Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-25 / 231. szám, vasárnap

UISZ0 í955. szeptember 25. Gépiparunk további fejlődéséért Karel Polácek gépipari miniszternek a gépipari dolgozók országos értekezletén mondott beszédéből A gépipari dolgozók országos értekezletének pénteki ülésén a fő beszámolót Karel Polácek gépipari miniszter tartotta. Bevezetőül előre bocsátotta. hogy a gépipari termelés 1948tól már 3 és félszeresére emelkedett és hogy maga a gépipar a népgazdaság döntő ágazata lett. Beszámolójának nagy részét eme szektor döntő fontosságának szentelte. amely a- többi iparágazatokat ellátja gyártmányaival. Megjegyezte, hogy a mérnökök, technikusok és munkások mauasfokú szakképzettsége és áldozatkészsége lehetővé tette számunkra, hogv számos műszaki és technológiai problémát megoldjunk. ..Sikereink nagyobbak lehetnének. — mondotta — ha a technikai színvonalnak és termékeink minőségének emelésére nagyobb gondot fordítanánk. A második ötéves tervben naqv feladatok állanak előttünk. Ezek a feladatok teljesíthetők, ha minden erőfeszítésünket. anyagi és pénzeszközünket a népgazdaság eme döntő részére összpontosítjuk." Polácek miniszter ezután kifejtette azokat a feladatokat, amelyeket a gépiparban mindeddig nem oldottak meg, maid így folytatta: „Siroky elvtárs miniszterelnök a gépipart munkásosztályunk büszkeségének nevezte. Büszkék vagvunk erre. Hogy sikeresen folytassuk a harcot a műszaki és technológiai színvonal további lényeges emeléséért, a leghaladóbb technika elsajátításáért, nyíltan foglakoznunk kell a műszak) és szervezési munkák módszereiben lévő hiányosságokkal, amelyek fékezik a műszaki színvonal emelését." Tökéletesítsük a gépipari termelést A gépipári technológia lemaradása elsősorban abban nyilvánul meg. hogy túlságosan sok még a kézzel vegzett munka számos gépipari termék gyártásában. Néhány gyúr és préselő gépparkja elavult. A gépek kihasználása alacsony fokon áll, mert az üzemek technikusai nem szen'elnek elég figyelmet a kisgépesítésr.ek. Polácek miniszter ezután számos példát sorol fel. amelyekkel megmutatta, hogyan kell tökéletesíteni gépipari termelésünket: „a munkatermelékenység növelésének nagy tartaléka; rejlenek a szerszámok miiőségének színvonalában és a szerszámokkal való gazdálkodásban is" — mondatta. ..Ezen a szakaszon is számos komoly hiányosság mutatkozik. Legtöbb üzemünkben nincs összpontosítva a szerszámok élesítése. És azok az üzemek, amelyek maguk készítenek szerszámokat, nem tartják be a szerszámgyártásnál még az általánosan ismert technológiai elveket sem. Az üzemek technológiai alakulatainak elsőrendű feladata, hogy megoldják a termelési folyamat szervezésének kérdéseit. A legtöbb közép és nagy gépipari üzemben senki sem foglalkozik a tértervezés kérdéseinek rendszeres megoldásával. Ezért a műhelyek berendezését és a gépek elhelyezését gyakran egészen véletlenül végzik, az új gépeket oda állítják, ahol éppén szabad hely van." Alkalmazzuk az újító módszereket „Néhány részletsikeren kívül, amelyeket e téren elértünk — jelentette ki Polácek minszter, — számos új termelési módszert és újítási iavaslotot még mindig elégtelenül használnak ki. Vonatkozik ez elsősorban az egyesített t^bbszerszámú és gyors megművelésre, a pontos nyomással és elválasztó öntéssel végzett módszerekre. a pontos kovácsolásra, a hidegen való nyújtásra és átnyomásra. az önműködő és félönműködő hegesztésre az ellenállási hegesztésre, a felületi lánggal történő acélozásra és további más nagytermeléken.vségü technológiai eljárásokra." Példaképpen felhozta Polácek miniszter a Hamr elvtárs által kidolgozott köszörülési módszert és Vlach elvtárs Klement Gottwald államdíjas és Köztársasági Renddel kitüntetett dolgozó munkamódszeréit. „Komolv hiányosságok mutatkoznak a gépipari termelésben az úi technika és technológia bevezetésének