Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-18 / 225. szám, vasárnap

2 U1SZ0 1955. szeptember 18. OLVASÓINK ÍRJÁK „Nem iók Az a tény, hogy az Űj Szó nem a szenzációk lapja, néhány évvel ezelőtt kissé szokatlan volt főleg azok szá­mára, akik nem látták világosan a lap célját. A cél azonban kézenfekvő volt Hát igen. Amikor indult a lap, vol­tak, akik azt hitték: megszületett egy szenzációhajhászó revolverújság, amely fel tudja borzolni a fásult idegeket. Nos, ezek csalódta'- Nem léptünk a burzsoá újságírás útjára, erről az ös­vényről örökre letértünk. Eleinte emiatt gyérült is olvasóink tábora, de az évek múltán mind többen értették meg; új életünkben létjogosultsága csak az igazságot híven hirdető, a múlt legjobb haladó újságírói hagyo­mányain építő sajtónak van. Mindjob­ban kezdték megszeretni, s ezen nem a szenzaci s ezzel teljes mértékben összhangban állt a lap tartalmi irányvonala. A dol­gozók szívesen és figyelmesen o'vas­sák az életükről, munkájukról ,szőlő cikkeket. Érdekli őket az :s, hogy^ hol, változtatott lényegbevágóan az sem, hogy egy időben az új tartalom nem párosult megkapó, érdekes formával. Igen, volt idő, amikor sokan joggal mondották „szürke a lap." Itt nem azokra gondolunk, akik éppen a ne­velő, előremutató tartalmat .akarták megbélyegezni ezzel a jelzővel, hanem azokra, akik hiányolták az irodalmi feldolgozást, a cikkek ízét, savát és borsát. Ma már jól tudjuk, a kom­munista újságírás nem lehet a szép, az íz, a szín tagadója, hiszen enélkül nem tudná hűen visszaadni az egész apja a mennyit és milyen körülmények közölt termeltek, milyen új tapasztalatokra tettek szert, amelyek méggyorsítják or^zágépítő munkánkat. SZABÓ FERENC, MaHoovo. színskálát sugárzó életet, nem tudna érzéseket kelteni, harcba szólítani, em­bert formálni. Néhanapján fellapoz­zuk az Űj Szó régi számait, s úgy látjuk, e téren is nagy lépést tettünk előre. Még sem vagyunk s nem is le­hetünk elégedettek. Mert ha eszünkbe jut, hogy mily szavakkal tudott si­mogató szeretetre és ádáz gyűlöletre, harcra és párthüségre serkenteni a múlt kommunista újságírója, csak egyet mondhatunk: nagy út áll még előttünk. De megvan a kedvünk, akaratunk ahhoz, hogy legyőzzük min­den buktatóját. AZ UJ SZO POST AJÁ&OL Megünnepeljük a sajtó napjét Szeptember 21-én ünnepeljük a csehszlovák sajtó napjét. Ebből az al­kalomból a politikai osztály beszél­getést rendez a kultúrhelyiségben. A beszélgetés keretében beszélünk majd a sajtó jelentőségéről. Nekünk katonáknak a sajtó nagy segítségünkre van. Az újság segítsé­gével tudjuk meg naponta a világ eseményeit, a nemzetközi politikai és sporteredményeket, az EFSZ-ek mun­káját és sok-sok érdekességet. Ala­kulatunknál rendszeresen bevezettük a sajtó olvasását. Naponta 15 percig foglalkozunk a sajtó ismertetésével; ezt a munkát a parancsnokok végzik. Utána pár perces beszélgetést tar­tunk a napi hírekről. Ezenkívül min­den kedden és pénteken a politikai tanfolyamok előtt 15 perces sajtó­szemlét tartunk. Természetesen ezen­kívül az alakulatunkhoz érkező újsá­gokat naponta szétosztjuk a katonák között, amelyeket egységünk tagjai nagy érdeklődéssel olvassák. Kruzsllak Béla, tiszt. Mi származik abból, ha valaki nem tud, vagy nem akar elszámoini Nagy megelégedéssel vettük a hírt, mikor megtudtuk júliusban, hogy lesz autóbuszjárat