Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-08 / 216. szám, csütörtök

ÜJ "1955. szeptember 8. Szórakoznak, olvasgatnak szabad idejükben az iskola növendékei, a lányok kézimunkáznak a friss, egészséges levegőn. Záróvizsgák, évvégi ünnepség, bú­csúest- és a kastély évszázados falai ma ismét vidám sereget bo-, csátanak a mezőgazdasági terme­lésbe. Oltjártamban láttam a szép mintagazdaságot, zöldséges kert­jeivel, állatállományával, ahol az átlagos tejhozam egy tehéntől már á 12 litert is felülmúlta. A ko­vácsműhelyt, a sertéshizlaldát, a Micsurin-kertet s mégis, ha valaki azt kérdezné tőlem, miről híres ma a zsélyi kastély, azt felelném, hogy kukoricájáról. A folyosók, tantermek falain ábrák, mintaveíőmagvak, a dolgo­zószobában mikroszkópok, térké­pek, a Micsurin-kertben pontos időjárás-, csapadék-, talajmérő mű­szerek, mint egy kisebb mezőgaz­dasági kultúrintézetben. A növé­nyek ápolásáról, az időjárásról, a csapadék mennyiségéről vezetett pontos napi feljegyzések bizonyít­ják, hogy az iskola növendékei, tanárai fontos kutatómunkát vé­geznek. A kastélytól nem messze fekszik a kukoricaültetvény, amely egy domb oldalán hat hektár föl­dön terül el. Ha messziről nézed a szép egyenes sorokban levő négyzetes-fészkesen ültetett kuko­ricást, úgy tűnik, mint egy szőlő­hegy. Lejtős, egymástól naprafor­gósávval elválasztott táblái eszem­be juttatják a kukoricatörés és hántás kedves emlékeit, amikor daltól, tréfától volt hangos a kü­lönféle színekbe öltözött őszi ter­mészet. A halványsárga kukorica­csövek rakásait és a körülötte ülők vidám kacagását még ma is látom. De sok szép népdal is van erről a növényről. Mindez azt bi­zonyítja, hogy a nálunk már kb. 200 éve termelt növénynek meg­van a maga tekintélye, múltja. Mégis a jövő növényének nevezik a zsélyi tanonciskolában. magas szárakon szépen fejlett kukoricacsövek, egy száron három is, mély elismerést váltott ki be­lőlem. Bementem a magas sorok közé. valóságos kukoricaerdőnek tűnt fel. Mindegyik száron nagy csövek, de nem egy, hanem kettő három is. Jó termés lesz az évben — mondottam Kiszling elvtársnak. — Nemcsak ezen, de minden év­ben jó termésnek kell lenni, ha megadjuk a kukoricának a kellő ápolást. Ez itt a hibridfajta, amit Fojtik mérnöktől kaptunk. Becs­lés szerint 90 métermázsa, csöves­kukoricát fog adni egy hektár. De a fehér lófogú cseh-fajta se lesz 40—50 mázsa szemeskukori­cánál kevesebb — mutatott a szomszédos táblára az igazgató. A két egymás mellett lévő tábla kö­zött csak az a különbség, hogy az egyiken 2 tövet, a másikon egy tövet, hagytunk meg a fészekben. Ahol csak eay tő van, ott a csövek 10 százalékkal nagyobbak, mint ahol két tő van. Konkrét bizonyí­tékkal akarjuk meggyőzni a gaz­dákat. hoqy két tő egy fészekben sokkal kifizetöbb és nagyobb ter­A zsélyi Zichy-kastély Tavasszal, amikor az iskola növendékei meg­kezdték a kukorica ültetését, ápo­lását, a falu lakosai úton útfélen ezt beszélték: „Nem lesz itt so­ha jó kukorica, nem alkalmas a vidék", figyelmeztették az iskola vezetőit a tapasztalt gazdák. En­nek ellenére a fiatal pionírok ki­tartottak céljuk mellett. Olyan termést akartak elérni kukoricá­ból, amilyen errefelé még soha­sem volt. El is nevezték őket áb­rándos kukoricásoknak, igazgató­jukat, Kiszlino Jánost pedig. Ku­korica Jánosnak. De elmúlt a tavasz, múlóban t)an a tatár és íme. a jó munka a kukoricáról, a talajról, az ápo­lásról való pontos feljegyzéseket, de hiába, nem vaayok szakember, nem sokat mondanának nekem. Több haszna lenne azonban ebből Noszkó iárási agronómusnák, mert legalább tudná, milyen értékes kutatóintézet dolgozik járásában. Akkor bizonyára több gondot for­dítanának a kukoricatermelés pro­pnná>n-fnra a jövőben, mert hisz És mégis sikerült! ...Nagyra nőtt a kukorica, olyan nagyra, b'ogy nemcsak az iskola növendékei, hanem egy szép ez a jövő növénye. ^ szál ember is elbukna benne. Örülnek is ám az ifjak a gazdag termésnek. ^ Horváth Sándor valamikor régen arról volt híres, hogy gazdájának 99 pusztája, bir­toka volt (annyit vallott be, huay ne kelljen egy ezred katonaságot tartania). Vladimír gróf, a csa­ládnak utolsó sarjadéka pedig pa­zarlásával, ízléstelen tréfáival szerzett magának „érdemeket." Amikor Pestről nagy ritkán haza­ruccant, sorba gázolta a gazdasszo­nyok libáit, disznóit. va> i a ha­tárban kihívóan belehajtott a bú­zatáblákba. Ma másról híres a zsélyi kas­tély. Hatalmas, világos termeiben egyéves mezőgazdasági tanoncisko­lát rendeztek be. Az iskola 50 nö­vendéke éppen e napokban búcsú­zik el a szeretett kastélytól, ahol annyi szépet, érdekességet tanul­tak meg ez alatt az egy év alatt. meghozta gyümölcsét, ötször ka­pálták meg ezt a növényt, amely bőségesen meghálálta a fáradságos munkát. Kiszling János igazgató növen­dékeivel együtt kísért ki a kuko­ricatáblákhoz. Útközben elmon­doJa, hogy az iskola szoros kap­csolatban áll a Nyárasdi Mezőgaz­dasági Kutatóintézet, vezetőjével, Fojtik mérnökkel, akitől szakirá­nyítást, a múlt évben pedig hib­ridvetömagot kaptak. Az egész terület egy hektár nagyságú táb­lákra van felosztva. Bevallom, hogy sokat járok vi­déken. de még sehol sem láttam ekkora kukoricát. Három méter mést hoz. ha valamivel kisebbek is a csövek. Sok mindent tanultam magam is, amikor végig­néztem kukoricájukat. A négyze­tes-fészkes ültetésnek legfőbb lé­nyege nem csupán az, hogy a sor­közöket könnyebben lehet meg­munkálni, hanem, hogy a napsu­gár a sorok közötti talajra is rá­süt, amely visszaveri a nap suga­rait és megadja a szükséges me­leget a kukorica fejlődéséhez. Ahol gazos, vagy sűrű a kukorica, ott a nap sugarait, azaz a fényhatást elnyelik a zöld levelek, amelyek elfüggönyzik a talajt és ott 6—7 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az előbbi esetben. Ezért szükséges a többszöri kapálás és a négyzetes-fészkes ültetés, hogy ne legyen gyomos vagy árnyékos a talaj. A kukorica mexikói szár­mazású növénv és nagyon szereti a meleget. Csak akkor nő jól, ha kb. 30 fokos hőmérséklet van a sorok között. Vegetációs idejében sok napsütésre van szüksége. Nem. r^'nta'os tehát babot, vagy tököt ültetni a kukorica közé, mert ez megnehezíti a kapálást, elfogja a nap sugarait és nagyban csökken­ti a kukorica hektárhozamát. A kukorica és a tök tápértéke között 1:100 a különbség. Minden jó ka­pálás 4—5 mázsa kukoricatöbble­tet jelent hektáronként. A kukori­cával lehet beszélgetni, bíztatni le­het növésében. Persze nem szóval, hanem kapával. Ez az a hálás nö­vény. amely bőven visszafizeti a reá fordított munkát. Kiszling elvtárs több előadást tartott a környék magyarlakta fal­vaiban a kukoricatermelésről és helyes ápolásáról. — Ugyan mit mondhat nekünk, régi, tapasztalt gazdáknak a ku­koricáról — mondták az előadás előtt, a kökesziek. De bizony sok mindent, olyat tudtak meg ők is a kukoricáról, amit eddig sehol sem hallottak. Ismerik, hogyisne ismernék a kukoricát. De azt so­kan nem tudták, hogy miért van a csövön bajusz. Márpedig azon keresztül termékenyül meg a csö­vön minden mag, amelyhez egy szál bajusz vezet és csak akkor kezd érni, amikor már be van po­rozva. Sokan nem tudták, hogy a tavaszi szántás méreg a kukori­cának, csakis őszi 25—30 cm-es mélyszántás és tavaszi boronálás biztosítja a jó termést, a talaj ned­vességét. Vagy arról is sokan csak most hallottak először, hogy mi az apanövény, és hogyan termé­kenyül meg a kukorica. Akár reg­gelig hallgatták volna az előadást, amelyből nagyon sokat tanultak. Ma már a község lakói sem nevetnek a zsélyi „kukori­cásokon." Álmélkodva csodálják a zsélyi tanonciskola gyönyörű ül­tetvényét, de még jobban fognak majd csodálkozni, ha az eredmé­nyek a törésnél bebizonyítják, hogy micsoda értéket termeltek itt ezek a fiatalok. Már most töb­ben járnak ki a határba nézegetni az iskola kukoricáját, mert. belát­ták, hogy van itt mit tanulni. A szlovákgyarmati szövetkezet tag­jai nagyon hálásak az iskola nö­vendékeinek, akik részükre saját vetőmagjukból 7 hektár kukori­cát ültettek és kapálták meg. És hogy mit jelent a kukorica terme­lése, arról Hruscsov elvtárs, Ba­cílek elvtárs, a párt és a kormány vezető tagjai nagyon sokat beszél­tek különféle gyűléseken. A kuko­ricatermelés biztosítja az elegen­Ezért kísérleteznek tehát a legjobb kukoricafajta ki­termelésével, amelyben versenyez­nek a nyárasdi kutatóintézettel. Ebben az évben 6,6 hektár kuko­ricát ültettek, de jövőre már 14 hektár földet vetnek be kukoricá­val. Silókukoricát az ez évi 3 he­lyett pedig 7 hektáron fognak vet­ni. Megértették a kukorica nagy jelentőségét. Ezért fogtak hozzá a nagy úttörőmunkához. — Örülünk, hogy ilyen szép a kukoricatermés — mondja Me­zei lánya, az iskola legjobb ta­nulója. — Ki hitte volna, hogy ennyire A rossz időjárás esetén ha a szabadban nem lehetnek, a szórakozás és pi­henés vidám óráit a kultúrteremben töltik. dö tojást, tejet, zsírt, húst, vajat, amelyek alapjai közellátásunknak. A kukorica az a növény, amely az összes háziállatok takarmányá­nak tekinthető. Kukoricával neve­lik, hizlalják a disznót, kacsát, li­bát; etetik a tyúkot, csirkét. A borjak részére is egészséges táp­lálék. Ámerikában sok helyen még a lovakat is kukoricával etetik, mert több a tápértéke, mint a zab­nak. Természetes, kell tudni az ada­golást. Négy métermázsa szemes­kukorica egy métermázsa zsírt, húst jelent. Számítsuk ki, hogy egy hektárnyi kukoricával hány disznót lehet felnevelni, ha az át­lagos termést csak 30 métermá­zsára vesszük. Az eredmény min­dig ugyanaz, 8—10 egy mázsánál naayobb disznó. Ezt nagyon jól tud ják a zsélyi tanonciskola növen­dékei. Ezért nevezték el a kukori­cát a jövő növényének. Azt is tudják, hogy a Szovjet­unióban Ozornyi kolhozparaszt csúcseredményt ért el, 160 méter­mázsa szemeskukoricát termelve egy hektáron. A silókukoricából pedig 1200 mázsát, azaa 12 vagont egy hektáron. Nincs tehát határa a kukoricatermelés fokozásának. megkedvelik a kukorica termelé­sét — mondja Kiszling János. Az év elején bizony ez a kislány meg is szökött az iskolából és állandóan csak azon sírt, hogy hazamehes­sen — teszi hozzá mosolyogva. Sza­bó Erzsike, az iskola fiatal költője, versben énekelte meg a fiatalok munkáját„ a kapálást. Kapáláshoz vígan fogtunk, örömmel is végeztük, A munkánkon meg is látni Hogy miért igyekeztünk. Nézem a kukoricaparcellákat. Minden tanulónak megvan a ma­gáé. Dudvát nem látni közte. Jó talaja lesz itt jövőre a búzának. Kis táblákon van feljegyezve a tanulók neve. Mindegyik meg tudja mutatni a magáét, amit ő kapált. Hiába nézem, nincs kü­lönbség köztük. Egyforma nagy a kukorica. Tóth Endre, a kalondai szövetkezet elnökének fia a múlt. napokban, amikor apja eljött lá­togatóba, így búcsúzott tőle: „No, apám, ha hazamegyek, már több kukoricát kell termelnie a szö­vetkezetnek, mert abban van a legnagyobb tápérték". És igaza van. Hazafelé még kiszámítottam, mennyi silókukoricája lesz az is­kolának. 800 métermázsa egy hek­tárról, ennyi a becslés. És van három hektár. Tehát a három si­lógödör, amely 9 vagon befogadó­képességű, bizony kevés lesz. Már nem is csodálkozom, hogy jövőre a 12 literes átlagos tejhozamot 20 literre akarják emelni. Az iskola udvarán Sámson Já­nos raktáros fogad. — No, látta, elvtárs? t — kérdi sokatmondóan. — Láttám, nagyon jó termés lesz. — Lesz bizony, mert a mi gye­rekeink nagyon derék gyerekek. De jöjjön el töréskor. Most ők is hazamennek — mutat a vígan ját­szó csapatra, — De törésre mind­nváiukat meahívjuk. hogy lássák egyévi munkájuk gazdag gyümöl­csét. Még megnézem Amerikában is figyelemmel kísé­rik a szovjet mezőgazdasági kül­döttséget, akik nagy elismeréssel beszélnek az ottani kukoricaültet­vényekről. I

Next

/
Thumbnails
Contents