Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-06 / 214. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A mai számban: Repülőink bátorságának és felkészültségének hatalmas szemléje <2 ol

d ) Lengyelország csökkent) hadseregének létszámát (3. old.) A Zselízi Állami Birtokon 32 mázsa repcét takarítottak be hektáronként (4- old.) A mocsár és a láp helyén (5 old.) Testnevelésünk és sportunk további fejlődéséért (8. old.) Bratitetlava, 1955. szeptember 6. kedd 30 fillér VIII. évfolyam, 214. szám L Nagyobb állatállomány — több jövedelem Pártunk Központi Bizottsága augusztus 31—szeptember 1-i ülésének határozata a párt, az állami szervek, a dolgozó parasztság és mezőgazdaságunk valamennyi dolgozója figyelmét az állattenyésztés kérdésének sürgős megoldására fordította és feladatul tűzte ki: záros határidőn beiül döntő fordulatot kell elérni az állattenyésztésben, jelentős mértékben növelni kell az állatállományt és araiak hasznosságát. Ezt kívánják meg az egész mezőgazdasági termelés fellendítésének, a parasztságnak és az egész országnak az érdekei. Joggal tette a határozat az állattenyésztés kérdésének megoldását az előttünk álló egyik legfontosabb feladattá, hiszen az állattenyésztést nem kezelhetjük elszigetelten az egész mezőgazdaság kérdéseitől, mert szorosan összefügg a közellátás javításával, tehát dolgozó népünk életszínvonalának emelésével és ugyancsak szorosan összefügg a dolgozó parasztok: szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodók jövedelmének növelésével is. Régi igazság az, amely azt tartja: megnézem az istállót és megmondom, milyen a gazda. Jellemző megállapítás ez, mert helyes és jövedelmező gazdálkodás el sem képzelhető megfelelő állatállomány nélkül. Csak az a földműves tudott mindig boldogulni, aki arra törekedett, hogy földjei termését ne közvetlenül, hanem állatain keresztül értékesítse, vagyis minél több szarvasmarhát, sertést és szárnyasállatot tartson föld jel jelentős részén, azok számára termeljen, s aztán az állatokat adja el — egyszóval, hogy belterjes gazdálkodást folytasson. Miért előnyösebb az ilyen gazdálkodás? Azért, mert ha több munkát és esetleg több befektetést is kíván, mégis sokkal jövedelmezőbb, mint a külterjes gazdálkodás. Mert lássuk csak: mi a jövedelmezőbb, mi hoz nagyobb hasznot — ha a kukoricatermést, mint terményt adjuk el, vagypedig ha a kukoricán állatokat nevelünk, sertéseket hizlalunk és azokat adjuk el? Nem előnyösebb-e. nem hoz-e nagyobb hasznot, ha földjeink egy részén gabonafélék helyett szálastakarmányt' termelünk, s minél nagyobb tehénállományt tartunk? A tehén szaporulata, a tej ára nem jelent-e sokkal nagyobb jövedelmet, mint az egyszerű gabonatermesztés? A válasz nyilvánvaló, kézenfekvő, minden földműves saját tapasztalatából tudja, mennyivel nagyobb jövedelmet hoz az ál lattenyésztés, mint az egyszerű, meg.szokott külterjes gazdálkodás. S még egy döntő tényező van az állattenyésztésben: a trágya. Ha arról beszélünk és az a törekvésünk, hogy a földek hektárhozamát növeljük, úgy ennek egyik előfeltétele, hogy minden barázda földre jusson elég istállótrágya. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha minden gazdaság, szövetkezeti és egyéni gazdaság egyaránt növeli állatállományát, belterjes gazdálkodást folytat Ha egyes szövetkezetek gyenge gazdasági okait kutatjuk, úgy minden esetben arra a megállapításra kell jutnunk, hogy ennek egyik fő oka, előidézője az, nogy nincs megfelelő állatállomány és hogy a meglévő állatállomány hasznosságára, jövedelmezőségére nem fordítanak elég gondot. Márpedig ha egy szövetkezetben nincs meg a megfelelő állatállomány, ha a szövetkezet vezetősége és tagsága nem fordít kellő figyelmet és gondot állatállománya hasznosságának fokozására, ha a szövetk^ zet gazdálkodásának gerincét nem az állattenyésztés képezi, várható-e akkor, hogy ez a szövetkezet gazdaságilag megszilárdul, hogv nagy értékű munkaegységei lesznek. és hogy tagjainak magas jövedelmet biztosít? Miből legyen egy gazdaságnak állandó jövedelme, mi képezze az állandó pénzforrást, ha nem az állatállomány? A földek évente csak egy termést adnak, évente csak egyszer aratunk, tehát gabonafélékből évente csak eeyszer van bevételünk. De az állatok nap nap után friss bevételt jelentenek. Az állattenyésztés mezőgazdasági termelésünknek, dolgozó népünk életszínvonala emelésének, a dolgozó parasztság jövedelme fo kozásának óriási — és rögtön hozzátehetjük: még ki nem merített tartaléka. Az a helvze; — és ezért tűzte ki legfontosabb feladatul a Központi Bizottság — hogyha az állattenyésztésben és az állatállomány hasznosságának növelésében döntő fordulatot érünk el, akkor megfelelő javulást tudunk elérni ai egész mezőgazdasági termelésünkben. jelentős mértékben megoldottnak tekinthetjük a közellátás kérdéseit, dolgozó parasztságunkat, a szövetkezeteket pedig olyan jövedelemhez juttatjuk, amely biztosítja számukra életszínvonaluk állandó növelését. Mi tehát a legfontosabb tennivaló? Elsősorban az, hogy pártunk Központi Bizottságának határozatát, a Központi Bizottság ülésén elhangzott beszámolót a legszélesebb körben propagáljuk, annak tartalmával, célkitűzéseivel mezőgazdaságunk dolgozóit megismertessük. Azt kell továbbá elérnünk, hogy a határozatból eredő feladatokat ne tekintsék sehol sem csak a jövő feladatainak, amelyeket „majd" és „idővel" megoldanak. A Központi Bizottság kitűzte feladatok megvalósítását azonnal kell megkezdeni! A következő évek feladata, hogy az állatállományt a kitűzött irányszámoknak megfelelően mindenütt növeljék, ellenben már most, azonnal kell gondoskodni arról, hogyan, miképpen lehet fokozni a meglévő állatállomány hasznosságát. Növelni kell a tehenek tejhozamát, gondoskodni kell a vágóállatok nagyobb súlygyarapodásáról és biztosítani kell, hogy mindenütt megfelelő takarmánykészlet álljon rendelkezésre a téli hónapokra. Az őszi kapások, a répa, a kukorica, a krumpli betakarítása előtt állunk. A Központi Bizottság kitűzte feladatokat teljesítjük, ha mindenütt jól megszervezzük ezek betakarítását, mert hiszen a krumpli, a répa, a kukorica a legfontosabb takarmányokat képezik. Gondoskodni kell arról is, hogy az őszi kapások melléktermékei, a kukoricakóró. a krumpliszár és a répalevél sehol se menjen kárba, hanem mindenütt silózzák el, s ígv biztosítsanak a szarvasmarhaállomány számára bőséges menvnyiségű és jó minőségű takarmányt. Repülőink bátorságának és felkészültségének hatalmas szemléje Vasárnap reggel a prágai utcák a szokottnál sokkal élénkebbek voltak. Emberekkel zsúfolt villamosok, autóbuszok százai fndultak már a kora reggeli óráktól a repülőtér irányába. A villamosvasút végállomásától utcaszélességú emberfolyam hullámzott megszakítás nélkül a repülőtér bejárata felé. A szép naposnak ígérkező idd és a repülőnap látványosságai sok tízezer embert vonzottak ezen a délelőttön a repülőtér zöld gyepszőnyegére, hogy kiváló repülőinkkel együtt Immár negyedszer ünnepeljék meg az idén a repülőnapot. A repülőnap fő bemutatója csak délután 2 órakor vette kezdetét. A közönség nagy része azonban már a délelőtt folyamán megérkezett. Nem unatkozott senki. A repülőgép-kiállítást tízezrek szemlélték meg, a népművészeti együttesek gazdag műsora szintén sfirü embertömeget vonzottak. Rengeteg elárúsítóhely, sok száz elárúsító gondoskodott frissítőkről, tízórairól, ebédről, uzsonnáról A fő bemutató előtt fiatal modellezőink is bemutatták tudásukat. Különféle motoros és vitorlázó modellek, amelyek közül néhány 150 kilométeres óránkénti sebességet is elér, nagyon szép akrobatikus mutatványokat nyújtottak. Kevéssel a fő bemutató kezdete előtt megérkeztek a párt és a- kormány képviselői és a vendégek. A kormánypáholybaa helyet foglaltak R. Barák, dr. A. Cepicka, dr. J. Dolansky, Z. Fierlinger, V. Kopecky, A. Novotny, V. Siroky, és O. Simnnek. Jelen voltak továbbá V. Kratochvil vezérezredes, a nemzetvédelmi miniszter helyettese, B. Lomsky vezérezredes, J. Vosáhlo altábornagy és J. Tykal vezérőrnagy. A hivatalos vendégek páholyában helyet foglaltak í. Hendrych, V. Krutina és V. Pasek, a CSKP KB titkárai, dr. V. Skoda miniszterelnökhelyettes, a kormány tagjai, más politkai és közéleti tényezők és a csehszlovák néphadsereg tábornokai. Délután két órakor a csehszlovák és szovjet állami himnuszok hangjaival és az ágyúk sortüzeivel megkezdődött a repülőnap hatalmas szemléje, repülőink tudásának, művészetének nagy bemutatója. A héketáhor jelképe Ragyogó napsütésben vonulnak fel az első repülőkötelékek, közel a földhöz, 11 hullámban, hármas alakulatokban. Az első gépeken a csehszlovák és a szovjet állami zászlókat lengeti a szél. A további gépek is zászlókkal vannak díszítve. Repülőink üdvözlete ez a béketábor országainak. Alig szállnak el az első gépek, újabb gyönyörű mutatvány köti le a nézők figyelmét. A Svazarm ostravai kerületi repülőklubjának fiatal repülői szabályos ötágú csillagot alkotva közelednek gépeikkel. A mértani pontossággal megalkotott mutatvány méltán váltotta ki a közönség elragadtatását. A repülőtér fölé érkező gépek újabb meglepetéssel szolgálnak. Fekete pontok válnak el tőlük, gyorsan közelednek a föld felé, majd hirtelen egymásután mint hatalmas lepkék kibomlanak az ejtőernyők és a gyors zuhanás lassú lebegéssé válik. A bátor ejtőernyősök gyakorlott biztonsággal egymás után érnek földet. Vitorlázó repülők bemutatója Gyönyörű volt a vitorlázógépek bemutatója. Merész akrobatikus mutatványaik, halkan suhanó gépeik megérdemelt sikert arattak. A levegő áramlását mesterien kihasználva, szabályos kört alkotva köröznek, nyílegyenes vonalba fejlődnek, újra kört alkotnak, majd egyesével süvöltve közelednek a föld felé. A nézők közül sokan már a nyakukat húzzák a válluk közé, a gépek azonban hirtelerirányt változtatva merész bu'ífeneet vetve törnek újból a nap felé. A bratislavai és a gottwaldovi repülőklub vitorlázó repülői gyakorlott kézzel, mesteri tudással irányítják gépeiket. Léggömbvadászat A repülőtér túlsó oldalán apró piros léggömbök emelkednek egymás után a magasba. Sok tízezer szempár érdeklődéssel követi őket. Vajon mi célt szolgálnak majd? A kérdésre gyorsan megérkezik a válasz. Három kétfedeles gép közeledik sebesen, kormányfülkéikben a pardubicei repülőklub tagjaival. Néhány szempillantás és a gépek máris üldözőbe veszik a mind magasabbra szálló piros gömböcskéket. Hihetetlenül gyors, merész fordulatok és a gépeknek ütköző ballo(Folytatás a 2. oldalon.) Aratóünnepély Érsekújváron Vasárnap, szeptember 4-én több mint 6000 szövetkezeti tag, kis- és középparaszt, munkás gyűlt össze Érsekújváron a Gottwald téren, hogy megünnepelje az idei aratás sikereit. A transzparensek a szövetkezeti tagok beadási kötelezettségének teljesítését és a velük együtt menetelő védnökségi üzemek dolgozóinak tervteljesítését hirdették* Az érsekújvári járás szövetkezetei 100 százalékon felül teljesítették beadási kötelezettségüket. A kürti EFSZ 191, a jatovi EFSZ 167, a tardoskeddi EFSZ 148 százalékra teljesítette tervét. Az érsekújvári járásban a szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok sikeresen teljesítik a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló, felszabadulásunk 10. évfordulójára tett kötelezettségvállalásaikat. Eddig 76 százalékra teljesítették ígéretüket. A mezőgazdasági dolgozók állami felvásárlásra eddig 90 000 kg sertéshúst, 17 000 kg marhahúst, 250 000 tojást és 75 0t)0 liter tejet adtak be. Az aratóünnepélyen felléptek az iskolák táncés dalegyüttesei, a hadsereg, a CSISZ és a CSEMADOK együttesei az egész járásból. Délután sporttalálkozók zajlottak le. Az aratóünnepély vidám mulatsággal fejeződött be. Jó munkát végeztek * Bart község földművesei lelkesen fogtak hozzá az aratáshoz és mivel nem volt elég gép, kaszával vágták a rendeket. Az aratást 2 nappal a határidő előtt fejezték be. A száraz, hideg tavasz, a mostoha időjárás ellenére is jó termés volt ebben az évben. Teltek a zsákok és egymásután érkeztek a szekerek a begyűjtőhelyre. (Levelezőnktől) Nagy gondot fordítanak a takarmányaiap biztosítására A CSKP KB az állatenyésztési termelés további fejlesztéséről szóló határozatának nagy figyelmet szentelnek a nagymihályi járásban lévő pozdisovcei szövetkezeti tagok is. A határozatnak különösen azt a részét ragadták ki, amely a takarmányalap biztosításával és a gazdasági állatok hasznosságának növelésével foglalkozik. A múlt év őszén a szövetkezet nem biztosított elég takarmányt és silót. Ez kedvezőtlenül tükröződött vissza a szarvasmarhák tejhozamában. Ján Sabol az EFSÍ legjobb fejőinek egyike a tavasz kezdetén 14 fejőstehéntől alig 60—70 liter tejet fejt naponta. Ez év tavaszán a szövetkezeti tagok gondolkozni kezdtek, hogyan javíthatnák meg az állattenyésztési termelés állapotát hogyan biztosíthatnának elég takarmányt. Negyven hektárral bővítették a /szántóföldet és ezen takarmánykeverékeket vetettek, rendbehozták és megtisztították a réteket és legelöket, megkezdték egy 250 köbméteres silógödör építését. A tehenek napi tejhozama ma 7—8 liter, s a szövetkezet sikeresen teljesiti tejbeadási kötelezettségét. A szövetkezeti tagok az egyik silógödört már megtöltötték tavaszi keverékkel s másikat e napokban kezdik tölteni. Visszatért... Likér Pál izsai középparaszt a szövetkezet alapító tagjai közé tartozik. Felismerte a közbs gazdálkodás előnyeit és három évvel ezelőtt belépett az EFSZ-be, A közös munka eredményei mellett azonban meglátta a hibákat is és ezeket, nyilvános taggyűléseken élesen bírálni kezdte. Főleg a helytelen munkaszervezés és az igazságtalan jutalmazás ellen kelt ki. Észrevételeit azonban nem hallgatták meg a szövetkezet vezetői. Ezért úgy döntött, hogy megválik a szövetkezettől. Elhatározását tett követte. — Likér Pál igen jó gazda hírében állt a faluban, egyénileg, gépek segítsége nélkül azonban igen nehezen tudott boldogulni. Két fia pedig, akikkel együtt dolgozott a szövetkezetben, továbbra is a közösben maradtak. így csupán egyedül művelte földjeit. Az évek tapasztalatai nyomán a közös gazdálkodásban egyre nagyobb javulás állott be. Kiküszöbölték azokat a hibákat is, amelyeket korábban Likér Pál annyira ostorozott. Megtanulták a munkát helyesen megszervezni és bevezették az érdem szerinti jutalmazást. Ezeket a változásokat természetesen Likér Pál is észrevette. Sokat gondolkozott, osztott, szorzott —de az eredmény mindig a szövetkezet javára billent. Igy történt, hogy az idei aratás alatt újrafelvételét kérte a szövetkezetbe. Ebből az alkalomból az alábbiakat jelentette ki: — Látom, hogy régi módon nem lehet tovább gazdálkodni. Közös munkával sokkal nagyobb eredményeket lehet elérni. Igen örülök, hogy azok a hibák, melyeket korábban bíráltam, lényegesen rendeződtek. Ezért határoztam el magam ismét a szövetkezetbe való belépésre. Szambath A.