Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-22 / 228. szám, csütörtök

2 III 5*0 1955. szeptember 22. PA RTELET Gazda szeme hizlalja a jószágot MIKOR LEÜLT,-s maga elé tette a gazdaság ez évi munkájáról készített jelentést, egy pillanatra kizökkent a napi gondból, abból a sokoldalú törődésből, javító, bíráló gazda mivoltából, s visszapillantott a múltba, eszébe jutott az az este. Emlékezetes este — azt hitte mindenki cserbenhagyja, még a kommunisták is. És a taggyűlés sem a legfényesebben sikerült. Elmentek az emberek anélkül, hogy valami kézzelfogható hasznos dologban megállapodtak volna. S míg elmélkedett, gondolkodott, kopogtak az ajtón. Erre összerezzent. Megzavarták a gondolatait. Amazok beléptek, s ő Ferencey István, a Galántai Állami Gazdaság helybeli részlegének intézője egy pillanatra úgy érezte, hogy küldetése befejeződött, s ahogy jött, mehet, mert ezek itt most minden kertelés nélkül megmondják neki: nézd, intéző elvtárs, mi veled nem óhajtunk együtt dolgozni, vagy mi megyünk, vagy te. Csodálkozott, amikor Szabó Béla meg Demeter Gyula elvtárs közelebb léptek hozzá, s azt mondták neki: — Nézd, intéző elvtárs, segíteni jöttünk neked. Belátjuk, hogy ez így tovább nem mehet. Hirtelen nem tudott nekik mit felelni, majd nagysokára kicsúszott a száján: — Meglátjuk. Aztán elbeszélgettek késő éjszakáig. Akkor, ezelőtt jó két esztendővel határozták el, hogy pontot tesznek a Csáky szalmája-gazdálkodás után és rendet teremtenek. NEM MENT egyszerre. Gyűlés, beszélgetés, meggyőzés, mindenre sor került. Mindent fel kellett használni. Akik először mellé álltak, kitartottak mellette, még többen is lettek. Rend lett a pártbizottságban, a pártszervezetben, fokozatosan a gazdaságban is. Példás rend? Hát még nem egészen, de lépésről lépésre, jó úton haladva odatartanak. S hogy bizonyítsa szavát, elém teszi a gazdaság ez idei termelési mérlegét, amely valóban sokat elárul mindabból, amit végeznek. . Vegyük talán a sertés- és szarvasmarhatenyésztést, hisz lényegében ez a döntő tényező a gazdaságban, s mint termelési ág eredményeivel eléggé feltornázta magát. Igaz, hogy a sertésgondozók sem akármilyen emberek, különösen Gaspar Tabácek meg Stefan Vaskó. Tabacek elvtárs sertései 60 dekát is felszednek, míg a föld egyet fordul a tengelye körül, pedig a tervezett súly csak 43 deka. És az év elejétől nem engednek a 48-ból, súlygyarapodásuk 49 deka naponta. Stefan Vaskó anyasertésgondozó még fiatal, de a munkája körül jól forgolódik. Malacválasztási tervéből már csak 1,87 százalék hiányzik, hogy az évi tervét teljesítse. S ha összegezzük, egybevesszük 200 anyasertés szépen fejlődő malacait, azt látjuk, hogy a tervezettnél már most többen vannak a malacfiókák, süidök, mégpedig 0,46 százalékkal. Nézzük csak meg a hízóknak, kisebbeknek, nagyobbaknak az előhizlalásban lévőknek a napi súlygyarapodását Azt mutatja a táblázat, hogy a 74 kilós sertések naponta 60 dekát híznak, a 24 kilósak, amelyek előhizlalásban vannak, elérik a 30 dekát is. S a nehezebbek, a széleshátúak, azok bizony már naponta felszedik a félkilót, sőt többet, az 54 dekát is És ami szintén fontos, a sertésgondozók gondolnak arra is, hogy nemcsak többet, de olcsóbban is termeljenek. Az eredmény? Már a malacnevelés költsége az elválasztásig 5 százalékkal csökkent. Az elválasztott malac is több a tervezettnél. így aztán a sertésgondozók fizetése is emelkedik az elért eredmények szerint. Mészáros Lajos nyolcezer korona prémiumot kapott, azonkívül még 150 kilós sertést is, mert a tervét 161 százalékra teljesítette. A SERTÉSEK körül nincs hiba. Panasz azonban mégis kerül. Mégpedig az, hogy a nagyhízlalda rendszertelenül kapja a malacokat. Az intéző elvtárs arról beszél, hogy pártszervezetük már foglalkozott a Központi Bizottság legutóbbi határozatával, s különösen annak az állami gazdaságok feladataira vonatkozó részével és örömmel újságolta, hogy a gazdaságban a szarvasmarhaállomány is örvendetesen szaporodik és minősége is egyre javul. így például az állatok 80 százalékánál megvan darabonként a tervezett súlymennyiség. s a hizlalási tervet 180 százalékra teljesítik. Jozef Ludman hízómarhái ugyancsak gömbölyödnek, gyarapodnak, naponként 110 dekával. A növsndéká Hatok napi súlygyarapodása is 59 deka. A tehenészet is szép. A fejési tervet túlteljesítik, naponta tehenenként több mint egy liter tejjel. És ami szintén igen fontos: a tej előállítási költsége 6 százalékkal olcsóbb az előirányzottnál. Újítással is kísérleteznek a galántai gazdaságon, mégpedig a tehenek napi négyszeri etetésével és fejésével. A kísérletezés már folyik. Az eredmény a következő: 5 tehénnél 8 nap alatt 4 literrel emelkedett a tejhozam. A zsírtartalom 4,5 százalék. Rövidesen 100 tehénnél vezetik be ezt az új módszert. A tehéngondozók is két műszakban fognak dolgozni és nagyobb lesz a fizetésük, főleg, ha a fejést gépesítik. ŰJ DOLOG EZ, de a jó munkások nem néznek görbe szemmel az ilyesmire, akár Cseme, Vaskó, vagy Kelecsényi elvtársakat kérdezné meg valaki, mindannyian azt mondanák, hogy minél többet, s minél olcsóbban kell termelni. Ezt mondaná Szabó István tagjelölt is a dohányoscsoportból. Róla az a hír járja, hogy többet dolgozik, mint beszél. Hát alapjában véve ez nem rossz hír. A dohány jó pénzt hoz, már eddig vagy egy félmilliót jövedelmezett a gazdaságnak. És ami befelé, mondjuk a raktár felé tart, megér legalább annyit, mint ami elfelé tart, ezt tartja, így állítja Hanusz László elvtárs is, aki egyébként raktárnok és jó agitátor. Azt mondja: — Ha beadjuk, pénz, ha behozzuk, megint csak pénz, mert nem kell érte kiadni. S valóban így van. A gazdaság már ez idáig 100 ezer koronát takarított meg. És ahogy mutatkozik, jövőre még iobb, még szebb terméseredményekre számíthatnak. Most is jól teljesítik a beadásukat. Gabonából pél dául 29 vagonnal adtak be terven felül. Volt is miből, szép hektárhozamok voltak. Árpából 33,46 mázsa, rozsból 28,55, zabból 39,40, tavaszi keverék böl 30,40, búzából 29,22 mázsa. Takarmányrépamagot is termesztenek, egy hektárról 19 mázsát. A kukoricából is sokat ígérő termés várható, egy hektárról 60 mázsa csöveskukoricára számítanak, s a 100 hektár cukorrépából hektáronként 3,5 vagonra. HA A TERVÜKET, a jövő évi ter més előkeszüleieit több oldalról vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy az eredmény a gazdaságban nem marad hat el. A talajelőkészítésre nagy gondot fordítanak. Egy hektárra 500 mázsa istállótrágyát szórnak, ezenkívül még a műtrágyát is. Háromszáz hektáron trágyaszóróval végzik a munkát,- 10 nap alatt lényegében befejezik az ősziek — 220 hektár búza és 64 hektár őszi keverék — vetését. De menjünk tovább, nézzük meg, hogyan biztosítják a szarvasmarhatenyésztést, s a marhaállomány lényeges emelését. Ügy, hogy gondoskodnak a takarmányról. Elsősorban is szorgalmasan silóznak. Minden darab marhára 50 mázsa silót számítanak, ez a mennyi ség 220 napra elegendő. Több mint 100 hektárról silózzák be a csalamádét, napraforgót, a ritkán vetett kukoricát. Hektáronként körülbelül 500 mázsa silót számítanak, s hogy a munka jobban menjen, a silózó csoportokat ketté választották. A kajali csoport és a másik között megindult a verseny. Az élen a ka.ialiak haladnak, már eddig két vagonnal többet silóztak be. Az állatok részére ezenkívül 72 vagon répaszeletet, 60 vagon őrőlt száraz lucernát raktároznak. Ezek után az embernek eszébe jut, hogy ugyan mennyivel több dolgozója van ma a gazdaságnak, mint mondjuk három évvel ezelőtt, hiszen a munkaerőhiány nem egyszer komoly nehézséget gördít az egyes állami gazdaságok vagy az EFSZ-ek elé. Célzást teszek erre az intéző elvtársnak. Ö mosolyog, s azt mondja, hogy: — MA KEREKEN száz emberrel kevesebben dolgozunk, mint három évvel ezelőtt, s most mégis jól elvégezzük a teendőket, mert a munkát megszerveztük. Van jó pártszervezetünk, a kommunisták dolgoznak. Esténként összejönnek a csoportvezetők, jelentést tesznek az aznapi munkáról, megbeszélik a másnapi teendőket. A pártszervezet segít. Mint intéző rendszeresen beszámolok a pártbizottsági üléseken a gazdaság helyzetéről. Most szervezetten megy a munka, nem úgy, mint valamikor, hogy ment mindenki a maga feje után. A fegyelemre szükség van, mert enélkül eredményt elérni lehetetlen. G. A. OLVASÓINK ÍRJÁK: Néhány szó a szavahihetőségről Az Oj Szónak kezdettől fogva lelkes olvasója vagyok. A lap színvonala azóta nagyon sokat javult. Nélkülözhetetlen segítséget nyújt nekünk politikai tudásunk gyarapításában. Ugyanakkor megvallom azt is, hogy nagyon kedvelem riportjait is. Szeretném, ha az Üj Szó gyakrabban közölne Duba Gyula szatíráihoz hasonló írásokat. Az i,Időszerű külpolitikai kérdések" című Egy rendkívül fontos kérdést vet fel Kalapos elvtárs levelében éspedig a közölt anyag szavahihetőségének kérdését. Tisztában kell lennünk ugyanis azzal, bárki írta is a cikket, már maga a közlés ténye — ha a szerkesztőseg eleve nem fűzi hozzá fenntartását — annyit jelent, az anyag nemcsak írója hanem a szerkesztőség álláspontját is kifejezi. Természetes, a helytelen adatok, a valótlan tények esetleges közlése nemcsak a cikk írójára, hanem a rovatban Szűcs Béla igen fontos külpolitikai kérdéseket vet fel, többnyire ez képezi reggeli sajtószemlénk anyagát. De a „Pártélet" rovatban is tanulságos cikkek jelennek meg. Igen szívesen olvasom ezenkívül Rácz Olivér kritikáját és fordításait. Jó volna, ha Fábry Zoltán és Rácz Olivér több megjelenő irodalmi művel foglalkoznának a kritikus hangján. szerkesztőségre is rossz fényt vetnek. Ezért mellőzhetetlen elv: a szerkesztőségnek lehetőleg minden tényt, adatot, de elsősorban a bíráló cikkeket előzetesen le kell ellenőriznie. Ez semmi esetre sem jelenti a cikk, illetve a levél írója iránti bizalmatlanságot, bár már előfordult az is, hogy lelkiismeretlen elemek mások nevében írták meg valótlan állításokat tartalmazó levelüket, avagy nem létező nevet írlak alá, de ettől eltekintve, még ha a levél Egy fontos problémát akarok még érinteni, amelyről az előttem hozzászólók még nem beszéltek. Előfordul ugyanis, hogy egyes levelezők valótlanságokat írnak, s a szerkesztőség az anyagot leközli anélkül, hogy meggyőződne igazáról. Ez rontja a lao színvonalát, szavahihetőségét. KALAPOS JÓZSEF, Lelesz íróját a lehető legjobban is ismerjük, mint minden tekintetben megbízható embert, még ez setn zárja ki annak a lehetőségét, hogy tévedhet, jóhiszeműen bár, de egyoldalúan látja a dolgokat stb. Bizonyára előfordult, hogy a szerkesztőség egyes esetekben elfeledkezett erről a sarkalatos elvről. A jövőben ezért az eddiginél sokkal jobban fogunk ügyelni arra, hogy ilyesmi ne forduljon elő. A szovjet bányászküldöttség visszatért hazájába Szerdán, szeptember 21-én visszatért hazájába a csehszlovákiai bányásznap ünnepségein részt vevő öttagú szovjet bányászküldöttség. A küldöttséget Nyikadr Komogorcev mérnök, a bányász szakszervezetek központi bizottságának titkára vezette. A küldöttségben volt Sz. Sz. Lemesev. a tula ii bányász-szakszervezet kerületi bizottságának elnöke, I. M. Poboka vájár, V. P. Szkrjabin Sztálindíjas bányász, a kuzbaszi Kirov-tárna szénkombájnjának gépésze és P. I. Lazarov gépész. A ruzyni repülőtéren a bányászszakszervezetek központi bizottsága nevében Ján Teper és a Központi Szakszervezeti Tanács nemzetközi osztályának képviselői búcsúztak el a küldöttségtől. Jó árat fizetnek a jó minőségű gyümölcsért Egyes gyümölcstermelök még augusztusban és szeptemberben leszedték a téli gyümölcsöt, tekintet nélkül arra, érett volt-e, vagy sem. Hogy ez a jövőben ne forduljon elő, a gyümölcsféleségek begyűjtési és kiskereskedelmi árát átmenetileg szeptember 19-től kezdődóleg csökkentették. Azoknak a lelkiismeretes gyümölcstermelöknek, akik érett és tárolásra alkalmas gyümölcsöt adnak be, október 1-től kedvezményt nyújtanak a jóminőségű gyümölcs magasabb áron való felvásárlásával. A kiváló minőségű alma v kilójáért 3,60 koronát, a I. minőségűért 2,80 koronát, a II. minőségűért 1,60 koronát kapnak a gyümölcstermelők. A kiváló minőségű körte ára 3.00 korona, az I. minőségű 1,80, a II. minőségűé 1,00 korona kilogrammonként. A szerződésen felül beadott gyümölcsért magasabb begyűjtési árat kapnak a beadók. A szerződésen felül beadott kiváló minőségű alma ára 5 korona, az I. minőségűé 4 koroná, a II. minőségűé 2 korona. A kiváló minőségű körte ára 4 korona, az I. minőségű 2,50 korona, a II. minőségű 1 korona kilogrammonként. A begyűjtési árakkal kapcsolatos intézkedés összhangban van a vevők szükséqletével, valamint .ió minőségű gyümölcsöt termelő kertészeink érdekeivel is. Igazságos büntetést mértek a kulákokra, az EFSZ szabotálóira Plavecky Stvrtokon A malackai járásban lévő Plavecky Strvtok községben 1952 októberében alakították meg a III. típusú EFSZ-t, amelybe befurakodtak a helybeli kulákok és kulákszármazású személyek is. Céljuk a szövetkezet szétbomlasztása volt. Hogy szabotázsakcióikat könnyebben megvalósíthassák, befurakodtak a szövetkezet vezetőségébe, ahol fontos funkciókat töltöttek be, befolyásolták az EFSZ egyes funkcionáriusait is, akiket különböző megvesztegetésekkel megnyertek a maguk számára. A Plavecky Stvrtok-i EFSZ-ben a szabotázs kezdeményezői Jozef Klacka és Rudoif Danihel kulákok voltak, akik befolyásolták Jan Chmelo kisparasztot, az EFSZ elnökét, Frantisek Zajicek volt iparost, az EFSZ könyvelőjét és Jozef Jurkővic középparasztot, az EFSZ raktárnókát, akik Ferdinánd Chmelo kulákcsemetével segítették őket tevékenységükben. Szabotázsakciójukat mindjárt az EFSZ-be való belépésük után azzal kezdték, hogy ellenezték a gazdasági állatok, a takarmány, a vetőmag összpontosítását és saját maguk nem adták be a szövetkezetbe lovaikat, amelyeket magánfuvarozásra használtak, míg »z*EFSZ földjein kerülték a munkát. A kulákok és segítőtársaik a növény- és állattenyésztési termelés rendszeres és céltudatos szabotálását, főleg a takarmányhozamok csökkentését tűzték ki célul Ennek a következménye lett, hogy a szövetkezetnek kevés volt a takarmánya és így a hiányos etetés következtében 28 szarvasmarha, hat sertés és 182 elválasztott malac pusztult el a 279 darabból álló malacállományból. A szövetkezetben nem létesítettek munkacsoportokat, a munkát nem szervezték meg és bevezették az egyforma jutalmazást. Míg a lelkiismeretesen dolgozó szövetkezeti tagok csekély jutalomban részesültek, addig a fent említett kulákok jól kerestek a magánfuvarozásokkal is. Kártevő tevékenységüket a kulákok a könyvelésre és a raktár vezetésére is irányították. A könyvelési nyilvántartást oly felelőtlenül, vezették, hogy az ellenőrző szervek nem tudták megállapítani, hogy mi a szövetkezet tulajdona és mi nem, úgyhogy nem lehetett megállapítani a szövetkezet pontos gazdasági állapotát sem. Ezt a tevékenységüket céltudatosan végezték, hogy a szövetkezeti tulajdont könnyebben szétlopkodhassák. A kulákok és segítőik bandájának szabotáló tevékenysége következtében a szövetkezet nagy károkat szenvedett és körülbelül 700 000 korona összeggel (új pénzben) eladósodott. A munkaegység értéke annyira süllyedt, hogy 1954-ben csupán 33 fillért tett ki. 1954 végén pedig három hónapon keresztül pénz hiányában egyáltalán nem fizették ki. A kulákok és segítőik bandája kártevő tevékenységének leleplezése a ; PlaVebky Stvrtok-i EFSZ-ben újból bizonyítja, hogy a kulákok hém valók a sizövetkézetbé, mert céljuk a szövetkezet szétbomlasztása és a falvakon a hatalom újbóli megszerzése. Ezért a szabotáló tevékenységért szeptember 19-én és 20-án a bratislavai kerületi bíróság szenátusa elótt Malackyban felelősségre vonták Jozef Klacka és Rudolf Danihel kulákot, továbbá Frantisek Zajiceket és Jozef Jurkovicot, a szövetkezeti tulajdon szétlopkodásáért és a közéleti tényező kötelességeinek be nem tartásáért pedia Ferdinánd és Ján Chmelót. A kerületi bírósáa szenátusa nevezetteket bűnösöknek mondotta ki és szigorú, de megérdemelt ítéletet hozott. Jozef Klackót 11 évi szabadságvesztésre, Rudolf Danihelt 9 évi szabadságvesztésre, Frantisek Zajiceket 7 évi szabadságvesztésre, Jozef Jurkovicot 5 évi szabadságvesztésre, Ferdinánd Chmelót 3 és fél évi szabadságvesztésre, Ján Chmelót pedig 2 és félévi szabadságvesztésre Ítélte. A bíróság mellékbüntetésként az összes vádlottaknál 3—10 évig terjedő időszakra az állampolgárjogok elvesztését szabta ki, ezenkívül kimondotta Klackónak és Danihelnek a bratislavai kerületből, Zajicek és Jukovicnak pedig a malackai járásból egyszer s mindenkorra való kitiltását, és a nevezett négy vádlottat vagyonelkobzással sújtotta. H I R- í A HRADECI KERÜLET TELJESÍTETTE A GABONABEGYÜJTÉSI TERVET Szeptember 20-án a hradeci kerület 100,03 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtési tervet Az elért eredményben elsősorban tíz járásnak van nagy érdeme, amelyek túlteljesítették feladataikat. A BRATISLAVAI kerületben eddig 44 tanulókörben kezdték meg az orosz nyelv tanítását. Az előadásokat 650 hallgató látogatja. BRATISLAVÁBAN 714 új lakásegység épül a Malinovsky, Mytná és Povraznícka utcán. A NAPOKBAN tér vissza Indiából a csehszlovák állami film küldöttsége, amely filmcsere-egyezményt kötött Indiával. Az egyezmény alapján a két állam 1955-ben öt filmet cserél ki. A BRATISLAVAI Stollwerck-üzem Sanghajba és Angliába is szállít édességeket. Most Németország számára készít cukorkaféléket. Szerdán 10 tonna bari-mandula cukorkát küldött az NDK-ba. IDŐJÁRÁS A reggeli órákban köd. Lényeges változás nem várható. A nappali hőmérséklet 20—23 fok, Szlovákia északi részén 17—20 fok. Szélcsend.