Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-01 / 210. szám, csütörtök

1955. szeptember T. UISZO 5 f j Jól élem öreg napjaimat Szocialista munkaverseny a tartós sikerek biztosítéka Vállalatunk egész kollektívájának jó munkájával teljesítjük, sőt túlteljesítjük feladatainkat minden gazdisági részlegen. Mindig arra törekedünk, hogy a technikus és a vezető előtt sokszor megoldhatatlannak látszó nehézségeket a dolgozók legszélesebb kollektívája részvételével áthidaljuk. A nehézségeket sohasem takargatjuk, hanem nyíltan rámutatunk azokra és a munkások — a technikusokkal és a mesterekkel szorosan együttműködve — mindig megtalálják a problémák megoldásának útját. Ezzel érdekeltté tesszük dolgozóinkat munkájukban s versenyre buzdítjuk őket. A dolgozókat arra vezetjük, hogy kötelezettségvállalásaikat elsősorban a feladatok túlteljesitésére irányítsák, üzemünkben a dolgozók 92,60 százaléka kapcsolódott be a szocialista versenybe, 340-en Korabelnyikova módszerét alkalmazzák az anyaggal való takarékoskodásban, 382 munkás Csutkih módszere alapján dolgozik, s jó eredményeket érnek el a gyártmányok minőségének növelésében. A sztahanovista iskolán 198 dolgozó sajátította el Kovaljev módszerét E módszer segítségével 8—20 százalékkal növelték teljesítményüket. Az új munkaformák alkalmazásával és a szocialista verseny fellendítésével a második negyedévben 163131 koronát takarítottunk meg a gyártmányok minőségének javításával és a nyersanyaggal való takarékoskodással. Külön figyelmet szentelünk annak, hogy a verseny színvonala állandóan növekedjék. Ehhez hozzájárulnak a vezetők, a .echnikusok és a mesterek. Mestereink legnagyobb része már a szocialista verseny élén áll. Gondoskodásuk főleg abban nyilvánul meg, hogy megteremtik a munkaszervezés legkedvezőbb feltételeit és így a gépek menete egyenletes, a nyersanyag mindig biztosítva van s természetesen a kötelezettségvállalásokat is könnyebben teljesíthetjük. A mesterek együttműködnek az üzemi munkaiskolával és azokat a dolgozókat javasolják sztahanovista iskolába, akik a munkafolyamatok hiányos ismerete folytán feladataikat nem teljesitik kielégítően. Rendszeresen értékeljük a versenyt minden dolgozónál és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom funkcionáriusaival együtt gondoskodunk az eredmények szemléltető propagálásáról és a legjobb munkamódszerek átadásáról. A mesterek maguk is anyagilag érdekeltek a dekádterv egyenletes teljesítésében és eredményeiben meg a takarékoskodásban. Vállaltunkban Vorosin szovjet mester módszere alapján 42 mester dolgozik. A tervnek minden egyes órára, gépre és dolgozóra való szétírása, a minőségi és a selejtnorma pontos szétírása a legfontosabb feltétele annak, hogy minden dolgozó megismerhesse feladatát és ennek alapján teljesíthesse azt. Ugyanúgy szétírták a mesterek feladatait is dekádokra és hónapokra. E mutatószámokon kivül minden mesternek szétírták veszteségi idő-limitét és a segédanyagok költségeit, ami jelentősen hozzájárul a műhely költségének csökkentéséhez és a veszteségórák csökkentéséhez, valamint a munkatermelékenység növekedéséhez. A legjobb dolgozók, mesterek, munkacsoportok, műhelyek teljesítményét minden hónapban és negyedévben értékeljük. A műhelyek dolgozóinak megbeszélésein vándorzászlóval tüntetjük ki a vállalat leglobb műhelyét, a legjobb dolgozókat oedig pénzjutalomban részesítjük. Az üzemi hangszóró útján minden nap közöljük azoi, dolgozók nevét, akik legjobban teljesítik kötelezettségvállalásukat. A szocialista versenyről való gondoskodás mellett azonban nem feledkezünk meg a munkás-paraszt szövetség ápolásáról sem. Arra ösztönül zük a dolgozókat, tegyenek kötelezettségvállalásokat mezőgazdas.'i • gunk megsegítésére. A panyidaróci, apátfalusi és a Vel'ká. nad Ipl'om-i szövetkezet felett védnökséget vállaltunk. Gondoskodunk róla, hogy a szocialista versenyben szerzett tapasztalatainkat átadjuk a szövetkezeteseknek is. A panyidaróci EFSZ tagjai a Vel'ká nad Ipl'om-i szövetkezetesekkel versenyeznek. A versenyt minden hónapban értékeljük és a győztes EFSZ-t a vállalat vándorzászlajával jutalmazzuk. Vállalatunk egy-egy dolgozóját azzal bíztuk meg, hogy tartson fenn kapcsolatot a vállalat és az EFSZ-ek között. Ez a megbízott rendszeresen látogatja az EFSZ-eket. Minden védnökségi EFSZ-ünkhöz könyvelőt osztottunk be, aki segít rendet teremteni az EFSZ könyvelésében. A vállalat dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a harmadik negyedévben 9 ezer órát dolgoznak le a legsürgősebb mezőgazdasági munkákban. A mai napig 16 611 órát dolgoztunk le a termés betakarításában. Járásunk és kerületünk vállalatainak dolgozóit felhívtuk, hogy segítsenek az éjjeli cséplés biztosításában. Eddig 10 vagor, gabonát csépeltünk ki éjjeli műszakokban. A szocialista verseny fejlesztése s a dolgozók kötelezettség Vdüak-sainak értéke legjobban a harmadik negyedévi kötelezettségvállalásunkban tükröződik. Ebben megígértük, hogy a munkatermelékenységet a tervezetten tú! 2 százalékkal növeljük. Elfogadtuk a ké7smárki Tatral'an nemzeti vállalat dolgozóinak felhívását és kötelezettséget vállaltunk, hogy csökkentjük az I. és III. dekádtervek teljesítése közötti egyenetlenséget. A gyártmányok minőségének javitasáva' üzemanyag- és nyersanyagmegtakarítással a harmadik negyedévben 67 000 koronával csökkentjük a költségeket. 1955 február 20-cn a Szakszervezetek Központi Tanácsa pótutasításokat adott ki a szocialista verseny fejlesztéséről szóló irányelvekkel kapcsolatban, amelyekben a szocialista verseny helyesebb megszervezéséről és a verseny rendszeres értékeléséről van szó. E pótirányelvek alapján a vállalat vezetősége a szakszervezettel való megbeszélés után előre meghatározza a szocialista verseny feltételeit és a verseny teljesítése alapján a dolgozók példás vagy legjobb dolgozó, a műhely példás vagy legjobb dolgozója elmét nyerhetik el. A harmadik negyedévben kidolgoztuk ezeket az irányelveket és a versenyfeltételek megállapítása után megtárgyaltuk a dolgozókkal. Augusztusban már ezek alapján fogjuk értékelni a versenyt. Az a dolgozó, aki a meg határozott feltételek között te'jesíti havi feladatait, elnyeri a példás dolgozó címet. Ha három Ijónapon át teljesíti a kitűzött feltételeket, nevét a dicsőségtáblára írjuk és elismerő oklevéllel jutalmazzuk. Ha egymás után hat hónapon át teljesíti a feltételeket, javasoljuk a szakma legjobb dolgozója jelvénnyel való kitüntetésre, amelyet a miniszter elvtárs adományoz, és 14 napi átlagos keresetével egyenlő összeggel való jutalmazásra. A kitüntetettek nevét beírjuk a vállalat dicsőségkönyvébe és munkamódszereiket, munkaeredményeiket propagálni és általánosítani fogjuk, hogy a többi dolgozónak is lehetősége legyen a szakma legjobb dolgozója kitüntetés elnyerésére. Pontosan meghateroztuk a szocialista verseny feltételeit minden részlegen, külön minden mester, technikus, csoport és műhely részére. A szocialista verseny elmélyítésében és minőségének növelésében szerzett eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a negyedik negyedévben még nagyobb eredményeket érhetünk el. Dolgozóink kötelezettségvállalásainak teljesítése még gazdaságosabbá teszi termelésünket. Növekedni fog a munkatermelékenység és így dolgozóink még jobban érdekelve lesznek a jobb eredmények elérésében, a terv jö minőségű és egyenletes teljesítésében és vállalatunk felkészülten fogja várni a második ötéves terv feladatait. Felső Imre, a „Köztársasági Érdemrenddel" kitüntetett apátfalusi Pol'anaüzem igazgatója. | Ez idén nehéz körülmények I között végeztük az aratást, mii vei a Duna áradása folytán felt jött a talajvíz. Az összefogási nak azonban meg lett az eredni ménye. Fiatal, öreg egyaránt | kivette a részét a kenyér megf mentéséből. Térdig érő vízben I arattuk a gabonát, majd csépi lés után szárítókban szárítgat| tuk. A gabonának nem lett | semmi baja, mert időben elvé! geztük a munkát. A mentési ? munkában részvevők közül dír cséretet érdemelnek Horváth f Boldizsár, Szombathelyi Ilonka, | Szombati Ilona és Csicsai Ilonj ka, akik mindennap ott voltak t az aratásnál és cséplésnél. !

i így hát a rossz időjárás ellenére is időben végeztünk a | csépléssel, s beadási kötelezett? ségeinket túlteljesítettük. Búf zát 120, rozsot 100 és az árpát » i A galántai szövetkezetesek már jóideje elvégezték a cséplést. Igazán nem számítottak ilyen nagy termésre. A hektárhozamok gazdagok voltak, min| dennemű gabonából túllépték a tervezettet. Búzából 24 mázsát terveztek, s átlagosan 26 mázsát értek el hektáronként. Rozsból 22 mázsa volt a tervük, s megtermett minden hektáron 25 mázsa. Árpából 23 mázsa lett egyegy hektárról. A szövetkezetesek nem is feledkeztek meg beadási kötelezettségükről. Még a cséplés idején lerótták tartozásukat, s cséplés után a szövetkezet tagjait elégítették ki kenyéi> gabonával. Azok a szövetkezeti tagok, akik becsületesen dolgoztak az első félévben, egész kocsi búzát vittek haza. Rehák Ferenc 292 munkaegységet szerzett június végéig, amelyre 5840 korond pénzelöleget és 876 kg búzát kapott. Puskás Rozália már nem éppen fiatal asszony, az első félévben mégis ledolgozott 180 munkaegységet és erre 3öü0 korona pénzelöleget és 540 kg búzát kapott. Novota Béla csak máricustól is 100 százalékra teljesítettük. Ezenfelül még 2 vagon sörárpát adtunk be terven felül. A jól végzett munka után • augusztus 27-én aratási ünnepélyt ültünk, melyre vendégeink is érkeztek Bratislavából. A szép aratási koszorút két kislány nyújtotta át a vendégeknek. Azután a feldíszített helyiségbe mentünk, ahol már mindenféle jó várt bennünket. Az asztalokon borosüvegek sorakoztak, az emelvényen szólt a zene s roptuk a táncot. Ott volt a szövetkezet minden tagja, jól éreztük magunkat. Én már a nyolcvanadik életévemet gyúrom, s mégis kedvre derített a zene. El is táncoltam egypár láb alá valót, s újra fiatalnak éreztem magam. Horváth Gyula, Szap. dolgozik a szövetkezetben, s e pár hónap alatt 219 munkaegységet dolgozott le, amelyre 4380 korona előleget és 650 kg búzát kapott. Árpát a szövetkezetesek nem terveztek a munkaegységekre, ahelyett a tagok majd az ősszel 2 kg kukoricát kapnak munkaegységenként. Mindezen felül a szövetkezet még 1 liter tejet is ad a tagoknak a munkaegységekre. Még tovább sorolhatnánk az olyan dolgozókat, akik ilyen szép összeget és egész szekér gabonát kaptak. Minden tag lelkiismeretesen dolgozik, s kiveszi részét a szövetkezet további szilárdításából. Az elért sikerek pedig még nagyobb eredmények elérésére ösztönzik a szövetkezet tagjait. Kéz a kézben harcolnak a nagyobb hektárhozamokért, s a még boldogabb jövőért. Már most megalapozzák a jövő évi jó termést. Elvégezték a tarlóhántást, s hozzáfogtak a földek előkészítéséhez. Az őszi repceföldet már megmunkálták és a napokban elvetik a magot is. Bent a raktárban pedig tisztítják az öszi árpa, rozs és búza vetőmagot, hiszen rövidesen megkezdik az ősziek vetését. H. A. Jövőre is szép termést akarnak betakarítani ^Szívesen maguk közé fogadták Perzselően tűznek a nap sugarai, a levél sem rezdül a fákon ezen az augusztus végi délutánon. Fullasztó a hőség, örül az ember, ha megpihenhet a fák hűs árnyékában. Kerékpáron, kacskaringós dülöutak között visz utam Tósnyárasd felé és a táj szépségében gyönyörködöm. A nagy szövetkezeti táblákon, és egyénileg gazdálkodók földjén egyaránt folyik a munka. A szövetkezet tagjai szalmát hordanak kazlakba, amit még a kombájn aratott le, s egy másik táblán lánctalpas gépek dübörögnek. AJ utolsó hektárokon végzik a tarlóhántást. Nagy buzgalommal készítik elő a földeket az őszi vetések alá, hogy jövőre még magasabb hektárhozamokat takaríthassanak majd be. Mosoly csillog a traktorosok szemében, amint gépüket irányítják. Az egyénileg dolgozó parasztok lovasfogatokkal végzik a tarlóhántást. Olyan gazda is akad, aki már másodszor szánt. A rekkenő hőségben csöpög a verejték homlokukról, amint az eke után gyalogolnak. Gabonakereszteket már egyet sem látni a tósnyárasdi határban. El is felejtették a cséplést a szövetkezetesek is, az egyénileg gazdálkodó parasztok is. Beadási kötelezettségüknek is elsők között tettek eleget a galántai járásban. Hát hiszen az egész környék jó gazdáknak ismeri a tósnyárasdiakat. A jó gazdának pedig állandóan akad tennivalója. Aki a tarlóhántást már elvégezte, az. a kukoricában, vagy a cukorrépában talál, munkát. Végre mégis csak beérek a faluba. Egészen kihaltnak látszik, mintha lakatlan volna. Az utcákon egy pár gyereken kívül senkit sem talál az ember. No most merre, hova rnenjek, tűnődöm magamban. Kitől kérjek útbaigazítást? Tanácstalanul állok egy ideig, végül is megindulok a szövetkezeti iroda felé. Nem szívesen teszem, az irodában az ember többnyire csak száraz számadatokat tud meg, s hallgatnak az emberekről. Ezért ha csak tehetem, inkább kint a dolgozókkal beszélgetek. Most mégis kiinduló pontnak az irodát veszem, gondolom, hogy legalább útbaigazítást kapok. Kopogtatásomra azonban penki sem felel, az iroda ajtaját zárva találom. Az udvarbeliektöl tudom meg, hogy a könyvelő Prágába utazott, a mezőgazdasági gépkiállításra és hogy az elnök a járási székhelyre ment, ott akadt sürgős dolga. Mit volt mit tennem, odébb álltam. A falu alatt épült istállók felé vettem utamat. Négy embert találok a fejőstehénistállóknál. A két takarmányozó az imént hozott csalamádét rakja le a szekerekről, készítik a keveröbe az állatoknak. Velük együtt lépek az istállóba, ahol az öreg nagy bajuszú őrön kívül még egy embert találunk. Fekete haja a szemébe lóg, ahogyan a trágyát szedi ki az állatok alól. Majd seprűt fog a kezébe, s tisztára sepri a hosszú járdát. — Seperj, Károly seperj — szólítja meg az egyik takarmányozó, majd hozzáteszi. — Látom jól seper az új seprű. A megszólított elmosolyodik, majd odasomfordál hozzánk. Azután helylyel kínál az odakészített lócán, s leülünk. Csak most tudom meg, hogy mire szólt az, hogy jól seper az új seprő. Anda Károly most egy hónapja lépett a szövetkezetbe, s a fejőstehenekhez osztották be. Az új fejő kissé nehézkes ember. Bizalmatlanul néz rám egy ideig, s csak kurta válaszokkal felelget feltett kérdéseimre. Azt is csak a foga között szűrve eregeti. Minden szót egyenként kell belőle kipréselnem. Több mint egy óra hosszat faggatom., amikorra tiszta képet alkothatok magamnak, mire mindent megtudok, amire kíváncsi voltam. Anda Károly kisparaszt nem egészen egy hektárját, még az apjától örökölte. Felesége, s négy apró családja van, akik közül hét esztendős lesz a legidősebb. A felszabadulás után különböző helyeken, mindig más és más szakmában dolgozott. Amikor a faluban 1950-ben megalakult a szövetkezet, elgondolkozott. Belépjen, ne lépjen, viaskodott önmagával. Maga sem tudta, hogy mitévő legyen. A szíve húzta a földhöz, hiszen világéletében szerette a paraszti munkát, különösképpen a lejösteheneket kedvelte. Azután mégsem lépett a szövetkezetbe. Attól tartott, hogy hatodmagára nem bírja megkeresni a kenyeret. Még ezelőtt két évvel sem mert belépni a szövetkezetbe. A paraszti munka azonban vonzotta, s a Garázsdi Állami Gazdaságban vállalt munkát. Takarmányozó lett, még hozzá a legjobbak egyike. Szép pénzt keresett, sokszor meghaladta havi keresete az 1500 boronát. Szíve azonban húzta vissza falujába. Vasárnaponként, hogyha hazajött, hajtotta a kíváncsiság. Üton-útfélen megállította a szövetkezet tagjait, s kérdezősködött. Fellángolt a tűz a szemeiben, amikor azok egyre nagyobb ereáményekröl számoltak be. Nem egyszer körüljárta a határt, maga is meggyőződött, hogy igazat beszéltek az emberek. Ezek után egyre fájóbb szívvel ment ki a faluból, az állami gazdaságba dolgozni, folyton arra gondolt, hogy idehaza a szövetkezetben is tulajdonképpen azért a célért küzdhet, mint az állami gazdaságban, azzal a különbséggel, hogy nem kell már a falutól messze mun-. kába járnia. Munkahelyén is ez járt az eszében és néha olyannyira elgondolkozott, hogy társai szavát sem hallotta, ha szólították. Ilyenkor gondolatban a szövetkezetben kalandozott, ott látta magát az istállóban, fehér kötényben a tehenek mellett. Fz év júliusában azután megtudta, hogy a szövetkezetnek több mini 27 mázsás gabonatermése lett hektáronként, s hogy a tagok teli szekerekkel vitték haza a gabonát, — már határozott is. Féltette magában, hogy visszajön falujába, ha a tagok befogadják maguk közé. Másnap elment az elnökhöz a szövetkezeti irodába, s előadta neki kérelmét. Az elnök a taggyűlés ele terjesztette, s harmadnap örömmel jelenthette Anda Károlynak, hogy maguk közé fogadták. Hogyne fogadták volna, hiszen régóta ismerték Anda Károlyt, meg voltak győződve, hogy becsületes emberrel gazdagodott a szövetkezet. íis augusztus 10-től már munkában is van. Beteljesedett régi álma. Fejő lett a szövetkezetben. Tizenkét tehenet kanctt gondozásra, s szemében öröm csillog, ha a gyönyörű állatokra néz. Már most .9 liter a napi átlagfejése, s ha leborjazik az öt nagyhasú tehén, 11 literes átlagra számít. Bizakodva néz a jövőbe, de joggal, hisz tudja, hogy mindene meglesz a :zövetkezetben, ha becsületesen dolgozik. Még pár percig elbeszélgetünk, s utána kemény kézszorítással búc-úzunk egymástól. E kézszorításban már benne lüktet az új élet remény?, a jövőben való bizakodás. Utoljára még csak azt említi meg, hogy a szövetkezet egész évi kenyérgabonát előlegez családja számára. Halász Ambrus.