Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-04 / 213. szám, vasárnap

2 III szo 1955. szeptember 7. Az állattenyésztési termelés növelésével és az állami gazdaságok munkájának megjavításával teremtsük meg az előfeltételeket a jövendő ötéves terv feladatainak teljesítéséhez (Folytatás a 5. oldalról.) tik figyelemmel az egyes osztályok, farmok, illetve csoportok és szaka­szok gazdálkodását. Nincs szoros együttműködés a könyvelők és tech­nikusok között. A technikusok, agro­nőmusok és zootechnikusok általában keveset törődnek a rájuk bízott ága­zatok pénzügyi eredményeivel. Mégsem elegendő csupán tudni, hogy mennyit termeltem, hanem azt is tudni kell, hogy mennyiért termeltem. Tudni kell, hol vannak nagy kiadások, hogy helyesen lehessen irányítani a terme­lést és csökkenteni a kiadásokat. A termelés eredményeinek helyes közgazdasági értékelése nem vált a gazdaságok vezető dolqozőinak ügyévé, i nem folytatnak határozott harcot a munkatermelékenység fokozásáért és az önköltségek csökkentéséért. A termelési-pénzügyi tervek össze­állításának eddigi rendszere teljes mértékben a gazdaságok igazgatóinak és vezető dolgozóinak felelősségén alapul. Bizonyára nincs okunk az ál­lami gazdaságok igazgatóit azzal gya­núsítani. hogv felelőtlenül járnak el a tervek összeállításánál. Ennek elle­nére tapasztaltuk, hogv nem minden igazgató állítja össze felelősséggel a tervet. Tehát a qazdaságok felelős igazgatóinak — s ezek vannak több­ségben — érdeke lesz. az államkincs­tár érdeke lesz. ha megváltoztatjuk a gazdaságok pénzellátásának eddigi rendszerét. Amint mutatkozik, az állami dotá­ciók eddigi rendszere ma már nem felel meg és azt el kell törülni. Szük­séqes. hogy a KB mai plé­numa az illetékes szervek feladatává tegye az állami gazdaságok pénzellá­tása úi rendszerének kidolgozását, amely hajtóerőként fog működni va­lamennyi állami gazdaság qazdálkodá­sa rentabilitásának elérése érdeké­ben. Hiba volna azonban azt hinni, hogy a pénzellátás úi rendszere épp úgy, mint a szervezésben és tervezésben foganatosított intézkedések egész so­ra csodaszer lesz az állami gazdasá­gok hiányosságainak kiküszöbölésére. Mindezek az intézkedések csak akkor lesznek hatásosak, ha az állami gaz­daságok összes dolgozói harcolni fog­nak a földek jobb kihasználásáért, a hektárhozamok fokozásáért, az álla­tok hasznosságának emeléséért, a gaz­daságosság szilárd rendszerének meg­valósításáért. a magas munkatermelé­kenységért. Káderintézkedéseket kel! tenni az állami gazdaságok vezetőségeinek megerősítésére és megszilárdítására Az állami gazdaságok, tekintettel feladatukra a falvak szocialista átépí­tésében. a káderek magasfokú szakmai és politikai színvonalát követelik meg. Az állami gazdaságok mai vezető dol­gozói nem állanak e feladatok ma­gaslatán. E nem kielégítő állapot oka, hogv alábecsülik a kádermunka fon­tosságát az állami gazdaságok egész szakaszán a főosztálytól kezdve egé­szei le. A főosztálv és a trösztök számos dolgozója az irányítás bürokratikus formáit alkalmazza, elszakadtak az élettől és a napi munkától. Ezek a dolgozók azután elkerülhetetlenül el­vesztik kezdeményezésüket és harcias­ságukat a problémák megoldásánál, e 1- - <-dnek a különféle hangulatoknak és nehézségeknek, és a gazdálkodás hiánvosságainak magyarázatára min­dig csak objektív okokat keresnek. Hogyan lehet másképp megmagya­rázni a középtechnikai funkciók ká­derellátásának vigasztalan állapotát, ahol e dolgozók minősége döntő fon­tossáoú a sikeres gazdálkodásra néz­ve? A Földművelésügyi Minisztérium és az állami gazdaságok főosztálya hogyan nézheti tétlenül azt a helyze­tet. hogv az állami gazdaságok fontos termelési szakaszain a cseh országré­szekben a dolgozók 42 százaléka min­den szakképzettség nélkül dolgozik? Az állami gazdaságok főosztálya nyil­vánvalóan lebecsüli e hiányok fiatal technikusokkal és szakértőkkel való kieoészítését az iskolákból, vagy az ipari szakaszokból és nem teszi le­hetővé a bevált gyakorlati emberek­nek. hogv megfelelő szakképzettséget nyerjenek. Az állami gazdaságok igaz­gatóinak csaknem 50 százaléka a cseh országrészekben nem rendelkezik szak­képzettséggel. azonban szakmai szín­vonaluk emelése érdekében mindeddig úavszólván semmit sem tettek, jól­lehet vannak közöttük jó szervezők, akik beváltak az állami gazdaságo­kon és nagv munkát végeztek. Az állami gazdaságok rákfenéje a káderek jelentős hullámzása is, ami akadályozza a mezőgazdasági terme­lés tökéletes irányítását. Az állami gazdaságok egyes veze­tő d lgozói csekély figyelmet szentel­tek és kevés segítséget nvúitottak az ifiúsági brigádosoknak a határvidéki járásokban. Az ifjúsági brig'-^k szá­mára nem mindig biztosítanak állan­dó szakvezetőket az állami gazdasá­gok műszaki káderei soraiból és nem látiák el őket elegendő munkafelsze­reléssel és génekkel hogv munkalel­kesedésük a határvidéki gazdaságok­ban teljesen érvényesüljön. Most az ifjúságnak további távlatokat kell mu­tatni a határvidéki állami gazdaságok megerősítésében és fejlesztésében, meg kell határozni további termelé­sük céljait, például az állattenyész­tési termelés fokozásában és minő­ségének javításában és meg kell az ifjúságot nyerni az állami gazdaságok­ban és EFSZ-ekben végzett tartós munkának. Az állami gazdaságokon ma sok száz pompás dolgozónk van, akik ki­váló termelési eredményeket érnek el. Ezeket az újítókat teljes mérték­ben támogatni kell, fokozni kell szak­mabeli ismereteiket, bátran funkciókba kell őket helyezni a gazdaságokon. A kevésbé öntudatos dolgozókat rend­szeresen nevelni kell és meg kell ne­kik magyarázni az állami gazdaságok jelentőségét, feladatait. Másrészt nem lehet tagadni, hogy vannak olyan dol­gozók is. akiknek a szocialista tu­lajdonhoz való viszonva semmivel sem iobb, mint a földesúri nagybirtok­hoz való viszonyuk volt. Ezeket a dolgozókat fokozatosan kell nevel­nünk. Azonban semmi esetre sem szabad tűrnünk a durva kihágásokat és egyesek rossz viszonyát a mun­kához. a szocialista tulajdonhoz, amit maguk az állami gazdaságok alkalma­zottai is elitélnek, akiknek túlnyomó többsége helyesen értelmezi hivatá­sát. A káderviszonyok megjavítása az ál­lami gazdaságokon jelenleg a kerületi és járási bizottságok legfontosabb fel­adata. Ettől függ. hogy mindazokat az intézkedéseket, amelyeket ma a Köz­ponti Bizottság elfogad, hogyan fog­ják teljesíteni. A Központi Bizottság valamennyi kerületi bizottság felada­tává teszi, hogy foglalkozzanak a ká­derhelyzettel az állami gazdaságokon és biztosítsák az állami ga&dasáook/ alkalmas káderekkel való gyors meg­erősítését. Kívánatos, hogy abból a feladatból, amelyet a Központi Bi­zottság iúnlusi ülése tűzött ki —2 000 funkcionáriust kiküldeni a falvakra — ezek ielentős része az állami gazdasá­gokra menjen dolgozni. Elvtársak. mezőgazdaságunk összes feladatai­nak biztosításához elkerülhetetlenül fokozni kell a mezőgazdaság irányí­tásának színvonalát, meg kell javíta­ni a párt munkáját a falvakon, a nem­zeti bizottságok és az egész Nemzeti Front munkáiát. Mezőgazdaságunk jellege, amely­ben különféle szektorok állanak fenn túlnyomórészt kistermeléssel, nagy igényeket támaszt a párt és a gazda­sági szervezetek munkájával szemben. Dolgozóiktól naov politikai és szak­tudást. valamint szervezési ké­pességet követel. Csupán ebben az esetben van biztosíték arra, hogy helyesen és emellett erélyesen fognak el.iárni a kitűzött feladatok megva­lósításában. A mezőgazdasági termelés fokozá­sa nagy feladatainak teljesítése a fa­lu összes lakosainak, a parasztoknak, szövetkezeti tagoknak, az állami gaz­daságok. gép- és traktorállomások dolgozóinak stb. rendkívüli mozgósí­tását. aktivizálását és lelkesedését kö­veteli meg. Élő munka ez. melyet operatív módon kell végezni a külön­böző feltételek között, nem biztosít­ható gépiesen, ejnber^k nélkül, mér­legelés. alapos irányítás és vezetés nélkül. Ilyen eljárást követelünk meg elsősorban a pártszervezetektől és a kommunistáktól, i akiknek példával kel! előliámiuk. Noyotriv elvtárs a Központi Bizottság legutóbbi ülésén kiemelte a kommunisták feladatát az EFSZ-ek építésében. Ezt a feladatot a kommunistáknak a mezőqazdaság egész területén teljesíteniök kell, fő­leg a X. kongresszus nagv feladatainak irányításában és biztosításában. Ezért elsősorban a pártszervezetek tekint­sék az irányítás oszthatatlan részének a kádermunka következetes megva­lósítását. az emberek nevelését és a feladatok teljesítésére való mozgósí­tását. Ez elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy helyesen kell irányítani és ve­zetni az összes falusi dolgozókat a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezetei által. Számos falu­ban a kommunisták törődnek a Nem­zeti Front munkájával. Nagyrészt azonban ritkán fordul elő, hogy rend­szeresen irányítanák a Nemzeti Front szerveiben levő kommunistákat, az egyes ügyeket csak ötletszerűen biz­tosítják és a tömegszervezeteGről gyakran teljesen megfeledkeznek. En­nek következtében azután a Nemzeti Front helyi bizottságainak jelentős része csak a különféle kampányok al­kalmával dolgozik aktívan, a dolgokat ösztönösen hagyják lefolyni és a bi­zottságoknak csak kis része foglal­kozik rendszeresen, naponként a me­zőgazdasági feladatok biztosításával. Továbbra is teljes mértékben érvé­nyes az, amit a pártmunka megja­vításával kapcsolatban már a Központi Bizottság februári és júniusi teljes ülésén megmondottak. Ügy vélem, hogy nem kell e feladatokat ismé­telni, hanem a kerületi és járási bi­zottságok és szervezetek funkcioná­riusainak azt kell ajánlani, hogy tér­jenek vissza e feladatokhoz, gondol­kozzanak felettük és az eddigiek­nél következetesebben teljesítsék őket. Valamennyi állami gazdaságon ma összüzemi bizottságokat állítottak fel és az állami gazdaságok úgyszólván vala­mennyi osztályán vannak pártszerve­zetek. Elértük már azt, hogy az össz­üzemi pártbizottságok többsége az állami gazdaságokon rendszeresen gyűléseket tart, foglalkozik a gazda­ság párt- és gazdasági ügyeivel, s megtárgyalja a kommunistákkal — a vezető dolgozókkal, a' FSZM- vagy CSISZ-funkcdonáriusokkal feladataikat a termelési terv biztosításában stb. Ennek ellenére azonban a pártpoli­tikai, szervezési és nevelőmunka a munkahelyeken, a földeken, vagy is­tállókban, ahol a terv teljesítésének eredménye eldől, elégtelen és nagy­részt elszakadt azoktól a problémák­tól, amelyek között az emberek él­nek és amelyek megoldásra várnak. Ez annak a következménye, hogy az összüzemi bizottságok által hozott határozatok és feladatok nem konkré­tek, nem támaszkodnak az egész gazda­ság és egyes szakaszok termelésének ismeretére, így tehát teljesítésük el­lenőrzése is, amennyiben van ellenőr­zés — csak formális. Ezek a hibák többek között abból is származnak, hogy az öszüzemi bizottságokban ke­vés a kommunista közvetlenüj a ter­melésből. Az összüzemi pártbizottságok több­sége az állami gazdaságokon mind­eddig nem talált hatásos módszert arra, hogyan kell irányítani az állami'' gazdaságok osztályain az üzemi szer­vezeteket. Az osztályok üzemi szerve­zetednek elnökeit összehívják aktívák­ra és azokon megismertetik őket a birtok gazdasági feladatainak szem­pontjából a legfontosabb párthatáro­zatokkal. De hogy mi történik azután a szervezetekben, hogyan dolgozzák fel a feladatokat az osztályok felté­telei szerint, hogyan dolgoznak az egyes kommunisták, erről az összüze­mi bizottságokban levő funkcionáriu­sok többsége keveset tud. Tekintette; arra, nogy a gazda­ságnak úgyszólván mindegyik osztá­lya több — néha egymástól jelentő­sen távolfekvő — község gazdasági objektumaiból alakult, az osztályon végzett politikai munka színvonalára nézve döntő az egyes munkahelyeken levő pártcsoportok munkája. A leg­több osztályon azonban a pártcso­portok még nem alakultak meg. Ez az oka annak, hogy a kommunisták, bár a munkában jó példával járnak elől, nem fokozzák elméleti ismeretei­ket, nem vesznek részt a pártoktatás évén. így természetesen nem tudják helyesen magyarázni a párt politi­káját és nem harcolnak erélyesen a munkahelyeken levő rendetlenségek ellen. A gazdaságok pártszervezetei számára is érvényes a párt alapsza­bályzata az üzemek vezetősége fe­letti elenőrzési jogról. Számos gaz­daságon tapasztaltak szerint mond­hatjuk, hogy e szakaszon a párt­szervezetnek még óriási feladatokat kell elvégeznie, főleg azon változtatá­sok után, amelyeket a CSKP Köz­ponti Bizottsága az állami gazdasá­gok szervezése számára ajánl a terve­zés és a pénzellátás terén. A párttevékenység egyelőre főleg a taggyűléseken való részvételben és a tagdíjak fizetésében nyilvánul meg. Kevéssé mutatkozik a gazdaság töb­bi dolgozói körében végzett agitációs munkában a haladó módszerek kihar­colásában, a szocialista munkaver­seny kibontakoztatásáért kifejtett kezdeményezésben. Ez pedig nagyon kevés az összes feladatok teljesítéséhez, amelyeket most az állami gazdaságokon meg kell oldanunk. Ezért gyors és hatá­rozott fordulatot kell elérnünk a párt­munka terén az állami gazdaságokban. Elsősorban meg kell javítani a tag­gyűlések színvonalát, amelyeken meg kell oldani a mezőgazdasági terme­lés feladatait. A kommunistákat nyílt cselekvésre, bátor bírálatra és becsü­letes önbírálatra kell tanítani. Valamennyi munkahelyen pártcso­portokat kell alakítani, mert ezek a kommunisták nevelésének és a pár­tonkívüliek körében végzett napi tö­megpolitikai munkának magvad, melyet az állami és munkafegyelem megszi­lárdítása, a termelés megjavítása ér­dekében kell végezni az állami gaz­daságokon. A legnagyobb figyelmet kell szen­telni a pártoktatási évnek, hogy a párttagok eszmei színvonala rendsze­resen növekedjék. A gazdaság legjobb dolgozóit rendszeresen elő kell készí­teni a párttagságra és ha a politikai munkában beválnak, javasolni kell őket a pártba. Tény az, hogy az állami gazdaságo­kon és a falvakon levő alapszerveze­tek nagy része eddig nem tud jól dolgozni, nem tudja teljesíteni a kitű­zött feladatokat. Ezért sürgős segít­ségre van szükségük, amelyet rend­szeres személyes kapcsolat által tel­jes mértékben meg kelj kapniok a já­rási pártbizottságoktól, a szervezetek bizottságaiban levő funkcionáriusok­tól, segítséget kell nekik nyújtani a tag- és nyilvános gyűlések előkészí­tésében, a káderek elhelyezésében a munkahelyeken stb. A járási bizott­ságoknak be kell ha tolni ok a szerve­zetek életébe és meg kell őket taníta­ni a párthatározatok alapján dolgoz­ni. Ezért oktatókait rendeltünk ki a falvakon, a gép- és traktorállomáso­kon, az állami gazdaságokon végzen­dő politikai munkára, hogy közvetlen összekötők legyenek a járási bizott­ságok és a szervezet között, hogy állandóan segítsenek a szervezet fel­adatainak megjavításában. Az oktatók kiküldése azonban a gazdaság, a GTA vagy a falu pártpo­litikai és szervezési munkájának meg­javításához magában véve még nem elég. Szükséges, hogy a járási bizott­ság irodája rendszeresen értékelje az összüzemi bizottság és az egyes szer­vezetek tevékenységét, valamint a já­rási bizottság oktatójának munkáját is. A vezető titkárnak, vagy a mező­gazdasági titkárnak, kell az oktatót irányítania. Meg kell követelnie tőle, hegy ismerje a helyzetet, ismerje az embereket és állandóan tanácgsaí kell öt ellátni, hogyan dolgozzék. Csak így lehet elérni a pártszervezet munká­jának megjavítását. A falusi szervezet, az állami gazda­ság, a GTÁ oktatójának elsősorban ál­landóan együtt kell működnie a szer­vezet elnökével, a HNB elnökével, a gazdaság igazgatójával és vezetőségé­vel. Tudnia kell felhasználni irányító funkcióikat és szakismereteiket politi­kai munkájukat a határozatok telje­sítésének biztosítására. Csak így vá­lik a járási bizottság oktatója meg­becsült és ismert emberré, a kom­munisták és a pártonkívüliek tanács­adójává és oktatójává. A kerületi és járási bizottságok, valamint némely alapszervezetek ma ugyan figyelmet szentelnek a propa­gandának és agitációnak, ez azonban még nem áll szoros kapcsolatban az é'.ettel és a termelési feladatok bizto­sításával. Előfordulnak esetek, hogy a járási bizottságok inkább valamennyi köz­ságben nyilvános pártgyüléseket szer­veznek és azokra előadókat küldenek, akik általános beszámolókat tartanak ahelyett, hogy figyelmet fordítaná­nak arra, hogy részletes elákészüle-; teket tegyenek a legfontosabb közsé­gekben és biztosítanák, hogy az elv­1 társak a községben maguk készítsék elő a gyűlést és azon megoldják sa­ját kérdéseiket, amelyek a helyi fel­adatok biztosítása szempontjából döntők. Ez a fő oka számos nyilvános gyűlés formális lefolyásának. Néhány járás inkább sok különféle röpiratot ad ki ahelyett, hogy a já­rás két-három községében figyelmet szentelnének jó faliújság megszjer­k°sztésének és kiadásának, ami fon-, tos agitációs eszköz. A faliújságok te­rén nyert tapasztalatokból tanulhat-; nának a járás további szervezetei. Néhol a iárási nemzeti bizottságok na­ponta írnak a helyi rádió számára anyagot, de kevéssé segítik az agitá­torokat azzal, hogy beszélgetéseket tartanának közvetlenül a járás néhány helységében. Mindeddig számos olyan járási bizottság van, ahonnan a leg­különbözőbb érveket tartalmazó sok­szorosított papíros kerül ki, azonban kevés járási bizottság foglalkozik rendszeresen a járási földműves új­ságok tartalmával, jóllehet éppen ezekben kellene helyet adni a konkrét; érvelésnek, az élénk kritikának és a dicséretnek. E téren gyorsan javulást kell elérni, hogy a propaganda és az agitáció ne szakadjon el az élettől, hanem kapcsolatban álljon a legfon­tosabb feladatokkal és így hatásos is legyen. ' A pártmunkában levő hibák és hiá­nyosságok kiküszöbölése, a pártszer­vek magasfokú aktivitása és akcióké­pessége — ez a fontos feladatok meg­oldásának kulcsa, amelyekről ma tár­gyalunk és ez biztosítja azt is, hogy elérjük a mezőgazdasági termelés lé­nyeges fokozását. Népünk a párt- és a kormány köré tömörülve szilárdan és elszántan so­rakozik fel a mezőgazdasági termelés fejlesztésében lévő összes féladatok teljesítéséért. Ez tovább erősíti népi demokratikus köztársaságunkat és hoz­zájárul a szocializmus gyors felépíté­séhez hazánkhan. Csehszlovák kormányküldöttség utazott Bulgáriába Szombaton, szeptember 3-án Prágá­ból csehszlovák kormányküldöttség utazott a plovdivi nemzetközi vásár­ra. A küldöttség vezetője Jozef Rait­majer ércbánya- és kohoipari minisz­ter. A küldöttséget a ruzyni repülőtéren a kormány képviselői és a Bolgár Népköztársaság prágai ügyvivője bú­csúztatták. Fogadás a Vietnami Demokratikus Köztársaság állami ünnepe alkalmából Dinh Van Duc, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság ideiglenes prágai ügyvivője a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 10. év­fordulója alkalmából fogadást rende­zett, amelyen részt vettek a Cseh­szlovákiai Kommunista Párt és a kor-' mány képviseletében dr. Alexej Cepic­ka. dr. Jaromir Dolansky, Viliam Si­roky, dr. Václav Skoda, továbbá Jifi kendrich, Vratislav Krutina és Václav Pesek a CSKP KB titkárai, valamint a kormány számos tagja és a közélet vezető képviselői. Jelen voltak a prá­gai diplomáciai testület tagjai ls. A fogadás szívélyes baráti légkör­ben folyt le. 1 1 ! ff 1 11 i 1 1 m £ A HRADEC KRÁLOVÉ-I gépgyárak­ban különféle berendezéseket készíte­nek a sangháji és chappei új kínai villanyeröművek számára. A PRÁGAI Járadékbiztosító Állami Hivatal közli, hogy az előző évekhez hasonlóan, az idén sem rövidíti meg a cukorgyártási és cikóriatermesztési kampányban ideiglenesen dolgozó já­radékélvezők járadékát. AZ OROSZ népi nyelvtanfolyamok VI. országos értekezletén az egyes kö­rök kiértékelésénél a kassai, az eper­jesi és a bratislavai kerületek mun­káját értékelték legjobbnak Szlovákiá­ban. v IDŐJÁRÁS Nyugat felől felhősödés, helyenként, különösen a hegyvidéken záporesők, amelyek a nap folyamán Közép-Szlo­vákián keresztül tovább terjednek Ke­let felé. A délutáni órákban helyen­ként zivatarok. Szlovákia nyugati ré­szében a nappali hőmérséklet valami­vel alacsonyabb lesz, mint az utóbbi napokban. Mérsékelt nyugati szél. Ke­let-Szlovákiában kezdetben napsütéses, meleg idő, a legmagasabb nappali hő­mérséklet 24—27 fok. A délután fo­lyamán az ország keleti részében is felhősödés várható nyugat felől.

Next

/
Thumbnails
Contents