Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-04 / 213. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A mai számban: Az állattenyésztési termelés növelésével és az állami gazdaságok munkájának megjaví­tásával teremtsük meg az előfeltételeket a jö­vendő ötéves terv feladatainak teljesítéséhez Vratislav Krutina elvtársnak a CSKP KB 1955. au,usztus ül-én és szeptember 1-én megtartott plenáris illésén elmondott beszámolója (3—4—5—6. old.) Bratisiava, 1955. szeptember 4., vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam 213. szám. LJ/ Előre a mezőgazdasági termelés növeléséért Az elmúlt napokban, augusztus 31-én és szeptember 1-én plená­ris ülést tartott Prágában pártunk Központi Bizottsága, amely rövid idő leforgása alatt immár har­madszor foglalkozott mezőgazda­ságunk alapvető kérdéseivel. A CSKP KB két legutóbbi — februári és júniusa ülésének ha­tározatai mindenütt, ahol helyesen váltották valóra őket, kedvező eredményekre vezettek. A kedve­zőtlen időjárási viszonyok és nem csekély nehézségek ellenére a ta­vaszi munkákat idejében és lói végezték el. Szinte napról napra nő azoknak a falvaknak a száma, ahol az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok új egységes földművesszö­vetkezetet alakítanak vagy belép­nek a már működő szövetkezetek­be. Több mint húszezer fiatal je­lentkezett brigádmunkára a határ­vidékre, a népgazdaság többi ága­zatában egyre több dolgozó jelent kezik munkára EFSZ-eirakbe. ál­lami gazdaságainkba és gépállo­másainkra. A mezőgazdaság átalakítása, termelésének fokozása igen bonyo­lult kérdéskomplexum. Ezért egy­re újabb és újabb problémák me­rülnek fel, amelyeket a haladás érdekében sürgősen meg kell ol­danunk. E kérdések közé tartózik az ál­lattenyésztési termelés fokozása és az állami gazdaságok munkájának javítása, amelyekkel a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülé­se foglalkozott. E problémák szo­rosan összefüggnek a már megvi­tatott kérdésekkel és nem választ­hatók el tőlük. Jelenleg azonban döntő fontosságú, hogy biztosítsuk az állati termékek bőségét, ezáltal megjavítjuk dolgozóink ellátását. A keresletet azonban egyre nagyobb mértékben külföldi be­hozatalból elégítjük ki. De mi nem akarunk megmaradni az elért színvonalon. Tény, hogy egyes tő­kés országokban a lakosságra he­lyenként nagyobb mennyiség jut ezekből a termékeikből, mint mi­nálunk. Mi pedig a fogyasztásban is felül akarjuk múlni a tőkés or­szágokat. Az állattenyésztési termelés nö­velése szorosan összefügg az EFSZ-ek megszilárdításával és továbbfejlesztésével. Egyfelől a szövetkezetek jövedelme nagyobb­részt az állattenyésztési termelés­ből származik, másfelől pedig pa­rasztságunk aszerint ítéli meg a gazdálkodás színvonalát, milyen fejlett az állattenyésztési terme­lés. Ha e téren emeljük az EFSZ­ek színvonalát, megszilárdítjuk a parasztok bizalmát is a közös gazdálkodás iránt. Ugyanakkor az állami gazdasá­goktól megköveteljük, hogy a szo­cialista mezőgazdasági nagyterme­lés példái legyenek, az eddiginél nagyobb mértékben támogassák mezőgazdaságútok többi szektorát, elsősorban a szövetkezeteket. Te­hát nemcsak azt követeljük tőlük, hogy többet termeljenek, hanem azt is. hopv gazdaságosabban dol­gozzanak. a szövetkezeteket nem­csak vetőmaggal és ültetőanyag­gal. hanem nagyhasznosságú te­nyészállatokkal is segítsék. Nem új problémák ezek. mégis a feladatok, amelyeket pártunk tűz ki mezőgazdaságunk elé, lé­nyegesen különböznek a múltbeli feladatoktól. Az ipari termelés fellendítése, a szövetkezetek és állami gazdaságok megszilárdu­lása, a mezőgazdasági dolgozók nagyobb tapasztalata ma már le­hetővé teszi, hogy sokkal mélyre­hatóbban oldjuk meg az állatte­nyésztési termelés fejlesztésének, az állami gazdaságok munkájának megjavítása