Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-24 / 230. szám, szombat

2 III 5*0 1955. szeptember 22. y\[em kell félteni a J*4ai4Zo-családot A nagytőrei dolgozó parasztok or- sárga leveleit és ez a vidámság úgy lit, egy pohárszéket, egy szekrényt legfiatalabb gyermek pedig hathóna­szágos viszonylatban az elsők között hangzott, mintha a nap sugarai is hozott magával. De ágyhoz csak ké- ys. Az előbbi már a traktoros mes­voltak, akik megértették a szövet- hangot kaptak volna. sőbb jutottunk. térségét tanulja és rövidesen komoly kezeti gazdálkodás jelentőségét. Még Ugyanakkor a határ másik részén Antal végül egyetlen intéssel szinte segítséget nyújt majd az apjának. 1948-ban alakították meg szövetke- már nagyban folytak az előkészüle- elhessegeti a múltat, mint egy rossz Persze addig is élnie kell a csálád­zv.tüket. Birtokukba vették azt a föl- tek a jövő évi termés biztosítására, álmot, majd így folytatja: n ak. Hanzo szerint családjának éven­det, amelyet szakadatlan munkával. A z őszi repce már zöldéit, 20 hektá- .. ... te 24 mázsa búzára van szüksége. ők műveltek meg. de munkájuk ered- ™ <* öszi bükkönykeveréket elve- « KC t "O^aii nem kgU fl Hanz o_ családo t ményével a felszabadulás előtt csak tett é}> c napokban került sor az őszi _ A múltról már csak az a két féUeni A termés^etbeniek szétosztá . . , . .1.,.. . arpara, maid utana a 173 hektár oszi hokpHli hevei nmit lríhniítnttimk n? * lermes^eioenieK szetoszia­a földbirtokosok jólétét növeltek. A ^ ^ sorra amit szeptemher 2 S. i g besze l- aml t kihajítottunk az sdnáí a múlt hónapban 1 3 mázsa b ú_ szövetkezet megalakitasaval mindez akarrwk vetn i " , , zát, továbbá 6 és fél mázsa árpát megváltozott. A . Nem voltam rest es megnéztem a Upott 7 hónapi ledolgozott munk a. Itt épültek először a. legkorsze- előkészület folyamata egybeolvad Ta ^ "k ^ h ^ ^^y , meg ép vo t> egységei után. Nyilvánvaló tehát rűbben berendezett közös istállók és lán azér t ^ hogy a y% vegőben> a közé Stva Három ^ a sz ö^kezet mindent elkövet, hizlaldák, itt hajtották vegre a mun- na p h e vében egyszerre érezhető a ta- lábán úgy ágaskodott 'felfelé mint a h° 9y Hanz o elég keresethez jusson ka megkönnyítését szolgáló gepesi- vasz meg az ősz ülat a^ hátán fekvő beteq teknősbéka, amely és a z apróságok semmiben se szen­tést is. Ezzel egyidöben épültek az A másodvirágzás TÜka szép nem tud megford ui nt A két hokedl i vedjenek hiányt. Háztáji gazdálkodó­új házak a községben és kezdték szál- sz aka ez. Hasonló időszak fellelhető sorsa eg y kicsit mintha jelképévé vált sába n természetesen sertéseket is ne­litani az első bútorokat, rádiókat és Antal András életében is, aki ezen v olna egy elavult, haldokló társadalmi Han7 0 Juraj, hogy gyermekei hús­varrógépeket a szövetkezeti tagok- a napon szolgálatos. Ott pihen a fa rendne k amely a lomtárba került ho z' zsírho z jussanak, nak. Tőre dolgozói viszont köteles- árnyékában és őrzi a gulyát, amely m f e ' kezdhettek volna v ei ü k ^ Hanzo végül hozzáteszi, hogy ke­hüknek tartották, hogy idejében és jámborán legel a Garam partján. nemrégen közel 3000 k0T0náé r' t ü j ményen kell ugyan dolgoznia, de pontosan teljesítsék a gabonabol, hus- Ant a, András é| et e konyhaberendezést vásároltak. Fölény munkájával megkeresi azt, amire csa­e'\ a *>*>bi f a t\ termekekból ra- . ragyog Antal arcán, amint ezekről ládjának szüksége van. Gyermekei juk harulo beadasi kotelezettseget. Vajon, Antal András pihenes koz- fl rQZZant bútorimradványokról b e_ rendesen öltözöttek, ezt minden szö­vÁ^T^^ST foS" SmK. 3T hiszen a m hónapban tag taMsíüuttja Vtő.M ki­lTrl Zr LrZ szinte haovo hetébe? Amint kezetfogtunk és a ™ lád 2 1 mázsa búzát és közel ^ntesét kulonos nyomatékkal hang­ion. Ez mar evek ota szinte hagyó- leheveredtem Uéj a J/ 11 mázsa árpát kapott a ledolgozott ^yozza, mert amint mondja, meg mannyá valt a községben. Gabonám kérdéseimrc a következőkében munkaegységek után. Ebből 15 mázsa hlve n emlékezetében él az apja, aki marhahúsból, tejből tojasbol ez iden WtMMnUsemre a kovetkezokeppen ^ & { ^^ ^ ^ Q, apos megfont oi tsággal szdt l e ^ is túlteljesítették beadasukat. A je- valaszol G miérí 6000 koronát kapott. ' 9ának egy darab kenyeret, mert bi­lek azt mutatjak, hogy serteshusbol — Nyugodtan mondhatom, hogy , ^ , , zon v nvákran volt vav is hnav n 1-p is legalább 150 mázsát adnak be ter- mai életem egészen más, mint ami- . ~ En n^ ^tam - mond- °™ rf TTkT Ptt felül. A szövetkezet fejlődését kor szüleim 1922-ben Kazi László n nevetve miközben egymás fölé he- W el ! ^ kellett vonnia sa at sza­a munkaegység emelkedő értéke is bi- ezerholdas birtokán dolgoztak, öten l? ez i ^ kidolgozott tenyerét. - Alig > af> h o9V gyermekeinek jusson, zonyítja. Tavaly 16, az idén pedig voltunk testvére k, Én akkor n éve s fft el a kezemben. Igaz, a fiammal E z élmény, ahogy apja kezeben 18 koronában állapították meg és hoz- lehette m Emlékszem arra, hoqy eqy- f Rommal dolgoztam a szövet- ^rtJa a kenyeret es habozik, gon­zá a természetbenieket. A tavalyi szobá s lakásunkban mindössze két kezethe n> tehá t könnyebb a helyze- dolkozik: szeljen-e belőle vagy sem, zárszámadáskor minden ledolgozott . . ^ ^^ deszkákból te m" min t viszont 1922-ben, még gyermekkorában vésődött mélyen munkaegységre 6 koronát fizettek, gj v • , - . * ? amikor apámékkal erre a vidékre a z emlékezetébe. Keserves kép ez, de ÍerLs vTLm^Zqy ZnélTb- Zl éjjel XZssuk TaíZvá a ^ültünk, ugyancsak öten voltunk hiteles, mert a 9 gyermekes Hanzo bet íogrSk fánkéi Így él tünk. A család min- é s ^k ellenere, hogy mi idősebbek különös véletlen folytán 9 gyermekes J g 7 den tagjának dolgoznia kellett, hogy Seí?líctíunk a sülöknek, nagyon ke- családból származik. Tehát leginkább Gyönyörű nyárutó ét ei he z j uthassu nk. Komoly gondjaink se rJ ese n f tun k• Soh ű, de sohasem ö hivatott arra, hogy felmérje azt a Hogy némi fogalmunk legyen a voltak azonban, ha ruhát vagy téli- v°' na az t\ hog y " alaha mu n' fejlődést, amit a felszabadulás hozott tőrei dolgozók életében végbement kabátot akartunk vásárolni, mert a , utan enny i P enzhe z ássunk, a fdu d oi gozó i életébe. változásról, bemutatunk egy-két dol- napszám mindössze 6 korona volt. Z^ ,"^' 2 ° szomtkezetbe n Antal, Konc és Hanzo példái bizo­gozót. Itt van pl. Antal Sándor gu- Később a napszám emelkedett. Persze r " u n ' nyitják, hogy a nagytőrei szövetke­lyás 4 gyermekes családapa, aki ma nem magától. ,4mmt nézem az asszonyt, 17 éves zet áll a ndó fejlődésben teljesíti azokat 43 esztendős. E négy évtized alatt _ Ne m f ei ej tem e\ soh a _ mon d. Tibor fiat, aki apja nyomdokaiba lé- a f ei adatokat > amelyek rá hárulnak, annyi tapasztalatot szerzett, hogy ta- ^ mosolyogva -, hogy egyszer Fu- ff t f , es a szövetkezetben, Helén Ebben a fejődésben sokat segítenek nu ságul szolgálhat valamennyiünk- rinda etotórs jári nálun k. Beszélge- l^yat ^ki a kerteszetben dolgozik azok a fiűtalo k ^ akik már b e. nek. Érdemes ot meghallgatni Er- velün k­é s többedmagammal a ™ « ket iskolaköteles gyermeket, akik kapcsolódtak a szövetkezet munkájá­demes azért is, mert elete millió es . ., I - ... az u arban hancúroznak, ellenáll- „ • „ ,, , , . millió béres és kisgazda életével kö- P artb a, leptem- Amikor a bérlő erről h , qondolnom hoqv ^ N é™ hxű l^ hat0 a z? nban e l­zös nevezőre hozható. ert e™ l t- felháborodássá! felelossegre A nZ 0U hZ7baTL elé edZ'seqnek ^^ ^ ° ^ ^ éle n' rn vont. Azt mondta, szégyen gyalázat, ^tai otmonaoan az etegedettsegnek áró szövetkezetei köz é tartozik, még irs zrzrr é^ ^« ^ ^. ^ z^T^t^i y a r^i ny eT en tudná biztosíJ i illata ott lengett a levegőben, ott l eP et t- holott a Várt a földbirtokosok " ' ' _ fejlodeset, ha a partszervezet és a volt minden zugában még az árnyék- halálos ellensége. Erre. én azt vála- * JoietneK ezt a oőseget felfedez- szövetkezet vezetősége nagyobb gon­ban is, a fák lombos koronája alatt, szóltam, hogy erről nem tudok, de az e™ er K° n c Karoly otthona- dc t f or díta na a z új káderek szakkép­ahová a ragyogó szeptemberi napsu- azt tudom, hogy a párt nekünk mun- ban I S- ak l Antalhoz hasonloan, ftavai Zb Sg r e olyan szövetkezet a tőrei, garak el nem juthattak. A kicsépelt kásoknak csak jót akar. lányával dolgozik a szövetkezet- amely nemcsak járási viszonylatban, gabona már ott szárad a magtárban, _ Abb ói a beszélgetésből — fóly- , Augusztu s havaban a Konc-csa- hanem országo s méretben is kell, a gazdag kukoricatermés kitárulko- mja — mindenesetre megtudtam, lad Uszt a P^zjovedelme közel 2500 hogy példát mutasson a tőbbi sz ö. zott a napsugarak érlelő fürdőjében hogy Q földbirtokosok halálos ellen- koronat tet t ki. Ha ehhez az összeg- v etkezeteknek. S nem fér kétség és a cukorrépa szemmel láthatóan hí- ségei a kommunistákna k, De ez ér t. hez hozzászámítjuk a természetbeniele hozzá > ^ a közsé g ^ tősége alap 0_ zott a nap erejetol. ^ető, hiszen a kommunisták voltak értékét, akkor teljes képet kaphatunk sabban foglalkozna a szakkáderek , ^ nagytőrei határ aranyszínben aznk> aklk TÍmutattak> hogy k üi ön b * esalád szép jovedelmérol. kérdésével, akkor a szövetkezet nö­úszott. A