Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-25 / 231. szám, vasárnap

1955. s:eptembor 28. UJSZO 507 Az ENSZ közgyűlése 10. ülésszakának munkája Az 1955. szeptember 22-i teljes ülés New York, szeptember 23. (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlése 10. ülésszakának szeptember 22-i ülésén megkezdődött az általános politikai vita. Először Brazília képviselője szólalt fel. Utána Dulles, az USA államtitkára mondott beszédet. Az új tagok felvételének kérdésével kapcsolatban annak a reményének adott kifejezést, hogy a 10. ülésszak és a Biztonsági Tanács minden intézkedést megtesz, hogy felvegyék az ENSZ-be mindazokat az országokat, „amelyek méltók a felvételre". Dulles állást foglalt amellett, hogy a közgyűlés jelenlegi ülésszaka tárgyalja meq az alapokmány felülvizsgálásáról tartandó értekezlet összehívását. Az Egyesült Államok úgy véli, jelentette ki, hogy ezt az értekezletet össze kell hívni. Ennek egyik legidőszerűbb oka, hogy felül kell vizsgálni az eddigi „vétójogot", ami az új tagok felvételét illeti. Ezenkívül, tekintette] az atomenergia és a leszerelés terén bekövetkezett nagy eseményekre, kívánatos volna, hogy ez a szervezet nagyobb jogkörrel rendelkezzék ezen a területen. Dulles említést tett azokról az eseményekről, amelyek az utolsó ülésszak óta bekövetkeztek és kijelentette, hogy ezek az események jelentősen elősegítették az alapokmány céljainak elérését, ami a nemzetközi béke és biztonság kérdéseit illeti, az igazságosság és a nemzetközi jog elveivel összhangban. Az USA képviselője azonban ezen események közé sorolta azt a tényt is, hogy Nyugat-Németországot az Északatlanti Tömbhöz és a brüsszeli szerződésekhez csatolták. Dulles megemlékezett az osztrák államszerződés megkötéséről, majd így folytatta: — Ezen események után Németország és Ausztria körül további erőfeszítések történtek Franciaország, Nagy Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről a háborús* veszély csökkentése és a nyílt kérdések tárgyalások útján való megoldása érdekében. Ez év májusában a nyugati hatalmak azt javasolták, hogy „két stádiumban" tegyenek erőfeszítéseket. „Az első stádium" volt a kormányfők értekezlete, hogy „új ösztönzést" érjenek el „a második stádiumra", amelyben szükséges volna megkezdeni a problémák lényegének részletes áttanulmányozását. E program első stádiuma megvalósult ez év júliusában Genfben, amikor a kormányfők értekezletet tartottak. A négy hatalom kormányfői világosan kifejezésre juttatták azt a közös óhajukat, hogy elérjék a békét és a kapcsolatok megjavítását. Többek között megegyeztek, hogy további erőfeszítéseket kell tenni, mégpedig: 1. Az európai biztonság és Németország; 2. A leszerelés; 3. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése kérdéseiben. A külügyminiszterek, közelgő genf. értekezletével kapcsolatban rámutatott a nézetek eddigi eltérésére, majd így folytatta: — Hogy az eltérő álláspontok közelebb kerüljenek egymáshoz, a nyugati hatalmak készek előterjeszteni az európai biztonság általános tervét, amely a Szovjetuniónak további jelentős biztosítékokat nyújt. Az USA küldöttségének vezetője ezután ismét beszélt az amerikai szárazföldön, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában lévő helyzetről. Többek között azt állította, hogy a SEATO „védelmi jellegű". — Kína körzetében — jelentette ki Dulles — egy kissé kevésbe veszélyes a helyzet, mint volt. Reméljük, hogy a Kínai Népköztársaság a világ közvéleményének nyilvánvaló törekvésére úgy fog reagálni, hogy ne használjanak fegyvereket nemzeti céljaik elérésére ... Csou En-laj úr a bandungi értekezleten közvetlen tárgyalásokat javasolt az Egyesült Államokkal. Mindjárt megmondottam, hogy az USA számára ez a javaslat elfogadható, ami a két országot illető kérdéseket érinti és nem vonatkozik má6 országok jogaira. Dulles az atomenergia békés felhasználásának kérdésével kapcsolatban bejelentette, az Egyesült Államok a jelenlegi ülésszaknak javasolni szándékozik, hogy nemzetközi technikai szervezetet létesítsenek, amely az atomsugárzás befolyásának kérdéseivel foglalkozna az emberi