kérdéseit. Pártunk Központi Bizottsága rámutatva mezőgazdaságunk meglévő nagy tartalékaira, kitűzi az utat is, amelyen haladnunk kell. Egyben intézkedéseket is foganatosít a feladatok biztosítására. A fő hang­súly azonban azon van, hogy a mezőgazdasági doleozók gazdasági életünk szükségleteinek, a kerüle­tek, járások és községek helyi adottságainak megfelelelően első­sorban saját tapasztalataina!?;, a legjobb gazdaságok tapasztalatai­nak és a bevált haladó munka­módszereknek felhasználásával emeljék állattenyésztésünk és ez­zel együtt egész mezőgazdaságunk színvonalát. Eredményt csak akkor érhetünk el. ha felelős munkában határo­zottan kiküszöböljük azokat a hi­k-3t. amelyek állattenyésztési termielésünk fellendülésének út­'ában állanak. Számos felelős dol­gozó, a Földművelésügyi Minisz­tériumtól kezdve egészen az EFSZ­ekig nem értékeli kellőképpen az állattenyésztési termelés jelentő­ségét. Ez elsősorban abban nyil­vánul meg. hogv sok községben és járásban nem termesztenek ele­gendő takarmányt. Gyakran nem látják az_ állattenyésztési termelés és a növénytermesztés szoros, bel­ső összefüggését. Nem gondoskod­nak arról, hogy megfelelő takar­mánymennyiséget, az egyes takar­mánynövényeknél kellő hozamot biztosítsanak a ter^bevett állatál­lomány takarmányszükségletének fedezésére. Egyszóval a növényter­mesztésben nem számolnak az ál­lattenyésztési termelés szükségle­teivel. A szövetkezetekben az ál­lattenyésztés fejlődését jelentősen gátolja, hogy nem mindenütt he­lyezik el az állatállományt közös istállókban. A Központi Bizottság határoza­tában kitűzött feladatok megoldá­sánál csak úgy, mint bármilyen más gazdasági feladat esetében nemcsak számos szakmai kérdés megoldásáról van szó, hanem mélyreható politikai munkáról is. A Központi Bizottság ezért fontos feladatokkal bízza meg a párt­szervezeteket. Komoly hiba, hogy szervezeteink sok esetben meg­elégszenek azzal, hogy elismétlik a dolgozók előtt a Központi Bi­zottság határozatát, tovább nem foglalkoznak a kérdéssel, nem el­lenőrzik a határozat teljesítését, nem karolják fel a dolgozók kez­deményezését. nem nyújtanak se­gédkezet a helytelen nézetek, a maradiság elleni harcban, és nem küzdenek egyes tényezők felelőt­'ansége vagy közönye ellen. A tapasztalat azt mutatja, hogy komoly sikert csak ott érnek el, ahol a pártszervezetek konkrét feladatokat tűznek maguk elé, amelyekkel biztosítják a határo­zatok valóra váltását. A Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülé­sén kitűzött irányelvek esetében upyanez az elv érvényes. Az ál­lattenyésztési termelés ott gyarap­szik majd, ahol rendszeresen fog­lalkoznak a vele kapcsolatos prob­lémákkal és konkrét intézkedé­seket tesznek fejlődésének biztosi­éra. Há a pártszervezetek eb­ben a szellemben törekszenek a Központi Bizottság határozatának életbeléptetésére, úgy munklájuk eredményeképpen további fontos lépést teszünk előre a szocialista falu építésében, népünk életszín­vonalának emelésében. Jöjjetek közénk minél többen A kormány felhívására 13 lelkes, fiatal jelentkezett Szálka, Baj­ta és Bátorkeszi községekből Csehországba az aratási és cséplési munkák meggyorsítására. E három község fiataljai a Lu­benici Állami Gazdaságban egy csoportban dolgoznak. Augusztus 16-tól augusztus 30-ig 125 százalékra teljesítették a cséplési tervet. Ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az állami qazdaság igaz­gatósága négy nappal lerövidítette a cséplési munkák idejét és a gabonát hamarább szállították az állam raktárába. A 13 főből álló fiatal brigádcsoport 13—14 órát is dolgozik egyhuzamban, hogy nor­máját megkétszerezze. Szálka községből Vojtik István, Gálik Béla, Raj Gáspár; Rajtáról Hartai Nándor, Bátorkesziről pedig Kis Árpád, Bóna Dénes, Polgár Gregorné mutatnak jó példát az állami gazda­ság dolgozóinak. A brigád csoportja felhívja a párkányi járás többi fiataljait, hogy csatlakozzanak minél többen és minél előbb csoport­jukhoz, hogy így biztosítsák a gabonatermés mielőbbi betakarítását. B otlík József, Lubenec. Az EFSZ-ben könnyebb a munka Balogfala község kis- és középpa­rasztjai elhatározták, hogy gahonabe­aclási kötelezettségüket pontosan tel­jesítik . A begyűjtő-üzem zsákokat bo­csátott a gazdák rendelkezésére, akik a géptől egyenesen a raktár­ba szállították gabonájukat. Most na­gyon sokan a gazdák közül azon gon­dolkoznak, hogyan lehetne megkönnyí­teni nehéz munkájukat, amely a nyári FS Idénymunkák alatt teljesen kimerí­ti a családtagokat. Látják, hogy más községekben az EFSZ-ek tagjai sok­kal kisebb erőfeszítssel jobb jövede­lemre tesznek szert és legtöbbje 12— 15 mázsán felül visz haza tiszta bú­zát. Tóth János, a sávolyi EFSZ tagja úgy nyilatkozott, hogy már megörege­dett, de jlven gondtalanul, mint amióta a szövetkezetben dolgozik, még nem élt. Hogy Balogfalán is minél hama­rabb beköszöntsön a jólét a kis- és középparasztok családjaihoz, nekik is a közös gazdálkodás útjára kell lép­niök és a második ötéves terv kezde­tén fel kell hagyniok a magángaz­dálkodással. Botos Gyula, Balogfala. Elismerés, dicséret illeti őket A Nánai Állami Birtok karvai gazdasága az első helyre korült a cséplési és aratási munkákban. Ezt az előnyét meg akarja.' tartani az őszi munkákban is, amelyek nem tűrnek halasztást és előfeltételei a jövő évi gazdag termés biztosításá­nak. A gazdaság munkásai tisztá­ban vannak azzal, hogy sürgős munkák idején 6 órai munkaidő alatt nem tudják elérni a kívánt eredményeket. Ezért a traktorosok két váltásban dolgoznak és gyorsan szántják fel a gazdaság gabonaföld­jeit. Herda Lajos traktoros már 36 hektárt szántott fel a karvai gazda­ságban, mert tudatában van araiak, hogy most minden perc drága. Szta­linyec traktorával a kismuzslai, csenkei, karvai határban dolgozik és eddig még sehol sem volt rá pa­nasz, csak elismerés, dicséret érte öt. A többi traktorosok is pl. a kis­keszi gazdaságban Szép és Gyurko­vics traktorosok érdeme, hogy már 40 hektáron elvégezték a közép­szántást. Ezek a traktorosok most a kőhídgyarmatl földeken készítik elő a talajt a jövő évi termés alá. Xrencsik Mária. Nána. Rabec István előíráson felül 40 mázsa gabonát adott az államnak A füleki járásban a gabonabegyűjtés teljes ütemben halad. Nemcsak a szö­vetkezetek, hanem az egyénileg gaz­dálkodó földművesek is iparkodnak eleget tenni állam iránti kötelessé­güknek, sőt több olyan egyénileg gaz­dálkodó földműves is van, akik gabo­nabeadási kötelezettségüket nemcsak 100 százalékra, hanem jóval magasab­ban teljesítik. Ezek közé tartozik Ra­bec István ainácskői középqazda is. Rabec Istvánnak terv szerint 14 má­zsa búzát kellett volna adnia sz ál­lamnak. ő azonban a 14 mázsán felü' még 40 mázsával járult hozzá a dol­gozók kenyérellátásához. Sancer De­zső egyénileg gazdálkodó, aki tagja a helyi nemzeti bizottságnak is, szin­tén jó példával járt elől a gabona­begyűjtés teljesítésében. Sancer De­zső a kötelező beadáson félül még 3 mázsát adott állami felvásárlásra. Ezektől a földművesektől péidát ve­hetnek a füleki járás töbfci egyénileg gazdálkodó földművesei is, akik ed­dig még gabonabeadási kötelezettsé­gük teljesítésével el vannak maradva. Iparkodjunk ezt minél előbb teljesí­teni. Gömöri András, Ainácskő A repülőnap leggyorsabb repülőgépei A repülőnap legérdekesebb programszámainak egyike leggyorsabb lökhajtásos gépeink repülése. E kétmotoros bombavetők személyzete betanulta a csoportokban való repülést, hogy a nézőket a prágai ruzyni repülőtéren meglepje nemcsak gépeik gyorsasága val, hanem tökéletes kezelésével is.

Next

/
Thumbnails
Contents