Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-20 / 226. szám, kedd

1955. szeptember 5. t fJSZ O 3 Amnesztia azoknak a szovjet polgároknak, akik a Nagy Honvédő Háború idején együttműködtek a megszállókkal Moszkva (TASZSZ). — Az „Izvesz­tyija" című lap vasárnap, szeptember 18-án közzétette a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének határoza­tát azon szovjet polgárok számára nyújtott amnesztiáról, akik a Nagy Honvédő Háború idején 1941-től 1945­ig együtt dolgoztak a megszállókkal. A Nagy Hohvédő Háború győzelmes befejezése után a szovjet nép új nagy sikereket ért el a gazdasági és kul­turális felépítés valamennyi területén és szocialista államának további meg­szilárdításában. Tekintettel erre a tényre, valamint a hadiállapot megszűnésére a Szov­jetunió és Németország között, vala­mint a humanitás elve szerint igazod­va, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége lehetségesnek tartja meg­kegyelmezni azoknak a szovjet polgá­roknak, akik a Nagy Honvédő Hábo­rú idején 1941—1945 között kishitű­ség, vagy tudatlanság következtében belesodródtak a megszállókkal való együttműködésbe. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége lehetővé akarván tenni ezeknek a polgároknak, hogy vissza­térjenek a becsületes élethez és mun­kához, és hogy a szocialista társada­lom hasznos tagjaivá váljanak, elren­deli: 1. Ki kell engedni a börtönből és felszabadítani más büntetőintézkedések alól azokat a személyeket, akiket tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítél­tek az ellenség megsegítése és egyéb büntettek miatt, amelyeket a Nagy Honvédő Háború időszakában 1941-től 1915-ig elkövettek. 2. Felére kell leszállítani azon sze­mélyek felett hozott bírósági Ítélet által megszabott büntetést, akiket e határozat első szakaszában feltüntetett bűntettekért több mint tíz évre ítél­tek el. 3. A büntetés tartamára való tekin­tet nélkül ki kell engedni a börtönből azokat a személyeket, akiket a német hadseregben, rendőrségben és különle­ges német alakulatokban való szolgá­latért ítéltek el. Felszabadítani büntetésük további ki­töltésétől azokat a személyeket, aki­ket e bűntettekért száműzetésbe küld­tek, vagy kiutasítottak. 4. Nem jár kegyelem a hóhéroknak, akiket szovjet polgárok legyilkolásáért és kínzásáért ítéltek el. 5. Be kell szüntetni minden vizsgá­latot és törvényszéki eljárást azokról a le nem tárgyalt bűntettekről, ame­lyeket a Nagy Honvédő Háború idő­szakában 1941-től 1945-ig követtek el és amelyek az 58 — 1, 58 — 3, 58 — 4, 58 — 6, 58 — 10, 58 — 12 cikkelyek­ben foglaltatnak az OSZSZSZK bünte­tőtörvénykönyvében, valamint a többi Szövetségi Köztársaság büntetőtör­vénykönyveinek megfelelő cikkelyei­ben, kivéve azon személyek eseteit, amelyek e határozat negyedik szaka­szában vannak feltüntetve. 6. Be kell szüntetni a törvényes el­járást és visszaadni megvont jogaikat azon polgároknak, akik e határozat alapján mentesülnek büntetésüktől. Meg kell szüntetni a bírósági eljárást és visszaadni megvont jogaikat a már előzőleg elítélt személyeknek, akik ki­töltötték az e határozat első szaka­szában feltüntetett bűntetteikért ki­szabott büntetésüket. 7. Mentesíteni kell felelősségük alól azokat a szovjet polgárokat, akik a határokon kívül tartózkodnak és akik a Nagy Honvédő Háború időszakában 1941-től 1945-ig az ellenség által el­fogatták magukat vagy a német had­seregben, rendőrségben és különleges német alakulatokban szolgáltak. Mentesíteni kell a felelősségtől azo­kat a szovjet polgárokat is, akik je­lenleg külföldön tartózkodnak és akik a háború alatt vezető helyeket töltöt­tek be a rendőrség, csendőrség és a megszállók által folytatott propaganda szerveiben, közöttük azon személyeket is, akiket szovjetellenes szervezetek­be vontak be a háború utáni időszak­ban, ha ezek a személyek bűnüket később helyrehozták a haza érdeké­ban végzett hazafias tevékenységgel, vagy bevallották bűnüket. Az érvényben levő törvényekkel összhangban enyhítő körülménynek l&ll tekinteni azt a tényt, he a kül­földön élö szovjet polgárok bevallják a Nagy Honvédő Háború időszakában 1941-től 1945-ig a szovjet állam ellen elkövetett bűntetteiket. Meg kell álla­pítani, hogy ezekben az esetekben a bíróság által hozott ítéletnek nem sza­bad meghaladnia az öt évig tartó száműzetést. 8 Meg kell bízni a Szovjetunió Mi­nisztertanácsát,- hogy tegyen lépéseket a külföldön élö szoyjet polgárok, va­lamint családtagjaik Szovjetunióba va­ló visszatérésének megikönnyítésére, tekintet nélkül állampolgárságukra és munkabeosztásukra a Szövejtunióban. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1955. szeptember 17. Következetesen teljesítsük az energetika fejlesztéséről szóló határozatot Dr. A. Cepickának, a miniszterelnök első helyettesének, nemzetvédelmi miniszter­nek az energetikai dolgozók második országos értekezletén mondott beszédéből V. ML Molotov és a Szovjetunió küldöttségének tagjai az ENSZ közgyűlésének X. ülésszakára New Yorkba érkeztek New York, szeptember 19. (TASZSZ) — Szeptember 18-án New Yorkba ér­kezett a Szovjetunió küldöttsége V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnöke első helyettesének és külügyminiszternek vezetésével, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésének X. ülésszakán. . V. M. Molotovot és a szovjet kül­döttséget a newyorki repülőtéren L. F. Palamarcsuk, az Ukrán SZSZK kül­döttségének vezetője, K. V. Kiszelev, a Bjelorusz SZSZK küldöttségének ve­zetője, G. N. Zarubin, a Szovjetunió USA-beli nagykövete, A. A. Szoboljev, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó kép­viselője, Lengyelország és Csehszlová­kia USA-beli nagykövetei és mások, üdvözölték. V. M. Molotov, az amerikai és a külföldi sajtó képviselői előtt a re­pülőtéren a következőket jelentette ki: „Az idén már másodszor van sze­rencsém New Yorkba érkezni. Felté­telezem, hogy az út Moszkvából New Yorkba jobb és egyenesebb. Enged­jék meg, hogy ez alkalomból szívé­lyesen üdvözöljem amerikai barátai­mat és kifejezzem azt az őszinte óha­jomat, hogy a szovjet-amerikai kap­csolatok sikeresen fognak fejlődni népeink és a világbéke javára. Az egyiptomi miniszterelnök ellátogat a Csehszlovák Köztársaságba Kairó (CTK). — Gamal Abdel Naszr egyiptomi miniszterelnök szeptember ; 17-én fogadta dr. Arnost Karpíseket, Csehszlovákia kairói követét, aki tol­mácsolta neki a csehszlovák kormány meghívását, hogy látogasson el Cseh­szlovákiába. A baráti légkörben le­folyt beszélgetés folyamán Naszr mi­niszterelnök kijelentette, hogy a meg­hívást örömmel elfogadja és annak a reményének adott kifejezést, hogy a látogatás hozzájárul Csehszlovákia és Egyiptom kölcsönös kapcsolatainak to­vábbi elmélvítéséhez. Belső ellentétek Li Szin Man kormányában New York, (TASZSZ) — ,Az Uni­ted Press hírügynökség szöuli tudó­sítója jelenti, hogy a dél-koreai had­seregben levő belső ellentétek kö­vetkeztében három miniszter beadta lemondását. Li Szin Man helyükre há­rom tábornokot nevezett ki. Drága barátaim, elvtársak, engedjék meg, hogy önöknek, ener­getikánk dolgozóinak tolmácsoljam Csehszlovákia Kommunista Pártja KB és a Nemzeti Front kormánya elvtársi üdvözletét, tolmácsoljam köszönetüket és elismerésüket az önök áldozatos igyekezetéért, mellyel biztosítják gaz­daságunk és lakosságunk számára az elegendő mennyiségű elektromos ener­giát. A szocializmus építésének fő felada­taihoz tartozik a termelőerők és a munkatermelékenység állandó növelé­sének biztosítása, ami a nép jólétének és az állam gazdasági erejének egye­düli forrása. Népgazdaságunk hatalmas fejlődése az elmúlt tíz év folyamán bizonyítéka annak, hogy mit tud elérni a dolgozó nép, amely megszabadult a kapitalista kizsákmányolástól és Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, valamint a népi kormány vezetésével az új szo­cialista társadalmat építi. A termelőerők fejlődésének fö esz­köze a nehézipar, amelynek magva a modernül kiépített hatalmas gépipar. A termelőerők fejlődését, továbbá az elegendő mennyiségű nyersanyagalap, főleg a szén- és energetikai alap támo­gatja. Teljesíteni azon feladatokat, amelyek hatalmas beruházási költsé­geket igényelnek, egyidejűleg és egy­szerre nem lehet. Annak ellenére, hogy népünk alkotó munkájával és építő ' ; l e reivel az elmúlt tíz év folyamán hatalmas értékeket teremtett, amivel megvalósította a modern szocialista nagytermelés gigantikus építését, emelte az életszínvonalat és megerősí­tette az állam védelmi képességét, le­hetetlen volt kiküszöbölni a termelési és technikai lemaradást, melyet a ka­pitalizmustól örököltünk gazdaságunk minden ágazatában. Helyes volt. hogy mindjárt azután, amikor kiterjedt beruházásokkal mo­dern gépipart építettünk, intézkedést tettünk, hogy minden erőt a nyers­anyag, főleg a szén és elektromos­energia-források megerősítésére össz­pontosítsunk. Az. 1953 őszétől eltelt két év alatt a párt és kormány intéz­kedéseket tettek, hogy előnyösen össz­pontosítsák a pénzügyi és anyagi esz­közöket az energetika és a szénipar szakaszán, hogy ezáltal megakadályoz­zák a termelés és a fogyasztás közötti aránytalanság növekedését. E két év folyamán elért eredmények bizonyítják, hogy ezek az intézkedések és a gazda­sági-politikai irányvonal, amit a kor­mányhatározatok tűztek elénk a szénfejtés, az energetika és később a szállítás terén is, teljesen helyesek voltak. Az 1953. évben mutatkozó elektro­mos-energiahiányt kiküszöböltük. A nagyméretű politikai és anyagi támo­gatás, a párt és kormány gondoskodá­sa kedvező feltételeket teremtettek az elektromosenergia termelésében és a szénfejtésben is. Népünk nemcsak mint egész, hanem az energetikai és a szénipari dolgozók túlnyomó része is megértette ezen alapvető intézkedések helyességét és szükségességét és áldo­zatos munkával megvalósította őket. Ennek, és különösen a párt által szer­vezett nagyméretű politikai mozgósí­tásnak köszönhető, hogy csakhamar ki­küszöböltük a bizonytalanságot és in­gadozást, azokban a fő kérdésekben, amelvek az elektromos enerpia szol­gáltatás azonnali fokozására és az új villanyüzemek építésére vonatkoztak. De távolról sem mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk ezen a téren. Az energetika egyes szakaszain, mint pél­dául a tervezési szakaszon, még lénye­gesen érezhető gyenge pontok vannak. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni azt, hogy eddig még egyetlen villanyüzem­ben sem végezték el idejében és ren­desen a tervezést, ami mindig a gaz­daságosság elvének megsértéséhez és a nagyobb költségekhez vezet. Számos új gépi berendezésnél csak akkor hagyták jóvá a technikai tervet, ami­kor már üzemben voltak. Szabállyá kezd válni, hogy az új termelőberen­dezések üzembehelyezésük után nem működnek teljes mértékben. így pél­dául a hodoníni és slapyi villanymüvek ez év július végéig 543 millió kilowatt­óra árammal kevesebbet termeltek a tervezettnél. De nemcsak a múlt hiányosságairól és bűneiről van szó. Annak ellenére, hogy a CSKP X. kongresszusának irányelvei és a kormányhatározatok nem engedik meg az új építkezések megkezdését rendes tervezési és költ­ségvetési előkészítés nélkül, az Ener­getikaügyi Minisztérium a tisovái és komoranyi villanyművek újonnan meg­kezdett építkezéseire vonatkozóan ki­vételezést kér a tervSlc előterjesztési határidejében és engedményeket a költségvetésekben. Ezenkívül az Ener­getikaügyi Minisztérium most azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy hagyja jóvá a megkezdett építkezések költséqvetési árainak kb. eavmilliárd koronával való emelését. Nem lehet belenyugodni az építkezé­sek eddigi hosszú időtartamába, azzal az indokolással, hogy a berendezések felszerelése után lényeges időre van szükség, amíg a villanyműveket meg­bízhatóan üzembe helyezik. Például a poríci C. villanymű építését hét évre tervezték, ugyanakkor a Szovjetunió­ban a Szlavjanszki villanymű, amely­nek teljesítőképessége négyszer ak­kora, mint a poriéi villanyműé, három év alatt épült fel. Sikerült ugyan ne­künk is három év alatt felépíteni a hodoníni villanyműveket, de még ma, üzembehelyezése után egy évre, sem nyújt teljes teljesítményt. Ha a villanyüzemek építésével kap­csolatos hiányosságok okait elemezzük, megállapítjuk, hogy mindig ugyanazok a hibák fordulnak elő a termelés elő­készítésében és az építkezés módjában. A szovjet energetikusokkal folytat­tott tavalyi konzultáció alkalmából a szovjet szakemberek azt a javasiato; tették, hogy egy felépített villanyte­lepnek a tervét, — például a hodoní­ninak, —- alkalmazzák legaiább há­rom ugyanolyan nagy villanyüzem építésénei, természetesen a hiányossá­gok kiküszöbölése után. Ennek alapján már a múlt év auguszt'Jöában meg lehetett volna kezdeni a nagy villany­üzem építését. I>e energetikánk ha­".aroza'ian voit s egy év alatt még az építkezések helyét sem tudta ki­jelölni. Ezen eljárással kiküszöbölődnének a tervek tipizálásában előforduló ne­hézségek. Egyidejűleg pedig egy-két ívos előnyt szereznének a villany­művek építésében és nem következ­nék be az, hogy a második ötéves terv utolsó két-három évében a második ötéves terv összteljesítményének kö­rülbelül 58 százalékát helyezik üzem­be. Energetikai dolgozóink ismerik az építés gyors módszereit, tudják, hogy a szovjet villanyüzemek építésének si­kere azok iparosításán alapul. De ed­dig egy lépést sem tettek ezen gyors építési mód szedek megvalósításáért. Ellenkezőleg, csak beszélnek az épít­kezés gyors módszereiről, a tömbsze­relésről és az építkezés horizontális .módszeréről, de semmit sem tesz­nek megvalósításuk érdekében. Világosan és egyöntetűen ki kell je­lentenünk, hogy az új .energetikai mű­vek építéséért az Energetikaügyi Mi­nisztérium trösztjei és vállalatai fele­lősek. Tudatosítaniuk kell, hogy a ne­hézségeket és akadályokat le kell küzdeniük, s nem szabad előttük meg­hátrálniok. 1960-ig ipari termelésünk 50 szá­zalékkal növekszik. Ehhez szükséges, a villanyáram termelésének kb. 80 százalékkal való növelése az 1955-ik évhez viszonyítva. Az energetika ily­méretú fejlesztése érdekében az új feladatokat nagyvonalúbban és hatá­rozottabbban kell megoldani, mint eddig. Az eddigi állapotért teljes mérték­ben felelős az Energetikaügyi Minisz­térium, amely az erők és eszközök összpontosításának elvét eddig saját szakaszán nem tudta megvalósítani. Tűri az erők, eszközök és emberek szétforgácsolását, az idővel, pénzzel és anyaggal való fecsérlést. Nem csoda, hogy ilyen állapot mel­lett az Energetikaügyi Minisztérium dolgozói nem tudták irányítani az Építészeti- és Gépipari Minisztériumot sem az energetika fejlesztéséről szóló' határozat teljesítésében. így aztán olyan állapot következett be, hogy a Gépipari Minisztérium az Energetika­ügyi Minisztériumot hibáztatta, ez pe­dig a Gépipari Minisztériumot. Az Energetikaügyi Minisztériumból hiányzik a határozottság és harcosság az építkezés új módszereinek beveze­tésében. Szomorú tény, hogy a főosz­tályok és trösztök egyes dolgozói még mindig inkább hivatalnokoskodnak, ahe­lyett, hogy valóban irányítanák a ter­melést. Ha orvosolni akarjuk ezeket a hibákat, akkor haladéktalanul minden erőt arra kell összpontosítanunk, hogy gazdaságunk minden szakaszán az ösz­szes intézkedéseket teljes felelős­séggel és határozott akarattal való­sítsuk meg, hogy az energetika fej­lesztéséről szóló határozatnak egyetlen pontja sem maradjon teljesítetlen. Ebben az irányban természetesen el­sősorban az energetikai dolgozókra, de velük együtt az építészeti és gép­ipari dolgozókra is nagy feladat vár. Minden dolgozónak, minden szerv­nek, amely hozzájárul a termelés irá­nyításához, kötelessége a mindennapos tcrvteljesítés biztosításán kívül gon­dolni a jövőre is, munkahelyének, üze­mének, termelési ágazatának fejlődé­sére. A termelő erők és a munkater­melékenység növekedésének biztosítá­sában fő kérdés a termelés technikai fejlődésére, az új haladó technoló­giára fordított gondoskodás. A tech­nikai fejlődésre fordított gondosko­dás fontos része minden szervezői munkának. Szükséges nyíltan beismerni, hogy igazgatóink, főmérnökeink és techni­kusaink túlnyomó része a technika fejlődésének kérdésével valgy egyál­talában nem vagy pedig csak nagyon kis mértékben foglalkozik. Az elfoga­dott újító javaslatoknak csak nagyon kis százalékát sikerült eddig minden munkahelyen bevezetni. Éppen ilyen kevéssé használják ki a kísérleti intézem tek eredményeit is. Ki kell emelni a brnói kísérleti intézet fiatal dolgozói­nak törekvését, akik aránylag rövid idő alatt egy univerzális modellt szer­kesztettek az áramhálózatok kiszámí­tásánál. Ha a villanyüzemekben mű­ködő diszpécserszolgálat hasonló igye­kezetet fordítana a diszpécserközpont kiegészítésére, akkor biztosan nem szorulna a primitív diszpécser irányí­tásra. Ezért van, hogy népgazdaságunk ágazatainak egész sorában régi, el­használt gépeket és technikai beren­dezéseket, olyan termejési meneteket találunk, amelyek nem ütik meg a je­lenlegi nemzetközi színvonalat. A mo­dern technika fejlődése nélkül lehe­tetlen lényeges sikereket elérni a ter­melőerők további fejlődésében és a munkatermelékenység növekedésében. A technikai fejlődésért folytatott harc, a szocialista építésért folytatott harc. A technika fejlődéséért folytatott harc egyúttal a nép jólétéért és boldogsá­gáért, hazánk védelmi megerősítéséért folyó harc. Pártunk és kormányunk 1951-ben és a múlt évben kiadott határozata komo­lyan foglalkozott a vezető dolgozók szakképzettségének emelésével az energetikában. A helyzet azonban máig sem javult. Az energotrösztök­ben, villanytelepeken és elosztó üze­mekben a vezető dolgozók 36 százalé­kának még ma sincs meg a szükséges képzettsége, s túlnyomó részük szak­ismeretét egyáltalán nem fejleszti. Feltétlenül szükséges, hogy eisösor­ban az Energetikaügyi Minisztérium megteremtse az energetikai dolgozók szakképzettsége fejlesztésének előfel­tételét. Ezzel a kérdéssel szoros ösz­sze^üggésbgn van a gazdasági dolgozók ismereteinek bővítése a gazdasági kér­désekben, amelyektől függ túlnyomó részben irányításuk és munkaszerve­zésük színvonala. Egyes vezető dolgo­zók munkaszakaszuk alapvető gazdasági mutatóit sem ismerik, nem tudják azo­kat elemezni és nem tudnak követ­keztetéseket levonni a hiányosságok kiküszöbölésére, az akadályok legyő­zésére és a munka állandó javítására. Az energetikai dolgozók országos értekezlete röviddel az atomenergia (békés felhasználásával foglalkozó nem­zetközi értekezlet után ül össze. Ezen értekezlet eredményei, de különösen a Szovjetunió nagyvonalú tervei utat mutatnak az atomenergia felhasználá­sára, gazdaságunk és főként energe­tikánk minden szakaszán. Második öt­éves tervünk számol egy . nagy atom­villanytelep építésével. Annak ellenére, hogy az atomener­gia egyre nagyobb mértékben befo­lyásolja majd gazdaságunknak és fő­leg energetikánk továbbfejlődését, víz­hajtású és gőzhajtású villanytelepeink lesznek továbbra is az elektromos energia fő forrásai. Az elektromos energia, amely iparunk, mezőgazdasá­gunk, közlekedésünk életadó ereje, egyúttal kifejezésre juttatja a nép anyagi és kulturális színvonalát. Hazánkban az energetikai helyzet jelenlegi állapota egyáltalán nem jogo­sít fel bennünket arra, hogy meg le­gyünk önmagunkkal elégedve. Míg a tüzelőanyag és vastermelés szakaszán világméretekben is előkelő helyet fog­lalunk el, addig az eiektromosenergia termelésében messze a világszínvonal mögött vagyunk. Továbbra is időszerű ez a jelszó: „Semmi áron sem kapcsoljuk ki a vil­lanyáramot." Ezzel a feladattal egyre sürgetőbben összefügg a további vil­lanyüzemek gyors ütemben való épí­tésének követelménye. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a Némzeti Front kormánya meg vannak győződ­ve arról, hogy a mai értekezlet után fordulat áll be villanymüveink építé­si tervének teljesítésében, hogy ener­getikusaink és minden dolgozó, akinek része van a villanyüzemsk építésében, megtesz mindent, hogy az új villanytele­pek működésüket megkezdjék az épít­kezés kezdetétől eltelt három-négy éven belül. Nagv éoítőfeladataink teljesítéséhez önöknek és az összes energetikai dol­gozóknak Csehszlovákia kommunista Pártja Központi Bizottsága, és a Nem­zeti Front kormánya nevében sok si­kert kívánok.

Next

/
Thumbnails
Contents