Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-04 / 213. szám, vasárnap

'1955, szeptember ?. UJSZ0 3 Az állattenyésztési termelés növelésével és az állami gazdaságok munkájának megjavításával teremtsük meg az előfeltételeket a jövendő ötéves terv feladatainak teljesítéséhez Vratislav Krutina elvtársnak a CSKP KB 1955. augusztus 31-ón és szeptember 1-én megtartott plenáris ülésén elmondott beszámolója Elvtársak, a CSKP Központi Bizottságának mai ülése á. mezőgazdasági termelés két alapvető kérdését kell, hogy megoldja: az állattenyésztési termelés növelését és az állami gazdaságok munkájának megjavítását. Azért igyekszünk megoldani e kérdéseket, hogy biztosítsuk pártunk X. kongresszusának határozatait. A szocializmus építésének biztosítása érdekében a CSKP X. kongresszusának határozatai feladatul tűzték ki, az ipari termelés nevezetesen a nehézipar további fejlesztését, a szén-, érc-, és energetikai alap kibővítését. Ugyanakkor kötelességünkké teszik, hogy lényegesen emeljük a vasúti és gépkocsi szállítások színvonalát, gyarapítsuk és minőségileg megjavítsuk a közszükségleti cikkek termelését és egész gazdaságunkban megszilárdítsuk a gazdaságosság rendszerét, ami a nép életszínvonala szüntelen emelésének múlhatatlan előfeltétele. A X. pártkongresszus irányelvei megállapították, hogy két-három esztendő alatt lényegeden növelnünk kell a mezőgazdasági termelést, hogy biztosítsuk a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének, élelmiszer- és könnyűiparunk nyersanyagszükségletének kielégítését. Pártunk minden igyekezete arra összpontosul, hogy valóra váltsuk a X. pártkongresszus kitűzte irányvonalat, pártunk minden munkája azt a célt szolgálja, hogy teljesítsük a kitgzött feladatokat és biztosítsuk a szocializmus 'felépítését. E törekvésünkben már bizonyos eredményeket értünk el. Tovább gyarapodik az ipari termelés, különösen a nehézipar termelése és ennek alapján megteremtjük a mezőgazdasági termelés növelésének anyagi előfeltételeit. Növekszik a közszükségleti cikkek termelése. Nő a lakosSág fogyasztása is, amely a kiskereskedelmi áruforgalom értékeiben kifejezve hat hónap ,alatt 9,8 százalékkal emelkedett a múlt év megfelelő időszakához képest. Mindez csak igazolja a helyességét annak a vonalnak, hogy elsősorban a termelőeszközök termelését, a nehézipart kell fejlesztenünk, amely alapja a népgazdaság többi ágazata fellendülésének, előfeltétele a mezőgazdasági termelés gyarapodásának és a falu szocialista átalakulásának. A mezőgazdasági termelés növelése, a falu szocialista átalakulásának biztosítása, amint azt pártunk X. kongresszusa kitűzte, egyike azoknak • a kulcsfontosságú kérdéseknek, amelyek nagyjelentőségűek egész népgazdaságunk fejlődésében, a nép életszínvonalának emelésében és amelyek- megoldása nélkül nem biztosíthatjuk a szocializmus végleges felépítését. A CSKP X. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének politikája, a fejlett technika, gépesítés és munkaszervezés szüntelen tökéletesítése alapján a fő feltétele annak, hogy megszüntessük a mezőgazdaság lemaradását az ipar fejlődése mögött. A pártkongresszus hangsúlyozta, hogy meg kell javítani a párt politikai munkáját, a Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazdasági szervek gazdasági szervezői tevékenységét, mivel ez előfeltétele a kitűzött feladatok biztosításának. A X. pártkongresszus feltárta azokat a tartalékokat, amelyek mezőgazdaságunkban rejlenek és amelyek felhasználásával növelhetjük a mezőgazdasági termelést. A pártkongreszszus megállapította, hogy a termelés növelését egész mezőgazdaságunkban el kell érnünk, tehát a még egyénileg gazdálkodó parasztoknál is, és ezért támogatni kell 'termelési igyekezetüket és ki kell használni az egyént parasztgazdálkodások lehetőségét is a termelés növelésére. Ugyanakkor azonban hangsúlyozták, hogy a mezőgazdasági termelés tartós gyarapítását csupán a szocialista és szövetkezeti nagytermelés fejlesztése révén biztosíthatjuk. A X. kongresszus ezért pártunk törekvéseit az EFSZ-ek továbbfejlesztésére és megszilárdítására irányította. Mivelhogy a X. kongresszus után a kongresszus kitűzte feladatok teljesítésében komoly lemaradás volt tapasztalható, a CSKP Központi Bizottsága februári plenáris ülésén foglalkozott a helyzettel. A februári plénum rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatos problémák lassú megoldásának fő oka abban rejlik, hogy komoly zavarok tapasztalhatók e fontos politikai és gazdasági kérdések értelmezésében, és még mindig nem kielégítő pártunk és a gazdasági szervek munkája. A CSKP KB februári plenáris ülése elítélte a hibákat és helytelen nézeteket, amelyek abban jutottak kifejezésre, hogy a mezőgazdasági termelés növelése csakis a szabad piac további kibővítésével, a beadási normák leszállításával és az árak emelésével biztosítható. Az ülésen rámutattak arra, hogy a szocializmusban a termelés fő szabályozóját nem az árak jelentik, hanem e téren döntő szerepet játszanak terveink és gazdasági szervező munkánk, amelyet e tervek megvalósításának biztosítására végzünk. A februári plenáris ülés rámutatott azokra a komoly fogyatékosságokra is. amelyek a munkás-paraszt szövetség politikájának gyakorlati alkalmazásában tapasztalhatók. Utalt arra, hogy még mindig lebecsülik a munkás-paraszt szövetség szerepét a mezőgazdasági termelés növelésében, e szövetséget csupán a munkások és szövetkezeti tagok szövetségével helyettesítik és hangsúlyozta, hogy mezőgazdasági termelésünk fellendülését nem biztosíthatjuk, ha nem járunk el helyesen a kis- és középparasztokkal szemben. A februári plenáris ülés konkrét feladatokat is kitűzött a mezőgazdasági termelés egyes kérdéseinek megoldására, a párt, a Nemzeti Frontban tömörült szervezetek, a nemzeti bizottságok, a gazdasági szervek és mezőgazdasági dolgozók munkájának megjavítására. A CSKP Központi Bizottsága februári plenáris ülésén hozott határozatának valóraváltása jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy fokozatosan megszabaduljunk a mezőgazdaság politikai, gazdasági és ideológiai kérdéseinek értelmezésében tapasztalható komoly hibáktól és leküzajük a mezőgazdasági termelésben fellépő legfőbb fogyatékosságokat. E feladatok további következetes megvalósítását csakis a mezőgazdasági termelés növelésének útján érhetjük el tartósan és csakis így biztosíthatunk népgazdaságunk számára elegendő mezőgazdasági terményt és élelmiszert és csak ennek alapján biztosíthatjuk a városi és falusi dolgozók életszínvonalának emelését. Bár még fennállnak egyes hiányok, a Központi Bizottság februári plenáris ülésén hozott határozatának teljesítésére törekedve, bizonyos részeredményeket már elértünk. Megteremtettük az idei jó termés előfeltételeit. Számos egységes földművesszövetkezet és állami gazdaság idén nagy terméshozamot ért el és ezzel bebizonyította, mily nagy lehetőségeink és tartalékaink vannak a termelés növelésére egész mezőgazdaságunkban. A Földművelésügyi Minisztérium jelentése szerint sikerült megművelni 108 495 hektár parlagon heverő földet és 116 994 hektárnyi földterületet, amelynek mindeddig nem volt állandó gazdája s amelyet az állami gazdaságok, az EFSZ-ek, a gépállomások és az egyéni gazdálkodók vettek művelésbe. A nemzeti bizottságok javuló munkája nyilvánult meg az egyénileg gazdálkodó parasztok kötelezettségvállalásaiért indított kampányban. Ennek ellenére a helyi nemzeti bizottságok és mezőgazdasági szakbizottságok működése, a parasztokkal végzett munka még mindig legnagyobb gyöngénk és e téren a közeljövőben lényeges javulást kell elérnünk. A pártszervek is fokozott gondot fordítanak a mezőgazdaság feladatainak biztosítására, megnőtt a falusi pártszervezetek aktivitása is, bár e téren még mindig vannak gyöngéink. Nagy munkát végzett pártunk egyes politikai-gazdasági kérdések tisztázásában is. Ez kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy az egész párt aktivizálódott a mezőgazdaságban előttünk' álló feladatok sikeres biztosítására irányuló törekvésében. Mind eme kedvező eredmények ellenére a CSKP Központi Bizottságának februári ülése után is felléptek komoly hiányosságok pártunk politikájának végrehajtásában falvainkon. Elsősorban azokról a hiányosságokról van szó, amelyeket a X. pártkongreszszusnak az EFSZ-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről kitűzött irányelvei megvalósításában tapasztalhatunk, továbbá a kulákok korlátozását és kiszorítását célzó politika végrehajtásában. Nem erősítettük meg kielégítően mezőgazdaságunkat káderekkel és munkaerőkkel. Szilárdítsuk a meglevő EFSZ-eket és alapítsunk új szövetkezeteket A Központi Bizottság júniusi ülése a fennálló helyzet elemzése alapján pártunk, a gazdasági szervek és a tömegszervezetek figyelmét arra összpontosította, hogy törekedjenek a párt falusi politikájának sikeres megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy határozottabban és merészebben kell valóra váltanunk a X. kongresszus irányvonalát, amely megállapítja, hogy a meglevő EFSZ-eket szervezetileg, gazdaságilag és politikailag szilárdítsuk meg és alapítsunk új szövetkezeteket. A KB júniusi ülése tisztázta további eljárásunkat ez irányvonal végrehajtásában és kitűzte az új EFSZ-ek alakításával, a meglévő szövetkezetek megszilárdításával és alkalmas káderekkel való megerősítésével kapcsolatos feladatokat. Ezzel összefüggésben tisztázta a pártnak a kulákokkal szemben követendő politikáját a korlátozás és kiszorítás időszakában. A Központi Bizottság további konkrét feladatul azt is kitűzte, hogy mezőgazdaságunkat munkaerőkkel és káderekkel erősítsük meg. Az egész párt, a gazdasági szervek, a szövetkezetek és panasztok, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak figyelmét és törekvéseit arra irányította, hogy sikerrel végezzék el az idei aratás és liegyűjtés munkáit. Egész pártunknak kötelességévé tette, hogy emelje politikai, eszmei és szervezeti munkájának színvonalát falvainkon, a gépállomásokon és az állami gazdaságokban a fennálló feladatoknak megfelelően. A Központi Bizottság júniusi ülésén hozott határozatok végrehajtásában már bizonyos eredményeket elértünk. Noha az ülés óta csupán két hónap telt el, a parasztok a pártszervezetek támogatásával megkezdték az új EFSZ-ek alakítását. A termelés biztosítása és az EFSZ-ek megszilárdítása érdekében a gyárakból további munkások kapcsolódtak be a szövetkezetek munkájába, legalkalmasabb funkcionáriusaink soraiból sokan vállalkoztak a termelés megszervezésére. Bár az EFSZ-ek továbbfejlesztésében vitathatatlan sikereket értünk el, meg kell látnunk azokat a fogyatékosságokat is, amelyek még mindig tapasztalhatók. Nem minden kerületben fogták fel helyesen az elvtársak azt a feladatukat, hogy további EFSZ-eket alakítsunk. Az új EFSZ-ek alakítására irányuló törekvésekkel karöltve nem oldják meg kielégítően a meglevő szövetkezetek, különösen a lemaradó szövetkezetek gazdálkodásának megjavításával kapcsolatos feladatokat. A mezőgazdasági termelés szempontjából jelentős támogatást jelent a mezőgazdasági munkaerők toborzásáról szóló határozat. 1955. június 1. és augusztus 25. között további 8559 ifjúsági brigádos jelentkezett a határvidékre. Az üzemekből az EFSZ-ek, állami gazdaságok és gépállomások számára ugyanebben az időben számos munkást és műszaki dolgozót toboroztunk. A CSKP Központi Bizottsága különösen nagyrabecsüli az ifjúság segítségét és elismerését fejezi ki mindazoknak, akik úgy határoztak, hogy a mezőgazdaságban vállalI nak munkát. A párt, a nemzeti bizottságok és valamennyi mezőgazdasági dolgozó szorgos munkája, amelyet a X. pártkongresszus határozatainak vaióra váltásáért folytatnak, már meghozta eredményeit. A mezőgazdasági termelés gyarapítása, a hektárhozamoknak és az állatok hasznosságának növelése mezőgazdaságunk színvonalának és a parasztok életszínvonalának emelésére vezet. Csak az idei év első felében a parasztok és a szövetkezeti tagok jövedelme a kormány intézkedéseinek és a nagyobb piaci termelésnek következtében a múlt év azonos időszakához .képest 394 millió koronával emelkedett. Jelenleg az a sürgős feladatunk, hogy jobb politikai és szervező munkával törekedjünk a gabona betakarításának és begyűjtésének mielőbbi befejezésére, az őszi mezőgazdasági munkák gondos előkészítésére és jó elvégzésére. Az idén megvan minden feltételünk ahhoz, hogy kapásnövényekben is jő eredményeket érjünk el. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy a termést idejében és veszteségmentesen betakarítsuk. Nem kevésbé fontos feladat az is, hogy bevessünk minden ősziekre szánt teriiletet, gondosan megtrágyázzuk a földeket és hiánytalanul elvégezzük az őszi szántást. E feladatok teljesítése múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy megteremtsük a jövő évi jő termésnek és az állattenyésztési termelés további növekedésének feltételeit. A falusi pártpolitika fontos kérdéseinek megoldásában és a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló igyekezetünkben elért részeredmények aról tanúskodnak, hogy valóra válnak a Központi Bizottság februári és júniusi ülésének határozatai, hogy a számos megnyilvánuló fogyatékosság ellenére is érvényesül a X. pártkongresszus irányvonala. A X. kongresszus határozatainak következetes végrehajtása döntő előfeltétele annak, hogy tovább szilárduljon a munkás-paraszt szövetség, államrendünk politikai alapja. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy e fontos kérdésekben már nincsenek tisztázatlan problémák és hiányok. Nagyjában már megértik a munkás-paraszt szövetség termelési és piaci oldalát, de kevésbé értik meg politikai tartalmát A kis- és középparasztokkal még mindig keveset törődünk politikailag, nem vonjuk be őket kielégítően a helyi kérdések megoldásába és eldöntésébe, amelyek pedig közvetlenül érintik őket. Nemcsak arról van szó, hogy üléseken és vitaesteken megvilágítsuk és megmagyarázzuk a parasztoknak a párt politikáját, hanem arról is, hogy biztosítsuk tevékeny munkájukat a helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakbizottságaiban, ahol teljes mértékben érvényesíthetik tapasztalataikat a mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatos feladatok megoldásában és a közügyek vezetésében. Az a támogatás, amelyet államunk jelentős mértékben nyújt parasztjainknak, valamint a köztük végzett politikai munka a beadási fegyelem további megszilárdulásában kell, hogy megnyilvánuljon. Megállapíthatjuk, hogy a parasztság túlnyomó többsége tudatában van a munkásosztállyal és az egész társadalommal szemben fennálló kötelességeinek és teljesíti az állami beadásokat. Erről tanúskodnak az idei első félév eredményei, hisz 12 441 tonna hússal (élősúlyban) és 76162 000 liter tejjel többet adtak be, mint tavaly. Azt is tekintetbe kell vennünk azonban, hogy a parasztok egyrésze nem teljesíti a beadást. A becsületes parasztoknak, akik lelkiismeretesen eleget tesznek az állammal szemben fennálló kötelezettségeiknek, el kell ítélniök az efféle önző eljárást. Az állami beadások helyes teljesítése minden parasztnál a mércéje annak, hogyan viszonyul a társadalom szükségleteihez. Komoly fogyatékosságok tapasztalhatók egyes EFSZ-ek és állami gazdaságok termelő munkájában és gazdálkodásában. A kimutatott átlagos számadatok mögött gyakran észrevétlenül megbújik az egyes gazdaságok és EFSZ-ek lemaradása. Nem elégedhetünk meg tehát azzal, hogy bizonyos szakaszokon kellő eredményeket értünk el. Munkánkat értékelve szem előtt kell tartanunk, hogy a X. pártkongresszus határozatai kötelességünkké tették a mezőgazdasági termelés lényeges növelését minden téren. E szempontból kell megítélnünk az állattenyésztési termelés lemaradását és az állami gazdaságok munkájában tapasztalható fogyatékosságokat. Helyes, hogy a Központi Bizottság februári és júniusi plenáris ülése után hozzáfogtunk e fontos kérdések megoldásához. A megoldás már azért is sürgős, mert a második félévben is a mezőgazdaság fejlesztésenek feladatai a nehézipar fejlesztése mellett pártunk törekvéseinek előterében állnak majd. Különösen az állattenyésztési termelés további gyarapo* dásának biztosítása és az állami gazdaságok munkájának lényeges megjavítása felbecsülhetetlen jelentőségű mezőgazdaságunk egész szocialista szektorának szempontjából. Az állattenyésztési termelés növelésével és az állami gazdaságok munkájának megjavításával kapcsolatos problémák következetes megoldása a CsKP KB februári és júniusi plenáris ülésén hozott határozatok végrehajtásával karöltve megteremti annak előfeltételeit, hogy a következő ötéves tervben sikerrel teljesíthessük a mezőgazdasági termelés megnövekedett feladatait Biztosítanunk kell az állattenyésztési termelés lényeges növelését Az állattenyésztési termelés jelentősége abban áll, hogy általa megsokszorozódnak a növénytermesztés eredményei és kiváló minőségű, az emberek szükségleteinek szempontjából nélkülözhetetlen és naqy tápértékű terményekké alakulnak át, amilyenek pl. a hús. tej. bőr stb. Ezért nem véletlen, hogy az állattenyésztési termelés színvonala szerint ítélik meg a mezőgazdaság fejlettségét is. Ma is érvényes a régi közmondás: „Állatairól ismerni meg a gazdát". Állattenyésztési termelésünk színvonalának emelése nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is elsőrendű követelmény. Országunk dolgozóinak szüntelenül emelkedő életszínvonala és iparunk fejlődése jelentős követelményeket támaszt mezőgazdasági termelésünk fejlődésével szemben is. Növényi eredetű élelmiszerekkel egészben véve mennyiségileg és minőségileg is kielégíthetjük a lakosság szükségleteit, hála annak a támogatásnak, amelyben a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország részesít bennünket. Az egy lakosra eső hűs-, vaj- és tejfogyasztás szüntelenül emelkedik, ugyanakkor a lakosság igényeit állati termékekben a megnövekedett behozatal ellenére sem biztosítjuk teljesen. Országos érdek tehát, hogy növeljük állattenyésztési termelésünket. Az állattenyésztési termelés növelése igen nagy jelentőségű az EFSZ-ek politikai és gazdasági megszilárdításának, az állami gazdaságok konszolidálásának szempontjából. Az állattenyésztési termelés belterjességének fokozása az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban, még pedig mind az állatállomány, elsősorban a szarvasmarhaállomány számának, mind pedig hasznosságának fokozásával az előfeltétele annak, hogy EFSZ-eink és állami gazdaságaink példát mutassanak minden egyénileg gazdálkodó parasztnak a fejlett belterjes gazdálkodásban. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok szarvasmarhaállományának gyarapítása egyben lehetővé teszi, hogy az istállótrágya célszerűbb és nagyobbmérvű felhasználásával növeljük a gabonaneműek és takarmánynövények hektárhozamait. Az EFSZ-ek termelésének fokozásával növelhetjük az egy hektárra eső jövedelmet is és biztosíthatjuk a szövetkezeti tagok számára a munkaegység nagyobb értékét is. Ismeretes, hogy az EFSZ-ek jövedelmének nagyobb része az állattenyésztési termelésből származik. Az állattenyésztési termelés színvonala tehát döntő hatással van az EFSZ fejlődésére és a munkaegység értékének emelkedésére. Ez azt jelenti, hogyha tovább akarjuk szilárdítani a szövetkezeti gazdálkodást, lényegesen emelnünk kell az EFSZ-ek állattenyésztésének színvonalát. A kerületi, járási és falusi pártszerveknek és nemzeti bizottságoknak tehát elsőrendű politikai fontosságú feladatuknak kell tekinteniük az állattenyésztési termelés, elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését és eszerint kell megtenniük mindent e feladat teljesítésének biztosítására. Az ötéves terv irányelvei az állati termékek bőségének biztosítása érdekében célul tűzik ki, hogy 1960-ban az egész állattenyésztési termelést 33,6 százalékkal növeljük, ebből a vágómarhában 30 százalékkal, vágósertésben 46,7 százalékkal, tejben közel 32 százalékkal és tojásban 16,8 százalékkal. E feladatok teljesítése megköveteli, hogy a szarvasmarhaállományt 10 százalékkal, a sertésállományt 4,9 százalékkal, a baromfiállományt 10,4 százalékkal növeljük. Ugyanakkor a teheneknél 2150 literes átlagos tejhozamot kell elérni, 100 tehéntől 80 borjút és egy anyasertéstől 11 malacot kell felnevelni. Idén elsősorban arról van szó, hogy teljesítsük és túlteljesítsük az 1955. évi tervet. Eddig jó eredményeket értünk el az állatállomány létszámának biztosításában. Az Állami Tervhivatal adatai^szerint a szarvasmarhaállomány terv/ét 1955. július l-vel 100,8

n/o-ra teljesítettük, a szarvasmarhaállomány emelkedő tendenciája különösen az idei év folyamán nyilvánult meo és feltehetjük, hogy ez év október l-vel is teljesítjük a tervet. Kevésbé kielégítő a helyzet a fejőstehenek tekintetében, mivel a részleges feladatot csupán 99,6 százalékra teljesítettük. Rendkívüli ferőfeszítést kell majd kifejteni, hogy elérjük a *tervben előírt tehénállományt. A sertésállomány tervét július l-vel túlteljesítettük. A múlt év azonos (Folytatás a 4. oldalon)