Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-04 / 213. szám, vasárnap

1955, szeptember 4. UJSZ0 5 Az állattenyésztési termelés növelésével és az állami gazdaságok munkájának megjavításával teremtsük meg az előfeltételeket a jövendő ötéves terv feladatainak teljesítéséhez (Folytatás a 4. oldalról.) Elsősorban arra kell törekednünk, hogv az EFSZ-ekben és az állami gazdasagokban oly mértékben fokozzuk az anyasertések számát, hogy minél rövidebb idón belül teljesen fedezhessék malacszükségletüket. A sertések és szarvasmarhák állományának helyes elosztásával foglalkozniuk kell a nemzeti bizottságoknak. a begyűjtési apparátus és a zootechnikai szolgálat dolgozóinak. Az állományok célszerű és mielőbbi biztosítása meqköveteli. hogy helyesen irányítsuk, gazdaságossá tegyük a mezőgazdaság beruházási építkezéseit. Az EFSZ-ek közös létesítményeinek mielőbbi felépítése múlhatatlan előfeltétele annak, hogy a szövetkezetek áttérjenek a közös qazdálkodásra, tovább fejlődjenek és szilárduljanak. Az állami qazdasáqoknak az istálló és más főépületek építése jelentős hatással van a termelési feladatok teljesítésére és a Qazdálkodásra. Határozottan le kell számolnunk tehát azokkal a fogyatékosságokkal, amelyek a mezőqazdasáqi beruházási építkezések szakaszán tervlemaradásra vezetnek. Az építkezések időtartamának felesleges elhúzódása is jelentős veszteségeket okoz. Hoqy ennek eleiét venvük. lényeqesen fokozni kell a Földművelésüqyi Minisztériumnak, alantas szerveinek és a többi minisztérium elosztási központjainak felelő.sséqét az építőanyaqok idejekorán való hiánytalan leszállításáért, a mezőqazdasáqi építkezéseknek a szükséges berendezésekkel való ellátásáért. A kerületi és iárási funkcionáriusok figyelmét fel kell hívni arra, hogv kötelesséqük meqszervezni a beruházási építkezések tervének teljesítését és szüntelenül biztosítani "az ezzel kapcsolatos feladatokat. Jeienleq a beruházási eszközöket elsősorban istállók és a velük kapcsolatos pótlétesítménvek építésére kell összpontosítani, továbbá az EFSZ-ek iavító és karbantartó műhelyeinek létesítésére. A mezőqazdasáqi építkezések feladatainak teljesítésében nem csekély ielentőséqű. hogv meqiavítsuk a mezőoazdasági építészeti tervező iroda munkáiát. Gondoskodnunk kell arról, hoqv áttérjenek a típustervek ipari módszereire, és e célból kötelező típusterveket kell kidolgozni. Emellett olyan, tehénistállókat kell építeni, amelyekben alkalmazhatjuk a korszerű gépesítést. Messzemenő intézkedéseket kell foqanatosítani, hoqv qazdasáqosabbá tegyük és meqiavítsuk a mezőqazdasáqi építkezések munkáiát azáltal, hogy fokozatosan bevezetiük az ipari módszereket, egyszerűsítjük az egészségügyi, állategészségügyi és tűzvédelmi előírásokat. Biztosítani kell továbbá, hogy minél nagyobb mértékben felhasználják a helyi építőanyagforrásokat, elsősorban olyan építkezéseknél, amelyeket az EFSZ-ek saját munkaerőikkel hajtanak végre. E célt szolgálják a pillanatnyilag üzemen kívüli helyi kőfejtők, mészkőbányák, agyaggödrök és téglavetők. Az illetékes minisztériumoknak minden eszközzel biztosítaniuk kell a helyi építőanyagforrások kihasználását. Ezeknek az alapvető feladatoknak a teljesítése feltételezi, hogy a beruházási feladatokat, valóra váltják, hogy olcsón, célszerűen és gyorsan építenek majd. Az ilyesfajta építkezések segítik elő legjobban az állattenyésztési termelés gyarapodását az állami gazdaságokban és az EFSZekben. A beruházási építkezések biztosításával egyidejűleg határozottan meg kell oldani az istállómunkák gépesítésének kérdését is. Noha az istállókban igen fárasztó munkákat végeznek, a gépesítés e téren még mindig kezdetleges színvonalon áll. Nem gépesítették kielégítően a legalapvetőbb munkákat sem, az istállótrágya kihordását, a takarmányszállítást, az itatást és a fejést. Ennek következménye az alacsony munkatermelékenység és az állattenyésztési dolgozók körében tapasztalható aránytalanul' nagymértékű munkaeröhullámzás. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok istállóit sürgősen fel kell szerelni olyan berendezésekkel, amelyek biztosítják az istállómunkák komplex-gépesítését. Megoldásra váró, sürgető és alapvető probléma a káderek hullámzásának megszüntetése az állattenyésztési termelésben. Beláthatatlan károkat okoz a jelenlegi helyzet, amikor egy év leforgatása alatt néha tucatnyi ember váltakozik a tehenek, anyasertések és malacok istállóiban, illetve óljaiban. Szerfölött fontos, hogy megoldjuk JU állattenyésztési termelés döntő fontosságú szakaszain a káderek kérdését és ezeket a szakaszokat megfelelő munkaerőkkel, szakképzett káderekkel erősítsük meg, hisz épp az utóbbiakban nagy hiány tapasztalható elsősorban egységes földművesszövetkezeteinkben. A pártszervezeteknek e cél érdekében a legjobb kommunistákat kellene foglalkoztatniuk az állattenyésztési termelésben. A káderek állandósításának és a termelési eredmények fokozásának egyik fontos tényezője az a feladat, hogy nagyobb gondot fordítsunk a káderek szakképzettségének növelésére, helyesen megszervezett oktatás révén. Mind ez ideig csak kevés állattenyésztési dolgozó látogatja az üzemi és szövetkezeti munkaiskolákat. A kerületekben tanfolyamokat kell szervezni, különféle állatgondozók számára, hogy tájékoztassák őket a haladó tudomány vívmányairól és a gyakorlati munkában szerzett tapasztalatokról. Fokozni kell az előadási propagandát is, különösen télen. Az állattenyésztési dolgozók szakképzettségének nevelésében fontos feladat vár a zootechnikusokra és állatorvosokra. A párt felhívja őket, segítsenek megszervezni az oktatási tanfolyamokat, adják át tudásukat műiden állattenyésztési dolgozónak. Az állattenyésztési termelés növelésének fontos tényezője, hogy felkeltsük a dolgozók anyagi érdekeltségét. Ez feltételezi, hogy helyes bérezési rendszert vezetünk be a „nagyobb teljesítményért nagyobb bért" elve alapján. Az ilyen díjazás bevezetése csak akkor lehetséges, ha az EFSZ-eknél jól megszervezzük a munkát, megszabott számú állatot bízunk a gondozóra, megállapítjuk a hasznosság, takarmányfogyasztás stb. normáit. A pótdíjak és prémiumok rendszerét, azonban még csak részben vezették be. Ha az EFSZ-ekben következetesen bevezetik a pótdíjakat, az állami gazdaságokban ,helyesen alkalmazzák a prémiumrendszert, akkor ez kedvező hatással lesz arra. hogy több húst tejet és más állati termékeket termeljünk. Az állattenyésztési termelés növelésének és az állatállomány hasznossága lényeges fokozásának biztosítására a pártszervek és a gazdasági szervek figyelmét a követkeaó fő feladatok teljesítésére kell összpontosítani: 1. Minden mezőgazdasági dolgozót mozgósítani kell az állattenyésztési termelés lényeges növelésére, amelynek 1960-ig 33,6 százalékkal kell gyarapodnia és arra kell ösztönözni őket, hoqy minél nagyobb mértékben használják ki a mezőgazdasági termelésben levő tartalékokat. 2. Elegendő mennyiségű takarmányt kell biztosítani a gyarapodó állatállománynak. különösen pedig az állatok hasznossága fokozásának érdekében. A takarmánynak mennyiségileg és minőségileg is megfelelőnek kell lennie, ezenfelül gondoskodni kell a szükséges takarmánytartalékokról is. 3. Lényegesen fokozni kell az állatok hasznosságát, elsősorban a szarvasmarhák és sertések súlygyarapodását és a tehenek tejhozamát, mégpedig elsősorban azáltal, hogy helyes takarmányozási technikát alkalmazunk és messzemenően megjavítjuk az állatok gondozását. 4. Lényegesen meg kell javítani a faiállattenyésztés munkáját. Határozott harcot kell indítani a fiatal állatok elhullása és más veszteségek ellen, az állatállomány egészségi állapotának meaiavításáért. 5. Intézkedéseket kell foganatosítani az állatállomány helyes elosztása és összeté

tel

e érdekében, tekintetbe véve a qazdasági és természeti adottságokat. Növelni kell a szarvasmarhaállomány létszámát, nevezetesen az EFSZ-ekben. az állami gazdaságokban, a határvidéken és Dél-Szlovákiában. 6. Állandósítani kell az állattenyésztési termelés kádereit, az eddiginél nagyöbű nondot kell fordítani szakmai és politikai nevelésükre. Meq kell javítani a műszaki káderek munkáját Határozottabban meq kell erősíteni az állattenyésztési termelés fontos ágazatait szakképzett, tapasztalt káderekkel és alkalmas, érett párttagokkal. 7. Rendszeresen biztosítani kell a mezőgazdasáai beruházási építkezések tervének teljesítését. Meg kell tenni minden szükséqes intézkedést annak érdekében, hoqy a beruházási építkezéseket olyan létesítményekre összpontosítsák. amelyek rövid időn belül előseqítik az állattenyésztési termelés növelését. Gondoskodni kell arról, hogy a beruházási építkezéseket gazdaságosabbá tegyük és jobban kihasználjuk a helyi építőanyag-forrásokat, Egyszerűsíteni kell a beruházási építkezések tervezését és pénzügyi biztosítását. 8. A gépállomások támogatásával a közös állattenyésztési termelésben a legnagyobb mértékben alkalmazni kell az istállói munkák célszerű gépesítését. hogv ezáltal naqvfokű munkatermelékenységet érjünk el az állatgondozásban. Elvtársak, a CSKP Közppnti Bizottságának februári és júniusi ülésén újból kritikailag rámutattak arra, hogy az állami gazdaságok nem teljesítik kielégítően a párt X. kongresszusának irányelvei által számukra meghatározott feladatokat. Az állami gazdaságoknak, mint népgazdaságunk fontos politikai és gazdasági tényezőjének jelentősége és feladata elégtelenül nyilvánul meg. Ezért az állami gazdaságoktól elvárjuk, hogy a szocialista nagytermelés példaképeivé váljanak a mezőgazdaságban, teljesítsék a párt X. kongreszszusának feladatait. Elvárjuk, hogy általában megjavítják gazdálkodásukat, harcoljanak az önköltségek csökkentéséért, biztosítsák minden gazdaság jövedelmezőségét és magas árutermelését. Az állami gazdaságok, mint a mezőgazdaság szocialista szektora, az FFSZ-eknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a gazdálkodás legjobb eredményeit mutassák. A nagy intenzitással, a mezőgazdasági termelés fejlett technikájával és tökéletes munkamegszervezéssel gazdálkodó szocialista üzem példaképévé kell válniok. Ez megköveteli, hogy az állami gazdaságokon elsősorban és tömeges méretekben bevezessék az új haladó termelési módszereket, hogy az állami gazdaságok az első helyen álljanak a magtermelésben, a tenyészállatok tenyésztésében és az alacsony önköltségek mellett magas munkate'-melékenység elérésében. Az állami gazdaságok példás munkájának a mezőgazdaság haladó technikája bevezetése mellett az ipari nagytermelés példája szerint és a szocialista munkaverseny fejlődésének kell a szüntelenül fokozódó hozamokat és hasznosságot biztosítaniok. Ha az állami gazdaságok teljesíteni akarják a mezőgazdasági nagytermelés szervezőjének feladatát, alapvető fordulatot kell elérniók munkájukban. Itt nem segítenek csupán új beruházások, technika és egyéb anyagi eszközök, hanem elsősorban az emberek neveléséről van szó, akiknek új viszonyt kell tanúsítaniok a munkához a szocialista nagytermelés irányításában és feladatainak biztosításában. Fontos feladatot kell teljesiteniök az állami gazdaságoknak az áru termelésben is és továbbra is fontos kiegyenlítő funkciót kell ellátniok a laA termelés intenzitásának fokozása az állami gazdaságokon, amelyek a gazdálkodás következetes szocialista formái az állami terv szerint igazo- | dik. Az állami gazdaságok egész termelése az államé és így alá kell vetniük magukat az országos szükségleteknek. Az utóbbi években, amint ismeretes, leszállítottuk az állami tervnek közvetlenül a kormány által megállapított mutatóit és nagyobb lehetőséget nyújtottunk ahhoz, hogy a gazdaságok és osztályok vezetőségei jobban kihasználhassák a helyi termelési és egyéb feltételeket a mezőgazdasági termelés sokoldalú emelésének, a földek kiterjesztésének, a hektárhozamok emelésének, az állatok hasznosságának, az állami gazdaságok jobb gazdálkodásának és a munkatermelékenység lényeges emelésének szempontjából. Nyíltan meg kell mondani, hogy a tervezés új rendszere az állami gazdaságok jobb gazdálkodásában csak nagyon csekély mértékben mutatkozott meg. Erről tanúskodik az a tény, hogy még mindig elégtelenül használják ki az öszszes lehetőségeket és tartalékokat a termelés fokozására, például a takarmányféléknél, ahol az állami alapokból való juttatásokat az állami gazdaságok számára nem csökkentik. Ennek fő oka abban rejlik, hogy szervezésileg nem biztosítják kellőképpen a termelést közvetlenül a gazdaságokon, az osztályokon és farmokon,, továbbá az állami gazdaságok vezető kádereinek elégtelen tervezési fegyelmében rejlik. Szükséges, lesz, hogy a Földművelésügyi Minisztérium az Állami Tervhivatallal együtt újból megvizsgálja a tervezés eddigi formáját és a politikai irodának olyan rendszert javasoljon, amely az állami gazdaságok vezető dolgozóinak nagyobb felelősségéhez, a munkaszervezés megjavításához és jobb pénzügyi eredményekhez vezet. Már a tervben számolni kell azzal, hogy a gazdaságok dolgozói az kosság folyamatos ellátásának biztosításában. Súlyuk a földbirtok további növekedése következtében a második ötéves tervben még inkább nő. 1954-ben az állami gazdaságok a kenyérgabona mezőgazdasági össztermelésében 8,5 százalékkal részesedtek míg a többi gabonaféléknél, 9,5 százalékkal, az ét- és takarmányhüvelyeseknél 17,3 százalékkal, a lennél 16,9 százalékkal a cukorrépánál 12,9 százalékkal, az olajos magvaknál összesen 20,6 százalékkal és a burgonyánál 5,1 százalékkal részesedtek s ugyanakkor a szántóföldeknek csupán 9.8 százalékán gazdálkodtak. Az állattenyésztési termelés terén az állami gazdaságok a sertéshús 18 százalékát, a marhahús 9,9 százalékát, a tej 9,8 százalékát és a gyapjú 20,8 százalékát szolgáltatják. Az állami gazdaságok többsége azonban gazdálkodásában jelentősen elmarad. Egyáltalán nem használják ki saját nagytermelési tartalékaikat és a szocialista gazdaság lehetőségeit. Az állami gazdaságok termelési lehetőségei távolról sincsenek kimerítve, mert a jelenlegi viszonyok között is sokkal többet termelhetnének. Ezt mutatja a jól gazdálkodó Veiké Pavlivice-i, zidlohovicei. bajcsi, palárikovói és számos más gazdaságok példája. Az állami gazdaságok szármára is érvényes a CSKP X. kongresszusa által kitűzött feladat — a mezőgazdasági termelésnek mint további fejlődésük és megszilárdulásuk fő feltételének fokozása. Ebből a szempontból mélyrehatóan meg kellene vizsgálni minden egyes gazdaság, farm és osztály gazdálkodását, hogy feltárják a hiányosságokat, melyek a gazdaság gazdálkodásának fejlődését fékezik. , A felülvizsgálatnak azonban elsősorban a munkamegszervezés megjavításában nyújtandó segítségre, a termelés irányítására és tervezésére, valamint a poütikai és kádermunkára, kell tekintettel > lennie. Az állattenyésztési termelés hiányosságairól és feladatairól már szó volt. Ezért néhány növénytermelési feladatot szeretnék hangsúlyozni. A növénytermelés tervét az állami gazdaságok tavaly nem teljesítették. Hiányosságok voltak főleg a kapásnovényeknél, ahol az alacsony termelésnek oka főleg az elégtelen trágyázásban és a rossz talajmüvelésben rejlik. Az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelésük további fejlődése érdekében ezért a legrövidebb időn belül véget kell vetni a növénytermelésben való lemaradásnak, teljesen állami terv túlszárnyalásánál kivegyék részüket a gazdálkodás eredményeiből. Fontos szerepet kell játsza| niuk az állami gazdaságok igazgatóinak. Az igazgatók jogkörének kibővítése kell, hogy nagyobb felelősségükhöz vezessen. Mérlegelni kell a tervezés további egyszerűsítésének lehetőségeit, főleg ami a központilag tervezett mutatók számát illeti. Emellett meg kell tartani néhány alapvető termelési mutatót. Az állami gazdaságokon a terv a termelés szabályozója, amellyel az állam közvetlenül irányítja a termelést és a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozását. Tehát törvényszerű szükségesség, ha emelni akarjuk a termelés intenzitását, _ továbbra is közvetlenül az állami tervvel kell meghatároznunk néhány alapvető termelési mutatót. A tervezés teljes szabaddá tétele, ahogy azt számos elvtárs elképzeli, elkerülhetetlenül az állami érdekek megsértéséhez vezetne. Mégsem engedhetjük meg, hogy a gazdaság igazgatójának érdeke ellentétbe kerüljön az állam szükségleteivel csupán azért, mert ez a gazdaságnak jobban megfelel és a jelenlegi helyzetben számára kényelmesebb, mondjuk búzát termelni cukorrépa helyett. Ezért a jövőben is kétségtelenül meg kell őrizni a szervezés olyan módszerét, amely ugyan egyrészt tovább emeli a gazdaság vezetőségének kezdeményezését a belső tartalékok és termelési feltételek kihasználásánál, másrészt viszont az állami terv tekintélyének emeléséhez vezet az állami gazdaságokon. Az állami gazdaságoknak, mint állami szektornak nemcsak magas hektárhozamokat és az állatok magasfokú hasznosságát kell elérniük, hanem olyan termékeket kell termelniük, amelyekre az államnak feltétlenül szüksége van. Ezért a tervezés olyan módszerét kell javasolni az állami gazdaságokon, amely biztosítaná az állami gazki kell használni minden földet és lényegesen emelni kell a hektárhozamokat, főleg a burgonyánál, cukorrépánál, lennél és gabonaféléknél a helyes agrotechnika betartásával. Azok között a okok között, amelyeket a Földművelésügyi Minisztérium és a gazdaságok dolgozói a növénytermelés tervének nem teljesítésénél leihoznak, az istállótrágya-termelés elégtelensége is • szerepel. Nincs okunk kételkedni abban, hogy az alacsony állatállományoknál, főleg a határvidéken, a trágyatermelés elégtelen. Az ország belsejében azonban, aiiol magasabb állatállományok vannak, a tráf yahiányt azzal indokolják, hogy rendszeresen alomszaimával etetik az állatokat. Emeilett azonban a gazdaságok nagy része nem oldja meg kielégítően a takarmány biztosítását a takarmányfélék hozamának fokozásával. Természetesen ahhoz, hogy az alomszalmával való etetést szénával és silóval helyettesítsék, az állami gazdaságok dólgozóinak r.in Ő szükségük semmilyen irányelvekre, csak nagyobb felelősségérzetre. MOdjukban áll biztosítani az agrotechnikai intézkedések betartását, a haladó tapasztalatok szélesebbkörű érvényesítését és azt, hogy nagyobb gondot fordítsanak a rétek és'mezők termésének rendes begyűjtésére és elraktérozásara. Megengedjük, hogy az állami gazdaságok nem biztosíthatnak azonnal elegendő istállótrágyatermelést. Feltételezhetnék tehát, hogy gondoskodn'. fognak annak helyes gondozásáról, hogy megakadályozzák a trágyadombokon a felesleges tápanyag-vesz tesígeket. Azonban nem ez a helyzet. Az állami gazdaságok néhány farmján bevezették a trágya több évre való elraktározásának „módszerét" talán azért, hogy minőségét emeljék, vagy pedig azért, mert ebben „termelési e,vet" látnak. Az istállótrágya elégtelen termelése, a szerves trágyák gondozásáról és alkalmazásáról való elégtelen gondoskodás ugyancsak oka az elégtelen hektárhozamoknak és hasznosságnak az állami gazdaságokon. E téren alapvető fordulatot kell elérni és fokozni ke'il a dolgozók törekvéseit és kezdeményezését a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. A fokozott termelés biztosítására az áilami gazdaságokat a legújabb gépesített eszközökkel, elegendő mennyiségű fogattal, gépekkel kell ellátni. Az istállómonkák gépesítésében biztosítani kell a gyors fordulatot és a vállalaton belüli szállítást és el. kell érni, hogy az állami gazdaságok valóban a gépesített mezőgazdasági termelés példaképeivé váljanak. daságok intenzitásának lényeges fokozását, gazdálkodásuk rentabilitását az állam szükségleteivel összhangban. A termelés tervezésének egyszerűsítésével egyidejűleg egyszerűsíteni kell a szükségletek tervezését és meg kell valósítani azok decentralizálását. Az állami gazdaságok szükségleteinek túlnyomó részét, kivéve a beruházásokat és az alapvető anyagokat, közvetlenül a gazdaságokon kell biztosítani a szállítóktól való szabad vásárlással a globális pénzösszegekből. Ez a messzemenő intézkedés a tervezésben megköveteli a műszaki-gazdasági normák következetes felülvizsgálását, pontossá tételét és kiegészítését elsősorban az anyagfogyasztás és az önköltségek szakaszán. Megkövetelik, hogy határozottan megszigorítsák és elmélyítsék az ellenőrzést, amelyet az állami gazdaságokon eddig meglehetősen alábecsülnek. A gazdaságok és az állami bankok ellenőrző szerveinek fokozott figyelmet kell Síontelniök nemcsak a pénzügyi szakasznak, hanem az üzemi szakasznak is. A nemzeti bizottságoknak is késedelem nélkül meg kell kezdeniük a gazdaságok minden téren való ellenőrzését. Kívánatos, hogy a Földművelésügyi Minisztérium feldolgozza az állami gazdaságok tervezési kérdéseit és azokat a CSKP Küzponti Bizottsága elé terjessze megtárgyalás végett. Az állami gazdaságok dolgozóiba kormányunk, népünk nagy bizalmat helyez és alkalmat ad, hogy bebizonyítsák, képesek felhasználni a dolgozó nép eszközeit és döntő fordulatot elérni az állami gazdaságok gazdálkodásában. Ez feltételezi a pénzügyi fegyelem fokozását, rendes nyilvántartás, helyes normák bevezetését és bérpolitika folytatását az állami gazdaságok összes dolgozói személyes felelősségének fokozásával. Az állami gazdaságokon nem köve(Folytatás a 6. oldalon.) Az állami gazdaságok tervezésének kérdéseiről