Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-24 / 230. szám, szombat

UJSZO A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaságban A Kínai Népköztársaság nélkül nem lehet megoldani a Távol-Kelet problémáit V. Dávidnak, a csehszlovák küldöttség vezetőjének beszéde az ENSZ ülésén Amint már jelentettük, szeptember 20-án New Yorkban megkezdődött az ENSZ X. közgyűlésének ülésszaka. Ezen az ülésen beszédet mondott Václav Dávid külügyminiszter, az ENSZ közgyűlése X. ülésszakán részt vevő csehszlovák küldöttség vezetője is. Beszédében rámutatott arra, hogy az a tény, hogy a Kínai Népköztársaság az ENSZ múlt ülésszakain nem vett részt, célszerűtlennek és ártalmasnak bizonyult a béke ügye szempontjából. Nem kétséges — mondotta V. Dávid továbbá —, hogy a nagyhatalmak együttműködésének további fejlődéséhez, valamint a világpolitika eddig megoldatlan vitás kérdéseinek sikeres rendezéséhez hozzájárul, ha a Kínai Népköztársaság elfoglalja az ENSZben az őt jogosan megillető helyet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete csak így veheti ki részét valóban hatásosan a világbéke és biztonság biztosítására irányuló törekvésből. Ezt a tényt a világ közvéleménye teljesen tudatosítja, és ezért az az igazságos követelmény, hogy Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezetében törvényes kormánya képviselje, évről évre egyre szélesebbkörű támogatásra talál szervezetünk tagállamainál. Ma már általánosan elismert tény, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának roszvételé nélkül nem lehet komolyan és felelősségteljesen semmilyen Ázsiát, vagy Távol-Keletet érintő problémát megoldani. De nemcsak ez, a világpolitika többi problémái is, mint például a fegyverkezés csökkentésének és az atomfegyverek eltiltásának kérdése, az atomenergia békés felhasználásának problémája, valamint más fontos kérdések is sürgősen megkövetelik Kínának és törvényes képviselőinek részvételét az ENSZ-ben. Mindenki előtt világos, hogy a Kínai Népköztársaság képviselőinek részvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetében nem csekély mértékben elősegítené a haladást e kérdések megtárgyalásában. A Kínai Népköztársaság kormányának békés politikája hozzájárul Ázsia és Afrika népei baráti együttműködésének megszilárdításához és fejlesztéséhez. Erről tanúskodik, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya mily konstruktív módon vette ki részét az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletének munkájából, amelynek eredményei jelentős mértékben hozzáPárizs, szeptember 22. — A sztrájkok és figyelmeztető munkaszünetelések száma egész Franciaországban növekszik. Szerdán a vasutasok léptek sok helyen figyelmeztető sztrájkba Vidéken is sok munkaszünetelés volt. A francia vasútak igazgatósága szeréi ülést tart, s ennek végeztével járultak a világbéke megszilárdításához. Hála azoknak a sikereknek, amelyeket- a Kínai Népköztársaság mind nemzetközi téren, mind pedig az ország belső felépítése terén ért el, a Kínai Népköztársaság nemzetközi tekintélyét általánosan elismerik. Az a politika, hogy szemet . húnyjanak e tény felett, nemcsak hogy megkárosítja szervezetünk érdekeit, hanem megakadályozza a távol-keleti viszonyok rendezését is. Ezért a csehszlovák küldöttség teljesen azon javaslatok mellé áll, amelyeket a Szovjetunó lüldöttsége itt el lott. A szeotember 20-i ülés végén Luns, az ülés elnöke, szavazás alá bocsátotta az USA képviselőiének azt a javaslatát, hogy helyezzék előnybe az amer'kai küldöttség határozatát, amely azt ajánlja, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak kérdését ne tárgyalják a közgyűlés X. ülésszakán. Amikor a közgyűlés többséqe ezt a határozatot jóváhagyta, amivel mensértette az eljárási szabályzatot, Luns szavazás alá bocsátotta az amerikai határ .atot az egyes államok szerint. E határozat elfogadása ellen 12 ország — a Szovjetunió, India, Csehszlovákia, Burma, Indonézia, Lengyelország, Svédország, Jugoszlávia, az Ukrán SZSZK, a Bjelorusz SZSZK, Dánia, és Norvégia szavaztak. Hat ország tartózkodott az amerikai határozati javaslatról szóló szavazástól, (Afganisztán, Egyiptom, Izrael, Mexikó, Szaúd-Arábia és Szíria). A közgyűlés ezután a X. ülésszak elnökévé egyhangúlag megválasztotta Jósé Mazo chilei küldöttet. New York, (TASZSZ). — Szeptember 21-én délután ülést tartott az irányító bizottság, amelynek feladata, hogy összeállítsa a X. ülésszak napirendi programjának javaslatát és felossza a kérdéseket az egyes bizottságok szerint. Az irányító bizottság jóváhagyta a 68 pontot magába foglaló napirend egy részét. A napirend egyik legfontosabb pontja az ENSZ leszerelési bizottságának beszámolója az összes fegyveres erők és fegyverzetek rendezéséről és korlátozásáról, nemzetközi szerződés megkötéséről a fegyverkezés csökkentésével, az atom-, hidrogén- és egyéb tömegpusztító fegyverfajták eltiltásával kapcsolatban. Az ülésen továbbá megtárgyalják az közlik a vasutasokkal a béremelésre vonatkozó javaslatokat. Nagy elégedetlenség tapasztalható a gáz- és villanygyári dolgozók körében, akik mind Párizsban, mind a vidéken több munkaszünetelést tartottak. Á CGT felhívást adott ki, amelyben péntekre figyelmeztető sztrájkra szólít fel. ENSZ főtitkárának beszámolóját az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezletről, amelyet augusztus 8. és 20-a között tartottak Genfben. Az irányító bizottság elhatározta, ajánlani fogja a közgyűlésnek, hogy tűzze napirendre a gazdaságilag kevéssé fejlett országok megsegítésének kérdését, a faji megkülönböztetés kérdését a Délafrikai Unióban stb. Az irányító bizottság ezután megkezdte annak a kérdésnek megtárgyalását, vajon a X. ülésszak napirendjére tűzzék-e Ciprus kérdését, amint azt a görög küldöttség javasolja. Nutting brit képviselő e pont napirendre tűzése ellen nyilatkozott. Rámutatott, hogy nem Ciprus-sziget lakossága önrendelkezéséről, hanem a szigetnek Görögországhoz való csatolásáról van szó. Nutting azzal vádolta Görögországot, hogy „a ciprusi lakosságot zavargásokra és erőszakosságokra buzdítja". Melas görög képviselő Nuttingnak adott válaszában hangsúlyozta, hogy a ciprusi görög lakosság önrendelkezési jogot követel és hogy Görögország ezt a kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjeszti azért, mert Ciprus lakossága nincs az ENSZ-ben képviselve. V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője, aki ezután szólásra emelkedett, kitartott amellett, hogy Ciprus kértlését tűzzék a kérdés napirendjére. A bizottságban lefolyt vita megmutatta — mondotta Kuznyecov —, hogy ez a kérdés a lehető legnagyobb figyelmet érdemli és hogy ezt az LNSZ ülésszakán meg kell tárgyalni. Az alapokmány szerint az ENSZ illetékei e kérdés megtárgyalására és arra. hogv olyan ajánlatot tegyen, ami hozzájárul az ENSZ tekintélyének megerősítéséhez. Ciprus kérdésének a közgyűlés napirendjére való tűzésére szavaztak a Szovjetunió, Lengyelország, Egyiptom és Mexikó képviselői, ellene szavazott 7 küldöttség, többek között az USA, Naov-Britannia, Franciaország küldöttsége. Négy küldöttség, közöttük Thaiföld és Etióoia küldöttségei tartózkodtak s) szavazástól. V. M. Molotov, az ENSZ közgyűlése X. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője szeptember 21-én összejött K. Popovics külügyminiszterrel, a jugoszláv küldöttség vezetőjével és megbeszélést folytatott vele. NÉHÁNY SORBAN AZ ÚJ KÍNA sajtóiroda jelenti, hogy a Kínai Népköztársaság Állami Statisztikai Hivatalának jelentése szerint további emelkedést értek el az ipari és mezőgazdasági termelés emelésében, a beruházási építés fejlesztésében, a bel- és külkereskedelem kibővítésében, a kultúra-, iskolaügy, egészségügy- és a nép életszínvonalának emelésében. (CTK) KÉT MILLIÖ MÁRKÁT adott ki Bonn ez év első negyedében a párizsi egyezmények népszerűsítésére a nyugatnémet lakosság körében. Az ADN sajtóiroda szerint a bonni kormány ezenkívül még 20 ezer márkát fordított a Németország Kommunista Pártja elleni bűnperre. (CTK) A BELGA PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG, amely C. Huysmans vezetésével a Szovjetunióban tartózkodik látogatáson, szeptember 25-én meglátogatta M. D. Csubinidzet, a Grúz SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, akivel beszélgetést folytatott a grúz gazdaság és kultúra fejlődéséről. (CTK) MAX REIMANN, Németország Kommunista Pártja Elnökségének első titkára dr. Gerstenmaierhez, a nyugatnémet szövetségi parlament elnökéhez levelet intézett, amelyben felhívja a szövetségi parlamentet, hogy szavazzon a Német Demokratikus Köztársaság kormányával való tárgyaiások azonnali megkezdése mellett. (CTK) A SZOVJETUNIÓBAN tartózkodó francia parlamenti küldöttség tagjainak egyik csoportja szeptember 22-én meglátogatta a Lucs nevű kolhozt és a „Gorkij II." nevű szovhozt. L. Joxe, Franciaország szovjetunióbeli nagykövete a francia parlamenti küldöttség látogatásával kapcsolatban fogadást adott. (CTK) A. L. Orlov, a Szovjetunió ideiglenes ügyvivője a Német Demokratikus Köztársaságban, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa két háza — a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács — elnökének megbízásából átiratot nyújtott át Johannes Dieckmarvnak, a Nemet Demokratikus Köztársaság néHel&inki, szeptember 23. (TASZSZ) - - J. K. Paasikivi, a Finn Köztársaság elnöke szeptember 22"én este rádióbeszédet tartott a szovjet-finn tárgyalások eredményeiről. Beszédében többek között rámutatott, hogy Porkkala-Udd területének visszaadása nagyon fontos dolog. Végezetül pedig a következőket mondotta- Az 19-18. április 6-i baráti szerződés csak 8 évre szól. Érvényességének ideje alatt vl" Bonn, szeptember 22. (CTK) — Szép- | tember 22-én Bonnban megkezdődött j a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének 101. ülésszaka. A napirenden mintegy "25 kérdés szerepelt. Azonban a szövetségi parlament és az egész nyugatnémet közvélemény figyelme a napirend első pontjára, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai közötti tárgyalások eredményeiről és elsősorban a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló nyilatkozatára összpontosul. Ez az érdekiő- i dés teljesen érthető, mert a szövetségi parlamentnek kell eldöntenie a két ország közötti kapcsolatok normalizálásának kérdését, aminek szükségességére már régen rámutatnak a Szövetségi Köztársaság lakosságának legkülönbözőbb rétegei. Adenauer szövetségi kancellár nyilatkozatának bevezető részében azokkal az eseményekkel foglalkozott, amelyek megelőzték a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei közötti tárgyalásokat és részletesen megmagyarázta azon jegyzékek tartalmát, amelyeket a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai a tárgyalások előtt kicseréltek. A szövetségi kancellár rámutatott, hogy jóllehet a tárgyalások folyamán nagy ellentétek mutatkoztak a nézetekben, főleg a második világháború következményei miatt, a tárgyalások nyíltan folytak. Adenauer kijelentette, hogy a Szovjetunióval való kapcsolatok normalizálása nélkül nem lehet elérni a német kérdésnek és főleg Németország egyesítésének megoldását. Nem volna ésszerű, mondotta, ha elutasítanók a szovjet kormánynak a diplomáciai kapcsolatok felvételére tett ajánlatát. Adenauer hozzátette, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele nem jelenti azt, hogy a Szövetségi Köztársaság kormánya eltér eddigi külpolitikai irányvonalától. Emellett hangsúlyozta, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között nem ellenkezik — „a Nyugat érdekeivel", hanem Moszkva, szeptember 22. (TASZSZ) — Szeptember 22-én repülőgépen elutazott Moszkvából a Tokutaro Kitamura és Masaru Nomidzo vezetése alatt álló japán parlamenti küldöttség, amely a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására látogatta meg a Szovjetuniót. A küldöttség tagjai három hétig utazgattak a Szovjetunióban és meglátogatták Leningrádot, Sztálingrádot, Asztrahánt, Grúziát és Azerbajdzsánt. A vendégek több ízben találkoztak számos minisztériumi és hivatal vezető dolgozóival és meglátogatták az ipari vállalatokat, az összszövetségi mezőgazdasági kiállítást, kolhozokat, tudományos és kutató intézeteket, múzeumokat és iskolákat tekintettek meg. pi kamarája elnökének. Az átirat közli, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elfogadja a népi kamara meghívását, s viszontlátogatásra hívja meg a népi kamara küldöttségét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége ez év novemberében vagy decemberében tesz látogatást a Német Demokratikus Köztársaságban. lágszerte már számos év óta szívós „hidegháború" folyik. Ennek ellenére a szerződés nem okozott nekünk semmilyen nehézséget. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink, amelyek külpolitikánk nagyon fontos prolémáját képezték. a baráti szerződés ideje alatt évről évre javultak. Remélem és meggyőződésem, hogy az aláirt egyez" mények ezt a kedvező fejlődést megszilárdítják. ellenkezőleg, megfelel ezeknek az érdekeknek. Adenauer továbbá a Szovjetunióban bűntettekért elítélt németek Azabadonbocsátásánafc kérdéséről beszélt. Németország újraegyesítésének kérdésével foglalkozva,* Adenauer hangsúlyozta a négy nagyhatalom felelősségét e kérdés megoldásáért és emellett figyelmen kívül hagyta azt a kétségtelen tényt, hogy Németország egységének elérése elsősorban magának a német népnek az ügye és ezért szükséges, hogy a két német államban élő németek megegyezzenek. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok normalizálása hozzájárul a német kérdés megoldásához is. Adenauer nyilatkozatának jelentős részét a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége úgynevezett „kikötéseinek" szentelte. Adenauer nyilatkozatában élesen támadta a Német Demokratikus Köztársaságot. Fenyegette azokat az országokat, melyek diplomáciai kapcsolatokat akarnának felvenni az NDK-val. — A Német Szövetségi Köztársaság — jentette ki Adenauer — az ilyen eljárást nem minősítené baráti cselekedetnek. Amikor Adenauer „a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról" Moszkvában megkötött szerződésről beszélt, azt állította, hogy ez a szerződés nem változtatja meg az NDK eddigi helyzetét és nem ad neki szuverenitást. Igyekezett azt bizonyítani, hogy a Német Demokratikus Köztársaságnak a tárgyalások folyamán megerősített joga államhatárainak védelmére és ellenőrzésére és főleg az a joga, hogy a Nyugat-Berlin és Nyugat-Németország közötti közlekedés kérdéseit megoldja, amint azt a moszkvai tárgyalásokon kijelentették, ellenkezik a győztes nagyhatalmak megfelelő egyezményeivel. Adenauer kancellár beszéde végén azt ajánlotta a szövetségi parlament képviselőinek, hogy hagyják jóvá a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei között lefolyt moszkvai tárgyalások eredményeit. T. Kitamura, a japán parlamenti küldöttség nevében a sajtó előtt kijelentette: örömmel állapítják meg, hogy azokat a feladatokat, amelyek előttük állottak, teljesítették. Mindenütt, ahol jártak, nagy figyelemben és gondoskodásban volt részük. Mély háláját fejezte ki a szovjet hivataloknak és a szovjet népnek a baráti és forró fogadtatásért. „Moszkvából való távozásunk alkalmából kijelentjük, hogy minden erőnket latba vetjük a Japán és a Szovjetunió közötti kapcsolatok normalizálásának eléréséért és az egész világ békéjének biztosításáért" — jelentette ki T. Kitamura. Kiéleződtek a görög—török kapcsolatok Görögországban az Északatlanti Tömbből való kilépésről tárgyalnak Athén, szeptember 22. (TASZSZ). A számos török városban nemrégen lezajlott görögellenes zavargások, amelyeket török reakciós elemek szervertek, lényegesen kiélezték a görög-török kapcsolatokat. Dulles, az USA államtitkára féltve a katonai tömbök sorsát, amelyeknek tagjai Törökország és Görögország is, a két ország miniszterelnökeihez üzenetet intézett azzal a felhívással, „hogy tekintsenek el az ellentétek okaitól, és hogy azonnal állítsák helyre az Északatlanti Szövetség egységét." Menderes, török miniszterelnök Dullesnek adott válaszában sajnálatát fejezte ki „a szeptember 6. és 7-i események fölött" (amikor Törökországban görögellenes tüntetésekre került sor). Menderes biztosította Dullest, hogy Törökország hű az Északatlanti Szövetséghez és kifogásolta, hogy Görögország elutasította a NATO nemrégen tartott hadgyakorlatain való részvételt. Papagosz, görög miniszterelnök válaszában rámutatott a török uralkodó körök ellenséges állásfoglalására Görögországgal szemben és hangsúlyozta, hogy a görög kormány „joggal elvárja a Görögországnak okozott anyagi és erkölcsi károk kárpótlását, a török kormány azonban mindeddig nem tett semmit sem, ami lehetővé tenné a két ország közötti kölcsönös bizalom felújítását." „Meggyőződésem — jelenti ki végül Papagosz —, hogy tekintetbe veszik a fent említetteket és megértik, hogy az együttműködés szellemének helyreállítása a Nyugati Unió keretében jelentős mértékben Törökország erőfeszítéseitől s kezdeményezésétől függ." Athén, (TASZSZ). Amint az „Akropolisz" című lap jelenti, a görög kormány szeptember 21-1 ülésén külpolitikájának kérdéseiről tárgyalt. „Dovasz. a nemzetvédelmi vezérkari főnök tájékoztatta a kormányt azon problémák technikai részéről, amelyek elkerülhetetlenül felmerülnek, ha a kormány elhatározza, hogy Görögország kilép a NATO-ból (Északatlanti Szövetség) és a balkáni szerződésből" — írja a lap. E lap hírei szerint a „kormány tagjainak többsége amellett foglalt állást, hogy Görögország bizonyos körülmények esetén lépjen ki a NATO-ból. Este azonban Kanellopulosz honvédelmi miniszter az újságíróknak kijelentette, hogy Görögországnak a NATOból való kilépéséről nem tárgyaltak, mint valószínű lehetőségről. Ezt a kérdést a kormány elméleti szempontból tárgyalta meg." Franciaországban növekszik a sztrájkok száma J. K. Paasikivi rádióbeszéde Adenauer kormánynyilatkozata a nyugatnémet szövetségi parlamentben A japán parlamenti küldöttség elutazott a Szovjetunióból