Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-04 / 213. szám, vasárnap

'1955, szeptember ?. UJSZ0 3 Az állattenyésztési termelés növelésével és az állami gazdaságok munkájának megjavításával teremtsük meg az előfeltételeket a jövendő ötéves terv feladatainak teljesítéséhez Vratislav Krutina elvtársnak a CSKP KB 1955. augusztus 31-ón és szeptember 1-én megtartott plenáris ülésén elmondott beszámolója Elvtársak, a CSKP Központi Bizottságának mai ülése á. mezőgazdasági termelés két alapvető kérdését kell, hogy megold­ja: az állattenyésztési termelés növe­lését és az állami gazdaságok mun­kájának megjavítását. Azért igyekszünk megoldani e kér­déseket, hogy biztosítsuk pártunk X. kongresszusának határozatait. A szocializmus építésének biztosítá­sa érdekében a CSKP X. kongresszu­sának határozatai feladatul tűzték ki, az ipari termelés nevezetesen a ne­hézipar további fejlesztését, a szén-, érc-, és energetikai alap kibővítését. Ugyanakkor kötelességünkké teszik, hogy lényegesen emeljük a vasúti és gépkocsi szállítások színvonalát, gya­rapítsuk és minőségileg megjavítsuk a közszükségleti cikkek termelését és egész gazdaságunkban megszilárdítsuk a gazdaságosság rendszerét, ami a nép életszínvonala szüntelen emelésének múlhatatlan előfeltétele. A X. párt­kongresszus irányelvei megállapítot­ták, hogy két-három esztendő alatt lényegeden növelnünk kell a mezőgaz­dasági termelést, hogy biztosítsuk a lakosság növekvő élelmiszerszükség­letének, élelmiszer- és könnyűiparunk nyersanyagszükségletének kielégítését. Pártunk minden igyekezete arra összpontosul, hogy valóra váltsuk a X. pártkongresszus kitűzte irányvona­lat, pártunk minden munkája azt a célt szolgálja, hogy teljesítsük a ki­tgzött feladatokat és biztosítsuk a szocializmus 'felépítését. E törekvé­sünkben már bizonyos eredményeket értünk el. Tovább gyarapodik az ipari termelés, különösen a nehézipar termelése és ennek alapján megteremtjük a mező­gazdasági termelés növelésének anya­gi előfeltételeit. Növekszik a közszük­ségleti cikkek termelése. Nő a lakos­Ság fogyasztása is, amely a kiskeres­kedelmi áruforgalom értékeiben kife­jezve hat hónap ,alatt 9,8 százalékkal emelkedett a múlt év megfelelő idő­szakához képest. Mindez csak igazolja a helyességét annak a vonalnak, hogy elsősorban a termelőeszközök termelését, a nehéz­ipart kell fejlesztenünk, amely alapja a népgazdaság többi ágazata fellen­dülésének, előfeltétele a mezőgazda­sági termelés gyarapodásának és a falu szocialista átalakulásának. A mezőgazdasági termelés növelése, a falu szocialista átalakulásának biz­tosítása, amint azt pártunk X. kong­resszusa kitűzte, egyike azoknak • a kulcsfontosságú kérdéseknek, amelyek nagyjelentőségűek egész népgazdasá­gunk fejlődésében, a nép életszínvo­nalának emelésében és amelyek- meg­oldása nélkül nem biztosíthatjuk a szocializmus végleges felépítését. A CSKP X. kongresszusa hangsú­lyozta, hogy a mezőgazdasági terme­lés növelésének politikája, a fejlett technika, gépesítés és munkaszerve­zés szüntelen tökéletesítése alapján a fő feltétele annak, hogy megszün­tessük a mezőgazdaság lemaradását az ipar fejlődése mögött. A pártkong­resszus hangsúlyozta, hogy meg kell javítani a párt politikai munkáját, a Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazdasági szervek gazdasági szer­vezői tevékenységét, mivel ez előfelté­tele a kitűzött feladatok biztosításá­nak. A X. pártkongresszus feltárta azokat a tartalékokat, amelyek mező­gazdaságunkban rejlenek és amelyek felhasználásával növelhetjük