Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-16 / 196. szám, kedd

4 ÜJS20 1955. augusztus 16. A második ötéves terv első évében megteremtjük a népgazdaság fejlődése gyors ütemének feltételeit (Folytatás a 3. oldalrsl.) emeljük az 1955. évi túlszárnyalt tervvel szemben is! Fokozzuk a termelési kapacitások kihasználását Nagy tartalékforrás, mégpedig gyor­san felhasználható forrás a termelési kapacitások jobb kihasználása. Nem kétséges, hogy az ágazatok egész soróban a termelési kapacitá­sokat teljesen elégtelenül használják ki. Ez azt jelenti, hogy nem használ­juk ki jól még azokat a lehetősége­ket sem, amelyeket a technika jelen­legi színvonala nyújt nekünk. Legjobb bizonyítéka e jelenségnek a termelési terv teljesítésében fennálló egyenet­lenség, a termelés ingadozó színvonala az egyes időszakokban, az egyes hó­napok, negyedévek és az év végén bekövetkező hajrák. Az ilyen gyakor­lat nemcsak a termelésben lévő tar­talékok elleplezését jelenti, hanem a gazdaságosság hiányához vezet, pa­zarláshoz a termelőeszközökkel, a munkaerőkkel és a béralapokkal. A minisztériumok pedig milyen jo­gon változtatják a felemelt termelési feladatokat automatikusan beruházási követelésekre, mégpedig túlnyomórészt új építkezések beruházásaira? Ennek az opportunizmusnak a termelési ka­pacitások kihasználáséhoz és a beru­házási kérdésekhez való viszonyban véget kell vetni, ha fejlődésünkben gyorsabban akarunk előre haladni. Határozottabban kell bevezetni az új technikát Az ipari termelés műszaki fejlődé­sében már jelentős sikereket értünk el. Többszáz új gépi berendezés és gyártmány termelését vezettük be, amelyeket azelőtt nálunk nem gyár­tottak és az új produktív technoló­giai módszerek egész sorát vezettük be, amelyek közül néhánynak nincs a világon párja. Az alaposabb elemzés azonban meg­mutatja, hogy az új technika érvé­nyesítése és a haladó technológia be­vezetése még nem érte el a kívána­tos döntő befolyást a termelés eme­lésére, a készítmények minőségére, a munkatermelékenységre és a gazdasá­gosságra a népgazdaság egész vona­lán. Az új gépek, műszerek és beren­dezések termelésének fejlődése és el­sajátítása, amelyek döntő fontossá­gúak a népgazdaság valamennyi ága­zatának korszerűsítésére, főleg a gé­pesítés és automatizálás bevezetésére és fokozására, a villamosítás és ve­gyészet továbli fejlesztésére, lassan halad előre. A nehéz és fáradságos munkák gé­pesítése nem halad előre megfelelő ütemben főleg azokban az ágazatok­ban, ahol döntő hatásuk van a mun­katermelékenység fokozására, elsősor­ban a szén- és ércfejtésben és az épít­kezésben. Nem érvényesül eléggé az ún. üzemein belüli kis gépesítés sem, amelynek jelentős befolyása van a munkatermelékenység növelésére, és amellyel messzemenően érvényesíteni lehet a haladó technikát és a jobb munkamegszervezést beruházási igé­nyek nélkül. A villamosítás fejlesztését, amely a népgazdasági műszak színvonala emelésének feltétele, és a tüzelőanyag megtakarításának forrása, szintén je­lentős mértékben elhanyagolják.' Elégtelen mértékben nyilvánul meg az új technika befolyása az anyag, a nyersanyag és az energiafogyasztás csökkentésére is. Nehéziparunk elsősorban való fej­lesztése, s főleg a fejlett gépipari termelés a legjobb előfeltételeket te­remtik meg arra, hogy a technikában iiecsak elérjük, de túl is szárnyaljuk az élenjáró kapitalista államok színvo­nalát. Az új technika bevezetése megköve­teli a munkamegszervezés színvonalá­nak emelését, a szokott technológiai folyamatok megváltoztatását, a terme­lés irányításának magasabb színvona­lát és ezzel kapcsolatban az egész ter­melési kollektíva szakképzettségének emelését. És ez gyakran némelyik dol­gozónak nagyon kellemetlen. Ha biztosítani akarjuk a második ötéves terv jó kezdetét, ha meg akar­juk teremteni a feltételeket a gyárt­mányok technikai színvonalának gyors és jelentős emelkedésére, a társadalmi munka termelékenységének gyors nö­velésére. a termelés tartós, lényeges gazdaságosságának fokozására, akkor gyorsabb előhaladást kell elérnünk az új technika terén. Gazdaságunk tartalékainak kihaszná­lása természetesen nemcsak a jövő évi terv feladata, hanem már az idei év sürgető ügye is, ha azt akarjuk, hogy a tervet sikeresen teljesítsük. Fokozzuk a n pgaztíaság szervezésének és irányításá­nak színvonalát A népgazdaság irányítását semmi esetben sem lehet elszakítani a terv­feladatok megvalósításáért folytatott gyakorlati harctól. Gazdaságunk rend­szere valamennyi dolgozó alkotó kez­deményezése érvényesülésének széles teret nyújt. Hogy a nép összes alkotó erői összpontosításának ez a lehetősé­ge valósággá váljék, ehhez szükséges, hogy az összes vezető szervek támo­gassák a dolgozók törekvését. Dolgo­zóink kezdeményezése szélesebbkórú érvényesítésének fő akadálya az egész­ségtelen centralizáció és az ebből gyakran következő bürokratizmus. Ez az előírások lélektelen érvényesítésé­ből. a gazdaság igazi problémáinak nem ismeréséből származik, valamint abból a tudatlanságból és kedvetlen­ségből, hogy felelősséget vállaljanak a problémák új, szokatlan megoldásáért. Az összes fesorolt hibák legmélyebb oka népgazdaságunk vezetésében az irányítás alacsony színvonala és a ve­zetőkáderek elégtelen szakképzettsége. Nem az a jó vezető, aki csak ponto­san teljesíti, vagy „átadja" az összes utasításokat, hanem az, aki megértet­te a párt és a kormány határozatainak értelmét, magáévá tette azok vonalát és teljesítésükért saját szakaszán kezdeményezően tud harcolni és telje­sítésüket meg tudja szervezni. Ehhez szükséges, hogy felkeltse munkatársai érdeklődését e vonalbői eredő feladatok teljesítése iránt. Itt természetesen nem elegendő csupán poitikaí öntudat, hanem a gazdasági vagy termelési problémák alapos szakmabeli ismere­te is, vagyis a magasfokú szakképzett­ség kell. Ezzel kapcsolatban át kell térni a műszaki értelmiség — ahogy gyakran közönségesen emlegetik „ki­használásának" jelszaváról a káderek olyan széthelyezésére, amely vala­mennyi szakértőnek, aki kész becsü­letesen részt venni népünk nagy építő művében, teljes és felelősségteljes ér­vényesülési lehetőséget nyújt. Hibáink másik alapvető oka az. hogy az állami fegyelmet túlságosan szűk­körűén értelmezzük. Fegyelmezetlen nemcsak az. aki közvetlenül az érvé­nyes rendelkezések és előírások ellen cselekszik, hanem az is, aki külsőleg teljesen törvényes eszközökkel kerüli meg ezeket a rendelkezéseket, jóllehet tudja, hogy eljárása káros. Az állami fegyelemmel ellentétben állanak a tervezésben még előforduló helytelen praktikák, amelyek nagyon gyakran megnyilvánulnak pl. az állami terv szétírásában. A negyedévi felada­tok hónapokra való helytelen szétírá­sával, vagy a tervnek üzemekre való helytelen szétírásával. a terv mozgó­sító feladatait a könnyen teljesíthető feladatok egész sorára és néhány nem teljesíthető feladatokra úgy osztják fel hogy a prémiumokat nagyobb mér­tékben lehessen elismerni. Vezető szerveinktől meg kell köve­telnünk, a miniszterektől kezdve, hogy a vezető dolgozók munkáját rendsze­resen figyelemmel kövessék, a feltárt hibákból és hiányosságokból levonják a következtetéseket, a felelőUen. nem kezdeményező, alkalmatlan vezetőket leváltsák és olyan emberekkel helyet­tesítsék, akiknek megvannak a rájuk bízott szakasz vezetéséhez szükséges ismereteik, elég eréllyel és képesség­gel rendelkeznek az egész munkakol­lektíva mozgósítására a terv teljesítése érdekében. IV. Befejezés Beszámolóm végén néhány szót sze­retnék mondani az 1956. évi terv ösz­szeállításának megszervezéséről. Elsősorban arról van szó. hogy a minisztériumok qazdasági terveinek és a vállalatok műszaki, ipari és pénz­ügyi terveinek, valamint a nemipari vállalatok hasonló terveinek összeállí­tásán végzett munka tovább javuljon. A terv összeállításának mind a mi­nisztérium eqyes alakulatai, mind pe­dig a minisztériumok és az alárendelt vállalatok szoros együttműködésében kell megtörténnie. A vállalatokban á műszaki, ipari és pénzügyi tervek összeállításának elő­készítését elsősorban az új műszaki­gazdasági normák alapos felülvizsgá­lásában és meghatározásában kell lát­ni, amelyek az eddigi lehetőségek fe­lülvizsgálásából és a haladó tapaszta­latokból indulnak ki. Emellett szem előtt kell tartani, hogy az elavult gazdasági-műszaki normákat elsősor­ban az új technikával lehet leküzdeni és az új technika az, amely egyedül biztosíthatja a társadalmi munka ter­melékenységének tartós növelését. Ezért az újítómódszerek és az új tech­nika bevezetését a dolgozók lehető legnagyobb számára kell kiterjeszteni és új, hatásos műszaki szervezési in­tézkedésekkel kell biztosítani. Ez meg­követeli a dolgozók széleskörű részvé­telét. A szocialista munkaverseny mind az üzemeken belül, mind pedig az üze­mek között, alapvető formája a dol­gozók részvételének megszervezésében, a terv előkészítésében és megvalósítá­sában. A terv összeállításában különleqes szerepük van a kerületi nemzeti bi­zottságok tanácsainak. Főleg a nem­zeti bizottságok alá tartozó egyes qaz­dasági ágazatok fejlődésének alapvető kérdéseivel kell foglalkozniok, konkrét irányelveket kell meghatározniok a szakosztályok, és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai alá tartozó egy­ségek fejlesztésére, különösen az épít­kezés és a mezőgazdaság szakaszán. Emellett sok fügq a kerületi terv­bizottságok munkájától. Felelősségteljes feladatuk saját meg­állapításaik, tudományos elemzések és számítások alapján részletesen kivizs­gálni a szakosztályok és igazgatóságok összes javaslatait, mind azok kölcsö­nös összefüqgése, mind pedig az egész népgazdaság szükségleteinek szem­pontjából. A minisztériumok, kerületek tervei­nek. valamint a vállalatok műszaki, ipari és pénzüqvi terveinek összeál­lításában nagy felelősség hárul a párt-, szak- és ifjúsági szervezetekre. Elsősorban tőlük függ, hogyan hasz­nálják ki a dolqozók kezdeményezé­sét és vajon a terv összeállítása mind­nyájuk ügyévé válik-e? A minisztériumok kölcsönös együtt­működése, amelv azon a közös aka­raton alapul, hogy olyan tervjavasla­tot dolgozzanak ki, amely összhang­ban fog állani a szocializmus közgaz­dasági alaptörvényének és a népgaz­daság tervszerű arányos fejlesztése törvényének követelményeivel, kell. hogy olvan erő leqven, amely legyőzi az egyes szakosztályok szűkkörú érde­keit. melyek ártalmasak közös érde­keinkre. 1955-ben bizonyos sikereket értünk el. amelyek alapúi szolgálhatnak nép­gazdaságunk úi. magasabb fokának ki­fejlesztésére. Emellett világos, hogv a közgazdaságunkban rejlő lehetőségek­nek és tartalékoknak csupán csak kis részét használtuk fel. amelyek a köz­qazdaság feilődését szüntelenül újból és űiSól kibővítik. Most arról van sző. hogv ne álljunk meg az elért színvonalon, hanem gvors ütemben haladjunk tovább a nép új sikerei és új győzelmei felé. Véget éri a varsói V. Világifjúsági Találkozó Sikerrel szerepeltek a varsói fesztiválon a francia lányok népitáncokkal. Varsó, augusztus 14. (CTK) — Au­gusztus 14-én, vasárnap este véget ért az V. Világifjúsági Találkozó. Véget ért a fesztivál örömmel, felejthetetlen ta­lálkozókkal, mély benyomásokkal, ér­tékes tapasztalatokkal teli 14 napja. A világ 114 országát képviselték a ta­lálkozó küldöttei, különféle politikai meggyőződésű, különböző vallású, arc­színű ifjúságot, amely e különbség el­lenére egy dologban megegyezett: mindnyájan békét, barátságot és együttműködést akarnak, mindnyájan örömben és boldogságban akarnak él­ni. A küldöttek és a varsói lakosok tízezrei árasztották el szombat es­te a Viszla partjait, amely felöl sok­színű tűzijáték rakétái sziporkáztak. Varsó utcái a késő esti órákig az if­júság dalaitól voltak hangosak. Varsó legnagyobb terét, a J. V. Sztá­lin teret vasárnap, augusztus 14-én a fiúk és leányok ezrei töltötték be, az V. VUágifjúsági Találkozó küldöttei, akik utolsó találkozóra gyűltek egybe. A késő esti órákban a hatalmas Kul­túra és Tudomány Palotája előtt a fesztivál külföldi és lengyel résztve­vői ismét manifesztálták törhetetlen akaratukat, hogy barátságban és béké­ben akarnak élni. A világ különböző részeiből érke­zett 3C ezer fiatal ember búcsút vett Varsótól, a fesztivál városától, amely­ben oly örömteli napokat töltött. Az V. Világifjúsági Találkozó részt­vevői nagy ünnepük végén felhívták az egész világ fiataljait, hogy szilárdítsák a népek közötti barátságot és együtt­működést, tevékenyen harcoljanak a békéért, a nemzetközi feszültség eny­hítéséért, az atom- és egyéb tömeg­pusztító fegyverek eltiltásáért, fia­talságuk, reményeik és haladásuk vé­delméért. Guadalupi és francia guyanai küldöttek Varsó régi negyedében A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata Phenjan, augusztus 14. (TASZSZ) — A koreai központi sajtóiroda augusz­tus 13-án közzétette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miniszter­tanácsának határozatát „Az ipari vál­lalatok és hivatalok dolgozói életszín­vonalának emelésére tett intézkedé­sekről." E határozat szerint ez év augusztu­sától kezdve 30 százalékkal csökkentik a munkások és alkalmazottak jövedel­mi adóját. Ezzel egyidejűleg 30 száza­lékkal leszállítják a vlziutakon, ország­utakon és az autóbuszokon folyó köz­lekedés díjait is. A határozat több to­vábbi intézkedést tartalmaz a munká­sok és alkalmazottak érdekében. Indiában terjed a Goa felszabadításáért folyó mozgalom Delhi, augusztus 15. (TASZSZ) — Sajtójelentések szerint az indiai-goai határokon előkészületeket tettek Goa békés ellenállási mozgalma részvevői­nek nagy felvonulására, amelyre au­gusztus 15-én kerül sor. A határvidé­ki községekbe egyre újabb önkéntes csoportok érkeznek az ország vala­mennyi részéből. Goáből érkező hírek szerint a por­tugál hatóságok sürgős intézkedéseket tesznek, amelyekkel meg akarják aka­dályozni a békés ellenállási mozgalom részvevői önkéntes csapatainak Goa területére lépését. Egy másik portugál gyarmatban zárórát vezettek be. A portugál rendőrség Dijuban szétkergette 2000 lakos tüntetését, akik Dijunak Indiához való csatolását követelték. Amint a „Hindustan Standard" című lap közli, India Nemzeti Kongresszusi Pártjának parlamenti csoportja állandó külügyi bizottságának ülésén nagy figyelmet szenteltek Goa kérdésének. Letartóztatások Indonéziában Dzsakarta, augusztus 14. (TASZSZ) — Amint az indonéz sajtó jelenti, a katonai rendőrség augusztus 12-én Dzsakartában letartóztatásokat eszkö­zölt. Többek között letartóztatta Gon­dokuszumo volt igazságügyminisztert és több más személyt. Több dzsakar­tai utcát augusztus 13-án elzárta a katonaság. A fegyveres erők parancs­noksága utasítást tett közzé, amely­ben megtiltja, hogy a katonai hatósá­gok engedélye nélkül bárki is bármi­lyen nyilatkozatot tegyen a katonai rendőrség által eszközölt letartózta­tásokról. D. Gondokuszumo volt igazságügy­miniszter, aki egyben a nemzeti nép­párt elnöke is, nem egyszer erélyes intézkedéseket követelt a külföldi tő­ke indonéziai befolyásának kiküszöbö­lésére, a Holland-Indonéz Unió meg­szüntetésére és a Dar-UI-Islam terro­rista bandák tevékenységének eltiltá­sára. Gondokuszumo beszédeiben állást foglalt a nemeetközi feszültség eny­hítése és a népek közötti béke meg­szilárdítása mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents