Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-22 / 228. szám, csütörtök

1955. szeptember 21. UJS

Z0 485 Záróközlemény az NDK és a Szovjetunió közötti tárgyalásokról Moszkva, (TASZSZ) — Szeptember 17. és 20-a között Moszkvában tárgyalások folytak a Szovjetunió kormányküldöttsége és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között. Szovjet részről a tárgyalásokon részt vettek: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, I. G. Kabanov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, G. M. Puskin, a Szovjetunió német demokratikus köztársaságbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Sz. G. Lapin, a Szovjetunió külügyminisztériuma III. európai osztályának vezetője. A Német Demokratikus Köztársaság nevében a tárgyalásokon részt vettek: Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke, Walter Ulbricht, az NDK miniszterelnökének helyettese, Willi Stoph, az NDK miniszterelnökének helyettese, Ottó Nuschke, a miniszterelnök helyettese, Lothar Bolz, a miniszterelnök helyettese és az NDK külügyminisztere, Bruno Leuschner az NDK Állami Tervbizottságának elnöke, Johannes Koenig, a Német Demokratikus Köztársaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Peter Florin, az NDK népi kamarája külügyi bizottságának elnöke, dr. R. Correns, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsa Elnökségének elnöke, Berthold Rose, a Demokratikus Parasztpárt főtitkára, Manfréd Gerlach, a Liberális Demokrata Párt főtitkára, Fritz Grosse nagykövet, a küldöttség titkára. A tárgyalások folyamán megbeszélték a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti baráti kapcsolatok megszilárdítására és további fejlesztésére vonatkozó legfontosabb kérdéseket. A tárgyalások baráti és szívélyes légkörben folytak le és „a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződés' aláírásával végződtek. Mindkét fél annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez a szerződés, amely az egyenjogúság, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvein alapul, hozzájárul azon baráti kapcsolatok és szoros együttműködés megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez, amelyek a Szovjetunió és az NDK között már kialakultak. Mindkét fél ugyancsak meg van győződve arról, hogy a szerződés fontos tényező lesz, amely elősegíti az európai béke és biztonság megszilárdítását és ezáltal hozzájárul Németország egységének, mint békeszerető és demokratikus államnak felújításához. A tárgyalások folyamán véleménycserére került sor a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdésekről, főleg a négy nagyhatalom külügyminiszterei küszöbön álló genfi értekezletét érintő kérdésekről. Mindkét fél megerősítette, hogy a Németországot érintő kérdések gyümölcsöző megtárgyalásához szükséges, hogy az említett értekezleten e kérdések megtárgyalásán részt vegyen a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kormánya is. Véleménycserére került sor a volt német hadifoglyok azon részének kérdéséről, amely a Szovjetunióban maradt és elkövetett bűntetteiért tölti büntetését. A szovjet kormány tekintetbe véve a Német Demokratikus Köztársaság elnökének és kormányának kívánságát e kérdésben, valamint tekintettel a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kívánságára is, kijelentette, hogy ezt a kérdést jóakaratúan bírálja el, és javaslatait a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elé terjeszti. Továbbá közzétették „a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződés szövegét, amelyet Moszkvában szeptember 20-án írtak alá, valamint azon levelek szövegét, amelyeket V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese és Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere váltottak egymással. A Szovjetunió és az NDK közötti kapcsolatokról szóló szerződés A Szovjetunió Legfelső ,Tanácsának Elnöksége és a Német Demokratikus Köztársaság elnöke attól az óhajtól vezettetve, hogy szoros együttműködést fejtsenek ki és tovább szilárdítsák a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti baráti kapcsolatokat az egyenjogúság, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján, tekintettel arra az új helyzetre, amely az 1954. évi párizsi egyezményeknek érvénybelépése következtében alakult ki, abban a meggyőződésben, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közös erőfeszítése, amely a nemzetközi béke és az európai biztonság fenntartását és megszilárdítását, valamint Németország mint békeszerető és demokratikus állam egységének felújítását célozza, valamint a Németországgal való szerződések békés rendezésére irányult, ami megfelel mind a szovjet, mind a német nép érdekeinek, valamint a többi európai népek érdekeinek is, tekintettel azon kötelezettségekre, amelyek a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaságra és az egész Németországra vonatkozó érvényes nemzetközi egyezményekből következnek, elhatározták e szerződés megkötését és kinevezték meghatalmazottaikat: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége — N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke — Ottó Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, akik meghatalmazásaik kicserélése után, amelyekről megállapították hogy megfelelő formában vannak kiállítva és teljesen rendben vannak, a következőkben állapodtak meg: 1. cikkely. A szerződő felek ünnepélyesen megerősítik, hogy a közöttük levő kapcsolatok a teljes egyenjogúságon, a szuverenitás teljes tiszteletbentartásán és az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapulnak. Ezzel összhangban a Német Demokratikus Köztársaság szabadon oldhatja meg bel- és külpolitikai kérdéseit, tehát a Német Szövetségi Köztársasággal való kölcsönös kapcsolatait, valamint más államokkal való kapcsolatainak fejlesztését is. 2. cikkely. A szerződő felek kijelentik, hogy készek az őszinte együttműködés szellemében résztvenni valamennyi olyan nemzetközi akcióban, melyeknek célja Európa és az egész világ békéjének és biztonságának biztosítása és amelyek összhangban állanak az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel. E célból kölcsönös megbeszéléseket fognak folytatni a két állam érdekeit érintő összes fontos nemzetközi kérdésekről és minden intézkedést megtesznek, hogy megakadályozzák a béke megsértését. 3. cikkely A két fél érdekeivel összhangban és a barátság elveitől vezettetve a szerződő felek megegyeztek, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között fennálló gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztésében és megszilárdításában, valamint abban, hogy egymásnak minden téren gazdasági segítséget nyújtanak és megvalósítják a szükséges gazdasági-tudományos és műszaki együttműködést 4. cikkely. Azok a szovjet csapatok, amelyek az adott pillanatban az érvényes nemzetközi egyezmények alapján a Német Demokratikus Köztársaság területén tartózkodnak, ideiglenesen a Német Demokratikus Köztársaságban maradnak az NDK kormányának beleenvezésével olyan feltételek mellett, amelyeket a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közötti utólagos megegyezés állapít majd meg. A szovjet csapatok, amelyek ideiglenesen a Német Demokratikus Köztársaság területén maradnak, nem avatkoznak be a Német Demokratikus Köztársaság belügyeibe, valamint az ország társadalmi és politikai életébe. 5. cikkely. A szerződő felek megegyeznek abban, hogy fő céljuk az egész Németországra vonatkozó békés rendezés elérése, megfelelő tárgyalások útján. Ennek megfelelően megteszik a szükséges erőfeszítéseket a békeszerződéssel való rendezésre és Németország egységének békés és demokratikus alapokon való felújítására. 6. cikkely. A szerződés érvényben marad Németország, mint békeszerető és demokratikus állam egységének felújításáig, vagy pedig addig, amíg a szerződő felek meg nem egyeznek e szerződés megváltoztatásában, vagy érvényességének megszüntetésében. 7. cikkely. Ez a szerződés ratifikálás alá tartozik és a ratifikációs levelek kicserélésének napján lép érvénybe, amelyre Berlinben a legközelebbi időben sor kerül. Kelt Moszkvában, 1955. szeptember 20-án, két példányban, orosz és német nyelven, és emellett mindkét példány egyforma érvényű. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsi Elnökségének meghatalmazásából, Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének meghatalmazásából. * A V. A. Zorin és Lothar Bolz közt váltott levelek szövege Lothar Bolz elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének. Tisztelt miniszter elvtárs! A Szovjetunió kormánya feladatommá tette, hogy megerősítsem, hogy a Moszkvában 1955. szeptember 17. és 20-a között lefolyt tárgyalások folyamán a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a következőkben egyeztek meg: 1. A Német Demokratikus Köztársaság ellátja a védelmet és az ellenőrzést a Német Demokratikus Köztársaság határain, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti demarkációs vonalon, Nagy-Berlin külső körzetében, Berlinben, valamint a Német Demokratikus Köztársaság területén a Német Szövetségi Köztársaságba és Nyugat-Berlinbe átvezető összeköttetési vonalakon. A Német Demokratikus Köztársaság területén átvezető, a Német Szövetségi Köztársasággal és NyugatBerlinnel összekötő vonalak védelmének és ellenőrzésének ellátásával kapcsolatban a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságaival elintézi mindazokat a kérdéseket, amelyek a Német Szövetségi Köztársaságnak, vagy Nyugat-Berlinnek, vagy azok polgárainak, illetve lakosainak vasúti-, automobil- és vízi átmenő közlekedésére vonatkoznak, kivéve az USA, Anglia és Franciaország nyugat-berlini személyzetének és teherszállításának ügyeit, amiről e levél második pontjában van továbbá szó. A fent említettekkel kapcsolatban a Német Demokratikus Köztársaság belföldi vízi útjain a hajózási dokumentumok kiállítását és kiadását stb. teljes mértékben a Német Demokratikus Köztársaság szervei fogják ellátni. 2. Franciaország, Nagy-Britannia és az USA Nyugat-Berlinben elhelyezett helyőrségei katonai tagjainak és küldeményeinek a Német Szövetségi Köztársaság és Nyugat-Berlin közötti szállításának ellenőrzését ideiglenesen a megfelelő megegyezés eléréséig a Németországban levő szovjet katonai csapatok parancsnoksága végzi. Emellett a három nyugati hatalom Walter Ulbricht elvtárs beszéde a szeptember 19-i moszkvai tárgyalásokon Moszkva, szeptember 20. (ADN). — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Grotewohl elvtárs, az NDK miniszterelnöke megindokolták a benyújtott szerződéstervezet történelmi jelentőségét. A szerződéses dokumentum, amelyről tárgyalunk, nagy felelősséget ró az NDK Népi Kamarájára, Minisztertanácsára és valamennyi polgárára. Az államaink közötti szerződés kifejezésre juttatja az új kapcsolatokat, a demokratikus és szocialista tábor államai közötti kapcsolatokat. Első kötelességünk, amely e szerződésből reánk hárul, az, hogy szabadon dönthetünk német ügyeinkben, az a fennkölt kötelesség hárul ránk, hogy hozzájáruljunk a Szovjetunióval való őszinte és baráti együttműködésben Európa és az egész világ békéjének fenntartásához és megszilárdításához. A Német Demokratikus Köztársaság lakossága — mondotta a továbbiakban Ulbricht elvtárs — kétségtelenül örömmel üdvözli, hogy most, mikor az élet újjáépítése az NDK-ban békés és demokratikus alapokon feltartóztathatatlanul halad előre, érvényüket vesztik az ellenőrző tanács törvényei, irányelvei és rendelkezései és a népi törvényhozás joghatalma érvényesül. Ez a jelentős szerződéses dokumentum rámutat, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió egyesült törekvései hozzájárulnak a világbéke, valamint az európai biztonság fenntartásához és megszilárdításához éppúgy, mint Németország békés és demokratikus államként való felújításához. A német nép hálás a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és Minisztertanácsának, valamint személyesen Bulganyin és Hruscsov elvtársaknak a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében tett kezdeményezéseikért. Ez hozzájárul a feszültség enyhítéséhez Németországba!* Őszintén üdvözöljük a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kormánya között létrejött megegyezést a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, valamint a gazdasági és kulturális együttműködésről, mert ez szintén a feszültség enyhítésétszolgálja és hozzájárulhat Németország két részének közeledéséhez. Az európai népek békés életét nyilvánvalóan főképp a német militarizmus újjáélesztése veszélyezteti. Senki sem várhatja el, hogy lehetővé tesszük a német revansistáknak, hogy az 1933. évi hitleri választások példája szerint kiterjesszék állásaikat és katonai támaszpontjaikat egészen az Odráig tolják előre, hogy azután háborút provokálhassanak ki. Tehát csak egy út vezet az európai béke és Németország egyesítése biztosításához, mégpedig az Európában levő katonai csoportosulásnak az európai államok kollektív biztonsági szerződésével való helyettesítése. A nyugatnémet szövetségi kormánynak reálisan kellene értékelnie a helyzetet és tudatosítania kellene, hogy joghatálya csak a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaságra terjed ki. Németország határaira vonatkozó kijelentése értéktelen, mert jogérvényes nemzetközi szerződések állanak fenn. Egyetértünk azzal, hogy a szovjet csapatok a béke őrhelyén maradjanak a Német Demokratikus Köztársaságban. Míg a nyugati hatalmak nem hajlandók visszahívni katonai egységeiket NyugatNémetországból és felszámolni ottlévő támaszpontjaikat, addig a szovjet csapatok jelenléte az NDK területén szükséges. Ez egyáltalán nem érinti a munkások és parasztok kormányának felelősségét a Német Demokratikus Köztársaságnak, dolgozók hazájának saját fegyveres erőkkel való hatásos védelmezéséért. A bonni védelmi törvé^-ek jóváhagyása után, valamint az agresszív Wehrmacht kiépítésének megkezdése után az NDK hűségesen teljesíteni és érvényesíteni fogja a varsói szerződésből eredő kötelezettségeit, illetve jogait. Az új szerződéses dokumentum, amely új korszak kezdetét jelenti a Német Demokratikus Köztársaság fejlődésében, a német nép, valamint a Szovjetunió népei megbonthatatlan szilárd barátságán alapul. Államjogi kapcsolatokat teremt az egyenjogúság, a szuverenitás kölcsönös tiszteletbontartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján, olyan kapcsolatokat, amelyek hozzájárulnak a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió barátságának további megszilárdításához és fejlesztéséhez. A szerződés továbbá elősegíti az államaink közötti gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztését is. Ez egyben megszilárdítja a demokratikus és szocialista államok táborát. A szerződés hozzájárul a munkások és parasztok hatalmának megszilárdításához a Német_ Demokratikus Köztársaságban és ezzel nagy szolgálatot tesz a béke, a demokrácia és a szocializmus igazságos ügyének. O. Grotewohl zárónyilatkozata Moszkva, (ADN). — Engedjenek meg még néhány megjegyzést a végén. Bulganyin elvtárs tájékoztatott bennünket arról, hogy a Szovjetunió kormánya elhatározta a főbiztosi hivatal megszüntetését és a volt ellenőrző tanács határozatai érvényének eltörlését. Ami az ellenőrző tanács törvényeit illeti, Walter Ulbricht elvtárs ma már a mi nevünkben rámutatott arra, hogy az egész fejlődés alapján az ellenőrző tanács törvényeit mar nem ismerhetjük el. Óhajunk tehát megegyezik a Szovjetunió kormányának határozatával. Mi azonban ebben nemcsak formális aktust látunk, amely számos ténykedés egyszerűsítéséhez vezet, hanem e határozatban a Német Demokratikus Köztársaság törvényhozó szerve iránti bizalom kifejezését is látjuk. Bulganyin elvtárs joggal mutatott rá arra, hogy tárgyalásaink, amelyek végükhöz közelednek, nagy történelmi fontosságúak. Ezt a gondolatot itt kifejtette Hruscsov elvtárs is es mi ezzel a nézettel teljesen egyetértünk. Azon a véleményen vagyunk, hogy a szerződés, amelyet itt megkötünk, következményeiben lehetővé teszi a Szovietunió és Németország baráti kapcsolatai kérdésének áthelyezését a Német Demokratikus Köztársaságról egész Németországra. Ez az egyik legalapvetőbb politikai feladata jövő fejlődésünknek. Ugyancsak azon a nézeten vagyunk, hogy most itt nem csupán barátságunk elmélyitéséről van szó, hanem ezzel a szerződéssel teljesen véget vetünk azoknak a rossz viszonyoknak, amelyek népeink között a múltban fennállottak. Reméljük, hogy baráti kapcsolataink alapja örök időkre szól és e kapcsolatok megbonthatatlanok lesznek. Szeretnék még néhány megjegyzés? fűzni Hruscsov elvtárs szavaihoz. Elsősorban köszönettel nyugtázzuk Hruscsov elvtárs szavait a németországi haladó erőkről. Ugyanezen a nézeten vagyunk. Munkánkat antifasiszta gyűlésként kezdtük. Az összes haladó erőkkel való együttműködésünkben már messze túlhaladtuk fejlődésünknek ezt az első szakaszát. Attól az időtől fogva, hogy célunkul tűztük ki a szocializmus alapjainak fölépítését a Német Demokratikus Köztársaságban, megtaláltuk barátjainka t és szilárd barátságot kötöttünk velük. Meggyőződésem, hogy valamennyi barátom nézetét fejezem ki, amikor biztosítom önöket, hogy orról a sikeres útról nem térünk le. Hruscsov eivtárs nagyon forró szavakkal mutatott rá, hogy a szovjet nép mily bizalommal viseltetik a mi német államunk, a Német Demokratikus Köztársaság dolgozód és egész Németország munkásosztálya iránt. A Szovjetunió egyik legjobb és legőszintébb barátja egész Németországban Wilhelm Pieck elnökünk. Wilheim Pieck elvtárs tavaly kitűzte a jelszót: „A német—szovjet barátságot a német nép legmélyebb szívügyévé kell tenni'. Biztosíthatom önöket, hogy e szavak értelmében fogunk dolgozni ő

s baráti kapcsolatainkat a német nép szívügyévé tesszük nyugat-berlini helyőrségei katonai személyeinek és küldeményeinek szállítása az érvényes négyoldalú megállapodások alapján engedélyezve van: a) a Berlin—Marienborn országúton, b) a Berlin—Helmstadt vasútvonalon, az üres szállítóeszközök visszaszállítása a Berlin—Oebisfeld vasútvonalon, c) a Berlin—Hamburg, Berlin—Bückeburg, és a Berlin—Majna menti Frankfurt légi vonalakon. V. Zorin. * # • Ezzel egybehangzó levelet adott át V. A. Zorinnak, a Szovjetunió külügyminisztere helyettesének Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere is.