Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-11 / 219. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA' A mai számban: Megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió és • Német Szövetségi Köztá rsaság között (1.—2. old.) Kigyúlt a Nagy-csillag Handlován is (3. oId.> Néphadseregünk a béke őre (4. old.) Hiien a bányász-mesterséghez (5. old.) Rádióműsor (6. eld.) Bratislava, 1955." szeptember 11. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 219. szám Bányászaink ünnepén Ez évbén, felszabadulásunk jubileumi évében a bányásznap megünneplése az eddiginél még sokkal mélyebb értelmet nyert. Nagv utat tettünk meg ez alatt a tíz év alatt, nagy léptekkel haladtunk előre a szocializmus építésében. Gazdaságunk hatalmas arányú fejlődésében nagy részük van a bányászok sokszor nagyon nehéz, hősies munkájának. Éppen ezert övezi a bányászokat a népi demokratikus haza sokoldalú gondoskodása, az egész nép szeretete és megbecsülése. Ez a gondoskodás erkölcsi és anyagi téren egyaránt megnyilvánul. Sok száz bányász visel már eddig is magas kitüntetéseket. Csak 1951-től 18 bányászt tüntettek ki a Köztársasági Renddel, 48-at a Munkaérdemrenddel, 114-et az „Építésben elért érdemekért", 148-at pedig a „Kiváló munkáért" kitüntetéssel. Ez évben új érdemrendeket létesítettek a bányászok jó munkáiénak megjutalmazására. 3174 bányászt tüntetnek ki a Munka Vörös ZászJaia Renddel, 1140-et a Munka Vörös Csillaga Renddel, 1679 bányász kapja meg a „Hűséges Munkáért". 2679-en pedig az „Áldozatos munkáért" kintüntetést. A becsületesen dolgozó bányászok jó fizetést kapnak, a bányászat ma az egyik legjobban fizetett foglalkozás hazánkban. A mai ünneDnapon bizonyára sok szó esik a bányászok régi életéről, amikor a rosszul fizetett bányászoknak mindennapos nehéz harcokat kellett vívniok a tőkések ellen a nagyobb darab kenyérért. Harcokat, amelyekben sokszor dördült el a burzsoá rendet védelmező csendőrök sortüze, amelynek nyomán bányászvér ömlött a földre. Ezek az idők mindörökre eltűntek. Becsületesen dolgozó bányászaink ma a fejtési terv teljesítéséért indulnak csatába a föld mélyén, munka végeztével pedig anyagi gondok nélkül élhetnek családtagjaikkal együtt. A jó fizetés azonban csak részét képezi a bányászok iránti gondoskodásnak. Szerte az országban új lakónegyedek épültek a bányaüzemek mellett egészséges, modern lakások ezreivel. Milliókat áldoz államunk a bányászok egészségének megőrzésére nemcsak bent a bányában a nehéz munkák egyre tökéletesebb gépesítésére és az egészséges munkakörülmények biztosítására, hanem az állandó orvosi felügyeletre s a bánvászok üdültetésére is. Csak a múlt évi párt- és kormányhatározat óta 9 rekreációs központot létesítettek és 29 bányakörzet részére állították fel saiát üdülőhelyet. Sok száz üzemi klubot és más kultúrintézményt létesítettek és létesítenek bányáink mellett bányászaink kulturális szükségleteinek kielégítésére. Sokat lehetne még mondani arról, mi mindent kaptak bányászaink a felszabadulás óta eltelt évek során. Azonban éppen a bányászok tudják, érzik azt legjobban, mi mindent kaptak hazánktól. S aligha tévedünk, amikor kijelentjük, hogy minden bányász tudatában van annak Is, mit vár ezért tőle cserébe társadalmunk. Becsületes munkát, a kitűzött célok elérését, a terv egyenletes, mindennapi és minden mutatószámban való teljesítését. Sok nagyszerű munka győzelmet értek már el bányászaink. A háború előtti utolsó évhez viszonyítva a feketeszén bányászata 35,8%-kai növekedett, a barnaszéné pedig 110,3%-kal. Ércbányászatunk is jelentősen fejlődött. Jelentős mértékben alkalmazzuk az új fejtési módszereket, állandóan bővül a bányák gépesítése és a gépek kihasználása. Sok ezer nagyszerű újító, szervező, élmunkás nevelődött ki bányáinkban, akiknek példája tízezreket mozgósít a feladatok teljesítéséért folvó lelkesebb harcra. A bányász név megtiszteltetést jelent, éppen ezért viselőjét kötelezi is. Nem ünneprontás, ha nyíltan megmondjuk, hogy az elért szép eredmények mellett egész sor hiányosság fékezi bányáinkban a kitűzött feladatok valóra váltását. Minden becsületes bá nyásznak kemény harcot kel I folytatnia olyan hibák megszüntetéséért. mint amilyenek a ma"as százalékarányú műszakmulasztás, a munkaerőhullámzás, a gyakori üzemzavarok, a rendetlenség, a munkafegyelem megsértése, felelőtlenség a gépek gondozásában, nem kielégítő kihasználásuk és az egyes dekádok tervteljesítése közötti nagv ingadozás. Ide számíthatjuk még a gépi munkától és az új haladó fejtési módszerek alkalmazásától való idegenkedést sok bányában. A hibák ellen folytatott harcban elsősorban a kommunista bányászoknak és a műszaki dolgozóknak kell élenjárniok. Űj ötéves tervünk küszöbén állunk. Néhány hónap múlva megkezdjük második ötéves tervünk feladatainak teljesítését. Ezek a feladatok sokkal nagyobbak, az eddigieknél. Gyorsabb ütemben akarunk előrehaladni a lakosság életszínvonalának emelésében, ezt pedig csak gazdaságunk gyorsabb fejlesztésével valósíthatjuk meg. 1956-ban a feketeszén termelésé nek 5.4%-kal, a barnaszén termelésének pedig 10.7%-kaI kel' emelkednie. Jelentősen emelkedik a vasérc és más ásványkincsek kitermelése is. A megnövekedett feladatok fokozott munkát követelnek meg bányaiparunk minden egyes dolgozójától. Már most meg kell kezdeni a tartalékok feltárását a fejtés növelésére. A műszaki dolgozóknak. a munka irányítóinak fontos feladata a termelés technikai színvonalának fokozása, az új technika alkalmazása, a korszerű gépek felhasználása, amelyek egyúttal hozzásegítenek a termelés növelése mellett a gazdaságosabb munkához is. A bánvászok elváriák a műszakiaktól, hogy olyan munkafeltételeket teremtenek, amelyekben lehetővé válik a verseny teljes kibontakozása. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha gondonsan előkészítik a munkahelyeket, tervszerűen folyik a feltárás, biztosítva van a zavartalan szállítás és a bánvafa utánpótlása. A külön műszakokat és a rohammunkát csak az előrelátó vezetés, a berendezés kapacitásának iobb kihasználása, az üzemzavarok kiküszöbölése és a munkafegyelem megszilárdítása szüntetheti meg. A mai ünnepnapon fogadiák meg bányászaink, hogv az év hátralevő hónapjaiban az eddiginél fokozottabb igyekezettel dolgoznak az.évi terv minél jobb teljesítéséért, amelv a iövő évi terv sikeres megkezdésének fontos feltétele. Ne legyen egyetlen bánya, egyetlen bányász sem, amely, illetve aki adóssággal lépné át az új év küszöbét. Népünk szeretettel ünnepel a bányászokkal együtt, sok sikert kíván további munkájukhoz. Feleljenek erre a bizalomra a bányászok törhetetlen munkalendülettel, szakmai tudásuk állandó tökéletesítésével. a feladatok következetes valóra váltásával. A Szovjetunió békepolitikáiának újabb sikere Megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között Moszkva, (TASZSZ). Moszkvában szeptember 9-én mielőtt 11 órakor megkezdődtek a tárgyalásd; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei között. A tárgyalásokat a Szovjetunió kezdemécyezésere tartják, amely június 7-t jegyzékében javasolta a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak normalizálását és ezzel kapcsolatban a két állam közötti közvetlen diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok felvételének megtárgyalását. A Szovjetunió részéről a lársválásokon részt vesznek: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és külügyminiszter, N. G. Pervuhin, a Szovjetunió Minisztertanácsa" elnökének első helyettess, 1. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter és V. Sz. Szemjonov, a külügyminiszter helyettese. '* A Német Szövetségi Köztársaság részéről a tárgyalásokon részt vesznek: Dr. K. Adenauer, szövetségi kanN. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének megnyitó beszéde cellár, (a küldöttség vezetője), Dr. von Brentano külügyminiszter, Dr. Hallstein, a külügyminisztérium államtitkára, Dr. Globke, a szövetségi kancellár államtitkára, Blankenhorn nagykövet, Dr. Grewe miniszteri igazgató, Dj:. Reinhardt, a gazdaságügyi minisítérium külügyi gazdasági szakosztályának vezetője, "Dr. von Scherpenberg, a külügyminisztérium kereskedelmi-politikai osztályának vezetője, Dr. von Trützschler, a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője, von Eckardt nagykövet, Dr. Mohr követ, a külügyminisztérium protokollfőnöke, Dr. von Walter követ, Dr. Müller miniszteri igazgató és Dr. Kocb. A tárgyalásokon továbbá részt vesz K. Arnold, ÉszakRajna-Westfáiia miniszterelnöke, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke, K. G. Kiesinger, a szövetségi parlament külügyi bizottságának elnöke és C, Schmid, e bizottság elnökének helyettese. A tárgyalásokat N. A. Bulganyin megnyitó beszéddel nyitotta meg. Ezután nyilatkozatot tett dr. K. Adenauer szövetségi kancellár. Kancellár úr, uraim! A szovjet kormány nevében üdvözlöm önt, kancellár úr és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségét Moszkvában, a Szovjetunió fővárosában. Ma kezdődő tárgyalásainkat jegyzékváltás előzte meg a Szovjetunió kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között. Amint ismeretes önök