Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)
1955-09-20 / 226. szám, kedd
1955. szeptember 5. t fJSZ O 3 Amnesztia azoknak a szovjet polgároknak, akik a Nagy Honvédő Háború idején együttműködtek a megszállókkal Moszkva (TASZSZ). — Az „Izvesztyija" című lap vasárnap, szeptember 18-án közzétette a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozatát azon szovjet polgárok számára nyújtott amnesztiáról, akik a Nagy Honvédő Háború idején 1941-től 1945ig együtt dolgoztak a megszállókkal. A Nagy Hohvédő Háború győzelmes befejezése után a szovjet nép új nagy sikereket ért el a gazdasági és kulturális felépítés valamennyi területén és szocialista államának további megszilárdításában. Tekintettel erre a tényre, valamint a hadiállapot megszűnésére a Szovjetunió és Németország között, valamint a humanitás elve szerint igazodva, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége lehetségesnek tartja megkegyelmezni azoknak a szovjet polgároknak, akik a Nagy Honvédő Háború idején 1941—1945 között kishitűség, vagy tudatlanság következtében belesodródtak a megszállókkal való együttműködésbe. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége lehetővé akarván tenni ezeknek a polgároknak, hogy visszatérjenek a becsületes élethez és munkához, és hogy a szocialista társadalom hasznos tagjaivá váljanak, elrendeli: 1. Ki kell engedni a börtönből és felszabadítani más büntetőintézkedések alól azokat a személyeket, akiket tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek az ellenség megsegítése és egyéb büntettek miatt, amelyeket a Nagy Honvédő Háború időszakában 1941-től 1915-ig elkövettek. 2. Felére kell leszállítani azon személyek felett hozott bírósági Ítélet által megszabott büntetést, akiket e határozat első szakaszában feltüntetett bűntettekért több mint tíz évre ítéltek el. 3. A büntetés tartamára való tekintet nélkül ki kell engedni a börtönből azokat a személyeket, akiket a német hadseregben, rendőrségben és különleges német alakulatokban való szolgálatért ítéltek el. Felszabadítani büntetésük további kitöltésétől azokat a személyeket, akiket e bűntettekért száműzetésbe küldtek, vagy kiutasítottak. 4. Nem jár kegyelem a hóhéroknak, akiket szovjet polgárok legyilkolásáért és kínzásáért ítéltek el. 5. Be kell szüntetni minden vizsgálatot és törvényszéki eljárást azokról a le nem tárgyalt bűntettekről, amelyeket a Nagy Honvédő Háború időszakában 1941-től 1945-ig követtek el és amelyek az 58 — 1, 58 — 3, 58 — 4, 58 — 6, 58 — 10, 58 — 12 cikkelyekben foglaltatnak az OSZSZSZK büntetőtörvénykönyvében, valamint a többi Szövetségi Köztársaság büntetőtörvénykönyveinek megfelelő cikkelyeiben, kivéve azon személyek eseteit, amelyek e határozat negyedik szakaszában vannak feltüntetve. 6. Be kell szüntetni a törvényes eljárást és visszaadni megvont jogaikat azon polgároknak, akik e határozat alapján mentesülnek büntetésüktől. Meg kell szüntetni a bírósági eljárást és visszaadni megvont jogaikat a már előzőleg elítélt személyeknek, akik kitöltötték az e határozat első szakaszában feltüntetett bűntetteikért kiszabott büntetésüket. 7. Mentesíteni kell felelősségük alól azokat a szovjet polgárokat, akik a határokon kívül tartózkodnak és akik a Nagy Honvédő Háború időszakában 1941-től 1945-ig az ellenség által elfogatták magukat vagy a német hadseregben, rendőrségben és különleges német alakulatokban szolgáltak. Mentesíteni kell a felelősségtől azokat a szovjet polgárokat is, akik jelenleg külföldön tartózkodnak és akik a háború alatt vezető helyeket töltöttek be a rendőrség, csendőrség és a megszállók által folytatott propaganda szerveiben, közöttük azon személyeket is, akiket szovjetellenes szervezetekbe vontak be a háború utáni időszakban, ha ezek a személyek bűnüket később helyrehozták a haza érdekéban végzett hazafias tevékenységgel, vagy bevallották bűnüket. Az érvényben levő törvényekkel összhangban enyhítő körülménynek l&ll tekinteni azt a tényt, he a külföldön élö szovjet polgárok bevallják a Nagy Honvédő Háború időszakában 1941-től 1945-ig a szovjet állam ellen elkövetett bűntetteiket. Meg kell állapítani, hogy ezekben az esetekben a bíróság által hozott ítéletnek nem szabad meghaladnia az öt évig tartó száműzetést. 8 Meg kell bízni a Szovjetunió Minisztertanácsát,- hogy tegyen lépéseket a külföldön élö szoyjet polgárok, valamint családtagjaik Szovjetunióba való visszatérésének megikönnyítésére, tekintet nélkül állampolgárságukra és munkabeosztásukra a Szövejtunióban. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1955. szeptember 17. Következetesen teljesítsük az energetika fejlesztéséről szóló határozatot Dr. A. Cepickának, a miniszterelnök első helyettesének, nemzetvédelmi miniszternek az energetikai dolgozók második országos értekezletén mondott beszédéből V. ML Molotov és a Szovjetunió küldöttségének tagjai az ENSZ közgyűlésének X. ülésszakára New Yorkba érkeztek New York, szeptember 19. (TASZSZ) — Szeptember 18-án New Yorkba érkezett a Szovjetunió küldöttsége V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke első helyettesének és külügyminiszternek vezetésével, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésének X. ülésszakán. . V. M. Molotovot és a szovjet küldöttséget a newyorki repülőtéren L. F. Palamarcsuk, az Ukrán SZSZK küldöttségének vezetője, K. V. Kiszelev, a Bjelorusz SZSZK küldöttségének vezetője, G. N. Zarubin, a Szovjetunió USA-beli nagykövete, A. A. Szoboljev, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselője, Lengyelország és Csehszlovákia USA-beli nagykövetei és mások, üdvözölték. V. M. Molotov, az amerikai és a külföldi sajtó képviselői előtt a repülőtéren a következőket jelentette ki: „Az idén már másodszor van szerencsém New Yorkba érkezni. Feltételezem, hogy az út Moszkvából New Yorkba jobb és egyenesebb. Engedjék meg, hogy ez alkalomból szívélyesen üdvözöljem amerikai barátaimat és kifejezzem azt az őszinte óhajomat, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok sikeresen fognak fejlődni népeink és a világbéke javára. Az egyiptomi miniszterelnök ellátogat a Csehszlovák Köztársaságba Kairó (CTK). — Gamal Abdel Naszr egyiptomi miniszterelnök szeptember ; 17-én fogadta dr. Arnost Karpíseket, Csehszlovákia kairói követét, aki tolmácsolta neki a csehszlovák kormány meghívását, hogy látogasson el Csehszlovákiába. A baráti légkörben lefolyt beszélgetés folyamán Naszr miniszterelnök kijelentette, hogy a meghívást örömmel elfogadja és annak a reményének adott kifejezést, hogy a látogatás hozzájárul Csehszlovákia és Egyiptom kölcsönös kapcsolatainak további elmélvítéséhez. Belső ellentétek Li Szin Man kormányában New York, (TASZSZ) — ,Az United Press hírügynökség szöuli tudósítója jelenti, hogy a dél-koreai hadseregben levő belső ellentétek következtében három miniszter beadta lemondását. Li Szin Man helyükre három tábornokot nevezett ki. Drága barátaim, elvtársak, engedjék meg, hogy önöknek, energetikánk dolgozóinak tolmácsoljam Csehszlovákia Kommunista Pártja KB és a Nemzeti Front kormánya elvtársi üdvözletét, tolmácsoljam köszönetüket és elismerésüket az önök áldozatos igyekezetéért, mellyel biztosítják gazdaságunk és lakosságunk számára az elegendő mennyiségű elektromos energiát. A szocializmus építésének fő feladataihoz tartozik a termelőerők és a munkatermelékenység állandó növelésének biztosítása, ami a nép jólétének és az állam gazdasági erejének egyedüli forrása. Népgazdaságunk hatalmas fejlődése az elmúlt tíz év folyamán bizonyítéka annak, hogy mit tud elérni a dolgozó nép, amely megszabadult a kapitalista kizsákmányolástól és Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint a népi kormány vezetésével az új szocialista társadalmat építi. A termelőerők fejlődésének fö eszköze a nehézipar, amelynek magva a modernül kiépített hatalmas gépipar. A termelőerők fejlődését, továbbá az elegendő mennyiségű nyersanyagalap, főleg a szén- és energetikai alap támogatja. Teljesíteni azon feladatokat, amelyek hatalmas beruházási költségeket igényelnek, egyidejűleg és egyszerre nem lehet. Annak ellenére, hogy népünk alkotó munkájával és építő ' ; l e reivel az elmúlt tíz év folyamán hatalmas értékeket teremtett, amivel megvalósította a modern szocialista nagytermelés gigantikus építését, emelte az életszínvonalat és megerősítette az állam védelmi képességét, lehetetlen volt kiküszöbölni a termelési és technikai lemaradást, melyet a kapitalizmustól örököltünk gazdaságunk minden ágazatában. Helyes volt. hogy mindjárt azután, amikor kiterjedt beruházásokkal modern gépipart építettünk, intézkedést tettünk, hogy minden erőt a nyersanyag, főleg a szén és elektromosenergia-források megerősítésére összpontosítsunk. Az. 1953 őszétől eltelt két év alatt a párt és kormány intézkedéseket tettek, hogy előnyösen összpontosítsák a pénzügyi és anyagi eszközöket az energetika és a szénipar szakaszán, hogy ezáltal megakadályozzák a termelés és a fogyasztás közötti aránytalanság növekedését. E két év folyamán elért eredmények bizonyítják, hogy ezek az intézkedések és a gazdasági-politikai irányvonal, amit a kormányhatározatok tűztek elénk a szénfejtés, az energetika és később a szállítás terén is, teljesen helyesek voltak. Az 1953. évben mutatkozó elektromos-energiahiányt kiküszöböltük. A nagyméretű politikai és anyagi támogatás, a párt és kormány gondoskodása kedvező feltételeket teremtettek az elektromosenergia termelésében és a szénfejtésben is. Népünk nemcsak mint egész, hanem az energetikai és a szénipari dolgozók túlnyomó része is megértette ezen alapvető intézkedések helyességét és szükségességét és áldozatos munkával megvalósította őket. Ennek, és különösen a párt által szervezett nagyméretű politikai mozgósításnak köszönhető, hogy csakhamar kiküszöböltük a bizonytalanságot és ingadozást, azokban a fő kérdésekben, amelvek az elektromos enerpia szolgáltatás azonnali fokozására és az új villanyüzemek építésére vonatkoztak. De távolról sem mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk ezen a téren. Az energetika egyes szakaszain, mint például a tervezési szakaszon, még lényegesen érezhető gyenge pontok vannak. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni azt, hogy eddig még egyetlen villanyüzemben sem végezték el idejében és rendesen a tervezést, ami mindig a gazdaságosság elvének megsértéséhez és a nagyobb költségekhez vezet. Számos új gépi berendezésnél csak akkor hagyták jóvá a technikai tervet, amikor már üzemben voltak. Szabállyá kezd válni, hogy az új termelőberendezések üzembehelyezésük után nem működnek teljes mértékben. így például a hodoníni és slapyi villanymüvek ez év július végéig 543 millió kilowattóra árammal kevesebbet termeltek a tervezettnél. De nemcsak a múlt hiányosságairól és bűneiről van szó. Annak ellenére, hogy a CSKP X. kongresszusának irányelvei és a kormányhatározatok nem engedik meg az új építkezések megkezdését rendes tervezési és költségvetési előkészítés nélkül, az Energetikaügyi Minisztérium a tisovái és komoranyi villanyművek újonnan megkezdett építkezéseire vonatkozóan kivételezést kér a tervSlc előterjesztési határidejében és engedményeket a költségvetésekben. Ezenkívül az Energetikaügyi Minisztérium most azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy hagyja jóvá a megkezdett építkezések költséqvetési árainak kb. eavmilliárd koronával való emelését. Nem lehet belenyugodni az építkezések eddigi hosszú időtartamába, azzal az indokolással, hogy a berendezések felszerelése után lényeges időre van szükség, amíg a villanyműveket megbízhatóan üzembe helyezik. Például a poríci C. villanymű építését hét évre tervezték, ugyanakkor a Szovjetunióban a Szlavjanszki villanymű, amelynek teljesítőképessége négyszer akkora, mint a poriéi villanyműé, három év alatt épült fel. Sikerült ugyan nekünk is három év alatt felépíteni a hodoníni villanyműveket, de még ma, üzembehelyezése után egy évre, sem nyújt teljes teljesítményt. Ha a villanyüzemek építésével kapcsolatos hiányosságok okait elemezzük, megállapítjuk, hogy mindig ugyanazok a hibák fordulnak elő a termelés előkészítésében és az építkezés módjában. A szovjet energetikusokkal folytattott tavalyi konzultáció alkalmából a szovjet szakemberek azt a javasiato; tették, hogy egy felépített villanytelepnek a tervét, — például a hodoníninak, —- alkalmazzák legaiább három ugyanolyan nagy villanyüzem építésénei, természetesen a hiányosságok kiküszöbölése után. Ennek alapján már a múlt év auguszt'Jöában meg lehetett volna kezdeni a nagy villanyüzem építését. I>e energetikánk ha".aroza'ian voit s egy év alatt még az építkezések helyét sem tudta kijelölni. Ezen eljárással kiküszöbölődnének a tervek tipizálásában előforduló nehézségek. Egyidejűleg pedig egy-két ívos előnyt szereznének a villanyművek építésében és nem következnék be az, hogy a második ötéves terv utolsó két-három évében a második ötéves terv összteljesítményének körülbelül 58 százalékát helyezik üzembe. Energetikai dolgozóink ismerik az építés gyors módszereit, tudják, hogy a szovjet villanyüzemek építésének sikere azok iparosításán alapul. De eddig egy lépést sem tettek ezen gyors építési mód szedek megvalósításáért. Ellenkezőleg, csak beszélnek az építkezés gyors módszereiről, a tömbszerelésről és az építkezés horizontális .módszeréről, de semmit sem tesznek megvalósításuk érdekében. Világosan és egyöntetűen ki kell jelentenünk, hogy az új .energetikai művek építéséért az Energetikaügyi Minisztérium trösztjei és vállalatai felelősek. Tudatosítaniuk kell, hogy a nehézségeket és akadályokat le kell küzdeniük, s nem szabad előttük meghátrálniok. 1960-ig ipari termelésünk 50 százalékkal növekszik. Ehhez szükséges, a villanyáram termelésének kb. 80 százalékkal való növelése az 1955-ik évhez viszonyítva. Az energetika ilyméretú fejlesztése érdekében az új feladatokat nagyvonalúbban és határozottabbban kell megoldani, mint eddig. Az eddigi állapotért teljes mértékben felelős az Energetikaügyi Minisztérium, amely az erők és eszközök összpontosításának elvét eddig saját szakaszán nem tudta megvalósítani. Tűri az erők, eszközök és emberek szétforgácsolását, az idővel, pénzzel és anyaggal való fecsérlést. Nem csoda, hogy ilyen állapot mellett az Energetikaügyi Minisztérium dolgozói nem tudták irányítani az Építészeti- és Gépipari Minisztériumot sem az energetika fejlesztéséről szóló' határozat teljesítésében. így aztán olyan állapot következett be, hogy a Gépipari Minisztérium az Energetikaügyi Minisztériumot hibáztatta, ez pedig a Gépipari Minisztériumot. Az Energetikaügyi Minisztériumból hiányzik a határozottság és harcosság az építkezés új módszereinek bevezetésében. Szomorú tény, hogy a főosztályok és trösztök egyes dolgozói még mindig inkább hivatalnokoskodnak, ahelyett, hogy valóban irányítanák a termelést. Ha orvosolni akarjuk ezeket a hibákat, akkor haladéktalanul minden erőt arra kell összpontosítanunk, hogy gazdaságunk minden szakaszán az öszszes intézkedéseket teljes felelősséggel és határozott akarattal valósítsuk meg, hogy az energetika fejlesztéséről szóló határozatnak egyetlen pontja sem maradjon teljesítetlen. Ebben az irányban természetesen elsősorban az energetikai dolgozókra, de velük együtt az építészeti és gépipari dolgozókra is nagy feladat vár. Minden dolgozónak, minden szervnek, amely hozzájárul a termelés irányításához, kötelessége a mindennapos tcrvteljesítés biztosításán kívül gondolni a jövőre is, munkahelyének, üzemének, termelési ágazatának fejlődésére. A termelő erők és a munkatermelékenység növekedésének biztosításában fő kérdés a termelés technikai fejlődésére, az új haladó technológiára fordított gondoskodás. A technikai fejlődésre fordított gondoskodás fontos része minden szervezői munkának. Szükséges nyíltan beismerni, hogy igazgatóink, főmérnökeink és technikusaink túlnyomó része a technika fejlődésének kérdésével valgy egyáltalában nem vagy pedig csak nagyon kis mértékben foglalkozik. Az elfogadott újító javaslatoknak csak nagyon kis százalékát sikerült eddig minden munkahelyen bevezetni. Éppen ilyen kevéssé használják ki a kísérleti intézem tek eredményeit is. Ki kell emelni a brnói kísérleti intézet fiatal dolgozóinak törekvését, akik aránylag rövid idő alatt egy univerzális modellt szerkesztettek az áramhálózatok kiszámításánál. Ha a villanyüzemekben működő diszpécserszolgálat hasonló igyekezetet fordítana a diszpécserközpont kiegészítésére, akkor biztosan nem szorulna a primitív diszpécser irányításra. Ezért van, hogy népgazdaságunk ágazatainak egész sorában régi, elhasznált gépeket és technikai berendezéseket, olyan termejési meneteket találunk, amelyek nem ütik meg a jelenlegi nemzetközi színvonalat. A modern technika fejlődése nélkül lehetetlen lényeges sikereket elérni a termelőerők további fejlődésében és a munkatermelékenység növekedésében. A technikai fejlődésért folytatott harc, a szocialista építésért folytatott harc. A technika fejlődéséért folytatott harc egyúttal a nép jólétéért és boldogságáért, hazánk védelmi megerősítéséért folyó harc. Pártunk és kormányunk 1951-ben és a múlt évben kiadott határozata komolyan foglalkozott a vezető dolgozók szakképzettségének emelésével az energetikában. A helyzet azonban máig sem javult. Az energotrösztökben, villanytelepeken és elosztó üzemekben a vezető dolgozók 36 százalékának még ma sincs meg a szükséges képzettsége, s túlnyomó részük szakismeretét egyáltalán nem fejleszti. Feltétlenül szükséges, hogy eisösorban az Energetikaügyi Minisztérium megteremtse az energetikai dolgozók szakképzettsége fejlesztésének előfeltételét. Ezzel a kérdéssel szoros öszsze^üggésbgn van a gazdasági dolgozók ismereteinek bővítése a gazdasági kérdésekben, amelyektől függ túlnyomó részben irányításuk és munkaszervezésük színvonala. Egyes vezető dolgozók munkaszakaszuk alapvető gazdasági mutatóit sem ismerik, nem tudják azokat elemezni és nem tudnak következtetéseket levonni a hiányosságok kiküszöbölésére, az akadályok legyőzésére és a munka állandó javítására. Az energetikai dolgozók országos értekezlete röviddel az atomenergia (békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezlet után ül össze. Ezen értekezlet eredményei, de különösen a Szovjetunió nagyvonalú tervei utat mutatnak az atomenergia felhasználására, gazdaságunk és főként energetikánk minden szakaszán. Második ötéves tervünk számol egy . nagy atomvillanytelep építésével. Annak ellenére, hogy az atomenergia egyre nagyobb mértékben befolyásolja majd gazdaságunknak és főleg energetikánk továbbfejlődését, vízhajtású és gőzhajtású villanytelepeink lesznek továbbra is az elektromos energia fő forrásai. Az elektromos energia, amely iparunk, mezőgazdaságunk, közlekedésünk életadó ereje, egyúttal kifejezésre juttatja a nép anyagi és kulturális színvonalát. Hazánkban az energetikai helyzet jelenlegi állapota egyáltalán nem jogosít fel bennünket arra, hogy meg legyünk önmagunkkal elégedve. Míg a tüzelőanyag és vastermelés szakaszán világméretekben is előkelő helyet foglalunk el, addig az eiektromosenergia termelésében messze a világszínvonal mögött vagyunk. Továbbra is időszerű ez a jelszó: „Semmi áron sem kapcsoljuk ki a villanyáramot." Ezzel a feladattal egyre sürgetőbben összefügg a további villanyüzemek gyors ütemben való építésének követelménye. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Némzeti Front kormánya meg vannak győződve arról, hogy a mai értekezlet után fordulat áll be villanymüveink építési tervének teljesítésében, hogy energetikusaink és minden dolgozó, akinek része van a villanyüzemsk építésében, megtesz mindent, hogy az új villanytelepek működésüket megkezdjék az építkezés kezdetétől eltelt három-négy éven belül. Nagv éoítőfeladataink teljesítéséhez önöknek és az összes energetikai dolgozóknak Csehszlovákia kommunista Pártja Központi Bizottsága, és a Nemzeti Front kormánya nevében sok sikert kívánok.