Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-08 / 216. szám, csütörtök

ÜJ "1955. szeptember 8. Szórakoznak, olvasgatnak szabad idejükben az iskola növendékei, a lányok kézimunkáznak a friss, egészséges levegőn. Záróvizsgák, évvégi ünnepség, búcsúest- és a kastély évszázados falai ma ismét vidám sereget bo-, csátanak a mezőgazdasági termelésbe. Oltjártamban láttam a szép mintagazdaságot, zöldséges kertjeivel, állatállományával, ahol az átlagos tejhozam egy tehéntől már á 12 litert is felülmúlta. A kovácsműhelyt, a sertéshizlaldát, a Micsurin-kertet s mégis, ha valaki azt kérdezné tőlem, miről híres ma a zsélyi kastély, azt felelném, hogy kukoricájáról. A folyosók, tantermek falain ábrák, mintaveíőmagvak, a dolgozószobában mikroszkópok, térképek, a Micsurin-kertben pontos időjárás-, csapadék-, talajmérő műszerek, mint egy kisebb mezőgazdasági kultúrintézetben. A növények ápolásáról, az időjárásról, a csapadék mennyiségéről vezetett pontos napi feljegyzések bizonyítják, hogy az iskola növendékei, tanárai fontos kutatómunkát végeznek. A kastélytól nem messze fekszik a kukoricaültetvény, amely egy domb oldalán hat hektár földön terül el. Ha messziről nézed a szép egyenes sorokban levő négyzetes-fészkesen ültetett kukoricást, úgy tűnik, mint egy szőlőhegy. Lejtős, egymástól napraforgósávval elválasztott táblái eszembe juttatják a kukoricatörés és hántás kedves emlékeit, amikor daltól, tréfától volt hangos a különféle színekbe öltözött őszi természet. A halványsárga kukoricacsövek rakásait és a körülötte ülők vidám kacagását még ma is látom. De sok szép népdal is van erről a növényről. Mindez azt bizonyítja, hogy a nálunk már kb. 200 éve termelt növénynek megvan a maga tekintélye, múltja. Mégis a jövő növényének nevezik a zsélyi tanonciskolában. magas szárakon szépen fejlett kukoricacsövek, egy száron három is, mély elismerést váltott ki belőlem. Bementem a magas sorok közé. valóságos kukoricaerdőnek tűnt fel. Mindegyik száron nagy csövek, de nem egy, hanem kettő három is. Jó termés lesz az évben — mondottam Kiszling elvtársnak. — Nemcsak ezen, de minden évben jó termésnek kell lenni, ha megadjuk a kukoricának a kellő ápolást. Ez itt a hibridfajta, amit Fojtik mérnöktől kaptunk. Becslés szerint 90 métermázsa, csöveskukoricát fog adni egy hektár. De a fehér lófogú cseh-fajta se lesz 40—50 mázsa szemeskukoricánál kevesebb — mutatott a szomszédos táblára az igazgató. A két egymás mellett lévő tábla között csak az a különbség, hogy az egyiken 2 tövet, a másikon egy tövet, hagytunk meg a fészekben. Ahol csak eay tő van, ott a csövek 10 százalékkal nagyobbak, mint ahol két tő van. Konkrét bizonyítékkal akarjuk meggyőzni a gazdákat. hoqy két tő egy fészekben sokkal kifizetöbb és nagyobb terA zsélyi Zichy-kastély Tavasszal, amikor az iskola növendékei megkezdték a kukorica ültetését, ápolását, a falu lakosai úton útfélen ezt beszélték: „Nem lesz itt soha jó kukorica, nem alkalmas a vidék", figyelmeztették az iskola vezetőit a tapasztalt gazdák. Ennek ellenére a fiatal pionírok kitartottak céljuk mellett. Olyan termést akartak elérni kukoricából, amilyen errefelé még sohasem volt. El is nevezték őket ábrándos kukoricásoknak, igazgatójukat, Kiszlino Jánost pedig. Kukorica Jánosnak. De elmúlt a tavasz, múlóban t)an a tatár és íme. a jó munka a kukoricáról, a talajról, az ápolásról való pontos feljegyzéseket, de hiába, nem vaayok szakember, nem sokat mondanának nekem. Több haszna lenne azonban ebből Noszkó iárási agronómusnák, mert legalább tudná, milyen értékes kutatóintézet dolgozik járásában. Akkor bizonyára több gondot fordítanának a kukoricatermelés propnná>n-fnra a jövőben, mert hisz És mégis sikerült! ...Nagyra nőtt a kukorica, olyan nagyra, b'ogy nemcsak az iskola növendékei, hanem egy szép ez a jövő növénye. ^ szál ember is elbukna benne. Örülnek is ám az ifjak a gazdag termésnek. ^ Horváth Sándor valamikor régen arról volt híres, hogy gazdájának 99 pusztája, birtoka volt (annyit vallott be, huay ne kelljen egy ezred katonaságot tartania). Vladimír gróf, a családnak utolsó sarjadéka pedig pazarlásával, ízléstelen tréfáival szerzett magának „érdemeket." Amikor Pestről nagy ritkán hazaruccant, sorba gázolta a gazdasszonyok libáit, disznóit. va> i a határban kihívóan belehajtott a búzatáblákba. Ma másról híres a zsélyi kastély. Hatalmas, világos termeiben egyéves mezőgazdasági tanonciskolát rendeztek be. Az iskola 50 növendéke éppen e napokban búcsúzik el a szeretett kastélytól, ahol annyi szépet, érdekességet tanultak meg ez alatt az egy év alatt. meghozta gyümölcsét, ötször kapálták meg ezt a növényt, amely bőségesen meghálálta a fáradságos munkát. Kiszling János igazgató növendékeivel együtt kísért ki a kukoricatáblákhoz. Útközben elmondoJa, hogy az iskola szoros kapcsolatban áll a Nyárasdi Mezőgazdasági Kutatóintézet, vezetőjével, Fojtik mérnökkel, akitől szakirányítást, a múlt évben pedig hibridvetömagot kaptak. Az egész terület egy hektár nagyságú táblákra van felosztva. Bevallom, hogy sokat járok vidéken. de még sehol sem láttam ekkora kukoricát. Három méter mést hoz. ha valamivel kisebbek is a csövek. Sok mindent tanultam magam is, amikor végignéztem kukoricájukat. A négyzetes-fészkes ültetésnek legfőbb lényege nem csupán az, hogy a sorközöket könnyebben lehet megmunkálni, hanem, hogy a napsugár a sorok közötti talajra is rásüt, amely visszaveri a nap sugarait és megadja a szükséges meleget a kukorica fejlődéséhez. Ahol gazos, vagy sűrű a kukorica, ott a nap sugarait, azaz a fényhatást elnyelik a zöld levelek, amelyek elfüggönyzik a talajt és ott 6—7 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az előbbi esetben. Ezért szükséges a többszöri kapálás és a négyzetes-fészkes ültetés, hogy ne legyen gyomos vagy árnyékos a talaj. A kukorica mexikói származású növénv és nagyon szereti a meleget. Csak akkor nő jól, ha kb. 30 fokos hőmérséklet van a sorok között. Vegetációs idejében sok napsütésre van szüksége. Nem. r^'nta'os tehát babot, vagy tököt ültetni a kukorica közé, mert ez megnehezíti a kapálást, elfogja a nap sugarait és nagyban csökkenti a kukorica hektárhozamát. A kukorica és a tök tápértéke között 1:100 a különbség. Minden jó kapálás 4—5 mázsa kukoricatöbbletet jelent hektáronként. A kukoricával lehet beszélgetni, bíztatni lehet növésében. Persze nem szóval, hanem kapával. Ez az a hálás növény. amely bőven visszafizeti a reá fordított munkát. Kiszling elvtárs több előadást tartott a környék magyarlakta falvaiban a kukoricatermelésről és helyes ápolásáról. — Ugyan mit mondhat nekünk, régi, tapasztalt gazdáknak a kukoricáról — mondták az előadás előtt, a kökesziek. De bizony sok mindent, olyat tudtak meg ők is a kukoricáról, amit eddig sehol sem hallottak. Ismerik, hogyisne ismernék a kukoricát. De azt sokan nem tudták, hogy miért van a csövön bajusz. Márpedig azon keresztül termékenyül meg a csövön minden mag, amelyhez egy szál bajusz vezet és csak akkor kezd érni, amikor már be van porozva. Sokan nem tudták, hogy a tavaszi szántás méreg a kukoricának, csakis őszi 25—30 cm-es mélyszántás és tavaszi boronálás biztosítja a jó termést, a talaj nedvességét. Vagy arról is sokan csak most hallottak először, hogy mi az apanövény, és hogyan termékenyül meg a kukorica. Akár reggelig hallgatták volna az előadást, amelyből nagyon sokat tanultak. Ma már a község lakói sem nevetnek a zsélyi „kukoricásokon." Álmélkodva csodálják a zsélyi tanonciskola gyönyörű ültetvényét, de még jobban fognak majd csodálkozni, ha az eredmények a törésnél bebizonyítják, hogy micsoda értéket termeltek itt ezek a fiatalok. Már most többen járnak ki a határba nézegetni az iskola kukoricáját, mert. belátták, hogy van itt mit tanulni. A szlovákgyarmati szövetkezet tagjai nagyon hálásak az iskola növendékeinek, akik részükre saját vetőmagjukból 7 hektár kukoricát ültettek és kapálták meg. És hogy mit jelent a kukorica termelése, arról Hruscsov elvtárs, Bacílek elvtárs, a párt és a kormány vezető tagjai nagyon sokat beszéltek különféle gyűléseken. A kukoricatermelés biztosítja az elegenEzért kísérleteznek tehát a legjobb kukoricafajta kitermelésével, amelyben versenyeznek a nyárasdi kutatóintézettel. Ebben az évben 6,6 hektár kukoricát ültettek, de jövőre már 14 hektár földet vetnek be kukoricával. Silókukoricát az ez évi 3 helyett pedig 7 hektáron fognak vetni. Megértették a kukorica nagy jelentőségét. Ezért fogtak hozzá a nagy úttörőmunkához. — Örülünk, hogy ilyen szép a kukoricatermés — mondja Mezei lánya, az iskola legjobb tanulója. — Ki hitte volna, hogy ennyire A rossz időjárás esetén ha a szabadban nem lehetnek, a szórakozás és pihenés vidám óráit a kultúrteremben töltik. dö tojást, tejet, zsírt, húst, vajat, amelyek alapjai közellátásunknak. A kukorica az a növény, amely az összes háziállatok takarmányának tekinthető. Kukoricával nevelik, hizlalják a disznót, kacsát, libát; etetik a tyúkot, csirkét. A borjak részére is egészséges táplálék. Ámerikában sok helyen még a lovakat is kukoricával etetik, mert több a tápértéke, mint a zabnak. Természetes, kell tudni az adagolást. Négy métermázsa szemeskukorica egy métermázsa zsírt, húst jelent. Számítsuk ki, hogy egy hektárnyi kukoricával hány disznót lehet felnevelni, ha az átlagos termést csak 30 métermázsára vesszük. Az eredmény mindig ugyanaz, 8—10 egy mázsánál naayobb disznó. Ezt nagyon jól tud ják a zsélyi tanonciskola növendékei. Ezért nevezték el a kukoricát a jövő növényének. Azt is tudják, hogy a Szovjetunióban Ozornyi kolhozparaszt csúcseredményt ért el, 160 métermázsa szemeskukoricát termelve egy hektáron. A silókukoricából pedig 1200 mázsát, azaa 12 vagont egy hektáron. Nincs tehát határa a kukoricatermelés fokozásának. megkedvelik a kukorica termelését — mondja Kiszling János. Az év elején bizony ez a kislány meg is szökött az iskolából és állandóan csak azon sírt, hogy hazamehessen — teszi hozzá mosolyogva. Szabó Erzsike, az iskola fiatal költője, versben énekelte meg a fiatalok munkáját„ a kapálást. Kapáláshoz vígan fogtunk, örömmel is végeztük, A munkánkon meg is látni Hogy miért igyekeztünk. Nézem a kukoricaparcellákat. Minden tanulónak megvan a magáé. Dudvát nem látni közte. Jó talaja lesz itt jövőre a búzának. Kis táblákon van feljegyezve a tanulók neve. Mindegyik meg tudja mutatni a magáét, amit ő kapált. Hiába nézem, nincs különbség köztük. Egyforma nagy a kukorica. Tóth Endre, a kalondai szövetkezet elnökének fia a múlt. napokban, amikor apja eljött látogatóba, így búcsúzott tőle: „No, apám, ha hazamegyek, már több kukoricát kell termelnie a szövetkezetnek, mert abban van a legnagyobb tápérték". És igaza van. Hazafelé még kiszámítottam, mennyi silókukoricája lesz az iskolának. 800 métermázsa egy hektárról, ennyi a becslés. És van három hektár. Tehát a három silógödör, amely 9 vagon befogadóképességű, bizony kevés lesz. Már nem is csodálkozom, hogy jövőre a 12 literes átlagos tejhozamot 20 literre akarják emelni. Az iskola udvarán Sámson János raktáros fogad. — No, látta, elvtárs?

t — kérdi sokatmondóan. — Láttám, nagyon jó termés lesz. — Lesz bizony, mert a mi gyerekeink nagyon derék gyerekek. De jöjjön el töréskor. Most ők is hazamennek — mutat a vígan játszó csapatra, — De törésre mindnváiukat meahívjuk. hogy lássák egyévi munkájuk gazdag gyümölcsét. Még megnézem Amerikában is figyelemmel kísérik a szovjet mezőgazdasági küldöttséget, akik nagy elismeréssel beszélnek az ottani kukoricaültetvényekről. I