szakaszán. Ezekre a hiányosságokra azért került sor. mert a technológia jelentőségét általában lebecsültük, elhanyagoltuk a géppark felújítását, roszszul szerveztük meg az új technolóqiai eljárásoknak, valamint az újítók tapasztalatainak bevezetését a termelésbe. Ezeket a hiányosságokat erélyesen ki kell küszöbölni — folytatta Polácek miniszter — és lényegesen emelnünk kell a termelés technológiájának színvonalát. E feladat teljesítéséhez két fontos feltételünk van: 1. Vállalatainkban számos magas szakképzettségű munkás és technikus, tehetséges ú.lltó és termelési javító dolgozik. 2. Képesek vagyunk a technológia korszerűsítéséhez szükséges, úgyszólván valamennyi gépet és berendezést magunk gyártani. Szakosítsuk fokozottabban a gépipari üzemeket A gépipari termelés lényejjfcs növekedésének és a munkatermelékenység fokozásának egyik leghathatósabb "nódja az üzemek szakosításából származó előnyök kihasználása és az üzemek munkájának egybehangolása. A szakosítás és együttműködés nem kielégítő állapotának okait több mindenben kereshetjük. A főbb hiányosságok azonban a tervezés és az irányítás hibáiból származnak." Polácek miniszter ezután ( gépipari üzemeink szakosításával foglalkozott éS| azt mondotta: „Az üzemek szakosításának hiányosságai megnyilvánulnak a közöttünk lévő hiányos együttműködésben is. A szakosított üzemek közötti együttműködés mellett, amely célszerű és hasznos, számos szervezetlen. ösztönös együttműködést láthatunk. melyet a nem előnyös termelési programelosztás okoz és az, hogv az üzemek ninrsenek a szükséges berendezésekkel teljesen felszerelve. Az ilyen együttműködés nem von ia maga után a munkatermelékenység fokozódását és a termelés gazdaságosságát. hanem rendszerint bonyolulttá teszi a termelést." A miniszter hangsúlyozta, hogy az együttműködés problémáját nem lehet kiküszöbölni azzal, hogy az együttműködést egyszerűen megszüntetjük Ellenkezőleg. Minél tökéletesebb lesz a szakosítás annál szélesebbkörű és annál tökéletesebb lesz az együttműködés is. Az eavüttműködés egyenesen visszatükrözi a szakosítást. Ha rendben lesz az( üzemek szakosítása, elérhetjük a célszerű együttműködést is." i A munkatermelékenység növeiescért A munka termelékenységének növelésében és az önköltségek csökkentésében különösen fontos feladat hárul a gépiparra. Ez hatással van ugyanis országunk technikai haladására. A termelékenység biztosításiban döntő kérdés a munkanormák megállapítása. Polácek miniszter rámutatott, hogv a normák többsége nem felel meg a technika jelenleg, fejlődési fokának és a termelés haladó megszervezésének. ..Általában lágyabbak a normák a kézzel végzett munkáknál, mint a gépi munkáknál — mondotta. A kézzel végzett munkák részaránya nálunk még mindig 15. sőt 25 százalékkal magasabb, mint amennyi megfelel a termelés és a munka haladó megszervezésének, A munkatermelékenység fejlődésének szüntelenül túl kell szárnyalnia a bérek fejlődését. Annak ellenére, hogy a munkatermelékenység növekedése az idei év első felében gyorsabb. mint a bérek átlagos növekedése. minisztériumunk vállalatainak egész sora nem teljesíti a tervben kitűzött feladatokat." Polácek miniszter példaként rámutatott a modranyi Meopta-üzemre és a Lipník nemzeti vállalatra, ahol a munkatermelékenység csökkent, míg az átlagos bérek növekedtek. Megállapította, hogy több ilyen eset van. Karoljuk fel az újítókat! Újító és feltaláló mozgalmunknak mindeddig kevés figyelmet szenteltünk. Jóllehet az idei év első felében a termelésbe 11.417 újtíási javaslatot vezettek be, több ezer javaslat eddig megoldatlan maradt. „Komoly akadály — mondotta a kérdéssel kapcsolatban Polácek miniszter —, hogy még mindig nehézkesek az újításoR bevezetésében és néhány vezető dolgozó nem mutat készséget megvalósításukra. Némelyik vállalat, mint a TOS Hronov. a TOS Slatina, a prakovcei gépgyár, az Ustí nad