Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-25 / 231. szám, vasárnap

Nehéz körülmények között teljesítettük feladatunkat A hold beragyogja a megfigyelőállást, amelyben telefonkészülékem mellett ülve feszült figyelemmel igyekszem felvenni és továbbítani parancsnokom vezényszavát. A vonal, amelyre keizülékem van kapcsolva, a megfigyelő- és a tüzelőállást köti öszsze. Tehát fontos feladat áll előttem, mert egy tévesen vett és továbbított vezényszó az qgész támadás elvesztését jelentheti. Munkatársam, Trutzky elvtárs óvatosan emelkedik ki a megfigyelőállásból, géppisztollyal a kezében feszülten figyel az ellenséges állások felé. Kétóránként váltjuk egymást. Tőlünk pár méterre Oidcha tizedes ügyesen rejtőzik egy bokorban, ahonnan vonalunk megrongálása esetén rádiójával biztosítja az öszszeköttetést. Az ellenséges állásoktól csak egy völgy választ él bennünket, tehát fontos a gyors munka és a fegyelem betartása. Előttünk 50—60 méterre a gyalogság építi a fedezéket, szorgalmasan, hang nélkül dolgoznak a fiúk. Erősen kell figyelnem, hogy egy-egy csákányütést meghalljak az éjszakai csendben. Mire a hold vörös korongja eltűnik a vélünk szemben levő erdő mögött, mire pirkadni kezd, senkit sem látunk az éjszakai dolgozókból. Mintha a föld nyelte volna el őket. És valóban, a föld nyelte el őket, mert mikor már olyan világos lett, hogy tisztán lehetett látni, olyan mélyre ásták be magukat, hogy csak egy-egy mozgó fűcsorrtó jelezte az életet a lövészárkokban. Ugyanis fűvel álcázták sisakjukat a katonák. Tehát készen állnak a támadásra. Az óramutató pontosan hatot mutat. A parancsnoki figyelőállásból megérkezik az első parancs, megkezdeni a támadást! Parancsnokunk vezényel, Truehlík elvtárs pedig telefonon azonnal továbbítja a parancsot. A vezényszó elhangzása után nyomban éles dörrenések hallatszanak. Egészen jól lehet látni, amint az ellenséges állásokban sürögnek-forognak a katonák. Katonáink vállukhoz emelik fegyverüket és a csendes vidék perceken belül zajos csatatérré változik. Hátunk mögött a harckocsik motorjainak zúgása hallatszik s perceken belül előbukkannak az erdőből. Megkezdődik az előrenyomulás. A katonák kiugrálnak a fedezékekből és futnak előre. A harckocsik is itt • vannak már. Parancsnokom hangját hallom: „Előre! Tovább építeni a vonalat!" Gyorsan hátamra veszem a dróttekertset és futok. Mellettem fut parancsnokom Oulchxí tizedes és Tomecek. Mindnyájuknak verejték csillog a homlokán. Hirtelen esz&mbe jut, hogy az anyagszállító kocsi csak nagy kerülővel követhet bennünket, mert járhatatlan a terep. Nem lesz elég anyagunk és a feladatot nem tudjuk teljesíteni. Kellemetlen érzés. Ahogy azonban a mellettem fekvő Truchlík elvtársra nézek, látom, hogy három kilométer hosszúságú tartalékanyag van még nála. örömömben a legszívesebben megcsókolnám barátomat. Ez azonban most nem is volna olyan egyszerű dolog. Körülöttünk lövöldöznek a katonák, a közelben robbanó „kézigránátok" néha ránk szórják a földet, míg végre elérjük az ellenséges állásokat és megsemmisítjük az ellenséget. Vörös rakéta repül a magasba, jelzi, hogy vége a gyakorlatnak. Barátom hozzám lép, megöleljük egymást. Nagyon örülünk. Boldogok vagyunk, hogy a ránk bízott feladatot, bár nehéz körülmények között, de teljesítettük. Hegedűs Zoltán, közkatona Felkészültünk az őszi vizsgákra Átkelés a folyón A hold ezüstsugarai beragyogják a sátorvárost. Jóízűen alszanak a katonák a gyakorlatok után. Sokan talán az elkövetkező feladatokról álmodnak. Riadó! — hangzik a második zászlóalj ügyeletesének hangja. Az éj csöndjét halk beszéd zavarja. Fár perc alatt harcra készen felsorakozva áll a zászlóalj. Az ügyeletes leadja a jelentést Supcik tisztnek, köszönti az egységet, majd rövidesen ismerteti a riadó célját. — A mai éjjeli gyakorlat célja: átkelés a folyón — mondja Supcik tiszt ps felhívja minden katona figyelmét kitartásra. A több napos gyakorlat után fáradtak a katonák, de az eskü szavai arra kötelezik őket, hogy utolsó leheletükig védjék népünket és népi demokratikus hazánkat. E cél érdekében kitartóan, áldozatkészen tanulják a katonai tudományt. A haza védelmére való előkészületben nem ismernek fáradságot. Az éj csöndjében felbúgnak a motorok. A katoonák felülnek a gépkocsikra és egységünk elindul, hogy teljesítse feladatát A hepe-hupás terep próbára teszi a gépkocsivezető tudását. Az éj hűvös, de Kiselák, bajtárs gépkocsivezetőnek melege van a kormány mellett. A kocsi jobbra-balra dülöngve halad a járatlan terepen. A parancs szerint világítás nélkül kell hajtani és ez megnehezítette a feladat teljesítését. De mindennek ellenére megérkeztünk az átkelés színhelyére. Még a folyó sebes vize sem akadályozhatott meg feladatunk teljesítésében. A rendelkezésünkre álló két gumicsőnek nem volt elég arra, hogy valamennyien idejében átkelhessünk a folyón. Katonáink nagy része egyméteres vízben gázolt át a túlsó partra. A túlsó oldalon azonnal kialakult a csatárlánc és támadásra fejlődött az egység. Az átkelés után következett a gyakorlat legnehezebb része, az ellenfél üldözése több kilométeres útszakaszon. Nyomta vállunkat a felszerelés. de nem volt pihenőnk, tovább kellett haladni, hogy teljesíthessük a ránk váró feladatokat az egyre sötétebbé váló éjszakában. Nehéz a gyakorlat, de panasz nem hagyja el a katonák ajkait. Mindanynyian tudják, hogy igazi harcban így kellene cselekedniök. Még sakkal nehezebb feladat várnia ránk, ha az ellenség hazánkra támadna. Egységünk a kitűzött feladatot teljesítette. Mint minden más alkalommal katonáink most is tanújelét adták annak, hogy fel vanrtak készülve népi demokratikus hazánk védelmére. Majersky Márton, szakaszvezető Most teszünk számadást egész évi munkánkról. A kiképzési évnek érünk a végére, melynek folyamán alakulatunk rendkívül nehéz feladatokat oldott meg. A májusi szemle, a spartakiádra való előkészületek, az aratási munkák és más rendkívüli feladatok részber hátráltatták a sikeres tanulást. Mindennek ellenére alakulatunk harci és politikai képessége magas színvonalú. Ezt mutatják a harci felkészültség egyes ágazataiban folytatott verseny eredményei. Ugyanis parancsnokunk versenyt indított alakulatunk egységei között, hogy megismerje képességeinket és hogy ezáltal kiküszöbölje az esetleges hibákat. A verseny befejezés előtt áll. A katonák körében nagy lelkesedés, versenykedv észlelhető. A három pontonon fekvő hídrész összeállításában Kanka elvtárs egysége bizonyult a legjobbnak; 15,5 perccel hamarább végezték el munkájukat, mint ahogyan elő volt írva. A második helyre Krá! tiszt egysége, a harmadik helyre pedig Sedlák tiszt egysége'••került. Külön ki kell emelnünk Tóth Miklós közkatona önfeláldozó munkáját, aki verseny közben megsérült, de bekötött fejjel is folytatta a munkát, segített a verseny teljesítésiben. Különösen nagy súlyt fektetünk a katonai fahíd elkészítéséért indított versenyre. Eddig Velica tiszt egysége érte el a legjobb eredményt. így aztán ilyen eredmények után nyugodtan várjuk az őszi vizsgák idejét. A katonák munkaerkölcse kiváló. Hasonló a heljwet a politikai előMegállja a helyét Krusinsky közkatona mindig lelkiismeretesen végezte feladatát. Parancsnokai nagyra becsülik igyekezetét, el is küldték őt fegyvertáros tanfolyamra, mert tudták, hogy ott is megállja a helyét. Nem tévedtek. Mikor Krusinsky elvtárs visszatért, boldogan beszélt bajtársainak a tanfolyamon elért sikereiről és büszkén mutogatta „A csehszlovák egységek harci útja a Szovjetunióban" című könyvet, melyet kitűnő tanulási eredményeiért kapott. Jelenleg, mint jó agitátor, faliújság-szerkesztő és CSISZfunkcionárius jól végzi feladatát, s ami a legfontosabb, ebben a munkában is jő példával jár elől. Ezért szeretik és tisztelik barátai. Petényi István közkatona készület, testnevelés és lövészet szakaszán is. A versenyek nagy segítséget jelentenek a katonák megismerésében, és a parancsnokok számára megkönnyítik a kitüntetések kiosztását. A verseny kiértékelése után kiosztják a díjakat. Pénztárcák, cigarettatárcák, zsebkések, könyvek és hasonló célszerű dolgok kerülnek kiosztásra. De a legfőbb díj és jutalom az öszi vizsgák szép eredménye után a dolgozó nép megelégedése lesz. Eddig minden a legnagyobb rendben megy. Úgy látszik, hogy az őszi vizsgákat „jó"-val fogja értékelni a vizsgáltató bizottsáa alakulatunknál. A sikerekből, amelyeket elértünk, kitűnik, hagy alakulatunk ebben az évben jó munkát végzett, felkészült az őszi vizsgákra és parancsnokaink elégedettsége indokolt. Katonáink tudják azonban azt is, hogy a legnagyobb feladat még hátra van. A hidászok hű barátjához, a Dunához kell ellátogatniok ismét, pontonhidat kell verniök a folyón. Jó kedvvel, énekszóval indult el a katonai autókaraván táborunkból. Hosszú utat tettünk meg, míg a híd építésének helyére érkeztünk. Ott rövid pihenőt tartottunk. Parancsnokaink ismertették a harci feladatot s kiadták a részletes parancsokat, utasításokat. Az autókon levő anyagból összeállítottuk a szükséges hídrészeket és távol az építés színhelyétől jól álcázva elhelyeztük. Az idő kedvezőtlen volt, köd ereszkedett a Duna fölé. Koromsötét volt már, amikor a folyó közepén megjelent a parancsnoki motorcsónak és rakéta jelezte a híd építésének kezdetét. Felzúgtak a csónakok motorjai, kihúzták rejtekhelyeikről a hídrészeket és egymás után a kijelölt helyekre vontatták. Itt a legénység parancsnoki irányítás mellett lehorgonyozta őket. A híd építését egyszerre kezdték mind a két oldalról. A jobb oldalon Nóvák tiszt, a bal oldalon Sokol tiszt vezette az építést. Nóvák tiszt katonái gyorsabban, jobban végeztek munkájukat és hamarább sikerült a rájuk eső hídrészt felépíteni. Mire a híd elkészült, sűrű köd szállt alá, alig lehetett látni. A piros színű zászlót ekkor zöld zászló vál • totta fel, jelentve, hogy készen áM a 300 méteres pontonhíd, megindulhat a közlekedés. A feladatot teljesítettük. A bizottság ellenőrizte a hidat s értékelte az építési munka menetét. A bizottság tagjai meg voltak elégedve a munkával. Megdicsérték a legjobban dolgozó katonákat, rámutattak az előforduló kisebb hibákra is. Nóvák tiszt „a népet szolgálom" szavakkal köszönte meg a dicséretet. Az altiszti iskola növendékei, akik a legjobban végezték feladataikat, háromszoros „hurrá"-val válaszoltak a tábornok dicsérő szavaira. „Sohasem láttam embereket ily nagy munkakedvvel dolgozni" — mondta többek között a tábornok elvtárs. Alakulatunk jól elsajátította a harci technikát, megmutatta, hogy komoly munkát végzett az elmúlt kiképzési évben. A tábortűz mellett vártuk meg a reggelt, szétszedtük a hidat s mire a nap magasan járt, már ismét a táborban voltunk. A jól végzett munka tudatában elégedetten használta ki minden katona a megérdemelt pihenést. Hidászaink technikái a Sokszor megtörténik, hogy a támadó egységek útját folyó vagy drót-, illetve harokocsiakadály keresztezi. Az egység, a gyalogság nehezen halad előre akkor is, ha a terepet goiyószórótüz alatt vagy puskatűz alatt I tartják. Ki állítja fel a hidat a folyón? Ki távolítja el az akadályokat? Ki más, mint a különlegesen kiképzett hidászok. Ki semmisíti meg a lőállásokat, ki hallgattatja el a golyószórókat? A hidászok! Hidászok nélkül el sem tudnánk képzelni a hadsereget. A kommunisták és a CSISZ-tagok példái mutatnak Alakulatunk katonái a kommunistákban és a CSISZ-tagokban mintaképeiket, kiváló katonákat és vezetőket látnak. Példájuk lelkesedésre buzdítja a pártonkívülieket is. A katonai szolgálat példád teljesítése, valamint párt- és CSISZbeli funkcióik pontos, lelkiismeretes ellátása például szolgálnak az összes többi katonának. Megtanulhatják tőlük a hazaszeretetet és a párt iránti szeretedet, amelyet tetteikkel, a harci és politikai előkészületben elért eredményeikkel bizonyítanak be. Nem csoda tehát, hogy minden pártonkívüli és a CSISZ-be még be nem szervezett katona úgy tekint rájuk, mint tanítójára, tanácsadójára, segítőtársára, és barátjára. így van ez a mi alakulatunknál is. Mi katonák nagyon gyakran fordulunk a párttagokhoz és CSISZ-tagokhoz tanácsért vagy segítségért s még soha sem csalódtunk bennük. Elsajátítjuk szokásaikat, megtanuljuk tőlük a kitartást, határozottságot, szívósságot és kezdeményezést és igyekszünk olyanok lenni mint ők. Példájukat akarjuk követni a fegyelem, a katonai fellépés, a rendszeretet terén s főleg az őrszolgálat elvégzése terén. Nemrégen erről beszélt Jilg közkatona is, aki mint pártonkívüli sokáig emlegetni fogja azt a napot, amikor Schut szakaszvezető került hozzánk parancsnoknak. Jilg ezt mondotta: „Schut elvtárs kommunista, CSISZ-tag. Szerény, szereti a kollektívát, mindent jól meg tud magyarázni, tanácsot ad ... E Schut Sándor szakaszvezető tulajdonságaiért szakaszunk minden tagja szereti őt és olyan akar lenni, mint ő." ,, Jilg elvtárs beszélt a szakaszparancsnokkal való első találkozásáról. Azért beszél erről, nogy alátámassza azokat az okokat, amelyek nézete szerint egészen megváltoztatták a szakasz életét. Nem tévedett. Schut szakaszvezető személyes példája nagy hatással volt a szakasz életére. Schut elvtárs példájának hatására megerősödött a szakasz kollektív munkához való viszonya, a fiúk szerényebbek lettek, elvtársiasan viselkedtek. Ezelőtt ez nem így volt. Schut szakaszvezető az altiszti iskolákon szerzett tapasztalatait és tudását sem rejti magába. Horák hadnagy szavai szerint az alakulat legjobb levelezője. Rendszeresen ír tapasztalatairól az egyes újságokba Példája lekesedésre, önfeláldozó készségre buzdítja a szakasz tagjait, akik példásan teljesítik feladataikat s mindig csak azt jelenthetik, hogy a kitűzött célt elérték, a feladatot teljesítették. Szakasza az elsők közé tartozik a századnál, a harci és a politikai felkészültségben jó eredményt ért el. Jozef 2ák őrvezető Talán éppen ezért örvendett legnagyobb figyelemnek a hidászok felszerelése az egyik alakulatnál megrendezett harci-technikai szemlén. A szemlén ott láthatták a katonák és a többi nézők a különféle robbanóanyagokat, harckocsi elleni aknákat, gumicsónakokat és más, a katonai és lövészegységek átszállítására szolgáló eszközöket. A kiállított tárgyak között volt egy újszerű szivattyúkészülék, amely a közönséges folyóvizet átszűri, fertőtleníti, úgyhogy inni lehet belőle. A készüléket két katona kezeli, s egy óra alatt 200 liter ivóvizet készíthet. Leköti a figyelmet a könnyű kéretfűrész is, e/t az c.döben használják. A hidászoknak ugyanis sokszor kell barakkokat építeniök, vagy deszkát készíteniök a fedezékekhez. A könnyű fűrész nagyon hasznos szolgálatot tesz ilyenkor. A két kocsiból és pótkocsiból álló műhelyekben kovács-, lakatos-, villanyszerelő-, esztergályos-, villanyhegesztő- és gázhegesztő-szerszámokat láthatunk. A hidászok felszerelése közé tartozik a láncfűrész is. Nem kevésbé érdekes a favágó gépek „kis készlete" is. A készlethez fúrók, csiszolók, gyalu, lánc- és villanyfűrész tartozik. A talaj megvizsgálásához földfúrók állnak a hidászok rendelkezésére, amelyekkel több méter mélységbe lehet "fúrást végezni. A harci technika szemléjének további részében a hidászok még más segédeszközöket is kiállítottak. Sok idő kellene ahhoz, hogy az ember mindent alaposan végignézzen. A hidászaink által használt technikai segédeszközök nagy mennyisége azt bizonyítja, hogy harci technikánk nemcsak a fegyverek, hanem a h."dászati felszerelés tekintetében is tökéletes és gazdag. Lenoch Lubomír y