Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-27 / 258. szám, csütörtök

1955. október 27. UJSZ0 5 I. V. Micsurin, a nagy természetátalakító (Születésének 100. évfordulójára) A RÉGI OROSZORSZÁG falvaiban qet lenyelnie. Már amikor sokéves kí­mindtn év aug. 6-án megünnepelték az sérletei a gyümölcsök és növények „alma ünnepét". Ez egyházi ünnep volt keresztezése terén sikerültek, a reak­és ettől a naptól kezdve a pravoszláv ciós körök sokat beszéltek Micsurin hívőknek meg volt engedve, hogy ..szabadgondolkodó" mivoltáról, „for­olyan „földi gyümölcsöket" ehetnek, radalmi befolyásáról", mert a tudós melyeket előzőleg szentelt vízzel meglocsoltak. Al­mát enni az „alma ünnepe'^ előtt nagy bűnnek számított. Az almatermesztők — elsősorban föld­birtokosok és ku­lákok — ezen az ünnepnapon a hí­vőknek lehullott, férges gyümölcsöt árusítottak. De az emberek örültek, hogy legalább ilyen avümölcsöt kaptak. A kisparasztoknak nem voltak qyü­mölcsöseik és kénytelenek voltak gyümölcsöt vásá­rolni. A termés a tulajdonosok akkori felfogása szerint „az isten jóakara­tától" függött éš ezért egyedül rá hagvták a qvümöl­csöskertek qondo­zását, mert az nem került semmibe. Ahelyett, hogy a kártevő bogarak el­len fecskendezéssel harcoltak volna, avaqy pedig a föl­det iól megművel­ték volna, inkább istentiszteletet rendeztek a qyü- _ _ mölcsöe kertekben. Persze, az „isteni gondviselés" épp oly keveset torodott a kereskedők és kulákok gyümölcsö­seivel, mint a szegény földművesek fáival. * * * A cári Oroszország rjazani kormány­zóságában egvszer itt, egyszer ott, szokatlan vándor bukkant fel. Akkor. 18'0-ban 25 éves volt. Fején vastag sapka, lábán durva csizma. Sokan kó­boroltak akkor az országutakon, igen sok muzsik kénytelen volt nyakába akasztani a vándortarisznyát. A rossz termések és a földesurak juttatták őket koldusbotra. Csoportosan és ma­gányosan kóboroltak, éhesen, munkát keresve. A fiatal vándor azonban más volt, ő 6em munkát, sem szórakozást nem keresett. Körüljárta a falvakat, a föl­desúri kastélyokat és figyelmesen né­zegette a földeket, a kerteket. A VÁNDOR A NAGY TUDÖS, Ivan Vla­qyimirovics Micsurin volt. Ezek­ben az években a vasút szolgálatá­ban állott, mint órásmester. Az állo­mások óráit, meq jelzőberendezéseit ellenőrizte és javítgatta. De nem az órákon, hanerir a földeken és növé­nyeken jártatta az eszét. A fiatal vasutast csak egy kérdés qyötörte, miért terem a gazdag orosz föld év­ről évre éhséget és nyomort azoknak, akik művelik. Erre a kérdésre keres­te a választ. Mindenütt, amerre Mi­csurin megfordult, silány qabonatáb­lákat talált, amelyek alig adták visz­sza az elvetett magot. félvad gyü­mölcsösöket, elqazosodott veteményes­kerteket. Rájött arra, hoqy minden rossz forrása a kegyetlen földesúri elnyomás, a szellemi sötétség és kö­nyörtelen kizsákmányolás. Az írástu­datlan, babonás parasztoknak fogalmuk sem volt az ésszerű földművelésről. Évszázadokon át azt termesztették, amit őseik, s így a szántóföldi, a ve­teményes és qyümölcstermő növények kevés termést adtak. Méq a rájuk fordított munkát is ritkán térítették meg. Eqy almafa 20—30 apró, sava­nyú qyümölcsöt adott, de azt is csak minden második vaqv harmadik év­ben. Micsurin olyan gyümölcsösökről ál­modozott. ahol roskadoznak a fák a baracktól, almától, körtétől, a szőlő­tőkék a nehéz fürtöktől. Olyan föl­dekről álmodozott, ahol a zordabb ég­hajlati viszonyok mellett is meqérik az aranv búza, a sárga-meg a göröq­dinnve. Oj embereket látott, akik rá­kényszerítik a földet, hogy dúsan te­remjen, qazdaqsáqot és örömet hozzon. A fiatal Micsurinban megérlelődött az elhatározás. A ió termésárt, a sok és ió qvümölcsért elszánt Tiarcot kell vívni, át kell alakítani a természetet és mérhetetlen gazdagságát a nép szükségletének kell alárendelni. „Nem várhatunk kön.yöradományt a természettől, magunknak kell elven­nünk tőle azt. amire szükségünk van" — mondotta. Ennek a nemes célnak szentelte egész hősi életét, ezt a sar­kalatos iqazsáqot hagyta az utókorra. Sok nehézséqet. meqalázást, nélkülö­zést kellett leküzdenie, sok keserűsé­I. V. Micsurin, a nagy tudós és ember nyíltan hirdette materialista nézeteit. Eqvszer a pópa, aki a kereskedők és polgárok körében naqy népszerűség­nek örvendett, felszólította, hoqy haqyja abba a növények keresztezé­sét, mert az rossz hatással van az igazhivők gondolkozására. „Te az isten kertjét örömházzá alakítottad át" — kiáltotta rá. Micsurin csak nevetett ezen a balgaságon. Gyűlölte a cári bürokratizmust, amely ellen állandóan küzdenie kellett. Már 1912-ben annyi­ra iutott. hoqy ezt jeqyezte fel nap­lójában: „Tekintette! a kormány és a közönség érdektelenségére, fokozato­san beszüntetem az úi gyümölcsfaj­tákra lrán*"'ló kísérleteimet és fais­kolám anyaqi eszközök híján elpusz­tul .. " És keserűen fűzi hozzá: Meguntam már 35 éven keresz­tül üres szalmát csépelni!" * * * A NAGY OKTÓBERI Szocialista For­radalom nagy változást jelentett Mi­csurin életében is. Munkásságát csu­sáqon ezekkel a szavakkal jelentke­zett: „Az űj kormánynak akarnék dol­qozni!" Vlagyimir Iljics Lenin qéniuszi éles­látásával felfedezte Micsurinban nem­csak a tehetséges tudóst, hanem a természet átamkltóját is. Lenin meglát­ta benne nemcsak a gyümölcstermelés reformátorát, hanem a természettudo­mány forradalmi újjászervezőjét, aki mindenekelőtt a természettel és az ember szükséqleteivel, követelményei­vel számolt. Micsurin munkája óriási jelentőséggel bír. Módszere a termé­szetbe való aktív beavatkozás volt. Micsurin hatvan esztendőt töltött a gyümölcsfák és növények között. A kísérletek tízezreit véqezte el naqy türelemmel, hogy ellesse a természet titkait. Több mint 350 új, soha nem látott csodálatos gyümölcs- és bo­(TVőtermésű növényt nemesített. A SwTVjetunióban ki nem ismerné a ki­váló „Micsurin" téli vajkörtét, amely­nek gvümölcse télen, tárolás közben érik meq és csaknam tavaszig kitű­nően eláll, a „Kangyil kitajka" almát, vaqy az „Észak szépe", meqqyet. amelyből nagy a termés. Ám a ren­geteg új növényfajta Micsurin örök­ségének csak parányi része. Ö volt a viláqon az első. aki tökéletesen ki­fürkészte a növények életét és meg­tan"'ta életüket irányítani. Neki si­került tökéletesen megoldani azt a kérdést, hoov a gvümölcstermelés ha­tárát kitolták a leqészakibb vidékekre. Ma már szőlőt, dinn"ét termesztenek Moszkva és Leningrád környékén is. Augusztusban a leningrádi piacokon megjelenik a cseresznye, mely a Balti­tenqer vidékén terem. Az utóbbi évek­ben Kárpátukrajnában meqterem a cit­rom és a tea. * * * KOZLOV VÁROSKÁT, melyben a nagy tudós élt, Micsurinszknek nevez­ték el. Még mindiq ez a tudományos qyümölcstermesztés középpontja. Ezt a kis városkát nemcsak a szovjet tu­dósok. munkások, parasztok ismerik, hanem a határokon túl is az -egész viláq. Micsurinszkba utaznak a Szovjet­unió minden tájáról: Archangelszkből, az Uraiból. Szibériából és a Távol­Keletről. hogy onnan ezrével hozzák a qyümölcsoltványokat, magvakat és fácskákat. Méq a második világháború idején, 1943—44-ben is több mint há­romszázezer oltványt és palántát szál­lítottak az állami gazdasáqoknak, kol­hozoknak. Csak kis időre szállították el biztonságba a Központi Genetikai Laboratórium és a qyümölcsiskolák legértékesebb berendezését és múzeu­mi értéktárgyait. Amikor 1942-ben a német fasiszta hadsereqek a Volgához közeledtek, az ellenséq már csak né­hány 10 kilométerre állt Micsurinszk­tól. Nem egyszer jelentek meq a ker­tek és a laboratórium felett a keresz­A Micsurinról elnevezett téli vajkörte oldalán levő két körte-fajta keresztez pán a szovjet kormány ismerte el eqészében, alkotásai csak a szovjet­hatalom idején váltak az eqész nép kincsévé. Lenin utasítására minden seqítséget megadtak neki, hogy meg­teremtsék részére az összes feltéte­leket a sikeres munka elvégzésére. Faiskoláját is államinak minősítették és minden tekintetben támogatták. A már megöreqedett tudós fiatal tanít­ványokat, munkatársakat kapott, akik folytathatták tanítójuk kísérleteit és áldásos munkáját. „Ügy fogadtam a Naqy Októberi Szocialista Forradalmat" — írta —, mint elkerülhetetlen történelmi szük­séqesséqet és minden habozás nélkül feiszólítottam a becsületes szakembe­reket. hoqy álljanak a szovjethata­lom oldalára." Kozlov utcáin még har­cok voltak, amikor Micsurin az újon­nan megalakult mezőgazdasági biztos­a kép jobboldalán látható. A kép bal­éséből keletkezett ez az ízes gyümölcs tes pókhoz hasonló, haláltszóró náci­repülőgépek. Gyakran bombákat dob­tak le arra a helyre, ahol azelőtt a híres szovjet tudós élt és dolgozott. Micsurin 100 évvel ezelőtt született és több mint 20 évvel ezelőtt költö­zött el az élők sorából. Ránk hagyta az alkotó micsurini biológiát, azt a tudományt, hogyan kell irányítani . a természetet, átalakítani és alárendelni az ember érdekeinek. Tanításának to­vábbfejlesztői, a szovjet tudósok, aq­ronómusok eddiq soha nem ismert nö­vényfajtákat termeltek ki. Évről évre növelik a talaj termőképesséqét és a földet a kiapadhatatlan bőség forrásá­vá változtatják. De nemcsak ók, nemcsak a szovjet emberek, hanem az egész haladó emberiség nagy há­lával gondol I. V. Micsurinra, a nagy természet-átalakítóra! GREK IMRE. Az űj Bratislavai Egyetemi Könyvtárban Nagy a sürgés-forgás a Mihály utca 1. szám előtt. A különben csendes ház előtt a csehszlovák rádió autója, egy másik gépkocsiról vagy húsz nagy fényszórót raknak le. A rádió mun­katársa éppen Paška igazgató elvtárs­sal beszél a megnyitásról, közben elő­készülnek a filmfelvételre is. Az épület átépítésének terveit Alojz Dariček építész elvtárs, a belső beren­dezések terveit pedig Rozmányi ter­vező elvtárs készítette el. A beren­dezést és a faburkolatot a Družba nemzeti vállalat gyártotta. Az első emeleten találjuk az ol'ta­só- és kölcsönzőtermeket, valamint a katalógustermeket. A nagy olvasóte­rem falain hazánk vidékeit ábrázoló öt képet és a szlovák kulturális élet nagyságainak freskó .szerint festett zonyos számú ritka példány tulajdo­nosa, hanem az, hogy milyen nagy az olvasótábora, milyen könyveket és hány könyvet kölcsönöznek ki. 1938­ban még csak 4807, de 1954-ben már 73 936 volt a látogatók száma. Amikor 1919. október 19-én meg­nyílt az Egyetemi Könyvtár, csupán 84 ezer kötettel rendelkezett a mai 580 ezerrel szemben. A vezetőség és az alkalmazottak kollektívája igyekszik emelni a könyv­tár színvonalát. Ma már zökkenés nél­kül működik a könyvtár és naponta emelkedik a látogatók, illetve olva­sók száma. Kántor tanár elvtárs most állít össze egy könyvecskét „Otmuta­tó a bratislavai Egyetemi Könyvtár­ról" cím alatt, amely a jövő év ele­jén kerül kiadásra. Az útmutató 90 Az új Egyetemi Köny vtár nagy olvasóterme képeit találjuk, közöttük Ľudovít Štúr, Bernolák, Hviezdoslav, Rízner, Jilemnický, Timrava és mások ké­peit ... A festmények Kren és Ilečko akadémiai festők művei. Az Egyetemi Könyvtár látogatóinak és olvasóinak, akik az olvasótermek­ben, vagy otthon akarják bővíteni tu­dásukat és ismereteiket, nagyon so­kat nyújt. A tudományos szakköny­vek és ideológiai művek nemcsak az íróknak, tudósoknak és főiskolások­nak, hanem a dolgozók nagy tömegei­nek is rendelkezésére állanak. A könyvtárban levő kb. 580 ezer kö­tetből 130 ezer magyar nyelvű, a kü­lönféle folyóiratokból pedig 190 ma­gyar nyelvű. Igaz, hogy egy könyvtár életében nem az a fontos, hány százezer könyvvel rendelkezik, vagy hogy bi­oldalon, számos érdekes képpel ki­egészítve, az Egyetemi Könyvtárról és annak hivatásáról fog beszámolni. A könyvtár osztályvezetői: dr. Lehky, dr. Mestic és Ochodnický elvtárs az útmutatót magyarázatokkal egészítik ki. Az eddigi Klarissza utcai könyvtár énületét bezárták, mert már régen nem felelt meg a követelményeknek, azonban továbbra is könyvraktár ma­rad, ahol jelenleg 400 000 kötet köny­vet tartanak raktáron. A könyvtár naponta 8—21 óráig, szombaton 8—19 óráig van nyitva. (Vasárnap zárva). A termeket jól fű­tik, az előcsarnokban szép nagy ru­határ és ízlésesen berendezett büfé áll a látogatók és alkalmazottak ren­delkezésére. R. A. Szép eredményeket érnek el a fiatal Micsurin-kő tetők A tornaijai járásban csaknem min- 1 den pionírszervezet mellett működik ' Micsurin-kör. Ezekben a körökben a ' tevékeny pioViírok a hazai növény- és gyümölcsfa nemesítésen kívül déli­gyümölcsök termesztésével is foglal­koznak. Nem egy helyen egészen meg­lelő eredményeket érnek el a szor­galmas Micsurin-követők. A múlt héten járási méretben ki­állítást rendeztek a Micsurin-körök munkájuk eredményeiről. Bár a kiállí­tást nem készítették úgy elő, ahogyan kellett volna és ahogy a lelkes pioní­rok igyekezete megérdemelte volna, ennek ellenére visszatükrözte, milyen irányban tevékenykednek a Micsurin­követők és milyen siker kisérte eddi­gi működésüket. A legjobb eredményt a cslzi isko­la pionírjai érik el Kollár tanító és Tóth András csoportvezető irányí­tása mellett. A csízi Micsurin-követők­nek sikerült az iskola verandáján íz­letes fügét is termeszteni. Jelentős sikereket értek el a citromfa termesz­tésében ,is. A nagy orosz agrobiológus úttörő példáját követve, a csízi pionírok is új utakat keresnek a növények nemesíté­sére. Nagyszerű eredményeket értek el az óriási uborka termesztésében, amelyet ülőtök és uborka keresztezé­sével nyertek. A kiállításon láthattunk 70 cm hosszú uborkát is. de a nyáron még ennél nagyobbat, 90 cm-eset is termeltek. Az ülőtökkel keresztezett uborka téli elrakásra is nagyon alkal­mas, termeszetesen addig, amíg fiatal. Különös előnye, hogy kevés maghá­za van. Ugyancsak a cslzi Micsurin­körben sikerült három-négy fajta bú­za keresztezésével kitermelni egy ágas búzafajtát, amelyen egy szálon 6—7 kalász van. Termeltek egy csupros bú­zafajtát is, amelyen egyetlen szemből, egy szálból fakadva 14—20 kalász nőtt ki. A cslzi pionírok kísérletező munká­jukban legfontosabb elvként a talaj jó előkészítését tartják szem elótt. Mű- és istállótrágya alkalmazásával marharépanagyságú óriási retkeket termeltek ki. A csízi pionírok a ki­állításra a magról termesztett citrom-, narancs- és datolya-csemetéket is el­hozták, valamint a gyökereztetéssel ki­termesztett fügefa-csemetéket. A járás többi Micsurin-körei is szép termékekkel szerepeltek a kiállításon. A sámfalusiak óriási kalarábékat, a gömöriek ritkán látott babtermésüket állították ki. A fügéi Micsurin-követők közül Kamenský pionír 5,40 kg-os marharépát termelt. Láthattunk a ki­állításon ezenkívül söröshordó nagysá­gú ülő- és takarmánytököket, különfé­le beporzással nyert heterózis kukori­cacsöveket, hatalmas sárgarépákat és óriási káposztafejet, amelynek egy le­veléből készített töltött káposztával 10 jóétvágyú ember is nehezen bir­kózna meg. A tíz napig tartó kiállítás célja, hogy az ifjú Micsurin-követők mun­kájának lendületet adjon. A Micsurin­körök tevékenysége nagy jelentőségű. Ezekben a körökben jövendő mező­gazdászaink nevelődnek, akik a kö­rökben megszeretik a mezőgazdaságot és mostani tevékenységük során nyert tapasztalataikat rövidesen a mezőgaz­dasági iskolákban és az életbe kike­rülve hazánk mezőin fogják értékesí­teni. Éppen ezért a Micsurin-körök működését az eddiginél sokkal jobban kell támogatni a járási nemzeti bizott­ságoknak, hogy a körökben végzett munka színvonala állandóan javuljon. (a- i )

Next

/
Thumbnails
Contents