Labem-i Hajógyár, a Brnói Ján Sverma-üzemek. a Dubnica nad Váhom-i Általános Gépipari Üzemek. a Trencséni Kubra "üzem és a Povazská Bystrica-i Gépipari Üzemek nem vezettek be egyetlen újítást sem." Az új technika a termelés rendszeres gazdaságosságtételének fő forrása és ezáltal az önköltségek állandó csök" kentésének állandó forrása. „Minden egyes termék önköltségei fontos közgazdasági mutatószámot jelentenek, amelyben visszatükröződik o műszaki fejlettség, a termelés színvonala, a munka, valamint az alap és forgalmi eszközök kihasználása. A munka termelékenységének szüntelen növekedését úgy biztosítjuk, ha minden egyes vállalatban harcot folytatunk a leghaladóbb technika és technológia bevezetéséért a termelési folyamatokiba. Különös figyelmet kei! szentelnünk a gépesítésnek, amely a munkatermelékenység fokozásának, a mur.kamegszervezés megjavításának és a normák szerint a rend bevezetésének ki irányadója." Fokozzuk a vezetők felelősségét Polácek miniszter beszédében foglalkozott a vállalatok irányításának megjavításával is, ami gyakran megköveteli, hogy fokozzuk a vezetők személyi felelősségét. „Főleg a vállalatok igazgatóit döntésükben különféle előírások korlátozzák. amelyek bonyolult eljárást követelnek lényegtelen dologban is és megbénítják az igazgatók önállóságát és kezdeményezését. Az igazgatók mellett vannak itt más dolgozók is, akiknek nagyobb önállóságot kell nyújtani felelős feladataik teljesítésében. A részlegvezetőkről és mesterekről van főleg szó. Hogy a vezetőknek nincs kellő önállóságuk és jogaikat kevéssé érvényesíthetik, ebben a minisztérium dolgozói is hibásak". Polácek miniszter továbbá a bírálat szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta. hogy véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a dolgozókat viszszahívják tisztségükből a legcsekélyebb munkasikertelenség miatt is. A vezetőket segíteni kell, s hibáik bírálatával kell nekik megmutatni az utat. A bírálatot azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy ha pl. a vállalati igazgatót bírálják, abból azt a következtetést vonjSk le, hogy hogyan és mikor fogják őt leváltani. „A dolgozót csak akkor kell leváltanunk, ha közömbös a bírálattal szemben, ha nem végez önbírálatot. a bírálatot elutasítja. olyan embernek tünteti fel magát, akit igazságtalanul bíntottak. Az ilyenembert az"t-'n PVT-san le kell váitani, mert rin"s ri semmilven biztosíték. hogy íii>- ' megjavítja és a hiányosságokat ki' ü'ízöböli". Fiata! szakembereket a termelésbe Polácek miniszter beszéde végén a káderekkel végzett munka megjavításáról beszélt a gépiparban és a fő figyejmet az új. fiatal dolgozók kérdésének szentelte. Rámutatott, hogy a szak- és főiskolák végzettjeinek jelentős részét nem osztják be a termelésbe. hanem a vállalatok központi hivatalok, kutató és tervezőintézetek igazgatósági alakulataiba, jóllehet pl. ma számcs gépipari vállalatban a technológia szakaszon a dolgozók 60— 80 százaléka nélkülözi a szükséges szakképzettséget. „A párt és a kormány nagy figyelmet szentel az új műszaki értelmiség nevelésének és dolgozóink kulturálisműszaki színvonala emelésének" — hangsúlyozta' . Ezt bizonyítja, hogy az ipariskolán tanulók száma az 1937— 38-as évvel szemben majdnem hétszeresére emelkedett. Ennek ellenére azonban elégtelenül gondoskodunk a gépipari káderek neveléséről. Néhány hiányosságot továbbá az okoz. hogv nem megfelelő az oktatás szak- és főiskoláinkon s elszakadt a ovakorlati problémák megoldásától. A főiskolák és szakiskolák eddigi szakosítása nem megfelelő. A szakiskolák még mindig olyan utánpótlást nevelnek számunkra, amely úgyszólván kizárólag a szerkesztésre irányítja figyelmét és magáról a termelésről teljesen elégtelen ismeretei vannak". Polácek miniszter megemlékezett az állami munkaerőtartalékok iskoláiról is. Azt mondotta, hogy a tanulóhelyek végzett