Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-18 / 198. szám, csütörtök

1955. augusztus 18. UISZO Minden gazdasági szakaszon gondosan készítsük elő a második ötéves terv első évének tervjavaslatát Pavol Majling megbízott, a Szlovák Tervhivatal elnökének beszámolója a vezető gazdasági dolgozók bratislavai értekezletén Összes qazdaság. szerveink, közvetlenül irányító munkájuk egyik legfontosabb feladata, népgazdaságunk fe jlesztése 1956. évi tervjavaslatának kidolgozása előtt állanak. E feladat teljesítésével biztosítanunk kell egy mozgósító, tudományosan megindokolt terv kidolgozását, s ezzel biztosítani népgazdaságunk erejének szakadatlan növekedését, népünk anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedését. Az 1956. év nagy jelentőségű lesz népgazdaságunk további fejlődése szempontjából. Ebben az évben kezdjük meg a második ötéves tervünk feladatainak teljesítését, amely jelentós történelmi időszaka lesz a szocializmus építésének Csehszlovákiában. Az építési terv fő súlypontja a második ötéves tervben is a nehézipar ágazatai termelésének fejlesztése lesz. Ezen ágazatok fejlesztése biztosítja egész népgazdaságunk egyenletes fejlődését, egész építési munkánk technikai haladásának fejlődését, a munkatermelékenység szakadatlan fokozását, a nép kulturális-technikai műveltségének rohamos növekedését, országunk természeti gazdagságának sokoldalú kihasználását. Nehézipari ágazataink termelésének fejlesztésével építjük és szilárdítjuk hazánk biztonságát, a nehézipari gyártmányokkal, különösen a gépipari gyártmányokkal piacokat szerzünk az egész világon. Különösen a nehézipari termelés az, amellyel a kapitalista világban propagáljuk népi demokratikus köztársaságunk erejét, a népi demokratikus berendezés előnyeit. A második ötéves terv feladatai a népgazdaságunkban fennálló aránytalanságok lényeges mérsékelésének elérésére irányulnak éspedig a tüzelőanyagok jelentősen fokozott kitermelése se, a villamosenergia termelésének növelése, a kohászat további fejlesztése és a gépipari termelés színvonalának emelése útján. Népgazdaságunk arányos fejlődésének biztosításához, az ország termelőerőinek további hatalmas fejlesztéséhez hozzá kell járulnia építőiparunknak, mégpedig a munkaszervezés színvonalának aránytalanul magasabb fokra való emelésével és az eddiginél sokkal magasabb fokú technikával. A második ötéves terv meghozza falvainkon a szocializmus döntő győzelmét. A mezőgazdasági nagyterme'.és további fejlődésével kiküszöböljük e szakasz nagyfokú lemaradását az ipari termelés mögött, s ezzel kétségtelenül megszilárdítjuk városaink és falvaink dolgozó népének erkölcspolitikai egységét. A második ötéves tervben további ipari termelőágazatokat építünk ki, a termelésben érvényesítjük a világtudomány és technika legújabb vívmányait. Ehhez Szlovákia nagy mértékben járul hozzá. A fogyasztási ipar ágazataiban a terv biztosítja a termelés terjedelmének további növekedését a meglévő kapacitások következetes kihasználásával, új létesítmények építésével és a munkatermelékenység egyidejű növelésével. Bővül a választék és növekedik közszükségleti cikkeink minősége is. Szlovákia népgazdasága 1956. évi fejlesztésének feladatai Az állami terv ellenőrző számai a második ötéves terv elsó évére — 195l3-ra a következőképpen határozzák meg a népgazdaság fejlesztésének feladatait: Szlovákia egész ipari termelésében 1955-höz viszonyítva legalább 10,4 százalékos fejlődést kell elérnünk. A termelés gyors fejlődését érjük el a gépiparban, a kohóiparban, a vegyi iparban, az építő anyagok gyártásában, a szénfejtésben, a gyógyszergyártásban és helyi gazdálkodás vállalataiban. A megbízotti hivatalok által irányított vállalatok nyersipari termelése több mint 10 százalékkal nő az 1955. évi 9 százalékos növekedéssel szemben. A termelés növekedését elsősorban az eddigi kapacitások jobb kihasználásával érjük el. Az egészségügyben, a cellulózeiparban és részben az építőanyagok ágazatában is lényeges növekedést ér el a termelés az új kapacitások kihasználásával. Az erdő és faipar ágazatában a párt és a kormány útmutatásaival összhangban majdnem 10 százalékkal csökkentjük a fakitermelést. Emellett az erdőgazdaság feladata lesz, hogy fokozott mértékben végezzük a kitermelést a nehezen megközelíthető és kiöregedett erdőrészekben. 1956-ban határozott lépést kell tennünk népgazdaságunk minden ágazatában a fával való gazdálkodásban. Lényegesen növekednek a cellulózegyártás, (21,4 százalékkal), a préselt fa, a deszkatermelés éo a bútorkészítés feladatai. A könnyűiparban a szövő és ruházati cikkek termelésének növekedésével lényegesen jobban kihasználjuk a meglévő termelőüzemeket. Az üvegipar egyes üzemeiben megkezdjük az átszerelést és a gépi berendezés kiegészítését. A helyi ipar termelési terjedelmének 13,6 százalékkal való növelését elsősorban a közszükségleti cikkek gyártásának fokozott növelésével és a közszolgáltatási javító üzemek kibővítésével kell elérnünk. A termelés e kitűzött növekedésének elérésében döntő jelentőségű lesz az élelmiszeripar feladatainak teljesítése, amelynél a termelés fejlesztése több mint egyharmadát teszi ki a megbízotti hivatalok többi vállalatai fejlődésének. A termelés növekedése itt attól függ, hogyan biztosítjuk a mezőgazdasági — különösen az állattenyésztési termelés növekedését és a termények begyűjtését. Az ellenőrző számok alapján 1956-ban 11,2 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést s emellett a termelés egész terjedelmében jelentősen növekedik a piaci termékek termelése, mivel feltételezzük, hogy a kenyérgabona beadása 15,2 százalékkal, az olajosnövén> 3ké 37,1 százalékkal, a cukorrépáé 20,4 százalékkal, a lené 62,8 százalékkal, a sertéseké 18,8 százalékkal növekszik. Az 1956. évi feladatok egyik legfontosabbika a takarmányalap biztosítása. az állatállomány és a hasznosság növelése a hústermelés fokozása érdekében. A beruházási építkezésekben — amelyek a terv nem teljesítése folytán az utóbbi években egyforma színvonalon maradtak — 1956-ban lényeges fordulatnak kell beállnia, hogy biztosíthassuk az 1955. évvel szemben a 13,5 százalékos tervezett fejlődést. Az ipari és a mezőgazdasági termelés fellendülése lehetővé teszi 1956ban a beadások növelését a belkereskedelem számára, s ez lehetővé teszi a személyi fogyasztás további növelését. A kiskereskedelmi forgalomnak 6,2 százalékkal kell növekednie. Ezek a fő célok, amelyeket az ellenőrző számok szerint a tervjavaslatban az 1956. évben biztosítani kell. Nem elégedhetünk meg azonban e kedvező fejlődéssel sem teljes mértékben és szükséges lesz, hogy öszszes vezető gazdasági szerveink keressék a további és még gyorsabb fejlődés lehetőségeit és az idei terv teljesítésével megteremtsék ennek feltételeit. Elmondhatjuk, hogy ez év első félévében sikereket értünk el a népgazdaság-fejlesztési terv egyes fontos feladatainak teljesítésében. Vitathatatlanul haladást értünk el a tervezett nyersipari termelés teljesítésében. A mezőgazdasági termelésben is értünk el részleges sikereket. Teljesítettük a teher- és személygépkocsiszállítás tervének feladatait. Teljesítettük a munkatermelékenység tervét, valamint az; Cköltség-csökkentési terv feladatait. Az ipari* termelésben a feladatok 102,8 százalékra való teljesítésével a múlt évhez viszonyítva -a termelés 12,6 százalékkal növekedett, azaz a növekedés üteme az egész évi tervben kitűzött ütemnél gyorsabb. A munkatermelékenység tervét 104,4 százalékra teljesítettük. Az első öt hónapban az önköltségek 0,3 százalékkal kisebbek voltak, mint amennyit a terv előírt. A néDqazdaságfejlesztési terv teljesítésében még kedvezőbb eredményeket érhettünk volna el, ha nem gátolt volna ebben a mezőgazdasági termelés és a beruházási építkezések lemaradása. A nehézipar fejlesztése, a mezőgazdaság és a beruházási építkezések fejlesztése lesznek a döntő tényezők, amelyektől függ a lakosság életszínvonala további növekedésének üteme és az egyes ágazatok lemaradása kiküszöbölésének üteme, éspedig nemcsak 1956-ban, hanem a további években is a nehézipar előnybe helyezett fejlesztése mellett főként a mezőgazdaság és a beruházási építkezések feltételeinek megteremtésében is. A mezőgazdaság — a döntő szakaszok egyike A jövő évben lényegesen növekednie kell a mezőgazdasági termelés belterjességének is. A mezőgazdasági termelés kívánt színvonala elérésében a legfontosabb feladat elsősorban a takarmányalapp.sk, a mezőgazdasági termények hektárhozamainak növelése, valamint a tejés hústermelés szempontjából a legnagyobb hozamú takarmányok vetésterülete nagyobbltása alapján történő bővítése lesz. Ennek alapján az ellenőrző számok megállapítják a hústermelésnek több mint egyharmadával, a tejtermelésnek több mint egynegyedével való növelését az 1954. évhez .'iszonyítva. E termelés elérése érdekében a mezőgazdasági területek minden egyes hektárján 4,3 mázsával kell növelni a takarmánytermesztést, s emjllett a lédústakarmányok termelésének 23 százalékkal, a széna termesztésének 34,2 százalékkal kell növekednie. Az ellenőrző számok által 1956-ra kUűzött feladatok elérése feltételezi a' legelőkről és rétekről való gondoskodás lényeges megjavítását, mert ezek mezőgazdasági termelésünk növelésének legnagyobb tartalékai. A szlovákiai legelők és rétek szénatermésériek legalabD 1 mázsával való növelésével a tejtermelést olyan mértékben növelhetjük, hogy az a szlovákiai tejüzemek által 1954-ben eladott tejmennyiségnek majdnem kétharmadát teszi ki. Az 1956. évi ellenőrző szamok meghagyják a gép- és traktorállomásoknak, hogy még jobban segítsék EFSZ-einket, egyénileg gazdálkodó parasztjainkat, s hogy e segítségben munkájuk terjedelme 10,5 százalékkal növekedjék. Az EFSZ-eknél így biztosítjuk a munkák kétharmadának gépesítését, s az egyénileg gazdálkodó parasztoknál feltételezzük az egész terjedelem több mint 20 százalékos, gépesítését. A mezőgazdaság fejlesztési terv feladatai a legfelelősségteljesebb, legfontosabb feladatok a népgazdaság összes feladatai közül. E feladatok teljesítése meg fogja követelni, hogy sokoldalú segítségei nyújtsunk mezőgazdaságunknak a technika- és a beruházási építkezések útján, a szövetkezeti tagok s a kis- és középparasztok között végzett tömegpolitikai munkával. ' Döntő fordulatot a beruházási építkezésekbe A jövő évben na.qy feladatok várnak ránk a beruházási építkezések terén. A beruházási építkezés népgazdaságunk leggyengébb ágazatának mutatkozott az utóbbi években. Az elmúlt 2—3 év alatt a beruházási építkezés általános színvonala nagyjából az előző év színvonalán maradt, vagy csak jelentéktelen mértékben fejlődött. A beruházási építkezésnek az 1955. évi tervhez viszonyítva 13,6 százalékos növekedése, amelyet az ellenőrző számok kitűztek, maqas. A növekedés ilyen nagyfokú üteme fordulatot jelent az építkezés eddigi fejlődésében. A beruházási építkezések ellenőrzőszámai főleg az ipari és a mezőgazdasági termelés nyersanyagalapja további fejlesztésének biztosítására irányúinak. Jellemző rájuk az ipari termelés jelentős növekedése, amely 1955-hoz viszonyítva országos viszonylatban 15,8 százalékkal nő és a beruházás egész terjedelme 48.9 százalékot ér el. Szlovákiában az ipari termelés növekedését elsősorban a beruházási eszközök növelésével érjük el a nehézipar szakaszán. Lényegesen növekedik az Energetikaügvi Minisztérium építkezéseinek beruházása (47,8 százalékkal), a kohók és ércbányák építkezéseinek beruházása (19,2 százalékkal), a vegyiipari építkezések beruházása (35,5 százalékkal), a gépipari építkezések beruházása 43,2 százalékkal), az építészeti beruházások (61,2 százalékkal) és a közlekedési beruházások (28,3 százalékkal). A jövő évben is növekedik az iskola szakaszán a beruházások terjedelme. Ezzel kapcsolatban han.qfsúlyoznunk kell és rá kell mutatnunk arra, hogy a rezortoknak olyan kezdeményezést és harciasságot kellene kifejteniök a beruházási építkezések tervteljesítésének biztosításában, mint amilyent a beruházási követelések érvényesítésében mutatnak. A beruházási építkezés lemaradásának okait elsősorban a beruházási vállalatoknál, a tervintézeteknál és az építkezési szervezeteknél kell keresni. A beruházási vállalatoknál a lemaradás már a tervezésnél kezdődik. A megbízotti hivatalok túlnyomó többsége előtt nem világosak a beruházási terv feladatai és az eqyes építkezések fontossági sorrendje. Ennek következményei azután egyrészt a tervmunkákkal szemben támasztott túlzott követelményekben, másrészt pedig az eqyes építkezéseknek a tervbe való felvételénél előforduló gyakori változásokban mutatkoznak meg. Vitathatatlan, ho.qy az építkezés rendszeresen fékezi a tervezést is, s emellett y— ahogy erre Simúnek elvtárs, az Állami Tervhivatal elnöke is rámutatott beszámolójában — a tervező szervezetek kapacitása sem kielégítő. Bár a' tervintézetek terveiket pénzügyi szempontból teljesítik, a megrendelt terveket sokszor meghosszabbított határidő után sem készítik el. Nem kielégítő a tervek gazdaságosságáról történő gondoskodás sem. Az e.qy kilométer hosszúságú kemény erdei utak költséqei pl. 4 év alatt 122 százalékkal emelkedtek. A lakásegyseqek költséqei majdnem 20 százalékkal nőttek, amit nem egyensúlyoz ki a tervezett épületek jobb minőséqe sem. Főleq a tervintézetek munkájában előforduló hiányosságok folytán tolódott el a második félévben az új építkezések naqy részének megkezdése. Az építő termelés június 30-ig nem kapta meq 1661 lakáse.qyséq tervét. A beruházási építkezés lemaradása okainak leqnaqyobb része az építkezési termelés hiányosságaiban keresendő. Építőiparunk az első ötéves tervben rohamos fejlődésnek indult. E fejlődésre jellemző volt a munkatermelékenység lénye.qes növekedése, amivel fedeztük az építő-szerelői munkák csaknem egész növekedését. Népqazdaságunk összes ágazatai munkatermelékenységének hajtóereje a technika fejlődése. Ennek érvényesülnie kellene építőiparunkban is. Az eddiqi eredmények azonban azt mutatják, hogy ez nem íqy van. Nagyon hiányos a technikai fejlesztés tervének teljesítése az építészetben, ennek következtében természetesen nem kielégítő az a munka sem, amellyel a technikai fejlődés hozzájárul a munkatermelékenység növekedéséhez. Ilyen körülmények között az építészeti munka termelékenységének növekedését kizárólag a munkaórák szaporításával értük el. Bizonyossággal állíthatjuk. hoqy építömunkásaink tömegeiben elég kezdeményezést találhatunk, amellyel új módszereket visznek a munkaszervezésbe, növelik a munka termelékenységét, teljesítik a tervet és ezzel emelkedik keresetük is. Gyakran azonban elmarad az építkezési szervek irányítása és kezdeményezése. Építészetünk munkatermelékenysége növelésének kérdése döntő fontosságú kérdés, úgyanúgy a technikai fejlesztés tervének biztosítása és a munkatermelékenyséqqel összefüqqő további feladatok biztosítása is. Az építkezéseken az üzemi tervezések következetes bevezetése, a munkaszervezés meqjavítása. a dolgozók szaktudásának emelése és az ellátásban előforduló hiányosságok kiküszöbölése ezek a feladatok. A minőségi fogyasztási normákért, a további technikai fejlődésért A mezőgazdasági termelés és a beruházási építkezés mellett — amelyek fontos részei nép.qazdaságur'- fejlesztésének a jövő 'évben, döntő fontosságú feladat a munkatermelékenység növekedésének biztosítása és a gazdasáqossáq megszilárdítása. Az ellenőrző számok feladatunkká teszik, hogy a munkatermelékenységet az iparban országos mértékben 7,8 százalékkal. az építészeti-szerelő szervezetek építkezési termelésében 7,5 százalékkal növeljük. A munkatermelékenység további fokozása feladatainak teljesítése meqköveteli, hogy rendezzük a vállalatok munkaszervezését és normázását és meqérősítsük a munkások anyaqi érdekeltséqének ösztönzését munkájuk eredményeiben. A termelés gazdaságossá.qa terén feltételezzük, ho.qy az önköltségek orszáqos méretben az ipar összehasonlítható termelésében 3,35 százalékkal, az építkezési szerelési munkák értékében 18,19 százalékkal csökkennek. E feladatok teljesítése megköveteli, hogy minden erőnkkel takarékosságra törekedjünk, különösen a tüzelőanyaq, a villany és főleq a nyersanyaqok és alapanya.qok megtakarításában. Az anya.qköltséqek megtakarításainak, amelyek az idén az ipari termelésben az összköltséqek 57 százalékát teszik ki, a jövő évben a termelés qazdasáqosságának fő forrásaivá kell lenniök. A qazdasá.qossáq további megszilárdításának és a terv tudományos indokoltsáqának eqyik alapfeltételét a minőséqi foqvasztási normák alkotják. Az anyagok, a nyersanyagok, a tüzelőanyag és energia önköltségei és ezek foqyasztásának színvonala meqmutatják, milyen mértékben értik meq eqyes vezető qazdasáqi dolqozóink a foqyasztási normák jelentőséqét. Az elmúlt félévben a me.qbízotti hivatalok által irányított ipari vállalatok a tüzelőanyag költséqeit 1 százalékkal lépték túl, (ebből a Könnyűipari Megbízotti Hivatal 2,3 százalékkal, az Élelmiszeripari Megbízotti Hivatal 6,7 százalékkal), a villamosenergia költséqeit 3,5 százalékkal lépték túl (ebből az Építészeti Megbízotti Hivatal 18,5 százalékkal.). Az építészetben az anyagköltségeket 5.2 százalékkal lépték túl. Az ilyen jelenséqek okai a fontosabb nyersanyagok fogyasztási normái be nem tartásában vannak. Az Építészeti Megbízotti Hivatal a téqlaéqetéshez szükséqes tüzelőanyag ' szükségletét az első félévben 10,1 százalékkal. s az eqy té.qla éqetéshez szükséges villanyerőszükségletet 20 százalékkal lépte túl. Az Erdészeti és Faipari Me.qbízotti Hivatal a tüzelóanyaq fogyasztási normájának be nem tartásával a qöz előállítására 13 672 tonna tüzelöanyaqgal többet használt fel. Hasonló a helyzet a többi megbízotti hivataloknál is. A hiányosság annál komolyabb, mivel tüzelőanyagról és villamosener.qiáról van szó, amelyekkel a leqnaqvobb mértékben takarékoskodnunk kell. Az itt előforduló hiányossáqok okai főleq abban vannak, hoqy a vállalatok. főosztályok és a meqbízotti hivatalok vezető dolqozói nem tartják olyan kötelezőknek a tervezett fogyasztási normákat, mint a terv öszszes feladatait. A fogyasztási normákkal leginkább a tervjavaslat és a negyedévi jelentések összeállításánál foglalkoznak. Hiányzik az elért eredmények okainak elemzése, elsősorban a vállalatokban, azután a főosztályokon és fordítva. A fogyasztási normák mai állapota azt mutatja, hogy e normák megszilárdítását még mindig formálisan fogják fel. A fogyasztási normákat a gyakorlattól eltérően, a kivitelezés technikai színvonalától és a termelési dolgozóktól különválasztva határozzák meq. A termelési terv teljesítése, a munkatermelékenység és a termelés gazdasági szempontjából naqy jelentősége van az új technika bevezetésének. A népgazdasági terv második ötéves tervében történő fejlesztésből eredő feladatok sikeres elvégzéséhez elsősorban a termelés technikai színvonalának növelésével kell megteremteni a feltételeket. Iqaz, ho.qy fejlett technikájú ország vagyunk, azonban igaz az is, ho.qy az új technika és a haladó technológia érvényesítésében nem értük el a kívánt haladást. Általános hiányosság az. hoqy az irányító szervek meqelégednek az újítójavaslatok bevezetésével és azzal, hogy sok elfogadott és bevezetett úiítójavaslatot mutathatnak ki, azonban továbbfejlesztésükkel, kiszélesítésükkel és azzal, hoqy a többi üzemekben is alkalmazzák, keveset törődnek. 1954ben pl. a bevezetett újítójavaslatok közül csak naqyon keveset alkalmaztak más üzemekben. A technikai fejlődésről való hiányos qondoskodásról eqész sor példa tanúskodik. Kisérletileq már három évvel ezelőtt meqoldották a VK-kréta használatának kérdését, amelv naqyon hatékony védőeszköz a cukorrépa kártevői ellen. Gyártását azonban még most sem kezdték meq. Az építkezési termelés a qépi eszközök hiányával indokolja meq a lakások. iskolák stb. építkezési tervének nem teljesítését. A kassai maqasépítkezési vállalat példája bizonyítja, hoqyan töródik az építészeti termelés a qépék kihasználásával. A vállalat olyan vakolóqépeket szállított a lube'•' l~':''.séDítkezésekhez, amelyekkel senki sem tud dolqozni. Emellett munkaerőhiány van és nem teljesítik az építkezési tervet. Gazdasági szerveink nem használják ki a Szlovák Tudományos Akadémia kutatómunkájának eredményeit sem. 1954—1955-ben az akadémia 44 diszszertációs munkát terjesztett elő a kutatási eredményeknek a qyakorlatban való kihasználásáról. Az eredmények kihasználásáról az akadémia eddig csak eqyes esetekben kapott hírt. Az egyes reszortok a tudományos-kutató munkának nem szentelnek eléq fiqvelmet és nem fordulnak seqítsé.qért az akadémiához. A technikai fejlődésnek nem kell mindiq naqy dolqot jelentenie: sokszor kisebb ielentőséqű technikai intézkedések is hatásosak lehetnek. Az ilyen (Folytatás a 4. oldalon) V