Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-20 / 226. szám, kedd

4 IWS24f 1955. szeptember 20. A smml nép üdvözli i baráti Finnországot Szovjet—finn tárgyalások Moszkvában Moszkva, (TASZSZ). — K. J. Vorosilov, a Szovjetunió. Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szeptember 16-án fogadta J. K. Paasikivit, a Finn Köztársaság elnökét, U. K. Kekkonent, Finnország miniszterelnökét, E. Skog honvédelmi minisztert, R. Svent minisztert, R. Sepel külügyminiszteri államtitkárt, valamint E. Wuorit, a Finn Köztársaság szovjetunióbeli rendkívüli é3 meghatalmazott nagykövetét, akik az elnök kíséretét alkotják. Szovjet részről megjelentek: N. Sz. Hruscsov, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, V. Sz. Szomjonov, V. Z. Lebegyev és Sz. G. Lapin. K. J. Vorosilov és J. K. Paasikivi beszédet mondtak. Ezután véleménycsere alapján elhatározták, hogy megbízzák a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét és a finn miniszterelnököt, hogy a két fél más képviselőinek részvételével együtt megtárgyalják a jelenlegi baráti kapcsolatok további fejlesztését és megszilárdítását ér.r.tó kérdéseket. K. J. Vorosiiov beszédében többek között rámutatott: A szovjet nép az önök személyében a baráti Finnországot, a dolgos és tehetséges finn népet üdvözli, amellyel a szovjet nép jószomszédi kapcsolatokat és szoros együttműködést tart fenn. Örömmel állapítjuk meg, hogy az utóbbi években jelentős sikereket értünk el a Szovjetunió és Finnország közetti jó baráti kapcsolatok fejlesztésében nemzeteink javára. A Finnországhoz fűz'idő kapcsoltainkban épp úgy, mint minden cselekedetünkben a nagy Lenin hagyatéka szerint igazodunk, aki hirdette Finnország függetlenségét és a szjvjet, valamint a finn nép közötti barátság megszilárdítására tanított bennünket. Az országaink közötti kapcsolatokban aránylag nemrégen is voltak még fekete napok. Az utóbbi években azonban jobbra fordult a helyzet. Maga az élet, az utóbbi években fennálló kapcsolataink tapasztalatai Moszkva, (TASZSZ). — Annak a megállapodásnak értelmében, amely szeptember 16-án jött létre K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és J. K. Paasikivi finn köztársasági elnök között, szeptember 17, moszkvai idő szerint 11 órakor a Kremlben folytatták a tárgyalásokat a Szovjetunió és Finnország közötti baráti kapcsolatok fejlesztésére és erősítésére vonatkozó kérdésekről. Szovjet részről a következők vettek részt a tárgyalásokban: N. A. Buiganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, M. G. Pervuhin, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettese, V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese és V. Z. Lebegyev, a helsinki szovjet nagykövet. Finn részről a következők vettek részt a tárgyalásokon: U. K. Kekkonen miniszterelnök, E. Skog hadügyminiszter, R. Svento miniszter és R. Seppála külügyminisztériumi államtitkár. A tárgyalásokon N. A. Buiganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nyilatkozatot tett. N. A. Buiganyin: A külföldi katonai támaszpontok megszüntetése más hatalmak részéről is fontos lenne Azért jöttünk itt össze, hogy kicseréljük véleményünket a szovjet-finn viszony megérett kérdéseiről, és megvitassuk az e téren teendő újabb lépéseket, kiindulva az országaink közötti viszony fejlődésének a háború utáni időkben szerzett tapasztalataiból. A háború befejezése óta eltelt tíz ev alatt jelentős és örvendetes sikereket értünk el a szovjet-finn viszony fejlődésében. Ezek a sikerek meggyőzően bebizonyították, hogy a Szovjetunió és Finnország őszinte együttműködése megfelel mind a szovjet, mind pedig a finn nép nemzeti létérdekeinek. És ezzel kapcsolatban, elnök úr, nagyon szívesen kiemelném az ön nagyjelentőségű részvételét az országaink közötti baráti kapcsolatok fejlesztésében, a baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés sikeres megvalósításában. Nem véletlen, einök úr, hogy a jelenlegi finnországi politikai irányvonal az ön nevéhez kapcsolódik. Ugyancsak meg szeretném mondani, hogy nagyon tiszteljük a finn miniszterelnöknek, Kekkonen úrnak, valamint a finn kormány többi vezető tényezőjének részvételét az államaink közötti kölcsönös bizalom megszilárdításán végzett nemes munkában. Amikor önt, elnök úr, Moszkvába hívtuk véleménycserére, gondoltunk azokra az új lépésekre, amelyeket a .c/ovjet—finn kapcsolatok további fejlesztése érdekében meg lehet tenni. Ugy véljük, hogy van lehetőség arra, hogy hosszabb időre kitűzzük a szovjet—finn kapcsolatok perspektíváit és utólagosan megoldjuk azokat a kérdéseket, amelyek az országaink közötti baráti kapcsolatok megszilárdításával kapcsolatban Vnegoldhatók. Meggvöződésünk, hogy találkozónk hozzájárul a népeink közötti kölcsönös bizalom további megerősítéséhez és jelentős mértékben elősegíti a béke megszilárdítását. J. K. Paasikivi finn köztársasági elnök válasza J. K. Paasikivi, a Finn Köztársaság elnöke köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatásért, valamint a baráti szavakért. Beszédében többek között a következőket mondotta: • Ez alkalommal nincs ok arra, hogy visszatérjünk a Finnország és a Szovjetunió kapcsolataiban fennálott szerencsétlen és súlyos időkre. 11 évvel ezelőtt, amikor tűzszünet állott be határainkon. nem kevés ember volt nálunk, aki számára nehéz volt bizalommal felújítani azt, amit a népeink közötti kapcsolatokban a háború megsemmisített. Jövőbe vetett hitemet megerősítette az a megyőződés, hogy az országaink közötti bizalmatlanságot és nézeteltéréseket egyszer s mindenkorra el keil temetni és meg kel! kezdeni népeink békés együttélése alapjainak kiépítését. Országaink kapcsolatait békeszerződés, valamint baráti együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés rendezte. E kapcsolatok fejlődése azonban nem szorítkozott csupán e kapcsolatok normalizálására az említett politikai aktusok keretében. Gazdasági kapcsolataink ötéves áruforgalmi szerződések alapján fejlődtek. Ugyancsak sikerült kölcsönös kapcsolatokat felvennünk a tudomány, művészet és általában a kulturális élet terén. Meggyőződésem, hogy valamennyi jelenlevő egyetért velem abban, hogy azok az alapok, amelyeket közös erőfeszítéssel sikerült megteremjünk, teljes jogot adnak feltételezni, hogy most minden lehetőségünk megvan az országaink közötti mindkét fel számára hssznos, jó-z iTiszédi kapcsolatok további fejlesztésére. Már az ön szívélyes levele, amelyben elnök úr meghívott, olyan szellemben íródott, amely arról tanúskodik, hogv a Szovjetunió és annak kormánya hisznek az országaink közötti békés kapcsolatok megszilárdítására irányuló politikám őszinteségében. Biztosíthatom ónt, hogy a finn nép is megérdemli ugyanezt a bizalmat. Az ön levele alapján, elnök úr, és a szovjet sajtó cikkei alapján megelégedéssel állapítom meg, hogy ön bizalommal viseltetik a finn nép béketörekvései és azon óhaja iránt, hogy szilárd alapokon épülő kapcsolatokat alakítson ki 3 Szovjetunióval. "'ntettel erre, elnök úr, csatlakozhatom az ön nézetéhez. hogy az országaink közötti kSbcsolatok kilátásait hosszabb időre kell megállapítani. tatja. Ezért itt most őszinte megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy különösen az utóbbi időkben a nemzetközi helyzetben bizonyos enyhülés állt be. Ezt egész sor ismert nemzetközi esemény segítette elő, s ezzel kapcsolatban különleges szerepet játszott a négy hatalom — a Szovjetunió, az Ajnerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — kormányfőinek genfi értekezlete. Ilyen körülmények között a szovjet kormány számolva Finnország érdekeivel, tehetsége 'nek tartja azt is, hogy megvizsgáljuk a Finnország területén lévő szovjet haditengerészeti támaszpont megszüntetésének kérdését. Mint ismeretes, a Porkkala-Udd haditengerészeti támaszpontot Finnország az 1947. február 10-én megkötött békeszerződés értelmében 50 évre bérbeadta a Szovjetuniónak. Annakidején Leningrád biztonsága biztosításának érdekei tették szükségessé e támaszpont megteremtését a Szovjetunió határainak közvetlen közelségében. Figyelembe véve az országaink között kialakult baráti kapcsolatokat és e kapcsolatok további fejlődésének kedvező kilátásait, a szovjet kormány lehetségesnek tartja, hogy a határidő lejárta előtt lemondjon az említett terület bérletére vonatkozó jogairól, megszüntesse ezt a katonai támaszpontot és kivonja onnan csapatait. Nem kétséges, hogy az idegen területeken levő katonai támaszpontok megszüntetése más hatalmak részéről is fontos lépés lenne a nemzetközi feszültség további enyhítése, az államok közötti bizalmatlanság' kiküszölése szempontjából és elősegítené a fegyverkezési verseny beszüntetéséhez szükséges feltételek megteremtését. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy tanácskozásunk eredménye fontos lépés tesz a két állam közötti baráti viszony további erősítésének űtján és a béke megszilárdításának ügyét szolgálja. Kérem, miniszterelnök úr, fejtse ki álláspontját az általunk felvetett kérdésekkel kapcsolatban és közölje velünk óhajait küldöttségeink együttműködésének programjára vonatkozólag. N. A. Buiganyin elvtárs után V. K. Kekkonen finn miniszterelnök tett nyilatkozatot. Moszkva, szeptember 18. (CTK). — A szovjet kormány meghívására a Szovjetunióban tartózkodnak a francia, japán és a belga parlamentek küldöttségei. A francia parlamenti küldöttség tagjai megismerkednek a szovjet fővárossal. Szombaton, szeptember 17-én délelőtt megtekintették a moszkvai Metrót. Ezután meglátogatták a Leninhegyen épült Moszkvai Állami Egyetemet és este részt vettek a Szovjetunió Nagy Színházában Glinka „Ivan Szuszanin" című operájának előadásán. A japán parlamenti küldöttség tagjainak egy csoportja Odesszában tarD. Nehru beszéde az Delhi, (TASZSZ) — Az indiai parlament alsóházában megkezdődött a vita az indiai kormány külpolitikájáról. Nehru indiai miniszterelnök a vitát beszéddel nyitotta meg, amelyben foglalkozott a nemzetközi helyzet egyes kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet az utolsó hat hónap folyamán jelentősen javult Megoldatlanok még a távol-keleti problémák egészben véve: a tengerek jövőjének kérdése, Tajvan kérdése, sőt Quemoy- és Macu-szigetek kérdése, amelyekről már régen feltételezik, hogy át kel! térniök a Kínai Népköztársasághoz. Az emberek azonban már kezdenek lemondani a kérdések katonai módszerekkel való megoldásának gondolatáról — hangsúlyozta Nehru — és egyre inkább remélik, a kérdések békés rendezését. Nehru ezután kiemelte, hogy nem kel! eltúlozni India szerepét a nemzetközi politikában és Kekkonen: a szovjet kormány kijelentése nagy örömmel tölti el a finn nép szívét Miniszterelnök úr! Uraim! Nagy érdeklődéssel hallgattuk a miniszterelnök úr beszédét- és örömmel osztjuk azt a véleményt, amelyet beszédében kifejezésre juttatott. ön, miniszterelnök úr, különösen nagy jelentőséget tulajdonit az 1948. évi szerződésnek és e szerződés jelentőségét illetően nekünk is ez a véleményünk. Ez a szerződés és a szerződés szelleme volt Finnország politikájának, valamint Finnország és a Szovjetunió viszonyának alapja. Mi tudjuk, hogy élénk gazdasági kapcsolataink, amelyek ötéves egyezményünkben öltöttek formát, alapjában véve szintén az 1948-ban megkötött szerződésre vezethetők vissza. Osztom a miniszterelnök úr véleményét az országaink közötti kereskedelem fejlődésére vonatkozólag is. Minthogy az 1948-ban megkötött szerződés hatálya hamarosan lejár és szovjet részről javaslatot tesznek a szerződés meghosszabbítására, mi a magunk részéről elfogadjuk ezt a javaslatot és hajlandók vagyunk belemenni a meghosszabbításba. Az Ön kijelentése, miniszterelnök úr, a Porkkala-Udd haditengerészeti támaszpontra vonatkozólag nagy örömmel tölti el szívünket és az egész finn nép szívét. Nem tehetett volna jobb bizonyítékot adni két ország jószomszédi viszonyára, mint a Finnország és a Szovjetunió közötti békés egymás mellett élés például odaállítható viszonyát, amelynek eredményeként a Szovjetunió tehetségesnek tartja, hogy idő előtt lemondjon a Porkkala-Udd haditengerészeti támaszpontra vonatkozó bérleti jogáról. így tehát csak konstatálhatom, hogy mi elfogadjuk azt a két javaslatot, amelyeket ön, miniszterelnök úr tett. Javasolnám, hogy gyakorlati intézkedéseket alakítsunk ki s — hogy úgy mondjam — vegyesbizottságot amely behatóan megvizsgálná ezen intézkedések végrehajtásának részleteit. A nyilatkozatok után eszmecserére került sor. A tárgyalásokat tovább folytatják. tózkodik. fi japán vendégek megtekintették a V. P. Filatov akadémikus vezetése alatt álló szemgyógyászati kísérleti intézetet. Délután a küldöttség tagjai az odesszai járásban tevő Kari Liebknecht kolhozt látogatták meg. A japán képviselők egy másik csoportja Grúziában tartózkodik. A belga parlamenti küldöttség szombaton Kievbe érkezett, ahol a repülőtéren P. G. Ticsin, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke üdvözölte. A nap folyamán a vendégek meglátogatták Sz. A. Kovpakot, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettesét indiai parlamentben rámutatott, hogy ennek ellenére India fontos feladatot töltött be a konfliktusok idején és nemzetközi kötelezettségek teljesítésével bízták meg Koreában, Indokínában stb. Nehru kijelentette, hogy India hozzájárulása a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a békés együttélés öt

y elve. Hangsúlyozta Indiának nincsenek ellenséges érzései egyetlen országgal szemben sem és politikája a többi országokkal való barátságon és a jóakaraton alapul. Nehru a Szovjetunióban és más európai országokban tett nemrégi útjáról azt mondotta, hogy mindenütt rendkívül szívélyesen fogadták. Ez a szívélyesség azonban nem annyira az ő személyének szólt, hanem inkább India politikájának jóváhagyását jelentette és manifesztáciő volt a, béke mellett. N. A. Buiganyin és U. K. Kekkonen nyilatkozata a szovjet—finn tárgyalásokon bizonyítják, hogy a Szovjetunió és Finnország baráti együttműködése teljes mértékben megfelel népeink érdekeinek. A szovjet-finn viszony ezekben az években minden területen — politikai, gazdasági és kulturális téren — az egyenjogúság alapelveinek megfelelően fejlődött. Ez a viszony szilárd alapot teremtett a népeink közötti barátság, kölcsönös bizalom és széleskörű együttműködés tradíciói számára. A Szovjetunió és Finnország viszonya az 1948. április 6-án megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésen épül fel. E szerződés értelmében mindkét ország az állami szuverenitás és függetlenség kölcsönös tiszteletbentartása, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás alapelveitől vezérelve elhatározta, hogy az együttműködés és barátság szellemében jár el összhangban az ENSZ alapelveivel. A szóbanforgó szerződésben leszögeztük azt a szándékunkat, hogy a legőszintébben részt veszünk minden olyan intézkedésben, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Ezen túlmenően, meghatározott feltételek mellett a kölcsönös segélynyújtást is előirányoztuk. A szerződés azt is előírja, hogy a felek nem vesznek részt olyan koalíciókban vagy szövetségekben, amelyek a felek valamelyike ellen irányulnak. Ez a szerződés fordulópontot jelentett Finnország és a Szovjetunió kapcsolatainak történetében, biztosította a feltéteteket a népeink közötti barátság és kölcsönös bizalom kifejlődéséhez. Ugyanakkor a szovjet-finn szerződés hozzájárul Észak-Európa biztonságinak biztosításához is. Országaink gazdasági kapcsolatai kölcsönösen előnyös, hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésen alapulnak. Az első ilyen szerződést öt évvel ezelőtt kötöttük meg és sikeresen teljesítjük. A szovjet-finn kereskedelem arányai már a múlt évben elérték az 1950. évi színvonal három és félszeresét. Kötöttünk egy újabb, hosszúlejáratú kölcsönös áruszállítási egyezményt, amely az 1956—60 közötti időszakra vonatkozik és az árucsereforgalom további növelését írja elő. Kétségtelenül nagyjelentőségű a Szovjetunió és Finnország között nemrég létrejött tudományos-műszaki együttműködési egyezmény is. Általános vonásokban így festenek kapcsolataink. Nem nehéz belátni, hogy e kapcsolatok alapja az 1948ban megkötött szovjet-finn szerződés. Az étet bebizonyította: ez a szerződés összhangban áll népeink ama törekvéseivel, hogy békében és barátságban éljenek és teljes mértékben igazolja azokat a reményeket, amelyeket megkötésekor táplálhatunk e szerződés iránt. Mély meggyőződésünk, hogy ez a szerződés a továbbiakban is a szovjet-finn kapcsolatok szilárd alapja lehet. Ezzel kapcsolatban kívánatosnak tartjuk a szerződés perspektíváinak megvitatását, tekintettel arra, hogy a szerződés hatálya hamarosan lejár. Szeretnénk eszmecserét folytatni önökkel arra vonatkozólag, nem keüene-e mar most meghosszabbítani e szerződésit, természetesen akkor, ha finn részről is helyeslik ezt. A Szovjetunió és Finnország barátságának és - együttműködésének megszilárdulása nemcsak népeink ügye, hanem nemzetközi szempontból is nagy jelentőségű. Kapcsolataink jelentős mértékben elősegítik a népek békés együttműködését. Igazolják annak a tételnek a helyességét, hogy lehetséges az államok — nagy és kis államok — békés egymás mellett élése. társadalmi rendszerük különbözőségére való tekintet nélkül. Nemzetközi viszonylatban a Szovjetunió és Finnország kormánya ezek| ben az években az államok közötti béi ke és együttműködés politikáját folyKülföldi parlamenti küldöttségek a Szovjetunióban