Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-18 / 198. szám, csütörtök

ál ATOMENERGIA SZOlfiAUh AZ EM A szovjet tudomány és technika , nagyszerű eredménye A kétemeletes épület bejárata fölött aranyo­san fénylenek a homlokzatra vésett szavak: „A Szovjetunió Tudományos Akadémiája. Atomvil­lanytelep." Kívülről az épület nem különbözik a többi épületektől. Falai mögött azonban figye­lemreméltó technika rejlik, amely új korszakot nyitott az energetika fejlesztésében. Tüzelőként itt nem szenet, vagy kőolajat használnak, hanem uránt. Huszonnégy óra alatt az 5000 kilowatt teljesítményű villanyerőmű 30 gramm uránt fogva<=zt. Ilven teljesítmény el­éréséhez szénnel fűtött villanyerftmüben 24 óra alatt mintegy 100 tonna szénre volna szükség. Az atommagvak hasítása által keletkezett hőt átveszi a víz, amelyet csöveken a gőzgenerá­torba vezetnek. Innen a forró gőz közönséges turbinákba áramlik és hajtja azokat. ...Izgatottan lépünk a villanv«rőműbe, amely a szovjet tudományos és technikai kutatások alkotó törekvéseinek eredménye. Egy évi fennállása óta az •tomvillanyerőmű nagvfokú megbízhatóságot mutatott. Ezen idő alatt mintegy 15 millió kilowattóra villanyára­mot termelt és emellett semmilyen komolyabb üzemzavar nem fordult elő. Egész berendezése pontosan és ütemesen dolgozik és a szovjet technika és tudománvos műszaki káderek ma­gas színvonalát tanúsítja, amelyek sikeresen Uralják az atomenergiát. A reaktor — a villanytelep szíve ...A bejárati csarnokon át a villanymű fő termébe jutunk. Figyelmünket felkelti a reak­tor, vagyis az atomkatlan felső része — az eqész atomhajtású villanymű szíve. A reaktort nem látni. Mélyen el van rejtve és gondosan ellátták védőburkokkal. „Milyen folyamatok mennek itt végbe? Mi az energia forrása?" A villanymű dolgozói részletesen válaszolnak ezekre a kérdésekre. Az energia forrása az urán A SZOVJET TUDOMÁNY ES TECHNIKA VILÁGRASZÓLÓ SIKERE AZ ATOM-VILLANYTELEPEN A. TRIFONOV-nak a moszkvai Pravdában megjelent riportja HBHHHBI , ~ ~ « Az atomvillanytelep reaktora fel ső részének egyik részlete az ennek következtében felszabaduló neutrónok maguk okozzák a további magvak hasadását: Is­mét beáll a neutronok felszabadulása és ezek a neutronok újból hasadásokat okoznak,.. így keletkezik az uránmag hasadásának láncreak­Az atomenergia az uránmag hasadása követ­keztében keletkezik — clyan folyamat által, amely a reaktorban indul meg, akkor, ha pon­tosan 60 rudat helyeznek bele. Ez a folyamat azután a reaktorban szüntelenül tovább folyik ezexre a —----- . FJÍ ha mag vagy néhány uránmag hasa d ' ciója. — ezüstös fém, amely 16-szorta nehezebb, mmt \ a' »•> M MJ r ' a a víz. Éppúgy, mint más vegyi elemek, az urán .„, , ., „.. atomjai is különfélék — izotópok, eltérd az I ítefpS í 238-as urán^ 9 aíT- j Az atomerő békés felhasználásának számos területén ES stTz uránatomj a Szovjetunió megelőzte a többi országokat magvSmk fontos tulajdonsága az, hogy hasad | és emellett neutronokat sugároz ki, amelyek a | protonokkal együtt az atommagvat alkotják, i Az urán hasadását előidézheti az, hogy mag- ? vába agy másik . neutron kerül. Az uránmag ' hasadéinál keletkező részecskék óriási gvor- * sasággal mozognak. Útjukban _ más atomokba ütköznek és meggyorsítják mozgásukat. Éppen ez okozza, hogy a fémurán vagy azok az anya­gok, ameWek^t tartalmaz,* hőt fejlesztenek. Ezeken a t't1aid*nságokon alapul az uránnak, mint atomcnergmforrásnak felhasználása. Az urán természetes izotópjai közül a legjobb ha­sadásképessége a neutronok befolyása alatt a 235-ös uránnak van. Az atomvillanyerőmü re­aktorában mesterségesen gazdagított uránt al­kalmaznak, amely ezen izotópok 5 százalékát tartalmazza. Az atomreaktor-katlan nem hasonlít a kö­zönséges hővillanyművek katlanához. Az uránnal nem tüzelnek úgy, mint a szénnel. Az urán­nal ún. munkacsatornákat töltenek meg. ame­lyek üreges rúdalakúok. Itt láthatjuk őket a villanyerőmű fő csarnokában. A falakra vannak felfüggesztve, alsó részeik (mintegy 170 cm magasságban) uránnal vannak megtöltve és ké­szen állanak ahhoz, hogy felváltsák azokat a rudakat, amelyek most vannak az atomreaktor­ban. Több, mint fél évre szóló „tüzelőanyag" tartalék van itt! A rudakban hatalmas erő rejlik, amelyet azon­ban még nem hoztuk működésbe. Mielőtt a re­aktorban alkalmaznák, a rudak teljesen bizton­ságosak és kézbe lehet őket vermi. Hogy az urán „dolgozni" kezdjen, ehhez kell, hogy bizo­nyos mennyiségű rudat bizonyos eljárással a katlanba merítsenek. Az uránt minden századik napon helyezik be a reaktorba. Amikor bekövetkezik a kitűzött idő, a rudak egy részét a resktorbnn felújítják. „Mi a reaktor és mllven a szerkezete?" Az itt dolgozó szakértők részletesen kifejtik . az atomreaktor berendezését. A reaktor henger­alakú, betonalapokon nyugvó acélpalástba van burkolva. A palástot graTIttéglíik töltik ki. Kö­zépső része függőleges nyitásokkal van teli.; Esekbe a nyitásokba csúsztatják be a rudakat. < A munkacsatornák belsejében gyenge acélcső- ! vek vannak, amelyeken víz áramlik. A víz a ' cs*v»n ^felé ömlik, azjitán visszatér a fel'ső részbe és emellett mossa a hőtfeilesztő urán­elemek (üreged mdflfc) felületét. A reaktornak 128 Ilven csatom*ja van, amelyek közül mind­egyik 7 méter. hosszú. A7 urénhasadós láncreakciója A villanyerőmű tudományos dolgozója elmond- ! ja, hogyan töltik meg az atomreaktort „tüzelő­vel"., Ezeket • hosszú rudakat, Az atomerő békés felhasználású val foglalkozó genfi kiállításon a szovjet atomvillanytelep modell­jét szemlélik a kiállítás látogatói A külföldi sajtó a szovjet tudósok kiváló eredményeiről A STOCKHOLMS TIDN1N- zött oly nyíltság és szívélyes- atomértekezleten részt vevő GEN genfi tudósításában A. L. ség uralkodott, amilyenre a má- küldöttsége tágját látogatóba Kurszanov akadémikusnak a rá- sodlk világháború befejezése óta hívták az Egyesült Államokba, dioaktlv izotópok mezőgazdasági nem volt példa." Vinogradov akadémikust Ér­téren való alkalmazásáról szóló A BEItLINGSKE AFTENAVIS nest O. LaWrence, a kaliforniai beszámolójáról ír. Hangsúlyozza, közölte Finn Borberg genfi kü- egyetem Btomkutat'ő-laboratóriu­hogy az új növényfajták ter- löntudósítójának jelentését A. L. mának vezető dolgozója hívta mesztésének orosz szakértője az Kurszanov akadémikus beszámo- meg. Vinogradov akadémikusnak atomenergia kutatóinak szenzá- lójáról az atomenergia alkal- lehetősége nyílik majd megte­ciós beszámolót tartott a szovjet mazásáról a mezőgazdaságban, "inteni a laboratóriumokban ki­tudósok kísérleteiről, amelyeket Borberg hangsúlyozza. hogy őrleti célokra felállított cyklot­az izotópokkal Végeztek a cukor- Kurszanov akadémikus együtt- ront. répa termesztésében. működést javasolt a nyugati tu­A lap továbbá rámutat, hogy dósoknak a fontos mezőgazdasá­az idén már késő, de a jövé év- gl és biológiai kérdések rádloak- <•„, r-„ fu-„ „ f„ A, ban a svéd cukorrépatermesz- tív izotópok segítségével valő tudománvos dől­té*, intézet meqváltoztatja ku- megoldáséban. A szovjet tudósok ™£?' d° tatásainak irányát, tekintettel a - Írja a tudósító - e téren ü°l 6 kJl ví!£f ^Ji'. szovjet tudósok felfedezéseire, nagy sikereket értek el. Kur­A lap bejelenti, hogv Oke Gus- szanov beszámolója nagy érdelr­tafsson tanár, aki Svédország fő lődést keltett, mert megmutai­képviselője a genfi értekezleten ta, hogy a rádioaktív elemek a növénytermesztés terén, eze E meghíváson kívül még szá­mos további kapcsolatot vették idén több kölcsönös tudománvos küldöttség kicserélésére kerül sor a különböző országokban. Csehszlovákia, a Szovjetunió, Lengyelország és Románia tű­ket a felfedezéseket szenzáció­saknak minősítette. A svéd sajtóiroda szemléjé­ben rámutat, hogy Genfben „a Kelet és Nyugat képviselői kő­nek a mezőgazdaságban Váló ... . , , alkalmazása terén a Szovjetunió dományos dolgozóinak első cso­megeiőzte a többi államokat. GENFBEN BEJELENTETTEK, hogy A. P. Vinogradov akadé­mikust, a Szovjetuniónak az portja a brit küldöttség m^hí­vására mindjárt a genfi értekez­let befejezése után a. harwelli angol laboratóriumba látogat. kélóbb k behelyezikreaktor „Új tudományos-műszaki és ipari forradalom küszöbén állunk, amelynek fontossága gfafitbéitaének nyílásúiba MÍ az ­Ó , F E/ Ü/ M TÍ/; 0 a g6z és villany felfedezésével kapcsolatos ipari forradalmakat." érdekes ebben? Míg legalább •» > J z /•« r r hatvan rudat nem helyeznek j N. A. BULGANYIN bele, a reaktorok nem szolgál- \ tztnzU hot ­Figyelembe kell venni, hogy az uránmag ha­sadásánál a neutronok óriási gyorsasággal röp­ködnek. A láncreakció kedvező lefolytatása ér­dekében fontos a „sugárzásokat lehűteni", vagy­is csökkenteni gyorsaságukat. Ezt a feladatot teljesíti a grafit és a víz, amelyek a reaktort hűtik. A neutronok lassítása mellett sor kerül arra is, hogy elnyeli őket az acél, a víz és a reak­tor egyéb anyagai. A neutronok elnyelésének folyamatára gyakorolt befolyással szabályozni le­het a reaktor működését: leállítani, megváltoz­tatni teljesítményét, újból üzembe helyezni stb. Ez bórkarbidból készített rudak segítségével történik. A bárnak az a képessége, hogy inten­zíven elnyeli a neutronokat. Ezeknek a rudak­nak két funkciójuk van. Az első — fenntartani a reaktor teljesítményét a meghatározott szín­vonalon. M'nél magasabbra emelik a rudakat, annál kevésbé nyelik el a neutronokat, annál nagyobb hatást gyakorol a neutron az uránra és így annál nagyobb a reaktor teljesítménye is. így biztosítható az egyensúly az atomreaktor, belsejében és a láncreakció normális lefolyása. A rudak második csoportja a reaktor gyors leállítására szolgál. Ezeket a rudakat a reaktor biztonsági rúdjainak ís nevezik; ezek biztosítják a reaktor üzemének biztonságát. Ha szükséges, a reaktor aktív övezetébe bocsátják őket és a reaktor gyorsan „kialszik". „Mivé változik az urán, amely kiadta ener­giáját?" Az uránmagvak töredékei más anyagok atom­magjaivá válnak, közöttük a