Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-10 / 218. szám, szombat

o ÜISZ0 1955. szeptember 10. Minél jobban kihasználni a gépesítés előnyeit IDŐSZERŰ, hogy a bányásznap al­kalmából foglalkozzunk a Gömöri Vas­ércbányák üzemeiben ifolyó gépesítés­sel. A Gömöri Vacércbányák alapját öt fő üzem képezi. Ezek az üzemek a felszabadulás előtt főképp a voii ri­mamurányi társaság tulajdonában vol­tak. Annak ellenére, hogy ez a társa­ság egyike volt a legnagyobb vas­ércbánya vállalatoknak, üzemei mű­szaki tekintetben nagy mértékben visszamaradtak, és a gépesítésnek esekély figyelmet szenteltek. Csak a felszabadulás után tűzték programra a gépesítés bevezetését és fogtak hoz­zá a megvalósításhoz üzemeinkben. A gépesítés elsődleges célja, hogy kiküszöbölje a bányászok nehéz és fa­rasztó munkáját, második céija, hogy növelje a munkatermelékenységet az önköltségek egyidejű csökkentése mel­lett. A Gömöri Vasércbányák üzei íeiben eddig bevezettük a iapátrakodókat. Az egyes Joy és Emico típusú gépek kise­lejtezése után, amelyek használatával nyertük az első tapasztalatokat, ha­sonló típusú EPM-1, PML-3 jelzésű gépeket kaptunk a Szovjetunióból és egyútta! bevezettük a Kovolis Hedvi­kov n. v. NL-12-V típusú hazai gyárt­mányú gépeit, amelyek méretei leg­jobban megfelelnek az itteni viszo­nyoknak, és amelyeket dolgozóink szívesen használnak. Ez a gép a csil­lét átlag 4 perc alatt rakja meg érc­cel, mig azelőtt a munkásnak fárasz­tó kézi munkával 20 percen át kei­lett ezt elvégezni. A másik gépesítő eszköz, amely nemcsak a berakást, hanem a szállí­tást is elvégzi átlagban 30 méternyi távolságra, a réselő gép. Ez a gép nem terjedt el eddig a kívánatos mér­tékben. Az. a kifogás a gép ellen, hogy tisztátalan ércet ad és lehetetlen ve­le teljesíteni az előírt minőséget. Re­méljük. hogy ezt a kérdést is sike­rül kedvezően megoldani. A legkedveltebb gépesítési eszközök­egyike a „Karlik" nevű akkumuláto­ros mozdony, amit a Szovjetunió szál­lít. Könnyen áthelyezhető egyszerű bányafelvonók segítségéve! egyik szint­ről a másikra. Felhasználható kisebb keresztmetszetű bányafolyosókon is az egyes szakaszokon és a segédszállítá­sokra ott, ahol eddig a bányásznak kézzel kellett a csilléket tolni. A PÖRKÖLŐ KEMENCÉKNÉL eddig nagyon visszamaradt állapotok ural­kodtak. A pörkölt vasércet kézimun­kával adagolták és vették ki. Ez év­ben a vashegvi üzemben „Ignis" rend­szerű két korszerű kemencét helyez­tek próbaüzembe, amely kemencéknél a vasérc adagolása és kiürítése gépe­sítve van. Ugyanebben az üzemben üzembe helyezték Sirk és Lubenik kö­zött az üj korszerű drótkötélpályát, amely a munkaviszonyok javításán kí­vül több mint 110 munkaerő megtaka­rítását eredményezte. Üj földalatti felvonót helyeztek üzembe a Manó I. aknában. A Manó II. aknát már előkészítették a ható­sági szemlére. A rudnai üzem, a Szadlovszky-bánya. a dernői Dénes-bá­nya régi festőberendezésein javításo­kat eszközöltek. Intézkedés történt a bányászok felvonóval történő szállí­tására is, ami dolgozóinknak I nagy könnyítést jelent, mert ezáltal kikü­szöbölték a fárasztó fel és lemenést a létrákon 100 métert túlhaladó mély­ségbe és távolságra. Az alsósajói Manó-tárnát villamo­sították. A dolgozókat különleges ko­csikon fogják minél közelebb szállí­tani munkahelyükhöz ahová eddig gya­log jártak. Gépesítették a vasércszál­lítást is a pörkölő kemencékhez. A gépesítésnél gondoskodtak a kifejtett érc osztályozásáról is a minőség ja­vítása céljából. Ezen intézkedés kie­gészítésképpen mérlegelik a pörkölő­kemencékbe való adagolás gépesítését is. Előkészítik a vashegyi üzem Rákos­bányáját, amely hosszabb időn keresz­tül víz alatt állt. A gépházat már épí­tik és előkészítik a Szovjetunióból ér­kezett felvonó szerelését. AZ UTÓBBI IDŐBEN a nehezebb munkahelyeken üzembe helyeztek né­hány forgó kocsi-ürítőt, ami nemcsak a dolgozók nehéz munkájának kikü­szöbölését jelenti, hanem azt is, hogy a csillék karbantartasánál megtakarí­tást értünk el. A csillék ugyanis a ké­zi kezelés által gyorsan tönkremen­nek. A kisebb forgalmú munkahelye­ken a kézi ürítést sűrített levegővel való üritesre változtatjuk. A gépesítéssel kapcsolatban gondos­kodunk a dolgozók egészségének vé­delméről és a munkakörnyezet javítá­sáról is. Például a vállon való fúrás ma már ritka, mivel bevezettük az előnyös sűrített levegővel szabályozott fúrótámaszokat. Az ismert szilikoza nevű betegség, vagyis a tüdőnek a finom ércporral való belepése ellen vízöblítéses kemény fémötvözetekből készült fúrófejekkel való fúrást ve­zettünk be. Egyes szakaszokon már 70 százalékban dolgozunk a fenti mód­szerrel. A vízvezeték folyamatos be­vezetésével és a szükséges intézkedé­sek végrehajtásával a vízöblítéses fú­rást az összes munkahelyeken beve­zetjük. Rendkívüli esetekben, ahol nincs meg az elegendő víz szolgál­tatásának lehetősége, respirátort hasz­nálunk. EZEK \Z INTÉZKEDÉSEK volnának technikai kollektívánk munkájának po­zitív eredményei. Szükséges azonban, hogy beismerjük hiányosságainkat, vagyis a nem teljesített feladatokat is. Az egyik legnagyobb üzemünkben mind ez ideig nem helyezték üzembe az anyag kirakásának gépesítésére szol­gáló darut, annak ellenére, hogy már csaknem kész. Nem szerelték fel to­vábbá a tömedókelőhely zúzóját a szállító részéről felmerült nehézségek miatt, nem kezdték meg a kifejtett érckő szállításának kiépítését a csu­csomi előkészítőbe. Nem gépesítették még az István és a Szadlovszky bá­nyák folyósóinak összekapcsolását és még nem oldották meg a rozsnyói és a csucsomi üzemek szennyvizének gé­pesített tisztítását sem. Ebből az áttekintésből kitűnik, hogy a Gömöri Vasércbányák üzemeinek gépesítésében jelentős lépést tettünk előre és hogy jó! ismerjük a hiányos­ságokat. Technikusaink éppúgy mint eddig, a jövőben is fokozatosan es tervszerűleg fogják ezeket kiküszöböl­ni. Kalabic Ctibor mérnök, Rozsnyó. Teljesíti-e a tervet a fiatalok szénfala? A handlovai Nagy-bánya negyedik fejtőrészlegének 630-as alsó szénfa­án fiatalok dolgoznak. Vezetőjük Ra­dovic elővájár. A színfal dolgozói ver­senyeznek a más >i fejtőrészleg 221­e.'i szénfalána'.; dolgozóival. A fiatalok kollektívája annak el­lenére, hogy a múl: hónapban 35 szá­zalékkal túlteljesítette a fejtési ter­vet, s az egyes csoportok gyakran 200 százalékot is elértek a napi terv tel­jesítésében, most elmaradnak. Le­mondtak talán a Csicsay csoport tag­jai álmukról, hogy mind az öten 150­es Jawa CZ motorkerékpárt vesznek? Vagy másutt van a hiba? — Csicsayék gyakran a szállítóbe­rendezésnek azon az oldalán kezdik meg a munkát, ahová csak az egyik fúrógép kábelje ér el. A másik fúró­gép ilyenkor nincs kihasználva — mondja Lieszkovszky Imre, a cso­port egyik kiváló dolgozója. Ezen könnyű lenne segíteni. Két lehetőség van. Az egyik: még egy fúrógépet üzembe helyezni, hogy ne kelljen egy­másra várni a fúrásnál, vagy ami még egyszerűbb és gazdaságosabb: a meg­lévő kábeljét meghosszabbítani. Kis probléma, úgye? De sok szenet je­lent — mondja a bányász. Ez azonban nem az egyetlen hiba. A ciklusokat is teljesíteni akarják a fiatalok. Elsején teljesítették is. Min­denki ott volt, a munkakedv sem A íáradozás sikerrel járt Az utóbbi hónapokban, hetekben | többször olvastunk kisebb-nagyobb hi­i reket újságjaink hasábjain a kékkői • szénbányák Bukovec üzemének kima­? gasló eredményeiről. Ha közelebbről | megnézzük, a sikereket jelző magas £ százalékok mögött egyszerű, figyelmes j és fegyelmezett idősebb, tapasztalt és * fiatal, kevesebb gyakorlattal, de erős akarattal bíró bányászokat találunk. Az a sokszáz tonna szén, amit terven felül adtak hazánknak, nem pottyant az égből, meg kellett érte dolgozni. Először együttműködésre nevelni, ter­vezni, ácsolni, fúrni, robbantani, végül a lapátot is úgy megmeríteni, hogy minél gyorsabban, minél több szén kerüljön a szállítószalagra és aztán « felszínre. Minden nehézséget leküzdve, derekasan megállták a helyüket a nagy erőfeszítést igénylő kézi fejtésben a több mint 100 méter hosszú szénfalon, mert szeretik hivatásukat. A fizikai műszaki dolgozók egymást segítő munkájának eredménye, hogy már nem kell a szenet lapátolni. Ked­den reggel üzembe helyezték a válla­lat mechanikus műhelyében megjaví­tott szénkombájnt. Öröm sugárzik a bányászok arcáról, már nem kell a kamrákban kézzel fejteni, nem kell erőt kifejteni. A technikusok, akik ugyanolyan feketék a szénportól, és akiket ugyanolyan kemény fából farag­tak, mint a többi bányászt, örömmei beszélnek a kombájn képességeiről, előnyeiről. A kombájn minden műszak­ban négy embert szabadít fel más fontos munkára. Nem kell robbanó­anyag, mert a gép vágja, omlasztja a szenet. Csökkentik az önköltséget és a munka nehezét a kombájn végzi el. A bányászok segítőtársuknak tekintik a gépet. Hát, Kvasna és Kovacik segéd­kombájnosok vigyáznak a gépre, mint a szemük fényére. Lelkiismeretes, gon­dos kezeléssel meghosszabítják a kombájn üzemképességét. (e. e.) hiányzott, s az eredmény sem maradt el. Szeptember elsejét az első ciklus teljesítésével fogadták. Az üzemveze­tő el is határozta, hogy ezt az ered­ményt meg kell tartani, s ezért a leg­jobb lesz, ha nem változtat a be­osztáson. Ennek ellenére vagy öten elmentek szabadságra, még pedig olya­nok, akik már be voltak osztva a fal­ra. A bányásznap a müszakmulasztók közömbössége ellenére rohamosan kö­zeledett. A 630-as szénfal dolgozói pedig nem akarják ezt az ünnepet el­maradással fogadni. Hiszen nemcsak százalékokról var: itt szó. szó van a két fi^fcl bányász, Lieszkovszky és Dózsa motorkerékpárjáról is. Meg az­tán a 221-es sem maradhat örökké az első, no meg nem kevesebbről van szó, mint a legtöbb szenet adó negye­dik fejtőrészleg tervteljesítésérol, csillagának kigyulladásáról. Mert hiába teljesíti Tatalak elvtárs 630—29-es kettős szénfala már néhány napja egyenletesen a tervet, ha az alsó szén­fal elmarad. A bánya vezetősége látta ezt. Be­zak elvtárs intézkedett: Az aisó falra réselőgépet helyezni! A gép először nyolcadikán indul.' Ebben van a fiatalok minden bizal­ma. Tudják, hogy ennek a gépnek munkája segít elérni céljukat, de vi­gyázzunk! A réselőgép talán magától megy majd? Nemcsak karbantartani kell azt, nemcsak a széles bedöntet­len részek miatt a réselőgépet fenye­gető nyomást kell elhárítani. Minden műszak, minden munkahely dolgozójá­nak a 630-as alsó szénfalon magáévá kell tenni a ciklusok teljesítésének ügyét. Ez lesz a réselőgép legfonto­sabb fogaskereke. Azt kell elérni a fiataloknak, hogy a jó munka ellenére ne legyen elmaradás, csak azért, mert valakiknek, például Bartalos, Bruner, vagy Potiszk bányászoknak és Német­nek, aki öt műszakot mulasztott iga­zolatlanul ebben a hónapban — eszébe jut nem bejönni a műszakra és. ezzel veszélyeztetni a sikert. Necsak a fő­aknász, az elővájár parancsa bírja rá erre a fiatalokat. Itt vannak barátaik, a CSISZ-tagok, munkatársaik, akiknek nem közömbös, milyen százalékot mu­tat a versenytábla és a fizetési kimu­tatás. Az ő feladatuk okos szóval meggyőzni a mulasztókat, hogy ne rontsák mindnyájunk ügyét közöm­bös, hanyag viselkedésükkel, mert nemcsak az ő személyes ügyük ez, hanem mindnyájunké. V. G. c/i i&aeiaLilta muuhaoeriettg nagy evetje A Kékkői Szénbányákban a bányász­nap tiszteletére a munkahelyek, mun­kaszakaszok és egyének között szo­cialista kötelezettségvállalási mozga­lom indult. Dolgozóink ezzel kifeje­zésre juttatták § azt az elhatározásukat, hogy tovább akarják fokozni a mun­katermelékenységet és ezáltal emelni éle tszín vonalukat. Minden munkahelyen szép sikerek­kel üdvözlik a bányásznapot és ami a legfontosabb, mindenütt egyenletesen teljesítik a tervet. Meggyőzően bizo­nyítja ezt a szocialista munkaverseny kiértékeléséről szóló jelentés július és augusztus hónapokban. A bányászok nagy ünnepe előkészí­tésének utolsó időszakában minden munkaszakasz jelentette kötele zettségvállalása tel jesítését. A Bukovec-bánya 231-es számú szén­falán dolgozó kollektíva határidő előtt teljesítette vállalását és így új köte­lezettséget vállalhatott, mely szerint terven felül további 1000 tonna sze­net fejt. Ugyanilyen szép eredménye­ket értek el a Slatinka-bánya dolgo­zói is. Molnár, Kapinay elvtársak és a többiek. Üj kollektívák fejlödnek, mint' pl. a 212-es számú munkaszaka­szokon dolgozó csoport, amely az ed­digi rekordteljesítményt 18,6 méterrel túlszárnyalta. A Dolina-bánya bányá­szai sem maradtak le. Ők is rendsze­resen és egyenletesen túlteljesítik a folyosók feltárási tervét. Nem volt ez így az év elején. Ak­kor még számos kötelezettségvállalás teljesítetlen maradt. És ennek követ­kezménye, hogy az év elejétől a fej­tési tervet nem teljesítjük. Ennek okai az egyes munkaszakaszok nem kielégítő felkészültsége és a rosszal szervezett szocialista munkaverseny volt. Számos kötelezettségvállalás csak papíron maradt. Az ilyen vállalások csökkentették a szocialista munkaver­seny jelentőségét. Ha a Háj-bányá­ban és a Slatinka-bányában az ösz­szes bányászok következetesen telje­sítették volna az év elején tett köte­lezettségvállalásokat, akkor a fejtési tervet teljesítették volna és most már terven felül termelhettük volna a sze­net a téli időszakra. De nemcsak arról van szó, hogy a kötelezettségvállalások teljesítve le­gyenek. A bányásznap igazi megün­neplése nemcsak a saját kötelezett­ségvállalások teljesítése, hanem az, hogy ennek az ünnepnek tiszteletére kiszélesítsük és elmélyítsük a mun­kaversenyt, úgy. hogy az tartósan az egyenletes tervteljesítés eszközévé váljék — naponta, havonta és éven­te a legjobb eredmények eléréséért kell versenyezni, úgy, hogy hónapról hónapra emelkedjék a fejtés, a tel­jesítmény és a munkatermelékeny­ség. A kollektívák és egyének között fo­lyó munkaversenyben lehet legjobban érvényesíteni azt az elvet, hogy se­gíteni kell a gyöngébbet és ki kell használni az élenjárók tapasztalatait. A munkaverseny sikerének feltételeit minden munkahelyen meg kell terem­teni. A mi esetünkben az üzemen belüli munkaverseny kezdetben nagyon las­san indult. Ez azért volt, mivel nem minden technikus és funkcionárius ér­tette meg a szocialista munkaverseny jelentőségét. Voltak olyan esetek, hogy a technikusok gépiesen valósították meg a kötelezettségvállalások megkö­tését és gépiesen kezelték azok kiér­tékelését. Olyan eset is előfordult, hogy a kötelezettségvállalást megkö­tötték és ezzel befejeződött minden további érdeklődés a vállalás iránt. Ezeket a hiányosságokat az okozta, hogy sem az üzem vezetősége, sem az üzemi pártbizottság nem fordított kellő figyelmet a kötelezettségválla­lásokra és a szocialista munkaver­senyre. A szocialista munkaversenyt kötelezettségvállalási kampánynak te­kintették. Ez sajnos, elég sokáig tar­tott nálunk és a szocialista munka­verseny megszervezésének és irányí­tásának elfogadott módja volt. Néha előfordult az is, hogy a kötelezettség­vállalások nem irányultak az üzem fő feladataira, aminek megoldására kellene a dolgozók figyelmét összpon­tosítani. Néhányszor előfordult, hogy az egyes kollektívák kötelezettségvál­lalásainak teljesítését nem biztosítot­ták a technikusok vállalásai. Fontos feladatunk, hogy meggyőz­zük a dolgozókat, a szocialista mun­kaverseny nagy jelentőségéről, a terv­teljesítés sikere és a munkatermelé­kenység fokozása érdekében. Szervez­ni és irányítani a szocialista munka­versenyt azt jelenti, hogy gondot kell fordítani arra, hogy a munkaverseny a fő feladatokra, elsősorban a terv tel­jesítésére legyen irányítva. A kötelezettségvállalás megkötésével csak kezdődik a munka. Feladatun­kat csak akkor teljesítjük, ha a funk­cionáriusok és technikusok minden munkahelyen agitálni fognak, meggyő­ző munkát folytatnak, állandó kapcso­latban lesznek a dolgozókkal, a mun­kahelyeken segítségére sietnek a le­maradóknak és átadják az élenjáró munkahelyek jó tapasztalatait. Ezért ez a feladat a technikusok és funk­cionáriusok összes kötelezettsége kö­zül az első helyet foglalja el. Külö­nösen fontos ez a mostani időszak­ban, arpikor üzemünk és a Lehota­üzem között szocialista munkaverseny indult, amelynek célja, hogy mindkét üzem­ben elősegítse a' terv teljesítését. Ebben a munkában nagy szerep jut üzemi pártbizottságunknak is. A szo­cialista munkaverseny megszervezésé­ben a párttagoknak az élen kell jár­ni, minden feladatot és problémát, minden munkahelyet és minden dolgo­zót ismerniök kell. Nem szabad előfordulnia annak, hogy a versenybe csak a dolgozók' egy része kapcsolódik be a terme­lékeny részlegeken, a többi dolgozók pedig kimaradnak belőle. És éppen ebben van a pártnak a feladata, hogy törődjenek minden alkalmazottal és meggyőzzék a szocialista munkaver­seny fontosságáról. Véget kell vetni az olyan gyakor­latnak, hogy a versenyt csak formá­lisan értékelik ki, ahogy ez eddig történt. Azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Bukovec-bányában folyo műszakok közötti versenyben szerez­tünk, minden munkaszakaszra ki ke'l terjeszteni és alkalmazni. Szükséges, továbbfejleszteni és szilárdítani a technikusok versenyét, úgy, hogy ki legyen küszöbölve a kampányszerü­ség. hogy a verseny a feladatok biz­tosításának és az egyenletes terv­teljesítésnek tartós módszerévé vál­jék. Ehhez szükséges, hogy a tech­nikusok a funkcionáriusok segítségé­vel rendszeresen kiértékeljék a ver­senyt, hogy megismerjék a munka­helyek minden problémáját, hogy a hiányosságokat műidig idejében kikü­szöböljék. Műiden munkahelyen, minden ver­senyző kollektíva és egyén számára biztosítani kell a versen yfeltételeket. Minden versenyzőnek előre ismernie kell feladatát, hogy kezdeményezését ne fékezzék hiányosságok. Minél több munkahely, minél több kollektíva és egyén kapcsolódik be a versenybe, annál szebbek a terv­teljesítés eredményei. Ez teljes mér­tékben bebizonyosodott a múlt hó­napban. . Augusztusban terven felül 2611 tonna szenet fejtettünk. Ez a jó szocialista munkaverseny eredménye, a jó kollektívák érdeme, amelyek min­dent megtettek, hogy a lemaradás fokozatosan csökkenjen. Legjobb dol­gozóink érdeme ez, akiket a bányász­napon érdemrendekkel, kitüntetésekkel jutalmaznak meg. Bányászaink, mér­nökeink és technikusaink érdeme ez, akik hozzájárultak az egyenletes terv­teljesítéshez. A elért sikerek mellett még egész sor hiányossággal küzdünk, amelye­ket gyors ütemben ki kell küszöböl­ni. Ezek közé tartozik főleg a gépi berendezésekben előforduló üzemza­var, a nagymértékű munkából való elmaradás és a gyenge munkafegye­lem. Nincs szándékunkban tovább tűr­ni ezeket a hiányosságokat. Kemény kézzel küszöböljük ki őket és kipellen­gérezzük a hanyagság, figyelmetlen­ség és a munka fegyelem megsérté­sének minden megnyilvánulását. Bízunk abban, hogy mérnökeink, technikusaink, a párt és szakszerve­zeti funkcionáriusok a bányászok szo­cialista munkaversenyének élére álla­nak és a fejtési tervet felszabadítá­sunk jubileumi évében nemcsak telje­sítjük, hanem túl is szárnyaljuk. Ján Zemanek, a Kékkői Szénbányák igaz­gatója.

Next

/
Thumbnails
Contents