Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-16 / 196. szám, kedd

4 ÜJS20 1955. augusztus 16. A második ötéves terv első évében megteremtjük a népgazdaság fejlődése gyors ütemének feltételeit (Folytatás a 3. oldalrsl.) emeljük az 1955. évi túlszárnyalt tervvel szemben is! Fokozzuk a termelési kapacitások kihasználását Nagy tartalékforrás, mégpedig gyorsan felhasználható forrás a termelési kapacitások jobb kihasználása. Nem kétséges, hogy az ágazatok egész soróban a termelési kapacitásokat teljesen elégtelenül használják ki. Ez azt jelenti, hogy nem használjuk ki jól még azokat a lehetőségeket sem, amelyeket a technika jelenlegi színvonala nyújt nekünk. Legjobb bizonyítéka e jelenségnek a termelési terv teljesítésében fennálló egyenetlenség, a termelés ingadozó színvonala az egyes időszakokban, az egyes hónapok, negyedévek és az év végén bekövetkező hajrák. Az ilyen gyakorlat nemcsak a termelésben lévő tartalékok elleplezését jelenti, hanem a gazdaságosság hiányához vezet, pazarláshoz a termelőeszközökkel, a munkaerőkkel és a béralapokkal. A minisztériumok pedig milyen jogon változtatják a felemelt termelési feladatokat automatikusan beruházási követelésekre, mégpedig túlnyomórészt új építkezések beruházásaira? Ennek az opportunizmusnak a termelési kapacitások kihasználáséhoz és a beruházási kérdésekhez való viszonyban véget kell vetni, ha fejlődésünkben gyorsabban akarunk előre haladni. Határozottabban kell bevezetni az új technikát Az ipari termelés műszaki fejlődésében már jelentős sikereket értünk el. Többszáz új gépi berendezés és gyártmány termelését vezettük be, amelyeket azelőtt nálunk nem gyártottak és az új produktív technológiai módszerek egész sorát vezettük be, amelyek közül néhánynak nincs a világon párja. Az alaposabb elemzés azonban megmutatja, hogy az új technika érvényesítése és a haladó technológia bevezetése még nem érte el a kívánatos döntő befolyást a termelés emelésére, a készítmények minőségére, a munkatermelékenységre és a gazdaságosságra a népgazdaság egész vonalán. Az új gépek, műszerek és berendezések termelésének fejlődése és elsajátítása, amelyek döntő fontosságúak a népgazdaság valamennyi ágazatának korszerűsítésére, főleg a gépesítés és automatizálás bevezetésére és fokozására, a villamosítás és vegyészet továbli fejlesztésére, lassan halad előre. A nehéz és fáradságos munkák gépesítése nem halad előre megfelelő ütemben főleg azokban az ágazatokban, ahol döntő hatásuk van a munkatermelékenység fokozására, elsősorban a szén- és ércfejtésben és az építkezésben. Nem érvényesül eléggé az ún. üzemein belüli kis gépesítés sem, amelynek jelentős befolyása van a munkatermelékenység növelésére, és amellyel messzemenően érvényesíteni lehet a haladó technikát és a jobb munkamegszervezést beruházási igények nélkül. A villamosítás fejlesztését, amely a népgazdasági műszak színvonala emelésének feltétele, és a tüzelőanyag megtakarításának forrása, szintén jelentős mértékben elhanyagolják.' Elégtelen mértékben nyilvánul meg az új technika befolyása az anyag, a nyersanyag és az energiafogyasztás csökkentésére is. Nehéziparunk elsősorban való fejlesztése, s főleg a fejlett gépipari termelés a legjobb előfeltételeket teremtik meg arra, hogy a technikában iiecsak elérjük, de túl is szárnyaljuk az élenjáró kapitalista államok színvonalát. Az új technika bevezetése megköveteli a munkamegszervezés színvonalának emelését, a szokott technológiai folyamatok megváltoztatását, a termelés irányításának magasabb színvonalát és ezzel kapcsolatban az egész termelési kollektíva szakképzettségének emelését. És ez gyakran némelyik dolgozónak nagyon kellemetlen. Ha biztosítani akarjuk a második ötéves terv jó kezdetét, ha meg akarjuk teremteni a feltételeket a gyártmányok technikai színvonalának gyors és jelentős emelkedésére, a társadalmi munka termelékenységének gyors növelésére. a termelés tartós, lényeges gazdaságosságának fokozására, akkor gyorsabb előhaladást kell elérnünk az új technika terén. Gazdaságunk tartalékainak kihasználása természetesen nemcsak a jövő évi terv feladata, hanem már az idei év sürgető ügye is, ha azt akarjuk, hogy a tervet sikeresen teljesítsük. Fokozzuk a n pgaztíaság szervezésének és irányításának színvonalát A népgazdaság irányítását semmi esetben sem lehet elszakítani a tervfeladatok megvalósításáért folytatott gyakorlati harctól. Gazdaságunk rendszere valamennyi dolgozó alkotó kezdeményezése érvényesülésének széles teret nyújt. Hogy a nép összes alkotó erői összpontosításának ez a lehetősége valósággá váljék, ehhez szükséges, hogy az összes vezető szervek támogassák a dolgozók törekvését. Dolgozóink kezdeményezése szélesebbkórú érvényesítésének fő akadálya az egészségtelen centralizáció és az ebből gyakran következő bürokratizmus. Ez az előírások lélektelen érvényesítéséből. a gazdaság igazi problémáinak nem ismeréséből származik, valamint abból a tudatlanságból és kedvetlenségből, hogy felelősséget vállaljanak a problémák új, szokatlan megoldásáért. Az összes fesorolt hibák legmélyebb oka népgazdaságunk vezetésében az irányítás alacsony színvonala és a vezetőkáderek elégtelen szakképzettsége. Nem az a jó vezető, aki csak pontosan teljesíti, vagy „átadja" az összes utasításokat, hanem az, aki megértette a párt és a kormány határozatainak értelmét, magáévá tette azok vonalát és teljesítésükért saját szakaszán kezdeményezően tud harcolni és teljesítésüket meg tudja szervezni. Ehhez szükséges, hogy felkeltse munkatársai érdeklődését e vonalbői eredő feladatok teljesítése iránt. Itt természetesen nem elegendő csupán poitikaí öntudat, hanem a gazdasági vagy termelési problémák alapos szakmabeli ismerete is, vagyis a magasfokú szakképzettség kell. Ezzel kapcsolatban át kell térni a műszaki értelmiség — ahogy gyakran közönségesen emlegetik „kihasználásának" jelszaváról a káderek olyan széthelyezésére, amely valamennyi szakértőnek, aki kész becsületesen részt venni népünk nagy építő művében, teljes és felelősségteljes érvényesülési lehetőséget nyújt. Hibáink másik alapvető oka az. hogy az állami fegyelmet túlságosan szűkkörűén értelmezzük. Fegyelmezetlen nemcsak az. aki közvetlenül az érvényes rendelkezések és előírások ellen cselekszik, hanem az is, aki külsőleg teljesen törvényes eszközökkel kerüli meg ezeket a rendelkezéseket, jóllehet tudja, hogy eljárása káros. Az állami fegyelemmel ellentétben állanak a tervezésben még előforduló helytelen praktikák, amelyek nagyon gyakran megnyilvánulnak pl. az állami terv szétírásában. A negyedévi feladatok hónapokra való helytelen szétírásával, vagy a tervnek üzemekre való helytelen szétírásával. a terv mozgósító feladatait a könnyen teljesíthető feladatok egész sorára és néhány nem teljesíthető feladatokra úgy osztják fel hogy a prémiumokat nagyobb mértékben lehessen elismerni. Vezető szerveinktől meg kell követelnünk, a miniszterektől kezdve, hogy a vezető dolgozók munkáját rendszeresen figyelemmel kövessék, a feltárt hibákból és hiányosságokból levonják a következtetéseket, a felelőUen. nem kezdeményező, alkalmatlan vezetőket leváltsák és olyan emberekkel helyettesítsék, akiknek megvannak a rájuk bízott szakasz vezetéséhez szükséges ismereteik, elég eréllyel és képességgel rendelkeznek az egész munkakollektíva mozgósítására a terv teljesítése érdekében. IV. Befejezés Beszámolóm végén néhány szót szeretnék mondani az 1956. évi terv öszszeállításának megszervezéséről. Elsősorban arról van szó. hogy a minisztériumok qazdasági terveinek és a vállalatok műszaki, ipari és pénzügyi terveinek, valamint a nemipari vállalatok hasonló terveinek összeállításán végzett munka tovább javuljon. A terv összeállításának mind a minisztérium eqyes alakulatai, mind pedig a minisztériumok és az alárendelt vállalatok szoros együttműködésében kell megtörténnie. A vállalatokban á műszaki, ipari és pénzügyi tervek összeállításának előkészítését elsősorban az új műszakigazdasági normák alapos felülvizsgálásában és meghatározásában kell látni, amelyek az eddigi lehetőségek felülvizsgálásából és a haladó tapasztalatokból indulnak ki. Emellett szem előtt kell tartani, hogy az elavult gazdasági-műszaki normákat elsősorban az új technikával lehet leküzdeni és az új technika az, amely egyedül biztosíthatja a társadalmi munka termelékenységének tartós növelését. Ezért az újítómódszerek és az új technika bevezetését a dolgozók lehető legnagyobb számára kell kiterjeszteni és új, hatásos műszaki szervezési intézkedésekkel kell biztosítani. Ez megköveteli a dolgozók széleskörű részvételét. A szocialista munkaverseny mind az üzemeken belül, mind pedig az üzemek között, alapvető formája a dolgozók részvételének megszervezésében, a terv előkészítésében és megvalósításában. A terv összeállításában különleqes szerepük van a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak. Főleg a nemzeti bizottságok alá tartozó egyes qazdasági ágazatok fejlődésének alapvető kérdéseivel kell foglalkozniok, konkrét irányelveket kell meghatározniok a szakosztályok, és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai alá tartozó egységek fejlesztésére, különösen az építkezés és a mezőgazdaság szakaszán. Emellett sok fügq a kerületi tervbizottságok munkájától. Felelősségteljes feladatuk saját megállapításaik, tudományos elemzések és számítások alapján részletesen kivizsgálni a szakosztályok és igazgatóságok összes javaslatait, mind azok kölcsönös összefüqgése, mind pedig az egész népgazdaság szükségleteinek szempontjából. A minisztériumok, kerületek terveinek. valamint a vállalatok műszaki, ipari és pénzüqvi terveinek összeállításában nagy felelősség hárul a párt-, szak- és ifjúsági szervezetekre. Elsősorban tőlük függ, hogyan használják ki a dolqozók kezdeményezését és vajon a terv összeállítása mindnyájuk ügyévé válik-e? A minisztériumok kölcsönös együttműködése, amelv azon a közös akaraton alapul, hogy olyan tervjavaslatot dolgozzanak ki, amely összhangban fog állani a szocializmus közgazdasági alaptörvényének és a népgazdaság tervszerű arányos fejlesztése törvényének követelményeivel, kell. hogy olvan erő leqven, amely legyőzi az egyes szakosztályok szűkkörú érdekeit. melyek ártalmasak közös érdekeinkre. 1955-ben bizonyos sikereket értünk el. amelyek alapúi szolgálhatnak népgazdaságunk úi. magasabb fokának kifejlesztésére. Emellett világos, hogv a közgazdaságunkban rejlő lehetőségeknek és tartalékoknak csupán csak kis részét használtuk fel. amelyek a közqazdaság feilődését szüntelenül újból és űiSól kibővítik. Most arról van sző. hogv ne álljunk meg az elért színvonalon, hanem gvors ütemben haladjunk tovább a nép új sikerei és új győzelmei felé. Véget éri a varsói V. Világifjúsági Találkozó Sikerrel szerepeltek a varsói fesztiválon a francia lányok népitáncokkal. Varsó, augusztus 14. (CTK) — Augusztus 14-én, vasárnap este véget ért az V. Világifjúsági Találkozó. Véget ért a fesztivál örömmel, felejthetetlen találkozókkal, mély benyomásokkal, értékes tapasztalatokkal teli 14 napja. A világ 114 országát képviselték a találkozó küldöttei, különféle politikai meggyőződésű, különböző vallású, arcszínű ifjúságot, amely e különbség ellenére egy dologban megegyezett: mindnyájan békét, barátságot és együttműködést akarnak, mindnyájan örömben és boldogságban akarnak élni. A küldöttek és a varsói lakosok tízezrei árasztották el szombat este a Viszla partjait, amely felöl sokszínű tűzijáték rakétái sziporkáztak. Varsó utcái a késő esti órákig az ifjúság dalaitól voltak hangosak. Varsó legnagyobb terét, a J. V. Sztálin teret vasárnap, augusztus 14-én a fiúk és leányok ezrei töltötték be, az V. VUágifjúsági Találkozó küldöttei, akik utolsó találkozóra gyűltek egybe. A késő esti órákban a hatalmas Kultúra és Tudomány Palotája előtt a fesztivál külföldi és lengyel résztvevői ismét manifesztálták törhetetlen akaratukat, hogy barátságban és békében akarnak élni. A világ különböző részeiből érkezett 3C ezer fiatal ember búcsút vett Varsótól, a fesztivál városától, amelyben oly örömteli napokat töltött. Az V. Világifjúsági Találkozó résztvevői nagy ünnepük végén felhívták az egész világ fiataljait, hogy szilárdítsák a népek közötti barátságot és együttműködést, tevékenyen harcoljanak a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az atom- és egyéb tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, fiatalságuk, reményeik és haladásuk védelméért. Guadalupi és francia guyanai küldöttek Varsó régi negyedében A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata Phenjan, augusztus 14. (TASZSZ) — A koreai központi sajtóiroda augusztus 13-án közzétette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozatát „Az ipari vállalatok és hivatalok dolgozói életszínvonalának emelésére tett intézkedésekről." E határozat szerint ez év augusztusától kezdve 30 százalékkal csökkentik a munkások és alkalmazottak jövedelmi adóját. Ezzel egyidejűleg 30 százalékkal leszállítják a vlziutakon, országutakon és az autóbuszokon folyó közlekedés díjait is. A határozat több további intézkedést tartalmaz a munkások és alkalmazottak érdekében. Indiában terjed a Goa felszabadításáért folyó mozgalom Delhi, augusztus 15. (TASZSZ) — Sajtójelentések szerint az indiai-goai határokon előkészületeket tettek Goa békés ellenállási mozgalma részvevőinek nagy felvonulására, amelyre augusztus 15-én kerül sor. A határvidéki községekbe egyre újabb önkéntes csoportok érkeznek az ország valamennyi részéből. Goáből érkező hírek szerint a portugál hatóságok sürgős intézkedéseket tesznek, amelyekkel meg akarják akadályozni a békés ellenállási mozgalom részvevői önkéntes csapatainak Goa területére lépését. Egy másik portugál gyarmatban zárórát vezettek be. A portugál rendőrség Dijuban szétkergette 2000 lakos tüntetését, akik Dijunak Indiához való csatolását követelték. Amint a „Hindustan Standard" című lap közli, India Nemzeti Kongresszusi Pártjának parlamenti csoportja állandó külügyi bizottságának ülésén nagy figyelmet szenteltek Goa kérdésének. Letartóztatások Indonéziában Dzsakarta, augusztus 14. (TASZSZ) — Amint az indonéz sajtó jelenti, a katonai rendőrség augusztus 12-én Dzsakartában letartóztatásokat eszközölt. Többek között letartóztatta Gondokuszumo volt igazságügyminisztert és több más személyt. Több dzsakartai utcát augusztus 13-án elzárta a katonaság. A fegyveres erők parancsnoksága utasítást tett közzé, amelyben megtiltja, hogy a katonai hatóságok engedélye nélkül bárki is bármilyen nyilatkozatot tegyen a katonai rendőrség által eszközölt letartóztatásokról. D. Gondokuszumo volt igazságügyminiszter, aki egyben a nemzeti néppárt elnöke is, nem egyszer erélyes intézkedéseket követelt a külföldi tőke indonéziai befolyásának kiküszöbölésére, a Holland-Indonéz Unió megszüntetésére és a Dar-UI-Islam terrorista bandák tevékenységének eltiltására. Gondokuszumo beszédeiben állást foglalt a nemeetközi feszültség enyhítése és a népek közötti béke megszilárdítása mellett.