előtt, a szovjet kormány azt javasolta a Német Szövetségi Köztársaság kormányának, hogy tárgyaljuk meg a közvetlen diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok felvételének kérdését országaink között. A szovjet kormány abból Indult ki, hogy a normális kapcsolatok felvétele országaink között megfelel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság érdekeinek is. A kapcsolatoknak ez a normalizálása megfelel az európai béke megszilárdításának és a nemzetközi feszültség további enyhítésének. Ez mindkét ország legmélyrehatóbb érdeke is. x Az elmúlt két háborúban a legnagyobb áldozatokat és a legnagyobb anyagi veszteségeket a szovjet és a német nép szenvedte. Az utolsó világháború által okozott óriási pusztulás következményei még most sincsenek teljesen kiküszöbölve. Még súlyosabbak a szovjet családok millióinak veszteségei, amelyek a hitleri hódítók bűnös háborús kalandja következtében elvesztették hozzátartozóikat. E háborús kalandoktól sokat szenvedtek a német családok milliói is. Ezek a veszteségek pótolhatatlanok. A történelem meggyőzően mutatja, hogy az ellenségeskedés és elidegenedés korszaka a nemzeteink közötti kapcsolatokban mindig csak szenvedést és szerencsétlenséget hozott rájuk. Ezzel szemben viszont a Szovjetunió és Németország népeinek a kölcsönös jó kapcsolatok és az, együttműködés mindig nagy hasznára váltak. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti normális kapcsolatok megteremtése más' európai népeknek is érdeke, melyeknek minden oka megvan arra, hogy nyugtalankodjanak bizonyos körök jelenlegi tervei miatt, amelyek meg akarják akadályozni az országaink közötti kapcsolatok megjavítását és azt a tényt, hogy országaink között nem állanak fenn normális kapcsolatok, arra akarják felhasználni, hogy ellenségeskedést idézzenek elő a Szovjetunió és Németország közötit. Az ilyen tervek új, még pusztítóbb európai háborúval fenyegetnek és veszélyeztetik az európáT nemzetek biztonságát. Ezért az, aki az európai béke megszilárdítására törekszik, kell, hogy óhajtsa a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok normalizálását. A bizalmon és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló normális kapcsolatok felvétele kiküszöbölné az országaink békés együttműködéséhez vezető út akadályait és hozzájárulna az európai népek biztonságának megszilárdításához. A szovjet nép a múlt háború által okozott súlyos áldozatok és károk ellenére sem táplál gyűlöletet a német nép iránt. Erről tanúskodik többek között az a tény, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között jő baráti kapcsolatok alakultak, amelyek fejlődnek és szilárdulnak és amelyek az egyenlőségen, a szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartásán és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvein alapulnak. A szovjet kormány azonban, a menynyiben ez tőle függ, jó kapcsolatoka' szeretne fenntartani a Német Szövetségi Köztársasággal is. Ügy véljük, hogy nem SUhatnale akadályok az ilyen kapcsolatok megteremtésének útjában, ha a Szovjetunió és Németország népeinek erdekeiből, valamint az európai béke megmegőrzésének érdekéből indulunk ki Általánosan ismeretes, hogy a négy hatalom kormányfőinek genfi értekezlete hozzájárult a nemzetközi feszültség . enyhítéséhez. Napjainkban megjavultak az államok közötti közeledés és a közöttük szükséges bizalom megteremtésének lehetőségei. Természetes, hogy ez széleskörű támogatásra és rokonszenvre talált mindkét ország közvéleményéin. Ex a tény még jobban kihangsúlyozza az államaink közötti kapcsolatok normalizálásának szükségességét közvetlen diplomácia! kapcsolatok felrétele által. Amint ismeretes, a szovjet kormány egyetértését nyilvánította az.zal, hogy itt kicseréljük nézeteinket Németország egysége felújításának kérdésében. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a nagy akadályokat, amelyek ennek útjában áHanak, miután érvénybe léptek a párizsi egyezmények, amelyekkel a Német Szövetségi Köztársaság belépett bizonyos katonai csoportosulásokba és Nyugat-Németországot újrafelfegyverzik. Ezenkívül hangsúlyozni kel! a következőt is: A szovjet kormány mindig elismerte, hogy Németország egyesítése kéraésének megoldása elsősorban maguknak a németeknek az (Folytatás a 2. oldalon.) v- v 5 ^ú-.WZM • ' ' • •• '-y® -Ifgff, Moszkvába érkezett a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége Dr. K. Adenauer kancellár vezetésével. A képen: N. A. Szuszlov, M. G. Pervuhin, V. M. Molotov, N. A. Bulganyin, dr. G. von Brentano, dr. K. Adenauer a vnukovi repülőtéren