kerteszetben fiatal lányok éi e th ez m n jogunk. Olyan nyomorban Huszonnéav mázsa búza kell élhetné terméshozamait, fokozhatná es asszonyok ladakba szedtek a ko- . . . „ . ,, . . NU>TOIMEGJR IIIUASU UUIU RCII „ f f„„„,A«,*A~t t! • vérre hízott vörös paradicsomot, a f un k' a™ ma szinte elkepzelhetet- a családnak az állattenyésztési termelest es az ev szomszédos táblákon pedig ott csü- É n> akl 12 eve s koromtol szaka- _ vegi zárszámadáskor biztosíthatna a logott ragyogott a dús paprikater- daüanul dolgoztam, amikor megnősül- Hanzo Juraj sertéseteto viszont munkaegyseg ertekenek teljes kifi­més, 'amott meg hangos kacaj köze- tem, annyim sem volt, hogy ágyat vásá- eaymaga dolgozik 9 tagú családjára, zeiését. pette törték a dohány óriási halvány- rolhattam volna. Feleségem két hoked- Legidősebb fia most 15 esztendős, a $z. fi. Elsajátítottunk egyet s mást A Dunaszerdahelyi Járási Nem­zeti Bizottság mezőgazdasági osz­tálya 1955. szeptember 14-én ta­nulmányi kirándulást rendezett az EFSZ-tagok és a magángazdálko­dók részére. Elsőnek a dióspatonyi szövetkezetet látogattuk meg. Itt a gazdasági udvar 5 hektárnyi beke­rített területet képez, ahol a mar­haistállók és a sertésólak vannak tervszerűen elhelyezve, továbbá a szénakazlak és a silőgödrök, ahol már raktározzák az ízes takar­mányt, amely egész évre biztosítja az állatok ellátását. Kalmár elvtárs, a szövetkezet elnöke kísért ben­nünket a hizlaldákba és az istállók­ba, ahol kifogástalan rend, tiszta­ság uralkodott mindenütt. Ezután ebédidő következett, ahol megbeszéltük szerzett tapasztalata­inkat, utána autóbuszon Mihályfára érkeztünk, ahol ugyancsak a szö­vetkezet elnöke, Singer elvtárs fo­gadott bennünket, aki közkívánatra bemutatta kiváló szarvasmarha-te­nyészetüket. Több feltett kérdésre megmagyarázta, hogy eddigi ered­ményeiket komoly (munkával ériék el. Első feladatuk az volt, hogy egész évre biztosították a takar­mányalapot, majd évről évre selej­tezni kezdték a teheneket és a leg­jobbakat megtartották. Utána rá­tértek a háromszori fejésre, a tőgymasszázsra Malinyina módszere alapján. Singer elvtárs a továbbiak | folyamán még kiemelte, hogy a ta­1 karmány ízesítésére és gazdag táp­' anyagtartalmára nagy gondot for­i dítanak. Végül az elnök meghívására mindannyian a kultúrteremben gyűltünk össze, ahol a kialakult vi- • tában a szövetkezet egyik állatgon- , dozója megmagyarázta, hogy a ta­karmány elkészítése a saját érde­küket szolgálja, mert munkájukat a hozam után jutalmazzák. Ki meny­nyit termel, annyi jutalomban ré­szesül. Befejezésül Singer elvtárs rámu­tatott ^rra, hogy a takarmányalap biztosításánál mindig szem előtt tartották a szövetkezet szükségle­teit. Csak így tudták elérni azt, hogy évek óta nemcsak teljesíteni ] tudják a tejbeadást, hanem azt jó- ; val túl is teljesítik. Az értékes látogatás után a kül- ' döttség tagjai arra kérték a mező- ' gazdasági osztály vezetőségét, hogy i máskor is rendezzen ilyen tanul- ­mányutakat, mert igen sokat ta- j nultak az itt szerzett tapasztala- ! tokból. j Vámos L., Dunaszerdahely j Pártunk Központi Bizottsága augusz­tus 31. — szeptember 1-i plénáris ülé­sén határozatot hozott aszarvasmar­hatenyésztés gyors fejlődése érdekében. E határozat értelmében már az elkö­vetkezendő pár éven belül lényegesen növelni kell háziállataink, de legfőkép­pen a tehenek és a sertések hasznossá­qát. Természetesen a hasznosságot el­sőso-ban jő minőségű takarmányok előállításával és elegendő mennyiségé­vel kell biztosítani. Mindez azonban nem elegendő, ha szarvasmarhatenyész­tésünk színvonalát nem tudnók gyor­san emelni. Népgazdaságunk ellátását tekintve, szarvasmarhaállományunk­nak kell képezni a központi problémát. Szarvasmarhaálományunk számbeli nö­vekedésével, de főképp a tejtermelés­nek lényeges növelésével automatiku­san biztosítva van az egész sertésál­lomány gyorsabb, jobb termelőképes­sége is. Közismert, hogy sertéste­nyésztésünk és sertéseink súlygyara­podásának elégtelenségét az állati fe­hérjék hiánya okozza. Tejtermelésünk lényeges növelése nemcsak dolgozóink te.i-, vaj-, saitellátását biztosítja, ha­nem a tei melléktermékei (író. fölö­zött tej stb.) biztosítják sertésállomá­nyunk qyorsütemű növelését és foko­zott súlygyarapodását. Az elmondottaktól nyilvánvalóan kö­vetkezik, hogy állattenyésztőinknek el­sősorban arra kel! törekedniök, hogy rövid pár éven belül az üszőboriakbő! jóminőségű tenyészállatokat neveljenek ' Hogyan növeljük az üszőborjakat jó tenyészállatokká írta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus és ezáltal nemcsak számbelileg, ha­nem minőségileg is lényegesen növel­jék szarvasmarhaállományunk ten.yész­értékét. A tenyésztői munka tulajdonképpen már ott kezdődik, amikor qondosan ki­választjuk az anyaállomány termelé­sénél a magasabb tenyészértékkel rendelkező, valamint a kívánatos tulaj­donságokat magán viselő jó átörökítő képességű apaállatot a fedeztetéshez. Országszerte jól megszervezett mes­terséqes meqtermékenyítés ezt a fel­adatot nálunk már túlnyomórészben biztosítja. Másik igen fontos követel­mény a tehenek ió előkészítése a borjazásra. Okvetlenül szükséges az el­lés előtt 60 nappal elapasztani a vem­hes teheneket, mert az a kis nyere­ség, amit az így meqhosszabbított laktáció hozna, sokszoros kárt jelent azáltal, hogy az ilyen magasan vemhes tehén leromlik, a következő Iaktáció­ban nem terme! annyit, mint amire eqyébként képes lenne, és maga a szü­letendő borjú is fejletlen, qvönqe ma­rad. Törekedjünk tehát már a mag­zati korban megvetni alapját a későb­bi nevelési munkának. Az üszőborja­kat jóminőségű tenyészállattá csak ak­kor lehet nevelni, ha elegendő tejet biztosítanak nekik. Az újszülött bor­júnak okvetlenül szüksége van föles­tejre, ezért az első napokban legalább 4—5-ször itassuk vagy szoptassuk őket. A tejitatás későbbi szakában csökken a napi itatások száma, és a választás felé kevesebb lesz a tej mennyisége is. Viláqszerte végzett kísérletek bebi­zonyították, hogy nagy általánosságban 700—750 liter teljes értékű tejet vaqy 400 liter teljes értékű és 600 liter fölözött tejet kell adni eqy át­laqos minőségű üszőborjúnak. A napi adaqot 8—12 literiq szokás emelni és 6—8 hét után fokozatosan kell csök­kenteni, eqészen a negyedik hőnap vé­qéig. Ha a tehén egészséges, (mentes tbc és banq fertőzéstől), kívánatos az újszülött borjút legalább három hétig anyja tejével táplálni, mert ez a leg­kedvezőbb számára. Erre méq akkor is törekedni kell. ha a borjút itatásos módszerrel neveljük. Fontos minél ko­rábban. lehetőleq már 2—3 hetes kor­ban hozzászoktatni a boriakat eqvéb takarmányokhoz is. Természetes, hoqy a tejen kívüli táplálékoknak olyan ta­karmányokból kell összeállítva lenniök, melyek rostban szeqények. biológiai fehérjeértékük maqas, ásványi anya­| qokban és vitaminokban gazdagok, íz­letesek, könnyen emészthetők, mert csak az biztosítja, hoqy ilyen fiatal korban el tudjuk kerülni a gyomor és bélrendszer bántalmait. Az idáig is­mert és legjobban bevált abrakféleség a zabliszt, amelyet elsőnek adunk a tej mellett. Erre legkönnyebb rászoktatni a boriakat úqy, hoqv kezdetben te.iiel keverjük, és csak azután adjuk szá­raz állapotban. Ha netán nem tud­nók tejjel keverni, a zablisztet szele­telt répára hinthetek, mert a boriak ezt nyalogatják és így könnyen rákap­nak. A napi abraktakarmány 10 dkg-tól 2 kg-ig emelkedik. Lényeges emel­kedést az 5. héttől kezdve kell szá­mítani. 5—6 hetes kortól abrakkeve­réket adagolhatunk (zabliszt búzakor­pa, olajpogácsa, kukoricadara) egyenlő arányban, sőt egyes szoviet szakem­berek szerint obben a korban melaszt, lucernalisztet és állati fehérjék liszt formában való adaqolását is javasol­ják. Természetesen a takarmány vál­toztatásánál üqvelni kel! arra, hogy az átmenet kis adaqokban és 'fokoza­tosan történjék, mert különben emész­tési zavarok és felfúvódás keletkezhe­tik. Uqyancsak 5—6 hetes borjakat ' rászoktathatunk a különféle nedvdús takarmányok foqyasztására is. Elsősor­ban cukorrépa és takarmányrépa jöhet számításba, majd később jő minőségű silótakarmány. A boriak választási ideje nagy fon­tossággal bír, s ha ezt nem végezzük kellő elővigyázattal és fokozott átme­nettel, i*~v a boriakat súlyos, javít­hatatlan károsodás érheti. A ió minő­ségű szálas takarmány mennyisége 2—4 kq között változik függetlenül a téli és nyári időszaktól, a zöldtakar­mány és pedig 5—20 kg, 5 és 12 hó­napos korban. Tenyészállat nevelésénél az első évben kell eleget tenni minden követelménynek, mert az üszők má­sodéves korban való nevelése sokkal könnyebb. A tenyésztésbe valő vétel naqy ál­talánossáqban a nálunk lévő fajták­nál 18—22 hónapos korban kezdődik, mikorra elérik a kívánatos 400—420 kg testsúlyt, s ez az ideális idő. mikor az üszőket fedeztetni kell. mert sem a korai fedeztetés, mely a fejlődésben gátolja az állatot, sem pedig a túl ké­sői fedeztetés nem helyes, mely az állat szerveinek elzsírosodásához és íqv meddőséghe- vezethet. Ha állattenyésztőink kis cikkemben összefoglalt tanácsokat megtartják az eqvéb követelménvekkel egvütt, úqy pártunk Központi Bizottsáqának ha­tározatát jól és biztosan teljesíthetik.

Next

/
Thumbnails
Contents