Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-16 / 223. szám, péntek

1955. szeptember 16. III SZO 5 Gondosan felkészülünk a jövő évi terv teljesítésére Nemzeti vállalatunk dolgozói ebben az f.vbe- is becsülettel teljesítik tervfe.acataikat. A nyári hónapodban sem maradtunk le annak ellenére, hogy augusztusban 18 000 brigádórát dolgoztunk le éjszakai és nappali műszakokban védnökségi EFSZ-einkben a cséplés és a len betakarítása idején. Júliusban 101,3 százalékra, augusztusban pedig 101,8 százalékra teljesítettük a tervet. Az áratás és cséplés idején elsőrendű feladatnak tűztük ki, hogy segíteni fogjuk mezőgazdaságunk dolgozóinak munkáját. E mellett és a terv által megszabott feladatok teljesítése mellett azonban nem feledkezünk meg az 1956. évi terv jó előkészítéséről sem. A múlt év tapasztalataiból tudjuk, hogy a terv gondos előkészítése nemcsak a jó és zavartalan .indulást biztosítja, hanem egyúttal az egész évi tervfeladatok egyenletes teljesítését is. Az 1956. évi terv számadatai a termelés emelését tartják szem előtt. A készszövetek méterszáma azonkívül, hogy négy új szövetfajtát vezetünk be fogyasztóink igényeinek jobb kielégítése céljából, az idei elért eredményekhez viszonyítva 110 százalékra emelkednek, a bruttótermelés 114 százalékra, az akkumuláció 103 százalékra, a munkatermelékenység pedig 107 százalékra. Az elsőosztályú termékek mennyiségét az idei 95 százaiékról 96 százalékra emeljük, ami 50 000 koronával többet jelent az akkumulációban. i Üzemi pártszervezetünk vezetésével az üzemi tanács és a CSISZ segít** gével még júniusban kidolgoztuk az 1956. évi időszakos tervet. A párt és kormány irányelveinek értelmében előkészítési munkatervünk hét részből áll. Az első részt már júliusban megvalósítottuk. Ebben az' időszakban aprólékosan elemeztük félévi tevékerységünket és főleg azokra a hiányosságokra összpontosítottuk figyelmünket, amelyek fékezték munkánkat. Elsősorban a termelési terv egyenletes teljesítésének hiánya volt ez és ezzel kapcsolatban a túlórák és veszteglések problémája. Csupán az első félév alatt emiatt 5430 kg fonalat és 8200 méter kész szövetet vesztettünk. E veszteségeknek körülbelül a felét üzemünk dolgozói okozták, mégpedig a termelés nem eléggé rugalmas szervezésével, a nyilvántartási hibák és sokszor a technológiai hibák miatt is. Az egyenletes tervteljesítés mindennapos ellenőrzésének bevezetésével, valamint a központi diszpécser általi nyilvántartásával akarjuk e hibák nagy részét kiküszöbölni. Az egyenletes tervteljesítésben javulast várunk az új bérrendszertől, mivel ezáltal az egyes alkalmazottak érdekelve lesznek a tervfeladatok egyenletes teljesítésében. A második fontos kérdés, amit jelenleg meg kell oldanunk, a minőség megjavítása a fonó- és szövőosztályon. Nagy fontosságú kérdés ez, mivel ezzel biztosíthatjuk a költségek további csökkentését és a termelési ciklus menetének meggyorsítását. Ezen a téren már sikereket értünk el. Így például Kuvik Ferenc és Kollár Mária fonók 110—120 százalékos minőséget is elérnek. Morongová, Valiková és Surjaková szövőnők a „FERDO" szövetfajtánál a termelési költséget a kivarrásoknál 2,72 koronáról 1,40 koronára csökkentették. A legjobb dolgozók példáját követve akarjuk folytatni az egész termelési ciklusban a további előkészítő munkát. Öt vázlatos tervet dolgoztunk ki a technikai fejlődésről, amivel hozzá akarunk járulni termelési technikánk megjavításához. Értékes javaslat a kallómalom, amely évi 6600 korona kiadás mellett 42 000 korona megtakarítást jelent. Befejeztük a kapacitásnormák ellenőrzését és nemsokára befejezzük a fogyasztási normák ellenőrzését is. Az eddig érvényben lévő normák megszilárdításával már eddig is nagy megtakarításokat sikerült elérnünk, mégpedig a gőzfogyasztásban 300 073 koronát, a villanyáramfogyasztásban 66 043 koronát, az alapanyagfogyasztásban pedig 105 060 koronát. Technikusaink szorgalmasan dolgoznak műszaki-szervezési intézkedések egyes javaslatain, amelyeket már október első felében beiktatunk a tervbe. Hogy előkészítő munkánk e fontos részét is sikerrel elvégezhessük, részletes időtervet készítettünk, amelynek alapján ebbe az akcióba bekapcsolódnak az összes mesterek és technikusok. Tervezőosztályunk már szétlrta a termelési feladatokat az egyes műhelyekre és részlegekre, az irányszámok alapján. Szétlrták már a termelési mutatókat, a minőségi mutatókat és a termelési, minőségi, valamint a munka- és bérmutatókat is. Ezzel kapcsolatban dolgozóink megtárgyalták a problémákat a mesterekkel és a technikusokkal, mégpedig a fonóosztályon szeptember 7-ig, a szövőosztályon szeptember 8-ig, az előkészítőben szeptember 9-ig, az energetika szakaszán pedig szeptember 10-ig. Üzemi pártszervezetünk funkcionáriusai az üzemi szakszervezeti tanács funkcionáriusaival és a mesterekkel dolgozóink részvételével megtárgyalják az 1956. évi progresszív terv politikai-gazdasági jelentőségét. Mi, az apátfalusi „Pol'ana"-üzem dolgozói meg vagyunk győződve arról, hogy valóban progresszív és reális tervet állítunk fel, amelynek teljesítésével fokozottabb mértékben akarunk hozzájárulni a szocializmus felé haladó népi demokratikus hazánk felvirágoztatásához. Felső Imre igazgató. . .. -mh**"* A középcsehországi Tousen-ben már januárban elkezdték az előregyártott énületa'katrészek készítését. Itt készülnek a prágai előrogyártott alkatrészekből épülő házak részlemezei. A n ehéz alkatrészek szállításánál hatalmas 5000 kg-os megterhelést bíró darut használnak. A pótori bányászok újabb kezdeményezése a bányásznap után (12) 1952 tavaszán azonban újabb komoly akadályok merülnek fel. Olvadás idején Kamocsa és Szímő között az áradó Vág átszakítja a gátat. A víz még nem fenyegeti az Ifjúsági Falut, de Zatykó arra az álláspontra helyezkedik, hogy a falvakat meg kell menteni, hisz dolgozó emberek vagyonáról, életéről van szó és egy szocialista falu semmiképp sem nézheti ezt tétlenül. Közben Kamocsa községben néhány ház már „víz alatt áll. Zatykó nem habozik tovább, kiadja az utasítást, hogy minden gépet, motort, autót, a szövetkezet legjobb embereit oda kell vinni és segíteni mindenütt, ahol lehet. Mondják, hogy Zatykó maga nyakig a hideg vízben állt és így segített homokzsákokkal betömni a gátszakadás helyét. Nos, ez a munka nem volt hiábavaló. Kamocsa községet sikerült megmenteni, az áradásnak gátat vetettek, ezzel szemben a tavaszi gabona, sőt a rizs elvetése is késést szenvedett, holott ebben az esztendőben 80 hektáron akartak rizst termeszteni a gútai szövetkezet segítsége nélkül. Nagy sietségben és zűrzavarban kezdődött tehát a gazdasági év, minden a drótférgeknek kedvezett és ehhez hozzájárult a közönyös tagok felelőtlen magatartása, akik délelőtt 9-10 órakor mentek ki a határba, de csak azért, hogy panaszkudjanak, hogy sopánkodjanak. A bevetett, egykor mocsaras talaj a drótféreg melegágya lett, a gútai kulákok ellenséges tevékenysége pedig kiváló termőtalajra talált a sopánkodó, munkaegységet leső tagokban. Az elégedetlen új tagok mélységesen csalódtak a szövetkezetben, meg a tervben, sőt a talajban is. Azt mondták, hogy ez a föld nem való kapásnövénynek, mert nem termel mást, csak gyomot, gazt, drótférgsket. Amikor saját földjükön gazdálkodtak, soha annyi gazzal és drótféreggel nem találkoztak és ilyen silány termésük nem volt. Arról persze hallgattak, hogy akkoriban kora hajnaltól késő estig görnyedeztek kis parcelláikon és gondozták, őrizték a termést, akár szemükfényét. Ebben az időszakban a szövetkezet vezetősége már felismeri a silány gabonatermést és rájön arra, hogy a munkaegységnek az év elején megállapított értékét nem bírja tovább ^fizetni. Ezért elhatározta, hogy a ter» mészetbem járulékot leszállítja. Ez a tágságból óriási felháborodást vált ki, még a legjobb tagok is elégedettnek, de a vezetőség kitart elhatározása mellett. Hangos viták folynak most a határban, a söntésben és a viták azzal végződnek, hogy mindennek a vezetőség az oka. de főleg Zatykó, aki diktátori módon viselkedik. Leszállítja a munkaegység ér'.ékét! Hallottak már Ilyet? És még azt szeretné, hogy az ember izzadjon; dolgozzon. Hát nem! Ekkor indulnak meg Zatykóné címére a levelek, amelyek mindazt tartalmazzák, amit ellenségei kívánnak férjének, de nem mérik nyíltan a szemébe mondani. Aratás után még kiábrándítóbb a helyzet. A drótférgek és a tagság zömének hanyagsága súlyos pusztítást A bányásznap a kékkői szénbányákban újabb örömteli távlatokat nyitott a Háj-bánya dolgozói előtt, akik B/ első félévben az elmaradók közé tartóz tak. A bányásznap alkalmából Indított szocialista munkaverseny keretében ? Háj-bányában sikerrel helyezték üzembe az új munkahelyeket, amelyeken napról napra több szenet fejtenek ki. A Háj-bányában e napokban új szocialista kötelezettségvállalásokat tesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére. Pavel Kollár és Pavel Bella munkakollektlvái a 42. éí 44-es szfimú részlegen kijelentették, hogy az évforduló napjáig minden nap 4 tonna szenet fejtenek ki terven felül. Ondrej Koroncl a 33-as számú falon naponta 5 tonna szenet fejt terven felül. Ez azt jelenti, hogy csupán a Háj-bányában minden nap csaknem egy vagon szenet fejtenek terven felül. végeznek a termésben. Zatykó első ízben érzi, mintha inogna alatta a talaj, mintha álma megvalósulása veszélyben forogna. Már tudja, hogy a második félévben nem oszthatja ki a természetbeni járulékot a tagság között. Ez mélységesen fáj neki, el van keseredve, de nem mutatja... Az éjjeli órákban számol nemcsak a gabonával, hanem az emberekkel is, akiknek szívügye a szövetkezet. Nappal úgy viselkedik, mintha minden rendben lenne. Elsősorban arra törekszik, hogy a kötelező beadást teljesítsék. Ez részben sikerül. A szomszédos szövetkezetek támogatását kéri, amelyeknek tavaly ők segítettek. Nem is csalódik. A szövetkezetek hajlandók a gabonát előlegezni állati termékekért, vagy kukoricáért és cukorrépáért, amiben náluk mutatkozik hiány. Zatykó és a vezetőség örömmel fogadja az ajánlatot és így próbálnak rendet teremteni a zűrzavarban. Külön meg kell itt említeni Csallőközaranyos szövetkezetének kiállásút. Az ottani elvtársak. Bittér, a helyi pártszervezet elnöke és rajta kivUl Horváth Péter és Koczkés Zsiga nemcsak a beadás megkönnyítésében siettek az Ifjúsági Falu megsegítésére, hanem ideológiai úton is hasznos tanácsokkal látták el a szövetkezetet, sőt az 1953-as esztendő gazdasági tervét is az ő útmutatásaik alapján állították össze. Zatykó e segítségből újra erőt merít és gondoskodik róla, hogy a vezetőség és a tagság vele együtt örüljön. Most már nem titkolja előttük, hogy komoly gondjai voltak, de minden remény megvan arra, hogy kikecmeregjenek a bajból. Mindent el kell követniük, hogy a dohányt, cukorrépát, és rizst idejében betakarítsák. — Csak tőlünk, a mi kezünk munkájától függ, hogy minden rendbe jöjjön — hangsúlyozta mindenki előtt. így próbál lelket önteni a tagságba. A névtelen levelek, amelyek otthon elkeserítik az életét, egyelőre nem jelentenek számára komoly gondot. Egyszerűen nem törődik velük. Minden figyelme arra irányul, hogy az őszi munkát a vezetőség segítségével sikeresen megszervezze és ellensúlyozza azokat az elégedetlen hangokat, amelyek a tagság körében lábrakaptak. De a sok kellemetlenség és ellentétek közepette Zatykó életében a katasztrófa akkor éri el csúcspontját, amikor a dohányszárltóban súlyos, , harmadfokú égési sebeket szenved. Szinte a csodával határos, hogy nem vakul meg a gőzkamrából kicsapódó forró gőztől, amely elönti meztelen felsőtestét. Még ebben az Irtózatos, fájdalmas helyzetben is mindvégig megőrzi józanságát. Erőtlen hangon olajat kér, sőt az elképedt asszonyoknak azt is megmondja, hol keressék. Az olajat habozás nélkül maga önti rákvörös, égő testére. Egy óra múlva mentőkocsi szállítja be a komáromi kórházba, ott két hétig fekszik és félig gyógyultan elhagyja a betegágyat. Az orvosok figyelmeztetése .ellenére teszi ezt, annyira nyugtalanítja a szövetkezet helyzets. Az orvosok, akik állandó injekciózással tartják benne ébren a szív működését, azt mondják, hogy életét saját lélekjelenléte mentette meg, amelyet közvetlenül a baleset után tanúsított. Zatykó szerint a szövetkezetért érzett gond tette számára elviselhetővé a kínzó fájdalmakat. Félig aléltan, a fájdalom poklában minduntalan a szövetkezeti tagokat látta maga előtt, aggódó arcok bukkantak fel, hogy újra eltűnjenek és minden erőfeszítésére szüksége volt, hogy újra és újra életre keltse őket lelki szemei előtt. Akkor tudta, hogy javulás állt be állapotában, amikor ezek az arcok mosolyogtak, bólintgattak, mintegy üdvözölték és vele együtt örültek, hogy ereje, egészsége újra visszatérőben van. E meghitt arcokról, amelyeket Zatykó az élet és halál küszöbén oly híven megőrzött, még szó lesz; hisz ezek voltak a szövetkezet oszlopai, leghűségesebb tagjai. Azon a döntő vezetőségi gyűlésen, amelyen a bevonuló Michal Sirony helyett Urbancsok veszi át a párttitkár feladatát, már Zatykó István is részt vesz. Urbancsok ezen a gyűlésen feltárja Sirony bürokratikus munkáját. Rámutat arra, hogy az átvett iratok között van számos új párttag jelentkezési Ive is, amelyeket elődje nem továbbított a járásra. A járás meg ahelyett, hogy segített volna megerősíteni az Ifjúsági Falu pártszervezetét, nehézségeket gördített munkája elé. Egyes jelentkezési íveket visszaküldött, mert hiányosságokat fedezett fel bennük, de nem tett semmit e hiányok rendbehozása érdekében. Nem sürgette a titkárt, nem figyelmeztette, hogy a jelentkezési Iveket rendesen kitöltve vissza kell küldenie. Ez a munka azonban az egész pártszervezet hanyagságát is megvilágítja. Érthető ilyen körülmények között, hogy a szövetkezet gazdaságilag a tönk szélén áll. Kiszámította, hogyha a munka továbbra is ilyen laza, felelőtlen módon folyik, akkor a rizs aratáséval és cséplésével február végére készülnek el. Urbancsok szavai egyes vezetőségi tagoknak nem jelentettek meglepetést, mert a beszámolót közösen dolgozták ki. A kialakult heves vita, amely a kritika és önkritika jegyében zajlott le, bővelkedett drámai feszültségben és feltárta valamennyiük hibáit. Az égető és sürgős problémák egész sora került felszínre, amelyeknek megoldása ném tűrt tovább halasztást. A vitát Zatykő értékelte. Beismerte, hogy a szövetkezet valóban nincs valami rózsás helyzetben, de azt is hozzátette, hogy kétségbeesésre nihcs ok. Igaz, hogy a szövetkezetben alakulóban van egy ellenzék, mely az egység megbontására tör, de mindenkinek látnia kell azt is, hogy ebben a nehéz helyzetben olyan emberek nőnek fel, akik szívvel-lélekkel a szövetkezet mellett vannak. Rájuk kell a pártnak támaszkodnia. Javasolta, hogy a gyűlés befejezése után haladéktalanul hívják össze a kommunisták és a legjobb szövetkezeti dolgozók aktíváját és beszéljék meg a sürgős teendők elvégzését. Komoly eredményeket csak akkor érhetnek el, ha a párttagok, a kommunisták fegyelmezett munkájukkal példát mutatnuk a többieknek. (Folytatása következik.) . * - -» ,»M' •*> wfjrtí • J kW, VT&Í