Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-21 / 227. szám, szerda

4 Ili $10 1955. szeptember 21. AZ ÜJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Hogyan javította meg munkáját a gépi vakolócsoport Frantisek Rujbr elvtárs gépi vakoló csoportja a porubei lakásegységeken dolgozik. A vakolásnál drót kereteket használnak. Három milliméter vastagságú acéldrótokat feszitettek ki keresztbe, egymástól 7 centiméterre a 70—100 centiméter széles és 265 centiméter magas ke­retbe. Ez a keret FrantiSek Rujbr elvtárs újítójavaslata alap­ján az egész kollektíva részvételével született meg. Mi­lyen előnyöket biztosít, mennyivel könnyíti meg a mun­kát «z az újítás? Olyan vakolókeretek alkalmazásánál, amelyeket a falba kell verni, nehéz a vakolat elegyenge­tése. Ha azonban olyan drótkeretet használunk, amelyet csak a falhoz kell állítani s könnyen odaerősíteni, a vako­lat «!egyengetéséhez elég egy famázoló. A vakolat a drót­keretben jól tart. A drótkeret megakadályozza, hogy túlvas­tag vákolóréteg kerüljön a falra, így takarékoskodhatunk a malterral, s könnyebben megy a munka is. A közönséges vákőtólferet használatához 5 vakolóra és egy malteradago­lóra van szükség egy csoportban, míg a drótkeret hasz­nálatához elég 3 vakolómunkás és egy malteradagoló. A két felszabadult vakoló munkás más csoportba osztható be és így jelentősen fokozható a csoport teljesítménye. A csoport naponta átlag 300 négyzetméter területet va­kol be: a múlt héten 41,5 négyzetméter teljesítményt ért el fejenként egy műszak alatt. A Rujbr elvtárs vezette csoport biztosan eléri célját — elnyeri „A példás kollek­tíva" kitüntető címet. Girásek Ede, Opava. Elegendő áramot biztos/tünk népgazdaságunknak A Karlovy Vary-i Igazgatósághoz tartozó vízierőművek dolgozói a múlt három hét folyamán egymás után jelen­tették egész évi tervük teljesítését. Elsőnek a podhradi üzem teljesítette a tervet. A sikerhez nagyban hozzájá­rult Ján Zike sokéves tapasztalattal rendelkező gépész jó munkája. Másodiknak a Iibeneckí üzem dolgozói kö­zölték büszkén a terv teljesítését. A múlt évben legjobb eredményt elért lomaricei erőmű dolgozói augusztus 28­án befejezték évi tervüket. Egyben felajánlást tettek, hogy az év végéig 20 000 kilowattóra áramot termelnek terven felül. Üzemünk, a löketi erőmű szeptember 6-án teljesítette az évi tervet, amelyben csoportunk tagjai­nak és Jaroslav Dobner kollektívájának van nagy érde­me. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfor­dulója tiszteletére a mi üzemünk dolgozói is értékes felajánlásokat tettek. Továbbra is igyekezni fogunk, hogy a termelési be­rendezést jól kihasználva minél több áramot biztosítsunk üzemeinknek és dolgozóink otthonai részére. Mihalik Zoltán, gépész. Löket. A liskoveci iskola építkezésén 20 000 koronát takarítottak meg A Jicin melletti liskoveci 19 osztályos iskola építke­zésén értékes sikert értünk el, amikor az építőanyagban 16 000 koronát, a bérekben pedig 4000 koronát takarítot­tunk meg. Ami az építőanyagot illeti, elsősorban a fával takarékoskodtunk. A deszkázáshoz szükséges fát ötször is megfordítottuk és a tartóoszlopok deszkázására hasz­náltuk fel. Építkezésünkön semmilyen anyag nem vész kárba. Minden darab téglát, cementet felhasználunk a termelésben. A kőművesek és vakolók mindennap addig dolgoznak, amíg az előkészített maltert teljesen fel nem használják és Így megelőzik annak elértéktelenedését. Ami a béralapokat illeti, Snajder mester érdeme, hogy nagy megtakarítást értünk el. Snajder mester igazán jó munkaszervező. Ez ugyan nem tetszik egy pár embernek, akik szeretnének — amint mondani szokás, „lógni". Építkezésünkön szigorúan betartják az érdemek alapján való jutalmazás elvét és így mindenki annyit keres, amennyit dolgozik. Az iskola építkezésével kapcsolatban szerzett összes tapasztalatokat, főleg ami a takarékosko­dást illeti, más építkezésekre is átvisszük. Frantisek Lukovka, ács. A rokkantak is segítenek A rokkantak bizonyságot tesznek arról, hogy ők is kiveszik részüket a szocialista építésből. Részt vesznek a vasgyújtésben, útjavításban, aratási, cséplési munká­latokban, begyűjtésben és egyéb mezőgazdasági munká­ban. A nemesócsai rokkantak is bebizonyították szerete­tüket hazájuk iránt és az ottani egységes földmüvesszö­vetkezetben 295 brigádórát dolgoztak le. Példásan mun­kálkodtak: Nagy Vilmos, Szép Károly, Vödrös Fetrenc, Bölcskei Dániel, Szénási Sándor és mások. Pusztai Lajos, Nemesócsa. D unaszerdahelyen jól felkészültek a sajtónapra A Dunaszerdahelyi Baromfi Konzervgyár dolgozói fel­készülve várták a csehszlovák sajtónapot, szeptember 21-ét. A sajtónap jelentőségét a napi sajtó- tlzpercek, az üzemi pártszervezet gyűlései, valamint az üzemi tanács ülései keretén belül méltatták. A napokban a járási párt­bizottság aktívan foglalkozott a sajtónap előkészületeivel. Közös akcióra szólította fel járásunk összes községeinek és üzemeinek kultúr- és sajtófelelősét, valamint kultúr­munkását. Ezen alkalommal színvonalas előadás kereté­ben ismertették a csehszlovák sajtónap jelentőségét. A vita során kitűnt, hogy a dolgozók nagy fontosságot tu­lajdonítanak a sajtónak és a sajtónap méltó megünnep­lésének. A Dunaszerdahelyi Baromfi Konzervgyár dolgozói ver­senyre hívták ki Dunaszerda lely összes üzemeit és hi­vatalait előfizetők szerzésében. Már több üzem beje­lentette, hogy részt vesz a versenyben. Patasií ieiván, Dujaaszerdahely. Teljesítik fela jánlásaikat Az ógyallai járás e napokban értékelte ki a szövet­kezetek kötelezettségvállalásainak teljesítését, amelyeket a X. pártkongresszus tiszteletére tettek. Az újgyallai EFSZ 8 mázsával lépte túl a tervezett hektárhozamokat rozs­ból, ami 2300 koronát jelent a szövetkezetnek. Az izsai szövetkezet 31 000 liter tejet adott be terven felül 40 300 korona értékben. A martoniak 13 mázsa sertéshúst ad­tak be terven felül. Most pedig serényen végzik az őszi munkát, melyben nagy segítséget nyújt az ógyallai traktorállomás. Eddig több mint 300 hektár középszántást végeztek. Felkészül­tek az őszi termények betakarítására is. Bebiztosítottak 7 burgonyaszedő gépet, 11 répaekét, 5 répakombájnt és több másfajta gépet. Ez lehetővé teszi, hogy idejében betakarítsák a veteményeket. Szombath Ambrus, Nyitra. Több támogatást a falusi pártszervezeteknek >A füleki járási pártbizottság a falusi pártszervezetek elnökeit és instruktoralt havonta egyszer megbeszélésre hívja össze, amelyeken megtárgyalják munkájukat, mun­kamódszereiket, s egyúttal értékelik az instruktorok munkáját. Ez a módszer komoly segítséget jelent az egyes párt­szervezeteknek. Példa erre az ajnácskői alapszervezet, ahol igen színvonalas a pártmunka, a pártbizottsági és taggyűléseket rendszeresen megtartják. A pártbizottság nagy gondot fordít a gvűlések előkészítésére. A pártbi­zottsági gyűléseken előzőleg megtárgyalják a tagság elé kerülő feladatokat és foglalkoznak a község dolgaival. Konkrét határozatokat hoznak a feladatok elvégzésére, az egyes feladatokat szétosztják az elvtársak között. Megtárgyalják a tömegszervezetek és a helyi nemzeti bi­zottság munkáját, s az ott dolgozó kommunistákét is. A pártbizottsági gyűlésre meghívják a helyi nemzeti bi­zottságon dolgozó kommunistákat és közösen tárgyalják meg a feladatokat, s a végrehajtások módját. E munkában nagy segítséget jelent a pártszervezet instruktora, aki különösen a taggyűlések előkészítésére fordít nagy gon­dot. írásbeli beszámolót és határozatot dolgoznak ki. A beszámolóban megvan a bírálat, az önbírálat, feltárja a beszámoló a pártmunka fogyatékosságát, s az eredmé­nyeket. A pártmunkának ez a formája jól bevált és javulás állt be a helyi nemzeti bizottság munkájában is. Az egyik tag­gyűlésen élesen bírálták a helyi nemzeti bizottság elnö­két és titkárát, mert nem volt pontos áttekintésük a be­adásról és a földnyilvántartásról. A bírálat segített s a falu ma ezen a téren a járás legjobb falvai közé tartozik. Egyes helyeken azonban még alacsony színvonalú a pártmunka, tervszerűtlenül tartják a gyűléseket, nem készítik őket elő. így van ez Fülekpüspökin, Csákány­házán, és Vecseklőn. Hibásak ebben az instruktorok is, mert nem segítenek eléggé a pártszervezeteknek. Az ilyen munkamódszer nem járul hozzá a pártmunka szín­vonalának emeléséhez. Tankina István, a füleki járási pártbizottság dolgozója. Igyekszünk minél több dolgozó kezébe eljuttatni az újságot Mint csoportvezető dolgozom a Bálványi Állami Gazda­ságban. Mindennapos újságolvasó vagyok és ha szakcikket találok benne, azt többi társaimmal is közlöm, hogy ta nuljanak, fejlesszék szaktudásukat. Nagyon helyes, hogy az Oj Szó majdnem mindennap közöl leveleket a mun­káslevelezőktől. Ez bizonyítja a lap szoros kapcsolatát a munkásokhoz és parasztokhoz. Nagyon szívesen elolva­som a lap hasábjain a politikai magyarázó és elméleti cikkeket, amelyekből sok tapasztalatot szerzek munkám­hoz. A sajtónap alkalmából mi is igyekezni fogunk, hogyV pártsajtót minél több dolgozó olvassa. Horváth Mihály. Győzzünk meg mindenkit az újság olvasásának fontosságáról Ezekben a napodban felidézzük emlékünket a munkás­sajtó múltjáról, amely egybeforrt a párt osztályharcok múltjával. Hogy mennyi fáradságos szorgalmat, időt igé­nyeit a munkássajtó terjesztése a felszabadulás előtti években, a Masaryk-féle áldemokráciában, valamint a fa siszta megszállás alatt, mennyi üldöztetést kellett elszen vednie a terjesztőknek, arról a régi párttagok nagyon so kat tudnának beszélni. Mint szeretett pártunk sorkatonája először járultam hozzá mint lapterjesztő ehhez a komoly feladathoz, ami­kor 25 évvel ezelőtt a párt tagja lettem. Nagy öröm volt az számomra, amikor házi agitáció alkalmával be­lépésem után az első héten a Klinger-féle munkástelepre irányított a párt. Itt a munkások között egy csomó új sággal a hónom alatt agitációt fejtettem ki. Ilyen látó gatások alkalmával néha különböző nézetű emberekkel is találkoztam, s ilyenkor megindult a vita, amely néha órákig eltartott. Voltak olyanok, akik már rokonszen veztek pártunk politikai irányvonalával. Ezeknél termé szetesen sajtótermékeink meleg fogadtatásra találtak, t nehezebb esetekben sem hátráltunk meg, s minden al kalommal újra meg újra meglátogattuk azokat, akikről biztosan tudtuk, hogy fokozatosan meggyőzzük őket el veinkről. Azok a sajtóterjesztők, akik ezeken az akció kon a múltban részt vettek, át tudják érezni, milyen öröm volt a kommunista sajtó példányait eladni. Sokszor egész vasárnap esőben és hófúvásban, rossz lábbeliben jártunk végig a hozzánk tartozó területet. Ma újságjainkban már nem látunk fehér foltokat, az üzemekben sem árusítanak dugva munkássajtót. Gondol­junk a múlt időkre, legyen szemünk előtt sajtónk nehéz útja. Iparkodjunk meggyőzni mindenkit az újság olva­sásának fontosságáról. KARDIÁN PÁL, Bratislava. Olvasók ommim isi a sajtóról Hű