növendékeinek többsége a vállalatokba csupán elméletileg jól felkészülve érkezik, de gyakorlati tudása hiányos. „A fő hiányosság az oktatás rövid ideje néhány szakon. Hiba továbbá a tanterveknek és javaslatoknak a termelés szükségleteivel való elégtelen egybehangolása is. Mindeddig nem érvényesítjük azt az elvet, hogv minden egyes végzett növendékhez amikor belép a vállalatba, magas szakképzettségű munkást kell védnökként beosztani." Polácek miniszter végezetül annak a reményének adott kifejezést, hogy az értekezlet valóban bíráló lesz. hogy segítségével kiküszöbölhesse a hiányosságokat és biztosíthassák a gépipari termelés továbbfejlődését a következő ötéves tervben. A szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártja vezető tényezőinek levele a moszkvai csehszlovák kiállítás alkalmából A szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának vezető tényezői, N. Sz, Hruscsov, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, G. M. Malenkov, M. G. Pervuhin és M. A. Szuszlov elvtársak a Moszkvában megrendezett csehszlovák kiállítás igazgatóságának a következő levelet küldték: „Nagy megelégedéssel tekintettük meg a „népi demokratikus Csehszlovákia tíz éve" c. kiállítást. Ez alatt a tíz év alatt a Csehszlovák Köztársaság munkásosztálya és dolgozó földművesei kommunista pártjuk vezetése alatt jelentős eredményeket értek el a gazdasági és kulturális fejlődés terén, s a szocializmus építésében. Csehszlovákia, amely már a burzsoá rendszer ideje alatt is fejlett ipari ország volt, űj, magasabb színvonalra emelte ipari fejlődését és technikai haladását. > A csehszlovák nép nagy alkotó képessége — amiről a csehszlovák gyártmányú kiállított tárgyak is tanúskodnak — biztosítéka a gazdasági és kulturális fellendülésnek, valamint a szocialista társadalom sikeres építésének. Az a tény, hogy a szovjet emberek megismerkednek a testvéri Csehszlovák Köztársaság sikereinek bizonyíté!<aivaj, még jobban megszilárdítja a Szovjetunió és Csehszlovákia népeinek örök barátságát. Szívünkből még nagyobb sikereket kívánunk a csehszlovák népnek a szocializmus építésében, gazdaságának és kultúrájának további felvirágoztatásában." A gépipari dolgozók országos értekezletének második napja A gépipari dolgozók országos értekezletének második napja, amelyet F. Cihák, a gépipari dolgozók szakszervezetének elnöke nyitott meg, a bírálat és a vita jegyében zajlott le. Az értekezlet második napjának tárgyalásain részt vett a párt és a kormány küldöttsége, Dr. Jaromir Dolansky, a küldöttség vezetője, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a miniszterelnök első helyettese a CSKP KB és a kormány nevében üdvözölte az értekezletet s rámutatott a gépipar óriási jelentőségére egész népgazdaságunk technikai színvonalának a második ötéves tervben történő fejlesztésében. Az értekezlet részvevői a vitában főként a gépiparunk fejlődését akadályozó kérdésekkel foglalkoztak. Több küldött, köztük az üzemek igazgatói, mérnökei és technikai dolgozói, vezető dolgozói, élmunkásai és újítói a CSKP KB-nak és a kor'mánynak a csehszlovák ipar további fejlesztéséről szóló téziseiből kiindulva, rámutatott arra, mit kell tenni saját üzemeikben a technikai színvonal emelése érdekében s mit kell a minisztériumoknak, a kutatóintézeteknek stb. e téren biztosítaniuk. A vitafelszólalók közül többen bírálták az új munkamódszerek bevezetésének lassú ütemét, az újítójavaslatokról való nem kielégítő gondoskodást, továbbá a kooperációban előforduló fegyelmezetlenséget, valamint a minisztériumok és a fő osztályok irányító tevékenységében előforduló hiányosságokat. Az értekezletet vasárnap folytatják. Baráti együttműködés Csehszlovákia és Lengyelország között Gyárainkban, üzleteink polcain és kirakátaiban egyre több a Lengyel Népköztársaságból származó áru és nyersanyag. Ugyanígy van ez Lengyelországban