Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-20 / 226. szám, kedd

( Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratisiava, 1955. szeptember 20. kedd 30 fillér VIII. évfolyam, 226. szám A mai számban: Átadták az érdemrendeket és a kitüntetéseket az érdemes újságíróknak (2. old.) További tépések a Szovjetunió és az NDK barátságának megszilárdítására (3. old.) A szovjet nép üdvözli a baráti Finnországot (i. old.) Következetesen teljesítsük az energetika fejlesztéséről szóló határozatot (5. old.) Meglepetéseket hozott a VI. őszi forduló is (6. old.) Az állami gazdaságok pártszervezeteinek feleiőssége Sok példás és kiváló, jól gaz­dálkodó állami gazdaságunk van már, ezek mintaképei a nagyüzemi gazdálkodásnak. Azonban egyes állami gazdaságokban a nem ki­elégítő pártmunka miatt hiányos­ságok vannak. Főleg azon a téren, hogy a munka termelékenységét nem tudják eléggé fokozni. A munkatermelékenység fokozá­sában elsősorban a kommunisták­nak kell élenjárni. Olyan pártta­gokra van most szükség, mint pél­dául Kecskés József, a Csúzi Ál­lami gazdaság sertésgondozója, aki egy hónapban 30 malaccal válasz tott el többet a tervezettnél. Elfog­laltsága mellett propagandista funkcióját is jól végezte. Az ő ok­tatási köre volt a legjobb a mú't évben. A Csúzi Állami Gazdaság pártszervezetének több ilyen tagja van, mert a pártszervezet rendsze­resen foglalkozik a kommunisták munkájával, az állami gazdaság problémájával. A bizottsági ülése­ken Matyasovszky elvtárs, az ál­lami gazdaság intézője rendszere­sen beszámol a helyzetről, a mun­kálatokról. A pártszervezet, ha kell, azonnal segít. A párt csoportokat az egyes munkaszakaszok szerint szervezték meg és ezek állandó agitációs munkát fejtenek ki. A gazdaság irodája előtt faliújság függ, amelyen az agitátorok a Leg­jobb dolgozók erttíményeit népsze­rűsítik és bírálják a hiányosságo­kat. A pártszervezet a taggyűlése­ket mindig rendszeresen megtart­ja. Jó nevelőmunkával elérte, hogy a munkafegyelem elsőrendű a gaz­daságban. Az aratás, cséplés jól sikerült, a tervezett hektárhoza­mokat túlszárnyalták. Tavaszi ár­pából például 47 mázsás hektárho­zamot értek el. Az állattenyésztés ben is túlteljesítik az irányszámo­kat. A tervezett tejhozam 7,89 li­ter, a valóságban 10 litert értek el naponként egy-egy tehéntől. A béralapból az év elejétől 111999 koronát takarítottak meg, ezzel szemben a munkatermelékenység minden szakaszon nagyobb és a fizetések is emelkednek. Hasonlóan a csúzi kommunis­tákhoz, több állami gazdaságban sok példás párttag dolgozik, akik kezdeményezői a munkatermelé­kenység fokozásának. Mandák Jó­zsef, a Bánkeszi Állami Gazdaság dolgozója átlag 13,72 liter tejet fej naponként egy-egy tehéntőL Doby Mihály, a szentmiklásá gazdaság juhásza 880 kg gyapjúval és 190 kg sajttal termelt többet a terve­zettnél. Hogy az összes állami gazdasá­gokat az élenjárók színvonalára emeljük, elengedhetetlenül szük­séges, hogy a pártszervezetek munkája megjavuljon, hogy az ál­lami gazdaságokon minél több példás dolgozót neveljünk. Sok olyan üzemi pártszervezetünk van azonban az állami gazdaságokban, amelyek még nem töltik be hiva­tásukat, nem éreznek elég felelős­séget a gazdaság irányítása segí­tése terén. Sok pártszervezet se­matikusan — a gazdasági felada­toktól elvontan — dolgozik. Meg­tartják a bizottsági és taggyűlése­ket, azonban konkrét határozatokat nem hoznak a gazdaság működésé­vel kapcsolatban. Előfordulnak olyan esetek is. hogy a pártgyűlé­seket nem tartják meg rendesen. Például a Bajcsi Állami Gazdaság üzemi pártszervezete már hosz­szabb idő óta nem tartott taggyű­lést. A pártmunka lebecsülését az egyes állami gazdaságokban a leg­rövidebb időn belül fel kell szá­molnunk, mert. a pártmunka meg­javítása nélkül nem érhetünk el kelő sikereket. Szüntelenül gon­dot kell fordítanunk arra, hogy a. kommunistákat arányosan osszuk el az egyes munkaszakaszokon, hogy mindennap beszélhessenek a pártonkívüli dolgozókkal, neveljék őket. Az állami gazdaságok párt­szervezeteinek elsőrendű feladata, hogy miután a gazdaság vezető tényezőivel megbeszélték a tervezés és a különböző feladatok teljesíté­sének kérdéseit, jó tömegpolitikai munkával biztosítsák ezek hiány­talan teljesítését. Az állami gazda­ságok pártszervezeteinek még na­gyobb mértékben érvényesíteniük kell a vállalat vezetésének ellenőr­zési jogát Javasoljanak intézkedé­seket a feladatok teljesítésére, megjavítására. A termelés ellenőrzésével pár­huzamosan törődni kell azzal is, hogy minden kommunista munka­helyén jó gazda legyen és állandó­an törekedjék a munkatermelé­kenység fokozására a pártonkívü­liekkel együtt. A pártszervezetek munkája csakis aikkor lesz sike­res, ha irányító, tanácsadó munká­juk mellett a tömegpolitikai mun­kával biztosítják a tervfeladatok teljesítését. Hogy az állami gazdaságok pártszervezetei még jobb munkát fejtsenek ki, fontos, hogy az olyan munkaszakaszon, ahol legalább 3 párttag dolgozik, megalakítsák a pártcsoportökat. Egyes állami gaz­daságainkon a pártcsopcrtok már igen szép eredményeket értek el, törődnek a dolgozók nevelésével és rövid gyűléseiken az előadódó nehézségeket meg tudják oldani. Mivel a pártcsoportok közvetlenül a munkahelyeken tevékenykednek, ők hajtják végre a taggyűlések ha­tározatát. A pártcsoportok megala­kítása tehát elengedhetetlenül szükséges, a lehetőség szerint minden munkaszakaszon. Azonban sok pártszervezetben még mindig idegenkednek a pártcsoportok meg­alakításától. Azt tartják, hogy mi­nek még több gyűlést tartani, jegyzőkönyvet vezetni stb. Ez igen helytelen felfogás. A pártszerveze­tekben a pártcsoportokat azért szervezzük meg, hogy a pártmun­ka rugalmasabb legyen. A taggyű­lések határozatait a csoportgyűlé­sek könnyebben meg tudják való­sítani. A 3—4 kommunista rövid gyűlésre összejön, és azorirtá! ha­tározhatnak, hogyan oldják meg az egyes kérdéseket. A csoport­gyűléseknek természetesen nem szabad hosszúra nyúlniuk, inkább tanácskozó jellegűek legyenek. Az állami gazdaságok pártszer­vezeteinek arra kell törekedniük, hogy a dolgozók politikai színvo­nalát minél magasabbra emeljék. Szükséges, hogy minél több pár­tonkívüli munkást vonjanak be a partoktatásba, mert itt lehet ne­velni az embereket. Miután jobban megismerkednek pártunk politi­kájával, ez még jobb munkára ser­kenti őket. Példa erre a Párkányi Állami Gazdaság, ahol az üzemi pártszervezet igen sok pártonkívü­lit vont be a pártoktatásba. Az eredmény, hogy a munkafegyelem lényegesen megjavult. A napokban folynak a kerületi és járási pártbizottságok aktívái, amelyeken foglalkoznak az állami gazdaságok pártszervezeteinek munkájával és az állatállomány hasznosságának fokozásával. Kerü­leti és járási pártbizottságaink el­sőrendű feladata, hogy az eddigi hiányosságokat kiküszöbölve, több segítséget nyújtsanak az állami gazdaságok pártszervezeteinek, hogy ezek nagyobb nevelő munkát fejthessenek ki. < MEZŐGAZDASÁGUNK ÉLETÉBŐL Szlovákia teljesítette a gahonahegyűjtés tervét Hétfőn, szeptember 19-én 11 nappal a határidő előtt Szlovákia 100,12 százalékra teljesítette a gabonabegyúj tés Idei tervét. Ugyanaz nap Szlovákia IV. kerülete, a besztercebányai kerület is 100,2 százalékra teljesítette a ter­vet Szlovákia kerületei a következőképpen teljesítették gabonabegyújtésl tervüket: Bratisiava 113,47 százalék. Nyitra 107,87 százalék, Kassa 100,85 százalék, Besztercebánya 100.2 százalék, Eperjes 70,84 százalék, Zilina 47,47 százalék. Szeptember 19-ig már 58 szlovákiai járás teljesítette állam iránti kötelességét. Még a cukorrépaszedés előtt... (ha) Elállt az eső, újból megélén­kült a bakai határ. A nagy szövetke­zeti táblákon Kiktet az élet. Dübörög­nek a lánctalpasok, egymás után dö­cögnek a trágyával megrakott szeke­rek. Szántanak, vetnek, szórják a trá­gyát mindenfelé. Rakják a jövő évi gazdag termés alapját. A repce, rozs és az őszi árpa már zöldéi, bok­rosodik az esőáztatta földben. Régen, még augusztus végén földbe tették a magot. A múlt hét végén hozzáfogtak a búza vetéséhez. Kereszt- és sürü­sorosan vetik a jól megtrágyázott fe­kete földbe. Jól bevált az idén is, s jövőre még gazdagabb terméshozamo­kat akarnak betakarítani. Eddig több mint 20 hektáron vetették el a búzát. Egy pér nap és végeznek is. Ogy szá­mítanak, hogy a cukorrépaszedés előtt befejezik az ősziek vetését. A jövő évi gazdag termésért (h-d) Az alistáli szövetkezetesek is gazdag gabonatermést akarnak beta­karítani a jövő esztendőben. Ezért amint végeztek az aratással, rögtön hozzáláttak a tarlóhántáshoz, melyet augusztus derekán elvégeztek mind a 810 hektáron. A középszántás is kész a több mint 420 hektár ősziek alá. A 10 hektár repcét, a 36 hektár őszi ár­pát és a 90 hektár rozsot még a hó­nap elején elvetették. A jól elkészí­tett és trágyázott földeken zöldéi a dús vetés. A hét elején megkezdték a búzavetést is. Két hármas agregát szórja a magot, s naponta 36 hektárt is elvetnek. Búza alá is jól előkészí­tették a főidet Egy nagy táblára ki­hordták a vrágyalevet is, amelyet ha­talmas gödrökben fogtak fel az állatok alól. Iparkodnak a vetéssel, hogy még * . . , kukoricatörés és cukorrépaszedés előtt f 9en d° Sármányuk. végezzenek vele. j Lesz bőven takarmány | (sz-s) A Pétényi Állami Gazdaság Í dolgozói szép eredményeket érnek el az állattenyésztésben. A fejóste­| heneknél is, a hízósertéseknél is f magasan túlteljesítik tervüket. Au­| gusztus végéig 23 000 liter tejet t kellett volna kifejniök, s a való­| ságban 34 000 litert fejtek ki. | Ilyenformán beadási tervüket is l magasan túlteljesítették. A serté­| seknél 65 dkg a tervezett súlygya­| rapodás naponta, a gondozók azon­? ban 1,32 kg-ot értek el. Normáju­" kat 200 százalékon felül teljesítet­ték. Az eredményeket a jó gondo­zásnak, a szovjet módszerek alkal­mazásának és a takarmányalap biz­tosításának tudják be. Tavalyi si­lókészletük még most is tart. Mégis I ez idén újabb 95 vagonnal készíte­I nek. A gazdaság dolgozói ugyanis | elhatározták, hogy pártunk Közpon­f ti Bizottsága utóbbi határozatának $ megfelelően fejlesztik Sllatállomá­| nyukat. Ez pedig csak úgy lehetsé­1 ges, ha elegendő takarmányalapot biztosítanak. Már eddig elkészítet­tek 50 vagon zöldsilót kukoricából, S még keverékekből 45 vagonnal f készítenek. Szemei takarmányuk is ? maradt, s így a megszaporodott i állatállomány részére is lesz ele­Befejezték az őszi repce vetését A Chrenovai Gép- és Traktorállo­más traktorosai agrotechnikai határ­időben 110 hektáron befejezték az őszi repce vetését. A nyári munkákhoz ha­sonlóan az észi munkákat is sikerrel akarják elvégezni és határidő előtt tel­jesíteni. A Chrenovai Gép- és Trak­torállomáson az őszi munkák elvégzé­sében nagy segítséget jelent az a 10 fiatal CSISZ-tag, akik most fejezték be a kétéves mezőgazdasági iskolát és úgy határoztak, hogy tartósan a Chre­novai Gép- és Traktorállomáson ma­radnak. Ivan Mikufa A példamutatás nagy ereje­Surányból cseresznyefákkal be ültetett országút vezet Zsitvafö­démesre. Egész közelről sem ve­szed észre a falut a dombokkal kö­rülövezett volgykatlanban. És ami­kor beérsz, elcsodálkozol. Közepes nagyságú falu, rendezett utcákkal. A házak előtti téren diófák. Csendes a falu, lakói a földeken szorgoskodnak. A völgyben dús le­gelők húzódnak, a dombokon gaz­dagon terem a föld. Határáról hí­res szerte a járásokban. És eddig mégsem tudták kellőképpen gyö­mölcsöztetni gazdagon termő föld­jeiket, fejleszteni gazdaságukat. Egyénileg dolgoztak a falu pa­rasztjai. A széjjelparcellázott föl­deken sem a bevált jó módszere­ket, sem pedig a szocialista nehéz­iparunk adta gépeket nem tudták kihasználni. Lovakkal, vagy ök­rökkel művelték földjeiket. Igaz, hogy már 1951-ben felve­tődött a közös gazdálkodás gondo­lata. A falu komunistái kezd­ték meg a felvilágosító munkát. Házról házra járták a paraszto­kat, hogy meggyőzzék ókét a kö­zös gazdálkodás előnyéiről és meg­nyerjék őket a szóvetkezetnek Ekkor azonban munkajukat nem koronázta siker. Oj volt a parasz­tok előtt a szövetkezet, húzódoztak tőle. Meg azután csak ekkor kez­dődött a szövetkezeti mozgalom az egész járásban. Ahol meg is ala­kult a szövetkezet, még szervezet­lenül ment a munka és a kezdeti nehézségek után olyan termést sem tudtak betakarítani, mint az egyénileg dolgoeó parasztok. A községi és papi földeken, amelye­ken gazdálkodtak, lovuk, tehenük, vagy 7 sertésük sem volt. A vezetők nem tudták úgy irányítani a mun­kát, mint kellett volna. Hiányzott szakképzettségük az ilyen nagy gazdaság irányításához. Ezt figye­lemmel kísérték a zsitvafödémesi parasztok s ezért féltek megalakí­tani a szövetkezetet. Elcsendesült a falu, abbamaradt a szövetkezeti mozgalom. Ennek azonban már négy esz­tendeje és ez elég hosszú idő. Nagy fejlődésen mentek keresztül azóta a szövetkezetek a surányi járásban. Ahogyan javult a szerve­zeti munka — és a vezetők iskolá­záson vettek részt —, egyre na­gyobb eredményeket tudtak elérni, És most új istállókkal, elegendő állatállománnyal rendelkeznek és hektárhozamaik jóval magasabbak az egyénileg doigozó parasztokénál. A zsitvafödémesi parasztok persze ezt is figyelték és meglepődtek, amikor megtudták, hogy még a jó­val gyengébb minőségű földdel rendelkező szövetkezetek is sokkal nagyobb hektárhozamokat takarí­tottak be, mint ők. Aratás előtt azután újra felve­tődött a szövetkezeti gazdálkodás gondolata a faluban. Megint csak a kommunisták álltak a harc élére Most már sflcerrel járt felvilágosító munkájuk. A CSKP KB júniusi ha­tározata után összeültek és meg­hányták-vették a teendőket. Jú­liusban már meg is alakították az előkészítő bizottságot és újra mun" kához láttak. Az egyik pártgyűlé­sen a kommunisták kötelezettsége* vállaltak, hogy egy-egy tagot sze­reznek a szövetkezetbe. Augusztus elsején megkezdték a felvilágosító munkát a parasztok között. Bezzeg másképpen vélekedtek most már a szövetkezetről, mint ezelőtt r.égy évvel. Egymás után kérték felvé­telüket a szövetkezetbe. Elsőknek a kommunisták töltötték ki a belépési nyilatkozatot. Példájuk nyomán az utolsó két héten 60 kisparaszt, több mint 50 hektár földdel lépett soraikba. Elsőnek a HNB elnöke, Osztruzsnyik Márton irta alá a belépési nyilatkozatot, ak> 1 és fél hektárt 'vitt a közösbe. Utána mindjárt a párt elnöke, Bu­csek Gáspár kérte felvételét. A be­lépők között ott van a két Malik testvér, Rudolf és Márton 3-3 hek­tár földel A szövetkezetben tovább folyik a tagszerzés. Mindennap Jj tagok lépnek a régiek sorába. Mint ahogyan a HNB elnöke mondja, az őszön már közösen végzik a szán­tás-vetést és előre örülnek, hogy jövőre náluk is magasabb lesz a termés. Ez sikerülni is fog, mert a surányi traktorállomástól elege n" dő gépet kapnak. Halász Ambrusz

Next

/
Thumbnails
Contents