Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)
1955-10-27 / 258. szám, csütörtök
4 tff SZ O 1955. október 27. A prágai emlékek között az utóbbi években kimagasló helyet foglal el a cseh irodalom múzeuma a volt strahovi kolostor nagykiterjedésű és képzőművészeti szempontból rendkívül gazdag épületében. A cseh irodalom kincsestára méltó elhelyezést nyert a gyönyörű fekvésű, 800 éves múltra visszatekintő kulturális és történelmi hagyományokkal teli kolostorban. A megnyitás napját, 1953. május 9-ét majd négy évig tartó átalakítási munkálatok előzték meg, amelyek biA cseh nemzeti irodalom kincsestára írta: Kis Éva ezeken mutatják be a cseh irodalom fejlődését egész szélességében, színes gazdagságában. Harminchárom kiállítási teremben összpontosították a legrégibb időktől a Strahov látképé zony mentési munkálatoknak is megfeleltek. A nagy strahovi termek és a híres könyvtárterem gazdag freskódíszítését, az értékes bútorokat a felületes karbantartás következtében tönkremenés fenyegette. Az idejében való beavatkozásnak köszönhető, hogy ez a páratlan értékű remekmű megmaradt. A helyrehozási munkák alatt fedezték fel a kolostor román stílusú falazatát, amely a számos átépítés során is megőrződött. Ez a lelet azt bizonyítja, hogy a XII. század második feléből származó épület akkor KözépEurópa legnagyobb kolostori építkezése volt. Annak ellenére, hogy a gótikus, de főleg barokk építkezések teljesen megváltoztatták Strahov eredeti jellegét, mégis a román stílusú Strahovról beszélünk. Kettős cél vezette pártunkat és kormányunkat, amikor elhatározták a strahovi kolostor irodalmi múzeummá való átalakítását. Megmenteni a cseh kultúra évszázados központját és folytatni azt a hagyományt és szerepot, amelyet Strahov betöltött a múltban. Az építészeti és szervezési munkálatokat a legkitűnőbb szakemberekre bízták. Az irodalmárok, művészettörténészek és műszaki dolgozók felelősségteljes feladat előtt állottak: Olyan múzeumot kellett létesíteni, amelynek anyaggazdagsága, újszerű felfogása elrendezése egyedülálló legyen a maga nemében az egész világon. A cseh nemzeti irodalom kincsestára nem csupán érdekes tárgyak gyűjteménye és kiállítása. Élő dokumentuma a cseh irodalom nagyságámai napig alkotott legjobb anyagot. Kéziratok, könyvek, képek, grafikonok váltják egymást, hogy hirdessék a látogatóknak, micsoda gazdag irodalmat alkotott — gyakran elképzelhetetlenül nehéz körülmények között — a cseh nemzet a múltban, és milyen kiváltsárendben egymást követő szakaszokban osztályozták a cseh irodalom fejlődését. Az irodalmi vagy történelmi időszakot felölelő részek változnak a cseh irodalom kiemelkedő egyéniségei életének és müveinek szemléltető bemutatásával. így a cseh klasszikusok is érdemük szerint helyet kaptak, anélkül, hogy kiszakították volna müveik magyarázatát a történelmi időből és, környezetből, amelyben éltek. A földszinti román stílusú termekben, (ahol még az eredeti lépcső is sértetlen állapotban van) a Cseh- es Morvaországban legrégebben fellelhető szláv irodalom anyagát láthatjuk. Bát a cseh földön az ószláv nyelvet már a X. században a latin váltja fel, a felhalmozott anyag tartalmában fellelhető a cseh szellem. A cseh kultúra fejlődését és felvirágzását lényegesen előbbreviszi a Károly Egyetem alapítása, amelynek alapítólevele ott függ a XIV. század irodalmának szentelt teremben. Ebből az időből való az első, cseh nyelven írt Dalimil krónika. Jan Štursa gyönyörű Húsz János szobra díszíti a cseh nemzet fejlődésére oly döntő jelentőséggel bíró huszita irodalom kiállítási termét. Az emeleti termek az újabb cseh irodalom kimagasló egyéniségeit tárják elénk. Kollár, Mácha, Tyl, Havlíček, Némcová, Érben, Meruda, Svetlá, Dobrovský, Jungmann, Šafárik, Palacký, Purkyné művei, azok értékelése és jelentősége a művészien elrendezett kéziratok, életükből készült képek, kedves tárgyaik, könyveik első szegényes kiadása megtekintése közben bontakozik ki. Igaz képet kapunk erkölcsi és emberi nagyságukról, küzdelmeikről, amelyeket gyakran folytatniok kellett környezetükkel. De nemcsak a legnagyobbakat mutatja be ez Husz János-terem. A képen az eredeti román boltozat nyoma látható. gos helyet foglalt el és foglal el al irodalom a nép életében. A tudósok és művészek szoros együttműködése olyan művet hozott létre, amelynél a tudományos szempontok és az ízléses képzőművészeti keret egységes egészet alkot. Komenský-terem nak, olyan múzeum, amelyben az anyag tudományos szempontból való osztályozása, feldolgozása és magyarázata fontosabb, mint maga a kiállított anyag. A nagymultú cseh irodalom áttekinthetetlen mennyiségű anyaggyűjteményéből a legjellegzetesebbeket és legfontosabbakat választották ki és Az első pillanatban úgy tűnik, hogy a kiállított tárgyak nagy mennyisége zavarólag hat a látogatóra, hogy nehéz tájékozódni ennyi látnivaló között. Meggyőződtünk azonban róla, hogy e harminchárom kiállítási helyiség harminchárom témailag zárt egészet, egységet alkot és ezekben az időrendi sora múzeum. Mintha előttünk játszódna le a Fehérhegy! csata utáni „Sötétség-' időszaka, a cseh /temzet harca a jobb és szabadabb életért, majd a nemzeti újjászületést követő rohamos felvirágzás, a cseh nép nemzeti öntudatának kibontakozása. Kevés nemzetnek volt ilyen viharos és megrázó történelme. Szenvedései közepette, kevés nemzet talált olyan szilárd *.áma'-zt az álmait és vágyait oly hűen tolmácsoló irodalmában. A cseh irodalom kincsestárának csupán tömör áttekintését próbáltuk az olvasó elé varázsolni. Nem lenne teljes az általunk festett kép a strahovi könyvtár bemutatása nélkül, amelynek termei mind építészeti, mind festészeti szempontból a világ leggyönyörűbb és legértékesebb könyvtár-építkezései sorába tartoznak. Felbecsülhetetlen könyvtára, ritkaszép bútorzata, pompás freskó-díszítése lenyűgözően hat az áhítatos csendben szemlélődő látogatóra. A Božena Némcová teremből gyönyörű kilátás nyílik a városra. Szemben a Vár ismert sziluettje, a szent Miklós templom zöld kupolája, a rengeteg torony és tornyocska, távolabb a vltkovi emlékmű a Zižka szoborral, sőt szép időben még a híres Ríp hegyet is látni, ahol a monda szerint vándorlása közben megállt Cseh ősatya és az előtte fekvő területre mutatva kijelentette; áldott ez a föld, itt maradunk. Amikor tekintetünket az elénk táruló festői képen pihentetjük, büszkeség és őrötn tölt el: A cseh kultúrának e csodálatos múzeumával ismét gazdagabb lett a mi Prágánk. Az elmúlt héten Bécsben összeült a Béke-Világtanács titkársága, hogy megállapítsa azokat az emléknapokat, amelyeken a haladó világ a jövő esztendőben az emberiség nagy szellemeinek, tudósainak, költőinek és művészeinek emlékét megünnepli. Az eljövendő esztendő igen gazdag lesz ezekben a megemlékezésekben, a Bčke-V'iďgtanács jegyzékében ugyanis tíz halhatatlan alkotónak neve szerepel. 1. A sort BENJÁMIN FRANKLIN nyitja meg. Január 17-én lesz 250 esztendeje, hogy ez a nagy amerikai államférfi, tudós és író megszületett. Nevéhez a villámhárító feltalálása fűződik, egyik megteremtője és aláírója volt a 180 évvel ezelőtt, 1776 július 6-án kimondott függetlenségi nyilatkozatnak. Az új amerikai alkotmány kidolgozásában is részt vett és kevéssei halála előtt emlékiratot szerkesztett a rabszolgaság eltörlése érdekében. A Béke-Világtanács döntése Észak-Amerika egyik legnagyobb fiát állítja példaként a világ elé. 2. Salzburgban 200 esztendővel ezelőtt, 1756. január 27-én született WOLFGANC- AMADEUS MOZART, A világnak ez az egyik legtöbbet játszott és legnagyobb zeneszerzője rövid élete folyamán 626 múvet írt — operákat, miséket, hegedú- és zongoraszonátákat, szimfóniákat, dalokat, himnuszokat — amelyek nélkül operaházaink ts hangversenytermeink el sem képzelhetők. Az évforduló annyiban érint benünket közelebbről, hogy a hányatott életű zeneszerző, aki kórtól, küzdelmektől és anyagi gondoktól megtörten 36 éves korában halt meg. első igazi nagy színházi sikerét Prágában, Don Juan című operájával aratta. 3. HEINRICH HEINE halálanak századik évfordulójáról február 17 - ér; emlékezünk meg. Heine vezető egyénisége volt a német irodalom ifjú-német korszakának, amely a romantikát Wövette. Liberális politikai meggyőződése és a német társadalmi viszonyok éles bírálata kapott hangot költészetében. Párizsi évei alatt híve lett Saint Simon és Enfantin forradalmi tanainak. A német politikai önkényuralom "elleni kritikus állásfoglalása a hohenzollerni Németországot annyira izgatta, hogy évtizedekkel halála után sem kaphatott hazájában szobrot az a költő, aki a köztudatban ma úgy él, mint Goethe mellett a legkiválóbb német lirikus. 4. Április 19-re esik PIERRE CURIE, a nagy francia tudós halálának 50. évfordulója. Pierre Curie, aki 1898-ban feleségével, Marié Curievel együtt felfedezte a rádióaktív polónium és rádium elemeket, az újkor egyik legnagyobb fizikusa volt. 1903ban Nobel-díjas lett. Az emlékezést jelentőssé teszi, hogy Curie nemcsak mint tudós, hanem mint ember is kivételesen nagy volt. 5. HENRIK IBSEN, a norvég drámaíró halálának 50. évfordulójáról május 23-án emlékezünk meg. Ibsen, akit az irodalomtörténet a modern dráma atyjának nevez, a színpadról agitált a merev társadalmi konvenciók és hamis igazságok ellen. Nem egy darabjában, rránt a Társadalom támaszaiban, a Solness építőmesterben, a Nórában, a Vadkacsában, a Rosmers& hóimban, hol a fennálló társadalmi rend visszásságait bírálta, hol a társadalmi szokásokból eredő bajokat támadta, — anélkül azonban, hogy a bajok orvoslásának lehetőségére rámutatott volna. Ibsen mint az új kor eszméinek hirdttője és az északi né pek testvériesülésének harcosa tette halhatatlanná nevét. 6. Július 26-án az Ir G. B. SHAW életművének méltatására kerül sor születése 100. évfordulója alkalmából. Shaw maró szellemessége és forradalmi kritikája minden hazug és képmutató ellen irányult. Egy marakodó kapitalista társadalomban élve sokszor a bohóc álarcát öltötte magára, nyelvöltögetve mondott ítéletet a magát felsőbbrendűnek hitt angol nagypolgárságról. Shaw korunk egyik legeszesebb írója volt. Számos drámájában életünk sok fontos kérdéséhez nyúlt merészen és formában is forradalmian. 7. A festőmüvészetet REMBRANDT VAN RIJN, a fény és árnyék halhatatlan festő-költőjének neve képviseli a Béke-Világtanács határozatában. Rembrandt az árnyékos fény alkalmazásával teljesen új felfogással ajándékozta meg az ecset művészi kezelőit Ez a nagy holland festő megrendítő bibliai és világi tárgyú festményeiben tárja a néző elé a tátható világról vallott nézeteit. Rembrandt messze túlnőtt korán, nagy humanisztikus és realista művészetével magasan kiemelkedett társai sorából. 8. November 17-re esik FJODOR MIHAILOVICS DOSZTOJEVSZKIJ halálának 75. évfordulója. L. N. Tolsztojnak ez a nagy kortársa regényeiben a megsértett és megalázott emberek egész sorát festette le, akiket a társadalom rétegeződése, a különbség ember és ember között tett megalázottá. Dosztojevszkij nem volt forradalmár, de mint nagy lélekismerő űj utat vágott. Megváltozatni a társadalmat és megváltoztatni az embert, ezt hirdette. Az egyik út szerinte a nihilizmusba vezet, a másik pedig oda, hogy a szenvedő ember a közösségi érzésben megváltást találhat. 9. A kultúra oszthatatlanságát a Béke-Világtanács döntése azzal dokumentálja, hogy a megünneplendők közé besorolte KALIDÄSZAT ; az ind nép büszkeségét, a szanszkrit irodalom legkiválóbb költőjét. Kaladásza időszámításunk szerint az V. században élt. Epikai és lírai költemények mellett drámákat írt, köztük a Sakuntálát, amely felfedeztetése idején az egész európai irodalmat, magát Goethet is megtermékenyítette. 10. Ugyancsak az ázsiai kultúra nagyságát lesz hivatva hirdetni Japán legkiválóbb festőművésze, a XV. században élt SESSHÜ halála 450. évfordulójának megünneplése. A tájfestményeiről híressé vált Sesshú többnyire tussal dolgozott és máig is utolérhetetlen mestere volt a gyöngéd tónusoknak. Családi neve Oda volt és képei alá gyakran Toyo nevet festett. A Béke Világtanácsának felhívása ezért Toyo Oda névvel sorolta a megünneplendők közé. A tíz név egyúttal tíz népet is jelent és megünneplésük a haladó embert, az emberiséget, a népet szolgáló művészet oszthatatlan egységét és nagyságát tárja majd a világ elé. E. V. KULTÚRHIREK A prágai Artia kiadásban Dvorák-album jelent meg magyar nyelven. A <-endk!vül értékes és nagy jelen tóségű kiadvány, amelynek szerzője dr. Antonín Horejš, megismerteti az olvasót a cseh nemzeti zene megújhodásának korával, az ötven évvel ezelőtt elhúnyt nagy cseh zeneköltő életével és kapcsolataival kora többi nagy zenészeihez. Az album második része gazdag képanyagot közöl, amely ízelítőt ad Dvorák korának művészetéről, népi kultúrájáról, s ugyancsak hozza a mester kéziratainak fakszimiléit, a kortársak arcképeit és bemutatja azokat az épületeket, színházakat, cseh várakat, amelyek a zeneköltő életében szerepet játszottak. * * » Bartók Béla „Kékszakállú herceg vára" című operáját nagy sikerrel mutatta be a müncheni operaház. A Román Népköztársaságban vendégszereplő prágai filharmonikusok felléptek Marosvásárhelyen. A zenekar Karel Sejna vezényletével nagy sikert aratott a zsúfolásig megtelt kultúrpalota nagytermében. Főleg Mozart Prágai szimfóniája tetszett a közönségnek. * * # Jugoszláviában elkészült az első szlovén színes film, Bojan Stupica rendezésébeJL A film címe: ,,Dalmáciai scherzo". * Rómában megkezdték Tolsztoj „Háború és béke" világhírű regényének megfilmesítését. A filmet King Vidor, a neves amerikai rendező rendezi és Natasa szerepét Audrey Hepburn játssza. Nyolcezer olasz katona vesz részt a regény háborús jeleneteinek megfilmesítésében. Az igaz kultúra oszthatatlan egysége jegyében