is. Köztársaságunk kereskedelmi csereforgalma a Lengyel Népköztársasággal évről évre nagyobb, évről évre jobban elégíti ki országaink ipara és lakossága növekvő igényeit. Valamikor, amikor még a burzsoázia intézte népeink sorsát, nem volt baráti viszony Csehszlovákia és Lengyelország között. Nem volt azért, mert az uralkodó osztályoknak érdeke volt állandóan szítani a nemzetiségi ellentéteket és mindkét ország kapitalistáinak imperialista politikája jelentós részt szeretett volna kimetszeni a maga számára a szomszéd ország területéből. Ma Csehszlovákia és Lengyel ország között nincsenek ellentétek. A két ország népe a legjobb barátságban él egymással és a fennálló gazdasági kapcsolatok egyformán hasznára vannak mindkét ország dolgozóinak. Lengyelország ipara a második világháború előtt jelentéktelen volt. A háború alatt majdnem teljesen tönkrement. Ma, tíz évvel Lengyelország felszabadítása után a Lengyel Népköztársaság világméretekben is jelentős ipari állam, amelynek kereskedelmével a világpiacon is számolni kell. Csehszlovákia kereskedelmi partnereinek sorában Lengyelország a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság után a harmadik helyet foglalja el. Az évenként egymásnak szállított áru mennyisége egyre nagyobb és ma már 30 százalékkal magasabb, mint 1949-ben volt. Csehszlovákia Lengyelországból főképpen minőségi szenet vásárol. A szénbehozatal körülbelül 70 százalékát teszi ki a behozatali árumennyiség összértékének. Fontos behozatali cikk számunkra a lengyel cink, gépek a bányaipar számára, sokféle nyersanyag vegyiiparunk számára és különböző gépek, amelyeket kiváló minőségben állít elő a lengyel gépipar. A lengyel hús- és halkonzerveket. tojást, és sok más jóízű élelmiszert szívesen és nagy mennyiségben fogyasztják nálunk az egész országban. A Lengyel Népköztársaság tőlünk főleg gépeket, komplett gvári berendsz'seket, gé-eket vilim srő.vVs' számára, gépkocsikat, tnotorkerékpá- i rokat, textil- és cipőárut és más különféle könnyűipari terméket vásárol. A kereskedelmen kívül nagy jelentőségű kapcsolataink vannak a kölcsönös tapasztalatcsere terén az ipari termelésben, valamint ipari termelésünk koordinálásának terén is. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy kölcsönös egyezmény alapján nemcsak az ipari termelésben nyert tapasztalatainkat adjuk egymás tudomására, de munkamegosztás alapján az egyik ország átengedi a másiknak a termelést olyan ágazatokban, amelyekben az illető ország specializálta magát és 'ahelyett, hogy maga gyártana, tőle vásárolja a szükséges készítményeket. Ez lehetővé teszi, hogy bizonyos speciális tfermékeket nagyobb mennyiségben állítunk elő és ezáltal csökkentsük az előállítási költségeket. A másik ország viszont lehetőséget nyer arra, hogy magát más iparágban specializálja és termelésével jól szolgálja az illető ágazatban mindkét ország szükségleteit.. Az országaink között fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok évről évre nagyobb mértékben segítik elő a két ország között fennálló kultúr-kapcsolatok fejlődését. Csehszlovákiában gyártott filmeket Lengyelországban és lengyel filmeket nálunk egyre nagyobb számban vetítenek. Lengyel művészek, színészek, énekesek, kultúrmunkások és tudósok egyre gyakrabban látogatnak el hozzánk és lépnek fel színpadjainkon és főiskoláink előadótermeiben a kölcsönös kultúresere alapján. Az utóbbi évek folyamán körülbelül 200 lengyel klasszikus és modern író művét fordították le nálunk. Év vről évre nagyobb lehetőség nyílik a két testvérország dolgozói számára személyes látogatás alapján megismerkedni egymással és az országaink között fennálló jó barátságot még jobban megszilárdítani. Martin J. D O J A R Á S A reggeli órákban köd. Délelőtt az égbolt derült, délután nérri felhcképődés várható. A nappali hőmérséklet 18—21 fok. Gyenge északi szél.