Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-27 / 232. szám, kedd

6 U

J sz

o 1955. szeptember 28. A szovjet—japán viszony rendezésének fő kérdése: a hadiállapot megszüntetése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele (Folytatás a 5. oldalról.) borúban a Szovjetunió győztes volt. Most a legyőzött fél nem akarja elfogadni javaslatunkat, valamilyen rossz szándékot táplál velünk szemben és kéri a nálunk levő háborús bűnösök szabadlábra helyezését, hogy leihasználja őket ellenünk. Ebben nincs semmiféle logika. Furcsa hallani azokat a vádakat, hogy mi állítólag nem akarjuk teljesíteni a japán nép óhaját. Éppen ellenkezőleg. Mi igyekszünk kedvében járni a japán népnek és barátságos módon akarjuk megoldani ezt a 'kérdést, de nem találkozunk viszonzással a japán kormány részéről. Ismétlem, mi , hajlandók vagyunk ugyanúgy, mint Adenauer úrral, akire önök hivatkoznak, megoldani a kérdés: a japán megbízottakkal. Ez nem kerülhetne többe 4—5 napnál, ha a japán kormány részéről ugyanolyan érdeklődés és óhaj nyilvánul meg, mint a Német Szövetségi Köztársaság kormánya részéről. HODZUMI: Mi nagyon jól megértettük mindazt, amit Hruscsov úr mondott és Japánba visszatérve, Igyekszünk majd a japán nép tudomására hozni. TAHARA: A háborús bűnösök végleges szabadlábra helyezéséig meg lehetne talán tenni azt, amit az ausztráliai kormány tett. Az ausztráliai kormány a háborús bűnösöket átadta a japán börtönhatósagoknak. HRUSCSOV: Ez egyáltalán nincs kizárva. Mégis figyelembe kell venni nyilatkozatomat. Ellenkező esetben az jón ki, hogy a japán fél el akarja húzni a hadiállapot megszüntetését, a diplomáciai kapcsolatok megteremtését és arra törekszik, hogy e lépések előtt megszerezze a háborús bűnösöket. Vajon mi olyan leküzdhetetlen akadályokat támasztunk, amelyek a japán népnek hátrányára vannak és nehéz azokat leküzdeni? Mi csupán azt tartjuk szükségesnek, hogy egyezzünk meg a hadiállapot megszüntetésében és a diplomáciai viszony megteremtésében. Államaink léteznek és ha egymás mellett akarnak létezni és békésen akarják építeni kapcsolataikat, akkor ebben a kérdésben nem lehet vita. El kell készíteni és alá kell írni a megfelelő dokumentumokat. HADZIME TANAKA: Sajnos, mi nem tudjuk, milyen feltételeket támasztanak a Szovjetunió és Japán közötti hadiállapot megszüntetésével kapcsolathan. Mi nem tudjuk. Kívánatos lenne fényt deríteni erre a kérdésre. HRUSCSOV: Felszólalásomban kifejtettem az általunk felvetett kérdéseket. A hadiállapot megszüntetésének, a diplomáciai viszony megteremtésének és a nagykövetek kicserélésének kérdésén kívül semmi más kérdést nem állítunk a japán fél elé. Ezután kölcsönösségi alapon hajlandók vagyunk megvizsgálni minden olyan kérdést, amely a japán felet érdekli. BULGANYIN: Ki kiván még szólni? A KÜLDÖTTSÉG TAGJAI: Több kérdésünk nincs. HRUSCSOV: Felvetették itt a területi kérdést. E kérdéssel kapcsolatban elég pontos és világos az az álláspont, amelyet az ismert szerződések és dokumentumok lerögzítettek. Mi szilárdan és fenntartás nélkül kitartunk e mellett az álláspont mellett. Ügy véljük, hogy a tárgyalások során ezekből a dokumentumokból kell kiindulni. A japán fél a londoni tárgyalásokon felvetette Habomaj és Sikotan szigetek kérdését Ezt a kérdést szintén megoldják azok a dokumentumok, amelyekre utaltam. Mindamellett az a véleményünk, hogy ezek a szigetek annyira közel vannak a japán szigetekhez, hogy itt számításba kell venni a japán állam érdekeit és kapcsolatainak barátságos irányú fejlesztését. Ennélfogva az említett szigetekre vonatkozólag meg lehet találni a megoldást. ha kölcsönösen megértjük mind az egyik, mind a másik fél érdekeit, vagyis, ha Japán megértést tanúsít a londoni tárgyalásokon megvitatás alatt álló kérdések iránt. A mi javaslataink semmi esetre sem érintik a japán nép és a japán állam szuverén jogait, nem hajszolnak semmiféle anyagi előnyöket. Most a halászatról. Mi megértjük, milyen nagy érdekei fűződnek Japánnak a halászat kérdéseihez. Fel szeretném azonban hívni az önök figyelmét arra, hogy önök azt javasolják, csupán a japán állam érdekeinek megfelelően oldjuk meg a halászati kérdéseket és nem ismerik el a kölcsönösség semmiféle elvét. Mi annyira nagylelkű emberek vagyunk, hogy tárgyalunk erről a kérdésről. A mi helyzetünkben egy kapitalista ország, amely háborút viselt egy másik állam ellen és győztesen került ki a háborúból, egyszerűen elutasítaná a tárgyalásokat. Mi azonban igen türelmes és szívós nép vagyunk. Hiszünk igazunkban. Ezért türelmesen hallgatunk és türelmesen válaszolunk erre a kérdésre, mert az az óhaj vezet bennünket, hogy megteremtsük a jószomszédi kapcsolatokat. Befejezésül megismételhetem, hogy a hadiállapot megszüntetése és a békeszerződés megkötése után haladéktalanul készek vagyunk tárgyalni a halászat kérdéséről, és hajlandók vagyunk ezt a kérdést a japán nép érdekeinek figyelembevételével megvizsgálni. A japán parlamenti küldöttség vezetői felvetették a kereskedelem kérdését. Szükségesnek tartjuk kereskedelmi kancsolataink sokoldalú fejlesztését minden országgal. Ki szeretnénk fejleszteni kapcsolatunkat Japánnal is. Földrajzi helyzeténél fogva Japán b legközelebb fekszik Kínához, Koreához és a Szovjetunióhoz. A japán gazdaság szerkezete olyan, hogy jól ki tudná elégíteni szükségleteit, ha kifejlesztené kereskedelmét Kínával, Koreával és a Szovjetunióval. És ha most nincs normális kapcsolata ezekkel az oíszágokkal, ha ez a kapcsolat még kezdetleges állapotban van, ez nem fedi a japán nép érdekeit. Abban viszont, hogy ez a kereskedelmi kapcsolat ilyen színvonalon van, nem mi vagyunk a vétkesek. Ellenkezőleg, mi ki akarjuk juttatni ebből a helyzetből kereskedelmi kapcsolatainkat. A kereskedelmi kapcsolatok mégsem fejlődnek és ez főleg Japánra nézve hátrányos. Vagyis, vannak olyan erők, amelyek nyomást gyakorolnak a japán kormányra. A japán kormány úgy látszik nem tudja leküzdeni ezeknek az erőknek a nyomását, és ennélfogva ilyen állapotban tartja kereskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval, a népi Kínával és Koreával. Én nem kívánom megnevezni ennek konkrét okait, mert nem akarok alkalmat adni arra, hogy azt mondják: beavatkozom az önök belügyeibe. Azt hiszem, a parlamenti képviselők ebben a kérdésben jobban kiismerik magukat, mint én. Kifejezésre jutott az az óhaj, adjunk engedélyt a küldöttségnek, hogy látogatást tegyen a háborús bűnösök habarovszki táborában. Én most egyszerűen nem vagyok felkészülve, hogy válaszoljak erre a kérdésre, mert nem tudom, merre vannak a háborús bűnösök táborai. Ennélfogva Bulganyin elvtárssal együtt meg kell kérdeznünk a belügyminisztert. Megígérjük önöknek, hogy tanulmányozzuk ezt a kérdést és ha a háborús bűnösök Habarovszkban vannak, igyekszünk majd teljesíteni kérésüket. Azt hiszem válaszoltam minden feltett kérdésre. Nem tudom, mennyire elégítik kl az önök igényeit ezek a válaszok, de arra törekedtem, hogy önök helyesen megértsék a mi álláspontunkat. KITAMURA: Hruscsov úr teljes nyíltsággal beszélt és számunkra minden érthető. Minthogy a szovjet kormány és a japán kormány képviselői között folynak a tárgyalások, mi a lehetőséghez képest el akartuk volna kerülni, hogy itt konkrét kérdéseket érintsünk. Csak egyet szeretnénk megjegyezni: a japán népnek az az óhaja, hogy a halászati és a területi kérdéseket még a diplomáciai viszony megteremtése és rendezése előtt oldják meg. Nekünk az az óhajunk, hogy minden kérdés oldódjék meg és tükröződjék vissza a szerződés megkötésekor. HRUSCSOV: Kitamura úr, önök a békeszerződés megkötése és a hadiállapot megszüntetése előtt szeretnek megoldani a halászat és a háborús bűnösök kérdését? KITAMURA: Azt hiszem, hogy a tárgyalások elhúzódását a jelek szerint az okozza, hogy a japán kormány számara bonyodalmakat okozhat e kérdések távoli megoldása, Szeretnénk, ha ezek a kérdések még a szerződés megkötése előtt megoldást nyernének. HRUSCSOV: Ez elvi kérdés. Számunkra e kérdés megoldása presztízskérdés. Ha a másik fél, akivel tárgyalunk, ahhoz ragaszkodik, hogy a szerződés megkötése előtt meg keli oldani bizonyos kérdéseket, ez már követelésként, ultimátumként, határozott feltételként hangzik; ha pedig — úgymond — ti ezt nem fogadjátok el, akkor nem írjuk alá a szerződést a hadiállapot megszüntetéséről és a béke megkötéséről. Vajon belemehetünk-e ilyen feltételekbe? Ilyen feltételek elfogadása csorbítaná presztízsünket. Hiszen mi nem vetünk fel olyan kérdéseket, amelyei', valamiképpen csökkentenék és csorbítanák a japán állam, a japán nép presztízsét. Ezért kérjük, értsenek meg bennünket és válaszoljanak nekünk kölcsönösséggel. A beszélgetés befejezéséül kérem, tolmácsolják legjobb kívánságainkat a japán népnek. Tolmácsolják gazdasága, kultúrája és anyagi jóléte sikeres fejlesztésére irányuló jókívánságainkat, és ami a fő, amit várnak és amiről ábrándoznak a világ népei, azt a kívánságunkat, hogy ne éljenek át olyan tragikus helyzetet, mint amilyet ebben a háborúban a japán nép átélt, amikor Hirosima és Nagaszaki japán városok felett szörnyű atombombák robbantak. Kívánjuk, hogy népeink között örökké virágozzék a béke és a mindkét népre — a japán és a szovjet népre — előnyös jó viszony. BULGANYIN: Meg vannak-e elégedve önök, uraim, Hruscsov elvtársnak az önök kérdéseire adott válaszával? A KÜLDÖTTSÉG TAGJAINAK VÁLASZA: Teljesen. BULGANYIN: Nagyon örülök, hogy Hruscsov elvtárs felvilágosításai teljesen kielégítették önöket. Örülök azért, mert mindaz, amit Hruscsov elvtárs itt elmondott, a szovjet kormány álláspontja és én, mint a minisztertanács elnöke, maradéktalanul csatlakozom ahhoz, amit Hruscsov elvtárs itt mondott. Hruscsov elvtárs igen jól megvilágította Japánnal kapcsolatos álláspontunkat, a Japánnal való békeszerződés megkötésének perspektíváira vonatkozó álláspontunkat. Nagyon jó, hogy önök ide utaztak hozzánk. A Szovjetunióban tett látogatásuk elősegíti majd, hogy Japánban helyesen megértsék a mi álláspontunkat. Mi elmondhatjuk önöknek, hogy a Szovjetunió kívánja kapcsolataink rendezését és a békeszerződés megkötését. Nem látunk komoly akadályokat ennek útjában. Ha behatóan tanulmányozzuk azokat a még megoldatlan nézeteltéréseket, amelyek Londonban Macumoto úr és Malik nagykövetünk között fennforognak, azt mondhatom, hogy ezek a nézeteltérések igen jelentéktelenek. Az a lényeges, hogy a japán kormány óhajtsa a Japánnal való diplomáciai kapcsolataink rendezéséről és megteremtéséről szóló egyezmény mielőbbi megkötését. HRUSCSOV: Ha nem akarják, mi azt mondjuk, hogy várunk. Mi tudunk várni. BULGANYIN: Egyetértek ezzel a megjegyzéssel. Tolmácsolják a japán népnek a szovjet nép és a szovjet kormány nevében, hogy mi békében " és barátságban akarunk élni a japán néppel, tárgyalásokat kívánunk folytatni mind a szovjet, mind a japán nép számára kölcsönösen előnyös feltéte.ek mellett. Felhasználva ezt az alkalmat, hogy találkoztunk önökkel, kérem, adják át a japán népnek a szovjet kormány és a szovjet nép nevében üdvözletünket és legjobb kívánságainkat. Albánia felvételét kéri az ENSZ-be Tirana. (ATA). Mehmed Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratot intézett Jose Mázához, az ENSZ közgyűlése elnökéhez. A táviratban rámutat, hogy az Albán Népköztársaság, amely a második világháború idején áldozatkészen harcolt a szövetséges hatalmak oldalán a közös győzelemért, ma békében építi új életét. Leszögezi, hogy az Albán Népköztársaság a béke és a stabilitás tényezője lett a Balkánon, olyan politikát folytat, amely megfelel az ENSZ alapokmánya céljainak, eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elismerjék törvényes jogát az ENSZ-be való felvételre. Befejezésül azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az új enyhültebb nemzetközi légkörben a közgyűlés jelenlegi időszakán úgy dönt majd, hogy felveszik az ENSZ-be az összes békeszerető államokat, beleértve az Albán Népköztársaságot is. V. M. Molotov vacsorát adott a lengyel, csehszlovák és jugoszláv küldöttség tiszteletére New York. szeptember 26. (TASZSZ). V. M. Molotov külügyminiszter szombaton, .szeptember 24-én vacsorát adott az ENSZ közgyűlésén résztvevő lengyel, csehszlovák és jugoszláv küldöttség tiszteletére. A vacsorám lengyel részről részt vett M. Naszkowszki külügyminiszterhelyettes, J- Katz-Suchy követ és H. Birecki állandó ENSZ-beli képviselő, csehszlovák részről megjelent V. Dávid külügyminiszter, J. Nősek nagykövet és J. Ulilrich ENSZ-beli állandó képviselő, jugoszláv részről K. Popovics külügyi államtitkár, L. Mates USA-beli nagykövet és J. Grilej ENSZ-beli állandó képviselő. { Szovjet .részről a vacsorán megjelentek: V. V. Kuznyecov, az ENSZ közgyűlésén résztvevő szovjet küldöttség vezetőjének helyettese, L.F. Palamarcsuk, az Ukrán SZSZK külügyminisztere és K. V. Kiszelev, a Bjelorussz SZSZK külügyminisztere, valamint a szovjet küldöttség más tagjai. N. P. Firjubin, a Szovjetunió nagykövete átadta Belgrádban megbízólevelét Belgrád, (TASZSZ) — Joszip BrozTito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke szeptember 24-én fogadta N. P. Firjubint, a Szovjetunió jugoszláviai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta neki megbízólevelét. A nagykövetet elkísérték: F. N. Griaznov nagykövetségi tanácsos, J. I. Kraszjuk, a Szovjetunió jugoszláviai kereskedelmi képviselője, A. J. Malisev és N. K. Tupicin, a Szovjetunió nagykövetéségének első titkárai, valamint a belgrádi szovjet nagykövetség több dolgozója, akiket bemutattak Joszip Broz-Tito elnöknek. A megbízólevelek átadásánál jelen voltak: V. Micsunovics külügyi államtitkár, I. Bilfan, az elnök főtitkára, és Smodlaka, az elnöki iroda protokollfőnöke. A megbízólevelek átadása után J. Broz-Tito elnök N. P. Firjubinnal beszélgetést folytatott, amelyen részt vettek V. Micsunovics külügyi államtitkár és I. Bilfan, az elnök fótitkára. A TASZSZ cáfolata a nyugatnémet hírügynökség koholmányáról Moszkva, (TASZSZ) — A DPA nyugatnémet hírügynökség egyik jelentésében azt állította, hogy az eddig Ausztriában elszállásolt szovjet katonai egységeket a szovjet parancsnokság most a Német De rmokra tiku.s Köztársaság területére vezényelte át. A TASZSZ-irodát felhatalmazták annak közlésére, hogy a DPA hírügynökségnek ez a jelentése elejétől végig koholmány. Szeptember 20-ig a szovjet csapatokat Ausztriából teljesen átvezényelték a Szovjetunióba, vagyis jóval korábban annál a határidőnél, amelyet az osztrák államszerződés a négy hatalom csapatainak kivonására megjelölt. Ezzel egyidejűleg folyik a Szovjetunió fegyveres erőt létszámának csökkentése az Ausztriából kivont csapatok létszámával. A nyugatnémet hírügynökség említett közlésének nyilván az volt a célja, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban állomásozó szovjet csapatok megerősítéséről terjesztett koholmányokkal félrevezesse Németor-zág és más országok közvéhménvét továbbá, hogy elleplezze az igazi lényeket és igazolni próbálja a közvélemény előtt egyes külföldi csapatok áthelyezőét Ausztriából Olaszország és Nyr^jpt-Németország területére. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének amnesztiarendelete Bukarest, szeptember 26. (CTK) — Az Agerpress román sajtóiroda szeptember 25-én hírt tett közzé, amely többek között így szól: Tekintettel arra, hogy már 11 év telt el Romániának a fasiszta járom alól való felszabadulása óta és 10 év telt el a második világháború óta, tekintettel azokra a sikerekre, amelyeket ezen időszak alatt a román dolgozók a szocializmus felépítésében, a kulturális fejlődésben és az életszínvonal emelkedésében elértek, és tekintettel a román népi demokratikus állam megszilárdulására, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége elé amnesztiajavaslatot terjesztett azon személyekre vonatkozólag, akik bűntetteket követtek el a béke és az emberiesség ellen, valamint azon személyekre, akiket államellenes bűntettekért ítéltek el. Attól a szándéktői vezettetve, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi kapcsolatok megjavításához, a román kormány felkérte a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségét, hogy kegyelmezzen meg azon külföldi állampolgároknak is, akik bűntettet követtek el a román állam ellen. A Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége ezzel kapcsolatban amnesztiarendeletet hagyott jóvá mindazon személyekre vonatkozólag, akiket 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek a béke és az emberiesség ellen elkövetett bűntettekért. Azoknak a személyeknek, akiket több, mint 10 évre ítéltek el, büntetésük idejét felére csökkentik. A több, mint 10 évre elítélt személyek közül megkegyelmeznek a Hitler elleni háború résztvevőinek, akik a hadműveletek terén követtek el bűntetteket és azoknak a személyeknek, akik gyilkosságot követtek el nem saját kezdeményezésükből. A rendelet nem vonatkozik az 1940. szeptember 6. és 1944. augusztus 23. közötti időszak fasiszta kormányainak volt tagjaira. Megkegyelmeznek azoknak a személyeknek is, akiket 5 évig terjedő börtünbüntetesre ítéltek államellenes bűntettekért. A külföldi állampolgároknak, akik a román állam ellen bűntettet követtel el, teljesen megkegyelmeznek, tekintet nélkül büntetésük tartamára. Az amnesztia számos más bűntettre is vonatkozik. Az új argentin elnök átvette hivatalát Buenos Aires, (TASZSZ) — Szeptember 23-án Buenos Airesben ünnepélyesen beiktatták tisztségébe Lonardi tábornokot, Argentína e'nökét. Lonardi aláírta az elnöki hivatal ideiglenes átvételéről szóló okiratot. New York, — Amint az amerikai hírügynökségek tudósítói jelentik, Uruguay, Chile, Peru, Equador, Spanyolország és Vatikán elismerték az új argentin kormányt.