Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-21 / 227. szám, szerda

1955. szeptember 21. UJSZ0 5 OLVASÓINK ÍRJÁK: Szabó Lászlónak igaza van A füleki tizenegyéves magyar iskola CSISZ vezetősége úgy döntött, hogy szeptember havában műsorral egybekötött sajtóestet rendez. Ebből az alkalomból elhatároztam, hogy növelni fogom a füleki járásban az Üj Szó levelezőinek számát. A kommunista Cj ajándék a sajtónapra. Igazán örömmel fogadjuk, hogy Szabó László tanuló bővíteni akarja levelezőink sorait. Szép ajándék, Szabó elvtárs, köszönet érte! Szeretnénk valahogy meghálálni, s erre is rávezet leveled. Mert hozzád hasonló ifjú társaid tízezreinek Ielkességét csak eggyel hálálhatjuk meg, ha kívánságod számunkra kötelezettséggé válik. Kétségtelen, mind ez ideig keveset foglalkoztunk sajtó mind szélesebbé teszi az ifjúság látókörét. Segít nekünk a tanulásban, általános műveltségünk növelésében is. Szeretném azonban, ha az Üj Ifjúságon kívül az Üj Szó is foglalkozna az ifjúság kérdésével. Hiszen • • • az új nemzedék, az ifjúság életével, munkájával, fejlődésével. Pedig éppen az utóbbi hónapok újabb nagyszerű tanújelét adták annak, hogy erre az ifjúságra pártunk mindig biztosan számíthat. Húszezer fiatal sietett a párt hívó szavára a mezőgazdaság segítségére s nincs olyan munkahely, ahol ne volnának példás dolgozók a fiatalok között. Többet kell és többet is fogunk velük foglalkozni. Másik kérésedre, Szabó elvtárs, már csak a mi iskolánkban 300 diák hallgatja minden nap a sajtószemlét. Másik kérésem az, hogy jó volna, ha a népszerű tudományos cikkek keretében fényképeket' is közölnének. SZABÖ LÁSZLÖ Fülek nem tudunk ilyen határozott Ígéretet tenni. Igyekszünk a tudományos, technikai cikkeket fényképekkel, rajzokkal tarkítani és közelebb hozni az olvasóhoz (így pl, az atomenergia békés felhasználásáról közölt anyagokat), viszont nem mindig áll rendelkezésünkre megfelelő kép, mivel az ilyen tárgyú cikkeket rendszerint külföldi forrásokból fordítjuk. A jövőben azonban jobban fogunk ügyelni erre is. „Tájékoztasson minket még jobban a szovjet mezőgazdaság eredményeiről" A komáromi gépállomás dolgozói a szokásos reggeli tízperces megbeszélés keretében foglalkoztak a sajtó jelentőségével. A kommunista sajtó a múltban erőt adott a dolgozóknak a burzsoá rendszer elleni harcban, ma pedig ismerteti velük pártunk politiFoglalkozzunk többet a gépállomásokkal — ezt mondja Buús László levelében Nagy elvtárs, a komáromi gépállomás kovácsa. A kérés indokolt, habár nem állítható az, hogy elhanyagolnék ezt a kérdést. Indokolt káját, irányelveit, s így utat mutat szocialista hazánk építésében. A sajtótízperc során felszólalt Nagy elvtárs, az állomás kovácsa is, aki többek között ezt mondta: „Szeretnénk, ha az Üj Szó többet foglalkoznék a hazánkban lévő gépállomások munkájával és konkréten rámutatna az azért, mert a gépállomások szocialista mezőgazdaságunk építésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be. S ezzel szorosan egybefonódik a másik javaslat is, — többet a szovjet mezőgazdasági tapasztalatokról. Részben előforduló hiányosságokra. Szükséges lesz továbbá, hogy tájékoztasson minket még jobban a szovjet mezőgazdaság eredményeiről. Az ilyen cikkek segítséget nyújtanak majd dolgozóinknak napi munkájukban, a terv teljesítésében." BUŰS LÁSZLÓ, Komárom már e célt szolgálja a szovjet mezőgazdasági kiállításról közölt cikksorozatunk s hasonló, a , Szovjetunió mezőgazdaságának eredményeit ismertető anyagról a jövőljen sem feledkezünk meg. Mi a helyzet az egészségügyi cikkekkel ? Art h'szem, hogy egy olyan tömeglap, mint az Üj Szó; a legalkalmasabb arra, hogy a dolgozókat az egészségügy kérdéseivel is megismertesse. A Vöröskereszt egyedül nehezen tud megbirkózni az előtte álló feladatokOlvasóink meggyőződhettek arról, hogy általánosságban nem zárkózunk el az egészségügyi témák elől. Nemegy ilyen tárgyú írást közöltünk dr. Ryl, dr. Arany és más orvosok, valamint levelezőink, a Vöröskereszt funkcionáriusai tollából. Ezzel szemben kai és egyben segítségére kell lenni. Én például két egészségügyi cikket küldtem be a szerkesztőségnek, az egyikben foglalkoztam a véradás fontosságával, a másikban az elsősegélynyújtással. Mindkét cikket azzal kap• • * továbbra Is az a nézetünk, a politikai napilap sokrétű funkciói lehetetlenné teszik, hogy egy — akármennyire is fontos — kérdésre túlontúl sok helyet szenteljünk. Azt hisszük, hogy az utóbbi hónapokban éppen ezt a hibát követtük el és ezért Gajdos elvtárs nem tam vissza, hogy az Űj Szó politikai napilap, a cikkeket küldjem be valamilyen szaklapnak. Ez a nézet helytelen, mert az egészségügyi szaklapokat a lakosságnak csak kis töredéke olvassa. GAJDOS ANDRÁS, Tornaija veheti tőlünk zokon, hogy írásait nem közöltük, A Vöröskeresztnek véleményünk szerint, igen széleskörű lehetőségei nyílnak az egészségügy kérdéseinek népszerűsítésére és ebben mi — ésszerű keretek között — a jövőben is segítségére leszünk. Iiatásos tapasztalatcserét a lapban Az Üj Szó legközelebbi barátom, tanítóm és nevelóm. Azt hiszem, nem nagyítok, amikor kijelentem, hogy pártlapjaink képezik a legszorosabb kapcsolatr t a párt, a kormány és a nép között. Ebben a tudatban készültünk a sajtónapra és most is minden alkalmat felhasználunk arra, hogy minél több előfizetőt, minél több olvasot szerezzünk az Üj Szónak. A lap tartalmával általában véve elégedettek vagyunk. Nagyon szeretem olvasni, külöJogos kérés, hogy írjunk többet a határmentén dolgozó ifjúság hősies munkájáról. És Szabó László levelére írt kommentárunkat Sladovník elvtárs bizonyára elfogadja válaszként e kérdésre is. Az élenjáró dolgozók népszerűsítés

e valóban nem olyan intenzív, mint egykét évvel ezelőtt volt, amikor Svoboda, nősen a könyvekről szóló ismertetéseket és Fábry Zoltán nagy érdeklődést keltő cikkeit. Az olvasók szeretik a riportokat is. Különösen kedveltek Szarka és Szabó elvtársak írásai. Helyesnek találnám, ha több riport számolna be a határmentén dolgozó ifjúság hősies munkájáról. Az Üj Szónak ezenkívül többet kellene foglalkoznia az élenjáró dolgozók" kai, népszerűsítésükkel, hiszen például a Szovjetunióban éppen a sajtó játMiska, Slabej és a többiek neve a munka hősiességét érzékeltető és megjelentető fogalommá vált eppen saj' tónk munkássága révén. Talán ma már nincsenek a munka frontján ilyen kiváló dolgozóink? Dehogy nem, sokkal többen, mint, akkoriban. S ezért megkell oldanunk ezt a kérdést is. Ezzel szoros kapcsolatban áll a tapasztalatszott nagy szerepet az egyes új munkamódszerek rohamos elterjedésében. És nálunk is vannak olyan kiváló dolgozók, akiknek tapasztalatait érdemes áiadni. Az is helyes volna, ha például a kiváló szövetkezetek elnökei, agronómusai szakcikkeket írnának a lapba, arról, hogyan érték el kimagasió eredmenyeiket. SLADOVNÍK JÓZSEF Kékkő. csere problémája. Értékes ez az ötlet és mi komolyan fogunk vele foglalkozni. Nincs kizárva az sem, hogy valamilyen jelentós ipari, vagy mezőgazdasági munkamódszerrel, vagy újításról lapunk hasábjain belátható időn belül, minél több közvetlenül érdekelt dolgozó bevonásával, ankétot indítunk. Több olvasmányos anyagot a vasárnapi számokba Az utóbbi napokban többen fűztek kommentárt az Üj Szó ez évi szeptember 8-i számának „A kommunista újságírás derékhada" című vezércikkéhez az „Olvasóink írják" rovatban. Több bírálat, ellenvélemény, javaslat stb. hangzott el. Többen kifogásolták, ljbgy beküldött leveleiket csak részbe" viigy erősen átjavítva közlik le. Ezek a dolgok szerintem helyénvalók. Természetes, hogy az Üj Szónak ügyelnie keli a magyar nyelv tisztasagára, másrészt pedig annak, hogy c^yik-másik levelet csak részben közölnek le, szerintem az a magyarázata, hogy sok levelező hosszadalmasan írja Az irodalmi, illetve a képes vasárnapi melléklet már régebben foglalkoztat minket. Nem könnyű kérdés ez. A legtöbb olvasónk ugyanis a vasárnapi lapot csak hétfőn kapja kézhez és ezért rendszerint a szombati lapba igyekszünk több olvasmányos anyagot meg levelét és a szerkesztőség csupán a lényeget közli le. Az is igaz, hogy nem könnyű dolog az olvasók különféle rétegeinek' kielégítése, lüktető életünk minden mozzanatának ismertetése. Ezzel kapcsolatban az Üj Szó jelenlegi terjedelmét kevésnek találom. Ha már hétköznapokon technika? okokból nem is jelenhet meg az Üj Szó nagyobb terjedelemben, jó volna, ha vasárnapokon külön, esetleg képes melléklettel jelenne meg. Azt hiszem, ezt a javaslatomat minden olvasó támogatni fogja. Az Üj Szó levelezőire visszatérve • • • tenni. A jelenlegi oldalszám mellett pedig különben is egyelőre lehetetlen, hogy a vasárnapi lapot bővítsük. Ettől eltekintve, ami a képes mellékletet illeti, rendkívül komoly nyomdatechnikai nehézségekbe ütközünk, s ugyan_ akkor megfontolás tárgyát képezi az is, vajon az ilyen megoldás összhangmég annyit, hogy nem baj, ha a levelező nincs tisztában a nyelvtan minden szabályával, csak bíráljon, neveljen, semmit el el ne halgasson. Egyszóval: csak legyen helyénvaló, amit ír. Azt hiszem, nem becsvágyból írjuk leveleinket az Üj Szóhoz, hanem azért, hogy feltárjuk a hiányosságokat és hibákat és beszámoljunk a sikerekről, írjunk tehát még többet, kisérjük figyelemmel az élet minden szakaszát. A hallgatás könnyen a haladás kerékkötőjévé válhat. LEBEDA JÓZSEF, Nová Valaská. > ban állna-e a lap jellegével. Mindenesetre a kérdést napirenden tartjuk. A Lebeda József elvtárs levelében kifejtett véleményével, elsősorban a levelezőkkel kapcsolatos megjegyzéseivel egyetértünk, nincs hozzáfűznivalónk. A SAJTÓ A PÁRT LEGERŐSEBB FEGYVERE L

enin és Sztálin, a bolsevik sajtó megteremtői, nemcsak mint a forradalmi marxista újságszerkesztés és újságírás felülmúlhatatlan mesterei, nemcsak saját szerkesztői és újságírói munkájuk példájával adtak döntő jelentőségű útmutatást az újtípusú forradalmi sajtó munkájának alapelvei: re és módszereire vonatkozólag. Műveikben, beszédeikben gyakran közvetlenül is nyilatkoztak a sajtó kérdéseiről. A szovjet sajtó fennállásának év$i alatt nagy útat tett meg, s az egész világ minden országa kommunista sajtójának példaképe. Hazánk kommynista sajtójának a megteremtői, szervezői — élén Gottwald elvtárssal — is igen sok tapasztalatot szereztek, sokat tanultak a szovjet sajtóból. Az alábbiakban néhány idézetet közlünk Lenin, Sztálin és Gottwald elvtársaknak a sajtóról megjelent írásaikból és a beszéde-'kben elhangzott nyilatkozatokból. „Véleményünk szerint egy országos jellegű orosz politikai lap megszervezése — ez az, aminek a munka kiindulópontjának, a kivánt szervezet megteremtéséhez elengedhetetlen első gyakorlati lépésnek, végül annak a vezérfonalnak kell lennie, amelyet követve szüntelen fejleszthetnők. elmélyíthetnők, és kiszélesíthetnők ezt a szervezetet. A lap szerepe azonban nem korlátozódik kizárólag az eszmék terjesztésére és a politikai szövetségesek politikai nevelésére és megnyerésére. A lap nemcsak-kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is ... A lap segítségével és azzal kapcsolatban magától alakul majd ki egy állandó szervezet, amely nemcsak helyi, hanem rendszeres általános munkával is foglalkozik, megtanítja tagjait arra, hogy szorgos figyelemmel kísérjék a politikai eseményeket, értékeljék jelentőségüket és a lakosság különböző rétegeire gvakon>H h-^i'vásukat. célszerű módszereket dolgozzanak\i, amelyekkel a forradalmi párt részéről hatni lehet ezekre az eseményekre". (V. I. Lenin": „Mivel kezdjük" c. cikkéből. „Lenin-Sztálin a sajtóról", Budapest, 1950. Szikra küld. 7—9. oldal). „Az oroszországi munkássajtó története elválaszthatatlanul összefügg a demokratikus és szocialista mozgalom történetével. Ezért csak a szabadságmozgalom fő szakaszainak ismeretével lehet igazán eljutni annak megértéséhez, miért ment végbe a munkássajtó előkészítése és létrejötte éppen ilyen és nem másmilyen úton". (V. I. Lenin: „Az oroszorszá-. gi munkássajtó múltjából" c. cikkéből), (u. o. 78. old.). „Á, sajtó a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt a maga, neki szükséges nyelvén minden nap, minden órában beszél a munkásosztállyal. Más eszköz a párt és az osztály közötti szellemi kapcsolat létesítésére, más ilyen rugalmas apparátus nincs sehol sem". (J. V. Sztálin: „AZ OK(b)P XII. kongresszusán a Központi Bizottság nevében mondott szervezeti beszámolóból), (u. o. 124. oldal). „A burzsoázia sajtószabadságon a gazdagok szabadságát értette lapok kiadására, a tőkések szabadságát a sajtó elfoglalására, ami a gyakorlatban mindenütt, minden országban, beleértve a legszabadabb országokat is, a sajtó megvásárolhatóságára vezetett. A munkás és parasztkormány azt érti sajtószabadságon, hoa.y a sajtó felszabadul a tőke igája alól, hogy a papírgyárak és nyomdák átmennek az állam tulajdonába, hogy az állampolgárok minden egyes csoportjának, amely elért bizonyos létszámot (például tízezret), egyenlő iogot ad a papírtartalék megfelelő részére és a nyomdai munka megfelelő mennyiségének használatára". -(V. I. Lenin: „Határozati javaslat a sajtószabadságról" c. cikkéből), (u. o. 96. old.) „Éppen ezért — és most biztos úr, a sajtóról fogok beszélni — vetik magukat olyan dühhel a kommunista sajtóra. (Viharos taps.) Éppen ezért elkobozzák v újságjainkat, ami már, biztos úr, hozzá tartozik a programhoz. Éppen ezért sújtják sajtónkat tízezer koronás bírságokkal és büntetésekkel. Ezért vetik börtönbe szerkesztőinket. Ezért tiltják meg lapjaink árusítását a trafikokban és a vasúti állomásokon. Ezért hajszolják a rendőrök és a munkaadók lapterjesztőinket. Ezért szüntetik meg és tiltják be újságjainkat. Éppen ezért készíti elő a szociálfasiszta Meissner az új sajtótörvényt, amely teljesen lehetetlenné akarja tenni a kommunista pröletársájtót. Mert nem akarják, hogy leleplezzük népnyúzó, fasiszta és háborús terveiket. Mert nem akarják, hogy felhasználhassuk a sajtó hatalmas fegyverét a burzsoázia és ennek szociálfasiszta kiszolgálói ellen folytatott harcban. Mert nem akarják, hogy megismertessük a néppel a Szovjetunió munkásainak és parasztjainak óriási vívmányait. Mert nem akarják, hogy a csehszlovák proletárnak megmutathassuk és megmagyarázhassuk ázt az utat, mely őt a szovjet példa nyomán nyomorúságos helyzetéből kivezeti. Nem akarják, hogy a sajtó segítségével megszervezzük és vezethessük a nagyobb darab kenyérért folytatott mindennapi küzdelmüket. Egyszóval; a dolgozó ember hangját teljesen el akarják fojtani és el akarják. hallgattatni. Éppen ezért fordul ma a kommunista párt a dolgozók tömegeihez azzal a felhívással, hogy minden áron védjék sajtójukat! Kigúnyolnak • bennünket, hogy koldulunk. Nem titkoljuk, hogy a kommunista sajtó nagynehézségekkel küzd, az ellenség csapásai érzékenyen sújtják sajtónkat. Igenis, minden garasra szükségünk van, hogy megfizethessük a nyomdát, a bírságokat, a büntetéseket, az adókat, az ügyvédeket és hasonló emberbarátokat. Igen, szerkesztőink a hónap elsején egyetlen húszkoronással a zsebükben mennek haza, és másodikán már kölcsönkérnek ebédre. Igenis, sajtónknak az egész dolgozó nép gyors segítségére van szüksége... A kommunista sajtó védelme, terjesztése, annak szorosabb bekapcsolódása a dolgozó tömegek mindennapi életébe, tehát a burzsoázia elleni harc nélkülözhetetlen tartozéka. (Kl. Gottwald: A prágai munkásság gyűlésén 1930. január 15-én mondott beszédéből).