egészségre. Ez a kérdés olyan fontos, hogy valamennyi eddigi adatot össze kell gyűjteni és összpontosítani kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének védnöksége alatt. Dulles ezután áttért a fegyverzetek csökkentésének kérdésére és emlékeztetett Eisenhower elnöknek a genfi értekezleten tett javaslatára, hogy a Szovjetunió és az USA nyújtsanak egymásnak tájékoztatást katonai erőikről és tegyék lehetővé a kölcsönös, korlátlan, repülőgépekről való felderítést. — Ez az ellenőrzés — mondotta — további lépést jelent a leszerelés útján, amit mi mindnyájan, és ide határozottan besorolom az Egyesült Államokat is, megvalósítani óhajtunk. Az elnök javaslatának lényege abban rejlik, hogy először azt kell megtenni, ami lehetővé teszi a további lépéseket. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozva, Dulles azt mondotta, hogy az egész világ számára nyereség volna, ha a „genfi szellem" tartóssá válnék. Dulles után Costarica képviselője szólalt fel, majd Fawzi egyiptomi képviselő figyelmeztette a közgyűlést arra, hogy a kolonializmus a nemzetközi feszültség egyik oka. Az egyiptomi képviselő szembehelyezkedett az ENSZ alapokmányának felülvizsgálásával és kijelentette, hogy az alapokmány elveinek szigorú betartása a nemzetközi problépiák megoldásának ,.sokkal komolyabb és felelősségteljesebb módja" volna, mint az a követelés, hogy felülvizsgálják. Fawzi beszéde végén felhívást tett ar. atomfegyverek eltiltására és a fegyverkezés ellenőrzésére. Az irányító bizottság szeptember 23-i ülése New York (TASZSZ). Az irányító bizottság szeptember 23-án befejezte a közgyűlés napirendi javaslatának megtárgyalását. A délelőtti és a délutáni ülés nagy részén is annak az ajánlatnak megtárgyalásával foglalkoztak, hogy napirendre tűzzék-e az algíri kérdést. Egyiptom, Irak, Thaiföld, Jndia és Pakisztán képviselői, akik javasolták, hogy e kérdést megtárgyalják a közgyűlés 10. ülésszakán, felhívták a figyelmet az algíri nyugtalanító helyzetre, amit a francia kormány akciói idéztek elő'és hangsúlyozták, hogy Algírban a helyzet kiéleződik, s követelték, hogy e kérdést tűzzék az ülésszak napirendjére. Fawzi, Egyiptom képviselője kijelentette, hogy a közgyűlés köteles intézkedéseket tenni az algíri nép elleni megtorlások megszüntetésére és rámutatott, hogy Algír népe önálló és független akar lenni. Kiemelte, hogy a bandungi értekezlet támogatta az algíri, marokkói és tuniszi nép törvényes jogát az önrendelkezésre. — A francia kormány — folytatta Fawzi — fegyveres erőket alkalmaz az algíri nép ellen és nem hajlandó tárgyalni képviselőivel. Ezáltal megsértik az ENSZ alapokmányát, veszélyeztetik a békét és biztonságot ebben a körzetben. Az irányító bizottság 8 szavazattal elutasította a 14 ázsiai és afrikai állam javaslatát, hogy az algíri kérdést az ülésszak napirendjére tűzzék. E javaslattal szemben szavazott Franciaország, az USA, Nagy-Britannia, ÜjZéland, Norvégia, Luxemburg, Chile és Haiti küldöttsége. A javaslat mellett szavazott a Szovjetunió, Lengyelország, Egyiptom, Thaiföld és Mexikó küldöttsége. A bizottság két tagja tartózkodott a szavazástól. A bizottság döntésének ajánlati jeliege van. Ezért arról a kérdésről, hogy vajon a bizottság által elutasított kérdéseket a közgyűlés napirendjére tűzzék-e, újból tárgyalni fognak a közgyűlésen. Irak képviselője kijelentette, hogy az algíri nép képviselőinek lehetőséget kell adni, hogy a közgyűlésen előadják óhajaikat és követelményeiket. K. Menőn indiai képviselő beszédében rámutatott, hogy a jelenleg Algírban tartózkodó fegyveres erők jelentős részé nem tartozik Franciaország fegyveres erőihez, hanem az Északatlanti Szövetség fegyveres erőihez. Ezeket az erőket ezen szövetség egyik tagja arra használja fel, hogy elérje céljait Algírban. — Ez „gyarmati háború", amelyet Franciaország barátaival együtt folytat — jelentette ki Menőn. Az irányító bizottság ülésén nyilatkozatot tett az algíri kérdésről V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője. — Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, — mondotta —, hogy az algíri kérdést megtárgyalták a 29 ázs

fa és afrikai ország bandungi nemzetközi értekezletén, amely elhatározta, hogy felhívja a francia kormányt e kérdés azonnali békés rendezésére. Az ENSZ-közgyűlés szeptember 23-i teljes ülése New York, szeptember 23. (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlésének szeDtember 23-i délelőtti ülésén Ausztrália. Peru és a Szovjetunió küldöttségeinek vezetői szólaltak fel. Casey ausztrál külügyminiszter rámutatott „a nemzetközi légkör jelentős javulására" és kijelentette, hogy a Genfben elért eredmények fontos és jelentős eseményt jelentenek, amelyek alapul szolgálhatnak a további együttműködésre és az egyes nemzetközi problémák gyakorlati megoldására. Ausztrália képviselője a leszerelés kérdéseiről beszélve annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy közös platformot találnak Eisenhower elnök javaslata és a szovjet kormányálláspontja között. Casey kijelentette, hogy kockázatos volna sietni az ENSZ alapokmányát felülvizsgáló értekezlet összehívásával, mivel a javasolt változtatások „aligha nyerik el a szükséges szavazatszámot" és csupán ahhoz vezethetnek, hogy az egyes államok álláspontjai kevéssé ruganyossá válnak. Casey állást foglalt a békés együttélés mellett. Ezzel egyidejűleg azonban több kijelentést tett, amelyek nyilvánvalóan a „hidegháború" régi fegyvertárából származnak. Belaunde, a perui küldöttség vezetője állást foglalt a szokásos típusú fegyverek minimumra való csökkentése mellett és az összes tömegpusztító fegyverfajták teljes eltiltása mellett. Támogatta Eisenhower javaslatát, mint /„első lépést" a leszereléshez. Belaunde végezetül kijelentette, hogy a négy hatalom kormányfőinek genfi értekezlete „nagy lépést" jelentett a béke biztosításához vezető úton. A perui képviselő beszéde után a közgyűlés elnöke V. M. Molotovnak, a szovjet küldöttség vezetőjének adta át a szót. V. M. Molotov beszéde alatt az ülésterem, valamint a sajtó képviselői és a vendégek számára fenntartott karzat zsúfolásig megtelt. A Szovjetunió külügyminiszterének beszédét nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták meg. V. M. Molotov beszédét lapunk következő számában részletesen ismertetjük. A Szovjetunió segítsége az Egyesült Államok árvízsújtotta lakosságának Az Egyesült Államokban az utóbbi időben igen sok lakos szenvedett az árvizek miatt. G. A. Mityerev professzor, a Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság Szövetsége végrehajtó bizottságának elnöke a minap táviratot intézett Ellsworth Bunkerhez, az Amerikai Vöröskereszt elnökéhez, amelyben a társaság elnöksége, s a társaságok sokmillió tagja nevében mély részvétét nyilvánítja az Egyesült Államok népének az ország északkeleti területeit ért csapás miatt. A szóbanforgó területek lakosságának megsegítésére a végrehajtó bizottság 100 000 rubelt adományoz és felkérte az Egyesült Államok moszkvai ideiglenes ügyvivőjét, hogy juttassa el az Amerikai Vöröskereszt elnökéhez a szóbanforgő összeget a károsultak megsegítésére. (TASZSZ). Az NDK Minisztertanácsa egyhangúlag jóváhagyta a Szovjetunióval kötött szerződést A Német Demokratikus Köztársaság kormánya csütörtöki minisztertanácsán foglalkozott a Német Démonrari'<us Köztársaság és a Szovjetunió kormányküldöttségei által Moszkvában kötött, a.két államnak egymáshoz való kapcsolatairól szóló szerződéssel. A minisztertanács Grotewohl miniszterelnök javaslatára egyhangúlag jóváhagyta, majd megvitatás és ratifikálás céljából a népi kamarához továbbította a szerződést. Oilenhauernek, a Németország Szociáldemokrata Pártja elnökének nyilatkozata a szövetségi parlamentben Berlin, szeptember 23. (CTK). — Amint az ADN sajtóiroda jelenti, a szövetségi parlamentben a kormánynyilatkozattal kapcsolatos vitában felszólalt A. Ollenha-uer, Németország Szociáldemokrata Pártjának elnöke is. Ollenhauer beszédében kijelentette, hogy a szövetségi parlament szociáldemokrata frakciója egyetért ugyan a szövetségi kormány, moszkvai egyezményeivel, elutasítja azonban éppúgy, mint azelőtt a jelenlegi bonni külpolitikát. Bonn belépése az Északatlanti Tömbbe olyan helyzetet teremtett, amelyben Németország újraegyesítése nagyon elhalasztódott. A német kérdés megoldása a szövetségi kormány által folytatott párizsi 'egyezmények politikája következtében lényegesen megnehezült. Ollenhauer felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Moszkvában jelen lesz mindkét német állam nagykövete, akikkel a Szovjetunió egyenjogúan fog tárgyalni, ami a bonni kormányt számos belpolitikai probléma elé állítja. Ollenhauer azonban azonosította magát a szövetségi kormánynak azon állásfoglalásával, hogy ne tárgyaljanak a Német Demokratikus Köztársaság kormányával Németország újraegyesítek kérdéseiről. Csupán azt óhajtotta, hogy műszaki kérdésekről, valamint a Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin közötti közlekedés technikai kérdéseiről tárgyaljanak. Ollenhauer azonban elutasította Adenauernek azt a provokatív kijelentését, hogy a szövetségi kormány nem tartaná baráti aktusnak, ha a nyugati államok diplomáciai kapcsolatokat vennének fel az NDK-val. Ollenhauer továbbá kijelentette, hogy annak az új helyzetnek, amely Bonn és a Szovjetunió kapcsolatainak normalizálása következtében alakult ki, kell, hogy külpolitikai következményei legyenek. A négy nagyhatalom külügyminisztereinek közelgő genfi értekezlete foglalkozni fog az európai biztonsági rendszer kérdésével, valamint Németország újraegyesítésének kérdésével. Az európai biztonsági rendszer, amely a Szovjetunió egyetértésével magában foglalná az egyesített Németországot is, ma csak akkor érhető el, ha feladjuk azt az elképzelést, hogy az újraegyesítést meg lehetne valósítani olyan módon, hogy a Szövetségi Köztársaságot és egész Németországot betagolnák az Északatlanti Tömbbe — mondotta Ollenhauer. Végezetül felhívta a szövetségi kormányt, hogy Genfben tárgyaljon Németország újraegyesítéséről és betagolásáról az európai biztonsági rendszerbe és mondjon le a katonai csoportosulásokbanyvaló részvételről. Á bolgár néphadsereg napja A bolgár néphadsereg napját a bolgár katonák harci és politikai felkészülésben elért új 'sikerekkel, valamint Bulgária Kommunista Pártja és a népi demokratikus hadsereg iránti mérhetetlen szeretet érzésével ünnepelték. A bolgár néphadsereg keletkezésének napja szeptember 23-ika, mert 1923-ban a bolgár nép kommunista pártja vezetésével e napon kezdte meg bátor fegyveres harcát Bulgáriában a monarcho-fasiszta rendszer ellen. Ezen első antifasiszta fegyveres felkelés tüzében születtek meg az első harci csapatok és zászlóaljak — a bolgár néphadsereg alapjai. A taktikai gyakorlatok szünetében a bolgár katonák és parancsnokok Bulgária Kommunista Pártjának lapját, a Rabotnyicseszko Delot olvassák. Az osztrák kereskedelmi miniszter Brnóba :ön Bécs, (CTK) — Dr. Otakar Vasek ausztriai csehszlovák követ csütörtökön a csehszlovák kereskedelmi attasé kíséretében meglátogatta dr. Udo Iliig osztrák kereskedelmi- és újjáépítésügyi minisztert. Dr. Iliig és a csehszlovák követ kicserélték nézeteiket a csehszlovák-osztrák kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Iliig miniszter a két szomszédos ország jó kapcsolatainak kibővítése mellett foglalt állást. A látogatás végén Václav Tejmar csehszlovák kereskedelmi attasé tolmácsolta Iliig miniszternek Richárd Dvorák csehszlovák külkereskedelmi miniszter meghívását a brnói csehszlovák gépipari kiállításra. Iliig miniszter e meghívást örömmel elfogadta és kijelentette, hogy október 5-én Brnóba jön. NÉHÁNY SORBAN AZ ADN SAJTÓIRODA jelenti Pekingből, hogy Kína és a Német Demokratikus Köztársaság között megegyezés jött létre további árucseréről az 1955. évre. (CTK) TOKIÖI JELENTÉS SZERINT a nemzetközi kereskedelem fejlesztése érdekében alakult állandó japán bizottság elhatározta, hogy ez év szeptember végén és október elején Kobában és Tokióban országos értekezletet rendez a Nyugat és Kelet közötti kereskedelem fejlesztésére. (CTK) A VIETNAMI SAJTÖIRODA jelenti, hogy Vietnam Egységes Nemzeti Frontjának kongresszusa a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyeleti bizottsághoz levelet intézett, amelyben tiltakozik Ngo Dinh Diem hatóságainak terrorja ellen Dél-Vietnamban. (CTK)