Párkányból Nyitrára. Az autóbuszra senkinek sem lehet kifogá­sa. Jó a csatlakozás, az autóbusz min­dig tiszta, a sofőrök figyelmesek, Ve­rebély után az utasok mégis szitkozód­ni kezdenek. Vajon miért? Szeptember 3-án én is ezzel az express-autóbusszal utaztam Nyitrárn. Az autóbuszon vagy negyvenen lehet­tünk. Az utazás simán ment egészen Verebélyig. Verebély elhagyása után egyszer csak megáll az autóbusz, ki­nézünk az ablakon,' mi lehet az oka? Egy lezárt sorompó. Várni kell. 7.50 a pontos idő. No, nemcsak mi várako­zunk, a másik oldalon is áll egy trak­tor és egy lovaskocsi, mögöttünk meg két traktor, pótkocsival. Az utasok zú­golódni kezdenek. — No itt aztán vár­hatunk legalább egy félórát — mondja az egyik. Nem tudom megérteni, miért kell várni, hiszen már jön is a vonat. A vonat elmarni, de a sorompó zárva maradt. — No, ugye megmondtam — mondja az egyik utas —, nyugodtan várhatunk fél kilencig, akkor jön a leg­közelebbi vonat, csak azután nyitják föl a sorompót. — Vár a csuda nyu­godtan — jegyzi meg egy tempera­mentumosabb személy —, hiszen akkor otthon is maradhattam volna, nekem íNyitrán sürgős elintézni valóm van, azért utazom express-autóbusszal, nem pedig azért, hogy a sorompó mel­lett félórákat várjak. Ezalatt a kocsik, autók gyülekeztek mögöttünk, Jóné­hány motorbiciklista is várakozott közvetlen a sorompó előtt. Már eltelt jó negyedóra, de sehol semmi. Az egyik motorbiciklista meggondolta a dolgot, átbújt a sorompó alatt, a többi követte. Közben izgatottan nézték a vasútvonalat, nem jön-e éppen most a vonat, nehogy szerencsétlenség tör­ténjen. A motorosok szerencsésen tovább mentek. De mi lesz velünk, mi nem férünk át a sorompó alatt, az autóbusz egy kicsit nagy. Élénk eszmecsere kez­dődött az autóbuszban. Előkerült a papír, ceruza. Kiszámítottuk, mibe ke­rül ez a mai várakozásunk az államnak. Bizony szép összegre rúgott. Akkor már tekintélyes számú jármú állt mö­göttünk és szemben velünk. Egynapi veszteségen telefont lehetne fölál­lítani a két állomás között. Csak egy csengetés és jelentés kellene: „A vonat elindult" — és a sorompót le lehetne zárni, a vonat megérkezése után pedig felnyitni azt. Kérjük az illetékeseket, vegyenek ők is papírt, meg ceruzát és számítsák ki, mennyi időveszteségbe került már a sorompó helytelen kezelése. Ha ez megtörténik, akkor legközelebb biao­nyára nem kell majd annyit várakoz­nunk a verebélyi sorompónál. Trencslk Mária, Nám. A füleki múzeumról Alig két éve létesült a füleki mú­zeum, amelyben sok értékes kiállított tárgy található, így a füleki várban talált török ágyúgolyók és lópatkók. A közelmúlt emlékeiből is találhatunk itt maradványokat: kezdetleges sok­szorosító gépet, amelynek segítségével az 1930-as években a kommunista párt röpcédulákat készített. A röp­cédulák leleplezik Hulita gyáros külön­féle spekulációit. A természettudomá­nyi gyűjtemények között találjuk a több százezeréves cethal fogát, továbbá kőzeteket, kitömött vadállatokat stb. Bálint Lajos, Détér. A dercsikai EFSZ bomSasztóinak és szabotőreinek igazságos megbüntetése Szeptember 14—16-án tárgyalta Du­naszerdahelyen a bratislavai kerületi bíróság a dercsikai EFSZ bomlasztói és szabotőrei: Szemes József, Andrá­si Lajos, Kulcsár József, Mészáros Pé­ter és Mészáros Ferenc kulákok ügyét. Velük együtt ültek a vádlottak padján Ritter József, Fekete Tibor, Nagvvendégy Péter, Csiba Kálmán, akik a kulákok befolyása alatt s azok­tól megvesztegetve elárulták a mun­kásosztály érdekeit, tudatosan segítet­tek a kulákoknak a szabotázsban, a szövetkezeti tulajdon szétlopkodásá­ban, továbbá Fekete I.ipót és Feke­te Ferenc, akik mint EFSZ funkcioná­riusok nem teljesítették feladataikat és megkárosították a szövetkezetet. A kerületi ügyész azzal vádolta őket, hogy 1952 óta a nevezett kulá­koknak a dercsikai EFSZ-be való befu­rakodása után a szövetkezet szemmel láthatóan gyengülni kezdett. A kulá­kok bomlasztó munkája folytán rom­lott a munkaerkölcs, s megkezdődött a széles alapokra épített szabotázs, a takarmány és a gabona szervezett lopkodása, a gazdasági állatok töme­ges elhullása. A kulákok, akik az EFSZ-ben mint etetők dolgoztak, s az EFSZ állatait saját istállóikban tartották, felfordu­lást idéztek elő a takarmányellátás­ban, minek következtében 1652— 1955-ben 125 szarvasmarha elpusztult, köztük 70 elsőrendű fajüsző is, ame­lyeket az EFSZ Csehországból kapott államsegély útján. Ezek az üszők el­pusztultak annak ellenére, hogy biz­tosítva volt számukra a szükséges szálas és magvas takarmány, ame­lyet azonban a kulákok elherdáltak. Ugyanebben az időben 439 sertés és nagyobb mennyiségű juh is elpusz­tult. Ezzel szemben a kulákok álla­tai, amelyeket aránytalan mennyiség­ben tartottak a háztáji gazdaságokban és a szövetkezettől ellopott takar­mánnyal etettek, jól meghíztak s je­lentós hasznot hoztak a kulákoknak. Ez a szabotőr és tolvajbanda óriási pénzbeli és gazdasági károkat oko­zott a szövetkezet növényi termelé­sében is. A vetésforgók szándékos ,be nem tartása, a talaj hiányos elő­Skészltéee és az istállótrágya fel nem használása az egész éven át megmu­tatkozott a hozamok rendszeres csök­kenésében, különösen olyan fontos ta­karmányoknál, aminő a kukorica. A vádlottak „munkája" okozta azt is, hogy 40 hektár lentermés tönkrement. Népgazdaságunk e kártevői azonkívül több hektár területen beszántatták a tarlón maradt gabonát, s ezzel több vagonnal csökkentették-* gabona hek­tárhozamát. Több hektárnyi területen lelegeltették a takarmánykeverékeket, a csalamádét és az értékes réteket. Mindez nem volt elég a nép e meg­átalkodott ellenségeinek. Szemes és társai a többi szövetkezeti tag rová­sára rendszeresen lopni kezdték a ga­bonát. 1953-ban az EFSZ 1,5 vagon gabonahiányt mutatott ki, 1954 első felében egy vagon kukorica is hiány­zott. A kulákbanda és kisegítői által okozott kár az ellenőrző bizottság ki­mutatása szerint 1 millió 500 000 ko­ronát tett ki. A bírósági tárgyalás folyamán ismét bebizonyosodott, hogy falvaink szocia­lizálásának ellenségei a kulákok, akik befurakodva a szövetkezetbe, bom­lasztó munkát és szabotázs-akciókat végeznek, s egyetlen célt követnek — ismét kezükbe akarják keríteni a ha­talmat falvainkban, tovább akarnak gazdagodni mezőgazdasági dolgozóink verejtéke árán. Hala dolgozó népünk és biztonsági szerveink éberségének, leleplezték Szemes kulákbandáját és társaikat, akik a bizonyítékok terhe alatt a ta­núk kihallgatása után beismerték bűn­tetteiket. A kerületi bíróság tanácsa népi de­mokratikus hazánk dolgozói nevében szigorú, de megérdemelt ítéletet ho­zott: Szemes Józsefet 18 évi, Andrási La­jost 15 évi, Kulcsár Józsefet 11 évi, Mészáros Pétert 15 évi és Mészáros Ferencet 10 évi szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül a bíróság az elítéltek­től 10 évre megvonta állampolgári jo­gaikat és kimondta a teljes vagyonel­kobzást, a dunaszerdahelyi járásból való örökös kitiltásukat, s 3Ó00—10 000 koronáig terjedő pénzbüntetésre ítélte őket. A többi vádlottakat a bíróság 2—12 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte. Francia szakszervezeti dolgozók Bratislavában A francia, szakszervezeti dolgozók küldöttsége, amelyet Marcel Planes, a posta alkalmazottai szakszervezeté­nek titkára vezet, szombaton, szep­tember 17-én bratislavai tartózkodása első napján beszélgetésen~""vett részt a Szlovák Szakszervezeti Tanács épületé­ben. A francia szakszervezeti dolgozók a beszélgetésen munkájukról és a fran­cia szakszervezetek céljairól nyújtot­tak felvilágosítást. Szovjet orvos- és építészküldöttség érkezett Szlovákiába Pénteken, szeptember 16-án 9 tagú szovjet orvos- és építészküldöttség érkezett a Magas-Tátrába. A küldött­ség az Egészségügyi Minisztérium meghívására érkezett hozzánk és Új csehszlovák követ Törökországban Antonín Zápotocky köztársasági el­nök dr. Jaroslav Kva&kot a Csehszlo­vák Köztársaság rendkívüli követévé és meghatalmazott miniszterévé ne­vezte ki Törökországba. Egyben visszahívta Bohumil Jelíne­ket, a Csehszlovák Köztársaság eddigi törökországi követét és más feladat­körrel bízta meg. lktll!lltllt!llflllt!!lllll!ltlll<lll|nlllllt|HltllHVIIIU|4(l(t|llltl9IIVHfMII)1ilKlll!l|HVItltl9KIHIIIIM9IHlM|lltH9llllllllfl!IIIIUItllillllBI ! S I s I \A sajtónap ünnepségei Brotislavábam | A Rudé Právo és a Pravda alapításának 35. évfordulója alkalmából ren- ­1 dezett sajtónap ünnepségeinek műsora Bratislavában a következő: = Vasárnap, 1955. szeptember 18. Az SZLKP kerületi és városi bizottsága és a Pravda szerkesztősége a Bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában nagy esztrádműsort rendeznek. 9.30 órakor a Kultúra és Pihenés Parkjának előcsarnokában: a Pravda kiállításának ünnepélyes megnyitása. 10—12 óráig a nyári vendéglőben: a Bratislavai Közlekedési Vállalat fúvószenekarának hangversenye. A Dunaparton ifjúsági sportjátékok, gyermekversenyek. 14—16 óráig a nyári vendéglőben: hangverseny, táncegyüttesek fellé­pése, . 15.30-kor az esztrádteremben: „Hol volt, hol nem volt" gyermek esz­trádmüsor. 16—19 óráig a társalgóteremben ás a nyári vendéglőben: népmulatság. 19—21 óráig az esztrádteremben; a sajtónap alkalmából rendezett nagy esztrádműsor. 21—23 óráig a társalgóteremben: varieté műsorok. Szeptember 20. Kedd. 20 órakor ünnepségek műsora a Művelődés Házában (Redute) foly­tatódik. A kékkői szénbányák történetének kiállításán Csehszlovákia egészségügyi berendezé­seit fogja tanulmányozni. A vendégek megtekintik a Magas­Tátrában levő gyógyintézeteket, sza­natóriumokat és Szlovákia más egész­ségügyi berendezéseit. A küldöttség szeptember 21-ig tartózkodik Szlová­kiában. A bányásznap előtt a nagykürtösi bányászlakótelepen megnyitották a bánya történetének kiállítását. Talán minden látogató, én magam is, olyan dokumentációs anyagot kerestünk ezen a kiállításon, ami megismertet­ne bennünket a bányászok életével a múltban, a kapitalista rendszerben is. Ezt azonban itt nem találhattuk meg, mert a kékkői bányák rövid múliri tekintenek vissza. Csak a felszahadu­Itihunk után, Szlovákia iparosításával párhuzamosan épültek, fejlődlek. Nem is olijan régen még legelők, szántóföldek voltak ott, ahol ma egész utcasorok, többemeletes lakó­házak, parkettozott, meleg- és hideg­vízzel, központi fűtéssel ellátott la­kások nyújtják bányászainknak a ké­nyelmet. Mindaz, amit a kiállításon a gondosan elrendezett képeken és kö­rülöttünk valóságban láttunk, igazol­ja, hogy bányászainkat tiszteli, be­csüli hazánk. Ezt a megbecsülést ér­zik az év minden napján éstárájá­ban. Érzik, amikor üzemeink dolgo­zói bányagépeket adnak munkájuk megkönnyítésére, amikor lakást kap­nak, vagy a gyönyörű virágokkal és függönyökkel díszített hatalmas étte­rembe lépnek. Egy kissé távolabb a kiállítási he­lyiség másik felén, évek számai, alat­tuk pedig százalékok ragadták meg figyelmünket. Ha a kékkői bányák 1949. évi széntermelését száz száza­léknak vesszük, akkor 1954. végév 1135,53 százalékra emelkedett a ter­melés, vagyis majdnem tizenkétszer több szenet adnak nui hazánknak. A két szám közötti nagy különbségből látható, hogy megérdemelték a kékkői bányászok azt a megbecsülést, ami­ben hazánk dolgozói részesítették őket munkájukért. A kiállítás bemutatja nekünk a bányászok szénért való harcát a föld mélyén. Nem csákánnyal és kézifú­róval, hanem a legkorszerűbb szov­jet Vonbasz-szénkombájnnal. A képe­ken látjuk, hogyan kerül a szén fel­színre a szovjet, lengyel és saját gyártmányú szállítószalagolcon anél­kül, hogy a szenet emberi kéz érin­tené. Tehát minden erőfeszítés nél­kül, de nagyobb szaktudással. Szak­képzettségük fokozására külön bá­nyásziskolát létesítettek, tágas abla­kokkal és nagy tapasztalatokkal bíró tanítókkal. A kiállítás megismerteti a látogatókkal az új, haladó mun­kamódszerek alkalmazásának úttö­rőit is, közöttük Bencsik István, Dulaj, Molnár, Hrtánek és más elv­társakat. (e. e.) A szénfejtési terv teljesítése 1955. szeptember lS-án; Handlová 78%, Kékkő 85,9%. A barnasjén fejtési ter­vét bányáink összesen 100%-ra telje­sítették. A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS a 600 éves Körmöcbánya bányavárost állami védett területté nyilvánította. A KASSAI kerületben folyó Ondava folyöeska mellett, hatalmas szabad­téri amfiteátrumot építenek. Az am­fiteátrum 10,000 embert fogad be. r— H I R E K —, A PRAVDA és az ŰJ SZÓ előfi­zetőinek száma a besztercebányai ke­rületben ez év július 20-ig 2500-zal növekedett. A pártsajtó terjesztésében kiváló eredményt értek el Ján Svarc, Ondroj Kriska és Ján Kamonya elv­társak. JOZEF CABELKA akadémikus, a Bratislavai Hegesztő Kutatóintézet igazgatója és DR. ONDREJ PUCHNER az intézet tudományos dolgozója részt vesznek a Zürichi Nemzetközi He­gesztő Intézet, napokban lezajló érte­kezletén. A CSEH FILHARMÓNIA államdlj­jal kitüntetett együttese Bukarestbe érkezett, ahol kéthetes körúton vesz részt. A GARAM PARTJÁN nemsokára fel­épül az új, fontos gyógyszereket gyár­tó Biotika-üzem. Az üzem még az idén dolgozni kezd. MA NYÍLIK MEG Ostraván a II. ostravai nagyvásár, amelyen köztársa­ságunk 150 vállalata mutatja be gyárt­mányait. IDŐJÁRÁS A nap folyamán az égbolt részben borult. Némi felmelegedés várható. A nappali hőmérséklet Szlovákia északi részén 14—16 fok, az alacsonyabban fekvő helyeken 14—20 fok. Mérsékelt, Szlovákia keleti részén eresebb szél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents