb arányú les'z a gépi munka, csökken a segédmunkások száma és feladata, nő az alapszakmában dolgozó munkások feladata, csökken a szakképzetlen, s növekedik a szakképzett munkások száma. A technika bevezetése kiküszöböli a réqi megerőltető váiármunkát, megteremti a bányamunka kulturális-technikai emelkedésének feltételeit. A qépesítés fejlesztése eqvré^zt állandóan szakképzett kádereket követel meq. másrészt megteremti meqnyerésük feltételeit. A vájárokról lakás juttatás, kulturális és más téren való fokozott gondoskodás mellett a munkafeltételek megjavítása a szénipari munka vonzóereje növelésének fő útja. Nem merész távlatok-e ezek, amelyeket a technika fejlesztése megnyit a szénipar előtt? Nem méltó munka-e az technikusaink, mérnökeink és tudósaink számára, hogy teljesítsék a gottwaldi jelszót: a gép dolgozzon, az ember gondolkozzék? A szénipar gépesítése nem öncélú dolog, mélyen visszatükröződik önköltségeink színvonalán és a gazdálkodás eredményein országos méretben. A szénipar önköltségeinek, a felszín' fejtés kivételével, összetételére tipikusan jellemző a bérek nagy részesedése az önköltségekben, amiben az eddiq nagyrészt kézzel véqzett fejtési munka tükröződik. Az emberi munka részesedésének csökkentése a tervegyenletes teljesítésével eqvütt az cnköltséq csökkentésre és ezzel a szénipar termlékenyséqére vezető üt. A termelékenység eléréséért vívott harc ezért időszerűvé vált és ahoqy az osztrava-karvini körzet Gottwald elnök bányájának esete bizonyítja, reális feladat. E bánya vájárai szintén bizonyítják, hoqy a technika a munkatarmelékenyséq alapos kihasználása, és a bánya termelékenysége képezi maqas keresetük biztos alapját. Gyorsabb ütemben építsük bányáinkat Kitartó törekvésünk mellett, és az eddigi bányák tervezett kapacitásának elérése mellett, amelyeknek a második ötéves tervben feltételezett széntöbblet nagy részét adniok kell, meg kell alapvetően változtatni a beruházási építkezéshez való viszonyt, ahol a feladatok legalább olyan fokozottak lesznek, mint a fejtésben. Hogy mennyire érezzük ennek súlyát, bizonyítja az is, hogy tegnap több vitafelszőlalő foglalkozott e kérdéssel. Elsősorban az építés koncepciójának megvilágításáról, ütemének meggyorsításáról és gazdaságossá tételéről van szó. A beruházási építkezés a széniparban lényegében két vonalon halad. Elsősorban a bányák újjáépítése útján, főként élettartamuk megőrzése végett. A lényeges széntöbblet elérése szemoontjából döntő fontosságú azonban az új bányák feltárása. A bányaépítés meggyorsításéhoz vezető út már a geológiai-kutatómunkákkal kezdődik. Azt hiszem, fontos lesz kitűzni feladatul, különösen a fúrás gyorsaságának legalább 50 százalékos növelését, a geológiai dokumentáció biztosítását, a geológiai kutatómunkák lelet-ioérő területekre való összpontosítását ugyanúgy, mint a tervező munka meggyorsítását, az ismételt és típustervek használatával lerövidíteni a kutató-tervmunkák idejét legalább egyharmadával. A tervezés szírivonalának olyan magas fokra kell emelkednie, hogv biztosíthassuk a bánya- és felszíni munkák qépesítésének magas fokát és megszüntethessük a beruházási eszközökkel való gyakori pazarlást. * * * A szénipar fejlesztésének minden feladatát a napi feladatok teljesítésével együtt kell biztosítani, s egy pillanatra sem szabad lankadnia a bánvák szervezése és rendje megszilárdít tására, a fejtés irányítása magasabb színvonalára, a gépi eszközök jobb kihasználására irányuló törekvéseknek, a munkamulasz.tás és a fluktuáció elleni harcnak, a feavelem megszilárdításáért és a minősítés növeléséért vívott harcnak. Elsősorban nem szabad előfordulnia annak, hogy az új ötéves tervet magas íelaaatawjl az áhammal szemuen íenmuió adóssággal kezdjük. Ez megköveteli, hogy a lehető leggyorsabban es mindenütt íeuzamoljuK a terv nemteljesitését. Vonatkozik ez főleg az ostia«a-karvini körzetre, amelynek az eddigi kiesésben legnagyobb része van. A párt és a kormány elkerülhetetlennek tartják, hogy a szénipar mind egészeben, mind a kőszénfejtésben az iáén is teljesítse a tervet. Júniusi tapasztalataink mutatják, hogyan érhető el a terv egyenletes teljesítései Ma ezekre a tapasztalatokra kell támaszkodnunk. Ha az ügyet szilárdan kezünkbe vesszük, ha hatékonyan megkezdjük a hiányosságok kiküszöbölését, 1 elvégezzük a' napi, műszaki és óránkénti ellenőrzést, fellendítjük a szocialista versenyt és mozgósítjuk a vájárokat, technikusokat és bányáink többi dolgozóit: felszámolhatjuk «z elmaradást, s teljesíthetjük a tervet! Ugyanúgy elvárjuk azt is, hogy minden ágazat teljesíti a szénipar megsegítésére irányuló kötelezettségvállalását, főleg ami a munkaerőkérdést illeti. A haladó tapasztalatok kiszélesítése és az új technika bevezetése tervszerűen és céltudatosan csak akkor valósítható meg, ha a politikai munka megnyitja az új technika útját. Ma az kell, hogy a vájár forradalmi ereje és hagyománya teljes mértékben megmutatkozzék az új technikáért és a fejtés megszervezéséért folytatott harcban. Hiszen új körülmények és formák között ez ugyanaz a harc. melvet á munka felszabadításáért, a dolqozók ügyéért vívtak, amelyben a váiárok a múltban becsületet és dicsőséqet szereztek maquknak! A párt és a kormány a jövőben is minden téren gondoskodik széniparurtkról és támogatja további fellendülését! Meg vagyunk gvőződve, hogy a vájárok, akik mindig szilárdan a szocializmus, az emberi haladás ügye mellett foglaltak állást, a fejtés növelésével és a távlati terv merész feladatainak teljesítésével elénséqes tűzelöinvagot biztosítanak népgazdaságunk számárai