barátunk Az újság hadseregünkben a katonák hűséges és megbízható barátja. Főleg a nyári hónapokban, amikor az alaku­latok távol a hegyekben, katonai ki­képzőtáborokben teljesítik a harci és politikai előkészítés tervét, válik az újság és a napisajtó a Jiatona hű ba­rátjává, mely néltfül egyetlen katona sem tudná elképzelni életét. Ez azért van, mivel az újságok megismertet­nek bennünket a belföldi és külföldi eseményekkel. A katonai kiképzőtá­borokba különféle újságok járnak. A katonáknak különböző érdekkörük van, mindenkit ki kell elégíteni. A magyar nemzetiségű katonák kedvelt újságja az Oj Szó. Nem ritkaság, hogy az éles­lövészetek alkalmával >az agitátor vagy a politikai dolgozó kezében a Pravdát és az Új Szó-t látod. De találkoz­hatsz vele a taktikai kiképzésnél is, a mély védősáncokban, vagy pedig az újságok részére készült faliszekrény­ben. Még nagyobb az érdeklődés az Oj Szó iránt vasárnap, amikor egy tel­jes oldalon foglalkozik katonai cikkek keretében katonáink és alakulataink életével. Ha az olvasó katona, — mindjárt újságosztás után be nem szerzi ezt a számot, akkor később már nehezen tesz rá szert. De nemcsak az Oj Sző vált a kato­nák barátjává. Az összes napilapokat nagy érdeklődéssel olvassák. A Pravdát, a Rudé Právot, az Obrana Tudut is szeretik a magyar nemzetiségű kato­nák. A bennük található sok érdekes cikken kívül elsősorban olvasásukkal tanulják meg a szolgálati nyelvet, amelynek ismerete feltétlenül szük­séges a katonai szolgálat helyes el­végzéséhez. A sajtó nevelővé válik a hadseregben, mivel megtanítja a kato­nákat jobban megismerni az életet, általános és politikai ismereteiket bővíti. Schut Sándor, szakaszvezető Segített pártszervezetünknek a sajtó Mindig nagy figyelemmel kísértem az újságokat, mert sok tanulságos cikk jelent meg bennük, amelyek segítsé­gével könnyebben dolgozhat az ember. Különösen érdekeltek a kritikai cik­kek, amelyek feltárták az egyes hiá­nyosságokat és megmutatták azt az utat, amelyen eredményesebben lehet dolgozni. Nemrégen falunkról jelent meg egy biráló cikk, amely kipellengérezte a szövetkezetünkbe befurakodott kuláko­kat Ez a cikk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy eredményesehb harcot folytathassunk a kulákok ellen. Pár nap múlva pártgyűlésen megvitattuk a cikket, és elhatároztuk, hogy a szö­vetkezetben lévő kulákokat eltávolít­juk. Mivel a sajtó megmutatta a szö­vetkezetesek előtt a kulákok igazi ar­cát, könnyebb volt a párttagok mun­kája és a szövetkezet tagjai egyönte­tűen kizárták a kulákokat az EFSZ­ből. Nemsokára megjelent az Oj Szó pártélet rovatában egy tanulságos cikk, amely szintén leleplezte a kulákokat és megmutatta, hogy pártszervezetünk milyen módon dolgozzon tovább. Azóta a pártmunka lényegesen meg­javult, és sokkal eredményesebben dolgozik a szövetkezet. Egy-egy mun­kaegységre 18 koronát és 3 kg gabo­nát adunk. A pártszervezet munkája nyomán sokkal jobb a munkafegyelem, úgyhogy a gazdasági munkákat ren­desen és időben elvégeztük. A szö­vetkezeti tagok szép jutalomban is ré­szesülnek. Például Bagipál János 23 mázsa gabonát kapott, családjával, Rajt Pál pedig 19 mázsát előlegként. A kommunista sajtó munkája akkor eredményes, ha nemcsak az eredmé­nyekről ír, hanem a hiányosságokat is bírálja, hogy ezeket eltávolítva eredményesebben dolgozva teljesít­hessük pártunk Központi Bizottságin nak határozatait. Turcár Márton, a nagygurabi falusi pártszervezet tagja Az újság segít feladataink teljesítésében Az Oj Szó, mint a párt magyar nyelvű sajtószerve, jól teljesíti fel­adatát. Idejében és kimerítő részle­tességgel tájékoztatja