Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-16 / 196. szám, kedd

1955. augusztus 16. UJSZO 3 A második ötéves terv első éviben megteremtjük a népgazdaság fejlődése gyors ütemének feltételeit Ing. Otakar Simúnek, az Állami Tervhivatal elnökének beszédéből Az 1956. évi népgazdasági állami terv ellenőrző számairól szóló beszámolóiában Inu Otakár Siműnek miniszter. az Állami Tervhivatal elnöke többek között a következőket mondotta: „Az 1956. év a második ötéves terv kezdetének éve. amely a szocializmus további felépítésének terve lesz Csehszlovákiában. A szocializmus felépítésének országunkba n már az elmúlt években megvetettük szilárd és rendíthetetlen alapjait. A szocialista gazdaság kibővítése az 1956—1960-as években és a termelőerők elért színvonala a szocialista rendszer feltételei között lehetővé teszik a személyes fogyasztás további fokozását, a kulturális, szociális és egészségügyi szolgáltatások kibővítését. Ezáltal elérjük népünk életszínvonalának további emelkedését. A második ötéves terv sikeres megkezdésének feltételeit már ebben az évben kell megteremteni a terv teljesítésével, főleg a beruházási felépítésben, az iparban, mezőgazdaságban és a külkereskedelemben. I. Csehszlovákia népgazdasága fejlődése 1956. évi állami tervének fő vonásai A nyers ipari termelésnek 195ü-ban az 1955. évi tervvel szemben 9,7 százalékkal kell emelkednie, ebből a termelőeszközök termelésének 9,8 százalékkal és a fogyasztási cikkek termelésének 9.4 százalékkal. A perspektíva szempontjából a legfontosabb feladatokat 1956-ban a nehéziparra összpontosítjuk. Ami a nyersanyag és energetikai alapokat illeti, 1956-ban a kőszénfejtésnek 5,4 százalékkal, a barnaszénfejtésnek 10 százalékkal, a villanyenergia termelésnek 10,5 százalékkal kell emelkednie. A terv feltételezi a fekete metallurgia lényeges fejlesztését is. A vasércfejtésnek az 1955. évi tervvel szemben 32,1 százalékkal, a nyersvastermelésnek 11,3 százalékkal és a nyersacél termelésének 13,1 százalékkal kell emelkednie. Ezeket a feladatokat nemcsak feltétlenül be kell tartani és biztosítani, hanem ezenkívül további tartalékokat kell találni a feladatok fokozására. A gépipari termelésnek az 1955. évi tervvel szemben csaknem 13 százalékkal kell emelkednie. Nagy emelkedést kell elérni a traktorgyártásban, a mezőgazdasági gépek, a textilipari berendezések. az élelmiszeripari berendezések és a személyautomobilok gyártásában. A fejlődés jelentősen magas ütemét a múlt évvel szemben az 1956. évi terv feltételezi a vegyiiparban is, amelynek nyerstermelését az 1955. évi tervvel szemben több, mint 11 százalékkal kell emelni. E téren elsősorban az üzemanyagok, a nitrogén- és foszforműtrágyák és műanyagok termelését kell fokozni. Az építkezési szerelési munkák terjedelmének 8.2 százalékkal kell emelkednie. A mezőgazdaságban 1956-ban a bruttótermelést az 1955. évi tervvel szemben 8,3 százalékkal, ebből a növényi termelést 8,4 százalékkal és az állattenyésztési termelést 8,2 százalékkal kell emelni. A növényi termelés gyorsabb fokozása lehetővé teszi a takarmányalap kibővítését, ami biztosítja az állattenyésztési termelés emelkedését. 1956-ban tovább fokozódik a mezőgazdasági munkák gépesítése, ami lehetővé teszi a növényi termelésben a feladatok jobb elvégzését, az agrotechnikai határidők betartását és a mezőgazdasági munkák további megkönnyítését. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a szükséges nyersanyagok behozatala alapján 1956-ban a könnyűipari termelés az 1955. évi tervvel szemben 7,1 százalékkal és az élelmiszeripari termelés 5,7 százalékkal emelkedik. Az 1956. évi termelés emelkedése lehetővé teszi a belkereskedelmi piacok fokozott ellátását. 1956-ban tovább emelkedik a dolgozók életszínvonala, ami megnyilvánul a személyes fogyasztás emelkedésében és a lakosságnak nyújtott szolgálatok további fejlődésében. Ezen emelkedés feltétele természetesen az, hogy a munkatermelékenység 1956-ban az 1955. évi tervvel szemben 7,8 százalékkal növekedjék és az önköltségek 3,35 százalékkal csökkenjenek. Az 1956. évi tervben a további évek fejlődése feltételeinek megteremtése szempontjából különös fontossága van a mezőgazdaságnak, az építkezésnek és a gépiparnak. A mezőgazdaságnak azért, mert a mezőgazdasági termelés tervének teljesítésében eddig elért egyes sikerek ellenére az idén a mezőgazdasági termelés színvonala még mindig alacsony és nem teszi lehetővé az élelmiszer, főként a hús- és a zsíradékfogyasztás lényeges emelését. Áz építő- és gépiparnak, mint az 1956. évi terv döntő fontosságú láncszemeinek helyzete összefügg azzal, hogy fordulatot kell elérni a beruházási felépítés fejlesztésében. Tehát az 1956. évben szükséges: 1. lényegeseri tovább fokozni a mezőgazdasági termelést, 2. tovább fokozni az ipari termelést, főleg a nehéziparét, 3. döntő fordulatot elérni a beruházási felépítés fejlesztésében, 4. mindezeket a feladatokat elsősorban a munkatermelékenység további lényeges fokozása, valamint a gazdaságosság rendszerének megszilárdítása alapján kell elérnünk egész népgazdaságunkban. II. A népgazdaság fejlődésének jelenlegi helyzete és fogyatékosságai Az 1956. évi állami terv feladatainak teljesítése a hiányosságok műiden szakaszon való kiküszöbölésétől, vafemennyi ágazat progresszív, jó minőés egybehangolt munkájától függ. Az utóbbi két évben a népgazdaság fejlődését az ipari termelés növekedési ütemének bizonyos ingadozása jellemezte. A nyersipari termelés 1954ben az 1953-as évvel szemben csak 4.4 százalékkal emelkedett a tervnek 2.5 százalékos túlszárnyalása mellett. Az okokat összevonva ezt úgy jellemezhetjük, hogy alábecsülték népgazdaságunk lehetőségeit. Nem használták ki a termelés növelésének nagy tartalékait, amelyek a nyersanyag és energetikai alap elmaradása ellenére fennálltak. Az 1955. évi állami tervben és elsősorban az állami terv feladatainak felemelésében, amit a kormány ez év tavaszán jóváhagyott, leküzdöttük termelésünk ütemének ideiglenes csökkenését. A terv teljesítésének eddigi eredményei ez év első felében arról tanúskodnak. hogy a tervet összehasonlíthatatlanul jobban teljesítjük, mint a múlt években. A nyersipari termelés tervét 1955 első felében 3,1 százalékkal szárnyaltuk túl és feltételezhetjük a második félév fokozott feladatainak túlszárnyalását is. A múlt év első félévével összehasonlítva a nyerstermelés terjedelme 11 százalékkal növekedett, a munkatermelékenység 8 százalékkal erftelkedett és az összehasonlítható árutermelés önköltséflei 5 százalékkal csökkentek. Ez év első felének eredményei általában véve kedvezőnek mondhatók. Ebben világosan megnyilvánul a pártnak és a kormánynak termelésünk tökéletesítésére és a dolgozók életszínvonalának emelkedésére irányuló fokozott gondoskodása. Ezek a sikerek bizonyára még nagyobbak volnának, ha gyorsabban tudnók kiküszöbölni a tervteljesitésben mutatkozó hibákat. Az ipari terv teljesítésében mutatkozó hibák a következők: Az állami megnevezett feladatok alacsonyfokú teljesítése, a terv egyenlőtlen teljesítése, a megkezdett munkák emelkedése, a terv nem teljesítése a választékokban és gyakran a termékek alacsonyfokú minősége is. Mezőgazdasági termelés A mezőgazdasági termelésben a javulás jeleit figyelhetjük meg ama segítség következtében, amelyet a párt és a kormány nyújt a mezőgazdaságnak. A javulás főleg az állattenyésztési termelés terén, a föld megművelésében és a tavaszi mezei munkák idejében való elvégzésében nyilvánult meg. A mezőgazdaságnak nyújtott állami termelési segítség egyre fokozódik. Erről tanúskodnak az EFSZ-ek fő mezőgazdasági munkáinak a gép- és traktorállomások által történő gépesítéséről szóló adatok. Például 'a kapásnövények sorközi megművelésének gépesítési foka az 1955. évi terv 30 százalékáról 1956-ban 44 százalékra, a burgonya betakarításban 16 százalékról 38 százalékra emelkedik, s a cukorrépa kombájnokkal való betakarításánál 14 százalékot fog elérni. A műtrágyajuttatások is évről évre emelkednek. Azonban elégtelenül használják ki a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a beruházási építésre szánt eszközöket. Általában azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott állami segítség már ma jobb eredményeket hozhatna, ha lényegesen megjavítanák a mezőgazdasági vezetés gazdasági szervezői tevékenységét. E téren nagy feladat hárul kerületi nemzeti bizottságainkra, amelyektől elvárjuk, hogy a mezőgazdaság szakaszán végzett irányító munkájuk színvonala emelkedni fog. A munkatermelékenység, az átlagbérek és a gazdaságosság Hála a párt és a szakszervezetek nagy segítségének, gazdasági szerveinknek ez év első félévében sikerült a tervteljesítés folyamán helyes arányt elérni az ipar e mutatószámai között. Az általában kedvező eredmények között azonban rejtett kedvezőtlen eredmények vannak, pl. a Gépipari Minisztériumnál, amely ez év első négy hónapjában a munkatermelékenység tervének 98,5 százalékos teljesítése mellett a munkások átlagbérének tervét 1,6 százalékkal túllépte. A vezető dolgozók feladata biztosítani a helyes arányt az átlagbérek növekedése és a munkatermelékenység emelkedése között nemcsak országos viszonylatban, hanem minden egyes ágazatban és minden egyes üzemben. További döntő feladat, amelynek teljesítésétől a népgazdaság fejlődése és a lakosság életszínvonalának emelkedése függ, a gazdaságosság rendszerének megszilárdítása valamennyi szakaszon Az elért eredményekkel e téren eddig sem egészben véve, sem az egyes szakaszokon nem lehetünk eléqe,i?ttek. Az önköltségek tervének teljesítésében az a hiányosság, hogy a gazdaságosságot csak csekély mértékben érik el az anyagmegtakarítás útján. A gazdaságosság rendszerének megszilárdítására és az önköltségek csökkentésére nézve nagy fontosságú az üzemen belüli önálló elszámolás rendszerének megszilárdítása, ami azonban mindeddig lassan történik és sok benne a formális elem. Lényeges, hogy a vállalaton belüli alakulat gazdálkodásának döntő mutatói helyes rendszerét válasszuk meg és helyes prémiumrendszerrel támogassuk ezen mutatók teljesítését, vagyis érvényesítsük következetesen és hatásosan az anyagi érdekeltség elvét. A beruházási felépítés hiányosságai A beruházási felépítés egész évi tervét ez év első felében az előzetes eredmények szerint csak 38,7 százalékra teljesítették és az építkezések befejezésének, valamint az alapfondokba való átadásuk tervét csupán 20 százalékra teljesítették. Nem teljesítik a lakásépítés tervét. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy még mindig nem sikerült döntő fordulatot elérnünk a beruházási felépítés tervének teljesítésében. Ennek az állapotnak az okait egyrészt a beruházók elégtelen munkáiéban. másrészt az építő- és gépipari termelés feladatainak nem teljesítésében kell keresni. Az 1955. évi beruházási terv tervezési előkészítése már jelentősen iobb volt, mint a múlt években. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek tervezőintézeteink munkájával. A tervezési szervezetek teljesítménye a tervek kimutatott értéke alapján ugvan emelkedik, de ennek egyáltalán nem felelnek meq a tervezett felépítés anyagi méretei. Tervezési intézeteink munkájának komoly problémája marad az átadott tervezési és költségvetési dokumentáció nem kielégítő minősége, ami a qazdaságosság hiányát okozza a beruházási építésben, feltartóztatja annak előrehaladását és az építkezés-szerelési munkák túlméretezéséhez vezet. A tervezési dokumentáció minőségi megjavítását természetesen feltételezi a jóváhaqyó szervek ellenőrzésének _ meqjavítása és elsősorban a tervezők szakképzettjének emelése. A beruházási felépítés megjavításának megszervezése alacsony fokon áll főleg az építkezési munkák, vglamint a qépszállítások és a szerelési munkák eqybehangolása terén. A felépítés tulajdonképpeni megvalósítása még mindig szenved az építkezési termelés feladatainak rendszeres nem teljesítése következtében. A rossz munkamegszervezés az építkezési termelésben növeli a munkaerőszükségletet és a munkaerők állandó távozását okozza, ami különösen már néhány év óta az Építészeti Minisztérium vállalatainál nyilvánul meg. A téli munkák rossz biztosítása az év elején a munkaerők számának jelentős csökkentését okozza, amit azután az év folyamán rendszerint már nem sikerül kiegyenlíteni. Természetes, hogy az építkezés ilyen állapotával nem lehet megeléqedni, mert nemcsak az idei felépítést, hanem az 1956. évi építkezési munkákat is veszélvezteti. A hibák helyrehozása céljából fokozott erőfeszítést kell tenni az építkezési munkások toborzására és meqtartásukra az építőiparban. Szükséqes, hoqy a kerületi, járási és hclvi nemzeti bizottsáqok ezzel a helyzettel foglalkozzanak. A hiányosságok fő okai természetesen elsősorban az építkezési vállalatok irányításának alacsony színvonalában rejlenek. Ezért döntő szerepet kell játszaniok a termelés szervezőinek — a mérnökműszaki kádereknek, amelyeknek állandó és kielégítő kereseti lehetőséqek megteremtésével a kőműveseknek és munkásoknak nemcsak megnyerését, hanem a dolqozók meqtartását is lehetővé kell tenniök. JHoqy qyors fordulatot ériünk el _az építkezéseken, ehhez szükséqes az építkezési munkák véqzésének ütemesséqe és folyamatossága és az építés kézműves módszereit hamarosan pótolni kell azzaj a bevált ipari jnódszerrel. amelynél az építkezésen szerelik egybe az eqyes épületrészeket. Az_ iparban_ szokásos előkészítésnek, munkameqosztásnak és összefügqő termelésnek végre már át kelj mennie építkezéseinkre is. Az építkezési folyamatok operatív tervvel való .irányítása az üzemen belüli önálló elszámolás és a termelési kalkuláció lehetővé teszik, hogv elérjük a termelés ütemesséqét és gazdasáqossáoát, megrövidítsük az éoítkezések ideiét és ezáltal állandó_ és fokozott keresetet biztosítanunk az építőipari munkásoknak. A beruházási építés tervének rossz tejesítésében része van a gépipari termelésnek is. A szállítási határidők he nem tartása és_ ovakran a qvártmSnyok rossz minőséqe tehetetlenné teszik a felépítés harmonogramjának folyamatos teljesítését, zavart okoznak a szerelési munkákban és a beruházás felépítés terve nem teljesítésének eqvik okozója. « Fokozzuk a felelősséget a népgazdaság ellátásáért Mindeddiq jelentős hiányosságok mutatkoznak az anyagi-műszaki ellátás tervezésében és meqvalósításában, főleg az alapok keretébe nem tartozó termékekkel való ellátásban. Elsősorban a szállító minisztériumok gyakran nem tudatosítják, hogv az elosztás, a követelmények megtárgyalásának módszerei és a szállítók, valamint fogyasztók kapcsolatanak elvei kell, hogy alapvonásaikban egyformák legyenek a keretekbe nem tartozó termékeknél éppúgy, mint az alapokban tartozó termékeknél. Méq mindiq előfordulnak olyan esetek. hogy a szállítók a fogyasztó tudta nélkül megváltoztatják a meqeqvezett termékalapokat, egyrészt a tervezőmunkák folyamán, másrészt a terv teljesítésének folyamán is. A szállító minisztériumoknak ez az eljárása veszélyezteti a tervfeladatok teljesítését a fogyasztóknál és nehezen meqoldható helyzeteket teremt náluk. A jövő évi terv összeállításánál a minisztériumoknak és azok alacsonyabb szerveinek is fokozottabb figyelmet kell szentelniök a vállalatok színvonalán tervezett termékek foqyasztása és elosztása tervezésének. A minisztériumoknak és főosztályoknak az alájuk rendelt vállalatokat nemcsak a vállalatok színvonalán tervezett termelés következetes teljesítésére kell vezetniök, hanem mint mérleqkészítő helyeknek kötelesséqük teljesítéséhez is. méqpediq felelősséqtelies teljesítéséhez, amit teljesen áthat az állammal szemben viselt nagyfokú felelősség tudata. Az ehhez hasonló hiányosságok, amelyekről a beruházási felépítéssel kapcsolatban, az anyagi-műszaki ellátással stb. kapcsolatban beszéltem, jelentős mértékben megnyilvánulnak a külkereskedelem munkájában, a kiviteli szállítások biztosításában, a belkereskedelem, közlekedés és egyéb népgazdasági ágazatok munkájában is. Mindezeknek a hibáknak egyetlen közös következményük van: kihasználatlanul hagynak forrásokat és lelassítják a népgazdaság fejlődését. Ezért rendszeresen foglalkozni kell velük, fel kell tárni és kiküszöbölni közöí gyökerüket. III. A népgazdaság további fejlesztése helyes biztosításának néhány fontos feltétele A szocialista társadalmi rendszer lehetővé teszi, hogy óriási tartalékokat használjunk fel népgazdaságunk qyors fejlesztésére, a munkatermelékenység lényeges fokozására, a dolgozók szükségleteinek kielégítésére. Ezek a tartalékok abban rejlenek, hogv a szocializmus valamennyi gazdasági forrás társadalmi kihasználását jelenti, a források társadalmi tulajdona alapján. A szocializmus az embernek ember által való kizsákmányolása megszüntetését, tehát a társadalom mint egész és minden egyes egyén érdekei között lévő ellentét kiküszöbölését jelenü, ami nagyban ösztönzi a dolgozó tömegek kezdeményezésének kifejlesztését. Végezetül tervszerű irányítást jelent, mindazon nagy források tervszerű kihasználását. Hogy népgazdaságunk fejlődésének üteme nálunk még nem kielégítő, hogy a társadalmi szükségletek kielégítése nem éri el a maximális színvonalat, ennek elsősorban az az oka, hogy nem használjuk ki teljesen a szocialista társadalmi rendszerünk adta lehetőségeket. Ennek oka az, hogy némelyik dolgozó népgazdaságunkban, néha a vezető helyeken is, a szocialista rendszernek ezeket a lehetőségeit nem tudatosítja, sőt nem hisz reális tartalmukban és ennek következtében nem képes azokat kihasználni. Helyesen állapítiuk meg a *:erv alapjainak kiindulópontic't Az a feladatunk, hogy elérjük a termelés szüntelen növekedését, folyamatosan emeljük színvonalát úgy, hogy az egyes évekre megállapított terv az előző év eredményeire támaszkodjék és tovább fejlessze az eddigi sikereket. Ez feltételezi, hogy mélyrehatóan elemezzük az elért tényeket a terv teljesítése terén, feltá.-juk az eddig kihasználatlan tartalékokat és olyan intézkedéseket tűzzünk ki a jövő évi tervben, amelyek lehetővé teszik e tartalékok teljes kihasználását. Ez megköveteli, hogy pontosan ismerjük az állami terv feladatainak teljesítését és a gazdaság igazi fejlődése s a tervfeladatok közötti különbség okait. Az elért eredmények elemzésének alapul kell szolgálniok az egész tervév folyamán várható tervteljesítés értékelésére és a jövő évi terv kiindulási színvonalának megállapítására. A várható tervteljesítés helyes megállapításának fontossága abban rejlik, hogy az e munkában elkövetett öszszes hibák ismét hibákhoz vezetnek a jövő évi tervben. A várt tervteljesítés megállapítása a legfelelősségteljesebb munka, a várt tervteljesítésben semmi esetben sem szabad spekulálni. Az 1955. évi állami terv összes feladatainak következetes teljesítéséért és túlszárnyalásáért folytatott harc a legjobb alap a jövő évi terv összeállítására és megvalósítására. Ezzel kapcsolatban rá kell még mutatni a termelés növekedési ütemének és többi fontos mutatóinak jelentőségére. A növekedés ütemét az ellenőrző számokban az 1955. évi terv mutatószámaiként állítják össze. Mindennek azonban nem szabad ahhoz a feltevéshez vezetnie, hogy a növekedés ütemének mutatói az ellenőrző számokban csupán a termelés abszolút színvonala kifejezésének és más mutatószámok kifejezésének egy más formáját jelenti, sőt, hogy ez az abszolút színvonal mindenben és mindenütt fölé van rendelve a növekedés üteme mutatóinak és így, ha a folyó évi tervet túlszárnyalják, minden további nélkül leszállíthatjuk a növekedés ütemének mutatóit. Ha tehát ma az ellenőrző számok időszakában azt mondjuk, hogy az ipari termelést az 1955. évi tervvel szemben 9,7 százalékkal akarjuk emelni, akkor szilárdan elszántaknak kell lennünk, hogy ezzel a 9.7 százalékkal (Folytatás a 4. oldalon)