a mező­gazdasági termelést. A pártkongresz­szus megállapította, hogy a termelés növelését egész mezőgazdaságunkban el kell érnünk, tehát a még egyéni­leg gazdálkodó parasztoknál is, és ezért támogatni kell 'termelési igye­kezetüket és ki kell használni az egyént parasztgazdálkodások lehetősé­gét is a termelés növelésére. Ugyanakkor azonban hangsúlyozták, hogy a mezőgazdasági termelés tar­tós gyarapítását csupán a szocialista és szövetkezeti nagytermelés fejlesz­tése révén biztosíthatjuk. A X. kong­resszus ezért pártunk törekvéseit az EFSZ-ek továbbfejlesztésére és meg­szilárdítására irányította. Mivelhogy a X. kongresszus után a kongresszus kitűzte feladatok teljesí­tésében komoly lemaradás volt tapasz­talható, a CSKP Központi Bizottsága februári plenáris ülésén foglalkozott a helyzettel. A februári plénum rá­mutatott arra, hogy a mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatos problémák lassú megoldásának fő oka abban rejlik, hogy komoly zavarok tapasztalhatók e fontos politikai és gazdasági kérdések értelmezésében, és még mindig nem kielégítő pártunk és a gazdasági szervek munkája. A CSKP KB februári plenáris ülése elítélte a hibákat és helytelen nézeteket, amelyek abban jutottak kifejezésre, hogy a mezőgazdasági termelés növe­lése csakis a szabad piac további ki­bővítésével, a beadási normák leszál­lításával és az árak emelésével biz­tosítható. Az ülésen rámutattak ar­ra, hogy a szocializmusban a termelés fő szabályozóját nem az árak jelen­tik, hanem e téren döntő szerepet játszanak terveink és gazdasági szer­vező munkánk, amelyet e tervek meg­valósításának biztosítására végzünk. A februári plenáris ülés rámutatott azokra a komoly fogyatékosságokra is. amelyek a munkás-paraszt szövet­ség politikájának gyakorlati alkalma­zásában tapasztalhatók. Utalt arra, hogy még mindig lebecsülik a mun­kás-paraszt szövetség szerepét a me­zőgazdasági termelés növelésében, e szövetséget csupán a munkások és szövetkezeti tagok szövetségével he­lyettesítik és hangsúlyozta, hogy me­zőgazdasági termelésünk fellendülését nem biztosíthatjuk, ha nem járunk el helyesen a kis- és középparasztokkal szemben. A februári plenáris ülés konkrét fel­adatokat is kitűzött a mezőgazdasági termelés egyes kérdéseinek megoldá­sára, a párt, a Nemzeti Frontban tö­mörült szervezetek, a nemzeti bizott­ságok, a gazdasági szervek és mező­gazdasági dolgozók munkájának meg­javítására. A CSKP Központi Bizottsága februá­ri plenáris ülésén hozott határozatá­nak valóraváltása jelentősen hozzá­járul ahhoz, hogy fokozatosan meg­szabaduljunk a mezőgazdaság politi­kai, gazdasági és ideológiai kérdései­nek értelmezésében tapasztalható ko­moly hibáktól és leküzajük a mező­gazdasági termelésben fellépő legfőbb fogyatékosságokat. E feladatok további következetes megvalósítását csakis a mezőgazdasági termelés növelésének útján érhetjük el tartósan és csakis így biztosíthatunk népgazdaságunk számára elegendő mezőgazdasági ter­ményt és élelmiszert és csak ennek alapján biztosíthatjuk a városi és fa­lusi dolgozók életszínvonalának eme­lését. Bár még fennállnak egyes hiányok, a Központi Bizottság februári plená­ris ülésén hozott határozatának telje­sítésére törekedve, bizonyos részered­ményeket már elértünk. Megteremtet­tük az idei jó termés előfeltételeit. Számos egységes földművesszövetkezet és állami gazdaság idén nagy termés­hozamot ért el és ezzel bebizonyította, mily nagy lehetőségeink és tartaléka­ink vannak a termelés növelésére egész mezőgazdaságunkban. A Földművelésügyi Minisztérium je­lentése szerint sikerült megművelni 108 495 hektár parlagon heverő föl­det és 116 994 hektárnyi földterületet, amelynek mindeddig nem volt állan­dó gazdája s amelyet az állami gaz­daságok, az EFSZ-ek, a gépállomások és az egyéni gazdálkodók vettek mű­velésbe. A nemzeti bizottságok javuló munkája nyilvánult meg az egyénileg gazdálkodó parasztok kötelezettség­vállalásaiért indított kampányban. Ennek ellenére a helyi nemzeti bizott­ságok és mezőgazdasági szakbizottsá­gok működése, a parasztokkal vég­zett munka még mindig legnagyobb gyöngénk és e téren a közeljövőben lényeges javulást kell elérnünk. A pártszervek is fokozott gondot fordí­tanak a mezőgazdaság feladatainak biztosítására, megnőtt a falusi párt­szervezetek aktivitása is, bár e té­ren még mindig vannak gyöngéink. Nagy munkát végzett pártunk egyes politikai-gazdasági kérdések tisztázá­sában is. Ez kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy az egész párt aktivizáló­dott a mezőgazdaságban előttünk' álló feladatok sikeres biztosítására irányu­ló törekvésében. Mind eme kedvező eredmények elle­nére a CSKP Központi Bizottságának februári ülése után is felléptek ko­moly hiányosságok pártunk politiká­jának végrehajtásában falvainkon. El­sősorban azokról a hiányosságokról van szó, amelyeket a X. pártkongresz­szusnak az EFSZ-ek megszilárdításá­ról és továbbfejlesztéséről kitűzött irányelvei megvalósításában tapasztal­hatunk, továbbá a kulákok korlátozá­sát és kiszorítását célzó politika vég­rehajtásában. Nem erősítettük meg kielégítően mezőgazdaságunkat ká­derekkel és munkaerőkkel. Szilárdítsuk a meglevő EFSZ-eket és alapítsunk új szövetkezeteket A Központi Bizottság júniusi ülése a fennálló helyzet elemzése alapján pártunk, a gazdasági szervek és a tömegszervezetek figyelmét arra össz­pontosította, hogy törekedjenek a párt falusi politikájának sikeres megvaló­sítására. Hangsúlyozta, hogy határo­zottabban és merészebben kell valóra váltanunk a X. kongresszus irányvo­nalát, amely megállapítja, hogy a meglevő EFSZ-eket szervezetileg, gazdaságilag és politikailag szilárdít­suk meg és alapítsunk új szövetkeze­teket. A KB júniusi ülése tisztázta to­vábbi eljárásunkat ez irányvonal vég­rehajtásában és kitűzte az új EFSZ-ek alakításával, a meglévő szövetkezetek megszilárdításával és alkalmas káde­rekkel való megerősítésével kapcsola­tos feladatokat. Ezzel összefüggésben tisztázta a pártnak a kulákokkal szem­ben követendő politikáját a korlátozás és kiszorítás időszakában. A Közpon­ti Bizottság további konkrét feladatul azt is kitűzte, hogy mezőgazdaságun­kat munkaerőkkel és káderekkel erő­sítsük meg. Az egész párt, a gazda­sági szervek, a szövetkezetek és pa­nasztok, a gépállomások és állami gaz­daságok dolgozóinak figyelmét és tö­rekvéseit arra irányította, hogy si­kerrel végezzék el az idei aratás és liegyűjtés munkáit. Egész pártunknak kötelességévé tette, hogy emelje po­litikai, eszmei és szervezeti munká­jának színvonalát falvainkon, a gép­állomásokon és az állami gazdaságok­ban a fennálló feladatoknak megfele­lően. A Központi Bizottság júniusi ülésén hozott határozatok végrehajtásában már bizonyos eredményeket elértünk. Noha az ülés óta csupán két hónap telt el, a parasztok a pártszervezetek támogatásával megkezdték az új EFSZ-ek alakítását. A termelés biz­tosítása és az EFSZ-ek megszilárdítá­sa érdekében a gyárakból további munkások kapcsolódtak be a szövet­kezetek munkájába, legalkalmasabb funkcionáriusaink soraiból sokan vál­lalkoztak a termelés megszervezésére. Bár az EFSZ-ek továbbfejlesztésében vitathatatlan sikereket értünk el, meg kell látnunk azokat a fogyatékossá­gokat is, amelyek még mindig tapasz­talhatók. Nem minden kerületben fog­ták fel helyesen az elvtársak azt a feladatukat, hogy további EFSZ-eket alakítsunk. Az új EFSZ-ek alakítására irányuló törekvésekkel karöltve nem oldják meg kielégítően a meglevő szövetkezetek, különösen a lemaradó szövetkezetek gazdálkodásának meg­javításával kapcsolatos feladatokat. A mezőgazdasági termelés szem­pontjából jelentős támogatást jelent a mezőgazdasági munkaerők toborzá­sáról szóló határozat. 1955. június 1. és augusztus 25. között további 8559 ifjúsági brigádos jelentkezett a határvidékre. Az üzemekből az EFSZ-ek, állami gazdaságok és gépál­lomások számára ugyanebben az idő­ben számos munkást és műszaki dol­gozót toboroztunk. A CSKP Központi Bizottsága különösen nagyrabecsüli az ifjúság segítségét és elismerését feje­zi ki mindazoknak, akik úgy határoz­tak, hogy a mezőgazdaságban vállal­I nak munkát. A párt, a nemzeti bizottságok és valamennyi mezőgazdasági dolgozó szorgos munkája, amelyet a X. párt­kongresszus határozatainak vaióra váltásáért folytatnak, már meghozta eredményeit. A mezőgazdasági terme­lés gyarapítása, a hektárhozamoknak és az állatok hasznosságának növe­lése mezőgazdaságunk színvonalának és a parasztok életszínvonalának eme­lésére vezet. Csak az idei év első fe­lében a parasztok és a szövetkezeti tagok jövedelme a kormány intézke­déseinek és a nagyobb piaci termelés­nek következtében a múlt év azonos időszakához .képest 394 millió koro­nával emelkedett. Jelenleg az a sürgős feladatunk, hogy jobb politikai és szervező mun­kával törekedjünk a gabona betaka­rításának és begyűjtésének mielőbbi befejezésére, az őszi mezőgazdasági munkák gondos előkészítésére és jó elvégzésére. Az idén megvan min­den feltételünk ahhoz, hogy kapásnö­vényekben is jő eredményeket érjünk el. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy a termést idejében és veszteség­mentesen betakarítsuk. Nem kevésbé fontos feladat az is, hogy bevessünk minden ősziekre szánt teriiletet, gon­dosan megtrágyázzuk a földeket és hiánytalanul elvégezzük az őszi szán­tást. E feladatok teljesítése múlhatat­lanul szükséges ahhoz, hogy megte­remtsük a jövő évi jő termésnek és az állattenyésztési termelés további növekedésének feltételeit. A falusi pártpolitika fontos kérdé­seinek megoldásában és a mezőgazda­sági termelés növelésére irányuló igyekezetünkben elért részeredmények aról tanúskodnak, hogy valóra válnak a Központi Bizottság februári és jú­niusi ülésének határozatai, hogy a számos megnyilvánuló fogyatékosság ellenére is érvényesül a X. pártkong­resszus irányvonala. A X. kongresszus határozatainak következetes végrehajtása döntő elő­feltétele annak, hogy tovább szilár­duljon a munkás-paraszt szövetség, államrendünk politikai alapja. Ez azon­ban semmi esetre sem jelenti azt, hogy e fontos kérdésekben már nin­csenek tisztázatlan problémák és hiá­nyok. Nagyjában már megértik a mun­kás-paraszt szövetség termelési és piaci oldalát, de kevésbé értik meg politikai tartalmát A kis- és közép­parasztokkal még mindig keveset tö­rődünk politikailag, nem vonjuk be őket kielégítően a helyi kérdések megoldásába és eldöntésébe, amelyek pedig közvetlenül érintik őket. Nem­csak arról van szó, hogy üléseken és vitaesteken megvilágítsuk és megma­gyarázzuk a parasztoknak a párt po­litikáját, hanem arról is, hogy bizto­sítsuk tevékeny munkájukat a helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakbizottságaiban, ahol teljes mérték­ben érvényesíthetik tapasztalataikat a mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatos feladatok megoldásában és a közügyek vezetésében. Az a támogatás, amelyet államunk jelentős mértékben nyújt parasztja­inknak, valamint a köztük végzett po­litikai munka a beadási fegyelem to­vábbi megszilárdulásában kell, hogy megnyilvánuljon. Megállapíthatjuk, hogy a parasztság túlnyomó többsége tudatában van a munkásosztállyal és az egész társadalommal szemben fenn­álló kötelességeinek és teljesíti az állami beadásokat. Erről tanúskodnak az idei első félév eredményei, hisz 12 441 tonna hússal (élősúlyban) és 76162 000 liter tejjel többet adtak be, mint tavaly. Azt is tekintetbe kell vennünk azonban, hogy a parasztok egyrésze nem teljesíti a beadást. A becsületes parasztoknak, akik lelkiis­meretesen eleget tesznek az állammal szemben fennálló kötelezettségeiknek, el kell ítélniök az efféle önző eljárást. Az állami beadások helyes teljesítése minden parasztnál a mércéje annak, hogyan viszonyul a társadalom szük­ségleteihez. Komoly fogyatékosságok tapasztal­hatók egyes EFSZ-ek és állami gazda­ságok termelő munkájában és gazdál­kodásában. A kimutatott átlagos számadatok mögött gyakran észrevét­lenül megbújik az egyes gazdaságok és EFSZ-ek lemaradása. Nem eléged­hetünk meg tehát azzal, hogy bizonyos szakaszokon kellő eredményeket ér­tünk el. Munkánkat értékelve szem előtt kell tartanunk, hogy a X. párt­kongresszus határozatai kötelessé­günkké tették a mezőgazdasági ter­melés lényeges növelését minden té­ren. E szempontból kell megítélnünk az állattenyésztési termelés lemara­dását és az állami gazdaságok mun­kájában tapasztalható fogyatékossá­gokat. Helyes, hogy a Központi Bizottság februári és júniusi plenáris ülése után hozzáfogtunk e fontos kérdések megoldásához. A megoldás már az­ért is sürgős, mert a második félév­ben is a mezőgazdaság fejlesztésenek feladatai a nehézipar fejlesztése mel­lett pártunk törekvéseinek előteré­ben állnak majd. Különösen az állat­tenyésztési termelés további gyarapo* dásának biztosítása és az állami gaz­daságok munkájának lényeges megja­vítása felbecsülhetetlen jelentőségű mezőgazdaságunk egész szocialista szektorának szempontjából. Az állat­tenyésztési termelés növelésével és az állami gazdaságok munkájának megjavításával kapcsolatos problémák következetes megoldása a CsKP KB februári és júniusi plenáris ülésén hozott határozatok végrehajtásával karöltve megteremti annak előfel­tételeit, hogy a következő ötéves terv­ben sikerrel teljesíthessük a mező­gazdasági termelés megnövekedett feladatait Biztosítanunk kell az állattenyésztési termelés lényeges növelését Az állattenyésztési termelés jelen­tősége abban áll, hogy általa meg­sokszorozódnak a növénytermesztés eredményei és kiváló minőségű, az emberek szükségleteinek szempontjá­ból nélkülözhetetlen és naqy tápértékű terményekké alakulnak át, amilyenek pl. a hús. tej. bőr stb. Ezért nem vé­letlen, hogy az állattenyésztési ter­melés színvonala szerint ítélik meg a mezőgazdaság fejlettségét is. Ma is érvényes a régi közmondás: „Állatai­ról ismerni meg a gazdát". Állatte­nyésztési termelésünk színvonalának emelése nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is elsőrendű kö­vetelmény. Országunk dolgozóinak szüntelenül emelkedő életszínvonala és iparunk fejlődése jelentős követel­ményeket támaszt mezőgazdasági ter­melésünk fejlődésével szemben is. Nö­vényi eredetű élelmiszerekkel egész­ben véve mennyiségileg és minőségi­leg is kielégíthetjük a lakosság szük­ségleteit, hála annak a támogatásnak, amelyben a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország részesít bennünket. Az egy lakosra eső hűs-, vaj- és tejfogyasztás szüntelenül emel­kedik, ugyanakkor a lakosság igényeit állati termékekben a megnövekedett behozatal ellenére sem biztosítjuk tel­jesen. Országos érdek tehát, hogy nö­veljük állattenyésztési termelésünket. Az állattenyésztési termelés növelé­se igen nagy jelentőségű az EFSZ-ek politikai és gazdasági megszilárdítá­sának, az állami gazdaságok konszo­lidálásának szempontjából. Az állatte­nyésztési termelés belterjességének fokozása az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban, még pedig mind az állatállomány, elsősorban a szarvas­marhaállomány számának, mind pedig hasznosságának fokozásával az előfel­tétele annak, hogy EFSZ-eink és ál­lami gazdaságaink példát mutassa­nak minden egyénileg gazdálkodó pa­rasztnak a fejlett belterjes gazdálko­dásban. Az EFSZ-ek és állami gazda­ságok szarvasmarhaállományának gya­rapítása egyben lehetővé teszi, hogy az istállótrágya célszerűbb és nagyobb­mérvű felhasználásával növeljük a gabonaneműek és takarmánynövények hektárhozamait. Az EFSZ-ek terme­lésének fokozásával növelhetjük az egy hektárra eső jövedelmet is és biz­tosíthatjuk a szövetkezeti tagok szá­mára a munkaegység nagyobb értékét is. Ismeretes, hogy az EFSZ-ek jö­vedelmének nagyobb része az állatte­nyésztési termelésből származik. Az állattenyésztési termelés színvonala tehát döntő hatással van az EFSZ fej­lődésére és a munkaegység értékének emelkedésére. Ez azt jelenti, hogyha tovább akarjuk szilárdítani a szövet­kezeti gazdálkodást, lényegesen emel­nünk kell az EFSZ-ek állattenyész­tésének színvonalát. A kerületi, járási és falusi pártszerveknek és nemzeti bizottságoknak tehát elsőrendű poli­tikai fontosságú feladatuknak kell te­kinteniük az állattenyésztési termelés, elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését és eszerint kell meg­tenniük mindent e feladat teljesítésé­nek biztosítására. Az ötéves terv irányelvei az állati termékek bőségének biztosítása érde­kében célul tűzik ki, hogy 1960-ban az egész állattenyésztési termelést 33,6 százalékkal növeljük, ebből a vá­gómarhában 30 százalékkal, vágóser­tésben 46,7 százalékkal, tejben közel 32 százalékkal és tojásban 16,8 szá­zalékkal. E feladatok teljesítése meg­követeli, hogy a szarvasmarhaállo­mányt 10 százalékkal, a sertésállo­mányt 4,9 százalékkal, a baromfiállo­mányt 10,4 százalékkal növeljük. Ugyanakkor a teheneknél 2150 literes átlagos tejhozamot kell elérni, 100 te­héntől 80 borjút és egy anyasertéstől 11 malacot kell felnevelni. Idén elsősorban arról van szó, hogy teljesítsük és túlteljesítsük az 1955. évi tervet. Eddig jó eredményeket értünk el az állatállomány létszámá­nak biztosításában. Az Állami Terv­hivatal adatai^szerint a szarvasmar­haállomány terv/ét 1955. július l-vel 100,8 n/o-ra teljesítettük, a szarvas­marhaállomány emelkedő tendenciája különösen az idei év folyamán nyilvá­nult meo és feltehetjük, hogy ez év október l-vel is teljesítjük a tervet. Kevésbé kielégítő a helyzet a fejős­tehenek tekintetében, mivel a részle­ges feladatot csupán 99,6 százalékra teljesítettük. Rendkívüli ferőfeszítést kell majd kifejteni, hogy elérjük a *tervben előírt tehénállományt. A sertésállomány tervét július l-vel túlteljesítettük. A múlt év azonos (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents