Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-09 / 217. szám, péntek

4 msm 1955. szeptember "9". A bolgár nép megemlékezik a dicső szovjet hadsereg által való felszabadításáról Egy év mérlege A bolgár nép történelmének legna­gyobb napja 1944. szeptember 9. volt. E napon a bolgárok megdöntötték a gyűlölt fasiszta önkényt és felállítot­ták a nép kormányát — a Hazafias Front kormányát A bolgár nép csaknem egy fél év­ezreden át sínylődött a török nagy­birtokosok uralma alatt. 1878-ban felszabadították a dicső orosz csapa­tok. Hamarosan ezután Bulgária füg­gésbe került az imperialista hatal­maktői, főleg a német császárságtól, amely az első világháborúba sodorta őt az úgynevezett központi hatalmak (Németország, Osztrák-Magyar Mo­narchia, Törökország) oldalán. A má­sodik világháború folyamán a hazai fasiszta-klikk törekvései következté­ben Bulgária a hitleristák támaszpontjá­vá vált Jugoszlávia, Görögország és elsősorban a Szovjetunió elleni tá­madás céljaira. A hitlerista megszállók Bulgáriát • felhasználták katonailag, politikailag és gazdaságilag is. A bolgár nép azon­ban nem tűrte a fasiszta uralmat tét­lenül. Az illegális Bolgár Kommu­nista Párt vezetésével harcra kelt a megszállók és hazai .kiszolgálóik el­len. A párt Központi Bizottsága állan­dó kapcsolatban állott külföldi veze­tőségével, amely a Szovjetunióban dolgozott Gheorghiu Dimitrovval, Va­szil Kolárovval és Vlko Cservenkov­val az élén. A párt felhívására és vezetésével Bulgáriaszerte fegyveres partizáncso­portok alakultak. Ezekbe a csoportok­ba beléptek nemcsak a kommunisták, a remsisták (komszomolisták), ha­nem más bolgár hazafiak is. A bolgár népnek a megszállók ellen vívott bátor harca sok áldozatot kö­vetelt. Azonban a legdühödtebb ter­ror sem csökkentette a bolgár haza­fiak harcképességét és bátorságát. Ellenkezőleg: a szovjet hadsereg si­kerei erkölcsileg és a harc terén megerősítették a nép harcát és meg­teremtették a kedvező előfeltételeket valamennyi egészséges antifasiszta erő egységes harci frontjának megte­remtésére a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség országos Haza­fias Frontjának megalakítására. A Hazafias Front illegális bizottságai valamennyi városban és faluban és az üzemekben Bulgáriaszerte hatal­mas méretekben támogatták a parti­zánmozgalmat. 1942 őszén Gheorghiu Dimitrov kezdeményezésére a bolgár hazafiak, akik politikai emigránsokként a Szov­jetunióban éltek, különféle kiképzés után szovjet repülőgépeken bolgár te­rületre mentek. E módon az évek fo­lyamán visszatértek hazájukba a né­pi pártdolgozók, akik már az 1923. évi bulgáriai antifasiszta felkelésben kitüntették magukat és érdemeket szereztek a spanyolországi polgárhá­borúban. 1943 tavaszán a párt Központi Bi­zottságának határozatára átszervez­ték és kibővítették a partizánmozgal­mat egész Bulgária területére. A szovjet hadsereg győzelmes előrenyo­mulása támogatta a partizánmozga­lom további növekedését és fokozta a Hazafias Front tevékenységét. A közelgő győzelem a Hazafias Frontba vonzotta a bolgár nép további haladó erőit. Befurakodtak ugyan ide a szá­mító konjunktúralovagok is, mint pél­dául Nikola Petkov áruló. Petkov ele­inte együttműködött a megszállókkal, de mikor felismerte, hogy hiába szá­mit rájuk, gyorsan átnyergelt és „ha­zafivá" vált Buzgó együttműködést színlelt a Hazafias Fronttal és zavart igyekezett okozni a bolgár nép so­raiban. Azonban mesterkedései hiába­valóak voltak, a bolgár népet »em tudta eltéríteni a Szovjetunióhoz fű­ződő barátságától. A szovjet hadsereg gyors előrenyo­mulása és a kommunista párt éber­ségé következtében az árulóknak nem sikerült megvalósítaniuk bűnös ter­veiket. 1914 augusztus végén a III. ukrán front csapatai Tolbuhin mar­sallnak, a Szovjetunió hősének ve­zetésével gyorsan behatoltak' Romá­niába és megállapodtak a Duna part­jain, a bolgár határokon. 1944. augusztus 26-án a párt Köz­ponti Bizottsága felhívta tagjait és az összes hazafiakat, hogy fegyveres fel­keléssel döntsék meg a fasiszta kor­mányt. A felhívás elterjedt egész Bulgáriában. 1944. szeptember 7-én Bulgária te­rületeire léptek a szovjet hadsereg első csapatai. Ebben az időben már teljes folyamatban volt a fegyveres felkelés. Általános sztrájkot kezdtek a Dimitrov-bánya dolgozói és a szófiai villanyvasutak alkalmazottai. A szovjet hadsereg gyorsan nyomult előre a bolgár területre. A nép lelke­sen üdvözölte a szovjet katonákat és segített kiűzni a .megszállókat, ártal­matlanná tenni az árulókat. A szov­jet csapatok óriási nyomására a hit­leri megszállók fejvesztetten kiürítet­ték a bolgár területet és teljes ren­detlenségben vonultak vissza. A fő­város körül összpontosult partizánok kihasználták az ellenség zavarát és a bolgár hadsereg forradalmi katonái­nak segítségével 1944. szept. 9-én megszállták Szófiát. A gyűlölt mo­narchofasiszta diktatúrát megdöntöt­ték és felállították az első népkor­mányt — a Hazafias Front kormányát. A népkormány «iső tette az volt, hogy háborút üzent a hitleri Németországnak. Rövic időn belül, tekintet nélkül a há­ború okozta gazdasági károkra, meg­szervezték a hazafias önkéntesek nagy hadseregét, amely a szovjet hadsereg oldalán harcolt és vele együtt kiűzte a megszállókat Jugoszláviából, Dél­Magyarországból és behatolt egész Bécs alá. Bulgária felszabadult A hős kom­munista párt vezette nép győzelmet aratott. Felszabadította országát. Azonban sohasem szabadíthatta vólna fel a nagy sztálini hadsereg példátlan hősiessége és áldozatkészsége nélkül. „Ebben a győzelemben a legnagyobb érdem a hős szovjet hadseregé és an­nak lángeszű parancsnokáé, Sztálin ge­neralisszimuszé, — jelentette ki Ghe­orghiu Dimitrov a párt V. kongresz­szusán 1948-ban. Ezért a párt, a munkásosztály és az egész dolgozó nép örök hálával visel­tetik irántuk!... A szeptember 9-i felkelés a hős szovjet hadsereg döntő segítségével aratott győzelmet és megnyitotta a szocializmus építéséhez vezető utat Bulgáriában." Dr. Csesztmir Ámort, a „Za Narodna Svoboda" bolgár partizánérem kitüntetettje. A bolgár népgazdaság iparának fellendülése A bolgár nép szabad életének 11 éve alatt nagy sikereket ért el az or­szág gazdasági fejlődésében. Bulgária elmaradt agráro-szág volt, ipari-mező­gazdasági országgá változott, amelyben túlsúlyban van a szocialista mezőgaz­dasági szektor. A Bolgár Népköztársaságban egyre újabb bányákat nyitnak meg. A múlt évben négyszerte több bányát nyitot­tak, mint 1952-ben. A gép- és fémipar termelése, ha az 1939-es évben százat veszünk alapul, 1955-ben 2941,5-t tett ki. Bulgáriában különféle vegyszereket, gyógyszereket, stb. gyártanak. A bol­gár vegyiipar ugyancsak egyre na­gyobb méretekben termel műtrágyát a mezőgazdaság számára. Egy évvel eze­lőtt üzembe helyezték a bolgár vegyi­ipar új, hatalmas művét — a Kari Marx szódagyártó üzemet, amely fel­szerelésénél és teljes gépesítésénél fogva az elsők között áll Európában. Az iskolák hatalmas fejlődése a Bolgár Népköztársaságban Bulgáriában jelenleg több mint 5100 óvoda működik, amelyekben 300 ezer gyerek részesül gondos nevelésben. 1944-ben Bulgáriában még 1658 falu­ban egyáltalán nem volt iskola. Most nincs olyan falu, ahol ne volna legalább alapfokú iskola. Az állam török tan­nyelvű iskolákat is fenntart, amelyek­nek száma 1142-re emelkedett. Az 1944-es évvel szemben jelenleg Bul­gáriában kétszer annyi középiskola van, mint azelőtt volt. Gazdag d innycici •mést takarítanak be a bolgár szövetkezetek földjeiről A mezőgazdaság sikerei Bulgáriában Az 1954. év végéig Bulgáriában 2723 földművesszövetkezet működöt^, me­lyeknek 590 ezer parasztcsalád tagja van és összesen 2 530 000 hektár föl­dön, tehát az ország szántóföldjeinek több mint 60 százalékán gazdálkodna!;. Már 1952 óta az állami gabonabeadá­sok több mint kétharmadát a mező­gazdaság szocialista szektora teljesiti. A mezőgazdaság anyagi-műszaki alapja állandóan növekedik és szilár­dul. A szövetkezetek jóléte emelkedik. A földművesszövetkezetek oszthatat­lan alapjai, több mint ötszörösükre emelkedtek. 1954-ben Bulgáriában 150 gép- és traktorállomás működött 15 150 traktorral és egyéb mezőgazda­sági gépekkel. 1955-ben a mezőgazda­sági tőkeberuházások az 1951-es évvel szemben 50 százalékkal emelkedtek. Pontosan egy évvel ezelőtt alakult meg a serkei szövetkezet. Azok a kis­4s középparasztok, akik akkor család­jukkal beléptek, nem bánták meg el­határozásukat. Az eddigi gazdasági eredmények azt bizonyítják, hogy a szövetkezet egészséges alapon áll és megvan minden feltétel ahhoz, hogy a jövőben is biztosítja a szövetkezeti tagok még jobb megélhetését. Annak ellenére, hogy ebben a szövetkezet­ben a falu parasztjainak csak 10 szá­zaléka dolgozik, mindjárt az első évek bebizonyították, hogy a közös gazdál­kodás bő termést és jó jövedelmet biztosít. A búza, árpa átlagos hektár­hozama 2 mázsával volt magasabb, mint az egyénileg gazdálkodóké. Nem azért volt több, mert a föld jobb — ahogy ezt a kulákok állítják —, ha­nem azért, mert a vetőterületet ta­valy ősszel jő! megszórták műtrágyá­val Js idejében vetettek. A munka jó megszervezése és a kitűnő munkafe­gyelem már a közös gazdálkodás első évében meghozta gyümölcsét. Nemcsak ígéretek, de eredmények bizonyítják, hogy az egyetlen helyes út a falu népe anyagi jóléte emelésére: a kö­zös gazdálkodás. Vegyük csak például az egyes szö­vetkezeti tagok keresetét: P. Orosz János 4594 korona készpénzen kívül 17,50 mázsa gabonát vitt haza a kö­zösben ledolgozott 505 munkaegység után. Bódi István 4427 korona kész­pénzt és 16,60 mázsa gabonát kapott. Simon Barna 4040 korona készpénzt és 15,14 mázsa gabonát. Kovács Lász­ló 392 munkaegységért 3138 koronát és 11,77 mázsa gabonát. így sorolhat­nánk a többieket is, akik közül sokan nemhogy 4000 koronát, de 400 korona készpénzt is ritkán láttak egyéni gaz­dálkodásuk ideje alatt. A természet­beni jutalomhoz még hozzájárul a fél­hektárnyi háztáji gazdálkodás, ahol minden szövetkezeti tagnak 30 ár ár­pája és 20 ár kukoricája, illetve bur­gonyája van. Már most kérdezzük meg az egyéni gazdálkodókat, mennyi az ő évi keresetük. Az összehasonlí­tás után megállapíthatjuk, hogy a szö­vetkezeti tagok kevesebb erőfeszítés­sel többet keresnek. Az EFSZ megalakításakor sok talál­gatás, mende-monda terjedt el a fa­luban. Egyesek, különösen a kulákok, azt állították, hogy Serkén nem lehet közösen gazdálkodni, hogy a szövet­kezet hamar széjjel fog esni. A fa­luban ma már mindenki előtt világos, hogy ez az ellenséges propaganda tel­jesen csődöt mondott. Az eredmények meggyőzően beszélnek. Ezeknek ha­tása alatt egy hónappal ezelőtt már kilencen kérték felvételüket a szövet­kezetbe. Köztük van Molnár István, Tóth László, Bencs István, Murány Béla, Gembicki István, akik mint párt­tagok elsőknek írták alá a belépési nyilatkozatot, jó példát mutatva ezzel J a pártonkívüli parasztoknak. A falu­Iban azonban sokan várakozó állás­pontot foglaltak el, annak ellenére, hogy látják, mennyivel jobban megy a szövetkezetesek sora. Mi annak az oka, hogy a kézzelfogható bizonyíté­kok sem tudják meggyőzni a kis- és középparasztokat a szövetkezeti gaz­dálkodás előnyeiről? Az, hogy a ku­lákok propagandája, ellenséges rágal­mai visszatartják őket attól, hogy a közösbe álljanak. Szanyiszló János pél­dául, aki valamikor 46 hektár földdel rendelkezett és két kommenciós cse­lédet tartott, most a szövetkezet el­leni rágalom legnagyobb terjesztője, miután kitették a szűrét a szövetke­zetből Huszti István, T. Tóth István spekulánsokkal együtt, akiket szintén kitessékeltek a szövetkezetből. Most azon spekulálnak, hogy ne kelljen visszafizetniük a vetőmagot, & munkát, amit a szövetkezeti tagok végeztek földjeiken. Megfellebbezték a bíróság határozatát és még ők követelőznek! De a kulákoknak, spekulánsoknak, a szocialista rendszer rágalmazóinak ná­lunk hamar befellegzik. A falu népe lassan maga is ráeszmél arra, hogy kik ezek az „agitátorok" és mi a cél­juk. A falu pártszervezetének ébe­rebbnek kell lennie az ilyen „agitá­torokkal" szemben és egy percre sem szabad megfeledkeznie az osztályharc­ról. Leleplezni a kulákokat, rámutatni piszkos céljaikra, múltjukra, a párt­szervezet tagjainak kötelessége. A serkei szövetkezet napról napra szemmel láthatóan gyarapszik. Nehéz volt a kezdet, nem volt elegendő ál­latállomány és közös istálló. Egy év után ma már más a helyzet. 53 szarvasmarha, 85 sertés, 139 juh, hat ló a szövetkezet mai állatállománya, amely részére bőven biztosították a takarmányt. Az átlagos napi tejhozam 6 liter tehenenként. Van ideiglenes sertéshizlaldájuk is és a szövetkezet nemcsak, hogy teljesíti a húsbeadást, de terven felül is ad húst a közellá­tásnak. 21 sertésért például 16 800 ko­ronát kapott a szövetkezet. A juhte­nyésztés is jövedelmező. Helyesen ter­veznek a szövetkezet tagjai, mert jö­vőre bővíteni akarják az állattenyész­tést. . A munkaegység értéke ma még csak 8 korona, de az olyan munka­kedv és munkafegyelem, mint ami­lyen ebben a kis szövetkezetben van, hamar meghozza gyümölcsét. Az ara­tás és cséplés ideje alatt a tagokat nem kellett nógatni a munkába. Kora reggeltől késő estig megállás nélkül dolgoztak és gyakran az elnöknek, Kusza Istvánnak kellett őket hazakül­denie, hogy pihenjék ki napi fáradal­maikat. Igaz, hogy a mag már a rak­tárban van és a szemveszteség a leg­kisebb volt, mert a tagok kihasznál­ták a jó időjárást. Amikor sürgős a munka, az egész tagság, mint egy nagy család sietve végzi tennivalóját. Már a cséplés ideje alatt 180 mázsa műtrágyát Szórtak szét, hogy a kö­vetkező évi termés alá jól előkészít­sék a talajt. A serkei szövetkezet ver­senyben áll a simányival. A két szö­vetkezet közötti szocialista munkaver­seny még csak most van kibontako­zóban, de már eddig is szép eredmé­nyeket értek el. Szép a dohánytermé­sük és a kertészetük is. Az elnök jól irányítja a termelést. A hat hektár ku­korica és burgonya, amelyet a tagok becsületesen megkapáltak, bőven fog fizetni. Vettek már új kaszálógépet és lovasgereblyéket. Minden új dolognak örülnek, mert sajátjuk. A közös gaz­dálkodás egy évi munkája meggyőzte őket arról, hogy ez az egyetlen he­lyes út a mezőgazdaság fellendítése és az anyagi jólét emelése terén. A szövetkezetnek azonban szüksége van még tapasztalt gazdákra, közép­parasztokra, akik tudásukkal, tehetsé­gükkel még jobban fogják irányítani a közös gazdálkodást. A faluban több meggyőző, felvilágosító szóra van szük­ség. Az elért eredményeket nem sza­bad véka alá rejteni, hanem a szövet­kezet tagjainak kell ezekre rámutatni, hogy újabb magángazdálkodókat nyer­jenek meg a közös gazdálkodásnak. Az eredmények szépek. Éppen ezért beszélni kell róluk. A kommunisták­nak kel] jó példával elöl járniok. Ha az egész falu kis- és középparsztjai bent lesznek a közösben, akkor ha­marosan beköltözik a faluba az anyagi jólét is. Horváth Sándor. A termésbegyűjtés gyorsabban folyik, mint a múlt év ugyanezen időszakában A Begyűjtési Minisztériumba naponta érkeznek jelentések az egyes kerü­letekből a gabonabeadások teljesítésé­ről. A begyűjtés a legtöbb kerületben jól halad. A beadást már két kerület, a bratislavai és nyitrai és 64 járás tel­jesítette. Az egész köztársaságban a begyűjtési tervet 70,9 százalékra tel­jesítették. Szlovákia 80,1 százalékos teljesítést jelent, a cseh kerületek pe­dig 66,8 százalékos teljesítést. A múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva ez idén a begyűjtés gyorsabb ütemben folyik. Tavaly szeptember 5-ig egész köztársaságunkban a gabona 63,1 szá­zalékát adták csak be. Több ezer ipari dolgozó tért vissza a mezőgazdaságba Július 1-től augusztus 31-ig az ipar­ból 9060 dolgozó ment át a mezőgaz­daságba. Az egységes földművesszövet­kezetek részére a legtöbb dolgozót a brnói, prágai, plzeni és kassai kerüle­tekben nyertek meg. Az üzemekből egyre többen jelentkeznek az EFSZ­ekbe, hogy minél nagyobb mértékben hozzájárulhassanak a szocialista mező­gazdasági nagytermelés megszilárdítá­sához. Ennek bizonyítéka az, hogy szeptember első öt napjában további 528 dolgozó jelentkezett a szövetkeze­tekbe.

Next

/
Thumbnails
Contents