Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-10 / 218. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. szeptember 10. szombat 30 fiilér VIII. évfolyam, 218. szám A mai számban: A legjobb bányászkollektívák kitüntetése (2. old.) A Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége Moszkvába érkezett (3. old.) Moszkvai útijegyzet (4. old.) Szabó Béla új könyve (5. old.) Minél jobban kihasználni a gépesítés előnyeit (6. old.) A mocsár és a láp helyén (7. old.) Külföldi sajtóvélemények a mo szkvai Dinamó milánói győzelméről (8. old.) Több segítséget az űj EFSZ-eknek Pártunk Központi Bizottsága a X. kongresszus irányelveinek megfelelően júniusi ülésén határozatot hozott a mezőgazdasági termelés fokozására, s az EFSZ-ek megszilárdítására. Ennek minden lehetősége és alapfeltétele megvan falvainkban, mint ahogy erre Novotny elvtárs is rámutatott beszámolóiában. Minden talpalatnyi földterület megművelése, a határmenti vidékek betelepítése, a meglévő szövetkezetek megszilárdítása és úiak alakítása azon falvakban, ahol erre megvannak a feltételek, a termelés fokozását szolgálják. Mezőgazdasági termelésünket tehát csak ezen a módon tudjuk növelni. Ez az egyedüli út arra, hogy dolgozó népünk életszínvonalát állandóan emelni tudjuk, s hogy élelmiszer igényeit maximálisan kielégíthessük. Mindezeket a kis törpegazdaságokon keresztül sohasem tudnók megvalósítani. A nadrágszíj-parcellákon lehetetlen a jól bevált úi módszerek alkalmazása, a mezőgazdasági gépek tökéletes kihasználása. Szocialista nehéziparunk pedig azért gyártja a legmodernebb nehéz gépeket, hogy segítsen mezőgazdaságunknak. Természetes tehát, hogy nagyüzemi gazdálkodást kell teremtenünk. Hazánk dolgozó parasztsága mindezeket megértette. Tudatában van pártunk Központi -Bizottsága júniusi határozatának és annak a nagyfontosságú feladatnak, amelyeknek megvalósítását szolgálja. Az egész ország területén ezer meg ezer kis- és középparaszt lépett a szövetkezetekbe, hogy ténylegesen harcoljanak a júniusi határozatok megvalósításáért. Nagy lelkesedéssel láttak munkához a szövetkezetekben, hogy részeseivé válianak falvaink mielőbbi szocialista átalakításának. Hazánk minden kerületében új szövetkezetek alakultak, amit maguk a kis- és középparasztok szorgalmaztak. A zselízi járásban Málason, a trencséni járásban Kubra községben s még egész sor falut sorolhatnánk fel. ahol új szövetkezetek alakultak. Most csak az a kérdés, jól dolgoznak-e majd ezek az újonnan megalakított szövetkezetek? Ha segítséget kapnak, egészen bizonyos, hogy eredményesen dolgoznak. Megerősödésük tehát a járási és falusi pártszervezetektől, a JNB, s nem utolsó sorban a gépés traktorállomások dolgozóitól függ. Azon múlik minden, hogy mennyire törődnek az újonnan megalakított szövetkezetekkel és hogyan segítik őket munkájúkban. Ha a szövetkezeteket magukra hagyják, az eredmény magától értetődően nem lesz kielégítő. Azok a kis- és középparasztok, akik a szövetkezetek élére kerültek, bár nagyon jó gazdák voltak kis gazdaságaikon. szak-képzettségük azonban nem elegendő ahhoz, hogy mindjárt vezetni tudjanak egy nagyüzemi gazdaságot. Mi a tennivalójuk tehát a járási és falusi pártszerveknek, a JNB és a traktorállomások dolgozóinak? Kötelességük, hogy a legmesszebbmenő segítséget nyújtsák az újonnan megalakult szövetkezeteknek. A pártszervezeteknek. hogy ezek a szövetkezetek lói működjenek, kötelességük mind politikai, mind gazdasági téren segíteni őket. Meg kell győzniük a szövetkezet tagságát, hogy állatállományukat összpontosítsák. Ha a faluban nem akadnának megfelelő istállók, rá kell vezetni a szövetkezet tagjait, hogy fürészporral bélelt, olcsó istállókat építsenek zsúpszalma, vagy nádas tetővel. A jól elkészített istállók akár 15 évig is kibírják és nem kerülnek többe, mint 8—10 ezer koronába. Nem kisebb a feladatuk a JNB szövetkezeti osztályán dolgozó elvtársaknak sem. Ahogyan ió munkát végeztek az új szövetkezetek megalakításánál, most megerősítésüknél is ugyanolyan jól kell ellátniok feladataikat. Nap mint nap meg kell látogatniok a szövetke zeteket, tanítani, irányítani a szövetkezeti tagokat. A leghelyesebb lenne, ha egy állandó segítőtársat küldenének ki minden szövetkezetbe, aki segítené levezetni a munkálatokat és szakmai téren is nevelné legalább a vezetőket. Előkészítenék a szövetkezeteséket arra, hogv az őszön már új módszerek szerint vessék el a gabonaféléket. Arra is nagy gondot kell fordítaniok, hogy a szövetkezetek ideiében elegendő gépet és műtrágyát kapjanak. Az állami gazdaságok és azok a szövetkezetek, amelyek már több éve dolgoznak s nagy tapasztalatokat szereztek, szintén segítsék az újonnan alakult szövetkezeteket. Jó vezetőiket, az agronómust, vagy a csoportvezetőt kölcsönözzék pár napra, akik azután megtanítják őket a munka szervezésére és arra, mit kell adni a földnek és hogyan kell veteményezni. A legnagyobb felelősség és legtöbb munka a gép- ás traktoi áliomásokra hárul. Meg kell tenniök mindent, hogy az újonnan alakított szövetkezetek megerősödjenek. Alakítsanak részükre külön traktorosbrigádot, s a legjobb traktorosokat és részlegagronómusokat küldjék ki, hogy minden munka a legjobban legyen elvégezve. Földjeiket vessék laboratóriumi vizsgálat alá. hogy olyan vetemények kerüljenek minden táblába, melyekre legalkalmasabb a talai. Biztosítsák részükre a jó, csíraképes magvakat. Már előre végezzenek próbacsíráztatást. Ha ilyen alapos segítséget nyújtanak, egészen bizonyos, hogv jövőre megmutatkozik az eredmény. .A trencséni traktorállomás már ezeket az előkészületeket meg is tette. Külön traktorosbrigádot küld az e hónapban alakított kubrai szövetkezetbe a legjobb traktorosokból, s a részlegagronómusok közül, is a legjobbat küldik a szövetkezet segítségére. Megvizsgálják a határ talajszerkezetét s máris végzik a próbacsíráztatást, hogy az ősszel tiszta csíraképes vetőmag kerüljön a földbe. Ugyanígy iár el Máiason a zselízi traktorállomás. Minden felelős szerv tartsa szem előtt pártunk Központi Bizottságának júniusi határozatát. Segícsék az újonnan megalakított szövetkezeteket a legjobb tudásukkal. Ha így fogra-: cselekedni-, akkor egészen bizonyos, hogy megvalósítjuk a X. pártkongresszus irányelveit és falvaink rövid időn belül szocialista falvakká alakulnak át. Üj szakemberek nőnek a komáromi mezőgazdasági iskolában A komáromi új mezőgazdasági-technikai iskola épülete. Itt tanulnak azok a fiatalok, akik hazatérésük után értékes tagjaivá válnak szövetkezetüknek. A tanulók már első nap érdeklődtek laboratóriumuk korszerű technikai berendezése iránt — Berze István mérnök, szaktanító egy mikroszkóp működését figyeli. Befejezték a rozs vetését A Dunaszerdahelyi Állami Gazdaság dolgozói szorgalmas munkájukkal, a haladó módszerek alkalmazásával és az agrotechnikai határidők pontos • betartásával már most megalapozzák a jövó évi gazdag termést. Nagy súlyt helyeznek arra, hogy a mag rendes időben kerüljön a földbe. Az őszi árpát már elvetették és szeptember 6-án befejezték a rozs vetését is 80 hektáron. Ezen a területen a rozsot sűrüsorosan vetették. A dunatőkési gazdaságban például Hára József vezetése mellett három nap alatt 40 hektárt vetettek be rozzsal. A második helyárt küzdenek A zilinai kerületben a Turc. Teplice-i járás begyűjtési dolgozói a gabonabegyűjtésben a második helyért küzdenek. Az előírt feladat teljesítéséhez még 20 mázsa gabonát kell begyűjteniük. A járásban a gabonabegyűjtést mar 20 EFSZ teljesítette. Több szövetkezetben vállalták, hogy további gabonamennyiséget adnak az államnak. A dubovai szövetkezeti tagok csaknem egy vagon sörárpát adnak be állami felvásárlásra. Gazdag volt ez idén a termés A sabinovi mezőgazdasági-technikai iskolában minden évben jóminőségű vetőmagot termesztenek. Ez idén is gazdag volt a termés. A 17 hektárnyi búzával bevetett területen az átlagos hektárhozam 27 mázsa volt, a rozsnál pedig 25,85 mázsa. A gabonafélék közül az árpa fizetett legjobban. A csúcseredmény 32 mázsa volt hektáronként Ugyanilyen szép eredményt értek el a zabból is, amelynél a csúcseredmény hektáronként 29 mázsa volt. E napokban a sabinovi iskolagazdaságban befejezték a rozs tisztítását és a vetőmagot átadják a kerületi vetömagelosztó vállalatnak, hogy idejében kioszthassák. Tizennégyen szövetkeztek A Központi Bizottság júniusi határozata óta aránylag rövid idő telt el. Mégis a rimaszombati járásban levő Zeherjén új erőre kapott a szövetkezet alakítás gondolata. A kommunisták az utóbbi hetekben naponta végeztek felvilágosító munkát és a járási nemzeti bizottság segítségével esténként felkeresték a még ingadozó egyénileg gazdálkodó parasztokat. A kitartó munkának, a fáradhatatlan szervezésnek meglett a gyümölcse. Tizennégy földműves írta alá a belépési nyilatkozatot. Kis- és középparasztjaink megértették a határozatot és szövetkezetet alakítottak. A belépő gazdák földterülete 63,86 hektár, melyhez még mintegy 56 hektár gazdátlan földet csatolnak. Megalakult hát Zeherjén is a jobb életfeltételekkel, gazdagabb terméseredményekkel kecsegtető szövetkezet. A belépő gazdák a 6 hektáros Gembiczky Gyulát választották meg elnöküknek. A napokban kimérik a földet és a határ egy részében az ősszel eltűnnek a barázdák. M. J. Növelik a takarmányalapot A vágsellyei járás szövetkezeteiben áttanulmányozták pártunk Központi Bizottságának utolsó határozatát az állatállomány fejlesztésével kapcsolatban és elhatározták, hogy ennek megfelelően növelik és hasznosítják állatállományukat. Ez ideig kielégítően teljesítik az állattenyésztési tervet, sőt a gazdag takarmányalap biztosításával megteremtették a hasznosság növelésének előfeltételeit is. A takarmányalapot nagyban növelték másodnövényekkel, melyek tervét úgy a szövetkezetek, mint az egyénileg dolgozó parasztok magasan túlteljesítették. Legtöbb másodnövényt a perediek vetettek, akik 150 százalékra teljesítették vetési tervüket. Már hozzá is fogtak a silózáshoz. Szecskavágókat és egyéb gépeket a traktorállomás biztosít nekik. Szombath Ambrus, Nyitra Augusztusban több mint 800 új lakos költözött a határvidékre Augusztusban 824 új telepessel szaporodott a határmenti kerületek lakosainak száma. A dolgozók körében egyre nagyobb az érdeklődés a határvidékre való település iránt. Az új lakóházak megteremtették az áttelepülés feltételeit. Például a Karlové Vary-i kerületben csaknem 180, a Ceské Budejovice-i kerületben pedig több mint 100 házat hoztak rendbe. Augusztusban a brnói, prágai és jihlavai kerületekből mentek legtöbben a határvidékre. Követik az élen járó szövetkezetek példáját A CSKP KB határozata az állattenyésztési termelés további fejlesztéséről élénk visszhangra talált a gölnicbányai járás szövetkezeti tagjai körében is. A határozat megtárgyalásakor a szövetkezeti tagok főleg azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogyan küszöböljék ki azokat a hibákat, amelyek megakadályozták nagyobb sikerek elérését az állattenyésztési termelésben, jóllehet ezek megvalósításához náluk megvannak a lehetőségek. Elsősorban a takarmányalap növelésének kérdését oldották meg. Ebben az évben csaknem ötször több silótakarmányt készítenek, mint tavaly. A gölnicbányai szövetkezeti tagok ez év őszén először silózzák a zöldkukoricát. A sarjút, amely az idén elsőrendű minőségű, meghagyják a bárányok és borjak takarmányozására. A járás szövetkezeti tagjai fokozott figyelmet fordítanak a rétek és legelők rendbehozatalára.. Mindjárt az őszi vetés és a burgonya betakarítása után 610 hektárnyi rétet és legelőt hoznak rendbe és t-ágyáznak meg. A terméshozam növelése érdekében a szövetkezetekben bevezetik a fejős tehenek egyedi takarmányozását. Ezzel a módszerrel szép eredményeket értek el a miseki és svedlári szövetkezetekben. Míg ezelőtt egy tehéntől naponta 3—4 liter tejet fejtek, az új etetési módszerrel fokozatosan 14 literre emelték a tejhozamot. A járás egyes szövetkezetei már a sertéstenyésztés terén is kiváló eredményeket értek el. A miseki és V-íl'ké Fölkmár-i szövetkezeti tagok egy anyasertéstől 12 malacot nevelnek fel évente. A jövőben a járás összes szövetkezetei az említett szövetkezet példája szerint emelni fogják a sertések szaporulatét.