Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-21 / 227. szám, szerda

4 Ili $10 1955. szeptember 21. AZ ÜJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Hogyan javította meg munkáját a gépi vakolócsoport Frantisek Rujbr elvtárs gépi vakoló csoportja a porubei lakásegységeken dolgozik. A vakolásnál drót kereteket használnak. Három milliméter vastagságú acéldrótokat feszitettek ki keresztbe, egymástól 7 centiméterre a 70—100 centiméter széles és 265 centiméter magas keretbe. Ez a keret FrantiSek Rujbr elvtárs újítójavaslata alapján az egész kollektíva részvételével született meg. Milyen előnyöket biztosít, mennyivel könnyíti meg a munkát «z az újítás? Olyan vakolókeretek alkalmazásánál, amelyeket a falba kell verni, nehéz a vakolat elegyengetése. Ha azonban olyan drótkeretet használunk, amelyet csak a falhoz kell állítani s könnyen odaerősíteni, a vakolat «!egyengetéséhez elég egy famázoló. A vakolat a drótkeretben jól tart. A drótkeret megakadályozza, hogy túlvastag vákolóréteg kerüljön a falra, így takarékoskodhatunk a malterral, s könnyebben megy a munka is. A közönséges vákőtólferet használatához 5 vakolóra és egy malteradagolóra van szükség egy csoportban, míg a drótkeret használatához elég 3 vakolómunkás és egy malteradagoló. A két felszabadult vakoló munkás más csoportba osztható be és így jelentősen fokozható a csoport teljesítménye. A csoport naponta átlag 300 négyzetméter területet vakol be: a múlt héten 41,5 négyzetméter teljesítményt ért el fejenként egy műszak alatt. A Rujbr elvtárs vezette csoport biztosan eléri célját — elnyeri „A példás kollektíva" kitüntető címet. Girásek Ede, Opava. Elegendő áramot biztos/tünk népgazdaságunknak A Karlovy Vary-i Igazgatósághoz tartozó vízierőművek dolgozói a múlt három hét folyamán egymás után jelentették egész évi tervük teljesítését. Elsőnek a podhradi üzem teljesítette a tervet. A sikerhez nagyban hozzájárult Ján Zike sokéves tapasztalattal rendelkező gépész jó munkája. Másodiknak a Iibeneckí üzem dolgozói közölték büszkén a terv teljesítését. A múlt évben legjobb eredményt elért lomaricei erőmű dolgozói augusztus 28án befejezték évi tervüket. Egyben felajánlást tettek, hogy az év végéig 20 000 kilowattóra áramot termelnek terven felül. Üzemünk, a löketi erőmű szeptember 6-án teljesítette az évi tervet, amelyben csoportunk tagjainak és Jaroslav Dobner kollektívájának van nagy érdeme. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója tiszteletére a mi üzemünk dolgozói is értékes felajánlásokat tettek. Továbbra is igyekezni fogunk, hogy a termelési berendezést jól kihasználva minél több áramot biztosítsunk üzemeinknek és dolgozóink otthonai részére. Mihalik Zoltán, gépész. Löket. A liskoveci iskola építkezésén 20 000 koronát takarítottak meg A Jicin melletti liskoveci 19 osztályos iskola építkezésén értékes sikert értünk el, amikor az építőanyagban 16 000 koronát, a bérekben pedig 4000 koronát takarítottunk meg. Ami az építőanyagot illeti, elsősorban a fával takarékoskodtunk. A deszkázáshoz szükséges fát ötször is megfordítottuk és a tartóoszlopok deszkázására használtuk fel. Építkezésünkön semmilyen anyag nem vész kárba. Minden darab téglát, cementet felhasználunk a termelésben. A kőművesek és vakolók mindennap addig dolgoznak, amíg az előkészített maltert teljesen fel nem használják és Így megelőzik annak elértéktelenedését. Ami a béralapokat illeti, Snajder mester érdeme, hogy nagy megtakarítást értünk el. Snajder mester igazán jó munkaszervező. Ez ugyan nem tetszik egy pár embernek, akik szeretnének — amint mondani szokás, „lógni". Építkezésünkön szigorúan betartják az érdemek alapján való jutalmazás elvét és így mindenki annyit keres, amennyit dolgozik. Az iskola építkezésével kapcsolatban szerzett összes tapasztalatokat, főleg ami a takarékoskodást illeti, más építkezésekre is átvisszük. Frantisek Lukovka, ács. A rokkantak is segítenek A rokkantak bizonyságot tesznek arról, hogy ők is kiveszik részüket a szocialista építésből. Részt vesznek a vasgyújtésben, útjavításban, aratási, cséplési munkálatokban, begyűjtésben és egyéb mezőgazdasági munkában. A nemesócsai rokkantak is bebizonyították szeretetüket hazájuk iránt és az ottani egységes földmüvesszövetkezetben 295 brigádórát dolgoztak le. Példásan munkálkodtak: Nagy Vilmos, Szép Károly, Vödrös Fetrenc, Bölcskei Dániel, Szénási Sándor és mások. Pusztai Lajos, Nemesócsa. D unaszerdahelyen jól felkészültek a sajtónapra A Dunaszerdahelyi Baromfi Konzervgyár dolgozói felkészülve várták a csehszlovák sajtónapot, szeptember 21-ét. A sajtónap jelentőségét a napi sajtó- tlzpercek, az üzemi pártszervezet gyűlései, valamint az üzemi tanács ülései keretén belül méltatták. A napokban a járási pártbizottság aktívan foglalkozott a sajtónap előkészületeivel. Közös akcióra szólította fel járásunk összes községeinek és üzemeinek kultúr- és sajtófelelősét, valamint kultúrmunkását. Ezen alkalommal színvonalas előadás keretében ismertették a csehszlovák sajtónap jelentőségét. A vita során kitűnt, hogy a dolgozók nagy fontosságot tulajdonítanak a sajtónak és a sajtónap méltó megünneplésének. A Dunaszerdahelyi Baromfi Konzervgyár dolgozói versenyre hívták ki Dunaszerda lely összes üzemeit és hivatalait előfizetők szerzésében. Már több üzem bejelentette, hogy részt vesz a versenyben. Patasií ieiván, Dujaaszerdahely. Teljesítik fela jánlásaikat Az ógyallai járás e napokban értékelte ki a szövetkezetek kötelezettségvállalásainak teljesítését, amelyeket a X. pártkongresszus tiszteletére tettek. Az újgyallai EFSZ 8 mázsával lépte túl a tervezett hektárhozamokat rozsból, ami 2300 koronát jelent a szövetkezetnek. Az izsai szövetkezet 31 000 liter tejet adott be terven felül 40 300 korona értékben. A martoniak 13 mázsa sertéshúst adtak be terven felül. Most pedig serényen végzik az őszi munkát, melyben nagy segítséget nyújt az ógyallai traktorállomás. Eddig több mint 300 hektár középszántást végeztek. Felkészültek az őszi termények betakarítására is. Bebiztosítottak 7 burgonyaszedő gépet, 11 répaekét, 5 répakombájnt és több másfajta gépet. Ez lehetővé teszi, hogy idejében betakarítsák a veteményeket. Szombath Ambrus, Nyitra. Több támogatást a falusi pártszervezeteknek >A füleki járási pártbizottság a falusi pártszervezetek elnökeit és instruktoralt havonta egyszer megbeszélésre hívja össze, amelyeken megtárgyalják munkájukat, munkamódszereiket, s egyúttal értékelik az instruktorok munkáját. Ez a módszer komoly segítséget jelent az egyes pártszervezeteknek. Példa erre az ajnácskői alapszervezet, ahol igen színvonalas a pártmunka, a pártbizottsági és taggyűléseket rendszeresen megtartják. A pártbizottság nagy gondot fordít a gvűlések előkészítésére. A pártbizottsági gyűléseken előzőleg megtárgyalják a tagság elé kerülő feladatokat és foglalkoznak a község dolgaival. Konkrét határozatokat hoznak a feladatok elvégzésére, az egyes feladatokat szétosztják az elvtársak között. Megtárgyalják a tömegszervezetek és a helyi nemzeti bizottság munkáját, s az ott dolgozó kommunistákét is. A pártbizottsági gyűlésre meghívják a helyi nemzeti bizottságon dolgozó kommunistákat és közösen tárgyalják meg a feladatokat, s a végrehajtások módját. E munkában nagy segítséget jelent a pártszervezet instruktora, aki különösen a taggyűlések előkészítésére fordít nagy gondot. írásbeli beszámolót és határozatot dolgoznak ki. A beszámolóban megvan a bírálat, az önbírálat, feltárja a beszámoló a pártmunka fogyatékosságát, s az eredményeket. A pártmunkának ez a formája jól bevált és javulás állt be a helyi nemzeti bizottság munkájában is. Az egyik taggyűlésen élesen bírálták a helyi nemzeti bizottság elnökét és titkárát, mert nem volt pontos áttekintésük a beadásról és a földnyilvántartásról. A bírálat segített s a falu ma ezen a téren a járás legjobb falvai közé tartozik. Egyes helyeken azonban még alacsony színvonalú a pártmunka, tervszerűtlenül tartják a gyűléseket, nem készítik őket elő. így van ez Fülekpüspökin, Csákányházán, és Vecseklőn. Hibásak ebben az instruktorok is, mert nem segítenek eléggé a pártszervezeteknek. Az ilyen munkamódszer nem járul hozzá a pártmunka színvonalának emeléséhez. Tankina István, a füleki járási pártbizottság dolgozója. Igyekszünk minél több dolgozó kezébe eljuttatni az újságot Mint csoportvezető dolgozom a Bálványi Állami Gazdaságban. Mindennapos újságolvasó vagyok és ha szakcikket találok benne, azt többi társaimmal is közlöm, hogy ta nuljanak, fejlesszék szaktudásukat. Nagyon helyes, hogy az Oj Szó majdnem mindennap közöl leveleket a munkáslevelezőktől. Ez bizonyítja a lap szoros kapcsolatát a munkásokhoz és parasztokhoz. Nagyon szívesen elolvasom a lap hasábjain a politikai magyarázó és elméleti cikkeket, amelyekből sok tapasztalatot szerzek munkámhoz. A sajtónap alkalmából mi is igyekezni fogunk, hogyV pártsajtót minél több dolgozó olvassa. Horváth Mihály. Győzzünk meg mindenkit az újság olvasásának fontosságáról Ezekben a napodban felidézzük emlékünket a munkássajtó múltjáról, amely egybeforrt a párt osztályharcok múltjával. Hogy mennyi fáradságos szorgalmat, időt igényeit a munkássajtó terjesztése a felszabadulás előtti években, a Masaryk-féle áldemokráciában, valamint a fa siszta megszállás alatt, mennyi üldöztetést kellett elszen vednie a terjesztőknek, arról a régi párttagok nagyon so kat tudnának beszélni. Mint szeretett pártunk sorkatonája először járultam hozzá mint lapterjesztő ehhez a komoly feladathoz, amikor 25 évvel ezelőtt a párt tagja lettem. Nagy öröm volt az számomra, amikor házi agitáció alkalmával belépésem után az első héten a Klinger-féle munkástelepre irányított a párt. Itt a munkások között egy csomó új sággal a hónom alatt agitációt fejtettem ki. Ilyen látó gatások alkalmával néha különböző nézetű emberekkel is találkoztam, s ilyenkor megindult a vita, amely néha órákig eltartott. Voltak olyanok, akik már rokonszen veztek pártunk politikai irányvonalával. Ezeknél termé szetesen sajtótermékeink meleg fogadtatásra találtak, t nehezebb esetekben sem hátráltunk meg, s minden al kalommal újra meg újra meglátogattuk azokat, akikről biztosan tudtuk, hogy fokozatosan meggyőzzük őket el veinkről. Azok a sajtóterjesztők, akik ezeken az akció kon a múltban részt vettek, át tudják érezni, milyen öröm volt a kommunista sajtó példányait eladni. Sokszor egész vasárnap esőben és hófúvásban, rossz lábbeliben jártunk végig a hozzánk tartozó területet. Ma újságjainkban már nem látunk fehér foltokat, az üzemekben sem árusítanak dugva munkássajtót. Gondoljunk a múlt időkre, legyen szemünk előtt sajtónk nehéz útja. Iparkodjunk meggyőzni mindenkit az újság olvasásának fontosságáról. KARDIÁN PÁL, Bratislava. Olvasók ommim isi a sajtóról Hű barátunk Az újság hadseregünkben a katonák hűséges és megbízható barátja. Főleg a nyári hónapokban, amikor az alakulatok távol a hegyekben, katonai kiképzőtáborokben teljesítik a harci és politikai előkészítés tervét, válik az újság és a napisajtó a Jiatona hű barátjává, mely néltfül egyetlen katona sem tudná elképzelni életét. Ez azért van, mivel az újságok megismertetnek bennünket a belföldi és külföldi eseményekkel. A katonai kiképzőtáborokba különféle újságok járnak. A katonáknak különböző érdekkörük van, mindenkit ki kell elégíteni. A magyar nemzetiségű katonák kedvelt újságja az Oj Szó. Nem ritkaság, hogy az éleslövészetek alkalmával >az agitátor vagy a politikai dolgozó kezében a Pravdát és az Új Szó-t látod. De találkozhatsz vele a taktikai kiképzésnél is, a mély védősáncokban, vagy pedig az újságok részére készült faliszekrényben. Még nagyobb az érdeklődés az Oj Szó iránt vasárnap, amikor egy teljes oldalon foglalkozik katonai cikkek keretében katonáink és alakulataink életével. Ha az olvasó katona, — mindjárt újságosztás után be nem szerzi ezt a számot, akkor később már nehezen tesz rá szert. De nemcsak az Oj Sző vált a katonák barátjává. Az összes napilapokat nagy érdeklődéssel olvassák. A Pravdát, a Rudé Právot, az Obrana Tudut is szeretik a magyar nemzetiségű katonák. A bennük található sok érdekes cikken kívül elsősorban olvasásukkal tanulják meg a szolgálati nyelvet, amelynek ismerete feltétlenül szükséges a katonai szolgálat helyes elvégzéséhez. A sajtó nevelővé válik a hadseregben, mivel megtanítja a katonákat jobban megismerni az életet, általános és politikai ismereteiket bővíti. Schut Sándor, szakaszvezető Segített pártszervezetünknek a sajtó Mindig nagy figyelemmel kísértem az újságokat, mert sok tanulságos cikk jelent meg bennük, amelyek segítségével könnyebben dolgozhat az ember. Különösen érdekeltek a kritikai cikkek, amelyek feltárták az egyes hiányosságokat és megmutatták azt az utat, amelyen eredményesebben lehet dolgozni. Nemrégen falunkról jelent meg egy biráló cikk, amely kipellengérezte a szövetkezetünkbe befurakodott kulákokat Ez a cikk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy eredményesehb harcot folytathassunk a kulákok ellen. Pár nap múlva pártgyűlésen megvitattuk a cikket, és elhatároztuk, hogy a szövetkezetben lévő kulákokat eltávolítjuk. Mivel a sajtó megmutatta a szövetkezetesek előtt a kulákok igazi arcát, könnyebb volt a párttagok munkája és a szövetkezet tagjai egyöntetűen kizárták a kulákokat az EFSZből. Nemsokára megjelent az Oj Szó pártélet rovatában egy tanulságos cikk, amely szintén leleplezte a kulákokat és megmutatta, hogy pártszervezetünk milyen módon dolgozzon tovább. Azóta a pártmunka lényegesen megjavult, és sokkal eredményesebben dolgozik a szövetkezet. Egy-egy munkaegységre 18 koronát és 3 kg gabonát adunk. A pártszervezet munkája nyomán sokkal jobb a munkafegyelem, úgyhogy a gazdasági munkákat rendesen és időben elvégeztük. A szövetkezeti tagok szép jutalomban is részesülnek. Például Bagipál János 23 mázsa gabonát kapott, családjával, Rajt Pál pedig 19 mázsát előlegként. A kommunista sajtó munkája akkor eredményes, ha nemcsak az eredményekről ír, hanem a hiányosságokat is bírálja, hogy ezeket eltávolítva eredményesebben dolgozva teljesíthessük pártunk Központi Bizottságin nak határozatait. Turcár Márton, a nagygurabi falusi pártszervezet tagja Az újság segít feladataink teljesítésében Az Oj Szó, mint a párt magyar nyelvű sajtószerve, jól teljesíti feladatát. Idejében és