Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-18 / 198. szám, csütörtök

4 UJSZ0 1955. augusztus 18. Minden gazdasági szakaszon gondosan készítsük elő a második ötéves terv első évének tervjavaslatát (Folytatás a 3. oldalrjl.) intézkedések közé tartoznak a terve­inkben eszközölt technikai-szervezési intézkedések. Az 1956. évi terv elő­készítésében különösen fontos lesz. hogy a lehető Ieqnaqyobb mértékben felkaroljuk a dolaozók kezdeményezé­sét, támogassuk és irányítsuk azt. En­nek a téma-tervekben kell megmu­tatkoznia, amelyeket a megbízotti hi­vatalok dolgozóinak az élen.iáró üze­mek legjobb dolgozóival, technikusai­val és a kutató intézetekkel való szo­ros együttműködésben kell kidolqoz­niok. Seqíteniök kell az üzemeknek, hoqy a leqnagvobb mértékben érvé­nyesíthessék a tervjavaslatban a tech­nika és technológia legújabb ismere­teit. Már most kell megteremteni a jövő évi terv teljesítésének feltételeit Elsősorban olyan intézkedéseket kell tenni, hogy ebben az évben teljesítsük a tervet. A legkomolyabb feladatok a beruházási tervben állanak előttünk, mégpedig a mezőgazdasáq, az iskola­ügy és a lakásépítés szakaszán. Hogy a lemaradást behozzuk, mozgósítani kell mindent — a technikát, a szak­osztályok és az alárendelt szervek dolqozóit, a nemzeti bizottságok szer­veit. stb. Továbbá a szakosztályok, főosztályok és a vállalatok összes dolgozói előtt behatóan ismertetni kell a feladatokat, a iövő évi terv jelentőségét. Az idei terv összeállításéban szerzett tapasz­talatokból és a tervtel.iesítés eddigi eredményeiből kiindulva a tömegszer­vezetekkel eqvüttmüködve és a párt­szervezetek seqítséqével ki kell dol­oozni a műszaki-szervezési intézkedé­sek javaslatát abból a célból, hogv jó terviavaslatot állítsanak össze és hoqy azután biztosítsák annak teljesítését is. Sohasem szabad meqfeledkezniink arról, hoqv a tervfeladatok sikeres tel­jesítése attól füqq maid, hoqvan qon­doskodunk mindennapi irányítómun­kánk színvonalának emeléséről. Az irányítás ió színvonala abban rejiik, hoqv naponként qondoskodunk a dolqozók szakképzettséqének növe­léséről és naponként rendszeresen el­lenőrizzük a feladatok teljesítését. Az irányító munka jó színvonala annyit jelent, hogy ellenőrizni kell és szervezési intézkedéseket kell megva­lósítani a terv legfontosabb és le.q­qvenqébb szakaszain. A ió irányítómunkához tartozik az is, hoqv megnyerjük a tömeqszerve­zetek seqítséqét az üzemi dolgozók kezdeményezésének kifejlesztésére, a haladó munkamódszerek bevezetésé­re. A terv teljesítése érdekében gon­doskodni kell a kutatómunkálatokról, e műszaki-qazdasáqi normákról, a vál­lalaton belüli önálló elszámolás rend­szerének bevezetéséről s a vállalaton belüli tervezésről. ' Az 195& évre szóló tervjavaslat előkészítésénél el kell kerülni azokat a hibákat és hiányossáqokat. amelyek a múlt évben mutatkoztak. Alapvető hiányossáci volt a vállalatok előkészítésének és irányításának helyte­len megszervezése a müszaki-termelési­és pénzügyi tervek kidolqozásában. Az e'őkészítö időszak, amelyet a műszaki termelési és pénzügyi tervek kidol­gozásának és jóváhaqyásának kell be­tetőznie. nem állott folyamatos mun­kából. hanem két eqymástól elszige­telt sza)áiszra oszlott. Az első sza­ktsz — amikor a vállalatoktól a szak­osztályok alátámasztást kértek terv­javaslataikra (néhány esetben komp­lett terviavaslatot), a második sza­kesz pedig a jóváhagyott terv szét­íissa után következett. Ez a hiányos­séq meqnyilvánult a műszaki-szerve­zési intézkedések kidolgozásában is. E hiányossá.qok következményei abban mutatkoztak meg, hoqy nem veit áttekintés arról, hoqyan lehet a ievasolt feladatokat biztosítani, vajon e'.éqqé mozgósító ere.jüek-e, s milyen mértékben mozqósítják a tartalékokat. A műszaki-termelési és pénzüqyi tervek összeállításának előkészítési szakaszában a vállalatok nem elemez­ték az eddigi munkát, pedig ez első feltétele annak, hogy jó tervet dol­qozzanak ki a következő időszakra. Hoqv a lehetőségeket nem ismerték, ez abban is meqnyilvánult. ahoqyan a várható tervteliesítést meqhatároz­ták. A valódi eredmények meqmutat­ták. hoqv a várható teljesítést alábe­csülték és ezért az 1955. évi tervet helvre kellett iqazítani főleq a ter­melésben, a munkatermelékenység­ben és a beruházási felépítésben. Hogy ió minőségű és tudományosan Indokolt tervjavaslatot állítsanak ösz­sze. ehhez a szakosztályok és a vál­lelatok szoros együttműködése szük­séges. Ezt az együttműködést azonban nem lehet úqy értelmezni, hoqy a szakosztályok az ellenőrző számok alapián a vállalatokkal kidolqoztatják a tervjavaslatokat a mutatók eqész szélességében és azután ezeket csak összeqezik. A szakosztályoknak a ál­talatoktól csupán néhány legfontosabb mutató kidolgozását kel] kérniök alá­támasztó adatok és számítások for­májában, amelyekből azután a tulaj­donképpeni javaslat összeállításánál kiindulnak. Emellett naqyon felelős­ségteljesen kell el.iárniok, hoqy ne befolyásolják őket a vállalatok eset­leges helytelen nézetei, ne veszítsék el vezető szerepüket a javaslatok ösz­s/t állításában és olyan javaslatot dol­gozzanak ki, amelv a népqazdaság szükségleteiből indult ki. Szükséqes továbbá a szakosztályok, főleq a megbízotti hivatalok és mi­nisztériumok, valamint a Szlovák Tervhivatal szoros és kölcsönös együtt­működése. főleq a tervjavaslat leg­fontosabb kérdéseiben a megoldások hclvesséqének felülvizsqálását illetö­Itq. A kerületi tervezés szakaszán szo­ros együttműködésre van szükség az illetékes szakosztályok, valamint a kerületi nemzeti bizottsáqok igazga­tóságai között. A helyi qazdálkodásban a megva­lóMtott decentralizálás után különö­sen szükséqes a belkereskedelmi szer­vek szoros együttműködése a helyi gazdálkodás kerületi i.qazqatósá.qaival. A szakosztályok naqy felelősséget viselnek a ió műszaki-termelési és pénzügyi tervek kidolqozásáért. ame­lyek a vállalatok összes tartalékait mozqósítják. Erre a munkára a vál­lalatokat rendszeresen vezetni kell, hoqy a feladatok megfontolt irányítá­si alapján kidolqozzák a műszaki-, termelési- és pénzügyi tervek alap­vető mutatóit, valamint előre kidol­gozzák a javasolt feladatok teljesíté­sének biztosításához szükséges ösz­szes intézkedéseket. Eqyik további nagyon fontos fel­adat helyesen megállapítani a iövő évi fejlődés feladatai meghatározásá­nak kiinduló pontját. A kiinduló támaszpont meghatáro­zásától füqq maid annak a fejlődés­nek üteme is, amelyet a .iövő évi tervre meghatározunk. És itt fontos problémához érkez­tünk. főleg ebben az évben, mert a tervet a mutatók egész sorában túl­szárnyaljuk. A népqazdaság fejlődésének üte­me az ez idei tervvel szemben az ellenörzöszámokban van meqhatároz­va. Ezért qyakran vetődik fel a kérdés, vajon abban az esetben, ha a tervet túlszárnyalják, be kell-e tartani az ütemet, vaqypediq csak az ütem ál­tal meqhatározott színvonalat a terv­vel szemben, vaqyis az ez évi terv túlszárnyalása által csökkentett üte­met. Itt tudatosítani kell. hoqy a nép­gazdasáq arányos fejlesztése törvé­nyének betartása érdekében biztosí­tani kell a feilödés dinamikáját. Az eredetileg mérlegelt színvonal betartá­-a következtében jelentősen lassúbbod­na a fejlődés, ami ellentétben áll a szocialista építés feladataival. Ezért a tervjavaslat összeállításánál arra keli törekednünk, hoqy betartsuk az el­ltr.örzőszámokban megállapított fej­lődési ütemet az ez évi terv túlszár­nvalásában elért színvonallal szemben is. Azok a feladatok és problémák, amelyek népqazdaságunk előtt-az 1956. évben állanak, nem en.qedik meg a néoqazdasáq fejlődésének lassúbb üte­mét. Másként nem érnők el a máso­dik ötéves tervre tervezett fejlődés ütemét. HÍREK SZEPTEMBER 4-ÉN zajlik le Prágá­ban a „Csehszlovák repülőnap". -A szlovákiai résztvevőknek biztosítják az elszállásolást. A DUISÍASZERDAHELYI 'gép- és traktorállomás traktorosainak 470 hek­tár területen kell kitépniök a lent. Au­gusztus 15-ig négy kombájnnal és 14 lentépővel 209 hektár lent téptek ki. A BUKOVECI bánya dolgozói elha­tározták, hegy a bányász napig to­vábbi 1000 tonna szenet fejtenek ter­ven felül. A VIGLASI szövetkezeti tagok elfo­gadták a horné-smerovcei EFSZ ver­senyfelhívását a tarlószántás gyors elvégzésére és a tarlókeverékek elve­tésére. A besztercebányai kerületben elsőnek teljesítették a tarlószántás tervét. KUNCICÉN a technikai dolgozók új gépet szerkesztettek, amely megköny­nyíti a cement rakodásét. A gép egy óra alatt 15 tonna cementet tud át­rakni. A PRÁGAI Julius Fucík Kultúra és Pihenés Parkjában két héttel ezelőtt nyílt meg a „Lengyelország fényké­pekben, könyvekben, grafikában és népművészeti alkotásokban" elnevezé­sű kiállítás, amely iránt nagy az ér­deklődés. AZ OSTRAVA-KARVINI köriét köz­lekedési dolgozói kötelezettséget vál­laltak, hogy 250 órát dolgoznak le mezőgazdasági munkákban. AUGUSZTUS 16-IG a szobránci já­rás elsőnek teljesítette az eperjesi kerületben a szénabegyűjtés tervét. A GOTTWALD ELNÖK mélybányá vá­járai az új üze.ni klubban kiállítást rendeznek. A kiállítás képei a bányász­életet ábrázolják. IDŐJÁR ÁS A reggeli órákban a völgyekben köd. A köd eloszlása után némi felhőképző­dés. A felmelegedés fokozódik. A nap­pali hőmérséklet 27—30 fok. Gyenge délkeleti szél. A vágsellyei járás teljesítette a gabonabeadást Szerdán, augusztus 17-én 10 6ra 30 perckor, 8 nappal a határidő előtt a vágsellyei járás a nyitrai kerü­letben harmadiknak teljesítette a ga­bonabegyüjtés tervét. A vágsellyei szövetkezetesek és egyénileg gazdálko­dódé parasztok 100,2 százalékban tettek eleget az állam iránti kötelességük­nek. Az elért eredményben legna­gyobb részük a szövetkezeti tagok­nak van, akik 100 százalékra teljesí­tették tervüket. Elsőnek a tornóci, végsellye! és a deáki szövetkezetesek teljesítették gabonabeadási kötelezett­ségeiket. Nem maradtak le azonban az egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépparasztok sem. A tornóci kis- és középparasztok például a mai napig 200 százalékon felül, a vecsei és a deáki kis- és középparasztok pedig 100 százalékon felül teljesítették be­adási kötelezettségüket. Tornócon Eg­házy Vendel, Jozef Sliska, Július Ra­bek, Keszely Kálmán példásan teljesí­tették állam iránti kötelességüket. Az elért eredményben nagy részük van a begyűjtési apparátus dolgozóinak is, akik a nemzeti bizottságokkal szoros együtműködésben biztosítani tudták a gabona begyűjtését egyenesen a csép­lőgépektől. A vágsellyei járásban to­vább folyik a gabona begyűjtése. A szénfejtési terv teljesítése Kedden, augusztus 16-án az egyes bányakörzetekben így teljesítették a szénfejtési tervet: FEKETESZÉN: Karvini köriét 93,6 százalékra, orlavai körzet 93,8 szá­zalékra, az ostrava-karvini körzet 93,5 százalékra, Kladno 85,5 száza­lékra, Plzen 86,6 százalékra, Trutnov 95,8 százalékra, Rosice 99,8 százalék­ra. A feketeszén fejtési tervét össze­sen 97,2 százalékra teljesítették. BARNASZÉN: Komorany 111 száza­lékra, Most-Észak 86 százalékra, Duchcov 90%-ra Bilina 106 száza­lékra, Sokolov összesen 93,7 százalék­ra, Handlová 72,9 százalékra, Kékkő 109,5 százalékra. A barnaszén fejtési tervét összesen 98,6 százalékra telje­sítették. LIGNIT: Cseh Lignit-üzemek 103,8 százalékra, Délmorvaországi Lignit­üzemek 77,5 százalékra, Béke-bánya 72,7 százalékra, Lehota-bánya 107,8 százalékra. A lignit fejtési tervét ösz­szesen 83,3 százalékra teljesítették. Szünidejük örömteli napjait a nemzetközi pionír táborban töltik A legendákkal körülszött Sitno mel­lett elterülő Pocúvadló-tó környékét már több mint egy hónapja élénk zaj tölti be. Az erdő és az ezüstös tükrü tó csendjét vidám kiáltások, gyermekek örömteljes kacagása veri fel, akik a nemzetközi gyermek­táborban töltik szünidejüket. A nemzetközi béketáborban minden évben sok külföldi fiatal gyűl össze. Az idén elöször a Német Demokra­tikus Köztársaság pionírjai és Nyu­gat-Németország gyermekei jöttek el ide. A lipcsei, berlini, ehrfurti fia­talok tartós barátságot kötöttek pio­nírjainkkal. Augusztusban a Szovjet­unió és a Bo'.gár Népközátársaság pionírjai töltik itt szünidejüket. Tíz szovjet pionír és 25 bulgániai gyer­mek élvezi nálunk a nyári szabadsá­gát. A külföldi vendégek és a cseh­szlovák pionírok sok vidám órát töl­tznek a gyönyörű környezetben. A szórakozás mellett tanulnak is. Egyre nagyobb az érdeklődés a technikai kör iránt, egyre nő a „fényképészek" és a fiatal turisták száma is. tanács ez uiég^ az & SizáfábóL il LASSAN, komótosan döcögnek a sze­kerek a pinci határban. A súlyos ga­bonakévék alatt kínosan nyikorog a kerék. A szántó előttünk fekvő darab­ja letarolt már, csak a jó szagot árasz­tó keresztek sora mutatja, hogy nem­régen még búza, árpa kalászaiba ka­paszkodott itt a szél. Most azonban nem fúj, pedig nagyon kellene a leve­gő áramlása valamerről, mert a két nagy cséplő mellett fullasztóan nehéz a por. És kiállhatatlan a hőség. No de szokni kell a meleghez, mint min­denhez. Mert nemcsak a cséplök körül nyomasztó a hőség, hanem folyópar­ton. heevoldalon, fák hűsén, mindenütt. Még a Hosszak-dűlőben is, pedig ottan lányok-fiúk dereka hajlik a kévékért: csomóznak. Tizenhárom hektáron rak­ják keresztbe az árpát. Ha közelebb­ről szemügyre vesszük őket, azt lát­juk, hogy egyetlen idősebb asszony van közöttük, a csoportvezető Balázs Gi­zella. Nem sokáig maradnak, indulnak hazafelé, mert a nap állása szerint dél­idő van. A faluba érve látjuk aztán még egy­szer az összeölelkező, kipirult arcú lányokat. Egy kiválik közülük. A nya­kában babos kendő,? előtte szemnek tetsző kötény, a testén könnyű nyári ruha. A lány szeme kék és mély, a haja szőke, mint a nyár. A ne­ve: Varga Anna. A faluban mindenki Ancsinak szólítja, maradjunk meg mi is emellett. HOZZÁNK JÖN, mert hívjuk, más­különben menne a többivel, ebédre. De hogy jön? Szégyenkezve, bátortalanul. Mozdulatában, lépésében, egy-egy sza­vában benne a tizenhatéves lány min­den bája, tartózkodása. Szégyenkezik, pedig nincs is miért és szüntelen mo­solyog, mert a lánynak eqyedüli ment­sége bármikor és bármilyen körülmé­nyek között vilianó mosuiya. Jó ideig szótlanul áll mellettünk, majd annyit mond: — Miért hívtak? — Azért, hogy beszélgessünk veled. Erre megint dsak szemlesütés, elpi­rulás a válasz. Megindítóan szép a lány, ahogy vár és néz. Nem látunk be­le, mit gondol, mit érez, de sejtjük, hogy kavarognak benne az érzések. Ilyen korban forrong az érzés és maga­san repül a képzelet a lányban.. Hiába tudnánk szeméből olvasni, ezzel sem mennének sokra, mert bezárkózik előt­tünk. Sógora segítségével sikerül egyel s mást megtudnunk, hogy a nyolcéves középiskola elvégzése után a losonci Zdrojba került elárusítónak, majd ki­rakatrendezőnek. De idén márciusban, amikor a tavaszi szél megcsapkodta ar­cát, gondolt egyet s hazajött. Pedig szerették a Zdrojban, becsülték mun­káját, pontosságát, olyannyira, hogy többször is elugrottak érte a faluba autóval. — Elvisszük Ancsit, nagy szükség van rá — mondogatták az édesanyjá­nak. — Az ő dolga, megy-e vagy marad — felelte az asszony. S MERT AZ ö DOLGA volt, nem hallgatott a csábító szóra, hanem ma­radt minden esetben. Jobb neki a szö­vetkezetben, ezt hajtogatta. És ha fag­gatták, miért jobb, ő sohasem mon­dott többet. Ebből a néhány szóból ér­teni kell, ebben a néhány szóban érez­ni kell a 800 hektáros szövetkezeti gazdaság vonzását, a nagy tábla földe­ket, a hazai gondok, bajok megosztá­sát, a közösség agyának, szívének lük­tetését. Fiatal lány Ancsi, s nem is el­kényeztetett, mert ahol a családban tizenhárom a gyerek — kilenc lány és négy fiú — ott szó sem lehet elké­nyeztetésről. Munkára, dologra neve­lődtek a gyerekek valamennyien. A harminchatos házszám alól heten jár­nak a szövetkezet földjeire, a szülök és öten gyerekek. Ancsi a legfrissebb munkaerő. Öt hónapja sincs, hogy el­jegyezte magát a szövetkezettel, s az­óta sehonnan sem húzza kl magát, ha kell, a legnehezebb munkát is elvál­lalja. A kultúrbrigádnak tagja, szépen dalol, még szebben táncol. Négy éve CSISZ-tag. Négy éve érzi, hogy a fia­talságnak az építő munkában a helye. Nehezen indul a beszéd, mert falun inkább hallgatni és mosolyogni szeret a lány. Bemegyünk az irodába, leülünk, azután folytatjuk az eszmecserét. Mi többet kérdezünk, de ő csak igennel, vagy nemmel válaszol. Arra a kérdé­sünkre azonban, hogy nlncs-e más ter­ve, számítása, bővebben felel: — Én már a szövetkezetben mara­dok, itt nőttem fel, Idehúz a szívem! HIÁBA JÁRT LOSONCRA, képzelet­ben otthon barangolt a dülöútakon, a folyóparton, ahol a szövetkezet tagjai a legnagyobb erőfeszítéseket teszik azért, hogy jobb életfeltételeket te­remtsenek. Akármerre járt, mindig ar­ra gondolt, hazajön, s amiben tud, se­gít. Elhatározásét meggyorsította ba­rátnője, Kelemen Rózsi is. Ha talál­koztak és egymásba karoltak, Rózsi csak azt mondogatta: — Meglásd, jobb lesz, ha velünk maradsz. Otthon vagy, barátok, isme­rősök között vagy! Es ö határozott. A döntést máig sém bánta meg. Feltalálja'magát a szö­vetkezetben. Szorgalmasan dolgozik. Júniusban 45 munkaegységet szerzett. Egy egység 12 korona, tehát nem is kevés a keresete, a természetbeni já­rulékot is hozzászámítva. öt hónapja járja Ancsi a határt, hol itt, hol ott bukkan elő és sohasem ma­gában, barátnőjével. S minél jobbak az eredmények, annál büszkébb társaira. Hogy á krumpli, kukoricaföld tiszta, s a dohány gyönyörű és hogy idejében learatták, abban neki is érdeme van. öt hónapja osztozik a közösség örömében, gondjában, bajában es úgy érzi, ahogy telnek-múlnak a napok, egyre mélyebben ver gyökeret a szi­vében a közösségi élet. Nem tudja ő lángolását, szeretetét, egy-egy csokor­ba szedett szóval kifejezni. Csak hall­gatni, örülni, szégyenkezni, nevetni tud. A politikához sem ért. Csupán any­nyit jegyzett meg az iskolában, hogy a szövetkezeti gazdálkodás jobb a kis­gazdálkodásnál. Mondja, mondja ő ezt gyakran, de nem illik a szájára. Sok­kal igazabban hangzik munkaszerete­téből fakadó véleménye: — Szeretni kell a szövetkezetet! ENNYIT MOND búcsúzóra és ismét mosoly ül az arcában. Aztán fut ki az irodából, lobog nyakában a kendője, ha­ja, s mint az örvénylő szél, fodrozó­dik utána szoknyája. Eltűnik a fordu­lóban, ebédelni megyen, mert a fiata­lok, a CSISZ-tagok útrakészen állnak. Készülünk mi is tovább s visszük ma­gunkkal a kis Ancsi mondását: szeret­ni kell a szövetkezetet. Bölcs tanács ez, még a tizenhatéves lány, Balogh An­csi szájából is! Mács József

Next

/
Thumbnails
Contents