Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-11 / 192. szám, csütörtök

6 IIIS20 1955. augusztus 11. £e*néitgeáítiiik keís/eiesi a végzett munka menngisége és minősége szerinti jutalmazás el&ét TUDOtlANY TECHNIKA A könnyűipari üzemekre fontos feladat hárul dolgozóinknak közszükségleti árucikkekkel való ellátása terén. Szükséges, hogy a közszükségleti cikkek termelésének terjedelmén kívül állandóan bővüljön a választék is, javuljon a minőség a belföldi és a külföldi piacra kerüló árucikkeknél egyaránt. Ezenkívül szem előtt kell tartani a gazdaságosság elvének betartását is. Hogy ezt a célt elérhessük, helyesen kell alkalmaznunk a végzett munka minősége és mennyisége szerinti jutalmazást. A dolfiozók anyagi érdekeltsége elvének érvényesítése nagy előnye a szocialista gazdasági rendszemek a kapitalista rendszerrel szemben. Az anyagi érdekeltség meg nem értése és lebecsülése fékezi a termelés további fejlődését. A munka eredményeiben való anyagi érdekeltség alapelvei érvényesítésének eddigi módja a könnyűiparban már nem felel meg a mai helyzetnek. Az addig érvényben lévő bérrendszer túlnyomó részben csak a mennyiségi teljesítményre irányul és nem veszi figyelembe azt, hogy a munkás egyenletesen teljesiti-e tervezett feladatait, hogy kiváló minőségű termákeket termel-e és hogy takarfekoskodik-e a nyersanyaggal. Legjobban meglátjuk ezt, ha a keresetet 100 koronás kifizetett bérekre osztjuk fel. A tulajdonképpeni szakmánybér átlag 95 koronát, a minőségért járó prémium 4 koronát, a nyersanyag megtakarításáért járó jutalom pedig egy koronát tesz ki. Az ellenőrzés megmutatta, hogy számos tizemben egyáltalán nem adtak jutalmat a terv jó minőségű teljesítéséért Ez az eddigi egyoldalú bérrendszer megfelelt abban az időben, mikor kevés volt a ruha, cipő, amikor feltétlenül szükséges volt gyors ütemben ellátni a piacot. Ma mások a feltételek. A fogyasztók széles köre jó minőségű és olcsó árút követel. Ezért szükséges, hogy minden munkás és műszaki a fogyasztók egyre növekvő követelményeinek kielégítésére, a szocializmus gazdasági alaptörvényének megvalósítására törekedjék. Ha a jutalmazás szakaszán idejében és gyorsan nem vezetnénk be módósítást, akkor a jelenlegi bérrendszer fékezője lenne a feladatok teljesítésének, mivel csupán a mennyiségre irányul és figyelmen kívül hagyja a minőség és a gazdaságosság elvét. Nem szabad megengednünk az anyagi Az atomenergia békés célokra való felhasználásának terén határkövet jelent a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának legutóbbi ülése. Az ülésen a Szovjetunió legkiválóbb atomkutatói összegezték az eddigi atomkutatások eredményeit és részletesen E

glálkoztak az atomenergia békés tekra való felhasználásának problémáival. Nyeszmejanov professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke felszólalásában korunkat atomkorszaknak nevezte. És joggal. Az atomkutatás terén elért eredmények büszkén hirdetik az emberi kitartás, a nehézséget nem ismerő munka győzelmét. MI IS AZ ATOMENERGIA? A test munkakifejtő képességét a fizikában energiának nevezzük. Vizsgáljuk meg tehát, miben nyilvánul meg az atomenergia, hogyan tudjuk ésszerűen kiaknázni? Az emberek már régen hittek abban, hogy az egyszerű anyag apró részecskékre, ún. atomokra bontható. A modern tudomány ezt be is bizonyította. A tudomány mai álláspontja szerint az öszszes anyagok atomjainak egyforma a felépítésük. Az atom központjában helyezkedik el az atommag. A mag körül szférikus pályákon keringenek az elektronok. Az elektronok számát az egyes szférákban a kvantum-mechanika törvényei határozzák meg, Az elektronok óriási sebességgel keringenek az atommag körül és azt mintegy héjként .körülveszik. Felmerül a kérdés: miért keringenek az elektronok a mag körül? Számtalan kísérérdekeltség lebecsülését Ellenkezőleg, teljes mértékben fel kell használnunk a könnyűipar alapvető feladatainak teljesítésére. A Jindrichov-Hradec-i Jiholen nemzeti vállalatnál már hosszabb ideje foglalkoztak ennek a problémának megoldásával, aminek eredménye az új prémiumrendszer. Ez nemcsak a teljesítményt, hanem a minőséget és a gazdaságosságot is jutalmazza. Ez a rendszer az egész könnyűiparban a minőségi szakmány rendszer alapjává vált. Az eddigi bérrendszerhez viszonyítva az alapvető különbség elsősorion abban von, hogy a dolgozókat jutalomban részesíti az egyenletes tervteljesítésért, a legjobb minőség eléréséért és az anyaggal való takarékoskodásért. A bérrendszerben megvalósított e változás megköveteli a jutalmazás összetételében is a változás megvalósítását, amikor 100 Kcs kifizetett bérből a szakmánybér öszsze 70 koronát, a minőségért s a terv egyenletes teljesítéséért járó prémium 25 koronát és a nyersanyag megtakarításáért járó prémium 5 koronát tesz ki. Természetesen a prémiumot feltétlenül a béralap keretében kell megvalósítani. A béralapot lehetetlen növelni a termelés abszolút fokozása ne' kül. Ezért kell ellenőrizni és felülvizsgálni az eddigi jutalmazás összes formáit, ki kell küszöbölni a helytelenül kiutalt különféle pótlékokat és meg kell szilárdítani a teljesítménynormákat, amelyek ma már nem felelnek meg üzemeink jelenlegi technikai színvonalának, dolgozóink tapasztalatainak és szakképzettségének. A teljesítménynormák megszilárdítása természetesen nem támadás a munkások bére ellen, nem célja a munkások bérének csökkentése. Ellenkezőleg, lehetővé teszi a magasabb kereset elérését, az egyenletes tervteljesítés, a jó minőségű termékek, az anyaggal és nyersanyaggal való takarékoskodás alapján. A Jiholen n. v.-ban ennek a bérrendszernek a bevezetésével gyönyörű eredményeket értek el. A termékek minősége az új bérrendszer bevezetése után az első osztályú termékeknél 70 százalékról 98 százalékra emelkedett. Két év alatt, amióta bevezették az új bérrendszert, a munkatermelékenység teljes 56 százalékkal emelkedett Ezt a jobb munkaszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásálet bebizonyította, hogy az elektron negatív töltésű, míg viszont az atommag töltése pozitív. Ha tehát az elektron nem keringene, bele zuhanna az atommagba. Ha azonban kering, ez nem következhet be, mert a centrifugális erő egyensúlyban van az elektront az atommaghoz vonzó erővel. Maga az atommag protonokból és neutronokból épül fel. A protonok száma egyezik a szférákban keringő elektronok számával. A neutronoknak nincs elektromos töltésük. Ha egy atommagban több a neutron, mint a proton, akkor az atom izotópjáról beszélünk. A rádióaktív izotópok fontos szerepet játszanak a modern gyógyászatban és az iparban. Az orvostudományban használják a rádióaktív jódot, sót, foszfort, stb. A rádióaktív foszfor segítségével pédául meg Vehet állapítani a foszfor szedimentácioját a csóntokban. AZ ATOMMAG SZERKEZETÉRŐL Az előbb mondottakból tudjuk, hogy az atommagban protonok és neutronok vannak. Mi az oka annak, hogy a protonok nem repülnek szét, jól lehet pozitív toltésüek? A magyarázat az, hogy az itt keletkező elektromos taszítáerő kisebb mint az atommagban a protonok között fellépő nukleáris erő. Ha az atomot protonokkal vagy neutronokicái bombázzuk és ha egy ilyen kellő energiával rendelkező részecske eltalál egy atommagot, az atom kettészakad, miközben az atommag egy része energiává alakul át. Az átalakulás során csekély anyagval és azzal érték el, hogy a szövőnők nagy része áttért több gép kezelésére. Hogy a teljesítménynormák megszilárdítása nem jelenti a bér csökkentését, bizonyítják ennek az üzemnek a sikerei. A szövőosztáiyon 46 százalékkal szilárdították meg a normát és az átlagkereset 5,08 koronáról 5,83 koronára emelkedett. Ugyanilyen jó eredményeket értek el a többi üzemek is, ahol az új bérrendszert bevezették. Például a Nővé Vcelnice-i Partex nemzeti vállalatban a munkatermelékenység egy év alatt 21 százalékkal emelkedett, az első osztályú termékek aránya pedig 72,1 százalékról 93,4 százalékra. A Kapnar nemzeti vállalat sklenariceí üzemében a munkatermelékenység egy év alatt 21,1 százalékkal emelkedett, a mikulási Május l.-üzem csipkézórészlegében pedig egy negyedév alatt 12,2 százalékos emelkedést értek el. Nagyon szép eredményeket émek el az üveggyárak is. A kvetnái üveggyárban a munkatermelékenység 25 százalékkal emelkedett. Ugyanilyen szép eredményt ért el az Üstí nad Labem-i és a duchcovi üveggyár is. A Jindrichov-Hradec-i szövődé dolgozói felhívták a könnyűipar összes, üzemeit az új bérrendszer bevezetésére, ami a terv teljesítésének és túlteljesítésének, a minőség fokozásának fontos eszköze. Felhívták a könnyűipar összes dolgozóit, hogy saját érdekükben kérjék az új bérrendszer bevezetését. A felhívás már eddig is nagy visszhangra talált a könnyűipari üzemek dolgozói körében. Néhány nap alatt a Tatrasvit, Velveta, Trikota nemzeti vállalatok és egész sor más üzem munkakollektívái fogadták el a felhívást. Ez bizonyítja, hogy a könnyűipari dolgozók a jutalmazás szakaszán nem törődnek bele a hiányosságokba, hogy az új bérrendszer bevezetésével ki akarják ezeket küszöbölni és így akarják megteremteni a minőség és a gazdaságosság növelésének feltételeit a bérek arányos növekedésével párhuzamosan. Az új bérrendszer megvalósítja a CSKP X. kongresszusának a jutalmazásra vonatkozó irányelveit és hozzájárul a könnyűiparban a termelés további fejlődéséhez és a gazdaságosság fokozásához. Bohuslav Machácek, bői nagy energia keletkezik. Közben a szomszédos atomok is mozgásba jönnek, ugyanis az atommag kettészakadásánál felszabadült neutronok összeütköznek a környező atomokkal, s felbontják azokat. Ez a folyamat lavinaszerűen folytatódik. Ha kellő gyorsaságot ér el, atomrobbanás áll be. Az atomenergia békés célokra való felhasználása érdekében tehát le kell lassítanunk ezt a láncfolyamatot. A láncfolyamat csak az ún. kritikus mennyiséggel rendelkező anyagban indul meg. Az uránnál ez a mennyiség hozzávetőlegesen 100—200 kg. Ezt az ismeretet használjuk fel az atomreaktornál. Az urántöltetet több részre osztjuk és grafit-lapokkal izoláljuk őkét. A töltetek egyike sem éri el a kritikus mennyiséget. A grafit-lapokat csak annyira távolítjuk el, hogy a láncfolyamat meginduljon, de atomrobbanás ne következzen be. A reaktorban keletkező hőenergiát sűrített levegővel vagy folyadékkal vezetjük rendelkezési helyére. A Szovjetunió területén már működik a világ első atomenergiával hajtott villanytelépe és készülnek a továbbiak, amelyek sokkal nagyobb teljesítöképességűek lesznek. Az atomenergia békés célokra váló felhasználásának jelentősége óriási. Lehetővé teszi az ipar és a mezőgazdaság még sokkal gyorsabb fejlődését. A következő évtizedeket az olcsó atomenergiával hajtott gyárak, gépkocsik, repülőgépek fogják jellemezni. Az atomenergia végleg megszabadítja az embert a nehéz testi munkától, szebbé, gazdagabbá és boldogabbá teszi az életet. Hetényi Róbert RÚGÖHAJTASÜ KERÉKPÁR Kerékpározók részére érdekes újdonság a holland P. Heerendta feltaláló által szerkesztett rűgóhajtású kerékpár, mely rúgómotorral működik. A hajtógépezet a hátsó villán van elhelyezve. A kerékpározó egy km utat pedállal hajtva tesz meg, miközben a rugómotor rugója felhúzódik, az után pedig 4 km utat tehet meg hajtás nélkül, mert az egy kilométer út megtétele után a rúgómotorban felhalmozódott energia működteti a kerékpárt. A rúgó hozzávetőlegesen 1000—1200 m után húzódik fel teljesen. Az ilyen hajtású kerékpárok előnyösen használhatók dombos vidéken, ahol lefelé menet a rugó felhúzódik és felfelé a rúgó hajtja a kerékpárt. KETTŐS IZZÖSZÁLÜ ÉGŐ Legújabban a közlekedési és más fontos jelzőlámpákat kettős izzószálú égőkkel látják el. Ezeknek az égőknek a* a tulajdonsága, hogy nem égnek ki egyszerre, mert először a fő izzószál világít és amikor az kiég, egy kisebb teljesítményű izzószál világít tovább. Gyengébb fényével figyelmezteti a kezelőszemélyzetet, hogy kí kell cserélni az égőt. A fő izzószál 50 W-os, a biztonsági izzószál pedig 25 W-os. Az első szál élettartama 5000, míg a másiké 8000 óra. Ezeknek a biztonsági égőknek használata ott ajánlatos, ahol biztonsági vagy üzemi okokból állandó világításra van szükség. RÖVIDEN AZ ULTRAHANGRÓL Sokat olvasunk és hallunk az ultrahang alkalmazásáról, melynek ezerféle technikai és tudományos eljárásban van döntő szerepe. Mi az ultrahang? Hogy e kérdésre választ adhassunk, ismerkedjünk meg először is a hanggal. Hogy hangot halljunk, ahhoz három tényező szükséges: hangforrás, hangvezető közeg és jő fül. A hangforrás mindig valamilyen rezgő test. A rezgések száma szoros kapcsolatban van a hang magasságával és mélységével. A keletkezett hang annál magasabb, mennél több rezgést végez a rezgő test másodpercenként. A hangforrás másodpercenkénti rezgéseinek számát a hang frekvenciájának nevezik. Ha a hangforrás másodpercenként egy rezgést végez, akkor azt mondjuk, hogy frekvenciája egy hertz (1 Hz) A hang terjedéséhez vezető közegre van szükség (pl. víz, levegő stb.) Légüres térben a hang nem terjed. Ugyanazon hang terjedési sebessége a vezető közeg szerint változik. Pl. 15 C fokos tiszta levegőben 340 m a hang sebessége. Míg vízben kb. ötször, vasban kb. tizenötször gyorsabban terjed a hang, mint a levegőben. Eddig a hangforrással és a hangvezető közeggel foglalkoztunk. Térjünk most rá a fülre. Az emberi fül azt a hangot képes felfogni, melynek másodpercenkénti rezgészáma 16-nál nem kevesebb és 16 ezernél nem több. A hallás határa tehát 16 Hz-től 16 ezer Hz-ig terjed. Ha pl. egy húr 16 ezernél több rezgést végez, azt emberi füllel már nem tudják érzékelni. Ezért a 16 ezer Hz-nél nagyobb frekvenciájú rezgéseket nevezzük ultrahangnak. Az ultrahang létrehozatala leginkább piezo elektromos eljárással történik, mellyel 40 ezer Hz frekvenciájú, igen erős ultrahangokat sikerült előállítani. A piezo elektromos berendezésben bizonyos kristályok váltakozó áram hatására rezgésbe jönnek, vagy fordítva, a kristály rezegtetve elektromos áramot ad. VILLAMOS TEJESUVEG-MELEGlTÖ A tej gyors felmelegítésére az NDKban olyan villamos melegitőkészüléket szerkesztettek, mely a tejesüvegben melegíti fel a tejet így elkerülhető a forralóedény bepiszkítása. ÜJ AUTÖGUMJ-KŐPENYEK A páchovei nemzeti vállalat javított kivitelezésű autógumi-köpenyt készített. Az E. Kovala által módosított köpeny kitűnően bevált a próbákon. A módosítás a jobb készítmény gyártása mellett még nemzetgazdasági előnyöket is biztosít, mert a hozzávetőleges számítások szerint a gyártás bevezetése kétmillió korona megtakarítást jelent. 500 EZER TELEVÍZIÓS KÉSZÜLÉK A Szovjetunióban az 1950. év folyamán több mint 500 ezer televíziós készülék került forgalomba A televíziós készülékek legnagyobb részét a hatalmas voronyezsi „Elektrosignál" nemzeti vállalat készíti. KOBALT IZOTÖPOK A GÉPIPARBAN A prágai CKD Stálingrád nemzeti vállalatban az acélöntvényeket a Szovjetunióból kapott rádióaktív kobalt izotópokkal vizsgálják. A vizsgálat ideje alatt az öntvényeket körben helyezik el az izotóp körül és az öntvények mögé röntgenfilmet helyeznek, melyen — az Izotópok kisugárzásának hatására — jelet hagynak az egyes öntési hibák. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ PERMETEZŐÉS POROZÖGÉP A Német Demokratikus Köztársaságban szerkesztettek egy nagyteljesítményű permetező- és porozógépet, amelyet traktorra lehet szerelni. A permetezőszerkezet a traktoron elhelyezett tartályból kapja a permetezőanyagot. PÉKÜZEM ÜVEGBŐL A prágai élelmiszergyártó-gépek kutató intézetének dolgozói Sm'chovon üvegből épített péküzemet létesítettek, melynek nincsen párja a világon. A péküzem inkább laboratóriumhoz hasonlít, mint régebbi elődjeihez. Ebben az üzemben a különféle pékkészítmények szinte emberi kéz érintése nélkül készülnek. A sütemények előkészítése zárt üvegedényekben és üvegcsövekben történik, ami a legtökéletesebb tisztaságot biztosítja. KIS ELEKTROMOTOROK NAGY TELJESÍTMÉNNYEL. A Német Demokratikus Köztársaság „Zeiss Jena" nemzeti vállalata miniatűr elektromotorokat gyárt magas fordulatszámmal. Egy bevált típus pl. ezer watt teljesítményű, 25 ezer fordulatszámú. Külső átmérője csak 9 cm. A kísérleti típusok között találunk 40-ezer fordulatszámú motorokat is. KÍSÉRLETI TELEVÍZIÓ KASSÁN A kassai technikai múzeumban kísérleti televíziós adóállomást és vevőberendezést létesítettek. A televíziós berendezést Dillnberga Karol, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa tervezte. ÖBLÖGETŐ VEGYSZER A Német Demokratikus Köztársaságban különleges vegyszert készítenek, mely az edények és evőeszközök törülgetését fölöslegessé teszi. A vegyszert az öblögetővízbe teszik, mely később a vizet elpárologtatja. Ez az új készítmény újabb eredmény a háziasszonyok munkájának megkönnyítéséért folytatott igyekezetben. HATALMAS MUNKATELJESÍMÉNY A moszkvai 1. sz. vasbetonelemgyár óriási formázógépe 30 épületelemet gyárt óránként. Egy-egy épületelem nagysága eléri a 30 négyzetmétert, s a gépnél csak három munkás dolgozik. Atomenergia a héke szolgálatában