Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-10 / 218. szám, szombat

4 UJS20 / 1955. szeptember 10. MOSZKVAI ÚTIJEGYZET ! <VbdtWL SWejp CL (Víg, pmífáji Tíz év szemlébe Augusztus végén Moszkvában olyan hőség volt, amit az esős, borús napok után senki sem várt volna. A sziklapart közé szorított folyó kellemes, hüs levegőt árasztott, úgyhogy nem volt csoda, hogy a moszkvaiak a folyó partján sétáltak a legszívesebben. Azonban a városban sokkal több olyan hely van, ahol nincs folyó. Ott a moszkvaiak másképp keresnek üdülést A városban úgyszólván minden utcasarkon jégbehütött gyümölcsszörpöt árusító kis kocsik láthatók, amelyeket állandóan a szomjuhozók tömege vesz körül. Úgyszólván szabály az, hogy éppen ezeknél a kis moszvodtovg kocsik mellett vannak a város különféle kulturális és sporteseményeire beléptijegyeket árusító bódék. Az egyik ilyen bódénál, amely tulajdonképpen egy asztalból, székből és az asztal körül felaggatott felragaszokból áll, — megálltam egy pillanatra Két ember állott előttem. Egy férfi és egy nő. Lassan iszogatták a hideg gyümölcsszörpöt és az egyik plakátra mutattak. — Nézd csak, Vagyim, csehszlovákok vannak Moszkvában. — Kiállítás? Ez érdekes lehet, holnap elmegyünk és megnézzük. — Nem tudom, hogy a moszkvaiak hányszor álltak meg még a falragaszok és az utcai jegyárusítóhelyek előtt — az első* két nap azonban „A népi demokratikus Csehszlovákia tíz éve" kiállítást 30 ezer látogató tekintette meg. Ha a kiállításra az ember a város középpontjából — a Szverdlov térről, a Metropol száliódától, vagy a Nagy Színháztól akar menni, több utat is választhat. Mehet a gyors Pobjeda, vagy Zima taxival, kék trolejbusszal, vagy pedig a földalatti Metróval, amely kétperces időközökben közlekedik. Érthető, hogy a nem moszkvaiakat csábítja a földalatti Metró. így én is a Maxim Gorkijról elnevezett Kultúra és pihenés parkba, ahol a kiállítás látható. Metróval utaztam. Két állomás, az egyik gyönyörűbb, mint a másik és máris végcélunkhoz érkeztünk. A Kultúra és pihenés parkjáig még egy kis darabon gyalog kell tpenni. Pompás az óriási Krimi lánchíd, megkapó Moszkva panorámája, a felhőkarcolók, a széles lépcsők, amelyeken a parton lemegyünk és máris a park kapuja előtt állunk, amelyet Maxim Gorkijnak, a nagy forradalmi írónak virágokkal övezett óriási arcképe díszít. Az embert örömteli érzés tölti el, még mielőtt belépne a parkba. Több hangszóró közvetít vidám dalokat, ünnepi ruhába öltözött emberek fegyelmezetten állnak sorban a kiállítás pénztára előtt. Nem messze a bejárattól a Moszkva folyó sima tükrén fából készült • folyamvendég'ő himbálódzikNéhány lépés után zászlóktól övezett kis útra bukkanunk, amely csehszlovák és szovjet lobogókkal díszített fehér oszlopsorhoz vezet, amely tu'ajdonképpen az egész kiállítást megnyitja. Már nem is tudom, hogy mi ragadta még először a figyelmemet. Igaz ugyan, hogy a pavilonok berendezése, a kiállítási anyagok, amelyek oly bizalmasan közel állanak hozzánk és ismertek számunkra, a kiállítás dolgozóinak cseh és szlovák beszéde, mindjárt oly erővel ragad meg bennünket, hogy az a benyomásunk, mintha egy .kis Csehszlovákiába" érkeznénk. Ily pontosan fejezte ki benyomását a csehszlovák nép régi barátja, az ismert szovjet író, Borisz Polevoj. Valóban „kis Csehszlovákia" ez. Harminckét hektár területen 220 munkásunk néhány építész segítségével nem egészen egy hónap alatt 5 kiállítási pavilont épített fel és több szabadtéri kiállítási területet rendezett, ahol 200 gépet mutatnak be. Ezek a gépek 120 vagonban érkeztek, 160 cseh és szlovák üzemből. És ebbe még nincs beleszámítva a sok könnyű- és élelmiszeripari kiállítási anyag, valamint a kultúra-pavilon anyaga. Több mint negyedmillió látogató tekintette meg már eddig a kiállítás pavilonjait. Sokan délelőtt 11 órától — ítmikor a kiállítás megnyílik, este 10 óráig itt tartózkodnak. Nem csoda, • hisz annyi látni való van itt, hogy egy nap nem is elég. A legnagyobb figyelmet az ipar és mezőgazdaság központi pavilonja kelti, ámely a csehszlovák gépipar magas színvonaláról tanúskodik. Bemutatnak itt nehéz szerszám- j gépeket, fúrógépeket, esztergapadokat ; és más gépek és szerszámok százait, i Jogos csodálatot kelt e pavilonban a : csónaknélküli lökhajtásos szövőgép, : Svaty elvtárs müve. Erről a szövőszék- j ről a szovjet szakértők kijelentik, ] hogy az utóbbi idők egyik legnagyobb i találmánya. i Bámulatba ejtett, hogy mily nyil- : vánvaló érdeklődéssel tekintik meg a : moszkvaiak a kiállított termékeket. • Órákon keresztül járkálnak a pavilo- i nokban és a kiállítást magyarázó in- i formátoroknak a legkülönfélébb szak- i kérdéseket teszik fel. A moszkvaiak ugyanilyen érdeklő- j dést tanúsítanak a könnyűipari pa- ] vilon iránt. A Skoda 1200, a Skoda 440 i automobilok, a Jawa motorkerékpárok, : ruhaanyagok, öltönyök, csecseoecsék, : üvegáruk, cipők, szűcskészítmények, j kézitáskák, bútor, hangszerek és : más készítmények százai hirdetik: munkásaink nagy művészetét és mun- ; kájának kultúráját. Külön pavilonban van kiállítva egy: tárna modellja, amelyben bányászati: gépek és berendezések kerülnek be-: mutatásra. Egy másik pavilonban a jj zenés színház van elhelyezve, ahol új ; rövidfilmjeinket mutatják be és a prá- : gai Zenés színház példája nyomán kü- : lönféle zenei előadásokat tartanak. : Ugyanebben a pavilonban látható egy : üzemi klub típusa, amely iránt va- ; lóban nagy érdeklődést tanúsítanak a ~ moszkvaiak. A kultúra pavilonja népünknek az ; utolso tíz év aiatt megtett sikeres kul- E turális 'és művészeti útját mutatja b<* s Tájékoztatta a látogalókat Csehszlova- i kia népeinek gazdag kultúrájáról — a E tudományról, irodalomról, művészetrői, E színházról filmről, rádióról és sport- E ről. E A moszkvaiakat lelkesedéssel tölti E el ez a kiállítás. És lelkesedésüket, E bámulatukat oly szívből jövően és lep- E lezetlenül mutatják meg, amilyen szí- E vélyesek és nyíltak ők maguk is. E Benyomásaikat majdnem kivétel nél- = kül beírják a pavilonok emlékkönyvei- ~ be. Életemben először ezen a kiállí- E táson láttam, hogy hosszú sorok áll- E nak az emlékkönyvek előtt. A moszk- E vaiak sokáig képesek várni, hogy leg- = alább néhány szóval kifejezzék azt, = amit éreznek. ^ — Mindenütt érezhető a magastokú E kultúra, a munkához való legjobb vi- = szony. A kiállítás nagyszerű! — írta E Oszipov munkás. E A kiállításon van még egy pavilon, ss amely épp oly érdeklődésnek örvend, = mint a többiek. Sőt talán még hosz- E szabb sorok állanak előtte, a moszk- E vaiak türelmesen várják, hogy bei'jp- E hessenek, a csehszlovák vendégiöbe, = amely hideg cseh ételekkel ős plzeni = sörrel vendégli meg a látogatókat. És E ezekben a forró napokban a moszk- E vaiaknak bizony nagyon jól esik a E pompás hideg sör. A pincérek napon- E ta több 50 hektóliteres hordónyit osz- E tanak szét. = Napról napra növekszik a moszk- E vaiak érdeklődése a kiállítás iránt, E napról napra több és több látogató ér- E kezik a Kultúra és pihenés parkjába. E Az egyik nap találkoztam a kiállítá- E son Borisz Polevoj Íróval. Hosszan sétáltunk a pavilonokban, Borisz Nyiko- E lajevics mindent megtekintett, ami E neki, Csehszlovákia jó ismerőjének E még ismeretlen volt. Amikor elbú- E csúztunk egymástól, azt mondotta: = „Már sok külföldi kiállítást láttam és = különösen kellemes számomra, hogy E éppen az önök kiállításán nemcsak E technikai sikereket lehet látni, hanem E elsősorban az emberek munkájának E komolyságát is. Látni, hogy a munka = közel áll a munkások és technikusok E szívéhez. A szovjet emberek sok területen E úttörőmunkát végeznek. Nagy sikere- E ket értek már el. Annál is inkább ér- = tékelni tudják az ember iránti sze- = retetet, az emberek jó viszonyát a E munkához és azt a rendkívüli művé- E szetet, amelyet oly pompás módon E bemutatnak a kiállításon. -Éppen ezek z a tulajdonságok jellemzik a legjobban = az új Csehszlovákiát. Köszönjük az S önök kiállítását." E Higgyjék el, hogy ezek a szavak E örömmel és büszkeséggel töltötték el E valamennyi emberünk szívét otthon, = akik ily hatalmas műveket alkotnak Sj országunk dicsőségére és népének bol- E dogságára. E Moszkva, szeptember. Jirí Stano. ~ : Aratási ünnepélyt ülnek a vágsely: lyei szövetkezet tagjai. : Már korán reggel elözönlik az utcáikat'az emberek, öreg bajszos paraszz tok, asszonyok, fiatal lányok, serdülő • legénykék és gyerekek tolonganak a : járdákon. Azután jönnek a járás min• den falujából a szövetkezeti és az E egyénileg dolgozó parasztdk. Szóra: kozásra, vásárlásra, meg mulatozás: ra szánták ezt a napot, hiszen va: sárnap van. Megérdemlik, hogy mu: lassanak egy keveset, hiszen egész ; éven át szorgalmasan dolgoztak. \ Aki kimegy a Vág partjára, elcso• dálkozik a látványtól, amely ott fo: gadja. Zsong az élet, méhkashoz ha• sonlit a fák alatti térség. Emberek, : asszonyok tolonganak a felállított sát• rak körül, s kíváncsian nyújtogatják : nyakukat, hogy lássanak valamit, A • kiszolgálók alig győzik adni az árut, i egyszerre tízen is nyújtják a pénzt. \ Fogy a portéka minden sátorból. Ami • szemnek szájnak kedves, mindent i megkaphat itt az ember. Az egyik : helyen szép női selyemruhák, a másik i sátorban férfiöltönyök és lábbeliek ; csalogatják a vevőket. Bő választék: ban akad mindenféle árú. Ismét másutt tömött cukorkás asztalok és gyerekjátékok vonzzák az apróságokat, s azokon túl a frissítők és lacikonyhák egész sora húzódik. A farkasdi szövetkezeti sátor alatt Iván Dániel bácsi kínálja a félliteresüveg nagyságú zöldpaprikát és a nagy kendermagod tyúkokat. Fogy az áru, van pénz az embereknél és nem drága, amit kínálnak. Csak 3 korona a paprika kilója, s a kilósaknál nagyobb csirkék 20—25 koronáért kelnek el. Azt sem tudja az ember, merre, hova nézzen. Csalogató pecsenyeillat csapja meg az ember orrát az egyik sátor felől. A királyfaiak pecsenyét, kolbászt sütnek nagy lábasokban a vendégseregnek, öt koronáért mérnek egy-egy 15 dkg-os adagot zöldpaprikával, paradicsommal és maguk sütötte fehér kenyérrel. Az elnök, Kaszás József áll a pult mögött, vasalt fehér kötényben szolgálja ki az embereket. Minden asztal roskadásig van megrakva az Ínyenc falatokkal, s a fák árnyékában is rögtöniötten készített asztalokról fogyasztják a mindenféle jót, s nyakalják az édes sárgaszínű nedűt, a kedvderítő kadarkát. Üres üvegek szerte széjjel. Az emberek jól érzik magukat, gyönyörködhetnek mindenben, kinek mi tetszik. Fent az emelvényen szól a cigányzenekar, éppen a negyedi pionírok szórakoztatják a közönséget. Népi táncokkal lépnek fel, majd énekelnek. Azután a zsigárdiák következnek magr/ar táncokkal. Csak az egyik hosszú asztal mellől nem figyelnék a kultúrműsorra. A sorba állított borosüvegekben gyönyörködnek, s rózsaszínbén látják a világot. Öreg, vágsellyei parasztok mulatoznak a szövetkezeti tagokkal együtt. A S0 esztendős, rőt bajszú Hucskó János viszi a szót. Két kamasz fia is vele mulat. Cigány húzza a fülükbe, s felcsendül egy-egy szép hallgató. És a kép színesedik, változik. A csobogó Vág folyóban, amely mellettünk hömpölyög, száz, meg száz ember lubickol. A fák lombjai alatt serdülő lánykák sétálnak, kart karbaöltve. Szerető anyák figyelik őket, s fenyítőleg intenek az utánuk sompolygó legénykék felé. Délután négy óra tájban végződnek a kultúrszámok, s megjelennek a zenészek: a vágsellyei tűzoltó zenekar. Rövidesen rázendít. Keringők, tangók, magyar és szlovák csárdások váltakozva csapnak fel a hangszerekből, s a párok vígan ropják a táncot. A fiatalok jókedve átragad az idősebbekre is. Olyanok is táncra kapnak, akik már az ezüstlakodalmukat is megülték. Este a szemerkélő eső sem riasztja szét a táncolókat. A zene szól tovább, s lágy dallam száll a félhomályban. A körülöttünk elterülő erdők ezerszeresen adják vissza a hangot. És a Vág morajlása belezúg az éji vendégek mulatozásába. Halász Ambrus. A szepsi szövetkezet tagjai űj sikerekkel ünneplik az aratás befejezését • Talán még sohasem ült annyi ember • egy asztal mellett Szepsiben, mint | szombaton délután. Jelen volt Gazov: sky elvtárs, Szlovákia Kommunista | Pártja járási bizottságának vezető tit: kára, Dávid elvtárs, a járási nemzeti | bizottság elnöke, a tömegszervezetek : képviselői, a szövetkezeti tagok és | azoknak az üzemeknek alkalmazottai, : akik hozzájárultak ahhoz, hogy az ara| tási munkákat a szövetkezet rekord: idő alatt elvégezhette. Az ünnepségeken • részt vettek Koksala tiszt egységének : tagjai is, akik szorgalmas munkájukkal : elősegítették, hogy a szepsi szövetke\ zet a járásban elsőnek fejezte be az | aratást. Vozár elvtárs, a szövetkezet I elnöke kijelentette, hogy kombájnok : segítségével az aratást és cséplést elsőnek végezték el a járásban, és ami a legfontosabb, 14 vagon gabonát adtak az államnak a beadási terv több mint 100 százalékos teljesítésén felül. A nagyszerű sikereket elsősorban annak köszönhetik, hogy a szövetkezet vezetősége és a helyi nemzeti bizottság mellett működő aratási bizottság Juraj Pozmannak, a helyi- nemzeti bizottság elnökének és a segítségükre érkezett katonai alakulat parancsnokának vezetésével jól megszervezte a munkát. Minden este összeültek, hogy értékeljék az elmúlt nap eredményeit és konkrét tervet dolgoztak ki a következő napra. A munkaszervezés ezen formája hozzájárult ahhoz, hogy az összes gépeket, autókat, fogatokat és embereket teljes mértékben bekapcsolták a termés betakarításáért folytatott küzdelembe. Minden órát kihasználtak és az eredmény az lett, hogy az aratást rekordidő alatt elvégezték. így a szemveszteséget minimumra csökkentették. Az aratás és cséplés befejezése után a tagok elhatározták, hogy még 10 mázsa sörárpát adnak terven felül. Olyan eredmények ezek, amilyeneket ettől a szövetkezettől egy évvel ezelőtt még senki sem várt, mivel a járás leggyengébb szövetkezetei közé tartozott. Most a szövetkezet új emberek vezetésével, amilyen például Vozár Gyula és más lelkiismeretes szövetkezeti tagok, egyik sikert a másik után aratja. Jó kollektíva fejlődik itt, mely még nagyobb sikerek elérésére is képes. Ezt a gazdasági eredmények is bizonyítják. Minden ledolgozott munkaegység után 8 korona előleget kapnak a tagok, és pótjutalmazásra is számítanak. Ezenkívül az aratás befejezése után megkezdték a természetbeni juttatások kiosztását is, mégpedig 3,5 kg gabonát adtak minden munkaegység után. így Pásztor István szövetkezeti tag a félév alatti munkaegységekért több mint 26 mázsa gabonát kapott. Képes Mihály és Levkovics János is megelégedett a szövetkezetben. Nem bánták meg, hogy az iparból hazatértek. Az aratási munkák meggyorsításában hathatósan segítettek a védnökségi üzemek is, mint például átjárási katonai parancsnokság, a járási népbíróság, a pósta, amelyek rendszeresen brigádmunkásokat küldtek a földekre. Az aratás folyamán munkájukkal kitűntek az egyes szövetkezeti tagok is, mint például Zupko és Lüke csoportvezetők, akik naponta több mint két műszakot dolgoztak. A szövetkezetnek legnagyobb segítséget Koksala tiszt katonái nyújtottak, akik a legnehezebb munkaszakaszokra voltak beosztva. Ennek a katonai alakulatnak tagjai bebizonyították, hogy alaposan felkészültek azokra a feladatokra is, amelyek a gazdasági építéssel függnek össze. Számukra nem volt meghatározott munkaidő, ha kellett, naponta 16 őrát is dolgoztak. így augusztus 18-án például még este 11 órakor is csépeltek. Munkaeredményeik rendkívüliek voltak és minden szövetkezeti tagot megelégedéssel töltöttek el. A nagyszerű sikereket azzal érték el, hogy három munkacsoport egymás között versenyzett. Kurta szakaszvezető munkacsoportja lett a győztes, amikor 10—11 óra alatt 195 mázsa gabonát csépelt ki, ami nemcsak ebben a szövetkezetben, hanem az egész kerületben rekordteljesítmény volt. A sikerek eléréséhez hozzájárult Harsányi cséplögépkezelő szorgalma is. A cséplőgép példás karbantartásával biztosította a gép akadálytalan menetét két műszakban. Az aratási munkákba bekapcsolódtak az állattenyésztési dolgozók is, akik az aratás alatt naponta több mint 18 órát dolgoztak. Az aratóünnepségen valamennyien megelégedetten ürítették poharukat a becsületesen elvégzett munka örömére. A közös mulatságon a katonai alakulat zenekara játszott és kultúrműsorral is gazdagabbá tette a vigadalmat. Mindenki jól érezte magát. A közös munka, a közös sikerek és közös mulatság után mindenki lélekben felfrissülve, jókedvűen tért haza Megígérték, hogy jövőre még szebb eredményeket érnek el. Ladislav Fedorják, va Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozója Gazdag dohánytermést takarítanak be Matajs elvtárs, a szenei EFSZ dohánykertésze csoportja élén naponta büszkeséggel eltelve megy a 16 hektárnyi dohányföldekre. És az, aki látja a szép dohányt, nem csodálkozik azon, hogy büszkék rá a szövetkezeti tagok. — A dohányra kezdettől fogva nagy gondot fordítottunk, mivel már tavaly meggyőződtünk róla, hogy a jó munkáért gazdagon fizet a dohány — mondja Matajs elvtárs. És igaza van. Tavaly 14,78 mázsa dohányt takarítottak be hektáronként. Dohányból 150 000 korona tiszta jövedelmük volt. Az idén még jobb eredményt akarnak elérni. De azt is tudják, az eredmények nem valósulnak meg önmaguktól. A szenciek már a múlt év őszén gondosan elvégezték a mélyszántást. A Stráznicei Növénynemesítő Állomástól jó minőségű dohánymagot kaptak. A melegágyakban egészséges, erős palántákat neveltek. A dohányültetést júniusban befejezték. Tíz nap múlva elöször kapálták és pótolták a hiányokat. A dohánynyal beültetett területet háromszor kapálták és kétszer sarabolták. A jól előkészített és gazdagon trágyázott földben olyan magasra nőtt a dohány, hogy a dohánytermesztő csoport tagjai alig látszottak ki belőle. Most már javában folyik a dohánylevelek törése és szárítása. Az idén már háromszor szállítottak dohányt a beváltóba. Eddig csupán az alsó leveleket szárították, amelyek nem a legjobb minőségűek, de így is több mint 40 000 koronát kaptak, tehát átlagosan 8,15 koronát kilogrammonként. — A következő szállítások már jobbak lesznek — ígéri Matajs elvtárs és kijelenti, hogy ebben az évben legalább 15 mázsát takarítanak be minden egyes hektárról. így a tervezett bevételt határozottan túlteljesítik. Ernest Cunderlík.