olvasóközönsé­gét a politikai, gazdasági és kulturális élet eseményeiről, a párt és a kor­mány határozatairól, felhívja a dol­gozók figyelmét a soron levő felada­tok teljesítésére, nyomon követi a köz­igazgatási szervek, gazdasági vállalatok és általában a dolgozók tevékenysé­gét, beszámol a tapasztalt fogyatékos­ságokról, de nem mulasztja el kiemel­ni és megdicsérni az elért jó eredmé­nyeket sem. így tartja ébren a párt kapcsolatát a dolgozók széles töme­geivel és Így támogatja őket minden­kori feladataik teljesítésében. Meg kell állapítani, hogy a lap nevelési felada­tainak céltudatos teljesítése mellett arról sem feledkezik meg, hogy iro­dalmí-nyelvi színvonalát állandóan fej­lessze. Amit az olvasóközönség kér a szerkesztőségtől, az, hogy tartson ki az állandó fejlődés vonalán, fejlessze ki jobban hírszolgálatát s a fontos tudnivalókat rehdszeresen közölje. Dr. Gelri Károly, Bratislava A fasiszta megszállás nehéz éveiben az illegális pártsajtó mutatta a győzelemhez vezető utat A kommunista sajtó a legsötétebb fasiszta terror és üldöztetés idején azt az egyesítő erőt képezte, amely a földalatti antifasiszta mozgalomban az egyes csoportokat és titkos sejteket irányította és tájékoztatta. A kom­munista párt, amely az első köztár­saság megszűnte után illegalitásba kényszerült,\ a forradalmi antifasiszta sajtó rendszeres kiadását elsőrendű feladatának tekintette. 1940 január­jában jelent meg először a Hlas l'udu („A nép hangja"), melyet elfogatásu­kig Julius Öuris és Ján Osoha elvtár­sak szerkesztettek. 1940-től 1942-ig rendszeresen havonta egyszer jelent meg. Még élénken emlékezetünkben van szép formájú, nyomtatott kiadása, amelyet az olvasók nagyon szerettek. Az a tény, hogy az újság rendszeresen, szépen kinyomtatva került az olvasók kezeibe, Szlovákiában az illegális an­tifasiszta mozgalom nagy győzelmét jelentette. Az újságot nemcsak a kom­munisták, hanem a pártonkívüli, fa­sisztaellenes dolgozók is szívesen ol­vasták. Terjesztéséről az illegális sej­tek tagjai gondoskodtak az üzemekben és utcai csoportokban. A Hlas l'udun kívül, mely akkor kü­lönösen Bratislavában nagyon elterjedt, még más illegális újságok is jelentek meg. Ezek az újságok a gyárak és más munkahelyek dolgozóira támaszkodtak. A kiadáshoz szükséges papírt saját ke­resetükből, vagy gyűjtés által szer­zett pénzből vásárolták az elvtársak. Az újságok beszámoltak a munká­sok sikeres akcióiról szlovákiai mé­retekben. A bratislavai üzemek, az Apollo, Gumon-gyár, Siemens, Kábel, Dinamitgyár, a Handlovai Szénbányák és a többi üzemek munkásai mindig örültek az újságok megjelenésének. Sok elvtárs munkája elvesztésével, gyakran börtönnel fizetett rá erre. Felbérelt rendőrbesúgók figyelték azo­kat, akikről feltételezték, hogy ter­jesztői az illegális sajtónak. Most, amikor a kommunista sajtó nagy évfordulóját ünnepeljük, mi is hálával gondolunk Szabó István, Ján Osoha, Alexander Márkus és a többi elvtársakra, akiknek nagy érdemeik voltak az illegális sajtó megszervezé­sében. Fiatal életüket áldozták fel azért, hogy a forradalmi munkássajtó fáklyája magasan lobogjon abban az időben, amikor a fasiszta államszerve­zet minden eszközt felhasznált annak elfojtására. Hiábavaló volt a fasiszta közbiztonsági szervek és osztálybírósá­gok igyekezete. A csehszlovák mun­kásosztály legöntudatosabb fiainak és lányainak önfeláldozó és semmitől vissza nem rettenő munkája eredmé­nyeként a kommunista sajtó e sötét időben is messzire világított, s mu­tatta a győzelemhez és szabadsághoz vezető utat. Müller Ferenc, Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents