Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-27 / 258. szám, csütörtök

1955. október 27. UJSZ0 5 I. V. Micsurin, a nagy természetátalakító (Születésének 100. évfordulójára) A RÉGI OROSZORSZÁG falvaiban qet lenyelnie. Már amikor sokéves kímindtn év aug. 6-án megünnepelték az sérletei a gyümölcsök és növények „alma ünnepét". Ez egyházi ünnep volt keresztezése terén sikerültek, a reakés ettől a naptól kezdve a pravoszláv ciós körök sokat beszéltek Micsurin hívőknek meg volt engedve, hogy ..szabadgondolkodó" mivoltáról, „forolyan „földi gyümölcsöket" ehetnek, radalmi befolyásáról", mert a tudós melyeket előzőleg szentelt vízzel meglocsoltak. Almát enni az „alma ünnepe'^ előtt nagy bűnnek számított. Az almatermesztők — elsősorban földbirtokosok és kulákok — ezen az ünnepnapon a hívőknek lehullott, férges gyümölcsöt árusítottak. De az emberek örültek, hogy legalább ilyen avümölcsöt kaptak. A kisparasztoknak nem voltak qyümölcsöseik és kénytelenek voltak gyümölcsöt vásárolni. A termés a tulajdonosok akkori felfogása szerint „az isten jóakaratától" függött éš ezért egyedül rá hagvták a qvümölcsöskertek qondozását, mert az nem került semmibe. Ahelyett, hogy a kártevő bogarak ellen fecskendezéssel harcoltak volna, avaqy pedig a földet iól megművelték volna, inkább istentiszteletet rendeztek a qyü- _ _ mölcsöe kertekben. Persze, az „isteni gondviselés" épp oly keveset torodott a kereskedők és kulákok gyümölcsöseivel, mint a szegény földművesek fáival. * * * A cári Oroszország rjazani kormányzóságában egvszer itt, egyszer ott, szokatlan vándor bukkant fel. Akkor. 18'0-ban 25 éves volt. Fején vastag sapka, lábán durva csizma. Sokan kóboroltak akkor az országutakon, igen sok muzsik kénytelen volt nyakába akasztani a vándortarisznyát. A rossz termések és a földesurak juttatták őket koldusbotra. Csoportosan és magányosan kóboroltak, éhesen, munkát keresve. A fiatal vándor azonban más volt, ő 6em munkát, sem szórakozást nem keresett. Körüljárta a falvakat, a földesúri kastélyokat és figyelmesen nézegette a földeket, a kerteket. A VÁNDOR A NAGY TUDÖS, Ivan Vlaqyimirovics Micsurin volt. Ezekben az években a vasút szolgálatában állott, mint órásmester. Az állomások óráit, meq jelzőberendezéseit ellenőrizte és javítgatta. De nem az órákon, hanerir a földeken és növényeken jártatta az eszét. A fiatal vasutast csak egy kérdés qyötörte, miért terem a gazdag orosz föld évről évre éhséget és nyomort azoknak, akik művelik. Erre a kérdésre kereste a választ. Mindenütt, amerre Micsurin megfordult, silány qabonatáblákat talált, amelyek alig adták viszsza az elvetett magot. félvad gyümölcsösöket, elqazosodott veteményeskerteket. Rájött arra, hoqy minden rossz forrása a kegyetlen földesúri elnyomás, a szellemi sötétség és könyörtelen kizsákmányolás. Az írástudatlan, babonás parasztoknak fogalmuk sem volt az ésszerű földművelésről. Évszázadokon át azt termesztették, amit őseik, s így a szántóföldi, a veteményes és qyümölcstermő növények kevés termést adtak. Méq a rájuk fordított munkát is ritkán térítették meg. Eqy almafa 20—30 apró, savanyú qyümölcsöt adott, de azt is csak minden második vaqv harmadik évben. Micsurin olyan gyümölcsösökről álmodozott. ahol roskadoznak a fák a baracktól, almától, körtétől, a szőlőtőkék a nehéz fürtöktől. Olyan földekről álmodozott, ahol a zordabb éghajlati viszonyok mellett is meqérik az aranv búza, a sárga-meg a göröqdinnve. Oj embereket látott, akik rákényszerítik a földet, hogy dúsan teremjen, qazdaqsáqot és örömet hozzon. A fiatal Micsurinban megérlelődött az elhatározás. A ió termésárt, a sok és ió qvümölcsért elszánt Tiarcot kell vívni, át kell alakítani a természetet és mérhetetlen gazdagságát a nép szükségletének kell alárendelni. „Nem várhatunk kön.yöradományt a természettől, magunknak kell elvennünk tőle azt. amire szükségünk van" — mondotta. Ennek a nemes célnak szentelte egész hősi életét, ezt a sarkalatos iqazsáqot hagyta az utókorra. Sok nehézséqet. meqalázást, nélkülözést kellett leküzdenie, sok keserűséI. V. Micsurin, a nagy tudós és ember nyíltan hirdette materialista nézeteit. Eqvszer a pópa, aki a kereskedők és polgárok körében naqy népszerűségnek örvendett, felszólította, hoqy haqyja abba a növények keresztezését, mert az rossz hatással van az igazhivők gondolkozására. „Te az isten kertjét örömházzá alakítottad át" — kiáltotta rá. Micsurin csak nevetett ezen a balgaságon. Gyűlölte a cári bürokratizmust, amely ellen állandóan küzdenie kellett. Már 1912-ben annyira iutott. hoqy ezt jeqyezte fel naplójában: „Tekintette! a kormány és a közönség érdektelenségére, fokozatosan beszüntetem az úi gyümölcsfajtákra lrán*"'ló kísérleteimet és faiskolám anyaqi eszközök híján elpusztul .. " És keserűen fűzi hozzá: Meguntam már 35 éven keresztül üres szalmát csépelni!" * * * A NAGY OKTÓBERI Szocialista Forradalom nagy változást jelentett Micsurin életében is. Munkásságát csusáqon ezekkel a szavakkal jelentkezett: „Az űj kormánynak akarnék dolqozni!" Vlagyimir Iljics Lenin qéniuszi éleslátásával felfedezte Micsurinban nemcsak a tehetséges tudóst, hanem a természet átamkltóját is. Lenin meglátta benne nemcsak a gyümölcstermelés reformátorát, hanem a természettudomány forradalmi újjászervezőjét, aki mindenekelőtt a természettel és az ember szükséqleteivel, követelményeivel számolt. Micsurin munkája óriási jelentőséggel bír. Módszere a természetbe való aktív beavatkozás volt. Micsurin hatvan esztendőt töltött a gyümölcsfák és növények között. A kísérletek tízezreit véqezte el naqy türelemmel, hogy ellesse a természet titkait. Több mint 350 új, soha nem látott csodálatos gyümölcs- és bo(TVőtermésű növényt nemesített. A SwTVjetunióban ki nem ismerné a kiváló „Micsurin" téli vajkörtét, amelynek gvümölcse télen, tárolás közben érik meq és csaknam tavaszig kitűnően eláll, a „Kangyil kitajka" almát, vaqy az „Észak szépe", meqqyet. amelyből nagy a termés. Ám a rengeteg új növényfajta Micsurin örökségének csak parányi része. Ö volt a viláqon az első. aki tökéletesen kifürkészte a növények életét és megtan"'ta életüket irányítani. Neki sikerült tökéletesen megoldani azt a kérdést, hoov a gvümölcstermelés határát kitolták a leqészakibb vidékekre. Ma már szőlőt, dinn"ét termesztenek Moszkva és Leningrád környékén is. Augusztusban a leningrádi piacokon megjelenik a cseresznye, mely a Baltitenqer vidékén terem. Az utóbbi években Kárpátukrajnában meqterem a citrom és a tea. * * * KOZLOV VÁROSKÁT, melyben a nagy tudós élt, Micsurinszknek nevezték el. Még mindiq ez a tudományos qyümölcstermesztés középpontja. Ezt a kis városkát nemcsak a szovjet tudósok. munkások, parasztok ismerik, hanem a határokon túl is az -egész viláq. Micsurinszkba utaznak a Szovjetunió minden tájáról: Archangelszkből, az Uraiból. Szibériából és a TávolKeletről. hogy onnan ezrével hozzák a qyümölcsoltványokat, magvakat és fácskákat. Méq a második világháború idején, 1943—44-ben is több mint háromszázezer oltványt és palántát szállítottak az állami gazdasáqoknak, kolhozoknak. Csak kis időre szállították el biztonságba a Központi Genetikai Laboratórium és a qyümölcsiskolák legértékesebb berendezését és múzeumi értéktárgyait. Amikor 1942-ben a német fasiszta hadsereqek a Volgához közeledtek, az ellenséq már csak néhány 10 kilométerre állt Micsurinszktól. Nem egyszer jelentek meq a kertek és a laboratórium felett a kereszA Micsurinról elnevezett téli vajkörte oldalán levő két körte-fajta keresztez pán a szovjet kormány ismerte el eqészében, alkotásai csak a szovjethatalom idején váltak az eqész nép kincsévé. Lenin utasítására minden seqítséget megadtak neki, hogy megteremtsék részére az összes feltételeket a sikeres munka elvégzésére. Faiskoláját is államinak minősítették és minden tekintetben támogatták. A már megöreqedett tudós fiatal tanítványokat, munkatársakat kapott, akik folytathatták tanítójuk kísérleteit és áldásos munkáját. „Ügy fogadtam a Naqy Októberi Szocialista Forradalmat" — írta —, mint elkerülhetetlen történelmi szükséqesséqet és minden habozás nélkül feiszólítottam a becsületes szakembereket. hoqy álljanak a szovjethatalom oldalára." Kozlov utcáin még harcok voltak, amikor Micsurin az újonnan megalakult mezőgazdasági biztosa kép jobboldalán látható. A kép baléséből keletkezett ez az ízes gyümölcs tes pókhoz hasonló, haláltszóró nácirepülőgépek. Gyakran bombákat dobtak le arra a helyre, ahol azelőtt a híres szovjet tudós élt és dolgozott. Micsurin 100 évvel ezelőtt született és több mint 20 évvel ezelőtt költözött el az élők sorából. Ránk hagyta az alkotó micsurini biológiát, azt a tudományt, hogyan kell irányítani . a természetet, átalakítani és alárendelni az ember érdekeinek. Tanításának továbbfejlesztői, a szovjet tudósok, aqronómusok eddiq soha nem ismert növényfajtákat termeltek ki. Évről évre növelik a talaj termőképesséqét és a földet a kiapadhatatlan bőség forrásává változtatják. De nemcsak ók, nemcsak a szovjet emberek, hanem az egész haladó emberiség nagy hálával gondol I. V. Micsurinra, a nagy természet-átalakítóra! GREK IMRE. Az űj Bratislavai Egyetemi Könyvtárban Nagy a sürgés-forgás a Mihály utca 1. szám előtt. A különben csendes ház előtt a csehszlovák rádió autója, egy másik gépkocsiról vagy húsz nagy fényszórót raknak le. A rádió munkatársa éppen Paška igazgató elvtárssal beszél a megnyitásról, közben előkészülnek a filmfelvételre is. Az épület átépítésének terveit Alojz Dariček építész elvtárs, a belső berendezések terveit pedig Rozmányi tervező elvtárs készítette el. A berendezést és a faburkolatot a Družba nemzeti vállalat gyártotta. Az első emeleten találjuk az ol'tasó- és kölcsönzőtermeket, valamint a katalógustermeket. A nagy olvasóterem falain hazánk vidékeit ábrázoló öt képet és a szlovák kulturális élet nagyságainak freskó .szerint festett zonyos számú ritka példány tulajdonosa, hanem az, hogy milyen nagy az olvasótábora, milyen könyveket és hány könyvet kölcsönöznek ki. 1938ban még csak 4807, de 1954-ben már 73 936 volt a látogatók száma. Amikor 1919. október 19-én megnyílt az Egyetemi Könyvtár, csupán 84 ezer kötettel rendelkezett a mai 580 ezerrel szemben. A vezetőség és az alkalmazottak kollektívája igyekszik emelni a könyvtár színvonalát. Ma már zökkenés nélkül működik a könyvtár és naponta emelkedik a látogatók, illetve olvasók száma. Kántor tanár elvtárs most állít össze egy könyvecskét „Otmutató a bratislavai Egyetemi Könyvtárról" cím alatt, amely a jövő év elején kerül kiadásra. Az útmutató 90 Az új Egyetemi Köny vtár nagy olvasóterme képeit találjuk, közöttük Ľudovít Štúr, Bernolák, Hviezdoslav, Rízner, Jilemnický, Timrava és mások képeit ... A festmények Kren és Ilečko akadémiai festők művei. Az Egyetemi Könyvtár látogatóinak és olvasóinak, akik az olvasótermekben, vagy otthon akarják bővíteni tudásukat és ismereteiket, nagyon sokat nyújt. A tudományos szakkönyvek és ideológiai művek nemcsak az íróknak, tudósoknak és főiskolásoknak, hanem a dolgozók nagy tömegeinek is rendelkezésére állanak. A könyvtárban levő kb. 580 ezer kötetből 130 ezer magyar nyelvű, a különféle folyóiratokból pedig 190 magyar nyelvű. Igaz, hogy egy könyvtár életében nem az a fontos, hány százezer könyvvel rendelkezik, vagy hogy bioldalon, számos érdekes képpel kiegészítve, az Egyetemi Könyvtárról és annak hivatásáról fog beszámolni. A könyvtár osztályvezetői: dr. Lehky, dr. Mestic és Ochodnický elvtárs az útmutatót magyarázatokkal egészítik ki. Az eddigi Klarissza utcai könyvtár énületét bezárták, mert már régen nem felelt meg a követelményeknek, azonban továbbra is könyvraktár marad, ahol jelenleg 400 000 kötet könyvet tartanak raktáron. A könyvtár naponta 8—21 óráig, szombaton 8—19 óráig van nyitva. (Vasárnap zárva). A termeket jól fűtik, az előcsarnokban szép nagy ruhatár és ízlésesen berendezett büfé áll a látogatók és alkalmazottak rendelkezésére. R. A. Szép eredményeket érnek el a fiatal Micsurin-kő tetők A tornaijai járásban csaknem min- 1 den pionírszervezet mellett működik ' Micsurin-kör. Ezekben a körökben a ' tevékeny pioViírok a hazai növény- és gyümölcsfa nemesítésen kívül déligyümölcsök termesztésével is foglalkoznak. Nem egy helyen egészen meglelő eredményeket érnek el a szorgalmas Micsurin-követők. A múlt héten járási méretben kiállítást rendeztek a Micsurin-körök munkájuk eredményeiről. Bár a kiállítást nem készítették úgy elő, ahogyan kellett volna és ahogy a lelkes pionírok igyekezete megérdemelte volna, ennek ellenére visszatükrözte, milyen irányban tevékenykednek a Micsurinkövetők és milyen siker kisérte eddigi működésüket. A legjobb eredményt a cslzi iskola pionírjai érik el Kollár tanító és Tóth András csoportvezető irányítása mellett. A csízi Micsurin-követőknek sikerült az iskola verandáján ízletes fügét is termeszteni. Jelentős sikereket értek el a citromfa termesztésében ,is. A nagy orosz agrobiológus úttörő példáját követve, a csízi pionírok is új utakat keresnek a növények nemesítésére. Nagyszerű eredményeket értek el az óriási uborka termesztésében, amelyet ülőtök és uborka keresztezésével nyertek. A kiállításon láthattunk 70 cm hosszú uborkát is. de a nyáron még ennél nagyobbat, 90 cm-eset is termeltek. Az ülőtökkel keresztezett uborka téli elrakásra is nagyon alkalmas, termeszetesen addig, amíg fiatal. Különös előnye, hogy kevés magháza van. Ugyancsak a cslzi Micsurinkörben sikerült három-négy fajta búza keresztezésével kitermelni egy ágas búzafajtát, amelyen egy szálon 6—7 kalász van. Termeltek egy csupros búzafajtát is, amelyen egyetlen szemből, egy szálból fakadva 14—20 kalász nőtt ki. A cslzi pionírok kísérletező munkájukban legfontosabb elvként a talaj jó előkészítését tartják szem elótt. Mű- és istállótrágya alkalmazásával marharépanagyságú óriási retkeket termeltek ki. A csízi pionírok a kiállításra a magról termesztett citrom-, narancs- és datolya-csemetéket is elhozták, valamint a gyökereztetéssel kitermesztett fügefa-csemetéket. A járás többi Micsurin-körei is szép termékekkel szerepeltek a kiállításon. A sámfalusiak óriási kalarábékat, a gömöriek ritkán látott babtermésüket állították ki. A fügéi Micsurin-követők közül Kamenský pionír 5,40 kg-os marharépát termelt. Láthattunk a kiállításon ezenkívül söröshordó nagyságú ülő- és takarmánytököket, különféle beporzással nyert heterózis kukoricacsöveket, hatalmas sárgarépákat és óriási káposztafejet, amelynek egy leveléből készített töltött káposztával 10 jóétvágyú ember is nehezen birkózna meg. A tíz napig tartó kiállítás célja, hogy az ifjú Micsurin-követők munkájának lendületet adjon. A Micsurinkörök tevékenysége nagy jelentőségű. Ezekben a körökben jövendő mezőgazdászaink nevelődnek, akik a körökben megszeretik a mezőgazdaságot és mostani tevékenységük során nyert tapasztalataikat rövidesen a mezőgazdasági iskolákban és az életbe kikerülve hazánk mezőin fogják értékesíteni. Éppen ezért a Micsurin-körök működését az eddiginél sokkal jobban kell támogatni a járási nemzeti bizottságoknak, hogy a körökben végzett munka színvonala állandóan javuljon. (a- i )