Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-17 / 224. szám, szombat

1955. szeptember 17. UISZ0 5 Szépen fejlődik az őrösí szövetkezet Nagy porfelhőt verve futott be az autóbusz Őrös községbe. A falu csendes, majdnem kihaltnak látszik. Csak itt-ott lehet sietős embereket látni az úton. A szövetkezet gazdasági udvara felől cséplőgép búgása hallatszik. Megrakott szekereken hordják a cséplőgéptől a gabonát a szövetkezeti tagok. Távolabb, a dohányszárítóban szintén szorgalmasan folyik a munka. A két szárító már majdnem tele van dohánnyal. Az idei dohánytermés olyan gazdag, hogy ugyancsak fejtörést okoz a szövetkezeti tagoknak, hová helyezzék el, mert a két szárító kevésnek bizonyul a 12 hektár dohány részére. Juhász Bertalan, a dohánytermelőcsoport vezetője jól szervezte meg a munkát. Gondosan ápolták a dohányt, aminek meg is van az eredménye. A csoport fiataljai, Nagy Piroska, Zsíros Gizella, Kovács Gizella, Czető Ilona kitesznek magukért a munkában. Most ők kötözik fel a dohányt a szárítóban. Olyan könnyen, fürgén mozognak a magasban, hogy még férfi sem csinálná különben. Horosz Gábor, a szövetkezet elnöke büszkén beszél róluk: — Ezekkel a fiatalokkal bármilyen munkát bátran kezdek meg. Nincs előttük lehetetlen. Ha visszagondolok az elmúlt évekre, azt kell mondanom, hogy gyökeres változás történt a szövetkezetben. Sok nehézségen mentünk keresztül. Tizenkét család kezdett neki a közös gazdálkodásnak, később 12 család kivételével az egész község a közös gazdálkodást választotta. Még a múlt évben is sok volt a baj a szövetkezetben. Rossz volt a munkafegyelem, a tagok nem jártak rendszeresen munkába. Az idén már más a helyzet A tagok egyre inkább magukénak tekintik a szövetkezetet. Fokozatosan megszűnnek a munkából való kimaradások, a tagság egy emberként veszi ki részét a közös munkából. Az idén még csak 18 korona a munkaegység értéke, de a jó munkaszervezés, a szép terméseredmények biztosítékot nyújtónak az évvégi osztalékra is. A falu pártszervezetének 19 kommunistájából 16 a szövetkezetben dolgozik. A 24 éves Csontos Berci még csak tagjelölt, de példás és olyan jó munkájában, hogy az egész tagság megbecsülését elnyerte. A szövetkezet tagjai szem előtt tartják a párt Központi Bizottságának határozatát: „Fejleszteni és szilárd alapot teremteni az állattenyésztés bővítésére." Ezzel foglalkozik most minden szövetkezeti tag. Tokárcsik elvtárs, mint csoportvezető működik, jó munkás, él-hal a szövetkezetért. Az ő kezdeményezésére vezették be a silózást is. Eddig 400 köbmétert silóztak. A terv szerint 720 köbmétert kell silózniok, de elhatározták, hogy terven felül 1000 köbmétert silóznak. Tudja mindenki a szövetkezetben, hogy bőséges silótakarmánnyal lényegesen növelni lehet a tejhozamot. A takarmányalap biztosítása érdekében 9 hektáron takarmányrépát is termeltek. Az elmúlt évhez viszonyítva a szövetkezet állattenyésztése lényegesen fejlődött. Ezt az bizonyítja a legjobban, hogy az idén először tudják beadási kötelezettségüket egyer'^tesen teljesíteni, sőt már 42 mázsa sertéshúst szabadpiaci áron is értékesítettek. A szántóföldeken szorgalmas munka folyik. Trágyázzák a földeket és gondosan előkészítik a vetéshez. Az őszi repcét pedig már el is vetették. A szövetkezet az idén termelt először rizst. A rizstermelő csoport vezetője, Nagy Elek szerint a szövetkezetnek az idén szép bevétele lesz a rizsből. Az idén még csak 20 hektáron termelnek rizst, de jövőre már sokkal nagyobb területen akarják termelni ezt az értékes növényt. A nagy fejlődés, amelyet a szövetkezet eddig megtett, a pénzügyi gazdálkodásában tükröződik vissza a legjobban. Az idén a tervezett bevétel 100 százalékra, sőt az állattenyésztésben 125 százalékra van teljesítve. Az idén nem okoz gondot a munkaegységekre járó előleg kifizetése. Havonként 70—80 000 koronát fizetnek ki a tagoknak, és bíznak abban, hogy az év végén lesz majd min osztozkodni. Kászonyi István. Két kévekötő-aratógép szomorú sorsa Az utóbbi időkben mezőgazdasági dolgozóink mind gyakrabban bírálják gép- és traktorállomásainkat, különösen a felületesen kijavított gépek miatt. Ugyancsak joggal mutatnak rá arra is, hogy a gépeket, mint szövetkezeteseink legjobb segítőit, nem becsülik meg. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy sok esetben egyes traktorosok, de főképpen a brigádvezetök milyen könnyelműen hunynak szemet az állami vagyon pusztulása felett. Példa erre a királyhelmeci járás. Az Őrös- község határában felfedezett két kévekötő-aratógép, félig szétszedve, darabokban várja további sorsát. A szétdobált kerekek, különféle alkatrészek, a földbe benyomódott fogaskerekek siralmas látványt nyújtanak. A kaszákról nem is beszélve, amelyek ugyancsak a rozsda martalékává válnak rövidesen. Feltesszük a kérdést Feke elvtársnak, az őrösí traktorosbrigád vezetőjének, hogy meddig szándékszik még a gépeket a Karcsa partján és a kölestarlón hagyni. Nem gondolja, hogy mint a nép államának fizetett alkalmazottja kötelessége volna védeni a rábízott értékeket? S végül: mit mondanak az őrösi szövetkezeti tagok, akik már így is eleget méltatlankodtak az aratás alatt a sok üzemzavar miatt, most pedig a két kévekötő-aratógép sorsán. K. I. A nagykaposi járás készül az őszi munkákra A jövő év gazdasági eredményeihez nagyban hozzájárul az idei őszi szántás és vetés időben való elvégzése. Tisztában vannak ezzel a nagykaposi gép- és traktorállomás dolgozói is, ennek tudatában készítették el őszi munkatervüket. A traktorosok most fejezik be a tarlóhántást. Egyidejűleg hozzáfogtak a szövetkezeti földek szántásához és bevetéséhez is. Ezt a munkát legkésőbb október első felében fejezik be. Az őszön a magángazdák földjein is nagy munkát végeznek a traktorosok. Kétezer hektárt fognak felszántani és bevetni. A munka a szövetkezetekben általában sokkal jobban megy az idén, mint a múlt évben. A szövetkezetek már a vetőmagot készítik elő. Gondosan tisztítják, hogy csak tiszta mag kerüljön a földbe. Az őszi munkák korai elvégzését különösen a vajai, nagykaposi és pálóci brigádközpontok biztosították legjobban. Gondoskodnak kellő mennyiségű vetőmagról, s ügyelnek annak minőségére. A nagyráskai és mokcsakerészi szövetkezetesek vetőmagot cseréltek, hogy ezzel is biztosítsák a jövő évi gazdag termést. Rastislav Krafuk, Eperjes. Jól dolgoznak a kajali asszonyok Az udvarból gépzakatolás hallatszik. Öten szorgoskodnak a villanyra kapcsolt magtisztító körül. Négy fiatal asszony, az ötödik egy jól fejlett szőke kislány, Divicsán Erzsike. Tizennyolc éves, fürge járású, ügyes kezű kislány. Nótaszó mellett hordják az acélos búzát a gépbe. Ketten mérik a megtisztított magot. Erzsike a zsákokat kötözi, s rakja egy rakásba. Valamennyiük között ő legerősebb. Egyre-másra telnek a zsákok, 126 mázsát tisztítanak ki naponta. Már pár napja készítik elő a vetőmagot, hiszen már szántják a földeket az őszi vetések alá. Az asszonyok közül hárman évek óta dolgoznak a szövetkezetben. Kettő újonnan jött. Plank Jolán és Szabó Mária ez év márciusában írták alá a belépési nyilatkozatot. Ritka eset, hogy elmaradnak a munkából. Csak ha esik, vagy olyankor, amikor nagymosást végeznek. Annyira jól érzik magukat a közösben, hogy büntetés lenne számukra, ha nem dolgozhatnának a szövetkezetben. A szövetkezeti tagok murkája nem hiábavaló. Ahogyan erősödik a szövetkezet, úgy eme'redik a jövedelmük is. Tavaly még cs.n: 9 korona eiöleget í'iettek munkaegységenként, az idén már 11 korona az előleg. Gondtalanul élnek a jól dolgozó tagok, bátran tekintenek a jövőbe. Az öt asszonyt pedig, akik most együtt dolgoznak a gépnél, a legjobbak között emlegetik. Szabó Mária maga sem akart-; hinni, hogy három hónap alatt, 128 munkaegysége legyen. A legjobban akkor lepődött meg, amikor a gabonát adták a munkaegységekre. Ügy számította, hogy 256 kg búzát és 128 kg árpát kap, mert 2 kg-ot tervezett búzából a szövetkezet munkaegységenként. Nagyott nézett, amikor 390 kiló búzát kapott. — Hogyan lehetséges ez? — kérdezi csodálkozva, mert csak 256 kilóra számított. Csak azután világosították fel, hogy a szövetkezet 2 mázsa búzával termelt többet minden hektáron a tervezettnél, s így 3 kilót adnak munkaegységenként. Előlegül 1408 koronát kapott a ledolgozott munkaegységekre. Ehhez még fél liter tejet és ősszel 1 kg kukoricát adnak minden egyes munkaegységre. Varga Teréziától is érdeklődünk munkája felől; hogy van megelégedve a szövetkezeti élettel. Röviden elmondja, hogy 39 éves és két családja van. Arra azonban, hogy hogyan érzi magát a szövetkezetben, így felel: „Nézzék meg a normakönyvemet, az beszéljen helyettem." Hamarosan megtudtuk, hogy mindene megvan. Az első félévben 144 munkaegységet ért el. Erre 1584 korona előleget, 430 kg búzát, 72 liter tejet és 144 kg árpát kapott. Ezzel, mint akik jól végettük dolgunkat és megtudtuk, amit akartunk, búcsúzni kezdtünk. Ebből azonban semmi sem lett, mert Divicsán Erzsike durcásan lép elénk, s szinte eltorlaszolja előlünk az utat. Látjuk kipirult arcán, hogy nagyon megharagudott valamiért. Hamarosan világos lett előttünk az is, hogy mi fáj neki. — Hát rólam semmit sem akarnak írni — kiált haragosan, magából kikelve. Januártól mindennap dolgozom és több a munkaegységem, mint az övék bármelyiké — mutat társnőire. Mit volt mit tenni. Üjból felnyitjuk a vastag táblájú normakönyvet, s mindjárt az első oldalon ott találjuk Erzsike nevét. Kétszáztíz munkaegység van bejegyezve neve után június utoljáig. Mindjárt kiszámítottuk, hogy 2310 korona előleget, 620 kg búzát, 210 kg árpát és 105 liter tejet kapott a ledolgozott munkaegységeire. És amikor megkérdeztük, hogy mit vásárolt az utóbbi időben, csak elmosolyodott, de egy szót sem szólt. Furcsa volt egy kicsit előbbi viselkedése után, hogy ennyire lecsendesült. A huncútságra azonban hamarosan fény derült. Varga Pálné tárja elénk a csattanót, de először még rámordul Erzsikére. — Mit szégyelled megmondani az igazat, örülj, hogy férjhez mégy, százszorta könnyebb most neked, mint nekünk volt valamikor. Erre még j< bban elpirult a s/.őke kislány. Vargáné kibökte az igazat. Most már ő mondja el, hogy a pénzből kelengyét vásárolt. Hogy megvette már a 4400 koronás hálószobabútort, az ágyneműt is beszerezte, a nagy rádiót is megvásárolta már, még csak a konyhabútor hiányzik es megesküsznek. Búcsúzáskor megemlíti, hosy ezt a zárszámadásból fogja megvenni, mert tudja a könyvelőtől, hogy a másik 11 korona már a bankban fekszik a munkaegységekre. így hát Erzsike nyugodtan férjhez mehet a jövő tavaszon, s a szövetkezeti keresetéből csaphat két falura szóló lakodalmat. Halász Ambrus. A MARTINI Állami Gazdaság legjobb gazdaságában, Záturcién minden fejős tehén részére 7 mázsa jóminöségü silótakarmányt készítettek elő a étéire. A többi takarmánymennyiséget 15 hektárnyi területről biztosítják, melyen silókeverékeket vetettek el. A BESZTERCEBÁNYAI kerületben a szövetkezetek legjobb női dolgozói közé tartozik Pavlina Letavajová nemzetgyűlési képviselő, az ipolysági járásban levő malinoveci szövetkezet sertésetetője. A sertések jó gondozásával és helyes etetésével darabonként 0,93 kg napi gyarapodást ér el. HOSSZÜ ÉVSZÁZADOKON keresztül az állattartás és az állatok termelőképessége a véletlenre volt bízva. A megelőző évtizedekben pedig egyoldalúan mindent az öröklődés törvényének tudtak be. A biológiai és fiziológiai kutatások, melyek világosságot derítettek az egész anyagcsere folyamataira, a hormonok és vitaminok fontosságára,— eredményezték, hogy a mai tudomány ugrásszerű fejlődése konkrét kísérletekkel bebizonyította, hogy igenis, az embernek fontos szerepe van mind a belső, mind a külső tényezők irányításában. Ezeknek az ismereteknek helyes és szakszerű alkalmazásával lényegesen, sok esetben pedig az elérhető legnagyobb mértékig lehet az állati íermelóképesseget' fokozni. Ma már ott tartunk, hogy az emberek a külső tényezőket nagy mértékben irányíthatják éö módosíthatják. Az állati szervezet természetesen a közvetlen környezet (külső hőmérséklet, mikroklíma, fény, gyakorlás, táplálkozás) állandóságának megőrzésére törekszik. De megvan rá a mód, hogy ezeket megfelelő irányban, az állattartó érdekeinek megfelelően megváltoztassuk és irányítsuk. Például a hasnyálmirigy hormonjával, az inzulinnal, mely a szervezetet zsirképzésre serkenti, csökkenthetjük a vérben lévő cukor mennyiségét, és az ennek következtében keletkező éhségérzetet kihasználnia, fokozhatjuk az állat takarmányfelvevő képességét. Hasonlóképpen a szervezet fehérjeraktározáAz állattartó szerepe az anyagcsere irányításában a termelőképesség (okozására írta : Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus sát is serkenthetjük, ha az állatokat jártatjuk, futtatjuk és ezzel fejlesztjük izomzatukat és éppen az izmok azok, melyeknek fejlesztése fehérjeraktározást jelent. Tekintve, hogy az ehhez szükséges fehérjét is csak a vérből vehetik fel a növekedő izomrostok, ezért megfelelő takarmányozással kell erről gondoskodnunk. Ugyancsak módosíthatjuk a sejtekben végbemenő anyagcserefolyamatokat is úgy, hogy a pajzsmirigy hormonját, a thyroxint juttatjuk a szervezetbe, mire az anyagcsere fokozódik. Ugyanezt elérhetjük a hidegben való tartással is, feltéve, hogy bőségesen és jól takarmányozunk. Itt van a tudományos alapja az annyit hirdetett, a szovjet kutatók által elkezdett és eredményesen folytatott és végre nálunk is elég széles körben alkalmazott „rideg tartásnak". A rideg tartás nemcsak azzal hat, hogy edzi a szervezetet és így csökkenti az állati szervezet hajlamosságát a szervi és fertőző betegségekre, hanem közvetlenül hatva a hormontermelésre, fokozza jó irányban az anyagcsereforgalmat. Közismert, hogy a fokozott anyagcsere gyorsítja a fejlődést és a súlygyarapodást. A BELSŐ KÖRNYEZETBEN végbemenő folyamatokat is egyre jobban irányíthatjuk. így ma már serkenteni tudjuk az egyes emésztőnedvek termelését és ezáltal biztosíthatjuk a jobb emésztést. Hosszú évek kutatása bebizonyította, hogyha állatainknak eledelébe vitaminokat és antibiotikumokat (penicillint, sztreptomicint, chloromicetint) juttatunk, ezeknek segítségével, tekintve, hogy a bélrendszer mikroklímája megváltozik, jelentős mértékben növelhetjük a táplálőanyagok kihasználását is. Éppen ezért már ebben az évben, nem beszélve a következő évekről, erre a célra nagy mennyiségű antibiotikumok állnak és fognak állni rendelkezésünkre, hogy így állataink termelőképességét növelhessük. Előző cikkeimben részletesen beszámoltam a külső tényezők ismeretéről, és az ezeknek az ismereteknek optimális kihasználásáról. Ismertettem a fény, a hőmérséklet, a nedvességtartalom és legfőképp a megfelelő, biológiailag teljes értékű takarmányok különféle előnyeit a növekedésre, gyors fejlődésre és a termelőképesség fokozására. Igen nagy jelentősége van annak, hogy az utolsó években széles körben terjesztik és alkalmazzák az orosz tudós, Pav'ov fiziológus idegrendszerkutatási elméletét állattenyésztésünkben, mert ez irányítja az éhség és étvágyérzetet, ez indítja nrwg az emésztőnedvek termelését, ez hat a felszívódás folyamataira, és ez biztosítja a közvetlen környezet állandóságának fenntartását. Például az izomzat kialakulásában nagy szerepet játszik a gyakorlat (tréning). Közismert, hogy a gyakori ismétléssel mind a testi, mind a szellemi működés könnyebbé, gyorsabbá és biztosabbá válik. Ez az állattenyésztésnek is egyik fontos alapfeltétele. Emiatt kell a csikókat,'borjakat jártatni, futtatni, hogy izomfejlődésük gyorsabb és tökéletesebb legyen. Sőt ma már a célszerű sertéstenyésztésben sem marad el a gyakorlás. Jól tudjuk, hogy a begyakorolt ló sokkal gyorsabban, könynyebben végzi el a nehéz munkát, mint az, amelyik ezt még nem szokta meg. De fontos tudni, hogy az izmok avakoroltatása csak akkor igazán fejlődést serkentő hatású, ha már lehetőleg egész fiatal korban elkezdjük. A fiatal állat izomrostjai ugyanis sokkal gyorsabban telnek meg fehérjével, mint az idősebbé. Ha az izmokat működtetjük, akkor összehúzódásuk alkalmával kipréselődik belőlük a vér, elernyedéskor pedig mint valami szivattyú magukba szívják a friss oxigénben és táplálóanyagokban dús vért. A működés alkalmával keletkező égéstermékek tágítólag hatnak az izmokban lévő hajszálerekre, tehát ha ezek kitágulnak, sok vér folyhat keresztül rajtuk. A gyakori ismétlődés eredményeképpen az erek állandóan tágak maradnak és így még a nyugalomban lévő izomnak előzőleg kitágult hajszálerein is több vér áramolhat át. A jobb ellátás és fokozottab igénybevétel következményeképpen az izomrostokban több lesz a fehérjemennyiség, miáltal a rostok megnőnek. A MAI FELFOGÁS SZERINT az izmok erősödésekor az izomrostok száma nem növekedik, csupán az egyes izomrostok nőnek meg azáltal, hogy több fehérje halmozódik fel bennük. Állattenyésztésünknek, illetve állattenyésztőinknek éppen az a célja, hogy ezzel fokozzák a fehérje felraktározását. A kor előrehaladásával az izmok összetétele megváltozik. Minél idősebb valamely izom, annál több kötőszövet lelhető benne, s azért rágós a vén állat húsa. Ez az oka annak is, hogy idővel az izmok teljesítőképessége csökken, az ember tehát ma már a külső tényezők irányításával befolyásolhatja a szervezet működését, és szinte kényszerítheti arra, hogy az részben öröklött, részben szerzett tulajdonságai által képességeit a lehető legnagyobb mértékben fejtse ki, s ha ezt megtettük, akkor elértük a kitűzött célt, hogy megteremtsük állataink maximális termelőképességét.