Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-27 / 232. szám, kedd

6 U J sz o 1955. szeptember 28. A szovjet—japán viszony rendezésének fő kérdése: a hadiállapot megszüntetése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele (Folytatás a 5. oldalról.) borúban a Szovjetunió győztes volt. Most a legyőzött fél nem akarja elfo­gadni javaslatunkat, valamilyen rossz szándékot táplál velünk szemben és kéri a nálunk levő háborús bűnösök szabadlábra helyezését, hogy leihasz­nálja őket ellenünk. Ebben nincs sem­miféle logika. Furcsa hallani azokat a vádakat, hogy mi állítólag nem akar­juk teljesíteni a japán nép óhaját. Ép­pen ellenkezőleg. Mi igyekszünk ked­vében járni a japán népnek és barát­ságos módon akarjuk megoldani ezt a 'kérdést, de nem találkozunk viszonzás­sal a japán kormány részéről. Ismétlem, mi , hajlandók vagyunk ugyanúgy, mint Adenauer úrral, akire önök hivatkoznak, megoldani a kérdés: a japán megbízottakkal. Ez nem kerül­hetne többe 4—5 napnál, ha a japán kormány részéről ugyanolyan érdeklő­dés és óhaj nyilvánul meg, mint a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya részéről. HODZUMI: Mi nagyon jól megértet­tük mindazt, amit Hruscsov úr mon­dott és Japánba visszatérve, Igyek­szünk majd a japán nép tudomására hozni. TAHARA: A háborús bűnösök vég­leges szabadlábra helyezéséig meg le­hetne talán tenni azt, amit az ausztrá­liai kormány tett. Az ausztráliai kor­mány a háborús bűnösöket átadta a japán börtönhatósagoknak. HRUSCSOV: Ez egyáltalán nincs ki­zárva. Mégis figyelembe kell venni nyi­latkozatomat. Ellenkező esetben az jón ki, hogy a japán fél el akarja húzni a hadiállapot megszüntetését, a diplo­máciai kapcsolatok megteremtését és arra törekszik, hogy e lépések előtt megszerezze a háborús bűnösöket. Va­jon mi olyan leküzdhetetlen akadályo­kat támasztunk, amelyek a japán nép­nek hátrányára vannak és nehéz azo­kat leküzdeni? Mi csupán azt tartjuk szükségesnek, hogy egyezzünk meg a hadiállapot megszüntetésében és a dip­lomáciai viszony megteremtésében. Ál­lamaink léteznek és ha egymás mellett akarnak létezni és békésen akarják építeni kapcsolataikat, akkor ebben a kérdésben nem lehet vita. El kell ké­szíteni és alá kell írni a megfelelő do­kumentumokat. HADZIME TANAKA: Sajnos, mi nem tudjuk, milyen feltételeket támaszta­nak a Szovjetunió és Japán közötti hadiállapot megszüntetésével kapcso­lathan. Mi nem tudjuk. Kívánatos len­ne fényt deríteni erre a kérdésre. HRUSCSOV: Felszólalásomban kifej­tettem az általunk felvetett kérdése­ket. A hadiállapot megszüntetésének, a diplomáciai viszony megteremtésé­nek és a nagykövetek kicserélésének kérdésén kívül semmi más kérdést nem állítunk a japán fél elé. Ezután kölcsönösségi alapon hajlandók va­gyunk megvizsgálni minden olyan kér­dést, amely a japán felet érdekli. BULGANYIN: Ki kiván még szólni? A KÜLDÖTTSÉG TAGJAI: Több kérdésünk nincs. HRUSCSOV: Felvetették itt a terü­leti kérdést. E kérdéssel kapcsolatban elég pontos és világos az az állás­pont, amelyet az ismert szerződések és dokumentumok lerögzítettek. Mi szilárdan és fenntartás nélkül kitar­tunk e mellett az álláspont mellett. Ügy véljük, hogy a tárgyalások során ezekből a dokumentumokból kell ki­indulni. A japán fél a londoni tárgyaláso­kon felvetette Habomaj és Sikotan szigetek kérdését Ezt a kérdést szin­tén megoldják azok a dokumentumok, amelyekre utaltam. Mindamellett az a véleményünk, hogy ezek a szigetek annyira közel vannak a japán szige­tekhez, hogy itt számításba kell ven­ni a japán állam érdekeit és kapcso­latainak barátságos irányú fejleszté­sét. Ennélfogva az említett szigetekre vonatkozólag meg lehet találni a meg­oldást. ha kölcsönösen megértjük mind az egyik, mind a másik fél érdekeit, vagyis, ha Japán megértést tanúsít a londoni tárgyalásokon megvitatás alatt álló kérdések iránt. A mi javaslataink semmi esetre sem érintik a japán nép és a japán állam szuverén jogait, nem hajszolnak semmiféle anyagi előnyö­ket. Most a halászatról. Mi megértjük, milyen nagy érdekei fűződnek Japán­nak a halászat kérdéseihez. Fel sze­retném azonban hívni az önök figyel­mét arra, hogy önök azt javasolják, csupán a japán állam érdekeinek meg­felelően oldjuk meg a halászati kérdé­seket és nem ismerik el a kölcsönös­ség semmiféle elvét. Mi annyira nagy­lelkű emberek vagyunk, hogy tárgya­lunk erről a kérdésről. A mi helyzetünk­ben egy kapitalista ország, amely há­borút viselt egy másik állam ellen és győztesen került ki a háborúból, egysze­rűen elutasítaná a tárgyalásokat. Mi azonban igen türelmes és szívós nép vagyunk. Hiszünk igazunkban. Ezért türelmesen hallgatunk és türelmesen válaszolunk erre a kér­désre, mert az az óhaj vezet bennün­ket, hogy megteremtsük a jószom­szédi kapcsolatokat. Befejezésül meg­ismételhetem, hogy a hadiállapot meg­szüntetése és a békeszerződés meg­kötése után haladéktalanul készek vagyunk tárgyalni a halászat kérdé­séről, és hajlandók vagyunk ezt a kérdést a japán nép érdekeinek fi­gyelembevételével megvizsgálni. A japán parlamenti küldöttség ve­zetői felvetették a kereskedelem kér­dését. Szükségesnek tartjuk kereske­delmi kancsolataink sokoldalú fejlesz­tését minden országgal. Ki szeret­nénk fejleszteni kapcsolatunkat Ja­pánnal is. Földrajzi helyzeténél fog­va Japán b legközelebb fekszik Kíná­hoz, Koreához és a Szovjetunióhoz. A japán gazdaság szerkezete olyan, hogy jól ki tudná elégíteni szükség­leteit, ha kifejlesztené kereskedelmét Kínával, Koreával és a Szovjetunió­val. És ha most nincs normális kap­csolata ezekkel az oíszágokkal, ha ez a kapcsolat még kezdetleges állapot­ban van, ez nem fedi a japán nép érdekeit. Abban viszont, hogy ez a kereskedelmi kapcsolat ilyen szín­vonalon van, nem mi vagyunk a vét­kesek. Ellenkezőleg, mi ki akarjuk juttatni ebből a helyzetből kereske­delmi kapcsolatainkat. A kereskedelmi kapcsolatok mégsem fejlődnek és ez főleg Japánra nézve hátrányos. Vagyis, vannak olyan erők, amelyek nyomást gyakorolnak a japán kormányra. A japán kormány úgy látszik nem tud­ja leküzdeni ezeknek az erőknek a nyomását, és ennélfogva ilyen álla­potban tartja kereskedelmi kapcsola­tait a Szovjetunióval, a népi Kínával és Koreával. Én nem kívánom meg­nevezni ennek konkrét okait, mert nem akarok alkalmat adni arra, hogy azt mondják: beavatkozom az önök belügyeibe. Azt hiszem, a parlamenti képviselők ebben a kérdésben jobban kiismerik magukat, mint én. Kifejezésre jutott az az óhaj, ad­junk engedélyt a küldöttségnek, hogy látogatást tegyen a háborús bűnösök habarovszki táborában. Én most egy­szerűen nem vagyok felkészülve, hogy válaszoljak erre a kérdésre, mert nem tudom, merre vannak a háborús bű­nösök táborai. Ennélfogva Bulganyin elvtárssal együtt meg kell kérdez­nünk a belügyminisztert. Megígérjük önöknek, hogy tanulmányozzuk ezt a kérdést és ha a háborús bűnösök Ha­barovszkban vannak, igyekszünk majd teljesíteni kérésüket. Azt hiszem válaszoltam minden fel­tett kérdésre. Nem tudom, mennyire elégítik kl az önök igényeit ezek a válaszok, de arra törekedtem, hogy önök helyesen megértsék a mi állás­pontunkat. KITAMURA: Hruscsov úr teljes nyíltsággal beszélt és számunkra min­den érthető. Minthogy a szovjet kor­mány és a japán kormány képviselői között folynak a tárgyalások, mi a le­hetőséghez képest el akartuk volna kerülni, hogy itt konkrét kérdéseket érintsünk. Csak egyet szeretnénk megjegyezni: a japán népnek az az óhaja, hogy a halászati és a területi kérdéseket még a diplomáciai viszony megteremtése és rendezése előtt old­ják meg. Nekünk az az óhajunk, hogy minden kérdés oldódjék meg és tük­röződjék vissza a szerződés megkö­tésekor. HRUSCSOV: Kitamura úr, önök a békeszerződés megkötése és a hadiál­lapot megszüntetése előtt szeretnek megoldani a halászat és a háborús bű­nösök kérdését? KITAMURA: Azt hiszem, hogy a tár­gyalások elhúzódását a jelek szerint az okozza, hogy a japán kormány száma­ra bonyodalmakat okozhat e kérdések távoli megoldása, Szeretnénk, ha ezek a kérdések még a szerződés megkötése előtt megoldást nyernének. HRUSCSOV: Ez elvi kérdés. Szá­munkra e kérdés megoldása presztízs­kérdés. Ha a másik fél, akivel tárgya­lunk, ahhoz ragaszkodik, hogy a szer­ződés megkötése előtt meg keli oldani bizonyos kérdéseket, ez már követe­lésként, ultimátumként, határozott fel­tételként hangzik; ha pedig — úgy­mond — ti ezt nem fogadjátok el, ak­kor nem írjuk alá a szerződést a hadi­állapot megszüntetéséről és a béke megkötéséről. Vajon belemehetünk-e ilyen feltéte­lekbe? Ilyen feltételek elfogadása csor­bítaná presztízsünket. Hiszen mi nem vetünk fel olyan kérdéseket, amelyei', valamiképpen csökkentenék és csorbí­tanák a japán állam, a japán nép presztízsét. Ezért kérjük, értsenek meg bennünket és válaszoljanak ne­künk kölcsönösséggel. A beszélgetés befejezéséül kérem, tolmácsolják legjobb kívánságainkat a japán népnek. Tolmácsolják gazdasága, kultúrája és anyagi jóléte sikeres fej­lesztésére irányuló jókívánságainkat, és ami a fő, amit várnak és amiről áb­rándoznak a világ népei, azt a kíván­ságunkat, hogy ne éljenek át olyan tragikus helyzetet, mint amilyet ebben a háborúban a japán nép átélt, amikor Hirosima és Nagaszaki japán városok felett szörnyű atombombák robbantak. Kívánjuk, hogy népeink között örök­ké virágozzék a béke és a mindkét népre — a japán és a szovjet népre — előnyös jó viszony. BULGANYIN: Meg vannak-e eléged­ve önök, uraim, Hruscsov elvtársnak az önök kérdéseire adott válaszával? A KÜLDÖTTSÉG TAGJAINAK VÁ­LASZA: Teljesen. BULGANYIN: Nagyon örülök, hogy Hruscsov elvtárs felvilágosításai telje­sen kielégítették önöket. Örülök azért, mert mindaz, amit Hruscsov elvtárs itt elmondott, a szovjet kormány állás­pontja és én, mint a minisztertanács elnöke, maradéktalanul csatlakozom ahhoz, amit Hruscsov elvtárs itt mon­dott. Hruscsov elvtárs igen jól megvilágí­totta Japánnal kapcsolatos álláspontun­kat, a Japánnal való békeszerződés megkötésének perspektíváira vonatko­zó álláspontunkat. Nagyon jó, hogy önök ide utaztak hozzánk. A Szovjetunióban tett láto­gatásuk elősegíti majd, hogy Japánban helyesen megértsék a mi álláspontun­kat. Mi elmondhatjuk önöknek, hogy a Szovjetunió kívánja kapcsolataink ren­dezését és a békeszerződés megköté­sét. Nem látunk komoly akadályokat ennek útjában. Ha behatóan tanulmá­nyozzuk azokat a még megoldatlan nézeteltéréseket, amelyek Londonban Macumoto úr és Malik nagykövetünk között fennforognak, azt mondhatom, hogy ezek a nézeteltérések igen jelen­téktelenek. Az a lényeges, hogy a ja­pán kormány óhajtsa a Japánnal való diplomáciai kapcsolataink rendezéséről és megteremtéséről szóló egyezmény mielőbbi megkötését. HRUSCSOV: Ha nem akarják, mi azt mondjuk, hogy várunk. Mi tudunk várni. BULGANYIN: Egyetértek ezzel a megjegyzéssel. Tolmácsolják a japán népnek a szovjet nép és a szovjet kor­mány nevében, hogy mi békében " és barátságban akarunk élni a japán nép­pel, tárgyalásokat kívánunk folytatni mind a szovjet, mind a japán nép szá­mára kölcsönösen előnyös feltéte.ek mellett. Felhasználva ezt az alkalmat, hogy találkoztunk önökkel, kérem, adják át a japán népnek a szovjet kormány és a szovjet nép nevében üdvözletünket és legjobb kívánságainkat. Albánia felvételét kéri az ENSZ-be Tirana. (ATA). Mehmed Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke táviratot intézett Jose Mázához, az ENSZ közgyűlése elnö­kéhez. A táviratban rámutat, hogy az Albán Népköztársaság, amely a má­sodik világháború idején áldozatké­szen harcolt a szövetséges hatalmak oldalán a közös győzelemért, ma bé­kében építi új életét. Leszögezi, hogy az Albán Népköztársaság a béke és a stabilitás tényezője lett a Balkánon, olyan politikát folytat, amely megfe­lel az ENSZ alapokmánya céljainak, eleget tesz azoknak a követelmények­nek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elismerjék törvényes jogát az ENSZ-be való felvételre. Befejezésül azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az új enyhültebb nemzetközi légkörben a közgyűlés je­lenlegi időszakán úgy dönt majd, hogy felveszik az ENSZ-be az összes béke­szerető államokat, beleértve az Albán Népköztársaságot is. V. M. Molotov vacsorát adott a lengyel, csehszlovák és jugoszláv küldöttség tiszteletére New York. szeptember 26. (TASZSZ). V. M. Molotov külügyminiszter szom­baton, .szeptember 24-én vacsorát adott az ENSZ közgyűlésén résztvevő lengyel, csehszlovák és jugoszláv kül­döttség tiszteletére. A vacsorám lengyel részről részt vett M. Naszkowszki külügyminiszterhelyet­tes, J- Katz-Suchy követ és H. Birecki állandó ENSZ-beli képviselő, csehszlo­vák részről megjelent V. Dávid kül­ügyminiszter, J. Nősek nagykövet és J. Ulilrich ENSZ-beli állandó képvi­selő, jugoszláv részről K. Popovics kül­ügyi államtitkár, L. Mates USA-beli nagykövet és J. Grilej ENSZ-beli állan­dó képviselő. { Szovjet .részről a vacsorán megje­lentek: V. V. Kuznyecov, az ENSZ köz­gyűlésén résztvevő szovjet küldöttség vezetőjének helyettese, L.F. Palamar­csuk, az Ukrán SZSZK külügyminisz­tere és K. V. Kiszelev, a Bjelorussz SZSZK külügyminisztere, valamint a szovjet küldöttség más tagjai. N. P. Firjubin, a Szovjetunió nagykövete átadta Belgrádban megbízólevelét Belgrád, (TASZSZ) — Joszip Broz­Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság elnöke szeptember 24-én fo­gadta N. P. Firjubint, a Szovjetunió jugoszláviai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki átadta neki megbízólevelét. A nagykövetet elkísérték: F. N. Griaznov nagykövetségi tanácsos, J. I. Kraszjuk, a Szovjetunió jugoszláviai kereskedelmi képviselője, A. J. Mali­sev és N. K. Tupicin, a Szovjetunió nagykövetéségének első titkárai, vala­mint a belgrádi szovjet nagykövetség több dolgozója, akiket bemutattak Jo­szip Broz-Tito elnöknek. A megbízólevelek átadásánál jelen voltak: V. Micsunovics külügyi állam­titkár, I. Bilfan, az elnök főtitkára, és Smodlaka, az elnöki iroda proto­kollfőnöke. A megbízólevelek átadása után J. Broz-Tito elnök N. P. Firjubinnal be­szélgetést folytatott, amelyen részt vettek V. Micsunovics külügyi állam­titkár és I. Bilfan, az elnök fótit­kára. A TASZSZ cáfolata a nyugatnémet hírügynökség koholmányáról Moszkva, (TASZSZ) — A DPA nyu­gatnémet hírügynökség egyik jelenté­sében azt állította, hogy az eddig Ausztriában elszállásolt szovjet ka­tonai egységeket a szovjet parancs­nokság most a Német De rmokra tiku.s Köztársaság területére vezényelte át. A TASZSZ-irodát felhatalmazták an­nak közlésére, hogy a DPA hírügy­nökségnek ez a jelentése elejétől vé­gig koholmány. Szeptember 20-ig a szovjet csapatokat Ausztriából telje­sen átvezényelték a Szovjetunióba, vagyis jóval korábban annál a határ­időnél, amelyet az osztrák államszer­ződés a négy hatalom csapatainak ki­vonására megjelölt. Ezzel egyidejűleg folyik a Szovjetunió fegyveres erőt létszámának csökkentése az Ausztriá­ból kivont csapatok létszámával. A nyugatnémet hírügynökség emlí­tett közlésének nyilván az volt a cél­ja, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban állomásozó szovjet csapa­tok megerősítéséről terjesztett kohol­mányokkal félrevezesse Németor-zág és más országok közvéhménvét to­vábbá, hogy elleplezze az igazi lé­nyeket és igazolni próbálja a közvéle­mény előtt egyes külföldi csapatok áthelyezőét Ausztriából Olaszország és Nyr^jpt-Németország területére. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének amnesztiarendelete Bukarest, szeptember 26. (CTK) — Az Agerpress román sajtóiroda szep­tember 25-én hírt tett közzé, amely többek között így szól: Tekintettel arra, hogy már 11 év telt el Romániának a fasiszta járom alól való felszabadulása óta és 10 év telt el a második világháború óta, te­kintettel azokra a sikerekre, ame­lyeket ezen időszak alatt a román dol­gozók a szocializmus felépítésében, a kulturális fejlődésben és az élet­színvonal emelkedésében elértek, és tekintettel a román népi demokrati­kus állam megszilárdulására, a Ro­mán Népköztársaság Minisztertanácsa a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége elé amnesztiajavaslatot terjesztett azon személyekre vonatkozólag, akik bűn­tetteket követtek el a béke és az em­beriesség ellen, valamint azon szemé­lyekre, akiket államellenes bűntette­kért ítéltek el. Attól a szándéktői ve­zettetve, hogy hozzájáruljanak a nem­zetközi kapcsolatok megjavításához, a román kormány felkérte a Nagy Nem­zetgyűlés Elnökségét, hogy kegyel­mezzen meg azon külföldi állampol­gároknak is, akik bűntettet követtek el a román állam ellen. A Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége ezzel kapcsolatban amnesztiarendeletet hagyott jóvá mindazon személyekre vonatkozólag, akiket 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek a béke és az emberiesség ellen elkövetett bűntet­tekért. Azoknak a személyeknek, aki­ket több, mint 10 évre ítéltek el, bün­tetésük idejét felére csökkentik. A több, mint 10 évre elítélt személyek közül megkegyelmeznek a Hitler elleni háború résztvevőinek, akik a hadmű­veletek terén követtek el bűntetteket és azoknak a személyeknek, akik gyil­kosságot követtek el nem saját kez­deményezésükből. A rendelet nem vonatkozik az 1940. szeptember 6. és 1944. augusztus 23. közötti időszak fasiszta kormá­nyainak volt tagjaira. Megkegyelmez­nek azoknak a személyeknek is, aki­ket 5 évig terjedő börtünbüntetesre ítéltek államellenes bűntettekért. A külföldi állampolgároknak, akik a román állam ellen bűntettet követ­tel el, teljesen megkegyelmeznek, te­kintet nélkül büntetésük tartamára. Az amnesztia számos más bűntettre is vonatkozik. Az új argentin elnök átvette hivatalát Buenos Aires, (TASZSZ) — Szep­tember 23-án Buenos Airesben ünne­pélyesen beiktatták tisztségébe Lonar­di tábornokot, Argentína e'nökét. Lo­nardi aláírta az elnöki hivatal ideig­lenes átvételéről szóló okiratot. New York, — Amint az amerikai hírügynökségek tudósítói jelentik, Uruguay, Chile, Peru, Equador, Spa­nyolország és Vatikán elismerték az új argentin kormányt.

Next

/
Thumbnails
Contents