kimerítő részletességgel tájékoztatja olvasóközönségét a politikai, gazdasági és kulturális élet eseményeiről, a párt és a kormány határozatairól, felhívja a dolgozók figyelmét a soron levő feladatok teljesítésére, nyomon követi a közigazgatási szervek, gazdasági vállalatok és általában a dolgozók tevékenységét, beszámol a tapasztalt fogyatékosságokról, de nem mulasztja el kiemelni és megdicsérni az elért jó eredményeket sem. így tartja ébren a párt kapcsolatát a dolgozók széles tömegeivel és Így támogatja őket mindenkori feladataik teljesítésében. Meg kell állapítani, hogy a lap nevelési feladatainak céltudatos teljesítése mellett arról sem feledkezik meg, hogy irodalmí-nyelvi színvonalát állandóan fejlessze. Amit az olvasóközönség kér a szerkesztőségtől, az, hogy tartson ki az állandó fejlődés vonalán, fejlessze ki jobban hírszolgálatát s a fontos tudnivalókat rehdszeresen közölje. Dr. Gelri Károly, Bratislava A fasiszta megszállás nehéz éveiben az illegális pártsajtó mutatta a győzelemhez vezető utat A kommunista sajtó a legsötétebb fasiszta terror és üldöztetés idején azt az egyesítő erőt képezte, amely a földalatti antifasiszta mozgalomban az egyes csoportokat és titkos sejteket irányította és tájékoztatta. A kommunista párt, amely az első köztársaság megszűnte után illegalitásba kényszerült,\ a forradalmi antifasiszta sajtó rendszeres kiadását elsőrendű feladatának tekintette. 1940 januárjában jelent meg először a Hlas l'udu („A nép hangja"), melyet elfogatásukig Julius Öuris és Ján Osoha elvtársak szerkesztettek. 1940-től 1942-ig rendszeresen havonta egyszer jelent meg. Még élénken emlékezetünkben van szép formájú, nyomtatott kiadása, amelyet az olvasók nagyon szerettek. Az a tény, hogy az újság rendszeresen, szépen kinyomtatva került az olvasók kezeibe, Szlovákiában az illegális antifasiszta mozgalom nagy győzelmét jelentette. Az újságot nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüli, fasisztaellenes dolgozók is szívesen olvasták. Terjesztéséről az illegális sejtek tagjai gondoskodtak az üzemekben és utcai csoportokban. A Hlas l'udun kívül, mely akkor különösen Bratislavában nagyon elterjedt, még más illegális újságok is jelentek meg. Ezek az újságok a gyárak és más munkahelyek dolgozóira támaszkodtak. A kiadáshoz szükséges papírt saját keresetükből, vagy gyűjtés által szerzett pénzből vásárolták az elvtársak. Az újságok beszámoltak a munkások sikeres akcióiról szlovákiai méretekben. A bratislavai üzemek, az Apollo, Gumon-gyár, Siemens, Kábel, Dinamitgyár, a Handlovai Szénbányák és a többi üzemek munkásai mindig örültek az újságok megjelenésének. Sok elvtárs munkája elvesztésével, gyakran börtönnel fizetett rá erre. Felbérelt rendőrbesúgók figyelték azokat, akikről feltételezték, hogy terjesztői az illegális sajtónak. Most, amikor a kommunista sajtó nagy évfordulóját ünnepeljük, mi is hálával gondolunk Szabó István, Ján Osoha, Alexander Márkus és a többi elvtársakra, akiknek nagy érdemeik voltak az illegális sajtó megszervezésében. Fiatal életüket áldozták fel azért, hogy a forradalmi munkássajtó fáklyája magasan lobogjon abban az időben, amikor a fasiszta államszervezet minden eszközt felhasznált annak elfojtására. Hiábavaló volt a fasiszta közbiztonsági szervek és osztálybíróságok igyekezete. A csehszlovák munkásosztály legöntudatosabb fiainak és lányainak önfeláldozó és semmitől vissza nem rettenő munkája eredményeként a kommunista sajtó e sötét időben is messzire világított, s mutatta a győzelemhez és szabadsághoz vezető utat. Müller Ferenc, Bratislava