Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-18 / 198. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. augusztus 18. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam. 198. szám A mai számban: Minden gazdasági szakaszon gondosan készítsük elö a második ötéves terv első évének tervjavaslatát Pavol Majling megbízott, a Sz lovák Tervhivatal elnökének beszámolója a

v <-e zetö gazdasági dolgozók bratislavai értekezletén (3.-4. jld.) A gyorsabb technikai haladásért Nem egész négy és fél hónap választ el bennünket a második ötéves terv megkezdésétől. Néhány hónap múlva hazánk dolgozó népe teljes odaadással — a felszabadulás óta eltelt évek nagy munkagyőzelmeihez méltóan — lát maid hozzá az úi ötéves terv kitűzte feladatok következetes megvalósításához, hogy ezáltal újabb hatalmas lépést tegyen előre a szocializmus építésének útján. Néhány nappal ezelőtt közölte a sajtó Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának felhívását, amelyben az egyes ipari vállalatok dolgozóit, újítóit, mérnökeit, technikai és tudományos dolgozóit, a vezető gazdasági dolgozókat, a párt-, szak- és ifjúsági szervezetek funkcionáriusait értekezletekre hívja össze. A felhívás világosan kitűzi az értekezletek célját: „hogy a .dolgozók figyelmét az új technika széleskörű alkalmazására, a termelő berendezés teljes kihasználására. a nehéz és megerőltető munkák gépesítésének növelésére és a termelés fokozatos és telies gépesítésére és automatizálására felhívja". A második ötéves terv újabb jelentős időszak lesz hazánk történelmében. Hiszen már első évének. az 1956. évi tervnek ellenőréő-számai is hatalmas előrehaladást irányoznak elő, amint azt Otakar Siműnek miniszternek, az Állami Tervhivatal elnökének pénteken. a gazdasági dolgozók prágai értekezletén mondott beszédébő! i "merjük. A nyers ipari termelésnek 9,7 százalékkal, ebből a termelőeszközöknek 9,8 a fogyasztási cikkek gyártásának pedig 9.4 százalékkal kell növekedniük. Jelentős emelkedést tűz ki a terv a nyersanyagalap bővítésében, a gépipari termelésben és a népgazdaság más fontos ágazataiban is. Szlovákiában az ipari ter melés az 1955. évi termeléshez vi szonyítva 10.4 százalékkal fog nö vekedni 1956-ban. Ezeknek a 'nagy feladatoknak teljesítése ió felkészülést követel meg. A népgazdaság ilyen ütemű fejlesztése csak a legújabb technika alkalmazásával, a termelés színvonalának szüntelen fejlesztésével lehetséges. E feladat megvalósítását vannak hivatva elősegíteni a párt és a kormány által'egybehívott értekezleteknek. Népi demokratikus országunkban a technika fejlesztésének hatalmas lehetőségei állnak előttünk. Kihasználni ezeket a lehetőségeket és teljesen a nép jóléte állandó javításának szolgálatába állítani, ez a törekvés hassa át műszaki és tudományos dolgozóinkat, újítóinkat, vezető gazdasági dolgozóinkat. Az ipari termelés műszaki fejlesztésében az eddigi évek során már sok szép eredményt értünk el. Több száz úi gépi berendezés és gvártmánv termelését vezettük be és az új, gazdaságosabb technológiai módszerek egész sorát honosítottuk meg. A szovjet tapasztalatok alkalmazásával, legjobb dolgozóink, mérnökeink, kiváló újítóink számos találmánnyal, észszerűsítéssel. új munkamódszerek és haladó technológiai folvamatok bevezetésével segítették elő a gazdaságosság növekedését. Sok helyen azonban megelégednek az ed* * digi eredményekkel és nem har

: colnak kitartóan ezeknek fokozásáért. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a műszaki fejlesztés tervének teljesítésével a múlt évben és ez idén is igen elmaradtunk. A technika fejlesztéséhez, a munkatermelékenység fokozásához való ilyen viszonynak mielőbb meg kell szűnnie, hiszen a második ötéves tervben a termelés gyorsabb ütemét kilenctized részben a munkatermelékenység fokozásával akarjuk elérni. Ez megköveteli, hogy minden vállalatban, minden üzemben, műhelyben és bányában következetes, állandó harcot folytassanak a termelési berendezés kapacitásának teljes kihasználásáért, a fejlettebb termelési módok bevezetéséért. Állandóan törekedni kell a nehéz fizikai erőkifejtést igénvlő munkák gépesítésére. Az úi technika bevezetése természetesen múlhatatlanul megköveteli a jobb munkaszervezést, az elavult termelési folyamatoknak újabb, fejlettebb színvonalúakkal való helyettesítését. A termelés tökéletesedése pedig nagyobb tudást, a szakképzettség rendszeres fokozását kívánia meg mindenkitől. A gépek mellett dolgozóktól épp úgy. mint a termelés irányítóitól. Ezért szükséges, hogy iól szervezzük meg az üzemeken belül a dolgozók továbbképzését. A párt és a kormány felhívása az üzemi pártszervezeteket is arra figyelmezteti, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak az új technika bevezetésére. Most,, amikor a párt és a kormány által kitűzött feladat következetes megvalósításáról van szó, pártszervezeteink mindennapi munkájának szerves részévé kell válnia az új technika bevezetéséről való gondoskodásnak. Az üzemekben dolgozó párttagoknak az új technika bevezetése élharcosaivá kell válniok. Harcolniok kell minden olyan maradi nézet ellen, amely fékezi a termelékenyebb munkafolyamatok bevezetését és elsőknek kell példát mutatniok az új, haladó módszerek bevezetésében. Az elavult gazdasági-műszaki normákat csak az új technika segítségével tudjuk leküzdeni. Az úi technika biztosítja a munka termelékenységének gyors növekedését. A termelékenység állandó fokozása pedig alapfeltétele a dolgozó nép életszínvonala szüntelen emelésének. Hogy a párt és a kormány által összehívott értekezletek minél nagyobb sikert eredményezzenek, szükséges, hogy az értekezletek előkészítésében az illető ipari ágazat minden munkahelyének dolgozói részt vegyenek. Gondoskodni kell arról, hogy azokat a téziseket, amelyeket a minisztériumok előkészítenek, mindenütt aprólékosan megtárgyalják. A dolgozók kezdeményező részvétele a nyílt bírálat és önbírálat szellemében jelentős segítséget fog nyújtani az egyes munkahelyek problémáinak megoldásában és minden bizonynyal elő fogja mozdítani az újabb lehetőségek feltárását a termelés színvonalának tökéletesítésére, a munka termelékenységének fokozására. A kommunisták és a szakszervezeti funkcionáriusok fontos feladata, hogv a lehető legtöbb dolgozót nyerjék meg az értekezletek előkészítésére, hogy az új technika iránti érdeklődés minél szélesebb körben megnyilvánuljon. MEZŐGAZDASÁGUNK ÉLETÉBŐL Elindul a bratislavai városi kertészek egyik vidám csoportja, hogy segítsenek dolgozó parasztjainknak a termés betakarításában. Sok másodnövényt vetettek A csallcközaranyosi állami gazdaság dolgozói megértették és magukévá tették a X. pártkongresszus határozatait. Különösen nagy súlyt helyeznek Sz állattenyésztés növelésére. A gazdaság dolgozói tudják azt, hogy ha állattenyésztésüket a kívánt színvonalra akarják emelni, ahhoz megfelelő takarmánya lapra van szükség. Ezért a múlt évvel szemben az idén 4 százalékkal nagyobb területet vetettek be takarmánnyal. Különösen a silótakarmányok biztosítására fektettek nagy súlyt. Hogy minden takarmánytermelési lehetőség ki legyen használva, az aratás után rögtön ekét állítottak a földekbe. Előkészítették a talajt a másodnövények alá. A felszántott földeket nyomban másodnövénnyel vetették be, hogy a téli hónapokra bőséges takarmányalapot biztosítsanak az állatok részére. Németh András, Csallóközaranyos. Segítünk nekik A gyorsvonat kerekei .csattognak a síneken. Az elénk szaladó földeken serényen dolgoznak az emberek. Jó az idő, kihasználják, hogy a gabona minél hamarább raktárba kerüljön. A galántai vasútállomáson egy csoport kaszás ember száll fel a kocsinkba. Viccelödnek, hogy is lesz majd Csehországban? — Otthon már rendbetettük a gabonát, megyünk Csehországba segíteni— mondja Toncskó József, a Felsöszeli Helyi Nemzeti Bizottság titkára. — Mi vasárnap is dolgoztunk, eső után azonnal szárítottuk a gabonát. Nem hagyjuk, hogy egész évi munkánk gyümölcse kárba vesszen, mert nagyon jó termésünk volt. Őszi árpából 40 mázsa termett hektáronként, búzából pedig 30 mázsás hektárhozamot értünk el. Jut is bőven a munkaegységre. Tizenkilenc koronát adunk majd. Az eddigi számítások azt mutatják, hogy több is lesz. Az egyik fülke előtt a tanítók csoportja áll: Szalay Gyula, Kovács János feleségével, Gazsó elvtársnő, a felsőszeli óvoda vezetője. Arról beszélgetnek, hogy is lesz majd Csehországban. — Megfogtam én' a kaszanyelet azelőtt is, — mondja Szalay Gyula, középiskolai tanító. — Most, mikor a kormány hív, mikor a nép kenyeréről van szó, nem ülhetek itthon tétlenül. B. J. >iaiiaiti[iii>aMai}ai;iiiaiiaii(i:a]ia]iaiiinai]ai;Bisi<aiiatii:im!!iiiat!Bna:ia[iiiiiiiBiiBiiaiiaiiai[>iiBiiaiianBiiii!B!i*iiaT>aiiaitBtiBi)ar;aua[iBt istiauai laiiaiiB nai^aiiaiiriia nanmi'Bit bübi iaiiBnaiwi>iii>*i ián*" : : Nem hagynák el a szövetkezetet semmi pénzért f bútorom, jó kosztom, hisz el- | végre is szövetkezeti tag va- ? gyok, mégpedig a zsélyi szövet- § kezetben, amely minden évben | gyarapszik, gazdagodik. És ha- § sonlóképpen gondolkoznak Mik- | Ián Pál, Bódi József, Rajta Ist- | ván gazdák is, akik szintén | csaknem kiléptek, de mégis § meggondolták a dolgot. | Kosik Józseffel is beszélnünk | kell. aki nemrég jött vissza fa- | luiába. a szövetkezetbe dolgoz- | ni. Kel] itt a jó munkás, és a | szorgos kéz. Ezt Kosik József | is megértette, amikor a párt | beszélt hozzá. Megvált az előbbi § munkahelyétől és háromhónapi i fizetésén kívül már 86.70 mun- 1 kaegvséget szerzett a szövetke- ? zetben. háromhónapi ténykedé- 1 se alatt. Eddig 416 kg búza. 750 | korona készpénz. 50 kg árpa | van a számláján. Nem menne | el innen még akkor sem. ha 1 még egyszer annyit fizetnének § neki, mint amennyi a fizetése | volt. Mert most disznót hizlal, § kacsát tart. libát, tyúkokat ne- vei. van mivel etetni őket. s ez | pedig már maga is dupla fi- 1 zetés. Lavrik Mihály, Kollár | József, Nagy Barna sem bánták | meg. hogy az iparból átmentek 1 a mezőgazdaságba dolgozni. | Nem hiába járnak Zsélvbe az 1 új szövetkezetek megalakítói, I hogy tanuljanak gazdálkodni. 1 Jól megy itt a munka és a zsé- 1 lyi szövetkezet kapuja ma is 1 nyitva áll azok részére, akik i becsületesen akarnak dolgozni | a közös ügyért. | Horváth Sándor. | tuiniiiiiiirii iiiiiriiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiini iiiipniCTfmmifiiiiiiiiuiiiiiiiniiiiimiiiimiiiiiiiii.'iiiii!;!^^ E napokban nagyon sok szövetkezetbe új tagok lépnek be, több faluban új szövetkezetek alakulnak. Egyesek azonban még ma is azon gondolkoznak, érdemes-e belépni az EFSZ-be, mivel kételkednek a közös gazdálkodás ió kimeneteléről. Beszéljenek erről a zsélyi gazdák, akik 1954 tavaszán hasonló helyzetben voltak, nem tudván, mitévők legyenek. Ezek között volt Filip János 5 hektáros és Hadnagy József szintén öthektáros gazda. Este, munka után együtt találjuk családiával kiadós vacsora mellett Filip elvtársat. — Akkor még nem a legjobban ment a szövetkezet — nyilatkozik beszélgetésünk kezdetén Filip János csoportvezető. — Még be sem vártam az év leteltét és ki akartam lépni, de az utolsó percben mégis csak meggondoltam a dolgot. — Mikor ezt mondja, feleségére néz mosolyogva. — Nem bántuk meg ugy-e, hogy visszamaradtam? — Mennyit gürcöltem azelőtt — fűzi tovább a szót — mégis nehezen éltünk, kevés pénz jött a házhoz. A szövetkezetben viszont a múlt évben 6570 korona készpénzt. 10 mázsa búzát, 243 kg árpát. 48 kg zabot kaptam a 487 munkaegységre. Hozzá még a félhektárnyi háztáji föld is szépen fizetett. Van mit idni a disznóknak, csirkéknek, tyúkoknak. Nagy különbség van a kétféle gazdálkodás között. Ezt már csak arról tudom, hogy ma rádióm is van. szép új házam, feleségemnek pedig mindig meghagyom, hogy a legjobb ételeket főzze. Az idei félévre is már 2267 korona előleget kaptam készpénzben és 624 kg búzát, 125 kg árpát. Építettem is magamnak olyan szép házat, — mondja örömmel —. hogy mindenki megcsodálja. Aki nem hiszi, jöjjön el megnézni, szívesen látom vendégül Zsélyen. Zsélyen találjuk Hadnagy József szövetkezeti tagot, aki ma az egyik legmegbecsültebb dolgozók közé tartozik. Valamit faragott az udvaron, felesége a vacsorát készítette ... — Én is a szövetkezeti gazdálkodásban látom a biztos jövőt — válaszol feltett kérdésemre Hadnagv József. Pedig az 195.3—54-es években én is sokat törtem a feiem: Nem tudtam eldönteni kilépjek-e vagy maradiak. Ma látom, hogv helyesen tettem, amikor inkább a szövetkezetben maradtam. A múlt évben, amikor megkaptam a jutalmat: a pénzt és a természetbenit, ez végképpen meggvőzött. 7360 koronát, 11 mázsa búzát, 3 mázsa árpát, olyan örömmel vittem haza, mint egyéni gazdálkodásom ideje alatt a dús termést. így beszél Hadnagv József, közben tovább faricskál. — Ez évben már jócskán kerestem, mert háromezer korona készpénzt kaptam a munkaegységeiért és azonkívül a természetbenit. Ez pedig már. mindig így lesz, de még iobban is! Én is építkezem, van rádióm, szép