bróm, krypton, jód, xenon, bárium, lanthan és más elemek atom­magjaivá, amelyek „Mendelejev táblázatán" ösz­szefüggő sort alkotnak — a cintől kezdve egé­szen a szamáriumig. Anyaguk sokkal kisebb, mint az urán anyaga. A reaktorban azonban más folyamatra is sor kerül, a neutronoknak a 238-as urán általi elnyelésére. Ebben az eset­ben szintén újabb elemek keletkeznek, amelyek­nek azonban nagyobb az anyaguk, mint az urán­nak. A természetben ezek az elemek nem for­dulnak elő. Sajátosságuk az, hogy ők maguk is az atomreaktorok „tüzelőanyagává" válhatnak. Gondoskodás a kezelőszemélyzet biztonságáról Ha közelebbről megismerkedünk a villanyerő­művel, lépten-nyomon találkozunk a természet objektív törvényeinek beható ismeretein alapuld kiváló technikai gondoskodás megnyilvánulásai­val. Az ember hatalma a természet erői felett mérhetetlen! Az ember nemcsak elveszi az atomtól a társadalom számára hasznos energiát, hanem megakadályozza azt, hogy ez az energia káros hatást gyakoroljon az emberi szervezetre. A reaktorok körül végzett munkáknál rádio­aktív sugárzás keletkezik, kárós hatáaét azon­ban megbízható biológiai óvintézkedésekkel meg lehet akadályozni. A reaktor körül egy méter vastsg vlzrétog és 3 méter vastag betonfal vari. A rnaktor felső részében erős grafitref!»ktor, acélfedő és erős öntöttvas lemez biztosítja á dolgozók védelmét. ... Tovább folytatjuk a villanyerőmű fő csar­nokának megtekintését. A reaktor mellett a földön több sorban fémzárószerkezetek feksze­nek. öntvényből készült csapok ezek, amelyek légmentesen elzárják a csövek nyílásait, ahol vízrétegben tartják a „kiégett" uránt tartalma­zó rudakat. A reaktorból való kivételük után a rudak erősen rádioaktívak. Ezért csak akkor cserélik ki őket. ha az emberek mér elhagyták a csarnokot. Ehhez kiváló szállítóeszközök álla­nak rendelkezésre. A csarnok felső részében két emelődarut látunk. Az egyiket akkor hasz­nálják, amikor az uránt tartalmazó rudakat kell kicserélni. A darut távolról, szigetelt kabinból Irányítják. Ezt a munkát erős ólomüveggel el­látott ablak mögül figyelik. A csarnokban most zöld villanykörték gyul­ladnak ki. Azt jelzik, hogy nincs aa emberre veszélyes rádióaktív sugárzás, nyugodtan be­lephetünk. A biztonságot ionizációs kamarák el­lenőrzik, amelyek érzékenyen reagálnak a rá­dióaktív sugárzásra. Ha veszély áll fenn, auto­matikusan kigyulladnak a vörös villanykörték és csengőjelzés hallható. A központi csarnokból a központi dosímét­rikus lemezhez érkezünk. Ezen a lemezen mű­szerek láthatók, amelyek az ionizációs kamrák feljegyzéseit mutatják. Ezek a kamrák vala­mennyi munkahelyen fel vannak szerelve. A má­sodik tábla jelzi, hogy milyen mértékbén és hol tisztátlan a levegő. Számos emeltyű van itt, amelyeknek száma megfelel az ellenőrzött he­lyiségek számának. Elég lenyomni egy emel­tyűt és a műszer azonnal megmutatja a meg­felelő helyiség levegőjének állapotát. A villanyerőmű dolgozóinak személyes elek­tromechanikai dosimeterjeik — töltőtollhoz ha­sonló műszereik vannak. Ugyanerre a célra kis röntgenfilmet tartalmazó zseb­műszereket alkalmaznak. A - fil­meket negyednaponként hívják elő. Ezek a filmek lehetővé te­szik a sugárzás méreteinek megállapítását. \ riport befejezését holnapi számunkban közöljük.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents